Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-03 / 206. szám

1959. szeptember 3., csütörtök NÉPüJSAg s Tsz-pártszerveze!eink a megszilárdításért Lassan itt az ősz; vége lesz a gazdasági évnek. A megye me­zőgazdaságában az idei eszten­dő igen szép eredményeket ho­zott és hoz. Búzából, árpából a terméseredmények általában magasabbak az elmúlt évinél, és az eddigi becslések alapián arra is számíthatunk, hogy sző­lőből, kukoricából, cukorrépá­ból, különféle takarmányfélék­ből ik nagyobb termést takarít­hatunk be, mint az elmúlt esz­tendőben. És ebben az évben is örömmel, megelégedéssel álla­píthatjuk meg: termelőszövet­kezeteink, mind a községi, járási, megyei átlagokat tekint­ve is terméseredményeikben minden téren felülmúlták az egyéni gazdálkodók eredmé­nyeit. Az idei ősz azonban nemcsak a megye régi termelőszövetke­zeteinek zárszámadását hozza meg. hanem új termelőszövet­kezetek munkakezdését is. Az elmúlt tavaszi „nagy meg­mozdulás” számos termelőszö­vetkezetünk jelentős meggya- rapodását és nem kevesebb, mint 95 új termelőszövetkezet megszületését hozta meg. A visznek! Béke Termelőszövet­kezet például az idei őszön a tavalyi 600 holddal szemben már 4000 holdon kezd a közös munkához. A detki Szabadság Termelőszövetkezet földterüle­te is mintegy 3500 katasztrális holdra nőtt. Ugyanígy jelentő­sen meggyarapodott a termelő- szövetkezetekben levő csalá­dok, tagok száma is. A taglétszámban és földterü­letben megnövekedett régi tsz- ek és az új termelőszövetkeze­tek őszi indulása egy egész sor problémát vet fel. A termelő- szövetkezetekben már minde­nütt végrehajtották a leltáro­zást, számos gazdaságban már megalapozták a következő gaz­dasági év megnövekedett állat- állományának takarmánybázi­sát. Sokhelyütt építkezésekbe kezdtek, s nagyban folyik az őszi vetőmagok összegyűjtése. Ezen gazdasági problémák meg­oldása azonban, éppen most, elválaszthatatlan a termelőszö-. vetkezetek — az új és megnö­vekedett közös gazdaságok — politikai megszilárdításától. Eb­ben az összefüggő feladatkör­ben igen nagy felelősség hárul a tsz-ben megalakult, a tsz-ben dolgozó pártszervezetekre, a kommunistákra. Ha az új és megnövekedett termelőszövetkezeteink eddigi tevékenységét akarnánk fel­mérni — a tavasztól őszig eltelt időszak tevékenységéről vari csak szó — sok olyan ered­ményt tudnánk összegezni, amelyek megszületését a tsz-ek partszervezetei segítették elő. A tsz-pártszervezetek kommu­nistái a tagok legjobbjaiból verbuválódnak, olyan emberek­ből, akik megnövekedett fele­lősségérzettel viselik szívükön a termelőszövetkezet jelenének és jövőjének sorsát. Olyan em­berek ezek, akik — éppen mert kommunisták — telve vannak kezdeményező készségéé!, aka­rattal és akik példát tudnak mutatni a közös tevékenység megszervezésében és folytatá­sában. Mindezzel együtt a tsz-párt­szervezetek a legszorosabb kap­csolatot tartják a közös gazda­ság minden egyes tagjával, fi­gyelemmel kísérik az emberek észrevételeit, problémáit és mindazokkal kapcsolatban megteszik a kedvező, az előre­haladást segítő különféle intéz­kedéseket. A tsz-pártszervezetek, ami­kor a gazdasági feladatokat oldják meg, azt szorosan ösz- szekapcsolják a politikai meg­erősítés munkájával is. Az ősszel kezdő termelőszövetke­zetek tagjai, éppen a párt- szervezetek kezdeményezésére és segítségével, határozatokat hoztak, .hogy a vetőmagot és a szükséges takarmányt — a vitt földterület után progresz- szíven — köáosen biztosítják. E határozatokat — a pártszer­vezetek felvilágosító munkája eredményeként és mozgósítá­sára, végre is hajtják az új termelőszövetkezetek. Eddig nem kevesebb mint 150 vagon vetőmagot és 600 vagon takar­mányt hordtak össze a közös magtárakba, illetve a szérűk­re. A makiári Béke Termelő- szövetkezet tagjai például az elmúlt két hét alatt három, a sarudi Kossuth Tsz négy, a viszneki Béke Termelőszövet­kezet tagsága pedig hat va­gon cserélni való vetőmagot adott össze eddig. Ugyanilyen szép eredményekről lehetne beszélni a területben és tag­ságban meggyarapodott visz­neki Béke és a detki Szabad­ság termelőszövetkezetekben. A termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek munkáját, a kommunisták példamutatását dicséri az a tény, hogy az imént emb'tett viszneki Béké­ben és a detki Szabadságban az új tagok úgyszólván csak­nem teljes létszámban részt vettek azokban a közös épít­kezésekben, amelyek a tavasz, a nyár folyamán indultak meg. A zaránki, erkd termelő- szövetkezetekben is jelentősen kivették részüket az új tagos a közös munkából — s ezt a részvételt ugyancsak a tsz- pártszervezetek felvilágosító munkája, szervező tevékeny­sége biztosította. Közeledik az ősz, az új gaz­dasági év kezdete, és ez most fokozott feladatokat ró a meg­gyarapodott és új termelőszö­vetkezetek vezetőségeire, s ezzel együtt a tsz-ek pártszer­vezeteire is. A jövőt. tekintve nagyon sok múlik azon, hogy milyen lesz a kezdés. A me­gye új termelőszövetkezetei­ben, termelőszövetkezeti köz­ségeiben most a kis parcellák táblásítása, összeszántása fo­lyik. Igen fontos kérdés, hogy az új nagy táblák termőtala­ját mi módon lehet egységes­sé tenni. A kialakított nagy táblák egyes részein nem egy­forma a föld termőereje és ez igen megnehezíti -az őszi ga­bonafélék helyének kiválasz­tását. Arra kell törekedni, hogy a lehetőség szerint az őszi kalászosok az idén olyan területre kerüljenek, amelyen — lehetőség szerint — megfen lelő elővetemény volt ebben az évben. Nagyon fontos a magágy minősége is. Arra kell törekedni, hogy a vetés ideié­re érett és egyöntetű, a gyors kikelést elősegítő magágy áll­jon rendelkezésre. Most folyik a közös gazdál­kodás adminisztrációjának megszervezése is. Fel kell ké­szülni a következő gazdasági év termelési tervének elkészí­tésére. Mindezek olyan feladatok, amelyeket nem lehet megol­dani á tagság véleményének és elgondolásának ismerete és felhasználása nélkül. Ezeket a véleményeket és elgondoláso­kat kell a tsz-pártszervezetek- nek alkotó módon summázni, összegyűjteni és alkalpnazni az ősszel megindítandó munká­ban. A tsz-pártszervezetsk fe­lelősek azért, hogy az új ter­melőszövetkezetek különösebb zökkenők nélkül kezdhessenek hozzá az első közös gazdaság: évhez, mert ez ieen sokrétűen hat ki az év elkövetkezendő tevékenységére. A termelőszövetkezetek párt- szervezetei — amelyekben a tagság legjobbjai tömörülnek — minden bizonnyal megáll­ják helyüket a kezdés nagy munkájában, biztosítani tud­ják a tagság összeforrottságát a közös munkában, s ez érté­kes alapként szolgál a követ­kező év, s az azután követke­ző esztendők eredményes, jó munkájához. Dér Ferenc Jól fizet a dohány Besenyőtelken A frissein tört dohánylevelek szagától illatos a besenyőtelki határ. A napokban kezdték meg a rendkívül gazdag ter­més betakarítását, melyet a helyi Szabad Föld Termelő- szövetkezet eredménye is mu­tat. A szövetkezet tagjai hét hol­don termeltek dohányt, mely­ről holdanként 10 mázsás át­lagtermést törtek le. Szilágyi András, dohánytermelési fele­lős munkacsapatának ugyan­csak sok dolga akad. Most törik a dohányleveleket, hord­ják a pajtába, felfűzögetik, azután megkezdik szárítását. A szövetkezet vezetői és tag­jai elégedettek a terméssel, mert ez mintegy 100 ezer fo­rinttal gyarapítja a közös jö­vedelmüket, s emellett a jut­tatott cigaretta biztosítja majd az egész évi füstölnivalót. Titkos, vagy Mióta Graham Bell jóvol­tából az emberiség megismer­kedett a telefonnal, az újsá­got író embernek is könnyebb. Csak felemeli a készülék kagylóját, tárcsázza a kívánt számokat és perceken belül birtokában van azoknak az adatoknak, amikre éppen kí­váncsi, amikre esetleg fél­órát pazarolna az ember, amúgy is kevés idejéből. Vá­rosunktól távol eső üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek telefonon keresztül is adnak tudósításokat munkájukról, termelési eredményeikről eseményeikről. Csakhogy ez nem mindig történik ilyen zökkenőmentesen. Akadnak emberek, akik egyszerű dol­gokról sem hajlandók fel­világosítást adni. Tegnap az egyik egri gim­názium igazgatóját szerettük volna megkérdezni egynéhány nem titkos ? I dologról. Szerettük voVnM megtudni: az elsőéves diákok számát, s ezen belül a mun­kás- és parasztfiatalok szá­zalékos arányát. A válasz felháborodott til­takozás volt és kicsit túl hangos:,, ilyesmit nem va­gyok hajlandó telefonba mondani!’’ Fölöttébb érdekes és el­gondolkoztató momentum ez. Elgondolkoztató: miért eltitkolni való dolog az, hogy mennyi munkás- és parasztfiatal tanul az illeté­kes gimnáziumban? Talán szörnyű államtitok ez? Ko­rántsem! Nincs semmi szükségünk ilyen és ehhez hasonló bürok­ratikus merevségre. Mert nemcsak bosszantó dolog ez. de nevetséges is. És nem ránk nézve nevetséges ... (kV) Nagy mennyiségű bútor. — hűtőgépek, iürdőszoba- berendezések. — motorkerékpárok. Doxa órák — 80 ezer korsó sör és 10 ezer pár virsli a BÁNYÁSZNAPO Vasárnap reggel a bányász- induló hangjaira ébrednek majd a bányászok. A feliobo- gózott bányatelepeken ünne­pélyes keretek között veszik át munkájuk, s hűségük ju­talmát. Csak a mi megyénk­ben több mint 16 millió fo­rintot fizetnek ki hűségjuta­lom címén a bányászoknak. A bányásznapi ünnepségek­hez már jó néhány esztendeje hozzátartoznak a szépen fel­díszített, s árukkal megrakott Kereskedelmi pavilonok is. Az idei bányásznapra is felkészült a kereskedelem. Igyekeztek a legnagyobb választékot bizto­sítani a bánya dolgozói részé­re, s mindezt ott, a helyszí­nen, a bányatelepeken vásá­rolhatják meg a bányászok. Nézzük át röviden: mit tar­togat a kereskedelem az idei bányásznapra. A sláger ebben az évben >s a bútor lesz. Várhatóan ez lesz a legkeresettebb cikk.. A,z, ipar és a kereskedelem min--'' dent megtett,- hogy , Jkielégít&e, az igényeket. Kül- é§.belföldi bútorárukban válogathatnak' majd a bányászok. Ismét kap­ható lesz a Szikra-, a Fáklya, és a Julika elnevézésű kom- bináltszekrény. Ezenkívül fé­nyezett hálószoba-berendezé­sek, konyhagarnitúrák, reka- miék, fotelek várják a vásár­lókat. Akinek háztartása megkö­veteli, s pénztárcája megen-. gedi, az elektromos hűtőgé­pet, villanytűzhelyet is vása­Őszi divatáru-bemutató Egerben a megyei kiskereskedelem részére A 'Divatáru Nagykereskedel­mi Vállalat minden évben két­szer, a tavasai és az őrzi sze­zon előtt bemutatja aktuális cikkeit az állami és szövetke­zeti kereskedelemnek, hogy elősegítse árubeszerzésÜKet Erre az idén szeptember 9 és 10-én kerül sor az egri Szak- szervezeti Székházban. Az őszi és téli szezonra fel­készülni, megfelelő áruválasz­tékot biztosítani csak gondos I kiválasztással lehet, s erre ad jó lehetőséget a vállalat egy- egy ilyen bemutató rendezésé­vel. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden esetben komoly segítséget nyújtott a boltvezetőKnek a bemutató, s a most megrende­zésre kerülő kiállítás még in­kább ezt a célt szolgálja az új áryféleség széleskörű bemuta­tásával Bencze Ferenc rolhat majd Televízióból és különféle rádiókból minden igényt ki tud elégíteni a ke­reskedelem, de vásárolhatnak a bányászok porszívó-gépeket, fürdőszoba-berendezéseket, mosógépeket, s motorkerékpá­rokat is. Nagy választékot tartogat a kereskedelem a,-bányásznapra ruházati •• cikkekből • is. Külö­nösen : ágygamitúrák,' irhabun- dak, bőr- és műbőrkabátok ta­lálhatók majd a pavilonokban, és természetesen lesznek gyer­mekholmik, cipóféleségek, já­tékáruk, különböző ajándék- tárgyak, olcsó német karórák és lesz márkás Doxa óra is. A bányásznapi ünnepség jó­ízű mulatozással is jár. Erről sem feledkezik meg a keres- Kedélem. Az Üzemi Vendég­látó Vállalat, az Egri és a Mátravidéki Vendéglátó vál­lalatok felkészültek a bányá­szok kiszolgálására mind Pe- tőfibányán, mind Egeresem­ben. Recsken, Rozs ászén lm ár- tonban és a többi bányavidé­keken. A legjobb borok mellett nyolcvanezer Korsó sör, ha­lászcsárdák, s a büfékben, la­cikonyhákban 10 ezer pár virsli várja a bányászokat. A bányásznapra tehát fel­készültek a bányászok, de fel­készült a kereskedelem is. Szép és jó ünnepség lesz a kilencedik bányásznap. M. L. ÉN IS X; magyar vagyok! — __________ hallottuk a szót an nak az asszonynak a szájá­ból, akitől éppen aziránt ér­deklődtünk, merre találjuk az Uffizi-képtárat. Nem érzek magamban különösebben ké­pességet arra, hogy a szavak ízét, amellyel e mondatot ki­mondta. leírjam. Fáradtak vol­tunk, bebarangoltuk Firenze utcáit. Már megbámultunk minden megbámulni valót, s egyszer csak ez az asszony ... Olaszul szólítottuk meg, s a válaszát kollégámmal magya­rul tárgyaltuk egymás között. — Én is magyar vagyok! — halljuk, s minden porcikója, de legjobban a szeme örült. Húzna, vonszolna bennünket, mi szabódunk. Végül az egyik kávéház teraszán, fekete mel­lett jutunk szóhoz. Most, hogy idehaza visszagondolok rá, úgy hiszem, az lesz a helyes, ha én, az újságíró, egy szót sem szólok, hagyom őt beszél- , ni. Minden toldalék, vagy jól időzített, rafinált megjegyzés nélkül csupán leírom és közre­adom szavait. — 1944-ben kerültem ki Olaszországba — kezdte beszé­dét. — A bátyám itt orvos. 1926-ban jött ki ide tanulni a numerus clausus miatt. Meg­nősült, családja van, s 1942 óta olasz állampolgár. Most jól praktizál, én is náluk élek. — Remélem — vágott hirte­len közbe —, maguk nem szov­jet titkosrendőrök, s nem pro. pagandisták? Ah, de mit törő­döm vele, én szabad országban élek — nyugtatta meg magát, majd így folytatta: — Áttértem a katolikus val­lásra. Pedig itt nincs antisze­mitizmus. Áttértem, mert így GíaraacsfáU alatt átinfl'tík a ai/űtnor Magyarok külföldön I. itt könnyebben lehet boldo­gulni. S mondják meg maguk, no, nagyon szépen kérem, mondják meg, hát maguk nem tennék meg, ha csak így kap­nának állást? Tizenöt év óta élek a bátyám nyakán, nem panaszkodom, megvan minde­nem, de szeretnék én is dol­gozni, s itt előnyben részesítik — sőt — a katolikus embere­ket. Én hiszek az Istenben, ne­kem oly mindegy, hogy milyen formában áldozom neki. Az olaszok jó emberek, nem ül­döznek bennünket. Mussolini rendes ember volt, nem úgy, mint Hitler, ő békében ha­gyott bennünket... — Öh — fohászkodott az ég felé —, bárcsak otthon, Ma­gyarországon is olyan fasiz­mus volna, mint itt volt. Gon­dolkodás nélkül hazamennék. Higgyék el, úgy vágyom haza. De a kommunistáktól és az oroszoktól nem merek ... A beszélgetés közel 40 per­cig tartott, de nem hiszem, hogy a fent leírtaknál többet mondana, ha még kétszáz sort ideírnék. Minthogy nekünk sem mondott többet az első öt percnél-az a 35 p>erc, ameny- nyivel tovább tartott. ★ VALAKI a napokban azt mondta nekem, hogy jók, jók ezek az Olaszor­szágról szóló beszámolók, de miért nem hagyjuk békében a kapitalizmust. Mit kell annyit beszélni róla? Tudja mindenki, hogy’ott kapitalizmus van es kész. Beszéljünk, írjunk inkább másról, írjunk Olaszországról. Jó vicc! Ha akarnám, sem men­ne! O. sancta simplicitas... Ö, szent együgyüség! Hogyan ír­hatnánk Olaszországról más­ként? Hiszen még ki sem nyi­tottuk a szánkat Itáliában, s máris — jó-, vagy rosszindulat­tal — ezer és ezer kérdéssel ro­hantak meg. amelyek sokkal inkább hasonlítottak a vádhoz, mint kérdéshez. Ugye éhezünk, ugye sok az orosz, ugye ott mindenki politikai rendőr, ugye maguknál nem szabad temp­lomba járni. Ugye így, ugye úgy. S ha a legkisebb ellenve­tést csináltad, propogandistá- nak neveztek, úgyhogy később már féltél: azt sem hiszik el ta­lán. hogy nálunk is kék az ég. S még nálunk van valaki, aki azt hiszi, hogy politikamentes, légüres tér is van ezen a föl­dön. Hát van olyan ember, aki a Lidón hasraesik az emberek szépségétől, s nem kíváncsi, hogy kik azok? Van ember, aki a dúsan termő szőlők láttán nem kíváncsi, hogy azt kik eszik meg? Van ember, aki a roskadozó kirakatok előtt nem áll meg, s legalább harmadszor­ra, nem gondol arra, hogy eze­ket vajon kik veszik meg? Hát csak a szín. a pompa, a tech­nika minden? S azt kutyába se vegyük, hogy még a levegőt is pénzért árulják? Hát ha van ilyen ember, az rendkívül saj­nálatra méltó. Mindenesetre ta­nácsát talán azoknak adná, akik odaát Nyugaton úgy félnek a ..propagandától”, hogy félel­mükben minden, szavuk, mit velünk váltanak, egy tömény kapitalista brosúra. Sajnos, nincs a világnak olyan szigete, ahol az emberiség jobbik fele, de akár csak a mimóza széplelkek is.elbújhatnának a gonosz elől. A kapitalizmus nem képes átugomi saját árnyékát, s alkonyaikor minden árnyék hosszúra nyúlik. Ezért hát nem mi tehetünk róla, hogy Firen­zében időnket meg kellett osz­tani a város szépsége és az e szépségre vetődő árnyék vizsgá­lata között. Egy nő, aki elhagy­ja hitét egy kis vacak állásért, és az egyház „hű leánya” lesz. Egy nő, akinek majdnem egész családját kiirtotta a fasizmus — s Mussoliniról álmodik. Egy nő, kinek életét megmentették a szbvjet katonák, s most azt hiszi, hogy az amerikai csata­hajók és lökhajtásos repülők, de még inkább az amerikai cso­koládé és a rágógumi jelenti a szabadságot. És ez a nő agitál — bocsánat — kér bennünket, hoav maradjunk kinn a szabad világban. Nem, mi nem hunyhatjuk be szemünket, nem csukhatjuk be fülünket. Mert egv ország di­cső történelme, s földrajzi szép­sége úgy keveredik a kapitalis­ta mocsokkal, mint tiszta, fia­tal vér a gennvel. .,S a tátott tőke sárga szája” liheg éj fer­tőz. Nem a mi szemünk az oka. hoev észrevesszük, de r piszok amely megfertőzi még a táj szépségeit is. ROBOG. vágtat az Ad­_____ _______ria-Expresz az Alpokon át. A folyosón állunk és dohányzunk. Harmadik ba­rátunkat, aki Egerből jött /e- lünk, egy fiatal férfi ébreszti álmodozásaiból. Felismerik egymást. Hát te...? Az ide­gen riadtan szétnéz, engem bizalmatlanul vizsgál. Int, hogy menjenek. Ö maga elindul, S mint egér a fal mellett, be­húzott nyakkal, hajlott háttal siet. a. másik kúpéba. Minek húzzam?. Ismert. me­se. Fjatal, magyar, 1956-ban disszidált. Egri fiú, tanulmá­nyait Sopronban végezte. Egy éve volt hátra, s most az oszt­rák kormány jóvoltából meg­szerezte a diplomát. Most Bécsbe utazik protekcióért. Bányamérnök. Emberek, gon­doljunk bele: 26 éves. magyar, bányamérnök, állásnélküli És most, mint egy modern jani­csár, szemben áll hazájával. Fél tőlünk. Magyar kupéban nem tárgyal ismerősével — aki szintén magyar, 26 éves, diplomás — s a megyei ta­nács osztályvezető helyettese Kérte, ne mondja meg szülei­nek. hogy nincs állása, s a West Bahnhofnál egy hangle­mezt adott át — ezt küldte húgának ajándékba. ★ a Maria Hil- fer Strassen azt mondja nekünk két fiatal nő, hogy menjünk velük; Mindezt tört németséggel, ked­vesen és sokatsejtetően. Meg­ismétlődik a firenzei eset. Harmadszor vagyok Bécsben, s magyarázni próbálom bará­tomnak, hogy ezek prostituál­tak. De végig sem mondha­tom, mert nagyvonalú blazírt- sággal, magyarul ők segítenek ki — nevén nevezve a gyere­ket Hát jutott belőlük ide 's, Bécsbe, az utcára. Elmegy né­hány tízezer magyar Nyugat­ra, a Kék madár után, s a ka­pitalizmus szenvtelenül, de hűen önmagához — elosztja őket. Ezek már nem jutottak el az iskoláig, protekciót sem keresnek. Itt az utcán várják, hogy megsegíti őket jószeren­cséjük, s néhány részeg 'érfi náluk keresi az örömöket. A 'ányok talán 20 évesek lehet­nek. Most szemtelenek, mert szégyellik, hogy lelepleződtek. Jókat röhögnek, s tűsarkú ci­pőikben, szép nylon-harisnyás lábukkal faképnél hagynak bennünket, eltűnnek a metro­polis fénytengerében. Istenem, otthon most Kez­dődik a tanítás, s milyen cisz­ták és. helyesek a nagylányok matrózblúzban, a szeptemberi napfényben. Ott nálunk a házban az egyik nekem is <e zétcsókolommal köszön — itt meg..; Suha Andor Következő riportunk: Gyurkó Géza: MAGYAROK KÜLFÖLDÖN II. BÉCSBEN,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents