Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-23 / 223. szám

1959. szeptember 23., szerda NÉPOJSAG * Időben érkezett a segítség Tető alá kerüli a makiári tss-ek istállója na Kálmán alig győzte őket. Itt a legsürgősebb a munka, mert 32 szarvasmarhát vásá­rolt a tsz, s ezek pár napon belül itt is lesznek. A leglelkesebb csoport az Űj Élet Tsz-ben dolgozik. Bú­zái Józsefnek Szarka István, a tsz párttitkára, agronómusa is segít az irányításban. Itt van­nak a tagok is, de a munka zömét a tizenöttagú brigád végzi. A jövendőbeli lóistálló tetőszerkezetét cserélik ki. A körülbelül 30x10 méteres alap- területű épület paláját, desz­kázatát, kéményeit délelőtt le­szedték, Szászi András és Dó­sa Ferenc már a lécezést vé­gezték. A 70 éves Mészáros István bácsi volt a csoport „motorja”, lelkesedésével ma­ga mögött hagyott mindéin fia­talt. Ahol ácsmunkára' volt szükség — az pedig nagyon sok volt — kézébe vette az ácsfejszét, a vésőket, meg a fűrészt, pár perc múlva már újabb helyről hallatszott a hangja. Délben rakták fel az első cserepeket. Cseh László vezetésével végezték ezt a munkát. A lelkes munkának meg is lett a gyümölcse. AZ ÉPÍTŐIPARI | ™^Iat * I építésvezetőségének dolgozói háromszor találkoztak eddig a község szövetkezeti tagjaival, mindháromszor olyan munkát végeztek, amely segítette a még tapasztalatlan vezetőséget és a tagokat a közös kezdés első nehézségeinek leküzdésé­ben. Ez a segítség soha jobb­kor nem jöhetett volna, hisz komoly problémát jelentett a most vásárolt növendékmar­hák és előhasi üszők elhe­lyezése. Míg a szövetkezetek tanya- központjaiban lelkes munká­val készülnek az istállók, ad­dig a tsz tagjai sem töltik tét­lenséggel idejüket. A közös gazdálkodást ősszel kezdik meg, de eddig is azon voltak, hogy megalapozott legyen a kezdésre szövetkezetük. A Rákóczi Tsz tagjai 110 holdon vetettek lucernát, amit hétfőn közös munkával taka­rítottak be. A fel ül vetésű lu­cernából mintegy 400 mázsa takarmányt nyertek. A tagok 800 mázsát vittek a közösbe, így fedezve lesz a közös ál­latok takarmányszükséglete. Farmati László, a tsz elnöke büszkén újságolja, hogy a ve­tés idejében való megkezdé­sével sem lesz baj. — Elkészítettük a vetésfor­gót — mondja. 310 holdon ve­tünk őszi búzát. 200 holdon már a műtrágyát szórjuk, s hamarosan megkezdjük a ve­tőszántást is. A szükséges ve­tőmagot már megkaptuk a TeiményforgalmitóL A Béke Tsz-ben Pólónkat Lajos, elnök vezetésével lo­csolják az őszi vetésű lucer­nát, műtrágyázzák a közös földet, s mintegy 100 mázsa szálastakarmányt gyűjtöttek össze eddig A tagok 400 má­zsát hoztak közös kazlakba. Az Űj Élet Tsz-ben 100 erű­ben vett részt a tarlóhere ka- szálásábcJi és behordásának munkáiban, s 400 mázsa ta­karmányt gyűjtöttek össze. Nagy ütemben végzik a ve­tés előkészítését. 300 holdon végeztek tarlóhántást, holdan­ként "200 kiló szuperfoszfátot, 20 kiló kálisót szórtak ki. Ki­alakították a vetésforgót, amely alapján 270 hold búzát, 15 hold őszi árpát, 10 hold őszi keveréket és 5 hold rozst vetnek el. folyik mind LELKES ■ MUNKA a három fiatal termelőszö­vetkezetben. Közös összefo­gással már elkészítették az ál­latok istállóit. Ez a baráti sé- gítség felbecsülhetetlen értéket jelent a tsz számára, s ezt az egyre jobb termésátlagok el­érésével, a gazdálkodás jobb megszervezésével akarják vi­szonozni. Pilisy Elemér Befejezték az őszi árpa vetését ( a kiskörei Uj kilét Tsz-ben A kiskörei Űj Élet Termelő­szövetkezetben jó időbeosztás­sal, helyes irányítással végzik az őszi betakarítási és talaj­előkészítési munkákat. A kukoricatörés, építkezés, s a napokban megkezdett rizs­aratás munkái mellett befe­jezték az őszi árpa és őszi ke­verék vetését. A megfelelő ta­lajelőkészítés után 148 holdon vetették el az őszi árpát, 25 holdon pedig az őszi keveré­ket. Őszi búzát 350 hóidon vet­nek, ebből 200 holdat már előkészítettek a vetéshez, a terület többi részén a vető- szántást október közepéig, a búza vetésének megkezdéséig elvégzik. A vetéshez egységes vető­magot használtak, illetve hasz­nálnak fel, amelyet a beadott vetőmagért csereképpen kaptak a Terményforgalmi Vállalat­tól. Baleset ellen ... A 34-es számú AKOV kiállítása A 34-es számú Autóközlekedési Vállalat jól sikerült kiállítást rendezett gyöngyösi klubhelyiségében. A kiállításon több száz kép és Egy szó okán • • • Ki a testvér? Nem a vér­rokonsági testvérekről lesz itt szó, akiket egy anya szült és akiket egy életre összekötnek a szülői, a testvéri szeretet szálai. Egy másik „testvérről”, vagy inkább azokról, akik ezt a fogalmat, c e fogalom mö­gött levő nemes érzéseket pró­bálják saját — vagy mint ké­sőbb látjuk — osztályuk, cso­portjuk érdekeinek megfele­lően kihasználni. Szemtanúja voltam egy esetnek. A rendőr egy botrá­nyosan viselkedő italos férfit igazoltat. S mert nincsenek rendben a férfi dolgai, a rend­őr arra kéri: kövesse. Ekkor fordul az igazoltatott férfi az összegyűltekhez és tele torok­kal kiáltja: „Testvérek, test­véreim, ne engedjétek, magya­rok vagyunk mindnyájan!” Ugye, milyen ismerősek ezek a szavak? Nem is olyan régen, hogy már feledni lehetne. 1956-ban, az ellenforradalom idején sokszor elhangzott ez a kiáltás. De nemcsak 1956-ról ismeretesek ezek a szavak azok előtt, akik az új kor tör­ténelmét egy kicsit is ismerik. A feudalizmus falait dön­gető polgárság, hogy győzel­mét biztosítsa, a maga ügyé­nek igyekszik megnyerni a 17.—18. században a fiatal, fejlődő proletariátust és a pa­rasztságot. Jelszava, amit hir- . det, amivel maga mellé állít­ja a tömegeket: Egyenlőség, szabadság, testvériség! A bur­zsoázia egyedül gyenge, kép­telen lenne ezek nélkül a tö­megek nélkül a hatalom meg­szerzéséhez, ezért tűz ki olyan jelszót, amely lelkesít, ame­lyért akár vért is hullat a' forradalmi tömeg. De... Vegyük csak az 1848-as pá­rizsi forradalmat. A párizsi munkások segítségével legyő­zik az arisztrokráciát. A létre­jött ideiglenes kormány tag­jainak többsége burzsoá (pedig a barrikádokon munkások vé- reztek.) A burzsoázia a győzelem után is gyenge, a munkások kezében fegyver van. S mert még nem érzi magát elég erős­nek a munkásokkal ‘ való le­számoláshoz, mert még gyen­ge, a „testvériség” jelszavát hirdeti — készül a leszámo­lásra. Alig néhány hónap múltán a burzsoázia erősnek érzi magát és elérkezettnek látja az időt a leszámolásra. És győzelme után megmutat­ja, hogyan értelmezi ő a test­vériséget. Kegyetlenül gyil­kolja annak az osztálynak a tagjait, amelynek hatalmátkö- szönheti, pár nap alatt három­ezer munkást gyilkol le és 15 000-et bírósági ítélet néfkSt deportál. íme, a „testvér”, a testvéri" ség jelszavát hurcoló tőkés így bánt el szövetségeseivel. De talán nem is kell ilyen messzire mennünk, találunk erre példát a mi életünkből is, A-második világháború szeny- nyére ki nem emlékezne. Ki ne emlékezne a zöldinges nyi­laskeresztes „testvérek”-re. Ki tudná elfelejteni azt a vanda­lizmust, azt a véres tobzódást, amelyet ezek a fanatikus fa­siszták teremtettek. „Testvéri- volt a megszólításuk, így szó­lították nemcsak egymást, ha­nem a munkást, a bányászt, a parasztot is. Minden magyar „testvéri’ — mondották, és tt haladó gondolkodású emberek tízezreit pusztították el. Min­denkit, aki szót emelt a ma­gyarság, a haladás érdekében* a fasizmus ellen, mindenkit, aki szóval vagy tettel megálljt akart kiáltani vandál pusztí­tásuknak, mindenkit, aki a kezükbe került. „Testvér”, mondták ők és valóban testvérek — a szó igazi értelmében vett testvé­rek — pusztultak el kínzó­kamráikban, gettóikban, anya siratta gyermekeit. És 1956-ban? „Testvérek, magyar testvérek!” Hányszor de hányszor elhangzott ez a kiáltás és hány, de hány em­ber torpant vissza, hány fegy­vert eresztettek le, amely a proletárdiktatúrát volt hivat­va védeni, hány ember hitte el. hogy ezek a szavak való­ban testvérek szájából hang­zanak el. Azóta már minden­ki rájött: félrevezetés, álnok visszaélés volt ez a testvér szóval. Felaggatott, legyilkolt hazaszerető emberek hullái tanúskodtak erről. Es sokan szégyellik ma is: hogyan fo­gadhatták el a „testvéri’ meg­szólítást a dudásoktól, a fa­lábú jankóktól, a földjét újra követelő földesúrtól, Mind­szentitől ... Többször elmondtuk, leír­tuk már: a kapitalizmust le­győztük, de szokásai, marad­ványai itt maradtak, itt bom­lanak. De arra nagyon vi­gyázzunk, hogy ez a bomlás ne fertőzzön meg újakat, sőt, azon kell lennünk, hogy akik fertőzöttek, azok is kigyógyul­janak. Mi osztálytársadalomban élünk, ahol a munkásosztályé a hatalom, amely hatalmát a parasztsággal szövetségben gyakorolja. És szólítson • bár „testvérnek” valaki, ha ez a hatalom, a munkásosztály ha­talma ellen van — az nem testvér, az — ellenség. (P. M Megkezdték a tavaszi vetésű növények szerződtetését Megkezdődött a tavaszi ve­tésű növények szerződtetése. Az érdeklődés igen nagy az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek körében is. A ter­melőszövetkezetek már a ko­gedett gépház tetejét a vezető.; A meredek oldalakon ezután; már biztonságosabban halad a; traktor, amelynek vezetője yé-; gén átesett a tűzkeresztségen. Amikor a lánctalpasok fel­érnek a gerincre, onnan mesz- szire él lehet látni. A távol-: ban a felhőt pipáló Kékes kör-; vonalai zárják a horizontot, a: távoli dombok felől dohogó; traktorok hangját hozza a! szél. Recsk határéban is egy-: gyé terelik az apró barázdá-1 kát a vastestű lánctalpasok. A delelőre felkapaszkodott; nap sugarai „bombázzák” a," gépházat, s focróság lesz a fül-; kében. Lekerül az ing és a: barna bőrön csillanva törik a; fény. Megállás nélkül dolgoznak; Fajcsik Ferencék, nem lehet; lassítani, mert sürget a mun­ka. S HA LESZÁLL az ólom­szürke éjszaka, vakhomály te­rül szét a völgykatlanokba, akkor is dübörögnek a lomha-' járású DT traktorok. Feltartóztathatatlanul halad­nak előre. Egy születő újnak szántják a barázdát, a mezs­gyék — mint a jobb élet elé néző ember homlokának rán­cai — elsimulnak a traktoro­sok munkája nyomán. Kovács János rébbd időben is szerződtek és meggyőződtek ennek előnyé" ről. A megnövekedett tsz-ek jóval nagyobb területre kötnek szerződést, mint a korábbi évékben. A detki Szabadság Tsz 100 hold étkezési borsós 100 hold vetőmag kukorica, 150 hold szarvaskerep és tía hold takarmányrépa termésére kötött szerződést, de ugyanígy a füzesabonyi Petőfi Tsz is, száz hold étkezési borsóra, 100 hold lucernára és 30 hold bur­gonyára szerződött, a poroszlói Rákóczi Termelőszövetkezet 150 hold étkezési borsóra, 190 hold kukoricára, 40 hold ta­vasz bükkönyre és- 50 hold kö­lesre kötött szerződést; NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztői Suha Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: .Tóth József, Szerkesztőség: * Eger. Beloiannisz u S; Telefon: 56-74.. 56-78., Postafiók: 33 Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy—Zsilinszky u, s Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat Eger; Felelős vezető: Mandula Ernő. Eger, Brődy Sándor u. 4. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél; : Előfizetési díj: egg hónapi* U Ni rajz, valamint plakát tárult a látogatók elé, amelyek a balesetmentes közlekedésre, a balesetek el­kerülésére hív­ják fel a fi­gyelmet. Lát­hatók a kiál­lításon a leg­utóbbi balese­tek dokumen­tációs fény­kép anyagai is. Külön bal­esetvédelmi és tűzrendésze ti része is van a kiállításnak, amelyek egyes balesetek okai­ra, előidézé­sének körül­ményeire hív­ják fel a fi­gyelmet. A kiállítás­nak, amely­nek elkészí­tésében a vál­lalaton kívül részt vett a pártszervezet és a szakszervezet is, nagyon sok látogatója volt a gyöngyösi üzemekből. „Megy az eke"... meglátják ezeket a karókat, mélyebbre eresztik az ekét, nyöszörögve húz a lánctalpas és a mély eke gyökerestől for­dítja ki a jelző cölöpöt. A kö­vetkező percben már a máso­dik traktor hantokkal temeti el a marad iság apró cövek- jeit. Az oldalnak vág a hat lánc­talpas traktor. Félfebillemve haladnak előre, de a gravitá­ció tartja erős öleléssel, ne­hogy felboruljanak. A mere­dek oldalon fürgén kapaszkod­nak. A vezetőfülkéből úgy néz ki amikor egyre feljebb ha­ladnak az oldalban, hogy fel­hőkbe fúrja magát az első gép. SORAKOZNAK utána a többiek is. — Ott lenn a „halálkatlan“ — mutatja a távoli völgyet Fajcsik Ferenc —, ott nagyon nehéz munkánk volt. Az egyik fordulónál a tetőn kicsit meg­billent a gép eleje, nagyon bi­zonytalanul fordult, már az ajtóban álltam, de a gép újra visszanyerte egyensúlyát és nyugodtan haladt tovább. — Jól van ez megszerkeszt­ve — veregeti meg a bemeta­hetett, de rajongással szerette a gépeket, amelyek a kezében szelíd, munkavégző eszközök­ké alakultak. Most 23 éves Fajcsik Fe­renc, sok traktoros élmény és tapasztalat van már a háta mögött; Nehéz, verítékes mun­ka jelzi eddig megtett útját BESZÉLGETÉS közben ér­dekességként megjegyzi, hogy még mindig vannak olyanok, akik éjszaka kilopakodnak a földre, kikarózni, elkülöníteni az ..övét, a sajátját. Nappal aláírják a belépési nyilatkozatokat, de amikor le­száll a gyötrő és a tépelődés- re, gondolkodásra időt adó éj­szaka — az elszántság meg­inog. Az évszázados „enyém” nyomására, elindulnak, hogy önmagukkal és a korral is szembeszállva újra. megjelöl­jék a kis parcellát. Már nem is tudják melyik volt az övék, de ez most nem is számít, csak érzik, valami változás történt és az enyém helyett most már a mién­ket dolgozzuk. így gondolkodnak és cselek­szenek. De ők hajnalban, amikor 5 FÉNYESEN fordulnak ki a 1 hantok az efke éles kése alól, >más arculatot, színt varázsol­ja a dűlőre. Hatalmas trakto­rok járják a szajlai határt, >lánctalpaillckal belemarnak a >kis parcellák dombos hátaiba, >egyenletesre húzva a sűrűn ^barázdált oldalakat. I Éles nyikorgással fordul ?F a j c s ik Ferenc gépe. A for- zdulóban megáll, félrebillen és ? haragos morgással kaparja a Halajt. > — Hatalmas kő lehet a lánc | alatt — hajol ki a vezetőfülke <ablakán a fiatal traktorista. < A lánc még küszködik az ^akadállyal, míg el nem moz­dítja az útjából, de utána <mimt a béklyóból szabadult <csikó, előrelendül, hogy csat­lakozzék a sorban haladó < lánctalpasokhoz. < .A talp alatt fehérre dörzsölt <jelzőkő földbesüllyedt teteje <látható. A vezető még vissza­kéz az eltaposott mezsgyekőre té.s aztán gázt ad a masinának, iűjbó! fogat az ekével, még sok van hátra, míg eggyé ! szántják a határt; Még jóformán gyerek volt Fajcsik Ferenc, amikor először nyergelte meg a nyugtalanul dohogó vasparipát, először érezte magát a ringó, rázkódó nyeregben. Tizenhét éve» ie­r UTOLSÓ I erőfeszítéssel töri lát az őszi reggel ködét a Nap. Első sugarai az álmosan alvó falun, majd az előző nap frissen szántott ha­táron pihennek meg, ahol már nagy táblákban feketéllik az ekehasította föld. Ábrándozásra azonban nincs idő, mert a község, ha lassan is, de már ébredezik, új nap, új munka kezdődik. Az Egri utcában fék csikordul, embe­rek hangos beszéde, a friss munka zaja hallik. Az emberek, az ÉM. Heves megyei Építőipari Vállalat dol­gozói segíteni jöttek. Segíteni a Béke Tsz tagjainak, hogy el tudják helyezni a most vásá­rolt állatokat. Bodó József párttitkár, Debreceni László főépítésvezető nem töltik tét­lenül az időt, hanem gyorsan megkezdik a munkát. Pár per­ces „terepszemle” után már hangzanak az utasítások. Kaknics Ferenc brigádja a volt sertésól átalakítását kezdi meg, Búzái József vasbeton- szerelő brigádja az istálló­jász»! és a levezető csatorna szerelését. Munkába álltak a tetőfedők, a kőművesbrigádok, a volt gépszínnél és a régi is­tállónál is, Dallos Ferenc, Mé­száros István és Erős Imre mű­vezetőkkel az élen. Rass és Birinyi István szakoktatók irá­nyításával munkába állnak a tanulók, s ott serénykedik Csö­mör Erzsébet brigádja is. Az öreg Csermák József, az épí­tészek kedvenc Jóska bácsija, alig győzd nekik a maltert ke­verni. Gyoipsan, nagy lendülettel halad a munka, emelkednek a falak, ajtók, ablakok készülnek el, s kerülnek végleges helyük­re. Dolgoznak a tsz tagjai is. Az épülő istálló egyik^ sarká­ban Hunor László, a másik sa­rokban pedig Stokker József irányításával kezdik a jászol készítését. Munka közben min­denütt ott van a vezetőség: irányít, segít. Így készül el 90 ember önkéntes munkájával 20—25 000 forint értékű épület | CSAK DÉLUTÁN [ dik a munka zaja. Ez történt az egyik szomba­ton Makiár községben, köze­lebbről a makiári Béke Tsz- ben. Ekkor alakult ki a ba­rátság a szövetkezet tagjai és az építők között, hogy a ké­sőbbi találkozásokkal egyre mélyebb legyen, egyre szétsza- kíthatatlanabbá szövődjék. Az első találkozást követte a második, majd a legutóbbi szombaton a harmadik, de az már nemcsak a Béke Tsz tag­jaival. Hatvanketten érkeztek, 35 ember a Rákócziban, 15 az Üj Életben, és 12 a Béke Ter­melőszövetkezetben kezdett munkához. A legnépesebb csoport a Rá­kóczi Tsz tagjait kereste fel. Rövid tanácskozás után meg­kezdődött a munka. Bodó Jó­zsef párttitkár és Semjén Pál építésvezető is beöltözött”, s malteroskanalat, meg kőmű­veskalapácsot vett a kezébe, hogy Dallos Ferenc művezető­vel együtt megkezdjék a takar- mányos falának felrakását. A Kaknics- és Martucz-brígáó tagjai, Csermák Jóska bácsi már a második szabad szom­batjukat áldozzák fel, hogy as egyre jobban elmélyülő barát­ság keretében segítsék a közös munkát kezdő termelőszövet­kezetek első és sorsdöntő lé­pését. A takarmányos mellett nö- vendékszállást is építenek. A fal felrakásához szükséges ke szállításánál, a kötőanyag ké szítésénél 24 tsz-tag dolgozik Nagy Ferenc párttitkárral a; élen. A takarmányost még azon a napon tető alá hozták A növendékszallás falait elké­szítették, s megkezdték a te tőgerendák beállítását. . A BÉKE TSZ-BEN ^ találkozáskor már elkészíteti épületrészek, tetőszerkezet, fel rakott piros cserepek fogadtál az odaérkező építőket. Itt má: csak a vakolást, a jászolkészí tést kell elvégezniük. Buda István nagy szakértelemmel, : ugyanilyen lelkesedéssel vezet te a vakolási munkákat. Ké láda maltert „felvágott” addig míg Román Lajos, meg Csin talon János, ketten egyet. Raj

Next

/
Thumbnails
Contents