Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

1. 1959. szeptember 22., kedd népújság s Történelmi találkozás XT ét éwe; ezelőtt nyaraló gyerekek mellé küldtek volna az egyik Balaton-parti üdülőbe. Húsz-huszonöt gye­rekre kellett volna vigyáznom, felügyelnem. Nem mertem elvállalni. Rettenetesen súlyos dolog egyetlen ember életéért is felelősséget vállalni, őrköd­ni emberéletek felett. Csak fi­gyeld a sebészek arcát, mikor operációknál a műtőasztal fö­lé hajolnak: vigyázva szalad kezükbe a szike, a sebet ösz- szevarró tű. És figyeld a vál­tóőrt amikor felhangzik a ha­rangjelzés, figyeld a mozdony- vezető arcát, mikor a pálya kanyarodóinál, vagy a sorom­pók előtt messzire kihajolnak a gépből: fürkészve nincs-e valami veszély? Embereket féltenek feszült és éber ké­szenlétben. De vajon mit éreznek azok — kormányfők és állami ve­zetők, — akikre milliók és milliók életét bízták, éjszakák álmait, nappalok gondját és terveit, a kenyeret és a sót, világos kerteket, piroscsere­pes házakat, telt csillék vonu­lását, s a parkokat a házak előtt. Vajon mit érzett Eisen­hower és Hruscsov egy héttel ezelőtt, hogy a Fehér Ház egyik különtermében négy- ezem közt találkoztak? J ó szándékkal és azzal a forró óhajjal utazom az Egyesült Államokba, hogy hozzájáruljak a béke megszi­lárdításához.“ — Így nyilatko­zott Hruscsov elvtárs hetek­kel indulása előtt. Eisenhower hallgatott. Ö nem árulta el érzelmeit..; Hét napja, hogy Hruscsov elv- társ Amerikában tartózkodik. Hruscsov elvtárs nem kato­nai szakértők garnitúráját vit­te magával az útra: felesége és Mihail Solohov, az író kí­sérték el. Az az író, aki több mint negyedszázada fejezte be az Üj barázdát szánt az ekét, aki a Csendes Don című vi­lághírű könyvét adta a világ­nak, s aki az Embersors-ot megalkotta. Solohov személyé­ben az egész szovjet nép, az egész doni kozákság ott van Amerikában és ott vannak az egykori, a Nagy Honvédő Há­borút végigharcolt katonatár­sak, s mindazok a szovjet em­berek, akiknek életébe bele­gázolt a háború, akiket meg­kínzott és meghurcolt a fa­sizmus, akiknek kertjét letí- porták, akiknek szeretteit megölték, akik most nyugodt, teremtő békében akarják le­élni életüket. Washingtonban ott van az egész szovjet nemzet, minden­ki, aki a legtöbbet tette, hogy végeszakadjon a háborúnak, felszáradjon a könny, s a vér, hogy a világ megszabaduljon a fasizmustól. Ott van a világ emberisége, mindenki, aki gyűlöli a háborút, aki békét akar. Ott van az a fiatal orvos­tanhallgató, aki az idén kapja kezébe ötévi tanulás után a diplomát, hogy gyógyíthasson, fájdalmat enyhíthessen. Ott van a fiatal színésznő, aki Desdemonát és Júliát akarja eljátszani a színpadon, meg Oféliát a Hamletból. Ott van Telek Jóska bácsi, Egercsehi- bányateleprői, a Lejtős-akná­ról, aki még sok-sok szénnel telt csillét akar felküldend a Lejtaknán. Azt mondotta a szeptember 6-i bányásznapon: „Bízni kell fiam! Bízni, hogy soha nem lesz már háború mifelénk!1’ Ott van Galambos István külszíni szállítási fel­vigyázó, aki 1944. október 5- én ejtőernyővel ugrott ki Éger- csehi fölött, hogy fegyverrel harcoljon a németek ellen; s akit megkínoztak koncentrá­ciós haláltáborokban, s akinett már könnybelábad a szeme, mikor az Intemacionálét hall­ja felcsendülni. És ott van mind: Ladovszky bácsi 19-es veterán, Bárdos Antal, aki 24 évig élt távol hazájától. Ka­nadában és visszatért bánya­ácsnak Egercsehibe. * faluban, ahol felcsepe- L * redtem. ahol 14 eszten­dőn át éltem, csak por volt és sár, éhség, meg betegség, kocsma és két ócska iskola. Az egykori mezítlábasok, az olaj cskeny éren felnőtt embe­rek, most nemrégiben új isko­lát építettek. És már orvosa van a falunak. A parasztok az istállóba is villanyt vezettet­tek, azok, akikkel együtt ját­szottam, a lányok, férjhez mentek, gyereket szültek. Dip­lomata, magasrangú katona­tiszt, állami vezetők, egyete­mista és mesterember nőtt k: a faluból. Ők mind, bíznak a saját erejükben, hisznek a jö­vőben és ezért gondolatban mind ott vannak a Fehér Ház­ban, ahol Hruscsov és Eisen­hower a békéről tárgyal. Hét napja, hogy a TU 1 li­es landolt az Andrews-i repü­lőtéren. Amerika népe fogad­ta küldöttünket. S most re­ménnyel és bizakodással ál­lunk a házak előtt és csendes estéken feltekintünk a Holdra, ahol szeptember 13-a óta vö­rös lobogót lenget az idegen világok szele. Várjuk a hideg­háború jéghegyeinek felrob­bantását, várjuk az emberi megelégedést az őszben. Várjuk a békét! Pataky Dezső MSZBT hírek Napirenden A MAGYAR—SZOVJET Baráti Társaság megyei inté­ző bizottsága tegnap ülést tar­tott, ahol Mészáros József me­gyei titkár tájékoztatást adott a bizottság tagjainak harma­dik negyedévben végzett mun­kájáról. A bizottság megvitat­ta a mozgalom további mun­kájának módszerét, amit a legközelebbi elnökségi ülés elé terjesztenek. ★ HÉTFŐN az MSZBT 12 „h- gú küldöttsége 10 napos ta­nulmányi útra utazott a Szov­jetunióba. Heves megyét Ká- csor Jáncsné, a megyei párt- bizottság munkatársa képvi­seli. ★ SZERDÁN és csütörtökön 120, pénteken 80 szovjet ven­dég érkezik Egerbe. A vendé­geket a Pedagógiai Főiskola dísztermében fogadja az MSZBT. Szerdán a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, csütör­tökön a Gárdonyi Géza Gim­názium, pénteken pedig a Pe­dagógiai Főiskola 60—60 hall­gatója vesz részt a fogadáson, s KLauzolja a vendégeket. A fogadás után városnézésre ke­rül sor, majd este visszautaz­nak Budapestre. ... a tud&mány, amely most azért került napirendre, mert egy kicsit mégha- ragudtám rá. Olvasom a Népszabadságban, hogy feltárták és korát is felbecsülték hazánk legrégibb őskori településé­nek, találtak eldobott csontokat is, amelyek azt bizonyítják, hogy a köztisztaság elleni harc eredménytelensége messze visszanyúlik a jégkorszak idejére. Mondom, olvasom, hogy korát is felbecsülték: 17 400 esztendő, de rögtön hozzátették, hegy ötven év tévedés az könnyen lehetséges, dehát az sem­mi, nem érdekes, ötven év ide vagy oda, igazán nem szá­mít. Első olvasásra teljes szívem melegével helyeseltem: va­lóban, mit kukacoskodjék az ember vacak öt évtizedért, amikor száz évtizedekben számolunk; aztán elkezdtem gon­dolkodni és sürgősen megharagudtam. Hogyan? Hát ötven év már nem számít a tudománynak? Ezek szerint egy újabb 17 400 év múlva, ha feltárják jelenkori világomat, akkor sem lesz érdekes az ötven év? Amilyen pechem van, ponto­san az az ötven év nem lesz fontos, amelyben én éltem, s amely számomra, most rendkívül fontosnak tűnik, bár lehet, hogy csak azért, mert egy kissé elfogult vagyok. Dehát az ember a saját életének öt évtizedét illetően lehet egy kicsit elfogult. Nem igaz? Nem szeretem, ha az embereiket lebecsülik, következés­képpen azt se szeretem, ha engem, ha az én ötven évemet becsülik le, mely idő alatt többek között feltalálták az atom­energiát, meghódították a Holdat és megírtam néhány cik­ket ... Hogy csak a nagyobbakat említsem. Még, hogy az atomenergia feltalálása, a Hold felkutatása nem fontos, rendben van. Tényleg egy vacak fél évszázad minden ese­ménye nem érdekelheti az i. u. 19 359-ben kutató tudósokat, de hogy ez a cikk se, az én életem ötven esztendeje se: es abszurdum... Ezért haragudtam meg egy kicsit a tudományra! Kétnapos „vidám vásár“ volt Füzesabonyban Minden évben megrendezik Füzesabonyban a már hagyo­mányossá váló „vidám vásárl­ókat. Az idén, szeptember 19- én és 20-án tartották az ün­nepi őszi vásárt A kétnapos vásáron megyénk minden je­lentősebb üzlete részt vett: az Eger és Környéke Kiskereske­delmi Vállalat, az egri Állami Áruház, a hevesi, gyöngyösi, káli földművesszövetkezetek. A Vendéglátói pari Vállalat több borkóstolóval, lacikony­hával szolgált a vidám vásár látogatóinak, vásárlóinak. 19-én, az első vásári napon szép forgalmat bonyolítottak le a kereskedelmi vállalatok: több mint egymillió 500 ezer forintot forgalmaztak. Vasár­nap ennek az összegnek több mint kétszeresét forgalmazták. Kerékpár fogyott a legjob­ban, de a tűzhelyek és kály­hák is keresett cikkek voltak. Legtöbben ruházati cikkeket vásároltak. Érdekes tény, hogy a motorok nem nagyon érde­kelték a vásárlókat, pedig & kétnapos vásáron a Finomsze- relvénygyár, a Heves megyei Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat, valamint az Eger és Környéke Kiskeres­kedelmi Vállalat 70. számú járműbalt ja szakmai bemuta­tót is rendezett a kismotor­kerékpárokból; ►•a!» ■4 MARKüSZ LÁSZLÓ RIPORTSOROZATA Az új Pozsony Az elmúlt esztendőkben modem szállodák, üzletnegye­dek, s a lakások ezrei épültek Pozsonyban. A városban most — ——---------------------^ több mint 250 zer ember él. gazi nagyváros, rgalmas ut­án könnyen 1 éved az ide- ,-n. Kis csopor­tok rendje itt mir felbomlott, tónk kevés ■olt, s minden­ei mást és mást akart látni a városból. Itt az óra alatt adtunk találkozót egy­másnak, ponto­san tízre. Tíz perc késéssel már a fiatalok brigádján kívül bi t ütött felesé­gekkel együtt Fodor József, a i notoros-túra v ezetője és Hor- váth Sándor is. Különben ez az óra ugyanazt a szerepet tölti be Pozsonyban, mint Budapes­ten a Nemzeti előtti óra. Itt is a randevúra váró fiatalok sétálgatnak alatta s idege­sen tekinget­nek fel a per­emként ugró mutatóra . Pozsonyban könnyű dol­gunk volt, hi­szen csaknem mindenki beszél magyarul. Magyar nyelvű új­ságokat, képeslapokat, s ifjúsági folyóiratokat = árusítanak' az utcákon elhelyezett ízléses pavilonokban. A városban van magyar nyelvű pedagógiai főiskola, tanítóképző, magyar ke­reskedelmi szakiskola, középiskolák, s áh alános iskolák is. Ez a felvétel a város üzleti negyedében készült. Az átjá­rón túl modern üzletház emelkedik a magasba. A nagy fo> galmat itt is rendőr irány i ja. Ott áll lé dobogóján, k zében a jól ír mert fékét fehér bottal, egyetlen me dulatára m< áll, vagy éli. dúl a tér í galma. S ha vak tilosban j' barátságosé odainti az ; tőt, megírja blokkot, anv: Ij’eí nyugta a büntetés ö- szegéi­Három kép nem sok egy nagy v-.io.s c..- , ,oi. i- i.m csu­pán. Fájó szívvel búcsúzunk Pozsonytól, ettől a szép, ked­ves nagyvárostól. Legközelebb utunk további állomásairól számolok IS olvasóinknak. S magyar nyelvű tar-zék is van a pozsonyi egyetemen. A szlovákiai magyar nyelvű iskolák számára tehát biztosított a tanító- és a szaktanár-képzés. Jelentős magyar irodalmi élet van a városban. Az újsá­gokban, folyóiratokban rendszeresen jelennek meg versek, novellák, s van külön magyar könyvesbolt is, ahol a magyar irodalom termékeit, s a világ irodalmának magyar nyelvű fordításait árusítják. A városban igen zsúfolt a forgalom, mégis könnyű a köz­lekedés. Az utcák szélesek, s nagyon kevés a tilalmi jelzés. A villamos itt is nagyon olcsó s nagyon zsúfolt, Sőt a lép­csőkön is éppúgy utaznak az emberek, mint a pesti hatoson. Sol£ személy­autó, motorke­rékpár látható az utcákon, bár a benzin elég drága: négy ko­rona literen­ként. Az útkereszte­ződéseknél egy­méteres átmé­rőjű tükrök könnyítik a vil lamosvezetök s gépkocsiveze­tők munkáját 3 érdekes: erre felé a gyerekei nem ismerik s csúzlit..., leg­alábbis .egyet­len tükör sicc betörve.

Next

/
Thumbnails
Contents