Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-19 / 220. szám

4 NÉPÜJSAg 1959 szeptember 19., szombat Mosaik a Mezőgazdasági Kiállításról Gyöngyösi sikerek A gyöngyösi ötös-fogat má­sodik. díjat nyert a mezőgaz­dasági kiállításon. Ügy tudtuk ezt meg a kimutatásokból, mert’ az eredményeket vasár­nap még nem közölték. A ki­mutatásban röviden ennyi sze­repel: második a gyöngyösi ál­lami méntelep Lipicai ötös ménfogata. Hajtó Kádár Lász­ló. A kiállítás nagy-nagy for­gatagában nem nehéz ismerőst találni — ágy véletlenül. De valakit megkeresni a hangos­bemondó nélkülözésével: a le­hetetlenséggel határos feladat. Valószínűleg Kádár László után is mászkálhattunk volna nyitástól a záróra pillanatáig, ha történetesen másra bízza szép szürke lovait. Mivel azon • ban, mint legtöbbször, most is a közelükben tartózkodott, olyan szerencsénk volt, hogy tőle kérdezhettük meg, nem látta-e Kádár Lászlót, a díj­nyertes gyöngyösi ötös-fogat hajtóját? Mondta is mindjárt, hogy ő az, személyesen, ám ami a dijnyertességet illeti, erről már nem tudott. Mikor aztán meggyőződtünk értesü­lésünk igazsága felől, mindjárt nagy kedvvel magyarázott. — Eddig minden mezőgaz­dasági kiállításon fent voltam, és ahogy így visszagondolok, a versenyen mindig többet kö­vetelnek. Sok mindent meg­néznek ám, míg megállapítják, hogy ki hányadik legyén. Á mi második helyünk aligha­nem annak köszönhető, hogy a hámfáról egy kicsit lepat- togzott a festék. Különben valószínű, hogy elsők lettünk volna ... No. dehát ki gondolt ilyen kicsinységekre. Egyetértettünk abban, hogy a mostani mezőgazdasági ki­állítás minden eddiginél na­gyobb méretű, és a színvonal jóval magasabb, mint a ko­rábbi időkben volt. A gyön­gyösiek büszkék az ötös-foga­A mezőgazdasági, kiállítást megtekintette hazánk lakossá­gának több mint egytized ré­sze. Óriási tömeg. Az igaz, volt a kiállításon elég vendég­látó helyiség, étterem, csárda, borkóstoló, minden, azonban kevés lett volna mindez, ha a rendezőség nem segít magán ötletes módon, önkiszolgáló vendéglőt létesítettek, amely nagyszerű szolgálatokat tett. Egy hosszú pult előtt, amelyen étel, ital, süteményféleségek tömegét állították ki, elvonult az ember, kezébe vette a tál­cát, rárakta, amit a pultról kí­vánt és a sor végén- a pénz­tárnál kifizette. Csak elmegy az ember a pult előtt, néhány tukra, mikor Kádár László vé­gig hajt velük a gyöngyösi utcákon, bizony megcsodálják. Az ötös-íogat mögött felülni a bakon még most is tisztségnek számít. Együtt fut az öt ló tökéletes összhangban, szak­értelem kell irányítani. Kádár László hajtó megtanulta 1942 óta, hogy mennyire — azt megmutatja ez a második díj. Tehát a mezőgazdasági vá­sáron a gyöngyösi sikereket nemcsak a kitűnő borok je­lentették. perc és máris falatozik az asz­talok velemelyikénél. Nem kell rendelni, felszolgálóra várni, minden villámgyorsan, nagy­szerűen megy. Nagy elismerés­sel nyilatkoztak a vendégek az önkiszolgáló étteremről, és ak­kor eszembe jutott, hogy mennyivel másképp nyilatkoz­tak Egerben egyik-másik va­sárnap némelyik éttermünk­ben. A jövő szezonra nem ártana Egerben sem egy ön- kiszolgáló éttermet létesíteni, mondjuk a Népbüfé helyén. 4s önkiszolgáló étterein tanulságai Mindenki fényképez vadaskert van és még ki tud­Annyi a látnivaló, érdekes, szép dolog, hogy nem is cso­da, ha az ember nem győzi mind a fejébe raktározni és igyekszik segíteni magán a fényképezőgéppel, A lencsébe gyűjti az érdekességek válto­zatainak variációit. A fény­képezőgép fajták, márkák rendkívüli sokaságban jelen­tlek meg a mezőgazdasági ki­állításon, csaknem minden má­sodik ember fényképez. A bolgár pavilonban rózsavíz jön a szökőkútból, az erdé­Az erdészeti pavilon ven­dégkönyvében sok érdekes be­jegyzés olvasható, valamennyi tetszésnyilvánítás, a magyar faipar új farost és faforgács leinezáruit dicsén. Különböző bútordarabokat láthat az em­ber a kiállításnak ezen a ré­szén, ízléses, szép lakberende­zési tárgyakat, amelyeket fa- hulladékból készült lemez­anyagból gyártottak. Minden ja mennyi minden, amit meg kell örökíteni. Van, aki áll­ványra helyezi a gépet és le­takarja fejét fekete ruhával, ilyet is láttunk. Kis úttörőket Pajtás gépekkel és amatőröket nagyszerű, modem fotófelsze­reléssel. A televízió is kint volt va­sárnap a vásárban. Az áll­vány tetejéről a gépet a kö­zönség felé fordították és a fevétel indult. Az amatőrök fényképezték a televízió fel­vevő készülékét és a televízió bejegyzés egy kérdys. Mikor lehet ezeket a bútorokat az üz­letekben megkapni? A bútor szép, ízléses, a modem lakás nagyszerű berendezési tárgya. Ha még azt is meggondoljuk ezen kívül, hogy évi egymillió dollár értékű import faanyag megszűnését jelenti, a magyar faipar többszörösen megérdem­li az elismerést, — sss — A MOSZFILM Stúdióban megkezdődött az EZÜSTLA­KODALOM című film forga­tása. Az új szovjet film tör­ténetének középpontjában egy építészmérnök és családja áll. ★ KÉT HÍR az Humanité Di- manche című lapból: Erich Maria Remarque bűnügyi tár­gyú forgatókönyvet írt, amely­nek cselekménye Franciaor­szágban és Németországban játszódik le. Christian Jaque Spanyolországban for­gatja a Don Quijote című fil­met, ' amelynek' cítnszerépét Fernandel játssza Sancho Pan- cha alakját pedig Francis Blanche formálja meg. ★ CHARLES H. SCHENER Spanyolországban megkezdte a GULLIVER UTAZÁSAI leg­újabb filmváltozatának forga­tását. A műtermi felvételeket Londonban készítik el és a színes, szélesvásznú filmet a Columbia gyár hozza majd forgalomba. azeti pavilon körül valóságos fenykepezte okét. 1* új magyar faanyag sikere &cpi izáJ. Iwqcdü... 1959. szeptember 19, szombat: W Névnap O Ne feledjük, vasárnap: l’RIDKKIKA iuazli — 150 HOLDON végzetti nyári mélyszántást két hét alatt az egri gépállomás egyik Sz. 80-as traktora a verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezetben. A tsz tagjai a v etöszántást is hamarosan megkezdik.- A MAGYAR POSTA Le­velező Hetet rendez. Az Egye­temes Postaegyesület megala­pításának napját, október 9-ét magában foglaló héten, óktóber 5—11. között rendezi meg. A Levelező Hét alkalmából kü­lön alkalmi bélyeget bocsá­tott ki. — 200 KÖBMÉTERES siló- gödröt készítettek a kará- csondi Vörös Hajnal Tsz és a község pártszervezetének tagjai. A silózást is megkezd­ték, a munkát a detki gép­állomás silókombájnja végzi.- A PÉTERVÁSAR1 }áfás­ban szeptember hónap folya­mán különböző szakköröket szervez a nőtanács. Parádsas- váron szabás-varrás tanfolyam kezdődik, mibtegy 20 részve­vővel. — 500 MAZSA LUCERNÁT A gyakorlatozó katonák apró, bar­na sátrai, Mát földből hő ti foltos süVegek, Sorakoz­nak a lombos fák alatt. A dombok mögött már lebu­kott a nap és sű­rűsödő homály te­lepszik a kicsi haj­lékok közé. Lassan elcsendesedik az egész tábor, és a katonák a selymes fűben, Vagy a zi­zegő szalmában heverésznek. Egy- néhányuk könyvet olvas, amott ki­sebb csoportba Ve­rődve sakkoznak a fiatalok, többéit máris alvásnak szentelik az idejü­ket. Csak ritkán hallik egy-egy só­hajtás, halk nesz, de aztán újra csen­des minden, mint­ha álmot vigyázna ember és termé­szet. A fáradt iz­mok pihennek, gondolatok fecske- raja cikázik tova az opálos messzi- ségbe. Egyszercsak fel­tűnik a kultúros alakja. Üjságot és leveleket fog a ke­sében. Máris meg­rohanják: — Tóth István­nak van levele? — Hát Soós And- r ásnak ? — Adjon egy Népszabadságot, fagy Néphadsere­get. — Majd a napo­sok mindenütt ki­osztják! Enyhe zümmö­gés keletkezik a naposok körül. A most érkezett le­veleket sorba kéz­hez kapják az ille­tékesek, s ez a sor­sa az újságoknak is. Az egyik sátor előtt, fűre hasalva, levelét bontja Var­ga Gyuszi is. Sze­me rója a soro­kat Arcán a redők meglazulnék és szép mosoly ül ki ajkára. Most nem szabad zavarni, hisz messziről lát­ni, hogy kedvesé­től kapott levelet Ilyen hangulat­ban telik el az idő vacsoráig. Azután a békes­ségben nem is ve­szik először észre: mint lélekből fel­szakadó könnyű sóhaj, hegedű szó­lal meg Varga Gffuszi sátra előtt. A halkan szálló akkordok végig­simogatják, felidé­zik az emlékeket, csiVn ’ oiros nyári estékről, karcsú lányokról, — sze­rető csókokról szól a dal. Akkor tnoe* cannak csak az ar­cok a hang felé, amikor egy pillar- natra elnémul s hegedű. De azután újra játszani kezd a muzsikus. Vjjai könnyűröptű ma­dárként siklónak a húrok fölött, s szél­cserzett, fáradt ar­ca ábrándossá szé­pül, ahogy játszik: „Messze szálló széltől néked üze­nem” — szívek do­bogják a zenével a vallomást Harcosok hall­gatják a muzsikus katonát, — elme­rült en, s észre sem veszik, hogy a leb- benő muzsika, he­gedűszó. gondola­taik madárcsapata körül rendes, egy­betereli és egyet­len, közös érzéssé kovácsolja a fel­tóduló sok-sok kedves, drága em­léket. Varga Gyuszi szakaszvezető, it katonák parancs­noka. Most a har­cosok nagyon kö­zel érzik maaúk- hoz. Nem is bánja már senki, hogy tovaröpvent a szél­lel a csend és lágy, botladozó hegedű- szó suhan nyomá­ban. szivet melen­getve .,. r. t. Mozik műsorát kaszáltak 31 holdról a tarna- bodi Petőfi Tsz tagjak 1Ö hold lucerna és a vöröshere még betakarításra vár. A kö­zös munkába már az új ta­gokat is bevonják.- PARÁDSASVÁRON és a siroki lakótelepen a munkás­nők részére nagygyűlést szer­vez a pétervásári nőtanács. A gyűlésen beszélnek a kong­resszusi vállalásokról és azok teljesítéséről, májd a szakmai továbbképzés lehetőségeiről és szükségességéről. — TELJESÍTETTÉK tava­szi—nyári tervüket a péter­vásári gépállomás dolgozói. A 11000 normálholdas ter­vet 13 081-re, ezen belül a tavaszi—nyári együttes talaj­munka tervet — 1235 nor­málholdat — 2359 normál­holdra teljesítették. EGRI VÖRÖS CSILLAG Vakmerő szív (széles) EGRI BRÖDY A csend világa GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kenyér, szerelem, fantázia GYÖNGYÖSI PUSKIN Ketten a nagyvárosban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Veszélyes barátság umnmn — üMtatöl űuntfdgzs Kérjük alant nevezett olva­sóinkat. hogy pontos címüket lehetőleg postafordultával kö­zöljék szerkesztőségünkkel, hogy címükre az általuk írt vernékért. Illetve cikkekért a honoráriumot kiutalhassuk Hatvani Dániel, Détschy Mi­hály, Kozák Károly, Molnár Ferenc, Szita Zsuzsa. HATVANI KOSSUTH Denevérraj HEVES Gyávaság PÉTERVASAKA A félkegyelmű FÜZESABONY Botcsinálta sofőr MUNKASSOTTHON MOZI műeotm szeptember 20-án: Szent Péter esernyője Matiné 20-án: Buksi megkerült . Egerben este fél 8 órakor: ÉRDEK1IAZASSAG (Madách-bérlet) 65. .A „Magyar Nemzeti Bizott­mány1’ Buenos Aires-i megbí­zottja Bethlen Gábor, Bethlen István volt mimszterelnöK fia. Évi összjövedelme harminc- hétezer pengő körül volt; az egész Bethlen család vagyona több millió pengőt tett ki, közte nyolcezeregyszáz hold föld. A dúsgazdag Zichy család is kép­viselve van a Bizottmányban báró Czykann-Zíchy Móric ré­véli, aki a második világhábo­rú idején a horthysta külügy­minisztérium gazdaságpolitikai osztályán dolgozott felelős be­osztásban. A Zichy-család ti­zenöt ipari és bank pozíciót és hetvenháromezer hold földet tartott Kezében. A „Magyar Nemzeti Bizott- mány’’-ból nem hiányoznak a magyar tőkésosztály promi­nens és markáns képviselői sem. A Bizottmányt a „Rab nemzetek Szövetségének” köz­gyűlésén báró Ullmann György, a Magyar Ált. Hitelbank volt ügyvezető igazgatója, aki mel­lékesen a GYOSZ ügyvezető igazgatóságának tagja és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsosa is Volt, képviselte. Báró Ullmann egyike a leg­gazdagabb magyar pénzembe­reknek, hiszen fentiek mellett igazgatósági, illetve felügyelő- bizottsági tag veit a Providen­cia Biztosító Rt-nél, a Hermes Magyar Általános Váltóüzlet Rt-nél, a Pannónia Kendernél, a Ganznál, a Magyar Általá­nos Gépgyárnál, a Magyar Acélárugyárnál, az Oetlnél, a Fantónál, a Linum Tausignál, a Phylaxiánál, a Hazai Fésűs­fonónál, a Magyar Pamutipar­nál, a Hungária Gőzmalomnál, az Alföldi Cukorgyárnál, és.- még ki tudja hány gyárnál, részvénytársaságnál. Ullmaim báró együtt munkálkodik a „magyar nép felszabadításán” Baranyai Lipóttal, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökigaz­gatójával. akinek évi összjö­vedelme több mint száznyolc­ezer pengő volt. Ezeknek az uraknak méltó társai azok, akik a felszaba­dulás után szöktek Nyugatra, miután a fordulat évéig részt vettek a magyar politikai élet­ben, s mindent megtettek, hogy hazánkat letérítsék a szocializmus útjáról, hogy a népi demokratikus fejlődést megakadályozzák. Pfeiffer Zoltánról, Sulyok Dezsőről, Varga Béláról, Nagy Ferencről. Auer Pálról nem kell különösképpen sókat be­szélni, leleplezték ők magu­kat már itthon. Magyarorszá­gon. Hozzájuk tartóz1 K Kovács Imre. a Nemzeti Parasztpárt volt jobboldali vezére is, aki most az emigráció egyik leg­ismertebb „teoretikusa”. Ko­vács Imre az az álláspontot képviseli, hogy nem lehet nyíl­tan fellépni Magyarországon a kapitalizmus mellett, hanem a nemzeti kommunistákkal” -övetsógben, Két lépésben kell megdönteni a szocializmust. Kovács Imre így ír a Látó­határ című folyóirat 1956 ja­nuár—februári számában: „A lélektani vagy politikai hadviselés azon a feltevésen alapszik, hogy a kommunizmus a benne szinte törvényszerűen jelentkező ellentmondások kö­vetkeztében, továbbá a mozgás­ból és tevékenységből adódó „legális” lehetőségek tervszerű kihasználásával annyira fella­zítható, hogy a Kremlnek nincs más választása, mint tárgyalni és a Nyugat feltételeit elfogad­ni. Ez a különleges hadviselés, amelyet azért neveznek lélekta­ninak, mert politikai, diplomá­ciai, gazdasági, kulturális és katonai nyomás mesteri kombi­nálásával vagy szükségszerű rotálásávál a kommunizmust állandó nyugtalanságban tart­ja, — az egész világra kiter­jed .. Kovács Imre máshelyütt így ír: „Ne gondoljunk veszélyes ak­ciókra, könnyen elfojtható meg­mozdulásra! Egyelőre az is elég lenne, ha a nemzetközi esemé­nyekről és azok fejlődéséről helyesen tájékozódnék (már­mint a magyar nép, a szerk.), hogy a kommunista hibákat vaoy taktikai mozdulatokat a maga javára kihasználhassa Hogy miben és mikor * kezde­ményezhet. azt óvatosan, szin­te matematikai pontossággal kell kiszámítani. Analízisekkel segíthetjük legjobban aztán a helyzet, és a lélektani hadvise­lés módszertani ismereteiben, mindig ott és akkor fokozhatja a nyomást, ahol és amikor a leghatásosabb”. Kovács Imréék azt hangoz­tatták. hogy céljaik érdekében időlegesen kommunistákat is hajlandók útitársként maguk mellé fogadni. Nos, ez a politika, a párton- belüli aknamunka. Nagy Imre és csoportjának aljas, kétszínű tevékenysége meg is hozta a maga „gyümölcsét”, az 1956 októberi ellenforradalmat. Az ellenforradalom idején öröm­mámorban úsztak Nyugaton a jó magyar urak. Az ellenforra­dalom leverése után pedig fel­duzzadtak soraik azokkal a népellenes politikusokkal, akiknek vezető szerepük volt a magyarországi ellenforrada­lomban. s jónak látták, ha nyugati gazdáikhoz szöknek. Ezeknek az új emigránsoknak a három „K”. Király Béla, Kéthly Anna és Kővágó József a legkiemelkedőbb képviselői. Ismeretes, milyen szerepet ját­szottak Királyék az ENSZ úgy­nevezett ötös bizottsága hírhedt jelentésének összeállításában Ok voltak a hangadói a strass- bourgi „Forradalmi Tanács”- nak, amelyről már szó esett. Ugyancsak vezető szerepet vit­tek a „Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete” megala­kításában. Királyék nagyszeri­en beilleszkedtek az emigráció­ba. legalábbis ami a volt hazá­juk elleni aknamunkát, az ame­rikai diverzáns és hírszerző szervek gátlásnélküli kiszolgá­lását illeti. A régebbi magyar emigráns vezetőkkel azonban vannak bizonyos ellentéteik. mint ahogy a régebbi emigráns Vezérek egymás között is gyak­ran veszekednek, marakodnak Ez a marakodás azonban nem „elveken” alapul, az emigráns vezérkarban dúló „elvi viták” csak annak a leplezésére szol­gálnak, hogy ki kap nagyobb darabot abból a koncból, ame­lyet az USA vet oda az értük munkálkodó hazaárulóknak. Király. Kéthly és Kővágó az „Új menekülteket”, vagyis azokat, akik az ellenforradalmi felkelés leverése Után hagyták el az országot. Igyekeznek az amerikai hírszerző szerveknek szállítani. Különösen Király Béla aktív ebben a tekintetben. Gátlásai nincsenek, mint ahogy nem is voltak egész életében. A féktelen karrierista most ilyen módon igyekszik érvé­nyesülni. Igen, ezek a jó magyar urak, a különböző hírügynökségek felhajtó!, szállítói. Rajtuk kívül természetesen a kisebb kaliberű és kisebb hírű horthysta és fa­siszta hazaérulók egész légiója dolgozik a CIC és más hírügy­nökségek szolgálatában, kisebb, de ugyancsak nagy bizalmat feltételező beosztásban. Csak néhányukról beszélünk most. ízelítőül, mert azt kívánjuk megmutatni, kikre építenek az amerikaiak, kiknek a „szakér­telmét” és gátlásnélküliségét használják fel a hazánk ellen szervezett hírszerző és diver­záns aknamunka vezetésére. Marisa Sándor, volt horthys­ta ezredes jelenleg Grazban él Az úionnan beszervezettek kö­zül sokakat 6 képzett ki határt átlépésre és diverziós felada­tokra. Barcsay József egykori csendőrfőhadnagy, a „Magyar Harcosok Bajtársi Szövetsége”- londoni vezetője az Intelligence Service szolgálatában áll. Csia Jenő csendőr-ezredes, a Hunga­rista Mozgalom tagja is kémek beszervezésével foglalkozik. Pelsőczy Pál volt főhadnagy mostanában a francia hírszerző szerveknek dolgozik. Vasváry József horthysta ^tábornagy a Magyar Nemzeti Bizottmány ausztriai megbízottja, kémfő­nök. Páter Gácsér Imre. volt tábori lelkész a Nemzeti Bi­zottmány franciaországi magyar irodájának vezetője Párizsban él, és legfőbb dolga, hogy Ma­gyarországra átdobandó ügynö­köket szervezzen be. München­ben működik a CIC egyik fe­dőszerve. az úgynevezett „Ma­gyar Segítő Szolgálat”, amely­nek dr. Ordódy Krisztina a ve­zetője. Az ellenforradalomnak és a fasizmusnak ezek a gátlás nél­küli lovagjai, a CIC, a nyugat­német Gehlen-szervezet és a többi nyugati hírügynökség készséges kiszolgálói, sokat tudnának mesélni az 1956 ok­tóberi magyarországi ellenfor­radalom előkészítéséről, bizo­nyos körülményeiről is. Egyet­len reményük, hogy egyszer, mint „győztesek” térhetnek haza Magyarországra. Az ő vágyálmaik és az amerikaiak céljai találkoznak. Amit tesz­nek. pénzért teszik, de egy­szersmind a magyar népi de­mokrácia elleni elszánt gyűlö­letből „Hasonló a hason’ónak örül“ — tartja a latin köz­mondás. örülhet egymásnak a CHS és a magyar fasiszta ügyn*» kök hatalmas légiója ... — Vége —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents