Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-19 / 220. szám
2 NEPÜ.JSAG 1959. szeptember 19., szombat Mi kitartóan azon fáradozunk, hogy eltávolítsuk a népek közeledését gátló akadályokat IV. Sz. Upusc*sov válaszai amerikai újságírók kérdéseire a washingtoni Országos Sajtóklubban 1959. szeptember 16-án megtartott sajtóértekezletén WASHINGTON (TASSZ): Miután N. SZ. Hruscsov befejezte nyilatkozatát, Lawrence, az Országos Sajtóklub elnöke javasolta, hogy az újságírók tegyenek fel kérdéseket. Az első kérdés, amelyet a sztálini személyi kultusszal Kapcsolatban tettek fel, szembetűnően provokációs jellegű volt. A kérdésre N. Sz. Hruscsov kijelentette, szeretném megkérdezni azokat, akik ezt a kérdést kigondolták: mikor szövegezték meg, mikor agyalták ki, milyen célból, mit akartak elérni vele. Nyilvánvalóan sarokba akarnak szorítani és már eiőre mosolyognak. A közmondás azt mondja, az nevet, aki utoljára nevet. Csak aztán azok az urak, akik ilyenféle ravasz kérdéseket kiagyalnak, s már előre nevetnek azon, hogy ugye milyen ügyesen kigondolták, később meg ne bánják. A provokációra nem ‘érek fci és nem válaszolok az amerikai sajtó itt egybegyűlt számos méltó képviselője ellen irányuló barátságtalan kitételekkel. Csak annyit mondok, hogy a hazugság, bármilyen lábakon is jár, sohasem éri utol az igazságot. (Taps.) Kérdés: Csupán véletlen volt-e az, hogy az ön érkezese előtt bocsátotta fel a Szovjetunió a rakétát? A felségjelvény fellövése a Holdra vajon kifejezi-e azt a szándékot, hogy igényt tartanak a Hold fölötti uralomra? N. Sz. Hruscsov: Az Egyesült Államokban tett látogatásom és a szovjet holdrakéta felbocsátásának egybeesése egyszerű, de mondhatnám kellemes egybeesés. (Derültség a teremben.) Ha önök közül valaki kételkedik ebben, az önök tudósaihoz utasítanám, magyarázzák meg ők, mi a dolog lényege; Mondják meg a tudósoknak, hogy erre és erre a napra időzítsék egy holdrakéta felbocsátását, majd meglátják, mi lesz belőle. (Derültség, taps.) Uraim, most szeretnék válaszolni a feltett kérdés második részére, hogy a felségjel- vény eljuttatása a Holdra — ok-e bizonyos szovjet tulajdonjogi igények bejelentésére a Holdon. Kérem értsenek meg, — senkit nem akarok megsérteni: különböző kontinensekről való, külöböző lelki- alkatú emberek vagyunk. Akik így teszik fel a kérdést, azok a tőkés lelki alkat fogalmaival gondolkoznak. En viszont a szocialista rendszer egy új világnézet és új fogalmak embere vagyok. Nálunk az „enyém” fogalom elhal és bevopul egy új fogalom a „mienk”. Ezért a rakéta felbocsátását és a felségjel- vény eljuttatását a Holdra — a mi vívmányunknak tekintjük. És ebben a mi szóban a világ országait értjük, vagyis úgv értelmezzük, hogy ez az önök eredménye is és mindazok eredménye, akik a Földön élnek. (Taps.) Kérdés: Milyenek az Egyesült Államok és a Szovjetunió kétoldali': kereskedelmi fokozásának lehetőségei, különösen a közszükségleti cikkek területén: mire van önöknek leginkább szükségük és mit adhatnánk el mi? N. Sz. Hruscsov: Nekünk elsősorban arra van szükségünk, hogy felszámolják a megkülönböztetéseket a kereskedelemben. Ez a legfontosabb. Mindazt, amit önök tesznek, mi szintén meg tudjuk tenni, egyes dolgokat azonban mi előb megcsináltunk, mint önök. (Nevetés a teremben). Mi semmit sem tudunk önökről. Bizonyos árucikkekből önök ma többet termelnek, mint mi, ez azonban történelmileg kialakult körülményekkel magyarázható. Az önök országa jóval előbb lépett a kapitalista fejlődés útjára, mint a mienk, ennélfogva gazdaságukat önök magasabbra fejlesztették, mint amilyen a forradalom előtti Oroszország gazdasága volt. Azt azonban tudják, hogy a mi gazdasági életünk fejlesztésében most nagy változások történtek. Még mindig némi távolságra vagyunk önöktől, van köztünk bizonyos távolság Mi azonban közeledünk egymáshoz (a teremben élénkség támad, amikor N. Sz. Hruscsov kezével mutatja, hogyan csökken a távolság az Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdasága között), s úgy gondolom, nincs messze az a nap, amikor ebben a mozgásban felcseréljük helyünket. Gazdaságunk fejlesztésében utolérjük önöket, s nincs messze az idő, amikor mi állunk az élre. Meg kell mondanom, hogy az Egyesült Államokba nem hosszúra nyújtott kézzel jöttem, hogy belenyúljak páncélszekrényükbe. Ez az önöké, mi pedig megelégszünk a mienkkel. Mi büszkék vagyunk rendszerünkre, népünkre, államunkra, eredményeinkre. Mi jó kereskedő felei akarunk lenni önöknek, éppúgy, mint minden más országnak. Ami az országaink között a kereskedelem fejlesztését illeti, a mi véleményünk az: azt kell megvenni, amire szükségünk van, önök pedig azt adják el, aminek eladását lehetségesnek tartják. Most nincs szándékomban konkrét kereskedelmi tárgyalásokat folytatni. Szándékosan nem hoztam magammal senkit a külkereskedelmi minisztériumból, nehogy azt gondolják, hogy hosszúra nyújtott kézzel közeledem a gazdag „Samu bácsihoz”. (Derültség a teremben.) Ha az önök részéről óhaj mutatkozik a kereskedelem fejlesztésére, itt lesznek a mi képviselőink is, akik konkrétan megegyezhetnék önökkel ebben a kérdésben. Kérdés: Ön beszédében azt mondotta, hogy nem kell beavatkozni más országok bel- ügyeibe. Hogyan egyeztethetők össze e szavak a magyarországi orosz beavatkozással? N. Sz. Hruscsov: Lám, az úgynevezett magyar kérdés egyeseknek a foga közé szorult, mint a döglött patkány: kellemetlen ugyan, de nem tudják kiköpni. (Derültség.) Ha önök ilyen irányba akarják beszélgetésünket terelni, akkor oda vethetek jónéhány döglött macskát. Ezek frissebbek lesznek, mint az ismeretes magyarországi események kérdése. Ami pedig Magyarországot illeti, sokszor és eléggé kimerítően beszéltem már erről. Különösen nagy megelégedéssel és örömmel adtam számot a magyar népnek, amikor vendégként tartózkodtam Magyar- országon és a mi hős Szovjetuniónkat képviseltem. Kevéssel a magyarországi események után volt ez. Magyarországgal az összes kérdéseket már régen megoldottuk és egy sorban. győzedelmesen haladunk előre. Ök a szocializmust építik, mi a kommunizmust. Céljaink azonosak, — közös a célunk, közös az utunlc. Megmondhatom még. hogy ilyenféle ellenkérdéseket én nem teszek fel önöknek, mivel más céllal jöttem az Egyesült Államokba: jószándékkal és tiszta szívvel. Nem azért jöttem ide, hogy különböző kérdéseket tegyek fel, amelyek kiélezik az országaink és kormányaink között fennálló kapcsolatokat, hanem azért, hogy megjavítsam a fennálló kapcsolatokat, s hogy úgy mondjam, felszedjem azokat a köveket, amelyek akadályozzák országaink közeledését. Ezért semmi olyat nem akarok tenni, ami ellentétes lenne ezzel a fő céllal, országaink kapcsolatainak megjavításával és a hidegháborús állapot megszüntetésével — ami akadályozná a barátság fenntartását, a világ- béke megszilárdítását. Kérdés: Hruscsov úr, amíg ön itt tartózkodik az Egyesült Államokban, tárgyal-e Eisenhower elnökkel a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti légiforgalomra vonatkozó egyezmény megkötéséről? N. Sz. Hruscsov: Ez igen konkrét kérdés és természetesen nem szerepel megbesseseink programjában, mert nem nagy és nem átfogó kérdés. Mi azonban hajlandók lennénk a légiforgalmat kiépíteni országaink között. Országainknak sok európai és ázsiai országgal van közvetlen légiösz- szeköttetése. Kérdés: Hruscsov úr, mi mindig arra törekszünk, hegy minél előbb híreket kapjunk önöktől, ezért szeretném megkérdezni, mikor akarnak embert átdobni a Holdra? N. Sz. Hruscsov: Ön meglehetősen rosszul használta ezt az „embert átdobni” kifejezést. Mi nem szándékozunk embert átdobni, mert nagyra becsüljük az embert, és senkit sem fogunk átdobni. Mi a világűrbe embert csak akkor küldünk fel, amikor meg lesznek ehhez a szükséges technikai feltételek. Egyelőre azonban nincsenek meg. Mi nem akarunk „kihaj igálni” olyan értelemben, mintha valakit kidobnánk. Számunkra az emberek igen drágák. Kérdés: Hajlandó-e Oroszország Kanadával, és az Egyesült Államokkal, északi-sarki szomszédaival megosztani azokat az információkat, amelyekre az orosz tudósok szert tettek széleskörű és igen sikeres északi-sarki kutatásaikban? N. Sz. Hruscsov: Ügy gondolom, igen. Ebben a kérdésben együtt kell működni minden országgal. Ez így hasznos. Általában véve mi ellene vagyunk mindenféle monopóliumnak. (Nevetés, taps.) Kérdés: Mi a célja az Egyesült Államokban tett látogatása után pekingi utazásának? N. Sz. Hruscsov: Ez nyilvánvalóan igen „bonyolult kérdés”. (Nevetés a teremben.) Elvtársak.,, bocsánat, itt .vannak elvtársak és urak. (Nevetés.) A szokás hatalma. Ezenfelül itt vannak a mi szovjet újságíróink, s akikkel jólesik az „elvtárs” megszólítást használni, ez az általános megszólítás. Nem szeretném még megfosztani magamat attól a feltételezéstől, hogy önök között is vannak olyanoK, akik nem tiltakoznának, ha elvtár- nak szólítanám őket. (Élénkség a teremben.) így hát önökhöz fordulok, uraim (nevetés). Ha az újságírók olvasnak, em- lékezniök kell, hogy 1959. október elsején lesz tizedik évfordulója annak, hogy az amerikai... látják, most mindjárt elmondhatják — mire gondol Hruscsov (nevetés), most jól fülön csíptek (nevetés)..., hogy a kínai munkásosztály és Kína dolgozó parasztsága megszerezte a hatalmat. Tíz éve valósult meg Kínában a népi hatalom. A kínai nép bensőségesen megünnepli ezt a napot. ahogy mi is megemlékezünk barátainknak erről az ünnepéről. Mi például azt tartjuk, hogy egyszer talán eljön az idő, amikor az októberi forradalomtól kezdik majd az időszámítást. De ez csak a jövő. A kínaiak is értékelik saját győzelmüket és mi megértjük, hogy ők megbecsülik sikereinket. A Kínai Népköztársaság fennállásának 5. évfordulóján én vezettem az ünnepségeken részvevő szovjet küldöttséget és Pekingbe utaztam. Most meghívást kaptunk a kínai kormánytól, hogy képviseltessük magunkat küldöttséggel a tizedik évforduló ünnepségein is. Ügy alakult a dolog, hogy szeptember 23-án vissza kell érkeznem a Szovjetunióba, majd a következő napon Pekingbe kell repülnöm. Ez természetesen megterhelés számomra, de úgy gondolom, nagy megtiszteltetés is, hogy kínai barátaink között lehetek. A szovjet Küldöttség már Moszkvába érkezésem előtt elutazik a Kínai Népköz- társaságba. Távollétem idején a küldöttség vezetője Szuszlov elvtárs lesz. Kérdés: Hruscsov úr, válaszolhat-e a következő kérdésre: előterjesztett-e ön valamilyen új javaslatokat mai beszédében, tartalmaz-e az ön mai beszéde a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló valamilyen újabb javaslatokat? N. Sz. Hruscsov: Elsősorban azokat a kérdéseket kell megoldani, amelyek mór felvetődtek és megoldásra várnak. Kérdéseket kiagyalni azonban, amikor még a régiek nincsenek megoldva, azt jelenti, hogy eltávolodunk a sarkalatos problémák megoldásától. Ha azt mondják, hogy beszédemben nem vetettem fel új kérdéseket, ezzel egyetértek. Ezzel kapcsolatban helyénvaló utalni a mondásra: Az ismétlés a tanulás anyja. Mi kitartóan azon fáradozunk, hogy eltávolítsuk a népek közeledését gátló akadályokat, hogy eloltsuk azokat a parázsló szikrákat, amelyek lángra lobbant- hatják a háború tüzet Ezeket a szikrákat mindenképpen el kell oltani, törekedni kell a megérett kérdések megoldására. hogy biztosítani tudjuk a békét minden népnek. Kérdés: Az Egyesült Államokban nagy érdeklődés nyilvánul meg a Szovjetunió különböző nemzetiségeinek, köztük a zsidó lakosságnak a helyzete iránt. Nem szólna néhány szót erről? N. Sz. Hruscsov: A Szovjetunióban nemzeti kérdés, olyan értelemben, ahogy önök gondolják, nincs. Minden nemzetiség barátságban él, mindegyiknek egyenlő jogai vannak. Nálunk az emberhez való viszonyt nem nemzetisége, vagy a fele- kezete határozza meg, amelyhez tartozik. Ez minden ember lelkiismereti ügye. Mi mindenekelőtt az embert, mint olyat nézzük. Nálunk az összes nemzetiségek — oroszok, ukránok, turkmének, üzbégek. kazahok, beloruszok, grúzok, örmények, kalmükök, zsidók... —, ha el akarnám sorolni a Szovjetunió összes népeit, akkor nem elég az az idő, amennyit erre a sajtóértekezletre szántunk — mind békében és. egyetértésben élnek. Országunk népei bíznak egymásban és egy sorban haladnak a közös cél — a kommunizmus felé. Ezen belül például a zsidó lakosság helyzetét jellemzi, hogy azok között, akik megteremtették a holdrakéta sikeres felbocsátásának feltételeit, méltó helyet foglalnak el a zsidók is. Kérdés: Gyakran hivatkoznak arra, hogy Ön az egyik diplomáciai fogadáson állítólag azt mondta, hogy önök eltemetnek bennünket. Ha ön ezt nem mondta, akkor talán cáfolja meg, de ha mondta, magyarázza meg, mire gondolt. N. Sz. Hruscsov: Itt, ebben a teremben az amerikaiaknak csak egy kis része van jelen. Egész életem nem lenne elegendő. ha önöket valamennyiö- ket el akarnám temetni (derültség.) Valóban beszéltem erről, de kijelentésemet szándékosan eltorzították. Nem valakinek a fizikai eltemetéséről volt szó, hanem a társadalmi rendszer megváltoztatásáról a társadalom történelmi fejlődésében. Minden értelmes ember tudja. hogy a világon jelenleg nem egv társadalmi rendszer van. A különböző államoknak, a különböző népeknek különbözőek a rendszerei. A társadalom fejlődésével változik a társadalmi rendszer is. Volt feudalizmus, ezt felváltotta a kapitalizmus, a kapitalizmus haladóbb volt, mint a feudalizmus, a feudalizmushoz képest a kapitalizmus jobb feltételeket teremtett a termelőerők fejlődéséhez. A kapitalizmusban azonban kibékíthetetlen ellentmondások születtek. Amikor egy rendszer túléli korát, ez megszüli örököseit, ahogy Marx, Engels és Lenin kimutatta, a kapitalizmust felváltja a kommunizmus. Mi bízunk benne, önök közül sokan nem hiszik ezt, de vannak önök között olyanok is, akik már hiszik. Az említett fogadáson én azt mondottam, hogy a történelmi fejlődésben és történelmi értelemben a kapitalizmust eltemetjük, a kommunizmus felváltja a kapitalizmust. Önök azt mondják, hogy ez nem lehetséges. Pedig a feudális urak .elégették azokat az embereket, akik a feudalizmus ellen harcoltak és mégis győzött a kapiTörténelmi jelentőségű látogatás — A Pravda vezércikke — MOSZKVA (TASZSZ): Ezekben a napokban az emberiség teljes figyelme Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének amerikai útjára összpontosul — írja a Pravda „Történelmi jelentőségű látogatás” című vezércikkében. — A békeszerető amerikaiak — és ők alkotják az Egyesült Államok lakosságának döntő többségét — melegen és szívélyesen fogadták a szovjet kormányfőt. Washington lakosainak százezrei mentek ki az utcára, hogy üdvözöljék a' Szovjetunióból érkezett magas vendéget. / Washingtonban zajlottak le Hruscsov és Eisenhower elnök első találkozásai, megkezdődtek az óriási nemzetközi jelentőségű beszélgetések. A beszélgetésekből ítélve a szovjet— amerikai viszony barométere „derűset” mutat. A békeszerető emberek százmilliói feszült figyelemmel kísérik ezeket a találkozásokat, a két nagyhatalom vezetőinek régen várt személyes kapcsolatát. A szívélyes búcsúztatás, amelyben N. Sz. Hruscsov amerikai útja előtt hazájában részesült, a kommunista párt és a nép megbonthatatlan egységének, a szeretett kormány mögé felsorakozott szovjet dolgozók összeforrottságának új, nagyszerű tüntetésévé vált. A búcsúztatás nevezetes időben. hazánk nagyszerű tudományos és műszaki győzelme — a szovjet holdrakéta sikeres kilövése után — zajlott le. A világ népei ebben a világ- történelmi jelentőségű győzelemben a Szovjetunió hatalmas ereiét és békeszeretetét, a szocialista rendszer óriási fölényét látják, amely korlátlan teret nyitott a nép alkotó képességének fejlődése számára, a tudomány és a technika virágzása számára. . A legjobb szándékokkal és őszinte szívvel érkeztünk önökhöz — mondotta Hruscsov Washingtonban, az Országos Sajtóklubban —. elhoztuk magunkkal az amerikai nép iránti barátság érzését és azt az őszinte óhajt, hogy javuljon meg a viszony országaink között, erősödjék a béke világszerte. Ez látogatásunk legfőbb célja.” A Szovjetunió meg akar egyezni az Egyesült Államokkal a létfontosságú kérdésekben: mindenekelőtt a nemzetközi feszültség enyhítésének és a hidegháború felszámolásának kérdésében, a leszerelés, a néniét békeszerződés, a békés kereskedelem fejlesztése, a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása kérdésében. Bennünket és az amerikaiakat nem választanak el sem területi viták, sem megoldhatatlan ellentétek, minden lehetőség megvan arra, hogy megépítsük a barátság hídját a Szovjetunió és Amerika között. A szovjet—amerikai találkozások lehetővé teszik e reális lehetőség valóra váltását. Csak az szükséges, hogy e találkozások minden egyes részvevőjének — hasonlóan a szovjet félhez — a béke megszilárdítására irányuló törekvés legyen a kiindulás pontja. A szovjet és az amerikai vezetők beszélgetéseinek kedvező ki -, netele kétségtelenül óriási hatást gyakorolna a nemzetközi politikai légkör felmelegedésére. Többek között elősegítené a kormányfői tanácskozás sikerét, kedvező légkört teremtene az ENSZ közgyűlése napiokban megnyílt 14. ülésszaka gyümölcsöző munkája számára. hisz az ülésszak részvevőinek sok fontos nemzetközi kérdést kell megvitat- niok. Kétségtelenül óriási érdeklődést keltettek a szovjet kormányfő első amerikai beszédei, amelyeket áthatott a békeszeretet szelleme és a hidegháború felszámolását célzó törekvés. Minden jóakaratú ember csatlakozik azokhoz a jókívánságokhoz, amelyeket a szovjet nép küld Hruscsovnak. — Kísérje siker nemes küldetésében! — fejeződik be a Pravda vezércikke. (MTI) Hruscsov látogatása Roosevelt asszonynál NEW YORK (AFP): Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken gépkocsin a New Yorktól 80 kilométerre levő Hyde-parkba utazott. Itt van Franklin Rooseveltnek, az Egyesült Államok volt elnökének birtoka. Hruscsov látogatást tett Roosevelt asszonynál. ★ Hruscsovot Roosevelt özvegye fogadta. A szovjet miniszterelnök rózsakoszorút helyezett az Egyesült Államok volt elnökének sírjára. ★ New Yorkból kiindulva a Hudson-folyó partján rakodó- munkások nagyszámú csoportja üdvözölte az elhaladó szovjet miniszterelnököt, aki mosolyogva integetett a kocsiból. A Francia Kommunista Párt nYÍlatkosata az algériai kérdésről PÁRIZS (TASZSZ). A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának politikai bizottsága nyilatkozatot adott ki De Gaulle köztársasági elnök új algériai javaslatáról Ebben megállapítja, hogy ez a javaslat nemcsak hogy nem viszi előre, hanem kimondottan hátráltatja az algériai kérdés megoldását. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy De Gaulle „nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni azokkal, akik ellen öt esztendeje viselnek ha r és már nem is beszél fe; . erszünet- ről. A nyilatkozat rámutat, hogy De Gaulle javaslatainak megvalósító.... elkerülhetetlenül is-; mét veszélyeztetné a tunéziá- val, Marokk'val és a többi afrikai országgal kialakult békés kapcsolatokat, még jobban elszigetelné F nciaorszá- got és a háború kiterjesztéséhez, ilamint o’yan kalandokhoz vezethetne, amelyekben Franciaorsz; 0 mindent elve- szíthe..” talizmus. A kapitalizmus harcol a kommunizmus ellen. Meggyőződésem, hogy győz a kommunizmus. az a társadalmi rend. amely jobb feltételeket teremt az ország termelőerőinek fejlődéséhez. Önök esetleg nem értenek velem egyet, én nem értek egyet önökkel. Mit tegyünk hát? Egymás mellett kell élnünk. Éljenek önök kapitalizmusban. mi építjük a kommunizmust. Győz az új. a haladó, elhal a régi, az idejétmúlt. önök úgy gondolják, hogy a kapitalista rendszer termelékenyebb. hogy jobb feltételeket teremt a társadalom fejlődésére, hogy győzni fog. Szovjet államunk fennállásának rövid története azonban nem a kapitalizmus javára szól. Oroszország elmaradott, írástudatlan ország volt. most pedig erős gazdaságunk, fejlett tudományos életünk, kultúránk van. Pontosan nem emlékszem, hány mérnökhallgató fejezi be nálunk évente tanulmányait. V. P. Jeltyujin: a múlt évben 94 000, az idén pedig 106 000, vagyis háromszor annyi, mint az Egyesült Államokban. N. Sz. Hruscsov: Önöknél egyesek azt mondják, hogy ha a Szövietunióban több tudós lesz, elpusztulunk. Vállaljuk ezt a ..pusztulást”, megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy nálunk több tudós legyen, hogy minden ember képzett legyen, mert enélkül nem lehet építeni a kommunizmust. A kommunizmus — tudomány. Köszönöm a figyelmet. (Viharos. hosszantartó taps). Befejezésül W. Lawrence, m Országos Sajtóklub elnöke a klub tagjai nevében megköszönte N Sz. Hruscsovnak hogy beszédet mondott és v#* laszalt »
