Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-02 / 205. szám

1959. szeptember 2., szerda NÉPÚJSÁG Ezerkéíszáz holdra terveznek jövőre a haSmajugrai Új Élet Tsz vezetőségi ülésén VEZETŐSÉGI ülésre ké­szülnek a halmajugrai Űj Élet Termelőszövetkezetben. A tizenöttagú vezetőségből ti­zennégyen még kint dolgoznak a határban és csak az esti ha­rangszó után jönnek vissza a faluba. Szorgos ilyentájt a munka, hiszen ásatlan még a krumpli, dolog van még a ré­teken, a szőlőhegyeken is. A gazdák az egyéni földekről, a kis parcellákról takarítják be a termést, de gondjuk már közös, hiszen néhány hét csu­pán és közös munkát, valóban új életet kezd a falu népe, a termelőszövetkezet. Szabó Jánosnak, az Űj Élet Tsz fiatal elnökének is volna még’ bőségesen dolga a határ­ban. de sokszor saj^t munká­ját hanyagolja a szövetkezet gondjai miatt. Most is, ho?y este vezetőségi ülést hívott egybe, elszaladt a délutánja, hiszen fel kell készülnie a gyűlésre, össze kell szednie a gondolatokat. Az öreg apró szekérrel a határba indul, az asszony ke­nyeret süt. a gyerekek az ud­varon játszanak, ő maga pe­dig bent a szobában papír, könyvek fölé hajolva számít­gat, tervezget. Nagyon az ele­jén vannak még, sok minden hiányzik, az iroda is, így az­tán jól megteszi az öreg sub­lót. A harminc filléres kis fü­zetke egész esztendőre szóló tervet takar, olyan tervet, amelyet most tárgyai majd a vezetőség. KILENC órárav jár az idő, amikor összejönnek ' az embe­rek és Szabó János elnök el­mondja sorjában mindazt, amire felké^üít , délután, A tizenöt ember , ■ moát" ezerkét­száz hold sorsát- forgatja a fejében és azt, hogy' százki- lencvenhárom tag hogyan kezdje el a közös munkát. Legfőbb gondjuk a vetés, a vetőmag biztosítása, hiszen jól tudják Halmajugrán is, hogy „ki mint vet, úgy arat". Tud­ják, mert különösen mostaná­ban, amikor befejeződött a cséplés, meggyorsult a közös vetőmag összehordása is és jelenleg kétszáz mázsánál tar­tanak. Ezerkétszáz mázsa ta­karmány kazalban van már, és kilátás van arra, hogy még a hiányzó mennyiség is össze­jön, amint szűnik a nagy do­logidő. A traktor már szánt a földeken és egymás után ala­kulnak ki a nagyüzemi táblák, Megjelenik a Pártmunkások Könyvtára A Kossuth Könyvkiadó Pártmunkások Könyvtára cí­men szeptember hónaptól kezdve sorozatot indít. A - so­rozat célja, hogy az alapvető politikai művek mellett eljut­tassa a pártmunkásokhoz a világirodalom, a klasszikus magyar irodalom legjavát, azokat a műveket, amelyek­nek ismerete szükséges azok számára, akikre pártunk mű­velődéspolitikai irányelveinek végrehajtáséban szerep vár. A Pártmunkások Könyvtára 120 kötetből áll, s 1959 szep­temberétől kezdődően öt év alatt jelenik meg. A sorozat­ban 35 alapvető kézikönyv jellegű politikai mű van, amelyre a pártmunkásoknak napi politikai és önképzésük­höz feltétlenül szükségük van. A sorozat egyes kötetei 15 naponként jelennek meg, ha­vonként tehát 2 kötetet kap kézhez az olvasó. A sorozat első kötete a po­litikai gazdaságtan tanköny­vének új, átdolgozott kiadása. A Marxista-leninista fi’ zó­fia alapjai című mű a. ^ly eddig nagyon hiányzott, é az SZKP története, új átdolgo­zott kiadása. MSZMP kong­resszusi jegyzőkönyve,^ új gaz­dasági szótár, filozófiai lexi­kon szerepelnek a sorozatban. Ezeken kívül megjelenik több magyar író és költő mű­ve. például: Jókai Az arany­ember. Petőfi Sándor Összes versei, József Attila összes versei. Móricz Zsigmond Ró­zsa Sándor, Mikszáth Kálmán A fekete város. Különös há­zasság stb. A világirodalom klasszikus művei közül többek között ki­adásra kerül Victor Hugo A párizsi Notre Dame, A. Tolsz­toj Golgota, V. Majakovszkij válogatott versei, Stendhal Vörös és fekete, Aj Fagye'ev Tizenkilencen, J.j Hasek Svejk, H. Balzac Huhogok, E. Zola Germinal. Több természettudományos könyvet is adnak ki ebben a sorozatban, többek között Bra- unbeck Mindenki fizikája, Böhm—Dörge Korunk óriása, az atom, Darvin Az ember származása. Hogyan lehet hozzájutni a sorozathoz? A sorozatot csakis előfizetés ELMÉS TALÁLMÁNY Az amerikai nagyvárosoK-; ban olyan emberek szolgála­tára, akiket nagyon foglalkoz-; tat saját egészségügy; állapo-; tűk, nincs kedvük, vagy ide-; jük orvoshoz menni, automa-i tákat állítana« fel.'Egy érme: bedobása után az illető a gép-! be helyezi a karját, s a ké­szülék megméri a vémyomá-; sát. Az eredmény az automa-: i tára . - táblázatról leol­útján lehet beszerezni, egyes darabjai e díszes formában külön könyvárusi forgalomba nem kerülnek. A megrendelők minden év elején pontos ter­vet kapnak a következő évben megjelenő kötetekről, s ez a terv tartalmazza az egyes kö­tetek árát is. A tervhez csek­ket mellékel a kiadó, s ezzel a megjelenés hónapját meg­előző hónap 15-ig be kell fi­zetni a következő hónapban megjelenő két kötet előre Kö­zölt árát. A megrendelők szá­mára a kiadó folyószámlát nyit, s ily módon természete­sen arra is megvan a lehető­ség, hogy ki-ki nagyobb ösz- szegeket fizessen be előre — ilyen esetben a megrendelőt időszakonként értesítik, folyó­számlájának állásáról. A sorozat kötetei A/5-ös alakban kerülnek kiadásra, egyforma nagyságban, egész- vászon-kötésben, és a témakö­röknek megfelelően is más­más színű vásznat akalmaz a Kiadó. Te’ át külön színű kö­tése lesz a politikai, a világ- irodalmi, magyar és termé­szettudományos műveknek. A sorozat viszonylag kicsi példányszámban jelenik meg. Ezért az előfizetők szeptember 20-ig írában közöljék igényü­ket a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségéveli ahol nemsokára megkezdik majd a vetést. Az elnök szavait figyelme­sen hallgatják az emberek és azok szólnak hozzá legelsőnek, akik példát mutattak a mun­kában is. Medveczki Béla, Kiss Benedek, Prezenczi hajós, Mez- ner Bertalan, meg a többiek, szintén kifejtik elgondolásai­kat és minden igyekezetük az, hogy olyan határozat szülessen itt a vezetőségi ülésen, amit helyesel, elfogad majd az egész tagság a közgyűlésen. Szabó János elnök kis fü­zetkéje sok mindent elárul. Elárulja azt is, hogy a kilenc- holdas elnök odahaza csendes óráiban már százholdakról ter­vez olyan felelősséggel és hoz­záértéssel, amely bizony dí­szére válna akár egy agronó- musnak is. Igaz, agronómusuk sincs még, ezért nagyon elkel a szakismeret, a szaktudás, a gazdag élettapasztalat. A veze­tőség tagjai maguk is olyan emberek, akik már kijárták az élet iskoláját és akik még egyéni gazda korukban meg­mutatták a falu népének, hogy értenek a gazdálkodáshoz és helyén van a fejük. NYOLCSZÁZ hold szántó­földje van a tsz-nek a háztá­jin kívül, amire tervezni kel­lett. Az ősszel kétszázötven hold őszi búzát vetnek, árpát is ötven holdat, száz holdon évelő takarmányféléket. Már arra is gondoltak, hogy a ta­vasszal kertészetet áliítnakbe, amely jelentős mértékben nö­veli majd meg a tagság jöve­delmét. A lovakon és a né­hány darab szarvasmarhán vül egyelőre még nincs álla állományuk, építkezni is csak jövőre fognak, így bizony az első esztendőben nem lehet számolni az állattenyésztésből származó jövedelemmel. A vezetőség meghányj a-veti a vetéstervet, aztán a brigá­dok kialakításáról kerül szó. A közgyűlés nemrégiben válasz­totta meg az új brigádvezető­ket, akik már nemsokára mun­kához látnak. Nincs bár ben­ne a programban, de maguk­tól adódnak a kérdések, a gondok, melyek a kezdés ve­lejárói. Az irodahelyiség, a könyvelő, az agronómushiány, ma még mind probléma a hal ­majugrai Űj Élet Termelőszö­vetkezetben, de az illetékes szervek megígért segítségével még idejében megoldódik va­lamennyi. ÖREG ESTE van már, ami­kor véget ér a vezetőségi ülés. A falu már békésen pi­hen és csak azok varrnak még ébren, akik elsők között dol­goznak, fáradnak azért, hogy az új termelőszövetkezet mi­előbb elindulhasson a közös úton. Szalay István Gépjárművezetőknek A csikágói rendőrség nem­régiben ritka és egyedülálló módszert vezetett be a közle­kedési kihágásokat elkövetők­kel szemben. Az eddigi gya­korlat szerint: pénzbírsággal sújtottak minden szabályta­lankodót, s a pénz összegét a kihágások fokozatai szabták meg. Többé nem sújtják pénzbír­sággal a figyelmetlen, vagy készakarva szabálytalankodó­kat. Űj eljárást honosítottak meg. Azt ugyanis, hogy arra kötelezik a közlekedési kihá­gásokat elkövető egyéneket, hogy egy héten át mentőko­csin teljesítsenek szolgálatot és vegyenek részt a közleke­dési balesetek áldozatainak elszállításában. Nálunk is nagyon elkelne ez az új módszer. De kérdés: va­jon lenne-e elegendő mentő­kocsi??? —kyd— Műanyaggal kötik le a futóhomokot Az emberiség már sok min­denféle módszerrel kísérlete­zett, hogy megállítsa a siva­tagok futóhomokját, s termé­kennyé tegye a pusztaságok földjét. Az utóbbi időben ki­derült, hogy a polyakrilamid nevű polimér nagyszerű tulaj­donsággal rendelkezik: folyé­kony állapotban homokos te­rületre permetezve cementre emlékeztető, vékony kérget képez. A műanyagburok nem­csak megköti a talajt, hanem trágyázza is, s ezenkívül át­ereszti a vizet. Nemrég a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának ex­pedíciója Kurszk környékén két kilométeres homoksávon eredményes kísérleteket vég­zett az új polimérrel. Szeptember 15-ig lehet beadni a jelentkezéseket a zenész-vizsgákra Mint már hírül adtuk, He­ves megye területén a zenész­vizsgáztatások az október 1- től december 15-ig terjedő időszakban zajlanak le. Eger­ben a Zeneiskolában, míg a gyöngyösi és a hatvani járá­sok területéről Mátrafiireden, a Kossuth Lajos utca 6. szám alatt, a Szalai-lakásban lehet a jelentkezéseket beadni. A határidő: szeptember 15. Je­lentkezni csak személyesen le­het, mindennap kedd és szer­da kivételével. Bővebb felvi­lágosításokat a jelentkezés helyén kaphatnak az érdek­lődők. A szőlő éghajlati igényei, — a téves „előrejelzések" kérdése A METEOROLÓGIA az ál­talános kutatás kereteiből ki­lépve, kapcsolatba kerül a gya­korlati élettel — ebben az eset­ben a szőlőt termő környezet tanulmányozásával. A földfel­szín és az azt körülvevő légkör között a meteorológia az össze­kötő kapocs. Szűkebb környeze­tünk egy táj, egy földrajzi egy­ség, melyen belül a felszíni ta­gozódás, az éghajlat, talaj, s egyéb adottságok egységes meg­nyilvánulása, jellegzetes terüle­tet különít el. A táj legjobban a növényzeten keresztül ismer­hető fel, amely helyhezkötöttsé- ge miatt teljes mértékben a környezet hatása alatt áll. Eh­hez az állandó hatáshoz a ter­mészetes növényzet alkalmazko­dik: kialakul a táj egysége! Ezzel szemben az ember a termesztett növények számára, bizonyos mértékig, mesterséges környezetet teremt. Az agro­technika eljutott egy bizonyos fokra, ahol a természetes kör­nyezetet megismeri, s fokoza­tosan birtokába veszi. Mind’biz­tosabban kutatja a légkör, a talaj, a természetes növényzet kölcsönhatását. Az agrometeo­rológia a környezetnek a nö­vényre — szőlőre — gyakorolt hatását a következőkben jelöli: 1. A talaj hatása (ez a talaj fizi­kai. kémiai és mikrobiológiai összetételére vonatkozik). 2. A termelés színhelyének terep helyzete, tengerszint feletti ma­gassága, égtáj szerinti fekvéee; 3. Az éghajlati tényezők. Jelen­tőségében az éghajlati tényező az, amely a legnagyobb hatást gyakorolja a növény fejlődésé­re. A TAPASZTALAT szerint a növény fejlődése és ezen ke­resztül a terméseredmény is az­zal a környezettényezővel mu­tat legszorosabb kapcsolatot, amelyből a természet a szükség­hez mérten a legkevesebbet nyújtja, illetve amelyik megje­lenése a legingadozóbb. Általá­ban az éghajlati tényezők vál­tozatossága jóval nagyobb, mint a talaj, vagy az emberi beavat­kozás lehetőségei. A meteoroló­giai tényezők az időjáráson ke­resztül fény-, hő- és vízkészle­tet szolgáltatnak a növényzet számára. A szőlő fejlődésével mindhá­rom tényezőcsoport szoros kap­csolatban van. A fénytai'tam a minőség fokát befolyásolja, a hő. a csapadék megfelelő idő­ben való érkezése a bő termés elősegítője. A meteorológiával foglalkozó egri szakemberek ebből a célból tanulmányozzák Eger éghajla­tát. A egri Szőlészeti Kutató­intézet munkatársai vizsgálják: az egri környezetben (éghajlat, talaj) melyik szőlőfajta ad leg­több termést, és melyik hoz leg­nemesebb bort érlelő mustot. Szakembereink rámutatnak kedvező klímánkra, amely 10.1 Celsius fokos sokévi középhő­mérsékletében is kifejezésre jut. Indokolják kedvező klímánk ki­alakulásának körülményeit is. Hidd el nekem, ha ezt megírnák az újsá­gok, vagy legalább va­lamelyik vicclap, nem hinnék el az emberek. Azt mondanák: ilyen nincs, ezt valamelyik humorista találta ki, akinek éppen nagyon jól, működött a fantá­ziája,’^ más dolga nem lévéni hallgatott rá, ' megírva ezt a történe­tet. . ■ • így i.szólított meg va­lamelyik nap barátom az utca közepén, s mi­közben elhadarta mon- dókáját, még egyet si­mított zilált, amúgy is égnek álló, gyér hajza­tán. — Miért, hát mi tör­tént veled, drága paj­tásom, hogy ilyen na­gyon kivetkőztél ön­magadból — érdeklőd­tem részvéttel teli han­gon. — Mi történt? Tulaj­donképpen a kívülálló számára semmi. Csupán az, hogy egy ismerősöm, akivel egyfolytában életemben talán még tíz percet sem beszél­tem, néhány héttel ez­előtt megállít a pesti utcán és érdeklődni kezd, hogy vagyok, mi újság, hol, merre mű­ködöm és ehhez hason­lók. Mondom: Egerben élek családostól. S óiwuj... — Óh, az nagyon jó hely, oda mi is mindig szívesen megyünk, ha alkalom adódik — ve­regeti meg a váltamat, s utána néhány perc múlva már el is bú­csúztunk egymástól. Azt hittem, évekig megint nem látom, de mit tesz a sors, alig egy héttel ezelőtt rövid levéllel csönget a pos­tás, aminek tartalma a következő volt: „Holnap érkezik hoz­zátok kislányom né­hány napos üdülésre, fogadjátok szeretettel, hogy jól érezhesse ma­gát szép városotokban, ölel...” Szinte még magunk­hoz sem térhettünk meglepetésünkből, ami­kor már elérkezett a másnap és a kislány valóban megjött. — Csókolom — kö­szönt be udvariasan, — én vagyok a bácsi ba­rátjának a lánya, Eszti. Ugye jól fogom itt magam érezni? — Ho... hogyne, kislányom — válaszol­tam hebegve, mire az . ifjú delnő azonnal szó szerint értett mindent, s két nagy bőröndben hozott holmiját gyö­nyörűen szétrakta a szobákban a leg lehe­tetlenebb helyekre, majd bájosan érdek­lődni kezdett, hol ta­lálja meg a vasalót, mert rendbe szeretné tenni ruháit. Két térítőt pillanatok alatt szétégetett a vas­sal, de vigasztalásomra megjegyezte, hogy éle­tében ilyen szépen nem sikerült még kivasalnia kék szoknyáját. De ez még csak az első nap volt. A többi szinte már szóra sem érdemes. hiszen úgyis tudod, mik következhettek. Telje­sen hozzá kellett iga­zodnunk. Ha az utcán sétálva virslit látott a kirakatban, felújjon- gott. — Jaj, Lenke néni — mondta a feleségemnek, — úgy szeretnék ma virslit vacsorázni. A tejeskávé neki nem volt jó reggelire, csak kakaót iszik otthon, vajas kiflivel. Ha fele­ségem a vendéggel szembeni kedveskedés­sel csirkét vásárol, ő elhúzta az orrát, s azt mondta: sokkal jobban szereti a töltött káposz­tát. Ha társaságban egy nemrégiben ját­szott csodálatod filmről esett szó, a gyerek két percnél tovább nem hagyott senkit sem be­szélni. Közbevágott, s „az ő véleményét” mondta el mindenek­előtt. Tűrtünk, szépen csendesen, s a mi ra­koncátlan, nagyanyjuk­nál nyaraló gyermeke­inkre gondoltunk, akik ehhez a végtelenül ha­tározott és mindenki mást semmibevevő höl- gyecskéhez képest a jó­nevelés mintaképei. Már két, három nap­pal elmúlt az egyhetes üdülés ideje, amiről a kislány beszélt, s még füle bojtját sem moz­gatta hazatérését ille­tően. Mi is hallgattunk, de egy nap aztán betelt a pohár. A lányka délelőtt strandon volt, s ott megismerkedett egy igazi egri „hári” Jani­val, akinek tulajdon­képpen még a nevét sem tudta. Nos, ez a fiú estefelé beállít hoz­zánk, s mivel engem talált az udvaron, meg­szólít: — Mondja, maguknál lakik az a kis szőke pesti lány? — Nálunk. — Hát akkor küldje már egy kicsit ki... ,,. Kiküldtem, de el­búcsúzni az újsütetű lovagtól. Este pedig a vacsoránál szépen, fi­noman bejelentettem a lánynak, hogy ideje le­járt. — Nézd, kislányom — mondtam. — nemsokára megkezdődik az új is­kolaév. Két nap múlva jönnek haza az én gyermekeim, s addigra rendbe kell tenni a szobájukat, a kis szo­bát. Ugye, megérted?... Megértette. Másnap délelőtt szépen, kényel­mesen elkezdett készü­lődni. Én meg, hogy siettessem távozását; mindent kihordtam a gyerekek szobájából, meszelöt, ecsetet ragad­tam, s festeni kezdtem a falat. Mire a súrolás­hoz értünk, a leányzó már otthon mesélte egri élményeit. Én meg tapogattam fájó, lázas izmaimat, s csendesen káromkodtam magam­ban, mert végered­ményben egyáltalán nem volt elhanyagolt, •zos még a gyerme­kei szobája ...- ger. Vizsgálják az uralkodó szelek irányát, a esapadékjárás tör­vényszerűségeit, gyakoriságát és rendellenességeit. Kutatómun­kájuk során összeállították Eger bortermésének évtizedes meny- nyiségét, vizsgálják annak idő­járási kapcsolatait. A kettő vi­szonyából — a bor és az Időjárás kapcsolatából — kitűnik, hogy jó termésre csak akkor számít­hatunk. ha a törzsértéknek megfelelő csapadékmennyiséget biztosítjuk, ha a növény' a meg­felelő csapadékmennyiséget a szükséges időben . megkapja. Legjobban meghálálja a nö­vény a koratavaszi és a júliusi esőt. de a júliusi sok csapadék már árt a termésnek, mert gá­tolja a beporzást, terjeszti a pe- ronoszpórát — legnagyobb ve­szélyt azonban mégis a májusi fagyok (1927, 1935, 1940.) jelen­tik. 1 SZERETNÉK az idő-előre­jelzésekről is szólni. Az orszá­gos „idő-előrejelzés” rengeteg adat összegyűjtésével, elrende­zésével, felülbírálásával készül. A nagy nyilvánossághoz ezek az adatok a rádió, és a hírlapok útján jutnak el. Sokszor előfordul, hogy a Me­teorológiai Intézet hibás előre­jelzéseket bocsát ki — ezek elő­fordulását teljesen megszüntet­ni nem lehet. Éppen az időjá­rási folyamatok bonyolultsága idézi elő azt, hogy a kiadott előrejelzések olykor hibásnak bizonyulnak. Érdekes pszichológiai tény, hogy az időjelző szolgálat mai teljesítményét sokan eltérően értékelik és csak bizonyos ese­tekben. alkalomszerűen veszik igénybe az idő-előrejelzéseket, például kirándulások, utazások kapcsán. Ezzel ellentétben áll azon állami és gazdasági szer­veink véleménye, amelyek ál- lándóan és rendszeresen igény­be veszik az idő-előrejelzéseket A TÉVEDÉSEK ellensúlyo­zására. magyarázatára e né­hány sorban csak azzal lehet válaszolni, hogy országunk Eu­rópa legváltozékonyabb éghaj­latú területei közé tartozik, ahol a szomszédos légtestek módo­sító hatásai váratlanul is érvé­nyesülhetnek — különösen ha­zánk szélső tájain. A meteoro­lógia tudománya is fejlődik, a tévedések százaléka csökken — ezzel egyenlő arányban nő a meteorológia prognosztikai osz­tályának baráti tömege is. ZÉTÉNYI ENDRE a Pedagógiai Főiskola tanára; „MÉRHETETLEN” ESŐ A napokban pusztító zápor ; zúdult Mexíco-Cityre. Egy új­ságíró felhívta a Meteoroló- Igiai Intézetet és információt >kért a lehullott csapadék ; mennyiségéről. „Sajnáljuk — hangzott a > válasz — nem tudunk felvilá­gosítást adni, mert az esőmé­> rő készülék az épületen kívül jván és ilyen időben senki sem : bolond kimenni,”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents