Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-02 / 180. szám
1959. augusztus. 2., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 A bányász egészsége... Mint megannyi sürgető figyelmeztetés sokasodik Paizs József területi főmérnök feljegyzéseiben a halálos és a súlyosabb kimenetelű balesetek száma. S minden feljegyzés mögött kisebb nagyobb tragédiák lapulnak. , „Ez év első felében a külfejtésünknél volt egy halálos baleset...” — figyelmezteti a hanyag, szabályokat semmibe vevő bányászokat a feljegyzés A halálos baleset ugyanis úgy következett be, hogy a figyelmetlen dolgozó a szállítószala gon utazott... ,,A Petőfi-altáróban Mészáros János vájárra egy nagy darab szén esett, jobb térdét és bal' lábszárát megütötte” — olvashatjuk tovább a jelentésből. „Tizenhét napig nem dolgozhatott.” „Csorba Ferenc csillés, a rozsai 16-os fronton sérült meg, szomszédjának lerepült a csákánya a nyeléről és a szíve alatt megsértette a mellkasát.” „Csernus Lajos a szűcsi XI- es aknánál jobb lábát törte, szén dőlt rá ...” „Tóth István vájár a gyöngyösi XII-es aknában jobb kezének mutatóujját vesztette el a vastám beállítása közben ... , S szól a jelentés, több mint kettőszáz balesetről, mely a Mátravidékí Szénbányászati Tröszt dolgozóit érte ez év első felében... szól a jelentés kétszáz sérült emberről. akik rövidebb-hosszabb ideig kiestek a termelőmunkából akiken nyomot hagyott saját lelkiismeretlenségük, a hiányos munkavédelmi berendezés, a munkavédelmi szabályok be nem tartása. Az elmúlt évhez képest, mégis szinte „biztató” ez a kétszázas szám, hiszen 1958. első felében ennek a duplája volt a baleset gyakorisága. Különösen örvendetes volt a javulás az altárónál, ahol 236- ról 77-re csökkent a félévre jutó balesetek száma. Cseppet sem örvendetes azonban az a tény, hogy bár jóval kevesebb baleset fordult elő ez évben, a balesetekből több lett a kieső műszakok száma,' vagyis, súlyosabbak voltak a sérülések; Ez újabb figyelmeztetésként hatott a bányászokra és vezetőkre, éppen ezért az utóbbi időben hatásos intézkedések történtek a sérüléself megakadályozására. Mindenekelőtt kiderítették a balesetek okait. hogy sikerrel járhassanak a munkavédelmi intézkedések; Bebizonyosodott, hogy az om- lásos balesetek azért következnek be, mert a dolgozók elmulasztják az előírt biztosítást azzal az indokolással, hogy a „homlok”, vagy „fedü” jó s erre nincs szükség. Ám a baleseti statisztika egészen mást mutat; csak az altárónál 17- en sérültek meg hasonló mulasztás miatt. Feltétlenül meg kell emlite- ni, hogy a biztosítás nem minden esetben a dolgozó hibájából marad el. Ugyancsak a Petőfi-altáróhoz kell fordulnunk példáért. A biztonsági megbízott naplójában ugyanis a következőket olvashattuk: „A 4-es frontra még 12 órakor sem érkezett deszka... már az előző harmad sem tudott deszkát rakni...” Hasonló esetek azonban a többi üzemnél is előfordulnak, csak azért nem lehet hasonló bejegyzéseket olvasni, mert nem is vezetik a biztonsági naplót. A másik igen lényeges ba’eseli forrás: a szállítás. Sok esetben nem megfelelő a vasút, a pálya, de igen sok sérülést okoznak a csillék is, mert ha kiesik, emelöfa nélkül akarják visszatenni, használaton kívül helyezik a csillefogókat, vagy a csatlósok túl sok csillét akasztanak egybe. A szállítási baleseteknél külön helyet — s igen jelentősei — foglalnak el a kaparóknál, szalagoknál történő sérülések. Mindezek a balesetek azonban elkerülhetők, ha a kezdésnél nem gurítanak nagy darab szenet a kaparóra, ha megfelelő módon szedik le az anyagot a kaparóról és a szalagról, ha javítást, görgőcserét csak akkor végeznek, amikor >a szalag áll. Különösen a nem megfelelő méretű anyagok farigcsálása, a hiányos biztosítás, a szerszámok helytelen kezelése, a figyelmetlenség a leggyakoribb balesetokozók. Mindezek a bányász testi épségét. egészségét veszélyeztető tényezők nem szüntethetők meg egy csapásra. A bírságok, amelyeket a hanyag, balesetet okozó bányászokra, műszakiakra róttak ki, nem lehetnek egyedüli biztos módszerei a balesetek megszüntetéséért indult mozgalomnak. Ezért fordítanak az eddiginél is nagyobb gondot a balesetelhárítási tanfolyamok szervezésére, melyet már 410 bányász végzett el. Nem túlzás azt mondani Pe- tőfibányán és a tröszthöz tartozó üzemekben valóságos mozgalom indult a balesetek csökkentésére. Ez szükségszerű, de érthető is. Pelőfibánya a gyakori balesetek miatt vesztette el a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját. Sok százezer forint jutalomtól estek el a bányák vezetői, dolgozói. Ez érzékeny veszteség és komoly figyelmeztetés volt a jövőre, de a jelenre nézve is. Becsületére legyen mondva a tröszt sok ezer bányászának, társadalmi és gazdasági vezetőinek, komolyan vették ezt a számok nyújtotta figyelmeztetést és már ez év első fele biztató eredményt hozott. Becsületükre legyen mondva, nem az elveszett vándorzászló és a pénz miatt, de a bányászok miatt indítottak mozgalmat, a balesetek csökkentésére, mert előttük mindennél erősebb indítóok a bányász egészsége, testi épsége. Kovács Endre ... hogy a Scotland Yard százezer röplapon különleges óvatossági rendszabályok betartására figyelmeztette Anglia nyaralni készülő polgárait. A szigeten az utóbbi időben ugyanis nagyon elszaporodtak a betörések és a lopások, s a tolvajok a nyaralni ment polgárok otthonait fosztogatják különös előszeretettel. A rendőrség ajánlotta legfontosabb tudnivalók tehát: biztonsági zárakat kell beszerezni, a tűz- létrákat tegyék hozzáférhetetlenné, az értékeket csukják a safe-be. s rendeljék meg az újságokat az üdülés idejére is mert ha ezt elmulasztják könnyen felhívják a figyelmet az elhagyott lakásra. Jó üzlet ez megint! Igen. üzlet, mert a megriadt polgárok nyakra- főre vásárolják a biztonsági zárakat és még azok is újságokat rendelnek, akik egyéb ként soha nem járatták házhoz. A Scotland Yard százezer röplapja sokat lendített ezen az „üzleten.” De nem volna helyesebb, ha a rendőrség inkább a tolvajok és betörök kézrekerítésére, a betörések megszüntetésére áldozná „drága” idejét? — kyd — Helyesbítés Lapunk július 22-i számában a uímfoto alá tévesen azt írtuk, hogy kéthetes ingyenes üdülésre mentek a Heves megyei gyerekek. Helyesen kedvezményes üdülés értendő. Gazdag termést arattak a sziken a Poroszlói Állami Gazdaságban Heves megye területén a tíz évvel ezelőtt alakult 6100 holdas Poroszlói Állami Gazdaság dolgozói gazdagon termő földekké változtatták a régen szinte használhatatlan alföldi sziket. Ebben az évben például olyan termés volt a gazdaság területén, ami példa nélkül áll ezen a vidéken és bámulatba ejtette a környék lakosságát. Régebben a 6—7 mázsás búzatermés már rekordnak számított ezen a talajon, az idén pedig az állami gazdaság területén 15 mázsa volt a holdankénti átlag. Volt egy 70 holdas táblájuk, amely 18 mázsát, egy 31 holdas tábla pedig 20 mázsa búzát adott le égy-egy holdról. A gazdaság vezetőinek számítása szerint a kalászosok idei termése holdanként átlagosan 4 mázsával több, mint a tavalyi termés volt. Mindez azt jelenti, hogy a Poroszlói Állami Gazdaság a tervezett 800 000 forintos veszteséggel szemben az idén kongresszusi felajánlásaik alapján egymillió forint nyereséggel zárják az évet. Az igen gazdagon fizetett kalászosok mellett az aprómagvak is jól beváltak az idén. A tervezett 60 mázsa lucerna és vörösheremaggai szemben például 300 mázsára számítanak, ami egymagában 400 000 forint többletbevételt jelent. Ezenkívül gyapjúból 128 000 forint, magrépából és tejtermelésből pedig negyed- millió forint lesz a többlet- nyereség. A Poroszlói Állami Gazdaság vezetői és dolgozói az elmúlt években a négyévenkénti szervestrágyázással, az évenként és holdanként 2 mázsás műtrágya használattal, a minőségi gépmunkával, a nyári mélyszántással az alföldi sziken olyan virágzó gazdaságot teremtettek, amilyenre régen még csak gondolni sem mertek. (Készéi) » — NéíIII m | , ; ■m "VóSS ( M M ^ 'Foto: Márkusz) ÍMi □ n HE5) r~v r __ £1 M . -Iá selypi medencéböii u ü ü ü Belga bányászok Szűcsiben A napokban a belga bányászok szakszervezeti küldöttsége látogatott el a Mátravidési Szénbányászati Tröszt két üzemébe, a szűcsi X-es aknába és az ecsédi külszíni fejtésre. A belga vendégek különösen nagy érdeklődéssel nézték a bányagépeket, a Mészáros- féle körszelvényvágógépet, a pajzsfejtést és a náluk ismeretlen Külszíni fejtést. Elismerően nyilatkoztak a bányászellátásról, a szociális és kulturális létesítményekről, amelyek — mint mondották — messze felülmúlják az övéket. A vendégek ellátogattak a bányászházaKba és igen sok emberrel kötöttek barátságot a bányában és a lakótelepen. Taggyűlés a Zsót'la-malomban Egyetlen kommunista sem hiányzott igazolatlanul a néhány napja tartott szokásos havi taggyűlésről a Selypi Zsófia-malomban. A nagy érdeklődéssel várt gyűlésen a pártkongresszusra való felkészülésről, a pártve- zetőség-választás előkészítéséről tárgyaltak a pártszervezet tagjai, Nagy Miklós párttitkár beszámolója alapján. Ezen a taggyűlésen sor került a pártoktatási év előkészítésével kapcsolatos feladatok megbeszélésére is. Döntöttek arról is, milyen segítséget adjanak a malom kommunistái és pártonkívüli agitátorai a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. A Z ezzel kapcsolatos munkához sok hasznos ötletet adtak a pártszervezet tagjai Bányász „júliáUs" V örös-maj orban Csak az időjáráson múlik-, milyen sikerrel zárul a Petőfi altáró dolgozói által rendezendő „juliális” mert az anyagi feltételei már adva vannak. Ä vasárnapi „juliális” költségeit közösen viselik az altáró műszaki dolgozói és bányászai. A műszaki fejlesztésért kapott hatezer forintnyi jutalmat és a féléves versenyeredményekért kapott 10 000 forintot is felajánlották erre a célra. A „juliális” célja: a jobb kapcsolatok kiépítése a bányászok és a műszakiak között. Az összejövetel rendezői a szükséges földi jókról már gondoskodtak, s minden bizonnyal jól sikerül a barátkozós céljait szolgáló ..juliális”. Az Egri Asztalos és Kárpj- I tos Ktsz szalagfiirészesl KERES. J elentkezni lehet Széchenyi utca 24 szám alatt. A felnémeti üzemházunk- nál gépforgács díjmentesen kapható. "VTTTVTVTV Az Egri 32. sz. Autóközlekedési Vállalat AZONNAL FELVESZ KALAUZOKAT. 8 általános iskola, vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. Jelentkezni: Eger, Klapka utca 2. Kérjük azokat a föbérlő- két, akik főiskolai hallgatók részére kiadható albérleti szobával rendelkeznek, hogy címüket minél hamarabb a fő- iskola tanulmányi osztályára leadni szíveskedjenek. Az albérleti szobák elfoglalása szeptémber 1-el válik esedékessé. Eger és. Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a felnémeti mészüzemében FIZIKAI 'MUNKÁSOKAT ALKALMAZ. Jelentkezés helye: Felnémet! Mészüzem. Fizetés: 1300.— Ft-tól 1800.— Ft-ig. dóm, hogy gyerekség volt, de mégis, mert bizonyságot akartam, nincs-e ráírva, hogy én most jöttem onnan, ahol az emberek büntetésüket töltik, ha egyszer megtévednek úgy, hogy azzal a köznek ártanak. Nem volt rajta semmi. De ez még nem nyugtatott meg. Több bizonyságot akartam. Tudni akartam, mit mondanak rólam, aki tévedtem, de bűnhődtem is ezért a tévedésért. S elindult állást keresni; — Én nem is tudom megmondani mit éreztem amikor itt, ebben az üzemben elvették munkakönyvemet éjs azt mondták: holnap kezdjek munkához. Hát mégis van hely, ahol azoK után, amik velem történtek, bíznak bennem, van hely, ahol újra kezdhetek mindent, bizonyít-' hatok, s jóvá tehetek egy olyan; dolgot, amivel az egész tár-; sadalom ellen vétettem? A pincér teli söröspohara-; kát hoz. Leteszi az asztalra,; addig hallgatunk. 'Aztán újra; K. Béla szólal meg: ; — Itt ebben az üzemben új-; ra ember lett belőlem —; mondja —. olyan ember. aki 5 soha többé nem esik vissza: abba a bűnbe, aminek elkö-; vetéséből okult, tanult, nagyon; sokat í MOST AZ ÜZEM egyik leg- i jobb dolgozójaként emlegetik} K. Bélát. Addig szorgosko- < dott, naíg kivívhatta magánaké ezt a címet hogy ezzel Is bi-; zonyítson. a társadalomnak,; amely a megtévedés után jó; útra térítette, amely megmen-; tette ..: t Weidinger László >- a részét már nehezebb eimon- a dani', hisz oly sok mindent fel- ébreszt az emlékezés. De nem is szükséges. Tudjuk mi is,- hogy mi történt. A „jó bará- tok” ismét „segítettek”. Ügy- a hogy K. Béla egyszerre egy / háló közelién találta magát, amiből nem találta sehogy Ir sem a kiutat, Banda verődött- össze az üzemben, különböző i, alkatrészek, értékes anyagok . kicsempészésére, lopására í specializálva magát. Ebből s volt aztán pénz a költséges c szórakozások fedezésére, sőt, i az adósságok törlesztése mel- lett K. Béla részéről példáu1 ä még motor vásárlására is.- CSAKHOGY „addig jár a & korsó a kútra, míg el nem tö. rik” — vallja a mondás, s ez 1 s a korsó is eltörött egyszer. < > Cserepei, K. Béla és társai a ■ , rendőrségre, onnan a bíröság> ra, a vádlottak padjára kerül- 1 : tek. ' i A Magyar Népköztársaság 1 1 nevében — hangzott az íté- : let, ami szigorú is volt, igaz- i • ságos is. i K. Béla még mindig hall- f . gat, emlékezi k. Nem a bőr- í • tönben töltött hónapokra, ha- ' i nem az utána következő idő- í : szakra. Mikor becsukódott : mögötte a zordon épület ka- i púja, s ő ismét ott állt kinn 1 ■ a szabadban, az emberek kö- c • zött. < — Az első gondolatom az 2 volt, vajön visszafogadnak-e f maguk közé az emberek — f mondja később csendesen. —* t Végigsimítottam arcomon, tuÚjra ember lett belőlem... egy célja volt csupán: a ma ga zsebére, a maga hasznár; dolgozná ott és úgy, ahogy le hét. KÉRDÉS tolakszik elő, talán kíméletlen, de mindenáron kikívánkozik. K. Béli elgondolkozik egy kicsit, úgj válaszol: — Hogyan lehet az, hogj nem éreztem azt: végeredményben a magamét lopom amikor értékes dolgokat esem. pészek ki a gyárból? Érezterr én azt még akkor, amikor aí újságok egymás után adtai hírt arról, miként folyik s gyárak államosítása. Tíz esztendeje elmúlt ez már, mégis úgy emlékszem, mintha tegnap történt volna, hogy üli össze aznap este a család amikor a mi üzemünkre is sor került. Beszélgettünk a változásról, a lehetőségekről, tervezgettünk, számítgattunk, éreztük, mennyivel jobb lesz majd ezután. — Csak azok a „jó barátok” ne jöttek volna. Gyere velünk egy kicsit sörözni, gyere kirándulni az ország másik végébe, csapjunk egy jó murit most nálatok, aztán majd sorban nálunk — biztatgattak, s én mint tapasztalatlan gyerek hallgattam rájuk, s mindent jónak találtam, amit ők javasoltak, tanácsoltak. Ráfizettem. Tovább nyújtóztam annál, amíg a takaró ért, úgy; hogy szinte fezre sem vettem. Bajba. adósságba keveredtem... Elhallgat; A történetnek ezt J ÖSZES HAJÚ férfi hajol a munkapad fölé, s elmerülten, .< környezetéről megfeledkezve < dolgozik. Főnöke már messzidről mutatja: . < — Ö az, akit keresnek, K. ’<Béla, műhelyünk egyik legújabb dolgozója. | Megköszönjük az útbaigazí- stást, s bemutatkozunk, s — Parancsoljanak — mondja az olajos ruhás munkás, s 5szemébe lógó haját karjának >egy mozdulatával visszaigazít- >ja helyére. > — Beszélgetni szeretnénk >magával — mondjuk, s mindjárt rá is térünk, miről. S K. Béla elkomorodik. Eszesbe jutnak a régi dolgok, ami- sket ő már régen lezárt magáiban, de amik néha azért mé- . >gis előtoiakodnak. > — Mit lehet arról még minidig beszélni — kérdi szórón g- >va is, kicsit bosszankodva is. >Aztán meggondolja magát, s > folytatja: — különben, ha ián nyír a kíváncsiak rá, nem > bánom. Egy óra múlva végizek, ha van kedvük, várjanak imeg az elvtársak. < Valóban rövid idővel ké- ísőbb kiléptünk együtt az üzem <kapuján, s a közeli kisvendéglő kerthelyisége felé tar- <t.ottunk. Pohár sörök kerültek saz asztalra, s lassan megindult a beszélgetés. > — Ügye, önök most arra Í kíváncsiak, hogyan követhettem el néhány évvel ezelőtt azt a szerencsétlen ballépést — kérdi K. Béla. — Nos, ha egészen őszinte akarok lennni, magam sem tudom. Nem a módról van szó. hanem arról, hogy miként kevered h ett em olyan társaságba, amelynek
