Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

NEPOJSAG 1959. augusztus, 14., pénlefc Lányok — munkában LASSACSKÁN újra meg­nyitja kapuit a sok-sok iskola, hogy megkezdődjék a tanulás. Az idén újra sok ezer diák ké­szül fel, hogy letegye élete első próbáját: az érettségit. S akik az elmúlt évben értek, egy kicsit öregesen tekintenek vissza a nagy napra. Érettségi. Amikor az ember kijön a teremből, úgy érzi, hogy igazán megszólalhatnának a harsonák, vagy történhetne valami nagy dolog, hiszen most már hivatalosan is „megérett” a nagylány, vagy a nagyfiú Az is igaz. hogy ebbe még nem lehet beleharapni, valami után nézni kell! Sokan egyetemek­re, főiskolákra mennek, mások férjhez, ismét mások adminiszt­rátorként helyezkednek el, de ma már egyre többen vannak, akik valamilyen szakma mel­lett döntenek. Érettségi és szakma? Igen. Az érettségi nem karpaszományt és tiszti menyasszonyt jelent, hanem azt a kulturált embert, akit nem szakmája, de a szakmájában végzett munkája után ítélnek meg. Így gondolkodik Szederkényi Klári is, aki az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban végzett, és kíváncsian, de me­leg érdeklődéssel állt be a si­keres felvételi után a ruházati bolt elárusító pultja mögé — kereskedő lesz. — Szeretem az embereket, s ezerszer inkább itt forgolódom, mint irodában —, mondja ne­vetve. — Sokan mondták már. hogy ezért nagy kér volt tanul­ni. Nem így van! Az érettségi­nek és a tanulmányaimnak lép- ten-nyomon hasznát veszem. Elsősorban 3 év helyett másfél év alatt szabadulok. Munka közben? Hogy mást ne mond­jak, szovjet vásárlóink voltak, akikkel egész jól boldogultam a gimnáziumban elsajátított orosz nyelvtudásommal. Klári megtalálta jó érettsé­gije után helyét az életben. Máris mosolyogva kérdezi a vevő óhaját, s ügyesen emeli le a kívánt bőröndöt. Szeret az emberekkel foglalkozni, s lát­szik is a munkáján! KÉT KOMOLY, fiatal lány- nyál beszélgetek. Kamarás Ági, és Kozmány Ilona drogista lesz. Ili jelesen érett, Ági jól. — Egyetem? — mondom a varázsszót. — Á, nagyon hosszú az! — válaszol Ági. — És itt igen ér­dekes munkát végzünk. Össze! kétéves iskolára megyünk, s utána háromféle képesítésünk lesz. — Érdekes a gyógyszerössze­állítás, gyógyszerelosztás mun­kája is, de talán az lesz a leg­jobb, ha drogériákba kerülünk, mint képzett drogisták. Ahovv elnézem ezt a két lányt, Karsai Katica, a pécsi kislány jut eszembe, akivel ta­valy találkoztam a Népkert­ben. Nem vették fel a főisko­lára. s könnytelen szemmel hisztériázott: — Inkább a vonat alá fek­szem! Érettségivel menjek dul- gozni? Ezért tanultam négy évig? Ezért érettségiztem kitű­nőre? Nem akarok dolgozni! Tanulni akarok! — toporzékolt tűsarkú cipőjével a puha ka­vicson. Hm. Nehéz az ilyennek meg­magyarázni, hogy az orvos, a mérnök, és a gyógyszerész is dolgozik, viszont az is tanuk aki kereskedő, drogista. vagy távirász lesz. Nem tudom, mi lett a sorsa, azóta se láttam, de hogy az egri Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium végzett növendékei kíváncsian fordul­nak a gyakorlati élet felé, ab­ban nem utolsósorban nagy szerepe van az iskola szellemé­nek, nevelési móriszerének. S AMELYIK 18 éves fiatal tudatosan, felvilágosodott, szé­leskörű műveltséggel a tarso­lyában választ pályát, az nem fog a népkerti pádon sem most. sem húsz esztendő múlva to- porzékolni azért, mert az érett­ségi után nem végzett egyete­met. hanem szakmát, Illetve életpályát választolt magának, Ádám Éva i\ varon iá emelkedik az ofuaólt száma megyénkben Heves megyében évről évre fejlesztik a könyvtárhálózatot, növelik a különböző szépiro­dalmi és szakkönyvek számát. Jelenleg 153 350 kötet könyv­ben válogathatnak az olvasóz, akiknek szarna a nyári hóna­pokban több mint kétezerrel növekedett. Az év végére azon­ban a hat járási, a megyei és a 126 népkönyvtárban már 170 000-re növekszik a Könyv- állomány. Az olvasók számá­nak állandó növekedését bizo­nyítja, hogy csupán az elmúlt hónapban több mint negyven­ezer kötet könyvet kölcsönöz­*GRI VÖRÖS CSILLAG Bolond április EGRI BRODY Fények a föld alatt EGRI KERTMOZI Kenyér, szerelem, fantázia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Játék a szerelemmel GYÖNGYÖSI PUSKIN Félkegyelmű GYÖNGYÖSI KERTMOZI A kapitány lánya HATVANI VÖRÖS CSILLAG Dulszka asszony erkölcse HATVANI KOSSUTH Főnyeremény HEVES Nincs előadás PETEKVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás tek ki. Legtöbben az egri já­rásban olyasnak, ahol a lakos­ság hal százaléka rendszere­sen látogatja a könyvtárakat. Az olvasótábor további szé­lesítése érdekében a megyei könyvtár pár nappal ezelőtt egy művelődési autót is ka­pott, amelyben egy három­száz kötetes könyvtárat ren­deznek be, és sorra látogatják vele még a legeldugottabb ta­nyákat Is. Ezenkívül az ősz folyamán az egri megyei könyvtárat önkiválasztó könyvtárrá alakítják át, ahol az olvasók a polcokról saját maguk választják ki kedvenc íróik könyveit, majd kifelé jö­vet bejegyeztetik a nevükre kiállított kartonlapokra. (Készéi) Hatvan város anpahönyvébő! Születtek: Nagy Éva, Mózee Zsu­zsanna, Kerek Lajos, Rankó Zsu­zsanna, Berki Károly, Kis Gábor, Stekler Ferenc, Rócz Adolf. Házasságot kötöttek: Wébel Fe­renc Béla—Farkas Anna Mária. Meghaltak: Fehér István, Boros János Antalné (Kovács Margit). 1959. augusztus 14, péntek: 1958-ban halt meg Freddie Joliot-Cürie, Nobel-dijas atomfizi­kus. a Francia Kommunista Pó)*t Központi Bizottságának tagja, a Béke Vilógtanáes elnöke. 1947. Pakisztán függetlenségi ün­nepe. <5 Névnap O Ne feledjük, szombaton: MARIA tifuslr- PÉTÖÉl-ALTARŰüOL 50 bányász és műszaki jelentke­zett a bányaipari technikum elvégzésére. Ha az őszi jelvé­teli vizsgák sikerülnek, mind az ötven bányász és műszaki megkezdi a továbbképzést a technikumban. — A PETÖFIBANYAI fi­atalok tánczenekara válto­zatlanul nagy sikerrel szere­pel a kiszisták által rende­zett összejöveteleken. — AZ EGRI Cipész ütsz dolgozói vállalták, hogy ex­port-termelésre állnak át. Az első szállítmányukat már át­adták a Német Szövetségi Köztársaságnak. A jövőben több országba eljut az Egri Cipész Ktsz készítménye. — AZ ÜJSZERÜ pajzsfej­téssel 25 ezer tonna szenet fejtettek a szűcsi X-es ak­nában egy negyedév alatt.- A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban szabályos időközönként szakmai kisfilm- vetitéseket rendeznek. A kis- filmek többnyire oktató jel­legűek és a szakmai tudást gyarapítják. A mozielőadások igen népszerűek, igen sok dol­gozó látogatja. — A MÁTRA VIDÉKI Szénbányászati Tröszt irodá­jának dolgozói közül öten kapnak kiváló dolgozó okle­velet az első félév munkája alapján. — 100 FÉRŐHELYES tehén- istállót épít állami támogatás­sal a zaránki Új Élet Termelő- szövetkezet. A felmenő falakat elkészítették, s a vasbetonele­meket várják, hogy megkezd­hessék a födém építését. Egy-két nap és az egri Gár­donyi Géza Színházban befe­jeződnek a nyári szünet ideje alatt megkezdett átalakítási, korszerűsítési munkák. Még mielőtt az utolsó szeg is a he­lyére került volna, azért a mesterembereket ma délelőttre csak kiszorítják a színpadról annak igazi birtokosai, a szí­nészek, hogy ünnepélyes társu­lati ülés formájában nyissák' meg az 1958—60-as évadot, amely az egri színház működé­sének negyedik esztendejét is jelenti egyben. Nagy munka kezdődik Tha­lia istenasszony szentelt temp­lomának falai között, mind­járt a társulati ülés után. De ezt megelőzőleg, hetekkel ez­előtt sem tétlenkedtek a szín­ház vezetői, tárgyaltak, ter­vezgettek, vitáztak, hogy mire a színészek többsége megérke­zik a jól megérdemelt nyári szabadságról, már tisztán, kx- dolgozottan állhasson a terv: mit szándékoznak tenni a kö- következő hónapok folyamán. Így született meg a határo­zat is, hogy az évadnyitó be­mutató: Csizmarek—Nádassi— Semsei—Csanak: Érdekházas­ság című zenés vígjátéka lesz, amelyben már egy sor olyan művész mutatkozik be, aki most szerződött az egri szín­házhoz. Kedves. kislányos szerepben lép majd színpadra Magda Gabi. orvost játszik Horváth Ottó, falusi tanító­nőt visz színre Varga Edit, s Kanalas László, Czeglédl Sán­dor, Varga Ilona, Kürtös Ist­ván, Kleszó Imre ugyancsak jó szerepeket kaptak ebben a bő humorú, mai témájú zene­játékban. A szerepek kigépelye, ké­szen várják életrekíltőíket. Kozaróczy József, az évadnyi­tó előadás rendezője, már au­gusztus 15-én munkához is akar látni, hogy minél több idő álljon rendelkezésre a jó, színvonalas betanuláshoz. Vele együtt munkához lát Szabó Lajos, a színház új, lehetséges díszlettervezője is hogy idő­ben elkészülhessenek az Ér­dekházasság díszletei is. • * * Az évadnyitó előadás pró­báinak megkezdésével egy idő­ben egy másik csoport is mun­kához kezd már. Ezt fiatal ren­dező, az ugyancsak most Eger­be szerződött Sprok György • vezeti, s „tételük” Shaw: War­ren né mestersége című szín­műve lesz, A Miskolc, Kaposvár, Bé­késcsaba után most Egerben letelepedett Sprok György már hetekkel ezelőtt megkezdte a készülődést a Warrenné mcs- lerségé-nek á'endezésére. — Ha az elmúlt esztendő so­rán az egri színház felől érdeklődtem — mondja —, mindig azt hallottam: egyike legjobb vidéki társulataink­nak. Ezt magam is tapasztal­tam, amikor a télen megnéz­tem a Megperzselt lányok és a Majd a papa egy-cgy elő­adását. Érthető tehát, hogy régóta és izgalommal • készük lök az egri bemutatkozásra en­nek alapján, annál is inkább, mert ez lesz életem első Shuw- darabja, amit rendezhetek. Nagy munka lesz, de tudom, hogy segítségemre lesznek kol­légáim, Ruttkay Mária, Pusztái Péter, Stefanik Irén, Pálffy György, akik régebben Itt van­nak már, s azok is, akik ve­lem együtt most kötötték lé magukat a jövőre az egri tár­sulathoz. Hogy nagy munka lesz Shaw hatalmas irodalmi értékű, szl- porkázóan szellemes, s magá­ban számtalan szatirikus lehe­tőséget rejtő művének rende­zése, az valóban így van. Vi­szont az is biztos, hogy a meg­felelő előkészületek után si­keres lesz Sprok György egri bemutatkozása a Warrenné mesterségének rendezésével. — geí. Bányaművelési technikum indul Petűfibénván Ez év őszétől kezdve kö­zépiskolával rendelkező tele­pülés lesz Petőfibánya is. Már megkezdtéK a bányaművelési technikum helyi levelező ta­gozatának szervezését. Még ebben a hónapban sor kerül a felvételi vizsgák megtartá­sára. amelyre máris ’ igen sok a jelentkező. A technikumon a helyi pedagógusok és a leg­nagyobb szakképzettséggel rendelkező műszakiak tartják az előadásokat, amelyeken kö­rülbelül hatvanan vesznek részt. p/iyim PÚdkotír 35. A fogoly megpróbálja el­emi a nyomozótiszt rokon­in vét:- Látom, a főhadnagy elv- ■s jó ember ... 3ara főhadnagyra azonban m hatnak az ilyesmik.- Először is: ön letartózta- ;t, s amíg a bíróság netalán- i fel nem mentené, addig m vagyok önnek elvtárs. isodszor pedig, legalábbis ban az értelemben, ahogy iga gondolja, nem vagyok jó iber. Kötelességem, hogy ki- omozzam az ön ügyét. Ügy, ogy ezt a törvények előír- v. s kötelességem ezt a vizs- latot törvényes eszközökkel zetni. Kényszerítő eszközö- t sem most, sem a jövőben m alkalmazunk önnel szem- n. A vizsgálat során nem le­ik sem „jó”, sem „rossz” em- r. összegyűjtöm és megvizs- lom a bizonyítékokat, akár ellen, akár ön mellett szól- k... A fogoly agyában lázasan rgetik egymást a gondolá­id. Amikor bekerült a cellá- , elhatározta, hogy kjöröm- ikudtáig tagadni fog. De va­ll lesz-e értelme ennek a tu­dásnak? Vajon mit tud a hadnagy, aki vele szemben ? Talán már mindent tud la, bizonyára követték, hízó­ára jó ideje , ellenőrizték inden lépését. Mindegy, ujd kiderül, hogyan .visel. A főhadnagy elkezdi a ki­hallgatást: — Neve? — Illésy Gábor. — Született? — 1934-ben. — Iskolai végzettsége? — A Kertészeti Főiskolára jártam. — Oklevelet kapott? — Kaptam, levizsgáztam. — Iskolai végzettsége tehát: főiskola. Hol dolgozott? — A Hungarofruct-nál vol­tam technikus... — Budapesten? — Nem, a szobi kirendeltsé­gen dolgoztam... — Származása? „ IUéssy hallgat. Mély lélegze­tet vesz, nem tudja, hogy mit válaszoljon. Azután válaszol: — Értelmiségi családból szár­mazom. Tanítónő az édes­anyám .,. Gara főhadnagy szemében mintha haragos fény villanna: — Mór tanácsoltam magá­nak, hogy legjobban teszi, ha igazat mond... Illéssy megjátssza a méltat­lankodót: •— Kérem, a valóságot mond­tam .,. A nyomozótiszt nyugodtan veti közbe: — Erre majd még visszaté­rünk ,.. IUéssy megint nem szól egy szót sem, egyre kényelmetle­nebbül érzi magát. Pedig most már nem a szék szélén ül, most már bizonyos benne, hogy ez a szék semmivel sem kü­lönbözik más közönséges iro­dai széktől. A nyomozótiszt vi­selkedése, biztonsága ejti két­ségbe. Gara főhadnagy egy papír­lapot vesz elő az akták közül. — Ismertetem ön előtt a ter­heltté nyilvánítási határoza­tot... Illéssy kétségbeesve hallgat­ja — úgylátszik, valóban sok mindent tudnak-róla. A hatá­rozatban az áll, hogy ő, IUéssy Gábor, a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok szerint hosszú időn át kapcsolatban állt Welwyn Dallam ezredes­sel, a budapesti amerikai kö­vetség kémkedésért kiutasított légügyi attaséjával, és neki anyagi ellenszolgáltatás fejé­ben különböző, államtitkot ké­pező adatokat szolgáltatott ki, vagyis alapos a gyanú, hogy^ hűtlenség bűn­tettét követte el.., A nyomozó­tiszt ismét fel­emeli a hang­ját: — Kötelessé­gem figyelmez­tetni arra is, hogy mint gya­núsítottnak, jo­ga van tetszése szerint véde­kezni. önt sen­ki nem vonhat­ja felelősségre azért, ha vallo­mása során nem az igazsághoz ragaszkodik. Ha jónak látja, joga van a val­lomástételt megtagadni. Megértette? — Megértellem .., — Ez persze nem mond. el lent annak, amit tanácsoltam. Ha már ilyen helyzetbe ke­rült, a leghelyesebb, ha őszin­tén elmond mindent. Ezzel so­kat könnyíthet a saját helyze­tén. Tudomásul vette? — Igen, tudomásul vettem... — No, akkor kezdjük... Mi­óta ismeri ön Welwyn DaUam ezredest? A fogoly nem válaszol rög­tön. Gondolkozik. Ügy érzi, hogy el keU mondnia, ismeri Welwyn Dallamot, hiszen ezt hiába is tagadná. S ráadásul bizonyára különböző kénysze­rítő eszközöket is alkalmazná­nak vele szemben. De mégis próbálkozik a tagadással. — En nem ismertem sem­miféle Dallamot... Ki az? A nyomozótiszt megcsóválja a fejét. — ön nem őszinte, hiába, nem őszinte... De végered­ményben joga van hozzá .. i Nyugodtan ránéz IUéssyre. A fogoly belül remegni kezd ettől a tekintettől. Legszíve­sebben vaUomást tenne, egy­szerre, egyszuszra. akkor leg­alább túl lenne az egészen. De mégsem. Dallam figyelmeztet­te annak idején, hogy ha le­bukna, hallgasson, mint a sír. „Nagyon rossz szolgálatot ten­ne, ha felfedné barátságunkat.” — intette az amerikai ezredes. Meg ezt is mondta Dallam: — A hős, akármi is történik ve­le, hallgat. Ne feledje, hogy egyszer a mieink lesznek az urak Magyarországon. És ak. kor nem köszönnénk meg ma­gának, hogy lebukásakor tett vallomásával kellemetlen hely­zetbe hozott bennünket.;. Gara főhadnagy egy kicsit vár, hátha megoldódik IUéssy nyelve, majd ránéz IUéssyre: — Nos, önök rendszeresen találkoztak. Egyszer az N eszpresszóban tárgyaltak, más­kor Budán várta meg az ezre­dest, aki koosiján érkezett, s akkor ön beszáUt hozzá. Nem emlékszik? Illéssy már visszanyerte lé­lekjelenlétét, s tiltakozik: — Itt valami tévedés lesz kérem. En nem ismertem sem­miféle amerikait, semmiféle ez­redest. Biztosan össze tetszik téveszteni valakivel. Tetszik tudni olyan hétköznapi arcom van, sok emberre hasonlítok A múltkor is megyek az utcán és. i. Gara főhadnagy megállítja az induló szóáradatot: — Ez most nem tartozik ide. ne térjünk el a tárgytól... Szóval tagadja, hogy ismerte Dallam urat? — Nem tagadom, mert amit az ember nőm tud, azt nem lehet tagadni... — Ne filozofáljon kérem. Ezt a mondatot azon a széken, ahol most maga ül, rnár sokan elmondták... Ha jónak látja, tagadjon . .. Illéssy ismét azzal próbál­kozik, hogy megjátssza a kész­ségest: — Kérem, ha valami érdek fűződik hozzá, én szívesen be­vallom, hogy ismertem DaUam ezredest... A főhadnagy belülről forr. de nem látszik rajta. A sok esztendős gyakorlat, amelyet az állambiztonsági múmiában szerzett, megtanította arra, hogy uralkodjék érzelmein. Hi­degen szól: — Nincs szükségünk arra, hogy bárki bármit bevalljon, amit nem tett. Egyébként ön­magában az nem büntetendő cselekmény, hogy ismerte Dalla­mot. önmagában ... csakhogy, a maguk kapcsolatának olyan alapja volt..; IUéssy elszólja magát: — Kérem szépen, az ilyes­mi aljas rágalom. Kérem, én lányokkal jártam, udvaroltam, én nem voltam DaUamnak 8 fiúja.,. En is hallottam olyas­mit... hogy is mond'am csak­hogy az ezredes úr nem a nőkhöz vonzódik... De ep- gem soha nem környékezett meg.,. A nyomozótiszt hagyja, hogy a fogoly végigmondja a mon- dókáját, s csak utána szólal meg halkan, csendesen: — Szóval mégis csak ismer­te Dallamot,;. Legfeljebb magával nem kísérletezett, hogy szeretőjévé tegye . i, Talán nem volt a zsanéré,. i (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents