Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

4 N E P Ü J S A O 1959. augusztus 30., vásáros* PARASZ TI A tsz-pártszervezetek munkájának tapasztalataiból A FÜZESABONYI JÁRÁS­BAN a tavasz folyamán 5350 család lépett a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára és 42 959 hold föld került a közös gazdaságba. A régi termelőszövetkezetek gazdaságait s az állami gazda­ságot is figyelembe véve ma már a járás szántóterületének 79 százaléka a szocialista szek­torhoz tartozik. A termelőszövetkezetek fej­lesztésének tapasztalatai azt bi­zonyították. hogy a párt határo­zata a szövetkezetek fejleszté­séről, helyes volt, a dolgozó pa­rasztok egyetértésével és he­lyeslésével találkozott, az en­nek alapján végzett felvilágo­sító munka nem maradt hatás­talanul a dolgozó parasztokra. Politikai öntudatuk növekedett, látókörük szélesedett, sok dol­gozó paraszt tudatára ébredt annak, hogy szakítania kell a kisgazdaságával, még akkor is, ha nem megy minden lelki megrázkódtatás, belső vívódás nélkül. Régi termelőszövetkezeteink múlt évi eredményei útján is sokan meggyőződtek arról, hogy a tsz-ekben nagyobb eredmé­nyeket, jobb életkörülményeket tudnak elérni. Azért volt az, hogy a szerve­zés folyamán sok dolgozó pa­raszt a községi pártszervezetek irányításával kapcsolódott be a meggyőző, felvilágosító munká­ba. Az új termelőszövetkezete­inkbe belépő dolgozó parasztok a szervezés után hasznos javas­lataikkal, alkotó kezdeményezé­seikkel segítették az új paraszti élet kialakítását és megszerve­zését. Sok olyan értelmes, hoz­záértő parasztember került a vezetésbe, mint Fűlőp István, a kápolnai Új Élet Tsz elnöke, vagy mint Posztós Imre, a po­roszlói Új Élet Tsz elnöke. Több termelőszövetkezetünk­ben a vezetőség nagyobb része hozzáértő, érzik felelősségüket a termelőszövetkezetek iránt, szorgalmas munkájukkal igye­keznek megteremteni az új ter­melőszövetkezetekben a jobb élet feltételeit. A TAVASZI FEJLESZTÉS után a járási párt-végrehajtó bizottság apparátusa, községi egységes pártszervezeteink ve­zetőségei. hozzáláttak a terme­lőszövetkezetek gazdasági meg- szilái'dításához. Az első időben párt-, állami- és tömegszerve­zeti vezetők csak a tsz gazda­sági munkájával, a temelőszö- vetkezetek vezetőinek szóló szaktanácsokkal foglalkoztak, elhanyagolódott a politikai fel- világosító munka. Azért fordult elő több helyen, mint Kálban, Szihalmon, hogy egyes ellensé­ges elemek igyekeztek gáncsol­ni, rémhírekkel próbálták meg­ingatni a hiszékenyebb, elma- dottabb embereket. Az ellensé­ges aknamunka módszereiből, taktikájából tanulságként le­szűrtük, hogy ott tud dolgozni az ellenség, ahol mi, kommu­nisták, szövetkezeti vezetők, aktivisták nem vagyunk jelen. Az ellenség ott a szövetkezet életének magyarázását saját céljai érdekében használja fel, A tapasztalatok azt bizonyítot­ták, hogy a termelőszövetkeze­teinkben, ha kedvező volt a po­litikai légkör, akkor a tagság többsége meggyőződéssel, kedv­vel végzi munkáját, de egy ré­szénél még nem oldódtak meg azok a problémák, amelyek a dolgozó parasztokban, élnek. A termelőszövetkezetbe belépett dolgozó parasztok nem váltak szocialista emberré. A szocialista tudat, a szövetkezeti tulajdon­hoz való új viszony kialakítása nem megy máról holnapra.-ez hosszabb, türelmes, felvilágosí­tó munkát igényel. Emellett a gyors fejlesztés folyamán több olyan kérdésre is választ kel­lett adni a termelőszövetkezet­be belépett parasztoknak, ame­lyek a fejlesztés során nem eléggé világosan, vagy kevésbé tisztázódtak. Ennek nyomán a községi párt-, tanácsi- és tömegszerve- zeleink április hó második fe­lében hozzákezdtek a termelő- szövetkezetek politikai és szer­vezeti megszilárdításához. A párthatározat nyomán intézke­dési tervet dolgoztak ki az új és a felfejlődött termelőszövet­kezetekben a pártszervezetek létrehozására. A párt v. b. füg­getlenített apparátusát, az álla­mi és tömegszervezeti járási ve­zetőket községenként tettük fe­lelőssé, hogy segítsék létrehoz­ni a pártszervezeteket. KÖZSÉGI PÁRTSZERVE­ZETEINK. a járási aktívák segítségével felmérték azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet rövid időn belül létre­hozni a pártszervezeteket. E munka eredményeképpen 26 termelőszövetkezetben hoztu k létre a pártszervezetet, emel­lett nagy gondot fordítottunk arra, hogy, a fejlesztés során jól dolgozó, politikailag meg­bízható, tekintélyes dolgozó parasztokkal. erősítsük párt­tagjainkat. A járás területén a régi és az új termelőszövetkezetekben 36 rendkívüli tagot és 75 tag­jelöltet vettek fel. Jó munkát végzett ezen a téren a poroszlói egységes part­vezetőség, ahol 10 rendkívüli tagot .és 16 tagjelöltet vettek fel, köztük olyanokat, mint Oláh Mihály, az Aranykalász Tsz elnöke, Tóth Antal, a Rá­kóczi Tsz tagja, akik munká­jukkal, példamutatásukkal bi­zonyították be, alkalmasak ar­ra, hogy párttagok legyenek. Ezek az intézkedések pozitív hatásúak voltak, a pártszer­vezetek létrehozása, a kommu­nisták helytállása nagy segít­séget adott a termelőszövetke­zetekben a gyakorlati felada­tok megvalósításához. A községi egységes pártve­zetőség, a tsz-pártszervezetek- kel együtt az utóbbi időben fontos feladatának tekinti a politikai munka megszervezé­sét, amely a termelőszövetke­zetek megszilárdításnak egyik legfőbb feltétele. Kjnt a köz­ségekben számba vették azo­kat az elvtársakat, akik a fej­lesztési munkában részt vet­tek, közülük a legalkalmasab­bakat kisgyűlési előadónak osztották be, azonkívül egyéni agltációt is végeztek. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy bátran lehet tá­maszkodni a szövetkezetben meglevő aktívákra. A párttag­ság mellett sok értelmes pár- tonkívüli dolgozó végez fel-r világosító munkát. Poroszlón mintegy 40, a sarudi pártszer­vezetnél 30, Füzesabonyban 60 pártonkívüli aktívát bíztak meg politikai felvilágosító munkával. A kisgyűlések meg­tartására és a politikai mun­ka végrehajtására »egyhónapos tervet dolgoztak ki, amelyben rögzítették, hogy melyik elv­társ mikor és hol tart kisgyű- lést. Pártszervezeteink munkájának eredményeképpen a kommu­nista vezetők, jó pártonkívüli tsz-vezetők kezdeményezésére elmondhatjuk: a járás terüle­tén a megnövekedett régi és új termelőszövekezetek zömé­ben nagyon sok egészséges tö­rekvés, kezdeményezés volt tapasztalható a közös alap megteremtésére. Az új termelőszövetkezetek az állatállomány részére mint­egy 2250 hold lucernát és vö­rösherét, azonkívül 405 hold silókukoricát, mintegy 60 hold tavaszárpát közösen vetettek. Azonkívül az új tsz-tagok 226 vagon szálastakarmányt vittek be a termelőszövetke­zet telephelyeire. Ez a mennyi­ség a szükséglet 62 százalékát teszi ki. Egészséges kezdeményezé­sek születtek a közös állatál­lomány kialakítására és fej­lesztésére. Az új, belépő termelőszövet­kezeti tagok 806 szarvasmar­hát, 1050 juhot, és 1936 lovat visznek be a termelőszövetke­zetbe. Emellett a felfejlődött és új termelőszövetkezeteink felvásároltak 505 hövendék- szarvasmarhát és 47 tenyész- üszőt. Saját erőből az újlö- rincfalvi, termelőszövetkezet mintegy 50 süldőt vásárolt. A pártszervezetek és a köz­ségi tanácsok vezetőinek kez­deményezésére több helyen. - mint a füzesabonyi Petőfi, a sarudi Kossuth, a mezőtárká- nyi Ezüstkalász, sarudi pózsa termelőszövetkezeteknél — az új tagság az építkezéshez szükséges anyagokat társadal­mi munkában szállította az építkezés helyére. A mezőtárkányi Ezüstkalász, a sarudi Kossuth és Dózsa tsz-ekben a tagság fejenként négy napot ajánlott fel, hogy Hordják a vetőmagot a füzesabonyi járás ősszel kezdő tsz-tagjai társadalmi munkában részt vesz az építkezésnél. TSZ-PÄRTSZERVEZETE­INK fontos feladatnak , tartják az új termelőszövetkezetek őszi kezdésének megszervezé­sét. Jól bevált módszer több községben — Mezőtárkányban, Poroszlón, Sarudon, Szihal­mon —, hogy az egységes pártvezetőségek hetenként összehívják a termelőszövet­kezetek elnökeit, párttitkárait, megbeszélik velük a legköz­vetlenebb feladatokat. Különösen fontos ez most az őszi beindulás előtt, mert sok olyan probléma merül fel, amely gyors elintézést követei. Szükség van erre azért is, mert az új termelőszövetkezetekben a vezetők még nem tudják el­látni megfelelően az előttük álló feladatokat. E- közös ülé­sen segítenek a termelőszövet­kezet vezetőségének az őszi vetésterv elkészítésében, kö­zösen kijelölik azokat a terü­leteket, ahová az őszi gabo­nát akarják elvetni, megha­tározzák, hogy a szövetkezeti tagok melyik táblára hordják ki a trágyát. Az egységes párt- vezetőség, a tanács és a tsz- vezetőségek egymás között fel­osztották a politikai munjca területeit, melynek során fel­világosító munkát végeznek arra. hogy az új tsz-tagok leg­később szeptember 5-ig jut­tassák be a rájuk eső vető­mag mennyiséget. Az új termelőszövetkezete“: ez idáig 36 vagon vetőmagot vittek be. A termelőszövetkezetek megszilárdítása a füzesabonyi járásban biztatóan halad elő­re. A szövetkezeti parasztság hangulata többségében biza­kodó. Bíznak a pártban, mun­kásosztályban, amely sokol­dalú hathatós segítséget ad a termelőszövetkezeteit gazdasá­gi és politikai megszilárdítá­sára. Ez a bizakodás biztosítéka a továbbfejlődésünknek, s h3 a tsz-tagok. vezetők, kommu­nisták Körültekintéssel, lelke­sedéssel folytatják munkáju­kat, akkor bizonyos, hogy meglesz a várt eredmény. HORVÁTH FERENC MSZMP járási titkár. A füzesabonyi járásban még zúgnak a cséplőgépek, éhes torokkal nyelik a gazdag bú­zaszemeket rejtő kévéket, de az ősszel kezdő s a már mű­ködő termelőszövetkezetek új tagjai megkezdték a közös ve­téshez szükséges vetőmag hor­dását. A kápolnai Űj Élet, a sa­rudi, a szihalmi és a dormán- di termelőszövetkezetek új tagjai a földterületük arányá­ban annyi kereszt gabonát hordtak a kijelölt közös szé­rűre, amennyi kicsépelve ele­gendő az őszi, valamint a ta­vasza vetéshez. Terveik, sze­rint ezt a gabonát, mivel Kü­lönböző fajtákból hordták ösz- sze, a Terményforgalmi Vál­lalatnál tiszta, nemesített ve­tőmagra cserélik ki. A közös vetőmagalap gyűj­tése a járás termelőszövetke­zeteiben jól halad. Búzából 18,5, árpából 4,5 vagon, abrak- takarmányból eddig 891 má­zsa vetőmag van már a kö­zös raktáraiban. 300 férőhelyes juhhodályt épít a poroszlói Haladás Tsz Poroszlón a Haladás Ter­melőszövetkezet az ősszel kez­dő új tagjaival jelentősen megerősödik, tagjai mellett a földterülete és állatállománya is megnő. Az állatállományon belül különösen a juhoknál jelentkezik ez a nagyarányú növekedés, ezért még a nyár folyamán megkezdték egy új 300 férőhelyes juhhodáiy épí­tését. Az építkezés üteme most, hogy' az aratás befejeztével jelentős munkaerő felszaba­dult, meggyorsult. Jelenleg már a tetőszerkezetet készí­tik, s így 'minden remény megvan arra, hogy a belső munkál átokkal is elkészülnek október elejére . »INAAAAAAA^NA^NAA/VVVVVVA^VVVVVVVVWVVS N Esti beszélgetés Feldebrön AZ ELMÚLT NAPOK egyi­kében egy megyei térkép került a kezembe, amelyre a termelő­szövetkezeti mozgalom eddigi fejlődését rögzítették. A terme­lőszövetkezeteket nagy, össze­függő vörös foltok jelezték a térképen, és ezek azt mutatták: nincs már Heves megyének egyetlen olyan területi egysége, ahol ne találhatna az ember közös gazdaságokat. A megye szántóterületének 53 százalékán állami gazdaságok nélkül — dolgoznak, vagy kezdenek mun­kához az idei őszön a termelő- szövetkezetek, s bennük 29 865 család jár már azon az egyedüli helyes úton, amely a mezőgaz­dasági jövendő felvirágzását meghozza. A termelőszövetkezeti mozga­lom mély gyökeret eresztett te-, hát megyénkben is. És ezt nem­csak a jól gazdálkodó tsz-ek eredményei, a tsz-tagok növek­vő jóléte példázza, hanem az is, hogy ma a községekben, — ahol eddig még nincs, vagy csak a határ egy részén dolgozik ter­melőszövetkezet '— a legtöbb szó a közös gazdálkodás témá­ját érinti a gazdák között. Be. szélnek róla, jó szándékú kí­váncsisággal, tapogatózva — s ez a többség, de akadnak néhá- nyan, akik rosszindulatúan, gú­nyolódva, vagy éppen olykor el­lenséges szólamokat is felkap­va és hangoztatva... Egyet azonban — így vagy úgy — tudnak a falusi emberek: a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődését nem akadályozhatja meg semmi. Előbb-utóbb rálép majd mindenki erre az útra, ha nem akarja, hogy népgazda­ságunk előrehaladása akadá­lyokba ütközve lelassuljon, s a dolgozók — elsősorban a pa­rasztság — életszínvonalában törés — egy helyben topogás álljon be. Előbb vagy utóbb, de ha azt akarjuk, hogy hama­rább felvirágozzék a dolgozó emberek élete, akkor inkább előbb... KÖRÜLBELÜL ezek a gon­dolatok foglalkoztatták kimond­ja és kimondatlanul azokat a feldebrői egyéni gazdákat is, akiket a községi tanács csütör­tökön este egy kis beszélgetés­re, baráti eszmecserére hívott össze, s amely beszélgetésen megjelent Bendvai Vilmos elv­társ. a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke is. A helyi tanács mindössze hatvan­hatvanöt gazdát hívott meg — közöttük olyan köztiszteletben álló, jól gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat, mint a két Márton testvért, Józsefet és Mihályt, azután Bodnár Györgyöt, Kiss Sándort, Nagy Józsefet, Riba Józsefet —, de a beszélgetés kö­zepére már mintegy 150—160 ember hallgatta a beszédet és a vitát. Aki nem fért be a kis te­rembe, az utcán, a kinyitott ab­lakok alatt állt. Az est úgy zaj­lott le, hogy Kiss József, a ' helybeli szőlőtermelő szakcso­port elnöke megnyitotta a falu­gyűlésnek beillő beszélgetést, utána Lendvai Vilmos elytárs beszélt a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseiről, majd vi­ta indult meg, amelyben a gaz­dák őszintén, nyíltan elmondták gondjaikat, feleleteket kértek kérdéseikre, kétségeikre. A több órás beszélgetés és vita sok problémát vetett fel, de az el­hangzott beszéd, a kérdésekre adott válaszok kézzelfoghatóan helyes irányba terelték és min­den bizonnyal megtermékenyí­tették az emberek gondolatait. Lendvai elvtárs azzal kezdte beszédét, hogy az ország jelen és jövendő sorsa minden em­bert érdekel. Ez érthető is, hi­szen az ország nem másé, mint a dolgozó népé. A hatalom a dolgozók, a munkásosztály ke­zében van, de ez a hatalom csak akkor erős, ha szilárd «pzdasági alanra támaszkodik. E szilárd alap megteremtését szolgálta a munkáshatalomnak az a tény­kedése, hogy a dolgozó nép bir­tokába adta az ország kincseit: felosztotta a nincstelenek, sze­gényparasztok között a földes­úri földeket, köztulaidonba vet­te a gyárakat, üzemeket, ban­kokat, s megteremtette a nép­gazdaság tervszerű fejlődését. A felszabadulás óta különösen az iparban óriási, mondhatni úgy is: világraszóló eredménye­ket értünk el: a magyar ipar ter­mékei megállják helyüket, ver­senyképesek a világpiacon. Ettől az óriási ipari fejlődés­től — mondotta Lendvai elv- társ — a mezőgazdasági ter­melés elmaradt, bár minőség szempontjából vannak szép eredmények. A mezőgazdaság nagyon drágán termel, nem versenyképes a világpiacon. Egy példa: az állam 215—220 forintért veszi át a termelők­től a búza mázsáját; ezzel szemben a b úza mázsánkén ti világpiaci ára csak 85 forint! Az egri vegyes fehér boréit a világpiacon 4 és fél forintot fizetnek — de az állam hat­hét forintért veszi át a ter­melőktől. Ezt a különbséget a . gyáripar nyeresége egyenlíti ki. Ez az állapot nem tartható sokáig. Szaporán hordják a terpcsi Rákóczi Termelőszövetkezet ősszel kezdő tagjai a közös állatállomány szálastakarmány-szükscgletét. A JOO mázsás szükségletből eddig 450 mázsa már kazalba van rakva. Az eddig behozott takarmányt az első kaszálásból nyerték, míg a takar­mány többi részét a hamarosan meginduló második kaszálásból hordják. A MEGOLDÁS: a mezőgaz- ják, hogy ez évi részesedésük daságnak többet és olcsóbban értéke 34-35 ezer forintot tesz kell termelnie. Ezt megvalósí- majd ki — a háztáji föld jöve- tani pedig nem lehet másként, dehne nélkül. Mindezt a kö- csak közös gazdálkodással, zös, nagyüzemi munka terem­nagyüzemmel, ahol korlátlan tette és teremthette meg. lehetőség van a legkorszerűbb DE EZZEL kapcsolatban el- technika - gépeli, új termelést lenvetés is született a vitában, eljárások — alkalmazásara és Kovács György mondta: elismt- a termelés fokozására. A több rj, hogy a többtermelés alap- és olcsóbb termelés természe- ja a gépesítés, kell is többet tesen azok életnívóját is ug- és olcsóbban termelni, de nem rásszerűen felemeli, akik a kö- lehet-e úgy megoldani ezr, zös gazdaságokban ezt elérik, hogy egyéni alapon tagosítsa- Lendvai elvtárs egy példát em- nak és ezeken a földeken dol- lített: a beszélgetésen részt gozzanak a gépek. Mindenki­vevő Dorogházi György öt és nek a maga földjén. Kovács félholdas gazdának az elmúlt György gazda bizonyára nem évben 29 600 forint volt a kísérte figyelemmel Lendvai bruttó bevétele. Ezzel szemben elvtárs beszédének éppen ez- ä poroszlói Béke Termelőszö- zel kapcsolatos megállapítása- vetkezetben átlagosan 350 mun- it. Lendvai elvtárs — a jelen- kaegység esett egy tagra és hangos helyeslése köz­T,'r.n „Tía?'“r 4- forintot fizettek ki. Egy tsz élének a népgazdaságnak tér* tagnak tehát — a háztáji föld melni, mert amit a föld hoz, jövedelmét is beleszámítva —, azt maguk élik fel. Vetésforgó csaknem 18 ezer forint volt a beállításához legalább 10—15 tiszta jövedelme, amit semmi hold, vagy ennél nagyobb te­sem terhelt. Dorogházi György- rület^ kell. Ekkora területtel a nek a jövedelméből még község 560 gazdálkodója kó- igen, sok kiadása volt (adó, stb.) zül csak 61 dolgozó _ paraszt úgyhogy nem volt semmivel rendelkezik Feldebrön. 499- sém több a tiszta jövedelme, nck ennél kisebb — közöttük mint a poroszlói Béke Terme- száznak egy holdnál is keve- lőszövetkezet egy átlagtelje- ®®kb földterülete van. Va- sítményű tagjának. Pedig haj- Í°P f1 a nagyobb földterö- naltól késő éjszakáig dolgo- rendelkező gazda fel zott Dorogházi György. A be- triclja-e emelni a község me- számoló utáni vitában az első zogazőasagi termelésének szín- felszólaló Bukta Ignác, — a vonatet • Semmiképpen. Ez verpeléti tsz feldebrői üzem- S?ak 1akkor. vaIlk lehetőve, ha egységének vezetője — is eb- feldebrön is nagyüzemivé va- * ben a témakörben beszélt. A a termelés.^ szövetkezet ebben az évben Lendvai elvtárs már beszé- búzából 18, őszi árpából 19, dében ismertette: a mezőgaz- tavaszi árpából 17 mázsát te- daság fejlődése világszerte — melt holdanként és a cukorrá- a szocialista országokban ép- pa azt mutatja, hogy meglesz pen úgy, mint például a? a holdanként! háromszáz má- Egyesült Államokban — e zsás termés. Ez magasán jobb nagyüzem felé halad. De a környékbeli egyéni gazdák amíg a kapitalista országok eredményeinél. Ö feleségével ban a nagyüzemeket a kispa- együtt dolgozik, s ügy számít- rasztok, kisfarmerek elnyomó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents