Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

A méhészek érdekében A kulturált kereskedelemért Jól siker ült műsoros est Hevesen! Az elmúlt 10 év alatt nagyot fejlődött hazánkban a méhész­kedés. Az a néhány tíz vagonos évi mézkivitel az elmúlt évek­ben több mint 300 vagonra emelkedett, annak ellenére, hogy a világpiacon óriási a ver­seny, A megtermelt méz 80 százalékát külföldi vevők ve­szik meg. Az eredményes és jö­vedelmező méhészkedés fontos feltétele a világpiacon jelenleg elfoglalt helyünk megtartása. Az idei év a várakozáson alul sikerült. Méhészeink zöme — a kedvezőtlen időjárás következ­tében még nem teljesítette vál­lalt kötelezettségét. A nemzetközi piac megtartóid Vedig a magyar méhészet jövő­jének biztosítéka. A fentiek alapján rendkívüli intézkedések megtételére van szükség. Ismét a földművesszö­vetkezeti rendszer keretén belül kerül sor a megoldásra. A mé­hészek előtt kettős feladat áll. Egyrészt minél több mézet adni a népgazdaságnak, másrészt méhcsaládokat gondosan elő­készíteni a telelésre. Ennek ér­dekében a földművesszövetke­zetek anyagi és erkölcsi lehető­ségeiket felhasználva, az aláb­biak szerint segítik a megoldást. A méhészcsoportokon belül minden egyes méhész helyzetét egyénileg fogják elbírálni és en­nek alapján a méhésszel együtt döntik el, hogy melyek azok a módok, amelynek alapján a ter­melési szerződést teljesíteni tudja. Az 1959. évi méz értéke­sítési szerződés feltételei és fel- vásárlási árai 1960-ban változat­lanul megmaradnak. A szerve­zett méhészeknek módjuk lesz méhcsaládonként 12 kg cukrot igénybevenni, kamatmentes hi­tel formájában. Minden igény­be vett 12 kg cukor után 15 kg méz 1960-ban történő szállításá­ra kell szerződést kötni. Ez le­hetőséget biztosít méhészeink­nek ahhoz, hogy ki-ki helyzeté­hez mérten mézet tudjon elven­ni méhcsaládjaitól. Azok a méhészek, akik au­gusztus 15-e után szerződésükön felül adtak le, vagy adnak le mézet, jogosultak minden kg szerződésen felüli mézért 1,5 kg 3 százalék homokkal kevert cukrot igénybevenni, 8 Ft-os kg-kénti árban. A fenti intézkedések teljes mértékig segítik a kettős feladat megoldását. Méhészeink ismét érezhetik szervezetünk erejét. Mi a méhészek feladata? A jövő évi szerződéses előleg fejében kapható cukorral min­den méhész feltétlen teleltetni tudja méhcsaládjait. Ezen túl­menően javasoljuk, hogy a fész­ken kívüli mézet sürgősen per­gessék ki méhészeink és az igénybe vehető cukor-akció fel- használásával pótolják a méh­családoknál a hiányzó téli élel­met A népgazdaság azt várja a méhészeinktől, hogy a segítség­adta lehetőséget maradéktala­nul használják ki. Azt várjuk, hogy minden méhész, lehetősé­géhez képest adjon mézet. Sa­ját érdekét védi ezzel elsősor­ban, mert a világpiacon vevőink váriák a magyar mézet. (Sz. Zs.) SZÉP eredmények születnek földművesszövetkezeteinkben a költségcsökkentések terén. A kongresszusi munkaversenyben Poroszlón egész évre 88 000 fo­rint költségcsökkentést irá­nyoztak elő. Ezt a vállalásukat már az első félévben teljesítet­ték, mivel június 30-ig már több mint 89 000 forintot takarítot­tak meg. O A méhészcsoportok elnökei részére a MÉSZÖV egynapos ér­tekezletet tart. Ezen az értekez­leten fogják megbeszélni a ked­vezményes cukor-akció lebonyo­lítását és a mézszállítási szer­ződések teljesítésének lehetősé­geit. O SZEPTEMBER 20-ÁN az Eg­ri Méhészszövetkezet tapaszta­latcsere-látogatást szervez a Gödöllői Méhészeti Kutató In­tézett megtekintésére. A láto­gatást egybekötik az OMSZK hatvani méhészeti telepének meglátogatásával is. Az érdek­lődő méhészek jelentkezése már megindult a szövetkezet egri szaküzletében. Gödöllőn Örösi Pál professzor tart előadást a tapasztalatcsere részvevőinek. Jelentkezni a méhészszövetke­zet szaküzletében szeptember I5-ig lehet O ŰJ CUKRÁSZDA nyílt KÖm- lőn. A földművesszövetkezet a falu régi óhaját teljesítette, ami­kor az italboltot cukrászdává alakította át. Az új, korszerű gépekkel berendezett cukrász­dának már az első napokban sok vendége volt. Az eddigi for­galma már meghaladja a 60 000 forintot Csányban hallottuk Jól halad a részjegybefizetés a Csányi Földművesszövetke­zetnél. Eves tervüket már ed­dig is 143 százalékra teljesítet­ték. Nem ritka az olyan szö­vetkezeti tag sem, akinek 2-3 részjegye is van. Elhatározták, hogy részjegybefizetési tervü­ket év végéig még 5 százalék­kal fogják növelni. A részjegy­befizetés mellett nem feledkez­nek meg a tagszervezésről sem. Az első félév során 54 új tag­gal szaporodott a földműves- szövetkezet taglétszáma. * Zölei János igazgatósági el­nök örömmel újságolta, hogy a takarékossági mozgalom te­rén is helyt állnak. A szövet­kezet részére egy új mosógépet vásároltak és ezzel is megta­karítják a köpeny és egyéb munkaruha mosási költségeket. Az fmsz székháza körül ki­ásták az árkokat és hidat épí­tettek. Fertőtlenítették a ter­ményfelvásárló raktárt, újra­festették az italbolt nagyter­mét, valamint a cukrászdát. A vendéglátó egységek szépen kifestve, tisztán várják a ven­dégeket. Mindezen munkála­tok nagy részét társadalmi munkában végezték. • Nagy segítséget adnak az újonnan alakult Béke Terme­lőszövetkezet részére. Az fmsz agronómusa szakmai tanács­csal látja el, míg a dolgozók konkrét társadalmi munkával adnak segítséget az új tsz meg­indulásához. Nemrégiben nyílt meg egy új élelmiszer és háztartási ön- kiszolgáló bolt. Az átalakítási munkálatokat a földművesszö­vetkezet saját erejéből végez­te, ami kis híján 40 ezer fo­rintba került. A vásárlók nagy érdeklődéssel fogadták az ön- kiszolgáló bolt megnyitását. Erről tanúskodik az első 8 na­pi forgalom is, amely megha­ladja az 55 ezer forintot. Ügy tervezik, hogy még ez évben egy új önkiválasztó cipőboltot is létesítenek. (Folytatás az 1. oldalról) Az önkiszol gáló boltokban' ellenőrző mér­leg is van. Az előre csomagolt árut bárki meg­mérheti. A Heves és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet nőbi­zottsága augusztus 23-án este jól sikerült kérdezz-feleleik es­tet rendezett. A földművesszö- vetkezet nőbizottsága az estét jól szervezte meg. A kérdések összeállításban is nagy kö­rültekintéssel járt el. Célja volt a nőbizottságnak, hogy a község lakóit szórakoztassa. A belépőjegyekből befolyt ösz- szegből pedig a nőbizpttság háztartási kisgép-parkját bőví­ti, a nők munkájának meg­könnyítésére. A nőbizottság­nak van ugyan már mosógé­pe, melyet a községben a nők nagyon kedvelnek, de a bevé­telből még egyet szeretnének venni. A földművesszövetkezet nő­bizottsága a megalakulásuk óta jól tevékenykedik, akár a nők munkájának megkönnyí­tését vesszük alapul, akár pe­dig a kulturális életben kifej­tett tevékenységüket nézzük. Több színdarabot mutattak be, varró-szabász, kézimunka, stb. tanfolyamokat szerveztek a községben. Hogy eredmé­nyesen tudtak dolgozni, első­sorban annaik köszönhető, hogy a nőbízottság vezetőd és tag­jai a munkából mindig ki­vették a részüket és fáradsá­got nem kímélve dolgoztak. Hogy meglepetés ne érj® őket — mert nagy közönség­re számítottak — idejében fel­vették a kapcsolatot az étte­rem vezetőjével. Az étterem az estére felkészült és a ven­dégek ételből, italból bőven válogathattak. Az éttereimben egyébként az utóbbi időben javult a munka. A vendégeik mind jobban megelégednek az ételek választékával, az ud­varias kiszolgálással, stb. A kisebb hiányosságoktól el­tekintve (székhiány, korai zár­óra. stb.) elmondhatjuk, hogy szép műsort rendeztek; A je­lenlevők jól szórakoztak és tanultak is. A jövőben még ehhez hasonló vidám rendez­vényeket várunk a földműves­szövetkezet kultúrcsoportjától és nőbizottságátóiL Juhász Károly, Heves Egy lépéssel előbbre léptünk Likőr, konzerv, fűszer-áru, édességek, mind-mind egymás mellett és fölött sorakoznak a polcokon. A vásárló csak oda­lép: egy mozdulat, s máris ko­sarában van a kiválasztott áru. A gyöngyöspatai önkiszolgá­ló boltban a sörre szomjazok is maguk választhatnak. 1955-től 1959. év tavaszáig községünkben három rizster­melő szakcsoport működött, amelyek minden évben jó ter­méseredményeket értek el. Ezen jó eredményeket mutatja a három termelői szakcsoport közös alapja, amely 1958. no­vemberéig 91773 forint volt. A múlt gazdasági év végével a szakcsoportok vezetőségei a párt és az OFT határozatának áttanulmányozása alapján el­határozták, hogy egy fejlettebb gazdasági formát választanak. Ezen határozatok szellemében összehívták a szakcsoport párt­tagjait és ismertették az el­gondolásaikat. A párttagok nagy része elfogadta és széles körben ismertette a párton- kívüli dolgozó parasztokkal az említett határozatokat. Egy hét leforgása alatt a falu tekintélyes gazdái és a szak­csoport vezetői aláírták a be­lépési nyilatkozatot. így pél­dául Kovács Lukács, Rab Béla, Ungvári László, Kácsor Fe­renc, Fodor Elek, stb. maguk­kal ragadták az egész falu dolgozó népét és minden be­csületes dolgozó paraszt a fej­lettebb nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Községünk szo­cialista község lett. A meglevő Petőfi és Dózsa szakcsoportok átalakultak ter­melőszövetkezetté. Ugyancsak szakcsoport-tagokból és magán gazdákból alakult meg a Béke Termelőszövetkezet is. A Kos­suth szakcsoport pedig a há­rom új tsz soraiban megosz­lott. A közös alapot a termelő- szövetkezetek a szakcsoport­tagok arányában szétosztották. A három tsz tagsága meg­választotta a vezetőséget és megbízta a közügyek vitelével, a közös munka szervezésével és intézésével. Az új tsz-ek 500-tól 1000 holdig terjedő föld­területtel és 100-140 taggal ala­kultak. Eljött a tavasz. Meg kellett kezdeni a közös munkát. Min­den tsz vezetősége megbeszélte a közös munkálatok elvégzé­sének módját és idejét, a szak­emberek bevonásával. A községi tanács átadta a tsz-ek részére az állami tar­talékföldeket, hasznosítás cél­jából. Körülbelül 150 hold te­rületen a tagok által összeadott vetőmagból közös munkával (szántás, vetés, növényápolás) az ősszel közösbe vitt tenyész-, haszon- és igásállatok részére elvetették a tavaszi takar­mánykeveréket. Eljött a rizsvetés ideje. A tagság nagy lendülettel hozzá­fogott a nagy munka elvégzé­séhez. Egy-egy csoportban 25- 30 fogat végezte a talajmunkát és a vetést. A rizsvetés, gyom- lálás, majd az aratás és csép- lés, valamint a betakarítás munkáit is munkaegységre végzik. Ugyancsak a. tavasz folya­mán — figyelembe véve a he­lyes vetésforgó kialakítását, minden tsz — részben saját erőből, részben pedig állami hitelből — 50-50 hold évelő pillangóst (lucerna, vöröshere) felülvetett az arra alkalmas te­rületeken. A nyár folyamán a megter­melt takarmánykeveréket és abraktakarmányt, valamint gátkaszálókat, társadalmi mun­kában a tagság közösen le­vágta és a gazdasági épületek­hez bekazlazta. Az aratás befejezése után a közösben dolgozó szakembe­rek összevonásával 'kidolgoz­tuk minden termelőszövetke­zet vetési sorrendjét és be­tervezték, hogy melyik nö­vényféleségből hány holdat fognak vetni az 1959-60. gazdasági évben. Ezt a tervet a tagsággal meg­beszélték és jóváhagyatták. A bevitt földterület és jószágál­lomány arányában kidolgoz­tuk, hogy egy-egy tagnak hány kilogramm vetőmagot, abrak- és szálastakarmányt kell be­hoznia a közösbe. A csópléa megindításakor a tsz-ek. meg­kezdték a vetőmagok össze­gyűjtését. Jelenleg például a Petőfi Tsz tagsága 35 mázsa vető­magot, 15 mázsa abraktakar­mányt, közösen megtermelt 35 mázsa abraktakarmányt és 450 mázsa szálastakarmányt adott a közösbe. felvettük a Tamaszentmiklósi Gépállomással a kapcsolatot, hogy az megfelelő erőgépeket biztosítson a nyári és az őszi talajmunkák elvégzéséhez. A hordással egyidőben megkez­dődött a táblák gépi erővel történő összeszántása is. A ter­melőszövetkezet vezetőségei és Mindezen kívül megkezdtük az istállótrágya kihordását, valamint folyik a gazdasági felszerelések értékelése, a rizs­aratásra és betakarításra, var- lamint az őszi talajrmmkákra, vetésre való felkészülés. UNGVÁRI FERENC Pély.

Next

/
Thumbnails
Contents