Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

1959. augusztus 29., szombat

NÉPÜJSAg

t

As új nemzedékért...

Üj iskola építését kezdték meg Feldehrön... Sokak számára talán közömbös a kis hír, hiszen hasonló építkezésekről úgyszólván nap mint nap hallhatunk, olvashatunk. A népi hatalom jellegéhez szervesen hozzátartozik, hogy az elsődleges feladatok közé sorolja a dolgozók gyermekei- nek — s maguknak a dolgozóknak is — nevelését és művelését. A szocializmus építése — egy magasabbrendű társadalom megvalósítását jelenti a múlttal szemben. Egy fejlettebb társadalmi forma megteremtését. amely — miközben az anyagi javak nagyobb mennyiségét állítja elő a fejlettebb technika alapján és a felszabadult nép teremtő-ai- kotó munkája által — forradalmi úton átformálja az emberek millióinak gondolkozását, s megteremti a maga új nemzedékét, amely már végérvényesen megszabadult a múlt ezernyi átkától, gondolati és anyagi béklyóitól.

Az új nemzedék tudatos emberréformálása ott kezdődik igazán, amikor a gyermek kilép az otthon kizárólagos köréből és először lépi át ak iskola küszöbét. Erről a tudatos emberréformálásról csak most — tizenöt év óta — beszélhetünk. A múlt iskolapolitikájának a dolgozók — munkások, parasztok — gyermekeinek nagy tömegeivel nem volt sokkal több és nagyobb perspektívája, mint megtanítani őket írni, olvasni; megtanítani őket az urakat szolgálni, az uraknak dolgozni s nem zúgolódni, legfeljebb imádkozni, ha valami sérelem, bántódás éri őket. Tudatos emberréformálásról ez időben csak beszéltek — valójában az történt: tudatosan arra törekedtek, hogy a százezer és millió munkás-, parasztgyereket már az iskola padjaiban alávessék az elnyomás embertelenségének.

Szocialista társadalmunk iskolapolitikája elsősorban a dolgozó nép — munkásság és a parasztság — gyermekeivel népesíti be az iskolák padjait, az általános iskoláktól kezdve az egyetemekig. Igen. osztálypolitika ez is — de az egyetlen olyan politika, amely nem egy szűk réteget, hanem milliókat ölel fel. A szocializmus. — milliók és milliók hatalmát jelenti, s a néphatalomnak olyan új nemzedékre van szüksége, amelyben minden egyes ember a szocializmus ügyét szolgálja — hittel, bizalommal, tudással és nagy- nagy akarattal;

A mi iskoláinkban ezt értjük tudatos emberformálásnak, amely akkor kezdődik, amikor a kisdiák először lépi át az iskola küszöbét. Megtanul írni, olvasni — de mar az első leírt, elolvasott mondatból azt tanulja meg, hogy ez az ország a népé, munkás, vagy paraszt szüleié és az övé is. És ha azt akarja, hogy még szebb, még gazdagabb legyen az ország, még szebb, gazdagabb legyen az élet, akkor neki is tanulnia kell, hogy ha majd elfoglalja helyét az építés valamely posztján, alkotni és teremteni tudjon, el tudja látni feladatát a nép és sajátmaga jelene és jövője szolgálatában.

Üj iskola épül Feldebrőn és az építésből az egész község kiveszi a részét. A régi épület lebontásában — amelynek helyén majd az új iskolát felépítik — részt vett úgyszólván az egész falu. A munkát a község vezetőd kezdték meg az egyik vasárnap délelőtt. Ott volt a falakon a tanácselnök, a község párttitkára, ott voltak a tanácstagok, a

helyi pártszervezet kommunistái. őket követte a falu ... A régi épület azóta már eltűnt, s helyén nemsokára ott magasodik az új...

Jelkép ez. A kis hírben — mint eseppben a tenger — benne van nagy építőmunkánk minden motívuma. El, ami régi és rossz — s nyomában megteremteni az újat — s az új építésébe belevonni minden erőt, amely dolgozni, alkotni akar. S minden, amit újként építünk, százszorosán megtermi a maga gyümölcsét — mint ahogy- a feldebrői új iskola is az új nemzedék felnevelésében.

S az új nemzedék neveléséért mindannyian felelősek vagyunk. Ennek a felelősségérzetnek ,és vállalásnak egy példaképe lesz az egy év múlva megnyíló feldebrői iskola is. amelynek szép. napfényes termeiben, sok-sok kisgyerek tanulja meg: mit jelent ma élni. mit jelent ama új nemzedék tagjának lenni, amely már csak az öregek szavaiból, s a jövő sok-sok szépsége és öröme, sok-sok boldogságot hozó. teremtő munkája.

Dér Ferenc

Fényesebben ragyog a „Fekete Gyémánt"

A „Fekete Gyémánt” kisvendéglő népszerű és igen látogatott szórakozóhely Egercsehi- bányatelepen. A műszakba menő, a műszakból jövő bányászok hétköznapokon, vagy ünnepeken gyakran felkeresik. Néhány nap óta megújhodott formával, korszerű éttermi felszerelésekkel várja a „Fekete Gyémánt” kisvendéglő az ide betérő vendégeket. A vendéglőben belső átalakításokat hajtottak végre, újrafestették a termeket, ajtókat, ablakokat. A külső — kisebb helyiség — az átalakítás után nagyobb és szélesebb lett. A belső vendéglői terem új éttermi felszerelést kapott: 80 széket és 18 asztalt.

A kerthelyiséget is tökéletesítették. Villanyvilágítást kapott és a külső felszereléseket kiegészítették. Kaptak öt új asztalt is, a hozzávaló székekkel. Kézmosót szereltek fel a külső kisteremben a vendégek részére, a célból, hogy étkezés előtt kezet moshassanak. És megoldódott a mellékhelyiségek égető problémája is: bevezették a villanyt.

A „Fekete Gyémánt” kisvendéglőben végzett munkálatok közel 10 000 forintba kerültek. De megérte a költséget, a fáradságot az üzlet átalakítása: jelentősen fellendült a kisvendéglő forgalma. Átlagban napi 10 százalékkal emelkedett a forgalom. A kisvendéglő megszépülve, felkészülten, hideg, meleg ételekkel, olcsó bor- és italválasztékkal várja a bányásznapi ünnepségeket.

Népművelési csoport alakúit Egerben

Ma délelőtt Egerben a Heves megyei Tanács művelődési osztályán belül megalakult a megyei népművelési csoport. Feladata az lesz, hogy segítse a megyénkben dolgozó függetlenített és tiszteletdíjas kul- túrmunkások munkáját. Tervét dolgoznak ki, hogy hogyan tudják falun még előbbre vinni a

kultúrmunkát, milyen ismeret- terjesztő előadásokat rendez- zenek, hogyan emelhetik az ifjúság politikai és eszmei színvonalát. .Külön tervet dolgoznak ki az ifjúsági és termelőszövetkezeti klubok megalakítására, valamint még több művészeti csoport létrehozására.

Gépszelídítők

MEGÉRKEZIK a bányagép.

A számítások szerint alkalmas arra, hogy a- nehéz fizikai munka terhét levegye a bányászok válláról. A számítások azonban a föld alatt sokszor csődöt mondanak.

Az erősnek, sebezhetetlen- nek hitt acélgerendák meghajlanak a nagy nyomástól. Víz eszi, rozsda marja, szénpor lepi a gépeket, amelytől aztán felborulnak a számítások — á gép „megvadul.”

A gépet hozzá kell szelídíteni a bányához. De hogyan? Milyen erő tudja rávenni, hogy olyan mostoha körülmények között mint a vizes, poros nagy nyomástól porhadozó vágatokban is elvégezzék a munkát.

Ez az erő a mérnökök, lakatosok, villanyszerelők és bányászok akaratereje. S hogy mire képes ez az erő, meggyőződhet róla bárki, ha ellátogat a Mátravidéki. Szénbányászati Tröszt néhány aknaüzemébe.

— Először olyan géphez Kiégjünk. amivel kevés a baj, az F—4-eshez — világosít fel a szűcsi X-es akna lakatos művezetője,Vorga Pál.

S míg baktatunk a fél csizmaszárig érő sárban a csillék és szállítószalagok között, rövid tőmondatokban elénk tárul egy új, de máris szinte fantasztikus „szelídítő” élet- szemlélete.

— A géppel nem lehet haragot tartani. Ha nem jó, nekünk kell meggyógyítani. Szívesen csinálja ak ember, ha meg belevesz a gép valamelyik vágatba, úgy szedjük ki hason, hanyatt a bányászokkal, mint ezt itt — mutat egy viharvert bányagépre, amely fáradtan ejti le acélnyakát..

RAJTA A NAGY esemény nyoma, 36 órai megfeszített munkával hordta ki darabonként a vágatból Molnár' Lajos brigádja.

Most újra munkára kész. Kell ezek után kérdezni: szeretik-e és tovább szelídítik-e a gépet?

— Valósággal brigádtagnak számít. No, kisöreg, hát kiszabadultál — mondták, ahogy kiszedték az utolsó darabját is a szén alól, s talán meg is simogatták, ha kézzel nem is, de szemmel, mert a bányász nem szeret érzékenykedni. De szidják is, ha makrancoskodni kezd. Kiss József KlSZ-brigád- ja felől olyan vaskos szavak áradnak az F 4-esekre, hogy a gumiszalag is elszakadna alatta, ha menne, de nem mehet, mert a gépnél elszakadt a lánc.

■♦♦♦♦♦♦♦♦♦I i

Olaraatsfák alatt álmodik a nyomor

Emberek — sorsok

— Pont most, amikor csak egy méter van hátra — bosz- szankodik a brigádvezető.

— Ügy látszik, ez az F 4-es még nem szelídült meg? — kockáztatjuk meg a kérdést, ám a válasz eloszlat minden kétséget.

— Ez már betört a hámba. Hat méter helyett nyolcat megyünk vele előre egy sikta alatt. Csak most elszakadt a lánc.

— Az az ember megérdemli a Kossuth-díjat, aki ezt szerkesztette — így vélekednek a brigád tagjai.

— Nézze, így dolgozik emellett a bányász. Két karja helyett két ujjal nyugtatja kezét Kiss József a botkormányon, amelynek apró mozdításaira mohón mar a szénbe a gép, úgy fúrja magát a mélységbe, mint egy vakondok. Dicsérik a gép feltalálóját joggal, de arról már keveset beszéltek: mennyi ötlettel segítették ők, a bányászok, lakatosok a gép idomítását, míg használható masina lett belőle. Milyen átalakításokat hajtottak végre rajta, s miket gondolnak még ma is, hogy tökéletesebbé tegyék.

— Magunknak csináljuk — hárítják el a dicséretet. Az F 4-es elővájási kombájn tehát már a szelíd bányagépekhez sorolható, de vajon a többi gép betörése milyen sikerrel halad.

A NEVE KICSIT hosszú, alakja viszont kerek, olyan, mint egy tömött gyűrű. Három méter átmérőjű vágatot hajt a Mészáros féle körszelvényű vágathajtó. Most áll. Most is, mert az új jövevény még makacs szerkezet. Néhány hónapja szoktatják, azóta már átalakították a gép villamosberendezését, megváltoztatták a mellrész forgási irányát, kicserélték a hidraulikus elosztót, egyszóval jó pár eredeti hibát kijavítottak rajta. Júliusban már 20 méternél is mélyebbre fúrta magát hálából — s Kiss Imre vájár, aki derékig szén- porosán izzad mellette, bizakodik.

— Megy még ez jobban is. A gép jó, csak változtatni kell rajta egyet-mást.

— Nem mennénk el tőle dolgozni — mondják a többiek is.

— Lesz még ezzel könnyű a munka — intenek a gép felé nagy bizakodással.

Lesz, mert akarják. S ezeknek a gépszelídítő bányászoküveg San Marino-i bort tesz az asztalra.

ISZUNK, j hallgatja

___________ I Francesco

da

llamos olasz beszédét. A ha- zájáról, Dél-Olaszországról Szicíliáról beszél, a maffiáról, arról a csodáról, ahogy ott élnek, hogy egyáltalán megélnek az emberek ...

— Itt egy fokiKal jobb teszi hozzá,

— Csak azt nem értem — kérdem a tolmács útján, aki elkísért bennünket a besze’- getésre —, hogyan élnek meg az emberek 40 000 lírából, ha csak a lakbér nyolcezer?

Talán kétkedést érez szavaimban, egy pillanatra elkomo- dik, cigarettát húz elő. Rágyújt, nézi egy pillanatig a felfelé szálló füstöt, aztán egész közelhajolva dörmögi a fülembe:

— Hát úgy, hogy veszi a legolcsóbb halat, eszi napestig a makarónit, de nem reggelizik... Nem'olvas könyvet, nem jár moziba, se színházba, de így van ebédje, meg vacsorája ... Érti?

AZ AUTÖ.I ® . Ws 50°-as

I Fiat, amelybe

úgy préselődünk össze, mint a szardínia, egymás után hagyja maga mögött Viserbát, Bei- lariát. Elegáncia, szín, jómód, szépség mindenütt...

Hiába, ez Nyugati

Gyurkó Géza

Következő riportunk:

Suha Andor:

Olasz divat — Ahol az ivóvízért is fizetni kell — Éjszakai autóverseny — Perzsavásár — Lábszépségverseny.

nak, mérnököknek az akarati

sokra képes.

A IX-es fronton acélpajzs védelme mellett fejtik a szenet — 50 méter szélességben. Olcsóbb, könnyebb, biztonságosabb a munka.

NAGY UTAT tett meg azóta, hogy elődjét Mester János, román technikus megalkotta. Ursitz Józsefnek, a tröszt főmérnökének és segítőtársainak sok éjszakáját és nappalát rabolta el 1956, óta. De a pajzs ma jó, s évenkint két és félmilliót lehet vele megtakarítani. S nemcsak olcsó, könnyebb is vele a munka.

— Fele erővel dolgozom — vallja dicsérettel Tógyer Pál csillés — egyharmadnyit kell lapátolnom.

— Tehát jó a pajzs?

— Még jobb is lesz, tudja, a hidralitához még sok szén hull be, lemezt hegesztenek majd rá.

— Az U-vas is gyenge — kapcsolódik a beszélgetésbe Molnár Jenő, pajzslakatos — most majd kiszedjük, s az egészet megjavítjuk. Olyan szakvita alakul ki rövidesen a pajzs védelme alatt, hogy az ember önkéntelenül is megkérdezi.

— De hát a bányászok is értenek a géphez?

— Ha nincs kéznél lakatos, megcsináljuk mi is, csak szerszám legyen — mondják.

Értenek a géphez és szeretik is.

— Nem kell vizesfákat cipelnem, mióta itt dolgozom — mondja Sári Ferenc, vájár, - össze sem lehet hasonlítani a régi fejtéssel. Nem is nagyon találna embert, aki elkívánkozna innen.

Mint a föld mélyén, kint a műhelyben is hasonlóan vélekednek az emberek. Szívesen bajlódnak a gépek meghonosításával. A gépüzemiek, akik most bocsátottak az életbe egy általuk készített jövesztő és rakodógépet, akik közt munkáját dicséri a megszelídített F 4-es, a bevált pajzs, később pedig a többi gép is. A munka nehezét vállalták magukra a gépek szelídítésében.

Egy-egy új gépnél hetekig ott vannak, figyelik működését, javítják hibáit, s mikor szárnyra bocsátják, akkor is figyelemmel kísérik a gép útját.

NAGY VÁRAKOZÁSSAL

tekintenek a külszíni jövesztő- rakodó kipróbálása elé is — de mikor hazafelé jöttek Ecsédről — bárki leolvashatta

• Egyed József, Burják János ►lakatosok, vagy Kovács Pál [hegesztő arcáról, hogy a gép [állta a próbát. De az emberek [még jobban. A fizikai munka [terhét ismét sikerült levenni [sok bányász válláról. S ez [mindennél fontosabb számukéra.

; Kovács Endre

►

► ^ rir

► f

I TmkmWL

►

; Ceglédi Lászlóné, aki az elmúlt

napokban telefonon hívott fel ben- Inünket, keresse fel szerkesztőségünket.

• Ifj. Korcsik József, Tamaszent- mária: Verseit küldje be, s bírálatot utána mondunk.

! Tóth János, Vámósgyörk: A levelében foglaltak egy részét a „Szóivá kell tennünk*’ című rovatban felhasználtuk, a másik részében foglaltakat továbbítottuk a megyei LASZ elnökségének.

• Füzesabonyi járási LASZ: A ÍLASZ kontra Vincze-ügyben a kivizsgálás megtörtént. Ennek eredményéről következő heti lapszámunk egyikében számolunk be.

Felhívás

[ Az egri Szilágyi Erzsébet [leánygimnázium az 1959— [60-as tanévben is megindítja a [levelező oktatást. Jelentkez- [hetnek azok a nők, akik 15. [életévüket betöltötték, egy fél- 'év óta legalább dolgoznak és ►az általános iskola VIII. osztályát elvégezték, vagy ezzel [egyenértékű végzettségük van. [Folytathatják tanulmányaikat [olyanok is, akik már a gimnázium egyes osztályait elvégez- ;ték, de tanulmányaikat kénytelenek voltak megszakítani. [Bővebb felvilágosítást az igazgatóság ad. Jelentkezési h»- ►táridő szeptember 5.

—400 líra körül lehet — magyarázgatom a 9—10 forintot olasz pénzre és olasz szóra fordítva.

— Sz... sz... hihetetlen — ingatja a fejét. Nálunk 200 líra... Ennyit kapok én. De ha beteg vagyok, akkor semmit, ha esők az eső, semmit, télen se kapok semmit —• mondja, lévén kőműves.

A beszélgetés Gatteo Maréban zajlott le, a modem, szép és csillogó fürdőhelyen, ahol napi 8—10 ezer líra a penzió! Itt lehetne olasz ismerősöm négy és fél napig, egész havi keresetéből.

Argentieri Francesco Szicíliából került ide. Kis penziója van feleségével együtt, úgy mutogatja a csöppnyi épületet, mintha az Albergo de Rimini lenne. Édeskés, sűrű ra- vennai borral kínál, s közben nagy mozdulatokkal délolasz temperamentummal magyaráz ...

— Olcsó a kocsi, persze, hogy olcsó... De mi lesz, ha nem tudod kifizetni az utolsó részletet... Mi lesz? Viszik a kocsit, s oda az egész ára, amit eddig fizettél._ Szerződés van erre...

— Csín... csín — Koccintja poharát a miénkhez szőke, mosolygós felesége, aki másfél millió lírát gyűjtött az Unita számára, közben egy

sovány kukoricát terem. 1953- ban földreform volt Olaszországban ... Négymillió ember, négymillió paraszt — nem, nem ennyi kapott földet — ennyi maradt még mindig föld nélkül, mert kapni csak alig valamivel több, mint 100 ezer kapott.

Beszélgettünk bányászokkal, az egyik ForÜból került ide, a szákszervezet képviseletében jött meglátogatni a magyarokat ...

— Ne tévessze meg magukat a csillogás... Ez itt nem az igazi Olaszország — intett a tenger felé, ahol hófehér motorcsónakok száguldoztak a zöldeskék vizen. Értetlen arcot vághattunk, mert rögtön hozzátette: — Na, igen, ez is Olaszország, de fenn a hegyesben, ahonnan megszöknek a parasztok, azok is, akik véletlenül földet kaptak, mert nem bírják az adót, az is Olaszország ... öt év alatt az olasz bányászok 40 százaléka maradt munka nélkül... Ez is Olaszország.

Ballagunk a pompás kirakatok előtt. S közben az jár az eszünkben, amit egy másik, most dolgozó olasz munkástól hallottunk ...

| — ITT, RIMINI | kÖmky?^

még könnyű, Signor... Itt még van alkalmi munka is... De ahol az sincs... Maguknál mennyi az órabére egy jó

munkásnak?

— Hát átlagosan olyan 350

rel — mármint felesége és négy gyereke — Phylmuth nélkül. Pontosabban Bénító-, nak nincs földje, bérli a nyolc holdat, amelyen búzát és szőlőt termel, van gyümölcs is, van ökre, két malac kínlódik a ház körül, s vagy tíz tyúk ugrándozik riadtan a mindenhová odaszemtelenkedő malacorrok miatt.

Signore Vercellá Firenze felé suhanva kocsiján a Mon- tecattná vegyitrösztre gondol, amely már évek óta mind nehezebbé teszi a helyzetét, legutóbb is kénytelen volt a megcsappant megrendelések miatt jó néhány munkását elbocsátani ... Benito meg arra gondol, hogyha minden jól megy, megkaphat 5800 lírát is egy mázsa búzáért és ha mindent összevet, ebben az évben megkeresi tisztán a 150 ezer lirát.

T t 7 v \T k kr I hónap alatt,

TIZENKÉT \ hatodmagával 150 ezer lirát.

S Benito még jobbmódú parasztnak számít, s Bénítanak még jó helyen van a földje, de hogyan él a délolasz, a szicíliai, általában a hegyvidéken dolgozó és élő paraszt ... A Firenze felé haladó autó utasa, Signore Vercelli, fel sem figyel az öregasszonyra, aki ott dolgozgat a földjén. Már amennyiben földnek lehet nevezni azt a két szobanagyságú valamit, amely beékelődve a sziklás, vadregényes hegygerinc ölébe, most

__________, VI.

A HENTESÜZLET 1

mint legbeszédesebb cégér, egy egész borjú lóg ... Az éttermek kirakatában, modern üveghasú hűtőszekrényben a tenger és szárazföld minden ínyencsége megkapható... A messzirenyúló Pó-síkság olyan, mint valami csodálatosan szép liget, mandula és őszibarack, körte és alma — a Földközi- tengeri részen narancserdóK vonalzóval húzott sorai, dere- k 'kra felfutó szőlő és megint szóló és szőlő mindenütt... Aztán búza, kukorica. A remek autóutakon még rema- kebb autók, a városokban zsúfolt kirakatok, ahol autótól a gyémántig, aranytól, a kaviárig, a francia pezsgőtől a modem vonalú bútorokig mindent meg lehet kapni. Egy ékszerüzlet kirakata két életre gazdaggá tehet három családot is, egy fűszerüzlet árukészletéből egy évig megélne bárki...

Micsoda gazdagság, micsoda fény, hiába, ez Nyugat!

Benito a Pó-síkság peremén lakik, már kicsit messze a városok pompázatos fényeitől, ott, ahol az Appenninek rákönyökölnek a végtelennek tűnő síkságra, de nem messze az országúitól, ahol éppen üzleti ügyei után suhan Phylmuthján Signoro Vercelli. Vercelli úrnak kis vegyiüzeme van, alig hatszáz emberrel, Benitőnak nyolc hold földje, öt ember-