Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

1959. augusztus 29., szombat NÉPÜJSAg t As új nemzedékért... Üj iskola építését kezdték meg Feldehrön... Sokak szá­mára talán közömbös a kis hír, hiszen hasonló építkezé­sekről úgyszólván nap mint nap hallhatunk, olvashatunk. A népi hatalom jellegéhez szervesen hozzátartozik, hogy az elsődleges feladatok közé sorolja a dolgozók gyermekei- nek — s maguknak a dolgo­zóknak is — nevelését és mű­velését. A szocializmus építé­se — egy magasabbrendű tár­sadalom megvalósítását jelen­ti a múlttal szemben. Egy fej­lettebb társadalmi forma meg­teremtését. amely — miköz­ben az anyagi javak nagyobb mennyiségét állítja elő a fej­lettebb technika alapján és a felszabadult nép teremtő-ai- kotó munkája által — forra­dalmi úton átformálja az em­berek millióinak gondolkozá­sát, s megteremti a maga új nemzedékét, amely már vég­érvényesen megszabadult a múlt ezernyi átkától, gondola­ti és anyagi béklyóitól. Az új nemzedék tudatos emberréformálása ott kezdő­dik igazán, amikor a gyermek kilép az otthon kizárólagos köréből és először lépi át ak iskola küszöbét. Erről a tuda­tos emberréformálásról csak most — tizenöt év óta — be­szélhetünk. A múlt iskolapo­litikájának a dolgozók — munkások, parasztok — gyer­mekeinek nagy tömegeivel nem volt sokkal több és na­gyobb perspektívája, mint megtanítani őket írni, olvasni; megtanítani őket az urakat szolgálni, az uraknak dolgoz­ni s nem zúgolódni, legfeljebb imádkozni, ha valami sére­lem, bántódás éri őket. Tu­datos emberréformálásról ez időben csak beszéltek — va­lójában az történt: tudatosan arra törekedtek, hogy a száz­ezer és millió munkás-, pa­rasztgyereket már az iskola padjaiban alávessék az elnyo­más embertelenségének. Szocialista társadalmunk is­kolapolitikája elsősorban a dol­gozó nép — munkásság és a parasztság — gyermekeivel népesíti be az iskolák padjait, az általános iskoláktól kezdve az egyetemekig. Igen. osztály­politika ez is — de az egyet­len olyan politika, amely nem egy szűk réteget, hanem mil­liókat ölel fel. A szocializmus. — milliók és milliók hatalmát jelenti, s a néphatalomnak olyan új nemzedékre van szüksége, amelyben minden egyes ember a szocializmus ügyét szolgálja — hittel, bi­zalommal, tudással és nagy- nagy akarattal; A mi iskoláinkban ezt ért­jük tudatos emberformálás­nak, amely akkor kezdődik, amikor a kisdiák először lé­pi át az iskola küszöbét. Meg­tanul írni, olvasni — de mar az első leírt, elolvasott mon­datból azt tanulja meg, hogy ez az ország a népé, munkás, vagy paraszt szüleié és az övé is. És ha azt akarja, hogy még szebb, még gazdagabb legyen az ország, még szebb, gazda­gabb legyen az élet, akkor ne­ki is tanulnia kell, hogy ha majd elfoglalja helyét az épí­tés valamely posztján, alkot­ni és teremteni tudjon, el tudja látni feladatát a nép és sajátmaga jelene és jövője szolgálatában. Üj iskola épül Feldebrőn és az építésből az egész község kiveszi a részét. A régi épü­let lebontásában — amelynek helyén majd az új iskolát fel­építik — részt vett úgyszólván az egész falu. A munkát a község vezetőd kezdték meg az egyik vasárnap délelőtt. Ott volt a falakon a tanács­elnök, a község párttitkára, ott voltak a tanácstagok, a helyi pártszervezet kommu­nistái. őket követte a falu ... A régi épület azóta már el­tűnt, s helyén nemsokára ott magasodik az új... Jelkép ez. A kis hírben — mint eseppben a tenger — benne van nagy építőmunkánk minden motívuma. El, ami régi és rossz — s nyomában megteremteni az újat — s az új építésébe bele­vonni minden erőt, amely dol­gozni, alkotni akar. S minden, amit újként építünk, százszoro­sán megtermi a maga gyümöl­csét — mint ahogy- a feldebrői új iskola is az új nemzedék fel­nevelésében. S az új nemzedék neveléséért mindannyian felelősek vagyunk. Ennek a felelősségérzetnek ,és vállalásnak egy példaképe lesz az egy év múlva megnyíló fel­debrői iskola is. amelynek szép. napfényes termeiben, sok-sok kisgyerek tanulja meg: mit je­lent ma élni. mit jelent ama új nemzedék tagjának lenni, amely már csak az öregek szavaiból, s a jövő sok-sok szépsége és örö­me, sok-sok boldogságot hozó. teremtő munkája. Dér Ferenc Fényesebben ragyog a „Fekete Gyémánt" A „Fekete Gyémánt” kisven­déglő népszerű és igen látoga­tott szórakozóhely Egercsehi- bányatelepen. A műszakba menő, a műszakból jövő bá­nyászok hétköznapokon, vagy ünnepeken gyakran felkeresik. Néhány nap óta megújhodott formával, korszerű éttermi felszerelésekkel várja a „Fe­kete Gyémánt” kisvendéglő az ide betérő vendégeket. A ven­déglőben belső átalakításokat hajtottak végre, újrafestették a termeket, ajtókat, ablako­kat. A külső — kisebb helyiség — az átalakítás után nagyobb és szélesebb lett. A belső ven­déglői terem új éttermi felsze­relést kapott: 80 széket és 18 asztalt. A kerthelyiséget is tökélete­sítették. Villanyvilágítást ka­pott és a külső felszereléseket kiegészítették. Kaptak öt új asztalt is, a hozzávaló székek­kel. Kézmosót szereltek fel a külső kisteremben a vendégek részére, a célból, hogy étkezés előtt kezet moshassanak. És megoldódott a mellékhelyisé­gek égető problémája is: be­vezették a villanyt. A „Fekete Gyémánt” kisven­déglőben végzett munkálatok közel 10 000 forintba kerültek. De megérte a költséget, a fá­radságot az üzlet átalakítása: jelentősen fellendült a kisven­déglő forgalma. Átlagban napi 10 százalékkal emelkedett a forgalom. A kisvendéglő meg­szépülve, felkészülten, hideg, meleg ételekkel, olcsó bor- és italválasztékkal várja a bá­nyásznapi ünnepségeket. Népművelési csoport alakúit Egerben Ma délelőtt Egerben a He­ves megyei Tanács művelődési osztályán belül megalakult a megyei népművelési csoport. Feladata az lesz, hogy segítse a megyénkben dolgozó függet­lenített és tiszteletdíjas kul- túrmunkások munkáját. Tervét dolgoznak ki, hogy hogyan tud­ják falun még előbbre vinni a kultúrmunkát, milyen ismeret- terjesztő előadásokat rendez- zenek, hogyan emelhetik az ifjúság politikai és eszmei színvonalát. .Külön tervet dol­goznak ki az ifjúsági és ter­melőszövetkezeti klubok meg­alakítására, valamint még több művészeti csoport létrehozá­sára. Gépszelídítők MEGÉRKEZIK a bányagép. A számítások szerint alkalmas arra, hogy a- nehéz fizikai munka terhét levegye a bá­nyászok válláról. A számítások azonban a föld alatt sokszor csődöt mondanak. Az erősnek, sebezhetetlen- nek hitt acélgerendák meghaj­lanak a nagy nyomástól. Víz eszi, rozsda marja, szénpor le­pi a gépeket, amelytől aztán felborulnak a számítások — á gép „megvadul.” A gépet hozzá kell szelídí­teni a bányához. De hogyan? Milyen erő tudja rávenni, hogy olyan mostoha körülmények között mint a vizes, poros nagy nyomástól porhadozó vágatok­ban is elvégezzék a munkát. Ez az erő a mérnökök, la­katosok, villanyszerelők és bá­nyászok akaratereje. S hogy mire képes ez az erő, meggyő­ződhet róla bárki, ha ellátogat a Mátravidéki. Szénbányászati Tröszt néhány aknaüzemébe. — Először olyan géphez Kié­gjünk. amivel kevés a baj, az F—4-eshez — világosít fel a szűcsi X-es akna lakatos mű­vezetője,Vorga Pál. S míg baktatunk a fél csiz­maszárig érő sárban a csillék és szállítószalagok között, rö­vid tőmondatokban elénk tá­rul egy új, de máris szinte fantasztikus „szelídítő” élet- szemlélete. — A géppel nem lehet hara­got tartani. Ha nem jó, nekünk kell meggyógyítani. Szívesen csinálja ak ember, ha meg belevesz a gép valamelyik vá­gatba, úgy szedjük ki hason, hanyatt a bányászokkal, mint ezt itt — mutat egy viharvert bányagépre, amely fáradtan ejti le acélnyakát.. RAJTA A NAGY esemény nyoma, 36 órai megfeszített munkával hordta ki darabon­ként a vágatból Molnár' Lajos brigádja. Most újra munkára kész. Kell ezek után kérdezni: sze­retik-e és tovább szelídítik-e a gépet? — Valósággal brigádtagnak számít. No, kisöreg, hát kisza­badultál — mondták, ahogy kiszedték az utolsó darabját is a szén alól, s talán meg is si­mogatták, ha kézzel nem is, de szemmel, mert a bányász nem szeret érzékenykedni. De szid­ják is, ha makrancoskodni kezd. Kiss József KlSZ-brigád- ja felől olyan vaskos szavak áradnak az F 4-esekre, hogy a gumiszalag is elszakadna alat­ta, ha menne, de nem mehet, mert a gépnél elszakadt a lánc. ■♦♦♦♦♦♦♦♦♦I i Olaraatsfák alatt álmodik a nyomor Emberek — sorsok — Pont most, amikor csak egy méter van hátra — bosz- szankodik a brigádvezető. — Ügy látszik, ez az F 4-es még nem szelídült meg? — kockáztatjuk meg a kérdést, ám a válasz eloszlat minden kétséget. — Ez már betört a hámba. Hat méter helyett nyolcat me­gyünk vele előre egy sikta alatt. Csak most elszakadt a lánc. — Az az ember megérdemli a Kossuth-díjat, aki ezt szer­kesztette — így vélekednek a brigád tagjai. — Nézze, így dolgozik emel­lett a bányász. Két karja he­lyett két ujjal nyugtatja kezét Kiss József a botkormányon, amelynek apró mozdításaira mohón mar a szénbe a gép, úgy fúrja magát a mélységbe, mint egy vakondok. Dicsérik a gép feltalálóját joggal, de ar­ról már keveset beszéltek: mennyi ötlettel segítették ők, a bányászok, lakatosok a gép idomítását, míg használható masina lett belőle. Milyen át­alakításokat hajtottak végre rajta, s miket gondolnak még ma is, hogy tökéletesebbé te­gyék. — Magunknak csináljuk — hárítják el a dicséretet. Az F 4-es elővájási kombájn te­hát már a szelíd bányagépek­hez sorolható, de vajon a töb­bi gép betörése milyen sikerrel halad. A NEVE KICSIT hosszú, alakja viszont kerek, olyan, mint egy tömött gyűrű. Három méter átmérőjű vágatot hajt a Mészáros féle körszelvényű vá­gathajtó. Most áll. Most is, mert az új jövevény még ma­kacs szerkezet. Néhány hónap­ja szoktatják, azóta már át­alakították a gép villamosbe­rendezését, megváltoztatták a mellrész forgási irányát, kicse­rélték a hidraulikus elosztót, egyszóval jó pár eredeti hibát kijavítottak rajta. Júliusban már 20 méternél is mélyebbre fúrta magát hálából — s Kiss Imre vájár, aki derékig szén- porosán izzad mellette, biza­kodik. — Megy még ez jobban is. A gép jó, csak változtatni kell rajta egyet-mást. — Nem mennénk el tőle dol­gozni — mondják a többiek is. — Lesz még ezzel könnyű a munka — intenek a gép felé nagy bizakodással. Lesz, mert akarják. S ezek­nek a gépszelídítő bányászok­üveg San Marino-i bort tesz az asztalra. ISZUNK, j hallgatja ___________ I Francesco da llamos olasz beszédét. A ha- zájáról, Dél-Olaszországról Szicíliáról beszél, a maffiáról, arról a csodáról, ahogy ott élnek, hogy egyáltalán megél­nek az emberek ... — Itt egy fokiKal jobb teszi hozzá, — Csak azt nem értem — kérdem a tolmács útján, aki elkísért bennünket a besze’- getésre —, hogyan élnek meg az emberek 40 000 lírából, ha csak a lakbér nyolcezer? Talán kétkedést érez szava­imban, egy pillanatra elkomo- dik, cigarettát húz elő. Rá­gyújt, nézi egy pillanatig a felfelé szálló füstöt, aztán egész közelhajolva dörmögi a fü­lembe: — Hát úgy, hogy veszi a legolcsóbb halat, eszi napestig a makarónit, de nem reggeli­zik... Nem'olvas könyvet, nem jár moziba, se színházba, de így van ebédje, meg vacsorá­ja ... Érti? AZ AUTÖ.I ® . Ws 50°-as I Fiat, amelybe úgy préselődünk össze, mint a szardínia, egymás után hagy­ja maga mögött Viserbát, Bei- lariát. Elegáncia, szín, jómód, szépség mindenütt... Hiába, ez Nyugati Gyurkó Géza Következő riportunk: Suha Andor: Olasz divat — Ahol az ivó­vízért is fizetni kell — Éjsza­kai autóverseny — Perzsavá­sár — Lábszépségverseny. nak, mérnököknek az akarati sokra képes. A IX-es fronton acélpajzs védelme mellett fejtik a sze­net — 50 méter szélességben. Olcsóbb, könnyebb, biztonsá­gosabb a munka. NAGY UTAT tett meg azóta, hogy elődjét Mester János, ro­mán technikus megalkotta. Ursitz Józsefnek, a tröszt fő­mérnökének és segítőtársainak sok éjszakáját és nappalát ra­bolta el 1956, óta. De a pajzs ma jó, s évenkint két és fél­milliót lehet vele megtakaríta­ni. S nemcsak olcsó, könnyebb is vele a munka. — Fele erővel dolgozom — vallja dicsérettel Tógyer Pál csillés — egyharmadnyit kell lapátolnom. — Tehát jó a pajzs? — Még jobb is lesz, tudja, a hidralitához még sok szén hull be, lemezt hegesztenek majd rá. — Az U-vas is gyenge — kap­csolódik a beszélgetésbe Mol­nár Jenő, pajzslakatos — most majd kiszedjük, s az egészet megjavítjuk. Olyan szakvita alakul ki rövidesen a pajzs vé­delme alatt, hogy az ember önkéntelenül is megkérdezi. — De hát a bányászok is ér­tenek a géphez? — Ha nincs kéznél lakatos, megcsináljuk mi is, csak szer­szám legyen — mondják. Értenek a géphez és szere­tik is. — Nem kell vizesfákat ci­pelnem, mióta itt dolgozom — mondja Sári Ferenc, vájár, - össze sem lehet hasonlítani a régi fejtéssel. Nem is nagyon találna embert, aki elkíván­kozna innen. Mint a föld mélyén, kint a műhelyben is hasonlóan véle­kednek az emberek. Szívesen bajlódnak a gépek meghono­sításával. A gépüzemiek, akik most bocsátottak az életbe egy általuk készített jövesztő és rakodógépet, akik közt mun­káját dicséri a megszelídített F 4-es, a bevált pajzs, később pedig a többi gép is. A munka nehezét vállalták magukra a gépek szelídítésében. Egy-egy új gépnél hetekig ott vannak, figyelik működé­sét, javítják hibáit, s mikor szárnyra bocsátják, akkor is figyelemmel kísérik a gép út­ját. NAGY VÁRAKOZÁSSAL tekintenek a külszíni jövesztő- rakodó kipróbálása elé is — de mikor hazafelé jöttek Ecsédről — bárki leolvashatta • Egyed József, Burják János ►lakatosok, vagy Kovács Pál [hegesztő arcáról, hogy a gép [állta a próbát. De az emberek [még jobban. A fizikai munka [terhét ismét sikerült levenni [sok bányász válláról. S ez [mindennél fontosabb számuk­éra. ; Kovács Endre ► ► ^ rir ► f I TmkmWL ► ; Ceglédi Lászlóné, aki az elmúlt napokban telefonon hívott fel ben- Inünket, keresse fel szerkesztősé­günket. • Ifj. Korcsik József, Tamaszent- mária: Verseit küldje be, s bírála­tot utána mondunk. ! Tóth János, Vámósgyörk: A leve­lében foglaltak egy részét a „Szó­ivá kell tennünk*’ című rovatban felhasználtuk, a másik részében foglaltakat továbbítottuk a megyei LASZ elnökségének. • Füzesabonyi járási LASZ: A ÍLASZ kontra Vincze-ügyben a ki­vizsgálás megtörtént. Ennek ered­ményéről következő heti lapszá­munk egyikében számolunk be. Felhívás [ Az egri Szilágyi Erzsébet [leánygimnázium az 1959— [60-as tanévben is megindítja a [levelező oktatást. Jelentkez- [hetnek azok a nők, akik 15. [életévüket betöltötték, egy fél- 'év óta legalább dolgoznak és ►az általános iskola VIII. osz­tályát elvégezték, vagy ezzel [egyenértékű végzettségük van. [Folytathatják tanulmányaikat [olyanok is, akik már a gimná­zium egyes osztályait elvégez- ;ték, de tanulmányaikat kény­telenek voltak megszakítani. [Bővebb felvilágosítást az igaz­gatóság ad. Jelentkezési h»- ►táridő szeptember 5. —400 líra körül lehet — ma­gyarázgatom a 9—10 forintot olasz pénzre és olasz szóra fordítva. — Sz... sz... hihetetlen — ingatja a fejét. Nálunk 200 líra... Ennyit kapok én. De ha beteg vagyok, akkor sem­mit, ha esők az eső, semmit, télen se kapok semmit —• mondja, lévén kőműves. A beszélgetés Gatteo Maré­ban zajlott le, a modem, szép és csillogó fürdőhelyen, ahol napi 8—10 ezer líra a penzió! Itt lehetne olasz ismerősöm négy és fél napig, egész havi keresetéből. Argentieri Francesco Szicí­liából került ide. Kis penziója van feleségével együtt, úgy mutogatja a csöppnyi épüle­tet, mintha az Albergo de Ri­mini lenne. Édeskés, sűrű ra- vennai borral kínál, s közben nagy mozdulatokkal délolasz temperamentummal magya­ráz ... — Olcsó a kocsi, persze, hogy olcsó... De mi lesz, ha nem tudod kifizetni az utol­só részletet... Mi lesz? Vi­szik a kocsit, s oda az egész ára, amit eddig fizettél._ Szerződés van erre... — Csín... csín — Koccintja poharát a miénkhez szőke, mosolygós felesége, aki más­fél millió lírát gyűjtött az Unita számára, közben egy sovány kukoricát terem. 1953- ban földreform volt Olaszor­szágban ... Négymillió ember, négymillió paraszt — nem, nem ennyi kapott földet — ennyi maradt még mindig föld nélkül, mert kapni csak alig valamivel több, mint 100 ezer kapott. Beszélgettünk bányászokkal, az egyik ForÜból került ide, a szákszervezet képviseletében jött meglátogatni a magyaro­kat ... — Ne tévessze meg magu­kat a csillogás... Ez itt nem az igazi Olaszország — intett a tenger felé, ahol hófehér motorcsónakok száguldoztak a zöldeskék vizen. Értetlen arcot vághattunk, mert rögtön hozzátette: — Na, igen, ez is Olaszország, de fenn a hegyes­ben, ahonnan megszöknek a parasztok, azok is, akik vélet­lenül földet kaptak, mert nem bírják az adót, az is Olaszor­szág ... öt év alatt az olasz bányászok 40 százaléka ma­radt munka nélkül... Ez is Olaszország. Ballagunk a pompás kiraka­tok előtt. S közben az jár az eszünkben, amit egy másik, most dolgozó olasz munkástól hallottunk ... | — ITT, RIMINI | kÖmky?^ még könnyű, Signor... Itt még van alkalmi munka is... De ahol az sincs... Maguknál mennyi az órabére egy jó munkásnak? — Hát átlagosan olyan 350 rel — mármint felesége és négy gyereke — Phylmuth nélkül. Pontosabban Bénító-, nak nincs földje, bérli a nyolc holdat, amelyen búzát és sző­lőt termel, van gyümölcs is, van ökre, két malac kínlódik a ház körül, s vagy tíz tyúk ugrándozik riadtan a minden­hová odaszemtelenkedő malac­orrok miatt. Signore Vercellá Firenze fe­lé suhanva kocsiján a Mon- tecattná vegyitrösztre gondol, amely már évek óta mind ne­hezebbé teszi a helyzetét, leg­utóbb is kénytelen volt a meg­csappant megrendelések mi­att jó néhány munkását elbo­csátani ... Benito meg arra gondol, hogyha minden jól megy, megkaphat 5800 lírát is egy mázsa búzáért és ha min­dent összevet, ebben az évben megkeresi tisztán a 150 ezer lirát. T t 7 v \T k kr I hónap alatt, TIZENKÉT \ hatodmagá­val 150 ezer lirát. S Benito még jobbmódú pa­rasztnak számít, s Bénítanak még jó helyen van a földje, de hogyan él a délolasz, a szi­cíliai, általában a hegyvidé­ken dolgozó és élő paraszt ... A Firenze felé haladó autó utasa, Signore Vercelli, fel sem figyel az öregasszonyra, aki ott dolgozgat a földjén. Már amennyiben földnek le­het nevezni azt a két szoba­nagyságú valamit, amely be­ékelődve a sziklás, vadregé­nyes hegygerinc ölébe, most __________, VI. A HENTESÜZLET 1 mint legbeszédesebb cégér, egy egész borjú lóg ... Az ét­termek kirakatában, modern üveghasú hűtőszekrényben a tenger és szárazföld minden ínyencsége megkapható... A messzirenyúló Pó-síkság olyan, mint valami csodálatosan szép liget, mandula és őszibarack, körte és alma — a Földközi- tengeri részen narancserdóK vonalzóval húzott sorai, dere- k 'kra felfutó szőlő és megint szóló és szőlő mindenütt... Aztán búza, kukorica. A re­mek autóutakon még rema- kebb autók, a városokban zsúfolt kirakatok, ahol autótól a gyémántig, aranytól, a ka­viárig, a francia pezsgőtől a modem vonalú bútorokig min­dent meg lehet kapni. Egy ékszerüzlet kirakata két élet­re gazdaggá tehet három csa­ládot is, egy fűszerüzlet áru­készletéből egy évig megélne bárki... Micsoda gazdagság, micso­da fény, hiába, ez Nyugat! Benito a Pó-síkság peremén lakik, már kicsit messze a városok pompázatos fényeitől, ott, ahol az Appenninek rákö­nyökölnek a végtelennek tűnő síkságra, de nem messze az országúitól, ahol éppen üzleti ügyei után suhan Phylmuthján Signoro Vercelli. Vercelli úr­nak kis vegyiüzeme van, alig hatszáz emberrel, Benitőnak nyolc hold földje, öt ember-

Next

/
Thumbnails
Contents