Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-22 / 196. szám
1959. augusztus 22., szombat népújság I Erősödő barátság A ZETOR pótkocsijának kereke jókora nyomokat vág a sárban. Nehéz a terhe. A munka mégis tovább halad —, sót mi több, — vígan halad. Ez nem is csodálható. mert a búzateher —, amely a pótkocsit nyomja — előleg a tagoknak, az apci Béke Tsz huszonkét tagjának. Jónás Sándor vontatóé — félrerakva a „sofőr-hagyományt” — nekiáll rakodni, hogy minél előbb a tsz-tagok portáján legyen a kenyérnek való. Csak akkor figyel fel és dől neki várakozással a pótkocsi oldalának, amikor a Selypi Cukorgyár nevét említjük. A Selypi Cukorgyár a patronáló üzem. Ezt ő tudja a legjobban, mert a gyár Zetorjá- val segít a termelőszövetkezetnek. — Már négy hete, s még ki tudja meddig —, fűzi hozzá. — Mit segítettek még? — néznek egymásra az elnök, a brigádvezető, a mázsás. Mit is mondianak előbb. — Ö, nagyon sokat — mondja az elismerés hangján a búzát méricskélő asszony. Tavasz- szal a gazdasági felszereléseinket javították meg. — Még a lószerszámot is... aztán a tyúkól... az utolsó szögig az ő munkájuk — sorolja a brigádvezető. — Az adminisztrációs munka elvégzésében is besegítettek — licitálnak egymásra a dicséretben. — De emberek, ez nem árverés. vág közbe nevetve Fehér József, az elnök — majd megpróbálja sorokba szedni: mit is köszönhetnek a cukorgyáriaknak. — Amikor megindult a pat- ronálási mozgalom, nem számítottunk ennyi segítségre. Földi elvtárs, a cukorgyár igazgatója talán több időt tölt nálunk, meg a viszneki termelőszövetkezetben —, mert azt is ők patronálják —. mint a gyárban. A MUNKAFEGYELEM megszilárdításától kezdve a daráló beépítéséig mindenben segítenek. Most is az ő vontatóink hoz ezer darab naposcsibét az úi ólba. aztán a cukorrépa behordásában segítenek. Szorít az idő, elkel a segítség —, áll meg szó közben az elnök. Gond is akad. Majd az őszszel erősíteni kell a szövetkezetét középparasztokkal. Legalább egy 1500 holdas gazdaságot összehozni. Ezek a tervek s ezt jól ismerik a cukorgyáriak is. És segítenek benne? — Ez csak természetes. Földi elvtárs, meg Hemek István párttitkár gondolatai régóta megoszlanak a gyár és a tsz gondjain. Mikor elmondtuk, hogy milyen kedvező véleményt mondtak a cukorgyáriakról a Béke Termelőszövetkezetben, mosolyogva jegyezte meg. — Azért jó néhányszor ösz- szeakasztottuk a bajuszt velük. Ezt nem mondták el, ugye? Az elnök találva érzi magát. — Valóban, ha valami nem ment rendjét, az erélyesebb szó is járta, de ez csak afféle As Egri Gépállomás fiataljai a kongresszusi verseny sikeréért Az Egri Gépállomás dolgozói- a kongresszus tiszteletére tett vállalásaik teljesítésére' brigádonként munkaversenyt indítottak. A verseny célja a nagyobb teljesítmények elérése mellett a jobb minőségű munka végzése is. A felnőtt és tapasztalt munkások mellett a versenyben a fiatalok is megállják a helyüket. A Komszomol-brigád tagjai 1668 normálholdas nyári tervből 1081 normálholdat, vagyis 64 százalékát, az egész éves tervüknek 32 százalékát teljesítették, de nem maradnak el mögöttük a KISZ-brigád tagjai sem, mert nyári tervüket eddig 63, míg egész éves tervüket 30 százalékra teljesítették. A fiatalok közül Orosz János már teljesítette nyári tervét. A 170 normálholdas tervvel szemben 177 normálholdat teljesítettek. gyárigazgatő, aztán faanyag hiányzott — közbenjártak az erdészetnél, hogy mielőbb megkapják. Április óta itt is egy Zetor segít a szállításnál, a földművelésnél. Még néhány hónapja csupán, hogy ismerik egymást, de ha egy i-’.tig nem jelentkeznek, a cukorgyáriak már felhívják őket telefonon — nincs talán valami baj? Megszokták már, hogv a patronáló üzem vezetői m^i minden jelentős eseménynél ott vannak a termelő- szövetkezetben, közgyűlésen — vagy ha egyéniek látogatnak a termelőszövetkezetet nézni, mint valamelyik vasárnap is. De ott voltak a munkás—paraszt szövetség ünnepén, augusztus 20-án is, eleget téve a szíves meghívásnak. A kenyér ünnepén együtt örültek tehát a sikeres évnek — ezúttal Viszneken — s pár hét múlva is együtt lesznek, amikor következnek az ünnepélyes pillanatok a gyár életében. Amikor megindulnak a gépek az idei cukorrépatermés feldolgozására, ott lesznek a termelőszövetkezeti tagok is, hogy megnézzék, miként lesz kívánatos fehér cukor a 170 mázsás cukorrépatermésükből. |1GY, EGYÜTT | munkájában, gondjában, az ünnepek örömében erősítik a munkások-parasztok életre való barátságát, szövetségét nagy szavak nélkül, de históriába illő nagy tettekkel. Kovács Endre Vizsgásnak a kisiparosok A megye kisiparosai mestervizsgákon adnak számot a szakmai képzettségükről. A mestervizsgákon dől el, hogy a különböző szakmák mesterei meg tudnak-e felelni annak a feladatuknak, hogy a lakosság szükségleteit kellőképpen kielégítsék. A vizsgát minden kisiparosnak le kell tennie, mert csak ebben az esetben gyakorolhatja a szakmáját a jövőben. Heves megyében eddig mintegy 26 kisiparos tett eredményes vizsgát a megyei vizsgáztató bizottság előtt; nőiszabó, szobafestő, műszerész, lakatos, asztalos és villanyszerelő szakmákban. A megye kisiparosainak egy része budapesti és miskolci bizottságok előtt teszi le a mestervizsgát. A vizsgák folyamatosan tartanak december 31-ig. Heréden vidám munkás-paraszt találkozót rendeztek az alkomány ünnepén. A Mátra Erőmű nyolcvan tagú küldöttsége látogatta meg a herédi termelőszövetkezetet. A gyűlésen ünnepi beszédet mondott Bartolák Mihály, a MÉSZÖV elnöke. Az iskolások műsora szórakoztatta az egybegyűlteket. A munkásolt meglátogatták a termelőszövetkezetet és közös ebéden vettek részt tyd.&(ikáMipcLti oíg,ez.te.k öt év suhant el, mégis szinte hitetlen- kedve néztek egymásra az egykori diákcimborák, mikor a találkozóra az ország különböző vidékeiről összesereglettek a pe- tőfibányai új iskolába. Mennyi változást, örömet, meglepetést hozott ez az öt év az egykori nyolc általános iskolások életében. Lám, Krisztinka, ha el tudott volna jönni egy édes utóddal a karján, jöhetett volna a találkozóra—, de a többiek is alia győzik mesélni a sok élményt, öt év történetét. Alighogy vége a vacsórénak, vidám elszámolás következett attól az időtől, hogy a bizonyítvánnyal a kézben, nagy tervekkel elhagyták az általános iskolát. Ki kezdje hát? —- Bercsényi tanár úr. —* Jó, most én felelek —, egyezik bele az idős tanár. — Tudjátok, azóta nyugdíjas lettem, fel- mondtam már az élet leckéjét, ti még jóformán most kezditek. Remélem, nem hoztok szégyent ránk, jusson eszetekbe: Petőfi- bányán végeztetek. S hogy mi történt még az öt év alatt? Megjött az ötödik unoka is, — így felelt öt év történetéről az osztály legidősebb „diákja”, Aztán az igazi diákok következtek. Az osztály tréfáskedvű „örökmozgója”, Kri- vik leus szólítja feleléshez egykori diáktársait. S vallott Németh Jánosi „a vere- kedős”, Tamás Jancsi az osztály tréfacsi- nálója, Forgó Juci, aki már két gyermek boldog mamája. Elszámolt az öt évével Halmosi Pista is, aki az egyetem padjaiban szeretné az ősszel tovább gyarapítani a petőfibányai iskolában szerzett alapismereteket, s vallottak a vájárok, villanyszerelők, boldog menyasszonyok és •megrögzött?’ agglegények — sorban. Bodzási Gyuri és Molnár Vali, aki most is darált, mint egykor a történelemórán. Tóth Józsi, aki géplakatos lett s végig az A-tól a Z-ig. Nagy derültség közepette boldog megelégedéssel, hogy íme, egyiküknek sem fordult boldogtalanságra a sorsa, jöhet tehát a tízéves, még több élményt tartogató találkozó, 1964 nyarán. Aktivisták Pártszervezeteink csak akkor tudják jól és megfelelően ellátni feladataikat, végrehajtani a különböző határozatokat, ha mindig és mindenkor nagyszámú és tevékenyen dolgozó aktíva-hálózatra támaszkodhatnak. Az aktívák — azok az egyszerű párttagok, akik a kommunista felelősségérzettől áthatva vállalták és vállalják a párt helyes politikájának tudatosítását a dolgozó tömegek között és mozgósítják is a tömegeket e helyes politika célkitűzéseinek megvalósítására. Ha csak az elmúlt csaknem három esztendő — az ellenforradalom leverése óta eltelt időszakról van szó — eseményeit és vitathatatlanul nagy eredményeit vizsgáljuk meg, azokban mindenütt megtalálhatjuk a párt aktíváinak sokszor önfeláldozást, de minden esetben fáradságot és erőt nem kímélő munkáját. A párt egyszerű munkásai, az aktívák voltak azok, akik legelőször álltak munkába akkor, amikor az ellenforradalmi események következtében a termelés átmenetileg visszaesett; az aktivisták első harcosai voltak a meginduló hároméves tervnek, s ezzel magukkal tudták ragadni a széles munkástömegeket. És kik jártak élen a választások előkészítésében és lefolytatásában az első sorokban, ha nem a kommunisták? Az élet minden területén eddig elért eredmények azt mutatják: a dolgozó tömegek szeretik és megbecsülik a párt aktíváit. Bizalommal vannak irántuk, mert látják, hegy tevékenységük a párt helyes politikájának megvan lósulását szolgálja, ez pedig az általános előrehaladás ügyét viszi előbbre minden becsületes dolgozó érdekében. így van ez most is, amikor a párt márciusi határozatában lerögzített megnövekedett feladatok sikeres végrehajtásáért dolgozunk. A feladat az, hogy még ebben az évben elérjük hároméves tervünk néhány legfontosabb mutatójának egyébként 1960-ra tervezett színvonalát. Nem kis munka ez, de már most sikerrel kecsegtetnek bennünket az eddig elért eredmények. Az a tény, hogy a dolgozók százezrei vállalták a megnövekedett feladatokat, abban újra csak nagy része volt a párt aktíváinak, annak a mozgósító, szervező munkának, amelyet elsősorban ők végeztek eL A párt novemberre meghirdetett kongresszusa tiszteletére nagyszabású és széleskörű munkaverseny indult meg a mi megyénkben is. A verseny tervfeladatainak mielőbbi megvalósítását szolgálja — igen szép és növekvő eredményekkel. A párt aktívái most is az élen járnak; a munkában éppen úgy, mint a dolgozók további mozgósításában, és lelkesítésében. Kajtuk, az ő tevékenységükön is múlik a munkaverseny sikere, az, hogy az iparágakban melyik üzem kapja majd meg a megyei pártbizottság kitüntető vörös selyemzászlaját A párt bízik aktívái lelkes és odaadó munkájában és ez a bizalom serkentse őket, va- lamennyiüket még nagyobb eredményekre. Elérte a 400 ezer forintot a Csányi Takarékszövetkezet betétállománya Otven-, negyven-, harminc-, hússexe betétek a szövetkezetben 1958-ban alakult a Csányi Takarékszövetkezet. Akkoriban 162 tag — parasztok, kisiparosok, értelmiségiek — határozta el, hogy megtakarított pénzüket saját takarékszövetkezetükbe helyezik el, ahol az megfelelően kamatozik és a betétállomány nagyságához mérten kölcsönöket is kaphat a tagság. A kezdet nehézségei után a csáfiyiak takarékszövetkezete szinte hónapról hónapra erősödött, amit legjobban bizonyit az, hogy ma már 250 lag-- ja van a szövetkezetnek, be* tétállományuk pedig meghatszorozódott és ma már eléri a négyszázezer forintot. Ennek a összegnek felét adja a szövetkezet kölcsön tagjainak és megalakulásuk ' óta már 110 tag vett igénybe kölcsönt. Horváth Irén, a takarékszövetkezet ügyvezetője, a kötelező titoktartás szabályait betartva. nevek nélkül csupán annyit árult el, hogy van ötven-, negyven-, harminc-, több húsz huszonötezres Vetetjük is, ami annak a jele, hogy a csányi emberek bíznak a szövetkezetben, sajátjuknak érzik azt, és bátran helyezik el ott pénzüket. A tervek szerint a csányi takarékszövetkezethez a közeljövőben Hort is csatlakozik és akkor a megnövekedett tagság és betétállomány lehetővé teszi, hogy még több esetben folyósíthasson a takarékszövetkezet kölcsönöket tagjainak. Újítási verseny a gyöngyösi XII-es aknánál A gyöngyösi XII-es akna bányászai készülnek a közelgő bányásznapra. A Mátravi- déki Szénbányászat! Tröszt műszaki osztályának újítási csoportja augusztus 1-től szeptember 30-ig újítási versenyt hirdetett. Az újítási versenyben legjobb eredményt elérő újítók között az újítási díjon kívül 12 500 forint jutalmat osztanak ki. Az újítási díjat az újítás üzembehelyezésekor, a megvalósítási szerződés alapján, azonnal kifizetik a dolgozónak. Míg a jutalomösszeget a nyertesek részére a verseny befejezése után osztják szét. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyen ez az újabt> újítási verseny is lendíteni fog, további jó eredményeket érnek el a gyöngyösi XII-es akna bányászai. A verseny ideje alatt jutalmazzák azokat a műszaki dolgozókt is, akik a benyújtott újításokból a legtöbbet hasznosítják a bányászatban. Becsben sokan nem felejtet-' ték még a második viiághá-: borút. Több minden emlékez-: teti is őket erre. Ott áll —: sőt az elmúlt éveikben emeletet húztak rá — az Imperial szálló, ahol amikor Bécs-; ben járt Hitler, többször meg-; szállt, megvannak még a bún-; kerek is, amelyet Hitler épít-; tetett és néha még egy háborúból maradt rokkant, vagy; rom is figyelmeztet. De vannak Bécsben is, aKik; felejtettek, akik r^m emlékeznek vagy nem akarnak; emlékezni az Ánschluss-ra,; a német fasizmusra. Fasiszta; csoportokat élesztgetneK, gyű-; léseken, különböző találkozó-; kon revansista jelszavakat és: követeléseket fogalmaznak.: így kezdődött ez 25 évvel ez-; előtt is, és mi lett a Követ-: kezménye? Ausztria megszűnt: önálló állam lenni. I A Pesti Hírlap 1938-ban; megjelent egyik mellékleté-; ben a következő olvasható: ; „Ha Bécsről beszélünk, vagy; hallunk, Ausztriára gondo-; lünk. Ez a hagyományos kép-; zettársítás egy ideig még bi-; zonyára fönnmarad, jóllehet; Ausztriát, mint politikai fo-; galmat és mint államtestet,! napjainK történelmi fordulatai; megszüntették. Bécs ma Né-; metország legkeletebbre eső! nagyvárosa, közigazgatási kö-! zéppontja a Harmadik Biro-! dalom egyik területi alkatré-! szének. Földrajzi helyzete és! jelentősége, természetesen vál-< tozatlan ..; Nyugat és Keleti kapujában terül el Bécs." ! Nem árt, ha emlékeznek! erre a bécsiek... Papp János < NYUGAT KAPUJÁBAN Bécsi mozaik többet egyszerű, egy pánttal ellátott szandálban. Egyébként számunkra szokatlanul furcsa a fiatalemberek öltözködése. Nem a cowboy-nadrág, bár azt kint nagyon sokan hordják, hanem a színösszetételek szokatlanok. Világoskék nadrág, zöld vagy piros ing egyáltalán nem ritka, zakóban is a piros, vagy a bordó a divat. Szóval a férfiak itt már lassan tarkabarkábbak, mint a nők. Ha nekik így tetszik, hát csinálják! ★ Kevés olyan idegen fordul meg Bécsben, aki elmulasztaná megtekinteni a gyönyörű Stefans dómot. Ez. a XIII. századból származó templom egyik legcsodálatosabb remeke a német gótikának. És, hogy a múlt gyönyörűségei mellett a mával is találkozz, a három hatalmas hajó egyikében egy kis fülkében a következő felírás olvasható: magyar gyóntató. A kis fülkében egész nap egy pap tartózkodik, aki maga is disszidens és a disszidens magyarok lelkét hivatott tisztítani. Ha a magyar turisták látogatják a dómot, kedves mozdulatokkal invitálja őket és gyanúsan soKat érdeklődd magyar gazdasági kérdések és egy sor egyáltalán nem lelki dolgok iránt. Csak nem továbbítja ezeket is „valahová"? volt. Itt élt és működött, vagy innét származott a muzsika klasszikusai közül Gluck, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Schuman, Brahms, Bruckner, Mahler, Wolf, a magyar Goldmark, itt lett keringőkirály a nagy Johann Strauss és itt virágoztatták az operettet honfitársaink: Lehár és Kálmán, Bécs tisztelettel emlékezik a zenei élet e kiválóságaira, legszebb parkjait, tikéit a muzsika nagyjainaK főáraival díszíti, és zenepalotáiban élénk zenei élet fo★ Bécs és mint általában a világvárosok, a rohanás, a lárma városa. De a mi fővárosunkhoz viszonyítva is sok itt az autó, majd minden jelentősebb autót gyártó cégnek van a városban lerakata, a kirakatok mögött gyönyörű kocsik kelletik magukat — és elég drágán. De ami itt főleg szembetűnő, az a rengeteg moped és robogó, ami a város utcáit uralja. Mint a mérges darazsak zsonganák a városban, nem tisztelik a hatalmas kocsikat sem, nagy sebességgel és még nagyobb hanggal száguldanak, hátukon a bukósisakos utasokkal.. f ★ Bécsben jól öltözöttek az emberek. Jelszavuk az öltözködésben: kényelem, praktikusság. Kevés nőt látni például túsarkú cipőben, annál i * VI. < Járod *Bécs utcáit, megcsodálod a régi „császárváros" «szépségeit és Bécs ismerője «előtt feltárul — vagy legalábbis felkutatható az egész két< ezeréves fejlődés, amely a «mai érdekes, nagyszabású és <mozgalmas életű világvárosig s vezetett. > ölelkezik itt a múlt és a |jelen: a Tabor Strasse — a ?város egyik súlyos megpróbáltatására emlékeztetett. Itt vonultak be Mátyás király se- « regei és ötven éven keresztül <a „Hollós” Mátyás zászlai «lengtek Bécs falai felett. «Bécs, a dúsgazdag Habsburg- <császárok alatt, az újkor századaiban indult virágzásnak. «A XVII. és XVIII. századiban, amikor I. Lipót, V. Ká< roly, Mária Terézia ültek < Ausztria és a német biroda- slom trónján, Bécs barokk pom- ipája, nagysága, jelentősége «XIV. Lajos és a Bourbonok i Párizsáéval vetekedett. A vá- |ros — bér a II. világháború «hatalmas pusztítást végzett itt sis — megőrizte régi kincseit. JA háború után jelentős épít- Skezések folytak itt is, s most |az idegen, a barokkstílű épületek mellett ott látja a merészen modem Stadthallet, egy I sor szép templom, érdekes középület és díszes palota mellett a keskeny, dobozszerű lakó-, vagy irodaházat. És most, ha csak egy pillanatra is, ismerkedjünk Bécs szokásaival, jellegzetességei- veL ★ Bécs méltán lehet büszke arra, hogy a világ egyik legnevezetesebb zenei központi a „munkaharag” volt, utána még lobban haladtunk. — Azt mondják, a szülő is azért szidja meg a gyerekét, mert jót akar neki — bölcsel- kedik az egyik tsz-tag. S valóban, szinte családias a kapcsolat a gyár és a tsz között. A közös gazdálkodásban jártasabb gyári vezetők nemcsak a tanácsadó, de ha kell a „szigorú apa” szerepét is betöltik, hogy még jobban menjen a munka, hamarább elkerüljenek a szövetkezet útjából a haladását gátló akadályok. S ráadásul még egy másik nagy család is vár a cukorgyárra: a viszneki Béke Termelőszövetkezet. Bár a visz- nekiekkel nem régi keletű a barátság, de máris biztatóan erős. Ez év márciusában kezdődött. I FÖLDI JÖZSEF, I _____________ ’ igazgató ja és Hernek István párttitkár Visznekre látogattak, hogy megtudják: mire van szükségük újonnan szerzett barátaiknak. Az óhaj egy 100 férőhelyes istálló építésé volt. Ezt szeretett volna építeni a tsz tagsága. A gyár mérnöke rövidesen felmérte a helyet, nemsokára — ezúttal a Cukorgyárban — összeült a tsz és a gyár vezetősége. A cukorgyári műszaki szakemberek javaslata alapján választották ki, melyik istállótípus felel meg legjobban a tsz részére. Aztán egymást érték a találkozások és az elintézésre váró ügyek. Cement kellett az építkezéshez, intézkedett a