Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-22 / 196. szám
* ?•' 9. augusztus 22., szombat NÉPÜJSAg 8 Ünnepségek, munkás-paraszt találkozók megyeszerte alkotmányunk 10. évfordulóján A munkás—paraszt szövetség, a munkások és parasztok alkotó összefogása jegyében ünnepelték meg megyénk városainak, üzemeinek, falvainak dolgozói alkotmányunk megszületésének 10. évfordulóját. A városokban és a községekben munkás—paraszt találkozókra került sor. Számos termelőszövetkezeti községet és gazdaságot látogattak meg a patronáló budapesti és megyei üzemek. Hortra a Petöfi-alláró bányászai látogattak el. A bányászok részvételével délután kultúrműsor és labdarúgó-mérkőzés zajlott le. Szihalomban a budapesti Chinoin Gyógyszerárugyár munkásainak küldöttsége vett részt a termelőszövetkezeti község alkotmánynapi ünnepségén. Az ünnepség után a patronáló üzem küldöttei elbeszélgettek a község vezetőivel, a termelőszövetkezetek’ tagjaival. Délután ugyancsak barátságos labdarúgó-mérkőzésre került sor a Chinoin és a község sportolói között. Este nagyszabású bál zárta be az' ünnepséget. Mezőszemerére az Egri Dohánygyár dolgozói látogattak el. Makiáron az egercsehi bányászok zenekara adott térzenét, s délután a bányászok és falu sportolói között lezajlott sportesemény után vidám bált rendeztek Bensőséges és vidám hangulatú ünnepségekre került sor Gyöngyösön, Hatvanban, Pétervásárán, Füzesabonyban, Hevesen és a megye számos más községében is. Hatvanban a délutáni kulturális műsorban felléptek a honvéd helyőrség öntevékeny előadói és a MÁV szimfonikus zenekara is. A város négy termelőszövetkezetében munkás—paraszt találkozókra került sor. Hevesen az ünnepségre együtt vonult fel a Petőfi Termelőszövetkezet tagsága. valamint az állami gazdaság dolgozóinak számos csoportja. Az állami gazdaság ezen a napon ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Az évfordulón 50 000 forint pénzjutalmat osztottak ki a gazdaság legjobb dolgozóinak. Alkotmányunk tizedik évfordulójának ünnepségei mindenütt vidám és emlékezetes hangulatban zajlottak le. útjára az elmúlt tavaszon, 3200 hold földdel. A belépési nyilatkozatok aláírása törvényesen tsz-tagokká nyilvánította a gazdákat, s ez azt jelenti, hogy aki talán mégis meggondolta magát és ki akar lépni, az csak három év múlva lehetséges. Ez törvény. De aki egyszer rálépett a közös útra és betakarítja majd a közös munka első szép eredményeit, az nem is gondol a visszalépésre. Bíró elvtárs ezután összehasonlító számadatokat ismertetett az egyéni gazdák és a tsz-ek termeléséről, s kimutatta, hogy ott, ahol közösen, nagy táblában, nagyfokú gépesítéssel végzik a munkát, tehát a szövetkezetekben, állandóan növekednek, nagyobbak a terméseredmények, mint a kis, egyéni parcellákon. Horton Putnoki László elvtárs, országgyűlési képviselő. az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkára volt az al- kótmánynapi ünnepi gyűlés szónoka. Bevezetőben Putnoki elvtárs emlékeztette a hallgatóságot a régi Szent István-napi dekoratív ünnepségekre, felelevenítette a munkás, a paraszt régi, keserves életét, majd az alkotmány tükrében vázolta azt a hatalmas fejlődést, amelyet népünk az elmúlt évek alatt elért. Hangsúlyozta: eredményeink záloga pártunk helyes politikája és a munkás—paraszt szövetségen alapuló államhatalom. Részletesen foglalkozott azzal a nagy segítséggel, amelyet a munkásosztály szövetségesének, a dolgozó parasztságnak nyújtott és beszélt parasztságunk szorgalmáról, munkaszeretetéről, majd a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének szükségességét, helyzetét és soron levő feladatait tárgyalta részletesebben. Megyeszerte nagy készülődés tapasztalható az őszi kezdést illetően — mondotta. — összehordják a takarmányt, az állatokat, építkezések folynak és ebben részt vesznek, segítenek azok a tagok is, akik egyébként őszi kezdésre írták alá a belépési nyilatkozatot. Akadnak zavartkeltő, ellenséges elemek is, akik különböző híresztelésekkel, nem egy helyen fenyegetésekkel igyekeznek útját állni a fejlődésnek. A dolgozó parasztság azonban visszautasítja ezeket és a pártra, a kormányra hallgat, annak a szavát, tanácsát követi. Számos helyen — a munkás- osztály példáját követve — a mezőgazdaságban is lelkes verseny folyik a kongresszus tiszteletére, amely újabb, jelentős állomása lesz fejlődésünknek. Szólt Putnoki elvtárs a parasztság kötelességtudásáróíl, a paraszti adott szó jelentőségéről, majd nagyhatású, nagy tapssal és egyetértéssel fogadott beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: Bizakodva tekintünk a jövőbe. Alkotmányunk tízéves története alatt 1956-ban az ellenforradalom vissza akarta forgatni a történelem kerekét. Megvédtük a nép alkotmányát, rendbeszedtük dolgainkat és most bizakodva tekintünk a jövőnk elé. Bizakodva, mert éppúgy, mint elmúlt sikereinknek, a jövő fejlődésének is a záloga: a munkás—paraszt szövetség. Szilváimon Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára volt az ünnepség szónoka. Beszéde elején méltatta al- kotmán yünnepünk jelentőségét, hangsúlyozta, hoigy alkotmányunk azokat az eredményeket rögzíti, amelyeket dolgozó népünk a párt vezetésével a felszabadulás óta eltelt csaknem másfél évtized alatt a szocializmus építésében elért. Beszélt a község fejlődéséről, arról, hogy Szihalom dolgozó parasztsága is rátért a felemelkedés egyedüli helyes útjára, a közös, szövetkezeti útra. Bejelentette: a második ötéves terv az ország még nagyobb arányú fejlődését biztosítja majd. Az ipari termelés mintegy 60 százalékkal emelkedik, s a mezőgazdaság — a termelőszövetkezetek fejlődésével és fejlesztésével együtt — az elkövetkező ötéves tervidőszak alatt 22 százalékkal termel többet, mint jelenleg. Nagymértékben növekszik a mezőgazdaság gépesítése. Már az idén 5000 traktort kapott, illetve kap a mezőgazdaság, s ebből megyénkre 200 jut. öt év alatt pedig nem kevesebb, mint 35 000 új traktor kerül a mezőgazdaságba. Ezután a község néhány problémájáról beszélt Bíró elvtárs, hangsúlyozván,, hogy ez az ünnepnap is alkalmas arra, hogy azokról a kérdésekről beszéljünk, amelyek az embereket most élénken foglalkoztat i ák. Elismeréssel szólt az öj e: kezdő termelőszövetkezetek eddigi tevékenységéről. A községben 500 család lépett a közös gazdálkodás Beszéde végén Bíró elvtárs érintette a nemzetközi politika néhány kérdését Gyöngyösön Augusztus 20-án Gyöngyösön hat nagyobb üzemből mentek Iá a munkások a környező községekbe, hogy az alkotmány és a kenyér ünnepét együtt töltsék hű szövetségeseikkel, a dolgozó parasztokkal. A városban az alkotmány születésének tizedik ünnepére mintegy ezer ember gyűlt ösz- sze a nemrég megnyitott szabadtéri moziban. Az elnökségben helyet foglaltak a város politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének vezetői, valamint munkások, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok. A gyűlés ünnepi szónoka Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke volt. Egerss Egri Gyula elvtárs, Eger város pártbizottságának első titkára, megyénk országgyűlési képviselője tartott ünnepi beszédet. Beszéde elején elmondotta, hogy alkotmányunk ünnepén számba vesszük elért eredményeinket és visszatekintünk a megtett útra. Népünknek a múltban is volt alkotmánya, azonban ez az alkotmány csak nevében volt mindenkié, lényegében az urak érdekeit képviselte. Akinek pénze volt — volt szabadsága, hatalma is, a szegény dolgozó embernek azonban hallgass volt a neve. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az Új Élet Termelőszövetkezet dekoratív, magyar ruhába öltözött lányai és fiai szövetkezetük nevében ajándékot nyújtottak át a gyöngyösi MÁV Váltó és Kitérőgyártó Ü. V. munkásainak, amit azok szintén ajándékkal viszonoztak. ’ Ezt követően Molnár Gusztáv elvtárs, a városi pártbizottság titkára, a pártbizottság nevében meleg szavakkal köszöntötte a gyűlésen megjelent veterán elvtársakat, akik 1919- ben fegyverrel védték az első magyar proletárhatalmat. Külön kiemelte Jenei Lajos elvtársat, aki a fiatal szovjet hatalmat védte ebben az időben Denyikin és Kolcsak, valamint a külföldi intervenciós csapatok ellen. Molnár elvtái’S ezután a Minisztertanács kitüntetéseit nyújtotta át Jenei Lajos, Sándor István, Kisbá- rány József, Birtalan Mihály, Forgács Antal, Nagy József, Borosi Ferenc, Biró József, Prókátor András, Kolacsek Lajos, Vörös Béla, Klárik Imre, Dutka József, Hegedűs Lajos, Benei János, Löffler Béla, Bo- zéki Dezső, Szabó Pál, Nagy G. Pál, Kiss Zsigmondi, Negye Antal és Berger József veterán elvtársaknak. Délben a Szabadság Étteremben díszebédet rendezték számukra. Délután a város vezetői meglátogatták az Űj Élet Termelőszövetkezetet, ahol a tagság a közös ebéd elköltése után muzsika és nótaszó mellett borozgatással, a fiatalok pedig tánccal töltötték az ünnep hátralevő részét. alakon . 1945-ben a Szovjetunió segítségével a dolgozó nép lett az úr ebben a hazában is, s néhány évvel a felszabadulás után írásba foglalhattuk igazi alkotmányunkat. A továbbiadban Egri Gyula elvtárs azzal a hatalmas eredménysorozat- tal foglalkozott, amelyet elértünk az elmúlt 14 esztendő alatt. Részletesen beszélt iparunk. mezőgazdaságunk eredményeiről, majd rámutatott, hogy ezeket a sikereket csak úgy tudtaiK elérni, hogy pártunk és kormányunk összeforrott a néppel, s minden cselekedetét a nép iránti hűség jellemezte. A munkához, az üdüléshez, a szórakozáshoz, a tanuláshoz való jog a mi »alkotmányunkban mindenki számára biztosított s ebben az az országban békésen és boldogan élhet mindernd, aki nem a nép ellensége. Beszédében a termelőszövetkezeti mozgalom helyi eredményeivel is foglalkozott. Rámutatott árrá, hogy az eger- szalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet eredményei magasan fölülmúlják az egyénileg dolgozó parasztok jövedelmét, és termelőszövetkezeti parasztságunk egyre jobban él. Nincs igazuk azoknak, akik a szövetkezeti gazdálkodás útjáról igyekeznek eltéríteni a dolgozókat, mást ezek a dolgozók néhány esztendő múlva hálásan gondolnak majd azokra, akik számukra ezt az utat javasolták. A munkás- osztály versenysikerei, a parasztság nagyszerű eredményei, a gazdag termés feljogosít bennünket arra, hogy bizalommal tekintsünk a jövőbe és népünk még eredményesebben, még gyorsabban haladjon a szocializmus félé — fejezte be beszédét Egri Gyula elvtárs. Vevpeléten is ünneplőbe öltözött a kultúr- ház előtti liget. A díszemelvényen színes virágcsokrok fogadták a vendégeket. Délelőtt tíz órára gyűltek össze a falu lakosai, hogy meghallgassák Dorkó József elvtársat, az MSZMP Heves megyei végrehajtó Bizottsága tagjának ünnepi beszédét. A bevezető szavak alkotmányunk ünnepét köszöntötték, majd a továbbiakban a parasztságot érintő kérdésekről beszélt Dorkó elvtárs. Magasabb életszínvonalat akarunk — folytatta beszédét —, de ezt a jelenlegi termelés módszerével, az ezeréves gazdálkodással a parasztság nem tudja biztosítani. A parasztság kis parcellái nem termelik meg csak a legszükségesebbet, azt is nagyon drágán. Fejlődni kell a parasztságunknak is és a fejlődés egyedül járható útja a szövetkezeti gazdaság. A nagyüzemi gazdálkodással olcsóbban, könnyebben, többet lehet termelni, saját magának az ellensége tehát az, aki ezt nem látja, vagy nem akarja látni. Egyre többen lépnek a termelőszövetkezetekbe. Megyénknek 75 százaléka már szövetkezeti gazdaság. Nem könnyű a választás, az első évben nehéz lesz megszokni az újat, de a megélhetés a becsületesen végzett munka után biztosítva lesz. A község lakosai érdeklődéssel hallgatták az őszinte szavakat. Beszédének befejező részében a párt segítség-nyújtásáról, és az ellenpropaganda kudarcával foglalkozott. Az ünnepi beszéd után az óvodások és úttörők rövid műsorral szórakoztatták az egybegyűlt verpelétieket. Atkáron a művelődési ház nagytermében rendezték meg az alkotmánynapi ünnepséget. Az ünnepségen Szabó Imre elvtárs, a KISZ Heves megyei bizottságának titkára, az MSZMP Heves megyei végrehajtó bizottságának tagja tartott ünnepi beszédet. Beszédének bevezető részében méltatta a nap jelentőségét. Beszélt a magyar nép alkotmányáról, s összehasonlította azt a régi alkotmánnyal, az urak Magyarországának alkotmányával. Beszédének további részében helyi példákkal bizonyította alkotmányunk pontjainak igazságát. — Alkotmányunk kimondja, hogy minden hatalom a dolgozó népé. Nos, nézzünk szét, hogyan néz ki ez Atkáron. Bárhová tekintünk, bármilyen vezető helyre nézünk, mindenütt a nép fiait találjuk szerte az országban, és itt Atkáron is. A régi nincstelenekből kerültek ki napjaink vezetői, s már tíz esztendeje állnak 1 lyükön és azóta megyeszei elismert vezetőkké váltajc. Beszédének további rész ben a női egyenjogúsággal, fiatalok helyzetével foglall« zott Szabó elvtárs, majd az atkári választásokról, a község fejlődéséről szólt részletesen. Külön kiemelte az előadó az atkári Micsurin Termelőszövetkezet munkáját, mely éppen egyidős alkotmányunkkal, hiszen tíz esztendővel ezelőtt alakult meg ez a termelő- szövetkezet. Az ünnepi beszéd után az általános iskola kul túrcsoportja adott műsort. Makiár termelőszövetkezeti községben Gubán Dezső elvárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, az egri járási pártvégrehajtó bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Kása Lajos, községi tanácselnök megnyitója után Gubán Dezső elvtárs ünnepi beszédében a felszabadult magyar nép tízéves alkotmányáról beszélt. Az alkotmány tíz évének eredményeit hangsúlyozta és beszélt arról a változásról, amely az alkotmány által a dolgozó parasztság életében is bekövetkezett. Makiár termelőszövetkezet! község, itt már a szocialista mezőgazdaság útjára léptek az emberek. Ebben a községben máris nagy eredményeket értek el, azonban a feladat, mely az emberek előtt áll, az minden eddiginél nagyobb. A Magyar Népköztársaság alkotmánya biztosíték arra, hagy a parasztság helytállásának meglesz az eredménye, mert ha korábban történtek is. hibák, áz alkotmány tízéves történetében sosem fordult elő, hogy a benne foglaltatott jogok alapjában véve ne érvényes ültek volna. Gubán Dezső elvtárs beszédében elmondotta, hogy még ma is számolnunk kell az ellenséggel, , mely a falvak népét el akarja téríteni a helyes útról. Ma a termelőszövetkezetek ellen agitálnak, mert tudják, hogy mit jelent népgazdaságunknak a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése. (gyakorlatból tudják azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás menynyivel jövedelmezőbb, mint a sok kis egyéni parcellla. Nyil- ván\raló hát, hogy ártani akarván az ország ügyének, ellene vannak a nagyüzemi gazdálkodásnak. Ismerjük a módszereiket, 1945-ben a földosztás idején arra akarták rávenni a parasztságot, hogy ne fogadják el a földet. Most következetesen a termelőszövetkezetek ellen agitálnak. A továbbiakban Gubán elvtárs a nemzetközi helyzetről, a békeharc sikereiről beszélt
