Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

• 959. augusztus 20. csütörtök

NÉPÚJSÁG

3

„Qz alkotmány és az új kenyér ünnepe szimbóluma a munkás-paraszt szövetségnek“

— Ünnepi nagygyűlés Egerben augusztus 20 előestjén —

Augusztus 19-én, alkotmányunk ünnepének előestéjén, több százan gyűltek össze a Szakszervezetek Megyei Tanácsának egri székházában:

A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei bizottsága, a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront ugyanis itt rendezte meg nagy ünnepünk, az alkotmány megszületésének 10. évfordulóját köszöntő nagygyűlést.

Az este hét óra után néhány perccel megkezdődött ünnepség elnökségében helyet foglaltak a városunkban tartóz kodó szovjet szakszervezeti küldöttség képviselői, Taraszov- na elvtársnő. Frunze és Csernyov elvtársak, — akiket nagy tapssal fogadott az ünnepség közönsége —, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjai, Biró József, Dorkó József, Egri Gyula, Furucz János, Gubán Dezső, Lendvai Vilmos, Futnjki László, Suha Andor, Szabó Imre, Tóth Sándor elvtársak, valamint dr. Csemik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr.

Bakos József, a Hazafias Népfront városi elnöke, Csomós János, a Hazafias Népfront városi titkára, Horváth Nándor- ne, a Nőtanács megyei titkára,

A nagygyűlést dr. Csemik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitotta meg, s bevezető szavai után Lendvai Vilmos, a megyéi tanács végrehajtó bizottságának elnöke emelkedett szólásra.

— Ma ünnepeljük alkotmányunk megszületésének tizedik évfordulóját — mondotta beszéde bevezetőjében Lendvai elvtárs.' —

1949-ben, amikor a magyar országgyűlés ezt a történelmi Jelentőségű okmányt megalkotta, dolgozó népünk évszázados küzdelmeinek, hősi harcainak eredményét összegezte. ,

A magyar történelem tele van nehéz harcokkal. Egyrészt az uralkodó osztállyal szemben kellett védenie magát a népnek, hogy a kizsákmányolás terhét enyhítse, másrészt idegen elnyomókkal szemben kellett küzdenie hazájáért. Sok küzdelmes évszázadnak kellett eltelni és 1945-nek kellett eljönnie ahhoz, hogy felkiálthassunk a költő szavával: „Szabad a magyar nép, szabad va- laháral” ^

A megyei tanács elnöke ezután 1 részletesen beszélt az 1945 óta. s különösen az alkotmány megszületése óta elért eredményekről, a hatalmas, szocialista vívmányokról. Kitért a második világháború esztelen pusztításai utáni újjáépítésre, az ország termelő- munkájának, vérkeringésének megindítására, a hároméves terv győzelmes sikerére, amelyek mind a Magyar Kommunista Párt szervező és vezető ereiének segítségével jöhettek létre úgy. hogy amikor ezekről beszelünk, csak hálával, tisztelettel és

köszönettel hajthatjuk meg fejünket azok előtt, akik lehetővé tették első lépéseinket az új úton: a felszabadító szovjet ember előtt.

Ezután ipari, majd mezőgazdasági fejlődésünkkel foglalkozott részletesen az előadó. Ezzel kapcsolatban egyik jellemzőként említette meg, hogy ha az ipari mágnások, földesurak ma látnák azokat az üzemeket, gyárakat, földeket, amiket a munkásosztály, a nép a felszabadulás után elvett tőlük, nem hinnének szemüknek. Hiszen oly sok korszerű gép, berendezés dolgozik ma már mindenütt. segítve az ember jobb munkáját, egyre számyalóbb megvalósulását, mint még soha.

Beszéde második részében a többi között a következőket mondta Lendvai. Vilmos elvtárs:

— Az alkotmány ünnepe, augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Nagyon is összefügg ez a két fogalom, az alkotmány és az új kenyér fogalma, mert a Magyar Népköztársaság alkotmánya biztosíték arra, hogy dolgozó parasztságunknak és egész népünknek új kenyere legyen, a régi „keserű is, panaszos is” helyett, mint ahogyan ezt egy régi ismert népdal mondja. Az alkotmány és az új kenyér ünnepe tehát egyben szimbóluma a munkásparaszt szövetségnek is.

A megyei tanács elnöke beszédében ezután e szövetség hasznosságának elemzésén kívül kitért a haladó gondolkodású. a néphez hű értelmiség helyzetére, tennivalóira 's, majd a külpolitika jelenlegi problémáival, gondjaival, a béke megteremtésének lehetőségeivel foglalkozott. A szocialista tábor országainak életéről szólva beszélt különösen hosz- szabban a békéről, hiszen a szocializmust építő országokban é’ő embereknek ahhoz, hogy végérvényesen megteremthessék maguk számára a jólétet, erre van szükségük alkotó nagy munkájukban Ennek bizonyságául már oly sok jelét adták valóban a háború elkerülésére törekvő szándékuknak, hogy mindenki : előtt tisztán áll már, Nyugaton is. igaz emberhez méltó szándékunk.

S végeredményben ez a Szovjetunió vezetle következetes politika tette lehetővé a* közeli jövőben sorra kerülő nagy találkozókat. Hruscsov elvtárs és Eisenhower amerikai elnök találkozóit, anvket oly nagy érdeklődéssel vár már az egész világ közvéleménye.

Ezután Lendvai elvtárs még egyszer alkotmányunk nagy ünnepének jelentőségét méltatva. annak megszületésének tizedik évfordulóját éltetve fejezte be nagy tetszéssel foga- | dott beszédét, majd később az egri Gárdonyi Géza Színház művészei' adtak színvonalas műsort a nagygyűlés részvevői számára.

A Heves megyei zöldség és gyümölcs messze földön hü-es, Nemcsak a baráti országok, de kapitalista államok is erősen érdeklődnek a Heygs megyei zöldségáruk iránt es egymás után kapja a megrendeléseket a „Hungarofruct”.

Naponta indítiuk a vagonokat Kelet- és Nyugat-Német- országba, Hollandiába, Ausztriába, ahová ízléses csomagolásban, valódi exportáru kerül a fogyasztók kezeihez.

A hort-csányi állomáson tegnap rakták be az ötszága- dik vagont, amely görögdiny- nyével indult el Berlin felé.

Az illetékes szakembere:; elmondják, hogy az idén különös gondot kell fordítani a zöldség-gyümölcs szállítására, mert például a paradicsom

Visegrádiul túliak az apei Féinlermia K.I$Z-fiataljai

Már hetekkel az indulás előtt számolták a napokat, szorgalmasan készültek a hét végén megrendezett visegrádi kirándulásra az apci Fémter- mi a KISZ-fiataljai. Szombaton indultak vonattal ApcróJ

27-en, majd Pestről hajóval tették meg az utat Visegrádig. A kétnapos kirándulás jól sikerült, sok élménnyel gazda- sodva tértek haza Vise arádról: A gyár is segítette a kirándulást, mert a KlSZ-fiataloü munkájára mindig számíthat az apci Fémtermiá vezetősége

— A HATVANI Városi Tanács e havi tanácsülését augusztus 22-én tartja: Az ülésen a községfejlesztési állandó bizottság beszámolóját értékelik, s megvitatják a második féléves községfejlesztési feladatokat.

Az első füstcsík az új kéményből

Tegnap délelőtt tíz órakor az Egri Dohánygyár környékén Jakók első ízben látták füstölni Eger legmagasabb gyárkéményét. Az ötvgn méter magas kémény elkészült, tegnap tartották próbaüzemeltetését, tegnap délelőtt szálli ki a? első füstcsík a zászlókkal feldíszített kéményből.

A kazánház építése tovább tart és az új gyárrészt a jövő év első felében adják át az építők.

könnyen hasad és egy-két romlásnak induló darab megronthatja az egész láda tartalmát. Éppen ezért félérésben levő gyümölcsöket indítanak útra, mert így a szállítás is könnyebb és amikorra a vevőkhöz ér a vagon, akkorra teljesen beérik a szállított gyümölcs.

Sok száz vagon uborka, paprika, paradicsom, dinnye, tök hagyta mái- el megyénket és legutóbb a csemegeszőlő szállítása indult meg. örvendetes jelenség, hogy megyénk termelőszövetkezetei minden eddiginél több zöldséget és gyümölcsöt exportáltak a különböző országokba. Csupán a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei 4,5 mililó forint értékű árut szállítottak el.

Kelet- és Nyugat-Németországba, Hol andiába, Ausztriába szállítják a Gyöngyös-Hatvan vidéki paradicsomot, dinnyét

Ax ötszásadili

1949. tavaszán a Magydr— Szovjet Társaság gyöngyösi irodájában szűkkörű társaság jött össze. Kultúráról, kultúr- forradalomrói folyt a szó a kis helyiségben. A megbeszélés részvevői — színpadot,' művészetet szerető kultúr- munkások — gyorsan határoztak: színjátszó csoportot alakítanak, hogy bemutassák Gyöngyös város közönségének a magyar és a szovjet színházi irodalom legjobb alkotásait.

S néhány hónap múlva már plakátok hirdették a lelkes kis csoport munkáját, s a nézőtéren felcsattant a taps, a siker, az elismerés jele.

Azóta tíz esztendő telt el. tíz munkával, harccal teli esztendő. Sokat, nagyon sokat változott életünk azóta. S mint ahogyan az élez egyetlen területén sem vált teljesen gördülékeny az utunk, így volt ez a gyöngyösi színjátszó cscrpört munkájában is

Sok-sok akadály tornyosult a színjátszók munkája elé. De tanultak, dolgoztak tíz esztendőn keresztül. S a csoport túlnőtt a város, sőt a megye keretein is. Most, tíz esztendő múltával, ki tudná már felsorolni a bemutatott darabokat, a nagy-nagy sikereket. Csupán mutatóban néhányat: • Moszkvai jellem. Idegen árnyék, s Pavlenkó csodálatosan szép Boldogsága. egy-egy állomásai a sikerekben gazdag útnak. S Földes' Mihály: Mélyszántása, melyet azokban a napokban mutattak be a megye 40 községében. amikor érlelődni kezdett az emberekben a termelőszövetkezeti mozgalom gondolata. Es aztán jöttek az operettek, vígjátékok, egyfel- vonásosok. maid ismét a nehezebb faisúlyú darabok következtek. mint például Lav- ’•cnyov Leszámolás című művé

Tíz esztendő nem kis idő '•gy színjátszó csoport életében. Sokan kiváltak azóta az együttesből, n még többen csatlakoztak a színjátszók közé. Többször csereit gazdát. ttr, -t a csoport az elmúlt években, néhányszor a felbomlás vészein? is fenyegette az együttesi, de most. tíz ejs- t.cnúő után mégis él, dolgozik a. színjátszó csoport és visszatért régi színeihez: a Magyar —Szovjet Baráti Társaság keretébe.

S ma. alkotmányunk ünnepén. ötszázadszor lep színpadra a fen pállanának tizedik évfordulóiig ünneplő M SZBT József Attila Színjátszó Csoport. Az ünnepélyes alkalom- ma' Sarkadi Imre: Szeptember című háromf elvonáson drámája kerül közönség elé:

Szeretettel köszöntjük mi is. ,tízéves fennállása alkalmából a József Attila Színjátszó Csoportot. Köszöntjük a csoport vezetőjét. Budai Ferencet, aki Lelkes, színpadot szerető munkájával mar tizedik esztendeje irányítja a Színjátszók munkáját. Soksok sikert kívánunk további útjukhoz. Neveljék, szórakoztassák kedves közönségüket, s a siker nem marad el a továbbiakban sem. (márkusí)

Éiiizemavató ünnepély és munkás-paraszt találkozó az E<?ri Dohánygyárban

Az Egri Dohánygyár munkásai első féléves munkájukért elnyerték az élüzem címet, Az ünnepséget tegnapelőtt délután tartották a gyár kultúrtermében. A gyár hetven dolgozója között "$0 000 forint jutalmat osztottak ki.

Az ünnepség színvonala:, emelte, hogy erre az alkalomra meghívták a patronált termelőszövetkezet, a mezősze- merei Kossuth Tsz küldöttségét is. A húsztagú mezősze- merei tsz-küldöttség két új búzából sütött cipót adott át a gyár vezetőségének.

A hivatalos ünnepségek után vidáman szórakoztak a gyár és a termelőszövetkezet munkásai.

Az Egri Dohánygyárból ma. szintén húsztagú delegáció keresi fel a mezöszemeteieke:. hogy együtt ünnepeljenek alkotmányunk ünnepén..'.,’

Harmincnégy termelőszövetkezet ünnepli 10. éves fennállását alkotmányunk ünnepén

Megyénk 34 termelőszövetkezete ünnepli ma alkotmányunk ünnepién 10. éves fennállását. Többek között a komlói Kossuth, a poroszlói Béke termelőszövetkezetek is most ünnepük a 10. -évfordulót. A poroszlói Béke Termelőszövet- kézetben alkotmányunk ünnepén munkás—paraszt találkozót is tartanak. Ez alkalommal a budapesti Duclos Bánya- és Gépgyár, a termelőszövetkezet patronáló üzemének 60 dolgozója érkezik Poroszlóra, hogy a termelőszövetkezet tagjaival közösen ünnepeljék meg augusztus 20-át.

Augusztus 20-a népünk egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon ünnepeljük alkotmányunkat, történelmünk első olyan alkotmányát, amely valóságos jogokat rögzít le. Ilyen alkotmánnyal csak a szovjet nép és a népi demokratikus országok népei rendelkeznek. A burzsoá államok alkotmányai a tőkés kizsákmányolás „megmásíthatatlan” rendje alapján épülnek fel, és ha leszögeznek is bizonyos szép szavakat a „szabadságról”, a „jogokról” — ebből a valóságban vajmi kevés található meg.

Ha össze akarjuk hasonlítani alkotmányunkat a burzsoá alkotmányokkal, nemcsak azt kell megítélnünk, hogy mi van leírva a pergamenre, hanem mindenekelőtt az eredményeket. Azt, hogy az alkotmányok a valóságba!) mit jelentenek a nép szamára. A mi alkotmányunk minden szavát a való elet igazolja. Éppen azokat az eredményeket foglalja össze, amelyeket a szocializmus építése és az egész nép demokratikus jogainak kivívása terén elértünk.

... De nem mondhatjuk el ugyanezt a burzsoá alkotmányról, így például az agyonreklámozott amerikai alkotmányról.

Mit tartalmaz az amerikai alkotmány és milyen az amerikai valóság?

A Függetlenségi nyilatkozat az Egyesült Államok alaptörvénye, amelyet több mint 180 esztendővel ezelőtt fogalmaztak meg — tartalmazott még sok őszinte szót a szabadsági ról és a jogokról, de a Fordok, Rockefellerek, Morganok Amerikája már csak szánalmas karikatúrája a Függetlenségi Nyilatkozatnak. Az amerikai reakció sötét erői nemcsak, hogy sárba tiporták az alkotmányos jogokat, hanem nyíltan be is szüntettek számos demokratikus törvényt. Így például az 1875-ben hozott „polgári jogok törvényé”-t már 1883-ban törvénytelenítették. A jogtiprók nem tudtak megbé- külni ennek a törvénynek a szavaival: „... az igazságos kormánynak mindenkor egyenlő igazságot kell szolgáltatni mindenki számára egyaránt, bármilyen születésű, fajú, színű, vallású, vagy politikai meggyőződésű az illető”.

Ez a megállapítás sehogyan sem felel meg a faji üldözés amerikai „apostolainak”, de még azoknak az alkotmányoknak sem, amelyek ma is érvényben vannak az Egyesült Államok egyes államaiban. Louisiana államban például az egyik törvény így hangzik:

„Semmilyen törvény sem elég erős ahhoz, hogy eltöröljön fajvédő ösztönöket.54

A Georgia állambeli Atlanta törvénykönyve szerint:

„A temető vezetője nem temetheti el, illetve nem engedheti meg színesbőrű temetését olyan területen, amelyet fehér személyek eltemetésére használnak, vagy tartanak fenn.”

Az amerikai kormány székhelyén, Washingtonban, még a kutyák között is különbségét tesznek. Egy ma is érvényben levő Washington-i törvény kimondja:

Kétféle alkotmány

„Kutyateqietőben tilos szi- nesbűrű egyének kutyáit eltemetni.“

Texas állam büntetőtörvénykönyvének 492. számú cikkelye két évtől öt évig terjedő fogházbüntetéssel sújtja azt a „bűntettet”, ha egy fehér személy és egy néger házasságot köt. Mississippi állam törvény- könyve még az ilyen kísérletet is elítéli, sőt egyenesen bűntettnek mondja ki azt a tényt, hogy valaki faji egyenlőséget hirdessen. A törvénykönyv megállapítja:

„Minden személy, vállalat, vagy testület, amely a társadalmi egyenlőség, vagy a fehérek és a négerek közötti házasság érdekében érveket hoz fel, javaslatokat tesz, amelyeket elfogadásra ajánl, vagy amelyek tájékoztató jellegűek — nyomtatásban és kiadásban sokszorosítva, vágj- pedig nyomtatott, vagy géppel írt, vagy kézzel írt formában terjesztve —, kihágás vétségében bűnös, és a bíróság ítélete alapján 500 dollárig terjedő pénzbírsággal, vagy hat hónapig terjedő elzárással büntetendő.”

Az Egyesült Államokban még az anyaság' is bűnnek minősül. Mert például Maryland állam egyik törvénye így szól: „Minden fehér nő, aki gyereket szül, vagy aki teherbe esik egy négertől, vagy egy mulattól, legkevesebb 18 hónaptól legfeljebb öt évig teríedő börtönbüntetésre ítélendő.54

Észak-Carolinában törvényt hoztak,, hogy néger katonai egységeknél csak fehér tisztek parancsnokolhatnak. Dél-Caro- linában törvény tiltja, hogy fehér és néger munkás egy teremben dolgozzék, s ugyanannál a fizetőablaknál vegye fel a bérét. A törvény kimondja azt is, hogy különböző bőrű munkások

„nem használhatják egyidöben ugyanazon bejárati és kijárati • ajtókat, sem pedig a lépcsőházat, vagy az ablakokat55.

A törvény végtelen hosszú sora tiltja az Egyesült Államokban az egyenlőséget. Mennyire idegenül hangzanak

ezek a törvények a mi számunkra. A mi alkotmányunk egyforma jogokat biztosít minden embernek, bármilyen nemzetiséghez, vagy fajtához tartozzék is az illető.

A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújában, a Szovjetunió különböző nemzetiségi harcosai is az egyenlőségen alapuló testvéri szeretet nagyszerű példáját mutatták. Menynyire más a helyzet ezen a téren az-Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok fegyveres erőin belül a faji megkülönböztetés hivatalosan kinyilvánított tény. Thurgood Marshall, az államapparátus egyik főtisztviselője egyik riportjában. kénytelen volt a következőket beismerni:

„Gyalázatosán bánnak el a haditörvényszék ele állított néger közkatonákkal, olyan légkörben állottak a haditörvényszék előtt, amely egyenesen lehel Ptlenné teszi az igazságszolgáltatást. Ez a hadseregben még mindig fennálló faji megkülönböztetés politikájában gyökerezik.“

Ez általában nem csoda az olyan államban, ahol a legfelső bíróság egyik volt bírája így képviseli az „igazságszolgáltatást:

„Semmilyen szentesített törvény, szervezeti törvény, vagry katonai törvény nem helyettesítheti a fajvédelem szükségességének törvényét.”

Ezeknek a törvényeknek esnek áldozatul az Egyesült Államokban a négerek, az indiá- nak, sőt a „keleti származású” állampolgárok ezrei is.

De vajon a fehér ember teljesjogú állampolgárnak mondhatja-e magát Amerikában? Egyáltalán nem.

Bármennyire is szép frázisokat sorol fel az amerikai alkotmány a .„szabadságjogokról” — a valóság semmit sem nyújt ebből az amerikai nép széles tömegeinek. A mai Amerikában a „törvényességet” és a „szabadságot” Medina bírósága testesíti meg, az a bíróság, amely kíméletlenül üldözi a haladó amerikaiakat és a kommunistákat egyaránt. A hírhedt Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) — amely 116 millió amerikai állampolgárnak, azaz csaknem valamennyi • felnőtt •amerikainak ujjlenyomatát őrzi — minden szabad véleménynyilvánítást megtorol.

Az amerikai alkotmány szavai írott malaszttá váltak, a Wall Street urai kiirtották a valóságból a tömegek szabadságjogait. Nézzünk néhány példát, hasonlítsuk össze az amerikai alkotmányt a való élettel.

„A kongresszus nein hoz olyan törvényt, amely a szólás- szabadságot korlátozza.’*

A valóság:

A Kommunista Párt tizenegy vezetőjét 5—5 évi börtönre ítélték, mert „a marxizmus— leninizmus tanainak terjesztésére szövetkeztek”. — Ralph Spitzer professzort elbocsátották Oregon állam egyeteméről, mert egy tudományos folyóirat hasábjain Liszenko szovjei akadémikus munkásságának tanulmányozására hívta fel az olvasókat. Leman Bradleyt, a New York-i egyetem tanárát elbocsátották, mert a spanyol- országi Franco-terror, áldozatai érdekében felszólalt.

Ugyanígy „valósul” meg a gyakorlatban az amerikai állampolgárok alkotmányos ..sajtószabadsága”, „gyülekezési szabadsága” és más „szabadságjoga”. A mai Amerikában „alkotmányosan” irtják a négereket. bebörtönzik a. haladó eszmék képviselőit, elbocsátják állásukból a béke híveit és az alkotmány nevében követnek el olyan gazságokat, mint az agresszív koreai háború kirobbantása. A mai Amerika urai törvényesítették a durva önkényt, a jogtiprást.

A felszabadult népek — köztük a mi népünk — már csak a múlt rossz álmaként emlékeznek arra a jogíosztottságra. amely a burzsoá országokban a dolgozók osztályrészéül jut.

A mi alkotmányunkban valóban és igazán a jogegyenlőség, a szabadság és a kizsákmányolástól mentes, boldo« élet ölt testet.