Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
VÍLAü PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI B|*cmuA(iA ÜS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 1.95. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1959, auRiib/tus 20,, csütörtök m O' £* © © &> & * I o//£/L (ULQLLlZtllS 20, atkáidiííutjutik üjutt^e! # 1 ■ i & A népből jöttek MIKES LÁSZLÓ, iskolaigazgató, Eger. FARAGÓ FERENC? állami gazdasági igazgató, Poroszlo. .e'VNAV'A/VVVWVWyVVVVVvVVyXAiVVVv^Ai^^ Tízéves a Magyar Népköztársaság alkotmánya Irtai Lendvai Vilmos a Heves megyei Tanács VB elnöke fi' u étvei ezelőtt, 1M9. augusztus 30-an lépett hatályba az 194». évi XX-as törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmánya. Hossza évszázadok teltek el a magyar állam kialakulása óta. és ezek az évszázadok tele vannak nehe* harcokkal. A magyar nép hol a belső elnyomókkal, saját uraival, hol a külső ellenséggel harcolt, hogy fennmaradását biztosítsa. Ezek a hősi harcok népünk erejét, életrevalóságát bizonyították, időnként eredményt is hoztak, de az uralkodó osztályok később ezeket az engedményeket mindig visz- szavonták, Sok vér íol.vt a küzdelmek során, míg végül olyan fordulóponthoz érkeztünk, amely végleg lezárta a szenvedésekkel teli múltat és új korszakot nyitott a magyar nép történetében, a szocialista társadalom korszakát. amikor népünk munkájából saját jóléte és boldogsága fakad. Ennek az új korszaknak kezdetét olyan határkő Jelzi, melyet szovjet katonák vertek a földbe, valahol Sztálingrád alatt. Mert a szovjet nép a hitleri fasizmus elirn vívóit harcában nemcsak saját országát védte meg a fasiszta elnyomóktól, hanem felszabadította Közep-Európa elnyomott népeinek egész sorát. A magyar nép szabadságát is rz a had-( sereg vívta ki. E harcokban magyar hazafiak és szovjet hősök vére öntözte hazánk földjét, s e felszabadító harcok nyomán vált lehetővé népünk számára, hogy a magyar munkásosztály pártjának: a Magyar Kommunista Pártnak vezetésével kezébe vehette sorsát, és szövetségben a dolgozó parasztsággal, megteremtett« mai népi demokratikus államunkat amelynek alapelveit az alkotmány oly világosan és mindenki számára érthetően foglalja össze. Van abban valami szimbolikus, hogy 1949- ben alkotta meg a magyar országgyűlés alkotmányunkat. száz évvel a magyar forradalom és szabadságharc után, az után a forradalom után, amelynek eredményeként Kossuth Lajos >a debreceni országgyűlésen.' ha nem Is alkotmánytervezetet terjesztett elő. dr összefoglalta a Habsburg-háztól elszakadt, önálló és független Magyarország programnyilatkozatát. S ha alkotmányunk őseit keressük. akkor egy másik elődje is felénk világit a történelmi múltból, 3 Magyar Tanácsköztársaság 1919-ben elfogadott alkotmánya. Mert abban is van valami szimbolikus hogy 1949-ben. 30 évvel a Magyar Tanácsköztársaság által létrehozott alkotmány elfogadása után alkotta meg a Magyar Népköztársaság országgyűlése népünk alkotmányát. Az 1919- es Tanácsköztársaság rövid életű volt. E rövid Idő alatt is óriásit alkotott. A Tanács- köztársaságot leverték, alkotmányát megsemmisítették. de 30 év után a magyar munkásosztály más, kedvezőbb történelmi körülmények között, új alkotmányt hozott létre, amely immár 10 év óta épülő szociálisa társadalmunk megdönthetetlen alapköve. A Szovjetunió felszabadító harca és állandó segítsége egyik legfőbb forrása sikereinknek és folytonos előrehaladásunknak. A Magyar Kommunista Párt vezetésével a magyar $ munkásosztály megragadta az ország kor- s inánykereHét és a többi dulog/.ó osztályokkal s szövetségben küzdött hazánk felemelkedésé- > ért. Gazdasági és politikai sikereink követ- s kezményeként alkotmányunk már 1940-bon > törvényerőre ’ emelhette, hogy a „Magyar < Népköztársuság a munkások és dolgozó pa- > Hisztek állania." E kél legnagyobb Osztály szövetsége, a > munkásosztály és dolgozó parasztság szövet- > sége örök Időkre szól. E szövetség szilárd £ biztosítéka annak, hogy hazánkban megváló- > sül a szocializmus. A munkások nemcsak > kezükbe vették a tőkések által létrehozott ^ nagyipart, hanem tovább fejlesztették azt. Az > elmúlt tiz esztendőben, 1949 óta inegsokszo- <; rozódott a magyar ipar termelése, két és fél- i szeresénél magasabbra emelkedett. Ha a ne- ? hézlpart vizsgáljuk, az három és félszer több í a 10 év előttinél. A magyar munkásosz- > tály tehát bebizonyította, hogy nemcsak el i tudja vezetni a tőkésosztály nélkül az lP»rl ? üzemeket, hanem országunkban soha nem Is- < mert, hatalmas üzemeket tud létrehozni, és < meg tudja sokszorozni a magyar Ipar terme- < lés! értékét, A munkásosztály azonban e ha- < talmas létesítményeket nemcsak magának £ építette, hanem az egész magyar dolgozó nép- < nek, s azok a társadalmi javak, amelyek a < magyar munkásosztály szorgalmas munkája- < ból fakadnak, dolgozó népünk egészének ér- < dekelt szolgálják. > A magyar parasztságnak odaadtuk a föld- l birtokosok földjét, s a magyar parasztság $ megmutatta, hogy nemcsak birtokba tudta < venni azt a földet, de termelni is tud rajta, s ‘ el tudja látni mezőgazdasági termékekkel az i egész országot. A magyar parasztság sem csak ! saját magának termel. Azck az eredmények, < amelyeket a felszabadulás óta dolgozó pa- < rasztságunk elért, egész dolgozó népünk ered- < menyei és azok a javak, amiket a mezőgaz- i dóságban termelt, az egész magyar dolgozó i nép Javára válnak. < A szocialista társadalom építéséből részt < kértek az értelmiségi dolgozók Is. Tudásuk- < kai, szorgalmas munkájukkal, tudományos < kutatásokkal mind az ipari, mind a mező- ’ gazdasági termelésben dolgozók munká ját se- $ gítik elő. Ej technológiai eljárásokat dolgoz- 5 tak ki és vezettek be liazánk ipari üzemei- ; ben. Üi agrotechnikai eljárásokat fedeztek ' fel és vehettek be a magyar mezőgazdaság- ; ban. Fejlődő népünk egyre magasabb kultu- J rális igényeit szolgálják a művészek, pedagó- 5 gusok és a kultúra más ágaiban dolgozó ér- telmiségiek. Munkájuk elválaszthatalan lett a szocializmustól, s e társadalmi'réteg elválaszthatatlan lett a két alapvető dolgozó osztálytól. a munkásosztálytól és a vele szövetséges dolgozó parasztságtól. Most, alkotmányunk tizedik évfordulóján, ha visszapillantunk a megtett közős útra, azt < állapíthajiik meg. hegy e szövetség még szi- <. lárdabb, mint bármikor volt. < iFolytatása a 3. oldalon) 5 A népből jöttek HORVATH NANOORNÉ, megyei nőtanács. Eger ZÁRAI GÉZA igazgató. Mátra Erőmű it Eff* Ifft'I V AN. lanacsrinök, r.ywwf*«. BARTA ANDRÁS. KKHénöh. •rasaggrülési képviselő, Füzesab*n> l\ Alit SÁNDOR, hadnagy, terpelel ERSITZ JÓZSEF, főmérnök, Pelöfibánya.
