Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-17 / 166. szám
'X 1939. július 17., péntek N£PCJSÄG Í Ä párttagság nem lépcső A közelmúltban az egyik nap reggelén egy fiatalember kopogtatott a gyöngyösi járási pártbizottság ajtaján. Néhány bevezető szó után a tárgyra is tért: párttag szeretne lenni. Hogy miért? Ez már hosszadalmasabb beszélgetés, csürés, csavarás után és nem is olyan pontosan és nyíltan megfogalmazva, mint itt van, derült csak ki: azért, mert örökségi vitája van és ha ő „kommunista lesz”, a gyámhatóság jobban támogatja ügyét... Egy emberrel beszélgettem, aki fel volt háborodva, mert — idézem — „bár igaz, hogy nekem jó munkám van, jól is keresek, nem pamaszkodhatom, de lányomat nem vessük fel az üzembe. Pedig kértem és mást vettek fel helyette. Igaz, persze, hogy dolgozik a feleségem is, de hát akkor miért vagyok én párttag — emeli fel hangját —, ha a vállalat vezetősége nem támogat.” Hosszas beszélgietés után is alig-alig sikerült vele megértetni: semmi esetre sem azért, hogy igazságtalan és jogtalan előnyökhöz jusson. Mert a két példa azt bizonyítja, hogy egyesek úgy képzelik, a párttagsági könyv lépcső a jobb elhelyezkedéshez, hogy a párttagság azt jelenti, azzal mindent lehet, lefölözhetjük a jó állásokat, a kedvezményeket, egyszóval: hogy egyéni érdekeiknek megfelelően élhessenek, érvényesülhessenek a közösség rovására. A kommunista párt, az MSZMP is számol azzal, hogy soraiba — ha . elvétve is — nemcsak becsületes és odaadó emberek igyekeznek, hanem véletlen elemek, karrieristák is, akik arra törekszenek, hogy kihasználják személyes érdekeik céljára a párt zászlaját. Az is előfordulhat, hogy nem minden esetben sikerül megakadályozni az i lyen elemek bekerülését a pártba. De az is tény, az MSZMP elérte, hogy párttagságának csaknem egésze a legszilárdabb és legodaadóbb embereket foglalja magában, akik mentesek a különböző •kispolgári hajlamoktól, akik ^elsősorban az ügyért, a közösségért dolgoznak, fáradoznak. Sokszor elmondottuk az ellenforradalom után: pártunk ma a tagok számát tekintve kisebb, mint az MDP volt, de minőségét, összetételét tekintve jobb. És ez így igaz. Az ellen- forradalom alatt és után, ahogy mondani szokás: „kihullt a férgese”, a párt megtisztult a salaktól, az opportunistáktól, az elvtelenektől és a karrieristáktól is. Ért mi sem bizonyítja jobban, mint a párt egysége, cselekvőkészsége, politikai tisztasága és azok a megvalósult eredmények, amelyek mögötte vannak. Az a harc, amit a kommunisták az elleforradalom legyőzéséért vívtak, az az áldozatos munka, amelyet a kommunisták a konszolidációért; a szocializmus bástyáinak megszilárdításáért és a szocialista jövőért folytattak és folytatnak, dicső szakasza az MSZMP történetének, a magyar munkásmozgalomnak. Hogy csak a közelmúltat és napjainkat említsük: az üzemek kommunistái élen járnak a kongresszusi versenyben, megrövidítik az időt, terven felüli termékekkel gyorsítják fejlődésünket. A falu kommunistái frontális támadást indítottak a falu szocialista átalakításáért, megyénkben is terebélyesedik a szocialista gazdálkodás a mezőgazdaságban. Ehhez is sokat segítettek az üzemek, a városok kommunistái és a falu kommunistáival együtt segítenek ma is. Jelentősek az eredmények a pártnak a munkásosztály helyzetéről szóló és a március 6-i határozat megvalósításában is. Mindezek jelentősen növelték a párt tekintélyét, s számosán vannak, akik kérik felvételüket a párt soraiba, akik az első vonalban akarnak haladni népünk jövőjéért, a szocializmushoz vezető úton. Megyénkben több százra tehető azoknak a száma, akik most, ez évben soron kívül kérték felvételüket a párt tagjai, tagjelöltjei közé. A pótervásári járásban 45, a gyöngyösi járásban 32 pártonkívülit vettek fel, így a pártba azok közül a dolgozó parasztok közül, akik a nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek,akika párton belül akarnak munkálkodni nemcsak a mezőgazdaság szocialista átalakításáért, hanem a (párt előtt álló valamennyi feladat megvalósításáért. ..................' S ezek az új párttagok a régiekkel együtt lelkesen — ha a munka úgy kívánja —, áldozatot és fáradságot sem kímélve munkálkodnak. De az is az igazsághoz tartozik, hogy nem minden párttag veszi ki egységesen a részét a munkából. Vannak, akiket egészségi okok, vagy egyéb elfoglaltságok akadályoznak, de vannak olyanok, akik csak fecsegnek, ügyeskednek, valahogy úgy, ahogy mondani szokták: „fogjuk meg és vigyétek”. Van, aki távoltartja magát a nagy, a közösségi munka kohójától és félrehúzódva sütögetni próbálja a maga pecsenyéjét. Az egri városi párt-végrehajtó bizottság az elmúlt hetekben megvizsgálta a város alapszervezeteinek helyzetét és megállapította: még a vezetőségi tagok és a titkárok között is — ha szórványosan is — akadnak olyanok, akik nem megfelelőek arra a tisztségre, amelyet most betöltenek. Az egyik a maga érdekében személyeskedik, a másik sok esetben csak a maga anyagi érdekeit »nézi, a harmadik befolyásolható és másokat juttat jogtalan előnyökhöz. A gyöngyösi járás alapszervezeteiben a tagság hat vezetőségi tagot hivott vissza, mert pártmegbízatását elhanyagolta és egy titkárt leváltott, mert egyéni érdekeit helyezte előtérbe. Ügy gondolom, nem kell különösebben bizonygatni: az, hogy valaki párttag, nem jelenthet semmiféle előnyt, az, hogy valaki tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak, amely motorja fejlődésünknek, az jelent áldozatvállalást, több munkát, nagyobb felelősséget, ugyanakkor megbecsülést és tiszteletet, de semmi esetre sem jelent több kiváltságot, attól a jogtól többet, amely minden becsületes, jószándékú tehetséges állampolgárt megillethet. A párt elítéli, megvonja bizalmát azoktól, akik — visszaélve párttagságukkal — úgy képzelik el a „kommunistaságot” hogy ha valami kedvező dologról van szó, „akkor először jövünk mi, másodszor ismét mi, és harmadszor megint csak mi.” Ezt a válását kapta a gyöngyösi járasd pártbizottságra bekopogtató fiatalember, éá az is, aki felháborodott és megsértődött, ,miért hát akkor miért vagyok én párttag.” Papp Janos Reggeli félóra az egri piacon Sok eladó és még több vevő s— ez jellemzi az egri piacot: A nagytemplom órája alig üti el a hajnali négyet, máris megjelennek áruikkal a termelők, a gyümölcs- és zöldségkereskedők egyaránt. Ilyen tájban még kevés a vevő a piacom Az igazi csúcsforgalom 7— 8 óra között van. Ebben az időben kicsinek bizonyul az egri piactér. A háziasszonyok megrakott szatyrokkal, kosarakkal mennek sátorról sátorra, nézik a zöldségféléket, gyümölcsöket és figyelik, hogy hol olcsóbbak. ,Hol olcsóbb? Igen, a zsebére mindenki nagyon vigyáz, s így van ez jól, a háziasszony igyekszik olcsóbban beszerezni az ebédfőzéshez szükséges nyersanyagokat és a gyerekek kedvenc gyümölcseit. Az egri piac nem tartozik a legolcsóbb piacok közé. Sőt, sokszor indokolatlanul magasra szöknek fel az árak. A háziasszonyok legnagyobb bosz- szúságára a paradicsom és a paprika ára már több mint egy hete igen jól tartja magát. Ä 15 forintos paprika és a 6 forintos paradicsom ma már drága. S ezen a földművesszövetkezet sem igyekszik segíteni, sőt, tegnap reggel a szövetkezeti árudák 15 forintért mérték a paprika kilóját, a kereskedőknél 12 forintért lehetett azt vásárolni: S nem valami biztató a gyümölcs ára sem. A meggynek kilójáért még mindig 8 forintot, a ribizliért 7-t, a sárgabarackért 8-at, a szép őszibarackért pedig 10—12 forintot is kérnék a piacon; Tenni kellene valmit az árak letörésére. Ha egész nap folyamán lehetne gyümölcsöt és zöldségféléket kapni a ME- ZÖKER üzleteiben és a csemegeüzletekben, akkor nem rohanna mindenki a reggeli órákban a piacra, s akkor bizonyára olcsóbbak lennének az árak is. Az árak letörése természetesen elsősorban a földművesszövetkezet, s a MEZÖ- KER feladata. Ezen a területen az elmúlt napokban már több alkalommal mutattak jó példát, amikor egyes áruféleségeket 25—30 százalékkal olcsóbban adtak, mint a kereskedők. Sajnos, a napokban a gyümölcsnél nem így áll a helyzet. S meg kell mondani azt is, hogy sokszor nincs is elég szép áruja a földművesszövetkezeti árudáknak. A termelők is tudnak segíteni az árak leszorításában. Még több termelőszövetkezeti elárusítóhely kellene a piacon, s ők olcsóbban tudnák adni a zöldségféléket, a gyümölcsöket egyaránt. Befejezésül egy friss hír a reggeli piacról. Megjelent a piacon a sárgadinnye, igaz, hogy még drága, 10 forintért Kellemes ébresztő A chicagói bútorkiállításon új ágymodell látható: rádió- készülékkel van összekapcsolva, amelyet a tulajdonos lefekvés eiőtt — mint egy ébresztőórát — beállít. A kellő Időpontban a rádió halkan bekapcsol, az ágy fejrésze a párna alá helyezett készülék segítségével automatikusan emelkedik, mígnem az alvó egyszerre csak ülő helyzetben találja magát és halk zenére, kellemes körülmények között nyitja ki a szemét. mérik kilóját, no, de most még újdonság. Lesz ez néhány nap múlva még olcsóbb is, ha a termelők és a MEZÖKER is úgy akarja. M, L. Szovjet vendégek Nagyr éden Szerdán újabb 29 tagú szovjet delegáció érkezett megyénkbe. Az Ikarusz 55-ös típusú gépkocsi öt óra után néhány perccel gurult be a nagy- rédei tanácsház élé, ahol a községi pártszervezet, a tanács és a nőtanács képviselői fogadták a kedves vendégeket. A rövid hivatalos ismerkedés után már az egyik tisztáson csurdított a jókedvű társaság. Bár kevesen értették meg egymást, mégis valamennyien megértésre találtak a barátok között. Később előkerült egy harmonika is, s a jól sikerült csurdítást a késő esti órákban tánccal zárták. Amikor elbúcsúztak, Ogloblin Mart Vaszi- levics, a delegáció vezetője, csak annyit mondott: olyan volt a fogadtatás, mint az idő, soha nem felejtik el a nagy- rédeieknek ezt a meleg, igaz baráti vendéglátást. Ezután a szovjet csoport Egerbe utazott, s másnap már a strand hús vizében védekeztek a kánikulai hőség ellen. — EGERBEN vasárnap délelőtt 10 órakor városnéző séta lesz, amelyet Csépány Ferenc, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője kalauzol. Ebből az alkalomból a részvevők megtekintik Eger nevezetességeit, műemlékeit. Atkári kívánság Kétségtelenül, kánikulai időjárás köszöntött ránk — s ezt még az sem csökkenti, hogy időközönként beborul az ég, olykor-olykor egy-egy zápor fut át a vidék felett. A felhők elvonulnak, s a kánikula — kajánkodva marad. Milyen jó is az, ha az ember izzadó homlokkal, eltikkadva betér egy italboltba és megiszik egy pohár málnaszörpöt, vagy egy hosszúlépést ... Valóságos felüdülés. Csak Atkáron és környékén ne érje az embert a meleg! Ha megszomjazol egy málnára, vagy hosszúlépésre — ugyan ihatod a málnát, vagy a bort tisztán (a málnához még külön gusztus is kellene), mert csak a legritkább esetben van az italboltban szódavíz. Legtöbbször nincs. Pedig az atkának és a környékbeliek is szeretnék, ha lenne. Mi hát az oka, hogy a jelzett helyeken nem lehet kapni az üdítő szódavízből? Az, hogy az atkári földmú- vesszövetkezet — legalábbis úgy látszik — nem akar gyártani szódavizet. Pedig minden lehetősége megvan rá. A földművesszövetkezet valamelyik raktárában immár egy esztendeje porosodik egy 40 000 forint értékű szódavízgyártó berendezés. Csak fel kellene szerelni, mert motor is van hozzá és még üvegek is vannak. Nem sokba kerülne az egész: kijelölni a helyiséget, a gépet betonágyba helyezni, bekapcsolni a motort és már megy is az üzem... Érthetetlen, hogy az atkári földművesszövetkezet egy ilyen felszerelés birtokában, szó nélkül hagyja a sok panaszt, ami a szódavízhiány- nyal kapcsolatban nap mint nap elhangzik. Persze, az sem érthető, hogy a földművesszövetkezet tagjai, vezetői — akik maguk is szeretnének olykor egy- egy pohár frissítőt felhajtani — engedik, hogy a drága felszerelés ott porosodjék kihasználatlanul. Gyártson szódavizet az atkári földművesszövetkezet! — ez a kívánsága a község és a környék lakosságának. Helyt adunk a kívánságnak, — s reméljük, az atkári földművesszövetkezet mielőbb teljesíti is. Háromszázhűsz jelentkező a Pedagógiai Főiskolán Szűcs László elvtárs nyilatkozata Egri Pedagógiai Főiskola... A széles, hűvös folyosók újra elcsendesedtek. Pedig az elmúlt hét utolsó napjaiban zsongó izgalom moraja töltötte meg ezeket az emeleti folyosókat. Izgatott fiúk és lányok várakoztak itt a komor, nagy barna szárnyas aitók előtt. Várakoztak, hogy ők is sorra kerüljenek. Tizennyolc éves fiúk és tizennyolc éves lányok — a frissen érettségizettek serege — voltak a felvételizők. Az északi .vidék távok neszeiből, a szomszédos megyék falváiból, városaiból jöttek el ide, Egerbe, hogy a Pedagógiai Főiskola felvételi vizsgabizottságai előtt megjelenjenek, felvételi vizsgát tegyenek. Szombaton befejeződtek a felvételi vizsgák. Felkerestük Szűcs László elvtársat, az Egri Pedagógiai Főiskola tanulmányi osztályának vezetőjét, hogy tájékoztatást kérjünk a felvételi vizsgák eredményeiről. Szűcs László elvtárs munkatársunknak a következőket válaszolta. Hogyan zajlottak le a felvételi vizsgák, nehéz volt-e a ISP?-----------te nlngród ***** "SZOVJETUNIÓ NAGYVÁROSAI *rr 1 9 3 9 - © m <eSs tess kötött O O 100 DOÖ-t/k milliö kötött é S A közelmúltban hozták nyilvánosságra a Szovjetunióban 1959. január 15-én megtartott népszámlálás eredményeit. A népszámlálás megállapította, hogy a Szovjetunió lakosainak száma 208 826 000 fő. Az 1939-es adatokhoz viszonyítva a lakosság 18.15 millió fővel gyarapodott. A Szovjetunió egész területén a népesség növekedése 1939-el szemben 9,5 % volt. Egyes vidékeken azonban, például a Távol- Keleten 70, Közép-Ázsióban és Kazahsztánban 38, Kelet-Szibériában 31, az uráli területeken nedig 33 volt a lakosság növekedési százaléka. Míg a Szovjetuniónak az 1939-es adatok szerint két városa volt, amely több mint millió lakossal bírt: Moszkva és Leningrád, ez év elejére Ukrajna fővárosa, Kijev is elérte az egymilliós szintet. E három milliós város lakossága (1000 főben): Moszkva 5032, Lenin gr ád elővárosokkal 3300, Kijev 1102. Ezenkívül a következő 22 város lakossága a félmilliót meghaladta: Baku 968, Gorkij 942, Harkov 930, Taskent 911, Novoszibirszk 887, Kujbisev 816, Szverdlovszk 777, Sztálino 701, Tbiliszi 694, Cselja- binszk 688, Odessza 667, Dnyepropetrovszk 658, Kazán 643, Perm 628, Riga 60S, Rosztov-na-Domi 597, Sztálingrád 591, Szarátov 581, Omszk 579, Ufa 546, Minszk 509, Jereván 509. A negyed- és félmillió lakossal bíró városok száma 32, 100 000— negyedmillióval bírók száma pedig 91 volt, úgyhogy a Szovjetuniónak összesen 148 100 000 lakoson felüli nagyvárosa van, amelyeket térképünk közöl. vizsgaanyag és hányán jelentkeztek a Pedagógai Főiskolára? Háromszázhúsz jelentkező volt az idén, de, sajnos, csak 170 főt vehetünk fel a következő tanévre. A legtöbben Borsod Szabolcs és Hajdú megyékből jelentkeztek a Pedagógia Főiskolára. A jelentkezők öt vizsgabizottság előtt tettek felvételi vizsgát, aszerint, ki milyen szakra kérte felvételét. A négytagú vizsgabizottságodban a párt- és a KISZ-szervezet egy- egy emberrel képviseltette magát. A felvételi vizsga vizsgaanyaga csupán a középiskolai ismeretanyagot ölelte fel. De sok esetben, néhány felvételiző szereplését tekintve, még ez a követelmény is soknak, nehéznek bizonyult. Előfordult például olyasmi, hogy nem jött válasz a legegyszerűbb kérdésekre sem. Nem volt hát köny- nyű a bizottságok feladata. Felső fokon a csúcs-bizottságok döntötték el az egyes vizsgabizottságok véleményezése alapján, ho»v kit vegyenek fel a Főiskola hallgatóinak sorába és kinek utasítsák vissza a felvételi kérelmét a felvételi vizsga elégtelensége miatt. Az elutasítottak természetesen élhetnek a fellebbezés jogával. Itt elsősorban azokra gondolok, akik elérték ugyan a megfelelő pontszámot, de valami ok, körülmény folytán nem nyerhettek felvételt. A fellebbezések ügyében egyedül a Főiskola igazgatója mondhatja ki a döntést. Kik kérték felvételüket a Főiskolára? Nagy százalékban munkás- és parasztfiatalok jelentkeztek, kb. 70—75 százalékban. És mintegy 15 százalékot tesz ki azoknak a fiataloknak a száma, akik egy-két évet töltöttek el termelőmunkában, s úgy kérték felvételüket a Főiskolára. A sikeresen felvételizett fiatalok között sok az úgynevezett „társadalmi ösztöndíjas”, akik részére szülővárosuk, megyéjük folyósítja a szerződésben megállapított pénzösszeget. Egy érdekességet is hadd említsek: kezdünk „elnőiesedni”! A jelentkezők 70 százaléka nő volt az idén is. A Főiskola összhallgató6ágát tekintve: 65 százalék a nő. Komoly problémát jelent kollégiumi elhelyezésük, mert a Klapka utcai lánykollégium zsúfolt, egy szobában 8—10 lány lakik. Ezért várjuk bizonyos szorongással a szeptemberi tanévkezdést. Melyik szak a legnépszerűbb, milyen szakra jelentkeztek legtöbben az idén? A legkedveltebb szak a biológia-földrajz. Az idén háromszoros túljelentkezés volt ezen a szakon. Viszont a magyarorosz szakra már nem akadt ilyen sok jelentkező. A magyarázat abban van. hogy a jelentkezők szívesebben választják' a könnyebb szakokat, mint a nehezebbeket. És a biológia- földrajz szak lényegesen kibír- hatóbb, könnyebb, mint például a nyelvszak, vagy a matematika-fizika szak. Egerből hányán kérték felvételüket? Szomorú említeni is! Miért? Mert a mostani jelentkezők között is csak elvétve talál az ember egri diákot: 5—6 diák kérte csak felvételét. Inkább más városokba, s főleg pesti. egyetemekre vágyakoznak, mennek az egri fiatalok. Kevésnek tartják a főiskolai diplomát. Üjabb szervezeti változások nem történtek a Főiskolán? Történt jelentős változás. Ez idáig csak hároméves volt a főiskolai tanulmányi idő és kétszakos képesítést adott, most elsőéves hallgatóink már, négy évig látogatják az előadásokat és háromszakos képesítést kapnak. Államunk ezzel is szélesebb utat tár főiskolás ifjúságunk elébe. ★ A felvételi vizsgák befejeződtek. A tanulmányi osztály már címezgeti az értesítéseket: „felvételt nyert..„elutasítottuk”! Nemsokára minden felvételizett diák megtudja a biztos eredményt. Természetesen most is lesznek csalódott és elkeseredett emberek, lesznek sokan, akiknek hóm sikerült. Akiknek sikerült, azok nagyon boldogok most. Szeptemberben találkozunk majd velük az előadótermekben, a Főiskola padsoraiban, jókedvő zsibongásuk betölti újra a széles, hűvös folyosókat. — kyd Sikeres eredmények a Mátravidéki Fémművekben A pártkongresszus tiszteletére munkaverseny indult a Mátrvidéki Fémművek üzemei között is. A júniusi és a második negyedéves munka igen szép eredményt hozott és jogosan büszkék lehetnek az eredményt hirdető tábla számaira; Az I-es és a Xl-es üzem eredménye a legmagasabb. Az I-es üzemben a negyedéves tervet 103,2, a XI-esben pedig 113,6 százalékra teljesítették; A vállalat eredményét is növelte a kongresszusi munkaverseny, a második legyedéiben 102,9 százalékot értek «í.
