Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

Külföldi híradó NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 166. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. július 17., péntek Több törődést az emberekkel A szocialista munkaver­seny egyre szélesebb kibon­takozásáról, s a mögöttünk levő hat hónap — immár jelentékeny eredmények­ben mérhető — fegyverté- ; nyeiről a Statisztikai Hiva­tal állította ki a magyar népgazdaság félévi „bizo­nyítványát”. A „vizsgaered­mények” igen szépek, biz­tatóak. A számoszlopok, adatok, százalékos mutatók mellett azonban észre kell vennünk, nem szabad elfe­ledkeznünk az emberekről. Arról a több százezer mun­kásról. akik két kezük mun­kájával szivüket, akaratu­kat, lelkesedésüket adják ( az eredményekhez, akik az ; eredményeket létrehozzák. Nem szabad elfeledkeznünk a Munka névtelen hő- 1 seiröl, egyszerű harcosairól. Miért kell ezt folyton és újfent elmondanunk? Mert akadnak önhitt és önelégült vezetők, akik lé- lektelenül, mechanikusan csak az eredményeket haj­szolják, a magas százaléko­kat nézik. Ezek a vezetők csak a célokat látják, az eszközről, az emberekről el­feledkeznek, nem törődnek eleget velük. Csak a nagy problémákat veszik észre, s ha apró emberi kérdésekkel találkoznak, „átlépnek” azo­kon. Helytelen, tarthatatlan módszer ez. Rossz felfogás! A feladatokat nem kell és nem szabad elválasztanunk az emberektől. Ez termelési anarchiához vezethet. Az ember érzékeny „mű­szer”. A legtöbb gondosko­dást, a legtöbb törődést, a legtöbb megértést igényli. Ha erről megfeledkezünk, ha elhanyagoljuk az embe­rekkel való foglalkozást, — félrekallódik legnagyobb ér­tékünk: a munkás, — a dol­gozó ember. Számtalan tényt, valósá­gos érvet sorolhatnánk fel az itt elmondottak bizonyí­tására. De a csúnya és ki­rívó példákkal illusztrálni — visszatetsző dolog. Mégis beszélnünk kell erről is. Szerkesztőségünkbe szá­mos levél érkezik naponta, számos ember fordul hoz­zánk panaszával, vélt, vágj jogos sérelmével, kisebb- nagyobb problémáival. A levélírók korántsem azért keresik fel a szerkesztősé­get, mert nem bíznak a ma­guk vezetőikben, hanem azért, hogy biztosabban szá­mítsanak az ügy elintézé­sére. De akad olyan levél­író is, aki éppen azért for­dul lapunkhoz, mert okuk. tapasztalatuk van nem bízni. Nem dicséretes dolog ez, z ilyen vezetőkre nézve, zek az önelégült, vagy ön- *lt vezetők beható és ön- ritikus vizsgálat alá kell, ogy vegyék viselkedésüket g mielőbb változtassanak lagatartásukon. Emberi apcsolatot kellene kialakí- ini a vezetők és a munká­nk. vezetők és a beosztot- ik között. A feladatok tel­is mértékű megoldása lásként nem lehetséges. A ezetök ne csak meghall- assák. hanem intézzék is I a dolgozók ügyes-bajos ondiait. A baráti hangulat ialakítása a termelésben is legmutatkozik. Több törődést az embe- ekkel! 1959. évi tervünk últeljesítése, a kongresszu- i munkaverseny ercdmé- ijeinck gyarapodása köte- ezzen erre mindenkit. Lengyel vendégek Gyöngyösön Csereakció keretében 28 ta­gú lengyel élelmiszeripari mi­nisztériumi turistacsoport tar­tózkodik hazánkban. Lengyel vendégeink tegnapelőtt láto­gatást tettek Gyöngyösön és Egerben is. Gyöngyösön meg­tekintették a város nevezetes­ségeit, a most restaurálás alatt levő Orczy-kastélyt, a múzeumot, a könyvtárat, va­lamint az épülő négyezer sze­mélyes szabadtéri színpadot. A vendégek különösen nagy elismeréssel nyilatkoztak a gyöngyösi múzeumról. Gyöngyösről a lengyel élv- társak Egerbe látogattak el, majd az esti órákban vissza­tértek Gyöngyösre és búcsú­esten vettek részt az Állami Pincegazdaság farkasmnályi pincéiben. Szabó Imre: PRÁGÁTÓL — BÉCSIG ★ ­Papp János: A PÁRTTAGSÁG NEM LÉPCSŐ ★ REGGELI FÉLÓRA AZ EGRI PIACON ★ Lökés István: ANTON PAVLOVICS CSEHOV ★ Pintér—Szabó: TITKOS UTAKON (Regény) Tapasztalatcseréi* voltak a Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalat agitációs brigádjának tagjai A kongresszusi munkaver­seny szervezésére, tökéletesí­tésére és széleskörű propagá­lására agitációs brigád alakult a Gyöngyösoroszi Ércbánya Vállalatnál. A brigád tagjai háromnapos tapasztalatcserén vettek részt, a dunántúli ba- linkai szénbányáknál, ahol különösen a szocialista brigá­dok szervezését és munkáját tanulmányozták. A tapaszta­latcserén szerzett észrevétele­ket, tanulságokat felhasznál­ták és azóta a bányaüzemnél, az ércelőműnél is nagyobb nyilvánossága van a munka­versenynek és az agitációs brigád munkája nyomán szo­cialista brigádok a^kultak. Cseh Pál Portalanítják a máira füredi utat Nemcsak a gyöngyösiek, ha­nem a városban és környékén megforduló idegenek régi kí­vánsága volt, hogy a mátra- füredi utat végre is portala- nítsák. Ez az óhaj sokáig sze­repelt a városi tanács napi­rendjén, de különböző okok miatt elmaradt megvalósítása. A városi tanács most elvégez­teti a mátrafüredi út portala­nítását, pontosabban leolajo- zását. Erre a munkára jelentős összeget fordítanak. Üj helyiségbe költözött a hevesi cukrászda A cukrászdát kedvelő heve­si közönség legnagyobb meg­elégedésére a földművesszövet­kezeti cukrászda beköltözött új helyiségébe. A szépen, íz­lésesen berendezett cukrász­dában mintegy 60 személy ré­szére van ülőhely, s a cuk­rászda személyzete presszóká­véval, különféle sütemények­kel, fagylalttal, hűsítő és rö­vid italokkal várja a vendé­geket. A Német Demokratikus Köztársaság első munkás-kultúrfesztiválján vendégszere­pelt a budapesti Duna táncegyüttes. Képünkön: Mészáros Tivadar prímás és zenekara ját­szik a fesztiválon. A magyar zenészek megérdemelt nagy sikert arattak. (Folytatása az 5. oldalon) Szabadságot Manolisz Glezosznak! Tiltakozások a görög kormányhoz Pontosan egy hete, hogy megkezdődött a Manolisz Gle- zosz és 19 társa elleni per tár­gyalása. A törvényszék elnöke N. Polihronopulosz ezredes, a királyi ügyész Szk&rdasz ezre­des. Glezosz és 19 társa nincs magára hagyatva, a védelmet olyan közismert görög jogá­szok gyakorolják, mint D. Pa- paszpiru, volt igazságügymi­niszter, G. Vaszilatosz, I. lliu, stb. Világszerte folyik a tilta­kozó mozgalom és megyénk is egyre erélyesebben felsorako­zik a tiltakozók hatalmas tö­megéhez. - ..... • , Egy veterán levele Nap, mint nap olvasom az újságokban a híreket Mano- lisz Glezosz és társainak tár­gyalásáról. Olvasom, hogy mi­lyen nagyméretű mozgalom indult a szabadságharcosok életének megmentéséért. Engedjék meg, hogy mint idős veterán, én is tiltakoz­zam: ne öljék meg Manolisz Glezoszt! Megyénkben és az ország más részeiben sokan vagyunk még életben levő, harcos veteránok, akik fegy­verrel harcoltunk az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a Több mint 10 millió forint az iskolai politechnikai oktatás támogatására, 20 millió forint az egyetemek műszaki fejlesztésére A Művelődésügyi Minisztérium második félévi terveiből A Művelődésügyi Miniszté­rium 1959. évi beruházásainak összege — a régi termelői árak alapján — az oktatásügy és a gyermeknevelés céljaira együt­tesen megközelíti a 480 millió forintot. Az óvoda-hálózatban, ere­detileg ez évre tervezett 3500- on kívül további 7000-res férő­helyes-fejlesztésre adott lehető­séget a kormány, különös te­kintettel a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődésére. Az állami beruházásból az év vé­géig 1085 tanterem készül el. Az Országos Tervhivatal a na­pokban újabb 1,5 millió forin­tot bocsátott rendelkezésre. így lehetőség nyílik további 15 új tanterem létrehozására, többek között Dorogon, Kiskunlachá- zán. Mezőtúron és másutt. Szá­molni lehet azzal is, hogy ugyancsak az év végéig további 200—250 tanterem épül fel he­lyi erőforrásokból és társadal­mi hozzájárulással. Az 1959— 60-as tanév elejére körülbelül 150 új iskolával bővül az okta­tásügyi hálózat. Mintegy tízmillió forintot kapnak az államtól az általá­nos iskolák a politechnikai ok­tatás továbbfejlesztésére. Ugyanezt a célt szolgálja az a 750 000 forint, amelyet a mun­kagépek. szerszámok, s egyéb felszerelések beszerzésére kö­zépiskoláknak ad a Művelődés- ügyi Minisztérium. Az ősszel megnyíló 11 új felsőfokú és há­rom óvónőképző intézet épüle­tének átalakítására, korszerű berendezésére. felszerelésére mintegy 14 millió forintot köl­tenek. Ezeknek a felsőfokú ok­tatási intézményeknek a fej­lesztését 1960-ban folytatják. Az egyetemek műszaki rész­legeinek és gépparkjának fej­lesztésére 1959-ben 20 millió forintot irányoztak elő. A deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem izotóp-laborató­riuma munkálatainak befeje­zése ez év utolsó negyedére várható. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen belső át­alakítással biztosították a Sop­ronból átköltözött bányászkar tanszékeinek elhelyezését. Az átköltöztetett tanárok^ okta­tókat egyrészt kész lakások várják. Üjabb tizenöt lakás építését előreláthatólag még az idén megkezdik. Ez évben egyébként OTP kölcsönből 150 pedagóguslakás épül ország­szerte. Fontos gyermekvédelmi be­ruházásokat is végrehajtanak az év második felében. A Fóti Gyermekvárosban felszerelik a központi fűtéshez szükséges táwezetékhálózatot. A Vörös- kereszt több mint egvmillió forintot adott a gyermekváros központi egészségügyi épületé­nek céljaira. Ez előreláthatólag szintén elkészül ez év második felében. Megkezdik. 240 férő­helyes kollégium, valamint is­kola építését is. Az év második felében konyhával, ebédlővel bővítik és központi fűtéssel szerelik fel a Martonvásári Gyermekotthont. A kőszegi Gyógypedagógiái Intézet fej­lesztésére hétmillió forintot költenek. Miskolcon az év má­sodik felében ugyancsak hét­millió forintos költséggel meg­kezdik a even gén látók intézeté­nek építését. (MTI) kizsákmányoló rendszer meg­döntéséért. Minden veterán­társam nevében szólok. Tilta­kozzunk veteránok! Hallassuk mi is tiltakozó szavunkat, mert a görög szabadsághar­cosok ügye, a mi ügyünk is. Felemeljük tiltakozó sza­vunkat a görög kormány és annak korrupt bíróságához: el a gyilkos kezekkel Manolisz Glezosztól és társaitól! Életet és azonnali szabadságot köve­telünk nekik! Veterán elvtársi üdvözlettel: Kiss György Tamás Nagy gombos. Táviratok a görög kormányhoz Megdöbbentünk a nép sza­badságáért küzdő Manolisz Glezosz görög hazafi hadbíró­ság elé állítása miatt. A vád­lott nem kém, hanem a görög milliók valódi érdekeiért har­coló hazafi, aki hadakozik a fasizmus újjáéledése, az im­perializmus atomháborúja el­len. Követeljük a per megszün­tetését, Manolisz Glezosz sza­hogy bő- békéért, badlábra helyezését, vóbb harcolhasson a az elnyomott népen és osztá­lyok szabadságáért. Mátrai Állami Erdőgazdaság dolgozói. ★ Követeljük a budapesti gö­rög követségtől, hogy juttassa él tiltakozásunkat kormányá­hoz. Követeljük Manolisz Gle­zosz és társai felmentését, mert nem ők a bűnösök, akin Görögország és az egész világ békéjéért harcolnák, hanem az a rendszer, amely őket bí­róság elé állította. ' Manolisz Glezosz akkor be- bizttiyította, hogy nemzeti hős, amikor letépte az Akropolisz- ról a horogneresztes zászlót és a görög nép nemzeti lobo­góját tűzte oda. ki. A tárgya­lások eddigi menete. is bebi­zonyította, hogy alaptalanul, koholt vádak alapján állították őket bíróság elé. Követeljük Manolisz Gle­zosz azonnali szabadonbocsá- tását. Heves megyei Nyomda Vállalat dolgozói. Táblákkal látják el a gyöngyösi műemlékeket A sok tűzvész következtében Gyöngyös legtöbb műemlék- épülete, sajnos, az évszázadok folyamán elpusztult. Ez a tény még indokoltabbá teszi a meg­levő néhány — közöttük szá­mos igen értékes — műemlék- épület megóvását, megbecsülé­sét. A városi tanács ipari-mű­szaki osztálya most megkezdte az idegenforgalmi szempont­ból is igen jelentős műemlékek magyarázó táblával való meg­jelölését. Az ízléses, csiszolt mészkőtáblákat az épületek fa­lába helyezik, a táblákon fel­tüntetik az építés idejét, a tervező nevét és az épület stí­lusát is. Még ebben a hónapban to­vábbi huszonöt műemlék-táb­Közel félmillió forint bevétel borsóból Jól sikerült a borsótermés az idén a kömlői Kossuth Ter­melőszövetkezet földjén. A szövetkezet 60 holdas terüle­ten 13 mázsás átlagterméstért el. Mivel a borsót exportra szállították, mintegy félmillió forintos bevételt jelent a 00 hodd borsó termése. Emellett még jelentős az a mennyiség is, ami törötten visszamaradt a szövetkezetnek az állatállo­mány etetésére. lát helyeznek el Gyöngyös mű­emlék-jellegű épületein. \UT Hírül adtuk, hogy Gyön­gyösön — nagyobbrészt a városfejlesztési alapból — az Epreskert utcán orvosi rendelőt és orvoslakást épí­tenek. Erre az orvosi ren­delőre igen nagy szükség volt már, mert azon a vá­rosrészen mintegy tízezer ember lakik, akik, ha ré­szesülni akarnak valami­lyen orvosi ellátásban, a vá­ros központjába kell fárad- niok. Az orvosi rendelő épí­tésére a városi tanács a helybeli Építőipari Ktsz-szel kötött szerződést. A ktsz fel is építette a rendelőt, de csak tető alá hozta, be már nem fejezte. A mun­kások hol megjelennek az építés helyén, hol elvonul­nak onnan. A környék­beliek véleménye az, hogy a Luca széke gyorsabban ké­szül el, mint az Epreskert utcai orvosi rendelő. Az építkezés befejezéséhez a tanács az anyagot biztosí­totta, most már a ktsz dol­gozóin múlik, hogy mikor kezdheti meg működését az új orvosi rendelő. Remél­jük, most már úgy fognak munkához, hogy addig nem hagyják abba, amíg az épü­letet át nem adhatják ren­deltetésének. (—r.)

Next

/
Thumbnails
Contents