Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-15 / 164. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. július 15., szerd» Tanulnak a pedagógusok AZ ÁLTALÁNOS iskolák­ban nemrég fejeződött be a ta­nítás, egy év fáradságos mun­kája után pedagógusaink ép­pen hogy csak pihentek egy ki­csit, és máris komoly munkába fogtak. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya 800 tanító részére Egerben továbbképző tanfolyamot indított. Nem kötelező ez az előadás­sorozat, nem a minisztérium rendelte azt el, de a művelő­désügyi osztály szakfelügyelői és megyénk tanítói úgy gondol­ták. hogy az elmúlt iskolai év tapasztalatait közösen vitatják meg, kiegészítik azt más me­gyék szakembereinek észrevé­teleivel és alaposan felkészül­nek a következő évi munkára. A nyolc tanfolyam 800 hall­gatója között akad több olyan tanító, aki közel 40 éve plán­tálja a falusi gyerekek buksi fejébe a tudás magját, de van­nak olyanok is, akik csak egy éve tanítanak még, sokan az általános iskola felsőbb tagoza­tában rajzot, számtant, magyar irodalmat, biológiát és oroszt, mert részben osztott vagy osz­tatlan felsőtagozatban működ­nek. Mások népművelési ügy­vezetők, kultúrotthon-igazga- tók, sportköri vezetők, falusi ének-, vagy zenekarvezetők, de törekvésük és céljuk azonos: tanítsunk legjobb tudásunk szerint, hogy a ránkbízott gye­rekekből a társadalom számára hasznos és művelt embert ne­veljünk. Az emberréformálás célját, a módszerek és eszkö­zök kutatását és a leginkább célravezető nevelési eszközök megismerését szolgálják a te­matikában feltüntetett elő­adások. A megvei szakfelügye­lőkön kívül a Pedagógiai Főis­kola, a Művelődésügyi Minisz­térium és a Központi Pedagó­gus Továbbképző Intézet szak­emberei is vállaltak előadáso­kat és így elmondhatjuk, hogy a tanfolyam színvonalas, az előadások szórakoztatók és mindenki feleletet kaphat azok­ra a kérdésekre, amelyek leg­inkább foglalkoztatják és ame­lyeket a napi munka hozott felszínre, de azok megoldására a falusi tanító „társtalansága” miatt eddig sor nem kerülhe­tett. JÓ ÉS MEGNYUGTATÓ do­log az, hogy minden előadás mottója — még a legelvontabb szaktárgyakból is — az volt, ho­gyan tanítsunk, hogy még jobb eredményeket érhessünk el, hogyan foglalkozzunk a fiata­lokkal, hogyan neveljük őket. milyen módszerekkel érhetjük el azt. hopv már az általános iskola ismeretanyaga, az ott szerzett érzelmi és “sztétikai —"romások is segítsék elő az ifjúság világnézetének megala­pozását és a kommunista em­bertípusra jellemző erkölcsi vonások kialakítását. Az elhangzott előadások és a tanítók hozzászólásai nyomán egyre határozottabban bonta­koztak ki azok a törekvéseit. hoav az iskolának új típusé embert kell formálnia, és az is­kolának munkára kell nevel­nie, mert társadalmunk azt várja a nevelőktől, hogy dol­gos, szocialista szellemű embe­rekké neveljék gyermekeiket Ezek a törekvések és a követ­kező nemzedéket formáló nagy feladatok természetesen nem máról holnapra megoldható célkitűzések, szívós és áldoza­tos munkát igényelnek. A ne­velésben is szükség van bizo­nyos átmeneti időre, a megfe­lelő fokozatok betartására és nem véletlen, hogy sok iskolá­ban két tantervvel dolgoznak a pedagógusok, egyaránt ismer­niük kell a régi és az új tan­tervet. Kétségtelen, nevelőink az elmúlt ' évben magasabb színvonalon tanítottak, és töb­bet foglalkoztak az ifjúsággal, mint az előző években bármi­kor, de az élet azt diktálja, hogy egyre nagyobb a követel­mény a tanulóifjúsággal, tehát a tanítókkal szemben is, ezt ér­zik idősebbek és a fiatal taní­tók is. Méhes Viktor Kompol- ton 37 éve, Kálmán Edit Er- dőkövesden egy éve tanít, de mindketten azt mondták, hogy szívesen jöttek erre a tanfo­lyamra, mert feltétlen szükség van ilyen gyakorlati jellegű előadássorozatokra. A tanulás után pedig jólesett a strandolás. a városnézés és a vidám poha­razással egybekötött baráti ta­lálkozó. Sok kedves élményt jelentenek és sokáig szívesen gondolnak még a Szépasszony- völgyben, a Park Szállóban, vagy az Otthon vendéglőben eltöltött órákra. VÉGLEGESEN tisztázódott a kérdés, hogy pedagógusaink a tanítással, a neveléssel segít­hetik legjobban népünk közös célját, a szocializmus építését. De akik valóban komolyan ve­szik hivatásukat, akiknek nem szólam az új embertípus kiala­kítása, a munkára nevelés, azok bátran vallják és tetteik­kel is bizonyítják, hogy a mai pi* un VÚatóiir 9. — No, ha ilyen szépen keres, igazán rendbehozathatná a ru­háját! — s a fiatalember gyű­rött, megviselt öltözetére mu­tatott. Gyulai arca hirtelen piros lett és hebegve igyekezett ki­vágni magát: — Ez a legrosszabb, van oda­haza öt vadonatúj öltönyöm, ív*a ezt vettem föl, azt hittem, hogy esni fog az eső, inkább ez ázzon el... Hosszú kertelés után Gyulai rátért a feladatára: — Ha lehetne, megkérném egy szívességre... A hajós kelletlenül mond­ta: — Tessék ... — Szeretnék egy levelet ha- zaküldeni... A hajós egyre mogorvább lett: — Biztosan van pénze pos­tabélyegre, ha egyszer olyan jól keres... — Persze, hogy van. De ezt a levelet nem szeretném a postára bízni... Tudja, belső családi dolgok vannak ben­ne... Az ilyen levelet szíve­sebben küldi az ember egy megbízható ismerőssel. Érti? Gyulai egy kissé előrehajolt, várta a hatást. Az nem ma­radt el. — Én nem szívesen avat­kozom másnak a családi dol­gaiba... — mondta a hajós. — Hát nem olyan családi dolgok ezek,.. S aztán el se kellene vinni a címzett laká­sára, csak Magyarországon bé­lyeget ragasztani rá és ott be­dobni a postaládába... — Gyulai szünetet tartott, s mi­vel a hajós nem adott határo­zott elutasító választ, hozzá­tette: — Szívesen megfizetem a fáradságát! A hajós a fejét rázta. — Énnekem ugyan nem! Ügy nézek ki, mint aki ilyes­miért pénzt fogad el? A fiatalember most már nyeregben érezte magát: a ha­jós biztosan megteszi. S ráa­dásul még fizetni se kell érte. Annál jobb. Farkasnak majd azt mondja, hogy kétszáz schillinget fizetett a postás­nak. A pénzt pedig elteszi, el­kezdi a gyűjtést az autóra. — Mikor találkozhatunk is­mét? Mikor adhatom át a le­velet? A hajós felemelkedett ülté­ből. Felállás közben a tenye­rével az asztal lapjára tá­maszkodott. Gyulai csak most látta, hogy milyejn hatalmas keze. van, s belül megborzon­gott: Ettől egy pofont kapni? — Kemény hang térítette ma­gához: —■ Velem ugyan nem talál­kozik mégegyszer. és én nem veszek át magától semmiféle levelet. Intézzék el maguk a levelezésüket, ne keverjenek ebbe becsületes embereket. Egyébiránt sok sikert, még ezer schillinggel nagyobb fi­zetést és még három öltöny tanító nem zárkózhat be az is­kola falai, közé, nem szakadha' el az élettől, a ma élő problé­máitól. mert az élettől való el­szakadás lehetetlenné tenné hivatásuk teljesítését. Hiszen a való, eleven élet. a ma emberé­nek sokszínű, változatos harca, szocialista társadalmunk küz­delmei és sikerei határozzák meg, hogy milyen feladatokra kell előkészíteni ifjúságunkat, hogyan kell formálni, alakítani erkölcsüket és világnézetüket. Dolgos hétköznapjaink példája, az élet következetes vastörvé- nye vezette rá pedagógusainkat, hogv az emberréformálás leg­szilárdabb alapja és nélkülöz­hetetlen feltétele a közösség iránti felelősségérzet. Számtalan példát . lehetne felsorolni, hogy színvonalas is­kolai nevelőmunka ma már el­képzelhetetlen az élettől való szoros kapcsolat nélkül, viszont az életközelség, a nevelők és a szülők kapcsolata olyan lánc­szem. amely mindenkor átsegí­ti a pedagógust a legnagyobb nehézségeken is és az iskolai oktató-nevelőmunka elmélyí­tésének leghatékonyabb eszkö­ze. Ezért üdvözöljük azt a bá­tor kezdeményezést, hogy kar­nagyképző tanfolyam is indult falusi karvezető pedagógusok és népművelési munkatársak részére, kultúrotthon-igazgatók és egyéb népművelési dolgozók részére. népművelési ügy­vezetők számára is van tanfo­lyam, de értékes, színvonalas előadásokat'hallhatnak a falusi sportkörök vézetői, az alsótago­zatos szakmai munkaközösség vezetői, és Mátrafüreden ren­deznek országos viszonylatban először pedagógusok részére Kisdobos” vezetőképző tábort, de ugyanakkor nagy gondot fordítanak a szaktárgyak taní­tásának elmélyítésére, a falusi iskolák számára most folyama­tosan beszerzendő optikai pa­dok és egyéb szemléltető esz­közök használatának gyakorlati elsajátítására. ÚGY ÉREZZÜK, megyénk pedagógusai a tanfolyamok megrendezésével nagy lépést tettek előre az MSZMP műve­lődés-politikai irányelveinek megfelelően a nevelők .világné­zeti és szakmai továbbképzésé­ben. Megyénk tanítói dereka­san tanulnak, hogy jövőre még jobban taníthassanak. Fazekas László ruhát kívánok! De akkor azo­kat hordja, ne ezt a kopottat, gyűröttet! A hajós elment, Gyulai pe­dig ott maradt leforrázva. S jóllehet néhány perc múlva újabb magyar hajósok érkez­tek a kocsmá­ba, nem volt lelkiereje hoz­zá, hogy még egy kísérletbe kezdjen. Másnapra összeszedte ma­gát, s újrapró- próbálkozott. Akkor is ku­darcot vallott, harmadnap Is. Közben ta­lálkozott Far­kassal. — Nos, fia­talember, köny- nyen megy a dolog? — kér­dezte tőle a főnök. — Nem Far­kas úr, egyál­talán sehogy nem megy — szomorkodott Gyulai. — Csak ne keseredjék el, fiatalember! A mi pályánkon érik kudarcok az embert. Kí­sérletezzék szorgalmasan. Előbb-utóbb eredményt ér el talán. S hogy megvigasztalja, öt­ven schillinget csúsztatott a marijába. Három-négynapomként ta­lálkoztak. Ilyenkor Farkas mindig juttatott a fiúnak né­mi pénzt. Ha Gyulait nem is vetette feű a sok pénz, vala­mennyivel jobban ment a so­ra. Otthagyta a tábort, egy kicsi zugszúllodába költözhe­tett Wellsbe, a Greif Hotelba. R mennyben történt 1939. július 15, szerda: 1922. Megalakult a Japán Kom­munista Párt. 1904-bÉiT halt meg A. P. Csehov or ős? író. Névnap <2 Ne feleidjücsütörtökön: VALTER wt — A BERVAI lakótelep mozijában szakmai előadást tart július 16-án a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportja. Az előadás címe: A termelés automatizálásá­nak néhány kérdése.- A NÁGYKÖKÉNYESl Bé­ke Termelőszövetkezet 50 férő­helyes istállójának tetőszerke­zetét társadalmi munkában ké­szítették el a petőfibányai Szénbányászati Tröszt dolgozói A hét elején megkezdték a cserepek felrakását. — A MÁTRA VIDÉKI Erő­mű üdülőjében 113 budapesti általános iskolás töltött fe­lejthetetlen két hetet, de az üdülőidény végéig még to­vábbi csoportok érkezését várja az üdülő vezetősége.- LEARATTÁK 15 hold őszi és 20 hold tavaszi árpájukat a verpeléti Dózsa Termelőszövet­kezet tagjai. A felülvetés meg­védésére kézzel végezték ezt a munkát, de a 100 holdas búza­táblát már géppel aratják. — AZ ELSŐ FÉLÉVES ter­melékenységi tervét 102 szá­zalékra teljesítette a Mátra- vidéki Fémművek. Egy-egy dolgozó 267 forint értékű áru­val termelt többet az előírt­. nál.- MAKLÁR és -Andornak-, tálya termelőszövetkezeteiben, egyéni gazdaságaiban jó ütem­ben végzik a búza aratását. A terméskilátás jóval kedvezőbb, mint az előző gazdasági évben volt.. — A PÉTER VAS ÁRI járás asszonyainak részvételével nőtalálkozó rendezését ter­vezik augusztus első hetében a parádfürdői kastély melletti ligetes részen. A Jó Isten ott ülve mennyei tró­nusán (készítette a Trónusgyártó Ktsz, jutányos árak, részletre is!), ép­pen a Mennyei Harsona sportro­vatát olvasta, mi­dőn Gábor arkan­gyal, aki a leg- arkangyalabb az arkangyalok kö­zött, s e minőség­ben tölti bp a Jó Isten titkári teen- dőit, halkan ko­pogott és belépett. — Hát mit szólsz hozzá, édes fiam — nézett fel á Jó Is­ten az újságból -L, a Csepel lett a baj­nok — mondta. — Uram, ez is a te országod erejét bizonyítja, mert í m. vannak még csodák — mondta Gábor arkangyal és meghajtotta fe­jét, majd így foly­tatta. — De nem ezért jöttem tró­nusodhoz ... .4.2 emberek ^"'’sz­kodnak, hop; a Földön nincs nyár ... S azt is meg kell mondanom őszintén. hogy. hogy... — kereste a szavakat Gábor arkangyal — nos, szóval a nevedet is emlegetik az időjárással kap­csolatban ... Iga­zán. tehetnél vala­mit. uram .. . A Jó Isten na­gyot sóhajtott és leeresztette az új­ságol, hiába, nem lehet még az Is­tennek sem egy nyugodt pillanata, aztán hátranyúlt a trónusa mögött le­vő kapcsolótáblá­hoz. fordított egyet a kapcsolón, egy pillanatig figyelte a radar képernyő­jét. babrált még valamit egy karon, aztán megelége­detten hátradőlt és elkezdte olvas­ni a Harsona kül­politikai rovatát. Nem telt bele egy negyedóra sem — ez az idő a Földön legalábbis két és fél nap —, mikor Gábor arkangyal újból belépett,.. — Uram, az em­berek panaszkod­nak .. .. Nagy a meleg... Segít­hetnél rajtuk, mert — megmondom őszintén — a me­leggel kapcsolat­ban a neved is fel­merült, és igazán nem előnyös fo­galmazásban. A Jó Isten még nagyobbat sóhaj­tott. újból leen­gedte az újságot, újból hátrányait a trón mögé, pisz­kálgatott valamit a kapcsolótáblán, újból figyelni kezdte a radar képernyőjét, aztán megelégedetten hátradőlt trónusán és olvasni kezdte az újság belmeny- nye\ rovatát. AUg olvasott azonban agy ne­gyedórát. amely idő, mint már tud­juk. megfelel a Földön legalább két és fél napnak, amikai .,. ... És amikor Gábor arkangyal hatodszor kopog­tatott be a Jó Is­tenhez, az Uraf elkapta a méreg... — Hát ezeknek a jóisten se tudna eleget tenni... Ha meleg van, az a baj, ha hűvös, az nem tetszik... Közben már any- nyit csuklók, hogy görcsöt kap a re­keszizmom — mor­golódott nagy mér­gesen és talpraug- rott: — Velem nem toltok ki. földiek! — kiáltotta és ki­szaladt a laborató­riumba. ahol an­nak idején hat nav alatt elkészí­tette a Földet, a csillagokat, az em­bereket és miegye­bet ... Kiszaladt. rá­szánt még egy tél­órát és megterem­tette a Meteoroló­giai Intézetet... Szidják azt az emberek! (egri) EGRI VÖRÖS CSILLAG Aranyiszimfónia (szélesvásznú) EGRI' BRÓDY Emilia Gfilotti -£GRI KERTMOZI - A kis líazug GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Aranyszimfónia GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy Caruso HATVANI VÖRÖS CSILLAG Pármai kolostor (I—II. rész) HATVANI KOSSUTH Othello FÜZESABONY Az utolsó paradicsom HEVES Anatol úr kalapja .jETlRVÁSARA A 18-as év !\ud isták sztrájk;n A Rio de Janeiró-i nudista telep alkalmazottai sztrájkba léptek. Követelik, hogy rossz idő esetén legalább inget visel­hessenek. A SZÓRAKOZOTT MATEMATIKUS LEVELE ^ WWWVWWWVWVWV\^VWvWWWWWWWWAWWWWWV\'VVVWWvVvWVWVW'AWAWV\V Itt kereste fel Edward Wil­liams, a CIC ügynöke, akinek jövetelét Farkas előre jelezte. — Williams nagyon fontos ember, a főnökök közé tarto­zik — mondta róla Gyulainak. Legyen nagyon előzékeny ve­le, s amit kérdez, arra vála­szoljon legjobb tudósa sze­rint..; — figyelmeztette az újoncot Farkas. / Amikor Edward Williams megjelent, elsősorban a sze­mélyi igazolványok kiállításá­nak módjáról érdeklődött. Ap­rólékos gonddal faggatta Gyu­lait, s látszott rajta, hogy nem ő az első ember, akitől felvi­lágosításokat kap a magyaror­szági személyi igazolványok­ról. Gyulai úgylátszik Mr. Wi'- liamsnak is megnyerte r tet­szését, mert újabb megbízást kapott. Felszólították, hogy a bécsi magyar követségen je­lentse be hazatérési szándé­kát. Gyulai nem mert ilien- kezni, de a félelemtől borsózó háttal tett eleget a felszólí­tásnak. Ráadásul a tervezett hazatérés újabb kényelmetlen­séget is jelentett számára. A viszonylag kényelmes szál­lodai szobából vissza kellett költöznie a lágerbe, hogy ne legyen gyanús, hogy ne ku­tassák miből él, miből telik szállodára, amikor hazatérési kérelmét elbírálják. Hazatérési kérelmének elin­tézése előtt Nyugat-Németor- szágba került, ahol a Walka- láger priccsén fekve Gyulai gyakran álmodozott arról, hogy milyen „hőstetteket” fog elkövetni, ha hazajöhet. S utá­na, ha megint visszamegy Nyugatra, a jutalom bizonyá­ra nem marad el. Kap annyi pénzt, hogy szépen berendez­kedhet, aztán már kényelme­sen dolgozhat, nem kell ilyen veszélyes vállalkozásba fognia. Magában azonban titokban azt gondolta, hogy bárcsak el­utasítanák hazatérési kérel­mét. Sehogysem akarózott ne­ki ilyen veszélyes küldetésbe indulni. Ugyanebben a lágerben la­kott azon a reggelen is, amikor a magyarországi ellenforradal­mi megmozdulás hírét meghal­lotta. Még feküdt, amikor az egyik lágerlakó berobban a szobába: — Hallották? Magyarorszá­gon felkelés van! Vége a kom­munistáknak, nemsokára me­hetünk haza valamennyien! Gyulai nagyon bátornak érezte magát, s nemsokára né­hány társával együtt elhatá­rozta. hogy Magyarországra megy, a kommunizmus, a népi demokrácia ellen harcolni. Felkeresték Mr. Lángot, a tábor amerikai parancsnokát. A táborparancsnok végighall­gatta őket. — Nagyon megértem az önök lelkesedését és magam is így tennék az önök helyében! — mondta. — A magam részé­ről minden támogatást meg­ígérek. Csakhogy a hazatérés­nek bizonyos technikai felté­telei is vannak. Ebben a kér­désben nem dönthetek, nem is intézkedhetem egyedül. Legye­nek nyugodtak, rövidesen fel fogja önöket keresni az az úr, aki ebben illetékes ... Az illető, akiről Mr. Lang beszélt, rövidesen meg is érke­zett. Jankins néven mutatko­zott be, s az amerikai légi­haderő tisztjének mondta tna- gát. — i Nos, uraim? — kérdezte Mr. Jankins. Gyulai volt a csoport szó­szólója, ő mondta el terveiket. Okvetlenül haza akarnak men­ni, mégpedig nem üres kéizel, hanem fegyverrel. Harcolni akarnak, s ehhez fegyver kell. Anyagi segítségre van szükség. Ezt kérik az amerikai had­seregtől. Mr. Jankins ünnepélyes volt, mint egy methodista lelkész; — Uraim, örömmel üdvözlöm mindnyájukat! Ilyen fiatal­emberekre .van szüksége Euró­pának! Mindent megteszek, hogy .segítségükre legyek. Eb­ben az ügyben azonban én nem dönthetek, hanem parancsno­kaimhoz, sőt esetleg az ameri­kai kormányhoz kell fordul­nom. Minden esetre most ' e- gyek, tájékozódom, de rövide­sen visszatérek! Mr. Jankins elment, s még aznap visszatért a lágerbe. Ekkor csak Gyulait kérette magához, őt tekintette a cso­port vezetőjének: (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents