Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-14 / 163. szám

2 NßPÜJSÄG 1959. július 14., kedd Ä kommunizmus felé A pártoktatásban a leg- utóbbi időben sokat vi­tatták azt a kérdést, hogyan értsük azt a tételt, hogy a szocialista országok egyszerre jutnak el a kommunizmusba. Véleményünk szerint helyte­len a kérdésnek ily módon való feltevése. S mielőtt tár­gyalásba kezdenénk, először is meg kell állapítani, hogy a megfogalmazás nem egész- n pontos. Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán tartott beszámolójában a kö­vetkezőket mondotta: „Elmé­letileg inkább helytálló az a feltételezés, hogy a szocializ­mus országai a szocialista rendszer lehetőségeinek sike­res felhasználásával többé-ke- vésfoé egy időben mennek át a kommunista társadalom fel­sőbb szakaszába". Tehát nem egyszerre, hanem többé-ke- vésbé egy időben jutnak el a kommunizmusba. A kongresz- szus. határozatai világoson le­szögezik: „A múltban gazda­ságilag elmaradott országos; — a többi szocialista ország tapasztalataira, az együttmű­ködésre és a kölcsönös segí­tésre támaszkodva — gyorsan pótolják gazdasági és kultu­rális elmaradásukat. Ily mó­don kiegyenesedik valamennyi szocialista állam gazdasági és kulturális fejlődésének vona­la, gyors ütemben valósulnak meg a kommunizmus első sza­kaszából a második szakaszba Való átmenet feltételei. Köze­ledik az idő, amikor ezek az országok — akárcsak a Szov­jetunió — a kommunista tár­sadalmat fogják építeni.'’ A z eddigiekhez hozzá le- hét még tenni az MSZ­MP Központi Bizottsága már­ciusi határozatának egyik té­telét: „A XXI. kongresszus határozatának történelmi fon­tosságú megállapítása, hogy a szocialista országok lényegé­ben egyszerre jutnak el a kommunizmus kapujához.” A márciusi határozatban tehát lényegében . megismételte a Központi Bizottság a XXI. kongresszus egyik megállapí­tását. Ezek a megállapítások a marxizmus—leninizmus ta­nításából fakadnak és oly nagyszerű távlatokat tárnak fel számunkra is, amilyenek­ről egy pár évvel ezelőtt még a legjobb marxisták sem ál­modtak. Azonban az elmúlt évek alatt a szocialista orszá­gokban végbement mérhetet­lenül nagy fejlődés a marxiz­mus—leninizmus új alkalma­zását és továbbfejlesztését kö­veteli meg. Ez a fejlődés meg­mutatkozik mind a politikai, mind a gazdasági élet minden területén. Nem is olyan régen, az SZKP XXI. kongresszusán fo­galmazták meg. először, hogy a tőkés világrendszer mellett kialakult a szocialista világ- rendszer... Kissé régebben, 1949-ben alakult meg a szo­cialista országok által meg­szervezett Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa. De ami­kor megalakult, ugyan ki gon­dolta volna, ki sejtette volna, hogy ilyen hamar ilyen rop­pant feladat háruljon rá:ösz- szehangolója legyen a tervek­nek, segítse a szocialista rend­szer minden országát, hogy minél hamarabb elérje az élenjárók színvonalát, és ek­képpen a fejlődés jelenleg még hullámos vonala kiegye­nesedjék. Ma már ez a való­ság: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legfőbb feladata, hogy elősegítse az összes szocializmust építő or­szágokban a szocializmus épí­tésének befejezését és meg­könnyítse az utat a kommu­nizmus kapujához. Emellett természetesen a KGST-nek az is feladata, hogy a szocialista országokat segítse a tőkés vi­lágrendszerrel folytatott ver­senyben való végleges győze­lem érdekében. Ugyanis a ka­pitalizmussal folytatott ver­seny és a szocializmus fel­építéséért folyó küzdelem el­választhatatlanul egybeforrt. M inthogy a küzdelem a szocializmus felépítésé­ért nem most, a XXI. kong­resszussal kezdődött meg, ha­nem azóta folyik, amióta az első szocialista állam, a Szov­jetunió megalakult, és Később, amikor újabb európai és ázsi­ai országok léptek a szo­cializmus építésének útjára, ez a küzdelem ki Is szélese­dett — ugyanúgy . a tőkés rendszerrel folytatott verseny is a Szovjetunió megalakulá­sával vette kezdetét. A ver­seny célja ezelőtt negyven év­vel is ugyanaz volt, mint most: utolérni és felülmúlni a ka­pitalizmust. Bizonyos területeken ez már régen igen sokban sikerült. A szocialista országok társadal­mi rendszere és e ■ rendszer demokráciája messze felül­múlja a tőkés rendszer de­mokráciáját, mivel itt a hata­lom és a demokrácia a dol­gozó népé. Az egy főre eső fogyasztás is — a szocialista országok összességét tekintve —• Szintén felülmúlja a tőkés rendszer országainak összes­ségét. A szocialista társadal­mi rendszer fölényét az is bi­zonyítja, hogy ezekben az or­szágokban általában megszűnt az írástudatlanság és köz­kinccsé vált az emberiség kul­túrája. További kivívott győ­zelem az, hogy a szocialista országok többségében egészsé­gesebbek az emberek és hosz- szabb az átlagos életkor, mint a legfejlettebb tőkés orszá­gokban. Szinte vég nélkül so­rolhatnánk a listát a tőkés or­szágokkal folyó verseny eddi­gi győzelmeiről. Vajon az ta­lán szintén nem mutatja a szocializmus fölényét, hogy a szocialista országokban lénye­gében megszűnt a munkanél­küliség? A verseny tehát a kapitalizmussal azóta folyik, mégpedig a szocialista orszá­gok javára győzelmesen, mi­óta a szocialista országok megalakultak, azaz pontosab­ban, mióta ezek az országok ráléptek a szocializmus építé­sének útjára. Többen a versenyben részt vesz minden szocialista ország és versenyez minden tőkés országgal. A kapitaliz­mus és a szocializmus Közötti versenyt tehát nem csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok vívják meg, hanem minden szocialista ország, minden tőkés országgal. A je­lenlegi feltételek és adottsá­gok között ebben a verseny­ben a győzelem egyenlő a szocializmus teljes felépítésé­vel és egyenlő azzal, hogy elérkezünk a kommunizmus kapujához. Ilyen óriási, világméretű és az egész emberiség sorsát meghatározó küzdelem nem folyt még a világon. Bár hoz­zá kell tenni ehhez, hogy a szocialista világrendszer győ­zelméhez ma már semmi két­ség nem férhet, hiszen ebben a rendszerben az országok fej­lődése minden tekintetben messze felülmúlja a tőkés or­szágokban eddig tapasztalt leglendületesebb fejlődést is. S mivel ez így van, ezért ke­rülhetett napirendre most a tőkés rendszer gazdasági téren való túlszárnyalásának fel­adata. A maga számára minden szocializmust építő ország, nép, pontosan meg is hatá­rozta a feladatokat, mert ab­ból indult ki, hogy a szo­cialista rendszerben a gazda­sági fejlődés új törvényei ér­vényesülnek, amilyeneket az emberi társadalom a múltban nem ismert. A fejlődés eme felismert törvényei alapján a gazdaságilag elmaradott or­szágok a többi szocialista or­szág tapasztalataira, az együtt­működésre és a kölcsönös se­gítségre támaszkodva gyorsan pótolják elmaradásukat, sza­kadatlanul fejlesztik gazdasá­gukat és kultúrájukat. Ezerszer is szerencsések azok a népek, a mi népünk is,- amelyek a Szovjetunió se­gítségével kivívták szabadsá­gukat, megteremtették hazá­jukban a dolgozó nép ural­mát és megkezdték a szo­cializmus építését. Ezek a né­pek már több évvel vagy év­tizeddel hamarabb lábaltak ki az osztálytársadalom nyomo­rából, mint azok a népek, amelyeknek sorsa ma is mér­hetetlen szenvedés és ember­telen nyomor... A hős szovjet munkásosz- tály és a szovjet nép közel negyven éven át, mérhe­tetlen áldozatok árán védte meg a világ elsp szocialista államát. Temérdek vért on­tott a haza védelmében és le­küzdhetetlen energiával épí­tette fel a szocializmus orszá­gát, a világ munkásmozgal­mának lebírhatatlan bázisát, a szocializmusnak, a kommu­nizmusnak első végleges ha­záját. Ezért minden küzdel­münk alapja, kiindulópontja a szovjet nép eddigi küzdelme és mai országa. A mi küzdel­münk támasza a Szovjetunió és most ’már a köréje tömö­rült szocialista tábor is. Mi még nem érkeztünk el a szocializmus építésének ha­ladott szakaszába. Alig hagy­tuk el még a kezdeti lépése­ket. Bár államunk szocialista típusú állam, iparunk szo­cialista ipar, de mezőgazdasá­gunkban még csak a szo­cializmus kezdeti lépéseit tesz- szük. Az emberek tudatáról sem mondhatjuk el, hogy dol­gozó népünk egészében szo­cialista. Hatalmas feladatok állnak tehát előttünk. Ezekkel megbirkózni egyedül nem tu­dunk, nem tudnánk. Talán év­tizedek telnének el. Így pedig: ezermillió ember küzd és dolgo­zik azért, hogy mi is — velünk — sikeresebben és gyorsabban ha­ladjunk előre. Így hát mér­hetetlenül nagy a mi erőnk és lehetőségeink is soha nem remélt mértékben megnöve­kedtek. Így aztáh hamar el­jutunk majd a kommunizmus kapujához, hiszen tapasztala­tokat, segítséget kapunk min­den szocialista országtól. Ezer­éves történelmünkben soha nem nyíltak népünk előtt ilyen ragyogó távlatok. Azonban nekünk is ki kell vennünk részünket e hatal­mas - küzdelemből, A Szovjetunióban a hétéves terv első negyedévi célkitűzé­seit túlteljesítették. A Kínai Népköztársaságban az elmúlt év a gazdasági élet ugrássze­rű fejlődésének esztendeje volt. Ma már Kínában több szenet termelnek, mint Ang­liában és az idén acélterme­lésben is túlhaladják Angliát. Az ugrás mértékére mi sem jellemzőbb, minthogy Kíná­ban 94 000 szerszámgépet gyártottak tavaly — többet mint Angliában. Mi sem bi­zonyosabb hát annál, mint­hogy az első ugrást további­ak fogják követni. Bulgáriá­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlová­kiában, Albániában nagy küz­delem indult meg a tervek határidő előtti teljesítéséért. Ugyanez folyik Romániában, Lengyelországban és Koreá­ban. A Koreai Demokratikus Köztársaságban például határ­idő előtt két évvel fejezik be az ötéves tervet és már az idén a legfontosabb cikkek termelésében utolérik Ja­pánt ... T/" özei ezermíllió ember " tervszerű küzdelme fo­lyik most a közös előrehala­dásért, a szocialista országok fejlődése vonalának kiegyene- sítéséért. Es megindul a köl­csönös segítség. Óriási olaj- szállító csővezetékek épülnek. A közeljövőben a villamos­energia milliárd kilowattórái áramlanak az elmaradott or­szágok félé. és a világ egy- harmad részén mindenfelől hosszú vonatrakományok vi­szik a fejlődést meggyorsító nyersanyagokat és • árut... Ezernyi ezer rakomány ... S mind-mind közelebb hozza a jövőt. Közeledik az idő, amikor minálunk is, akárcsak a Szovjetunióban, a kommu­nista társadalom fog épülni. U? vostámasz-front munkábaállítását tervezik a gyöngyösi Xll-es aknánál Az éves terv teljesítésére nagyarányú gépesítés kezdő­dött az év elején a Mátravi- déki Szénbányászati Tröszt aknaüzemeinél. A legtöbb gé­pét a gyöngyösi Xll-es akna kapta. Munkába kezdett a Hidasi­féle rakodógép, az F 4-es és a D ombasz-kombá j n, g új modem vastámasz-frontokon dolgoznak a bányászok. Most 400 darab vastám érkezett a gyöngyösi XII-es aknához, amivel újabb vastámasz-front üzembeállítását tervezik a bá­nya vezetői; Szovjet—etiópiai közös közlemény MOSZKVA (TASZSZ) I. . Hailé Szelasszié Etiópia császára, kíséretével 14 napot töltött - a Szovjetunióban. Szovjetunióbeli tartózkodása •idején városokat, ipari léte­sítményeket, üdülőket tekin­tett meg. A szovjet lakosság minde­nütt szívélyes vendégszeretet­tel, meleg rokonszenwel fo­gadta a császári: és kíséretét, kifejezte mély rokonszenvét a vendégek és Etiópia baráti népe iránt. Hailé Szelasszié K. J. Voro­silov marsallt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnökét magas etiópiai érdemrenddel tüntette ki, K. J. Vorosilov pedig a Sz,uvo- rov-rend első fokozatát nyúj­totta át a császárnak. Halié Szelasszié és N. Sz. Hruscsov hasznos beszélgetést folytatott a világbéke megőr­zéséről és az afrikai népek szabadságának és függetlensé­gének kivívásáról. Mindketten kijelentették, hogy támogatják a kollektív biztonság, a be nem avatkozás és az együtt­élés elveit, amelyek elengedhe­tetlen feltételei a békés állam­közi kapcsolatok fejlődésének. Tárgyaltak még a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről. E tárgyalások kereskedelmi és gazdasági egyezmények aláírásával feje­ződtek be. A Szovjetunió alacsony ka­mattal 400 millió rubel hosz- szúlejáratú hitelt ad Etiópiá­nak az ipar és a mezőgazda­ság fejlesztésére. Megegyezésre jutottak a két ország kulturá­lis kapcsolatainak fejlesztésé­ben is. Őfelsége I. Hailé Szelasszié császár meghívta Etiópiába K. J. Vorosilov marsallt és N. Sz. Hruscsovot. A meghívást kö­szönettel elfogadták. A látoga­tás Időpontját később állapít­ják meg. (MTI) 4z etiópiai császár elutazott Moszkvából LONDON (MTI): A Reuter Iroda jelenti, hogy Hailé Sze- laeszié, etiópiai császár — két­hetes hivatalos látogatásának, befejeztével — hétfőn repülő­gépen Moszkvából Prágába utazott. Az uralkodót a repülő­téren Vorosilov és Hruscsov búcsúztatta. Időjárásjeientés Várható időjárás kedd estig: Vál­tozó felhőzet, többfelé záporesö, zivatar. Mérsékelt, időnként élén- kebb szél. A meleg kissé mérsék­lődik. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: 17—20, legma­gasabb nappali hőmérséklet ked­den: 27—30 fok. Távolabbi kilátások: záporok, zi­vatarok, a meleg kissé tovább mérséklődik. (MTI) Kozlov New York-i sajtóértekezlete mát, beszüntetik a Nyugat- Berlinből az NDK és a többi szocialista állam ellen irányú ló aknamunkát, s nem helyez­nek el Nyugat Berlinben atom- és rakétafegyvereket Javasoltuk továbbá, hogy az NDK és az NSZK egyenlő számú képviselőiből alakítót össznémet bizottság másfé éven át foglalkozzék a két né­met állam kapcsolatainak ki szélesítésével és fejlesztésével dolgozzon ki gyakorlati intéz kedést Németország egyesítő sésre, vizsgálja meg a néme békeszerződés elkészítésével é megkötésével összefüggő kér­déseket. Ha viszont az össz­német bizottság a megszabó! ’ időn belül nem hoz megegye­zéses döntést, az 1959-es kül­ügyminiszteri értekezleten képviselt államok ismét visz- szatérhetnének a nyugat-ber­lini kérdés megtárgyalására. Hol itt az ultimátum? — kérdezte Kozlov, majd íg’ folytatta:, „a külügyminiszte veknek Genf ben, minden erőfe szítésükkel arra kell törekedni ök, hogy megtalálják a berlir kérdés kölcsönösen elfogadható megoldását.” Kozlov befejezé sül a két társadalmi rendszer közti békés gazdasági versen gésről, valamint annak fontos­ságáról beszélt. A nyilatkozat elhangzása után a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyette se válaszolt az újságírók kér­déseire. ák égés* országrészt [ Argentínában lió hektár területet vásárolt meg Argentína chilei vidékén, A területen gazdag uránlelő­helyek vannak, „s az ameri­kaiak ellenőrzésük alatt tart­hatnak körülbelül 120 kilomé­teres határszakaszt. Santoni Argentin kongresszusi képvi­selő szerint ez a hatalmas ará­nyú földvásárlás nemcsak az ország gazdasági életét káro­sítja meg, hanem veszélyezteti biztonságát is. (MTI) mok beavatkozik ügyeibe“ szombaton mondott televíziós beszédében bírálta az amerikai szenátus egyik bizottságát, amely megidézte és kihallgatta Pedro Luis Lanzt, a kubai légi­erő megszökött, volt vezérkari főnökét. Fidel Castro megállapította, hogy a szenátusi bizottság el­járása azt jelenti, hogy „az Egyesült Államok beavatkozik Kuba belüayeibe.” Mint mon­dotta, Kuba esetleg az ameri­kai országok szervezeténél emel panaszt. Az AP amerikai hírügynök­ség erről szóló híradása meg­jegyzi, ho«v Fidei Castro a ku­bai forradalom befejezése óta még soha sem támadta ilyen élesen az Egyesült Államokat (MTI) A német kérdésre áttérve Kozlov megállapította, hogy sajnos sok amerikainak hely­telen, eltorzított elképzelése van a Szovjetunió német-poli­tikájának lényegéről. Egyesek azt állítják, hogy amikor a Szovjetunió a berlini kérdés­ben előterjesztette javaslatait, ultimátumot nyújtott be a nyugati hatalmaknak. Az ilyes­féle véleményeknek semmi közük a szovjet állásponthoz. Németországban — két ön­álló német állam alakult ki. A háború befejezése után lét­rehozott németországi meg­szállási rendszer Nyugat-Ber- lin kivételével egész Németor­szágban megszűnt. Javasoljuk, hogy Nyúgat-Berlinben is szűnjék meg a túlságosan hosz- szúra nyúlt megszállási rend­szer és legyen Nyugat-Berlin szabad város. Maguknak a nyugat-berlinieknek kell el­dönteniük, milyen rendszeri akarnak a városban. Hajlan­dók vagyunk hozzájárulni, hogy Nyugat-Berlinben jelké­pes létszámban nyugati és szovjet csapatok, -illetve sem­leges országok csapatai ma­radjanak. Minthogy a nyugati hatal­mak — folytatta Kozlov — most készek megoldani Nyu­gat-Berlin szabad város jelle­gének kérdését, a Szovjetunió ideiglenes nyugat-berlini egyezményt javasol. Jelképes nagyságúra csökkentik a há­rom hatalom nyugat-berlini megszálló csapatainak létszá­Amerikai monopolist vásároltak meg BUENOS AIRES (TASZSZ): Argentin lapjelentések szerint egy amerikai társaság megbí- zottainak és Argentínában be­jegyzett részvénytársaságnak közreműködésével hárommil­erek hétfői tanácskozása ra hosszat tartott taktikát alkalmazzanak a hét­fő délutáni teljes ülésen. Fidel Castro t f „Az Egyesült Álla Kuba bel HAVANNA (MTI): Fidel Castro kubai miniszterelnök felkelési kísérlet rasban sére és 500 felkelő élén fel­vonult a nyugat-hondurasi De Gracias városa ellen. Akciója azonban kudarcba fulladt és Velasquez Costaricába mene­kült. A vasárnapi kísérlet szintén meghiúsult. Mint szűkszavú hírügynökségi jelentések köz­ük, a fővárosban folytatott tűzharcnak 25 halálos, illetve sebesült áldozata van. A kor­mánycsapatok tüzérségi erők segítségével, leverték a felke­lést, — az AFP úgy értesült, hogy Velasqueznek ezúttal is sikerült külföldre menekülnie. NEW YORK (TASZSZ): Frol Kozlov, a Szovjetunió. Minisztertanácsának első el­nökhelyettese vasárnap New Yorkban -sajtóértekezletet tar­tott.. A sajtóértekezlet bevezető nyilatkozatában Kozloy el­mondotta, hogy kíséretével járt New Yorkban, Washingtonban, San Franciscóban, Detroitban, Chicagóban és más amerikai városokban. Ellátogatott gyá­rakba, farmokra, tudományos intézményekbe. Találkozott hi­vatalos személyiségekkel, a ér­telmiség, az üzleti körök kép­viselőivel. beszélgetett munká­sokkal és farmerekkel. Utalt arra, hogy két kellemes és hasznos megbeszélése volt Eisenhower elnökkel, találko­zott Nixon alelnökkel, Herter külügyminiszterrel, szenátorok­kal, kormányzókkal és polgár- mesterekkel. A szovjet államférfi kiemel­te. hogy az amerikai nép min­denütt szívélyes vendégszere­tettel fogadta a szovjet nép képviselőit. Az amerikai em­berek lépten-nyomon éreztet­ték, hogy akárcsak a szovjet nép, ők is békét akarnak, bé­kében akarnak élni a szovjet néppel. Kozlov megelégedéssel állapította meg. hogy a szoviet —amerikai kapcsolatok bővülé­se a jobb, kölcsönös megértés­hez vezetnek. Nem feledkezhetünk meg arról — folytatta Kozlov —. hogy a második világháború­ban országaink vállvetve har­coltak a közös ellenség, a hit­leri Németország ellen. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok nézeteltéréseit békés úton, tár­gyalások útján meg lehet ol­dani, az egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozás és a békés együttélés elvei alapján. n nyugati külügymimszti töiib mint egy ói GENF (MTI): Nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint az, amerikai, az angol, a fran­cia és a nyugatnémet külügy­miniszter hétfőn délben a gen­fi amerikai küldöttség szállá­sán több mint egyórás meg­beszélést tartott. Az AFP ame­rikai hírforrásra hivatkozva, azt írja, hogy a nyugati mi­niszterek megvitatták, milyen Kormányellenes , Hondu TEGUCIGALPA (MTI): Az AP és az AFP egybehangzó jelentései szerint vasárnap kormányellenes felkelés tört ki Hondurasban. Tegucigalpában a rendőrpa­rancsnokság épülete környé­kén vasárnap reggel heves harc folyt. Az amerikai nagy­követség közlése szerint a megmozdulást Armandó Velas­quez volt vezérkari főnök irá­nyította. Velasquez ez év má­jusában már szervezett felke­lést Roman Villeda Morales elnök rendszerének megdönté-

Next

/
Thumbnails
Contents