Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

6 nepüjsag 1959. július 10. péntek 8ZÜCS ANDRÁS: A% iskolai gyógy testnevelés gyakorlata i. A GYOGYTESTNEVELES olyan gyógymód, amely - gyógyászati segítő, eljárásokkal (pl. masszázs, fizikoterápia stb.) együtt — első­sorban a testnevelés módszereit használja fel a betegségek gyógyí­tására. Ebben az értelemben a gyógytestnevelés alatt kórházak­ban és gyógyintézetekben folyó foglalkozásokat értjük, amelyek tehát kizárólag a már meglevő be­tegségek kezelésére alkalmasak, részben pedig a betegség lezajlása után bizonyos ideig, mint utókeze­lés, hasznos. A továbbiakban a gyógytestne- velésnek egy eddig kissé elhanya­golt részével, az Iskolai gyógytest- neveléssel és ennek a bevezetése óta eltelt négy esztendő fejlődésé­vel kívánok foglalkozni. Az iskolai gyógytestnevelés, mint a neve is mutatja, az orvosi véle­mény alapján rászoruló tanulók részére, az iskolák tervszerű ok­tató-nevelő munkája keretében megszervezett foglalkozás. Ezek a foglalkozások, az orvosok irányí­tása és ellenőrzése mellett történ­nek és függetlenített gyógytest- nevelő tanárok vezetik. Az iskolai gyógytestnevelés kevesebbet, de olykor többet Is tartalmaz a kór­házi gyógytornánál. Kevesebbet tartalmaz azért, mert meglevő be­tegségeknél csak meghatározott esetekben alkalmazható. Például scoliosisok esetében az első orszá­gos gyógytestnevelés! konferencia határozata értelmében az iskolai gyógytestnevelés kizárólag a funk­cionális scoliosisok kezelésével foglalkozhat, míg az idiopathiás s.turktuális scoliosigpk a kórházi, illetve a rendelőintézeti gyógytest­nevelés hatáskörébe tartoznak. HEINE-MEDINO, csípőizületi fi­cam, vagy sérülések esetében is a kórházi gyógytestnevelés lép elő­térbe. Az iskolai gyógytestnevelés akkor jut szerephez, amikor a kórházi gyógytestneveléstől a be­teg állapotának további javulása már nem várható, a betegségnek azonban olyan következménye ma­rad vissza (pl. izomsorvadás), amely az iskola rendes testneve­lésébe történő foglalkoztatást nem teszi lehetővé. Ez utóbbi esetben tehát az iskolai gyógytestnevelés többet tartalmaz, mint a kórházi, mintegy folytatása annak. Többet jelent az iskolai gyógy­testnevelés annyiból is, hogy sze­repe van a megelőzés terén is (pl. hanyag testtartások esetében). Egerben az iskolai gyógytestne- velést az 1954—55-ös tanév második felében vezették be. Az akkori ál­lásfoglalás szerint a gyógytestne­velés szempontjából kizárólag ge- rincferdüléses tanulók jöhettek számításba. Az iskolaorvosok azon­ban megelőzően, ilyen irányú vizs­gálatokat nem folytattak, megfele­lő adatok tehát nem álltak rendel­kezésre. A város valamennyi iskolájából a testnevelésből eddig kirekesztett, felmentett tanulókat gyűjtöttem össze és részükre kimélő-torna jellegű foglalkozásokat tartottam. Budapesten a gyógytestneveléssel régebbi idők óta foglalkozó kollé­gák a legnagyobb megrökönyö­déssel hallgatták, hogy Egerben felmentett, köztük szívbeteg tanu­lókat is tornásztatok. Az iskolai gyógytestnevelés későbbi fejlődése azonban ugyanide vezetett, ma el­sősorban az Iskolák felmentett ta­nulóival foglalkozunk. Az 1955-56-os tanévben az Isko­lákból időközben kiválogatott ge- rlncferdüléses tanulók kerültek az iskolai gyógytestnevelés! foglalko­zásokra. A gerincferdüléses tanu­lók száma az utóbbi években or­szágos viszonylatokban is megnö­vekedett. AZ EGRI DOB0 István Gimná­ziumban például 500 tanuló közül 80-nál állapították meg, hogy ge- rincferdülés-gyanús. Igen találóan állapította meg az első országos gyógytestnevelésl konferencián az egyik hozzászóló, hogy „a szép testtartás szinte ki­ment a divatból”. Valóban, az if­júság körében „divattá” vált a nyegle, hanyag tartás. Persze, nem csupán „divat” kérdése ez. Ezek a gyerekek a II. világháború és azt követő nehéz gazdasági évek jegy­rendszeres világában nőttek fel. A gyengébb táplálkozás miatt cson­tozatuk gyengébben fejlődött. Eh­hez járult az iskolák tantermi el­látottságának nehézsége is. Az is­kolákban váltakozva folyik a ta­nítás és ugyanazokban a padok­ban ülnek délelőtt a 6—10 éves alsó tagozatos tanulók, mint délután a 10-14 éves felső tagozatosok, vagy megfordítva. Elméleti vonatkozás­ban emlegetjük a paddifferenciát és a pad-distanciát, az íráshoz és olvasáshoz átállítható padokat, s a gyakorlatban azonban az a hely­zet, hogy a tanulók 8 évig ülnek nem megfelelő padokban. Nem csoda, hogy gyengébb csontozatuk így nem tud eléggé ellenállni és meggörbülnek. Hozzájárul ehhez még az iskolák tornatermi felszerelésének hiá­nyosságai is, valamint a szakkép­zett testnevelő tanárok hiánya. Kormányzatunk mindezek felszá­molására egyre fokozódó erőfeszí­téseket tesz, de a megoldása nem történhetett meg máról holnapra, sajnos, a hiányosságok következ­ményeikkel együtt, sok helyen ma is fennállnak. ALAPOSABB szakorvosi vizsgá­latoknál bebizonyosodott, hogy a nagyszámú gerincferdülésesnek nyilvánított tanulók közül kifeje­zett ferdülés csak egészen kis számban mutatható ki, túlnyomó többségénél úgynevezett hanyag tartás esetével állunk szemben. (Folytatjuk) Sportérdekességek PÉNTEK HELYETT SZOMBATON JELENIK MECÍ A NÉPSPORT! Tornásznak az amerikai hivatalokban Az Egyesült Államokban kezdik felismerni, hogy a fizikailag és szellemileg is fárasztó hivatali munka kikapcsolódást igényel. Norman Dine amerikai szakértő helyteleníti a közkedvelt „irodai szuny ókálást”, s helyette különle­ges pihentető tornát ajánl. A hivatali torna néhány rövid gyakorlatból áll, ezek csak kevés időt vesznek igénybe, de utána a részvevők rugalmasabbakká, fris­sebbekké válnak. különböző szigetein volt, ahová a meggyűrűzött „versenyzőket*» re­pülőgépen szállították. A „cél” a Hawai-szigetek egyikén volt, ahol a madarak fészkelnek. A bajnokságot nyert albatrosz a 6630 kilométeres távolságot 32 nap alatt tette meg. Ezen a héten a Népsport kivéte­lesen péntek helyett szombaton jelenik meg. A változás azért tör­ténik, mert pénteken kerül sorra Prágában a Dynamo Prága-MTK KK-mérkőzés, Csepelen pedig a Csepel-Torpedo Moszkva nemzet­közi mérkőzés. I hatvani Robotka József ladarúgó-kupa eredményei PALYAFENNTARTAS—TANACS 3:1 (2:0) Hatvan: tóttá; A mérkőzés egy darabig szünetelt a nézők sportszerűtlensé­ge miatt. Bajnokságot nyert az albatrosz Madárvilág „sportéletében" nem­rég kimagasló eredményre került sor: versenyt rendeztek, amelyben egy sereg albatrosz vett részt. A versenyt ornitológusok rendez­ték, hogy képet alkossanak ma­guknak az albatroszok erejéről, szívósságáról és tájékozódási ké­pességeiről. A rajthelyt a Csendes-óceán A pályafenntartás csapata végig kezében tartotta a Játék irányítá­sát és biztosan győzött. Már az el­ső percekbeií gólt értek el Kiss II. révén. Majd a 25. percben Molnár labdájából Péllnek sikerült újabb gólt lőni és így a félidő eredménye 2:0-ra alakult. A n. félidő első perceiben ll-es- hez jutott a tanács csapata és a büntető lövésből 2:l-re szépített. A 60. percben Kúti szerezte meg a pályafenntartás harmadik gólját. Később Darabost (Pályafenntartás) durvaságért a játékvezető klállí­ALLOMAS—CUKORGYARI ÖREG-FICK 0:0 Rédecslt (Cukorgyár) durvasága miatt kiállították. A kupa állása a következő: 1. C. öregfiúk 2 1 1 — 3:1 3 2, Alállomás 1 1------1:0 2 3. Fütőház 11------4:1 2 4. Pályafenntartás 2 1 — 1 4:5 2 5. Állomás 1 — 1 — 0:0 1 6. Spartacus 1----1 1:3 ■ 7. Tanács 2----2 1:4 (F üzér János) Nyári Totó Kupa mérkőzés Az Egri SC csapata biztosan győzött a Budapesti Traktorgyár együttese ellen 4 Egri SC— Bp. Traktorgyár 2:0 (2:0) Eger, 1000 néző. V.: Kiss. Eger: Erdei - Lisztóczky, Boros, Hévász - Bóta, Kelemen - Takács, Váraljai, Hidvégi, Hanus, Szász. A mérkőzést az Egri SC salak­pályáján játszották, amit gondo­san előkészítettek erre az alka- lomra. , .... Az egri csapat indította a jaté" kot és már az első percekben lát­szott, hogy a hazaiak nagy lendü­lettel és küzdeni akarással léptek a pályára. Gyors támadásokat vezettek az egri csatárok, míg a budapestiek technikai felkészültsége tűnt ki ebben a játékrészben. A budapesti együttes a mérkőzés 20. percében ügv látszott, hogy magára talál és többször teremtettek gólveszélyt az egri kapu előtt, azonban Erdei kapus nagyszerű beavatkozásai minden esetben sikerültek. A 32. percben Takács középen futott el, azonban a 16-oson belül a traktorgyári védők felvágták és a játékvezető 11-est ítélt. A bünte­tőt Takács értékesítette. 1:0. Továbbra is az egri csapat irá­nyítottá a játékot, először Hanus távoli lövése foglalkoztatta a ka­pust, majd pár perc múlva sike­rült a hazaiaknak megszerezniük a második gólt. Egy traktorgyár! •ámadést megállítottak az egri vé­dők, középre küldték a labdát és Hanus a félpályáról kiugrott. Először a kifutó kapusba lőtt, de a labda a befutó védőkről a há­lóba pattant. 2:0. A gól után Cserjést, a budapes­tiek csatárát, a játékvezető felese­lésért kiállította. A II. félidő egri támadással In­dult és úgy látszott, hogy a hazai csapat kihasználja az emberelőnyt es nagyobb arányú győzelmet arat. Az 50. percben ragyogó adogatás után Hanus egy hajszállal lőtt a kapu mellé, majd Lisztóczky ha­talmas bombáját védte a kapus. Sok, nagyszerű támadást vezettek az egri csatárok, azonban nem si­került a góllövés. Az 58. percben Hidvégi közeli lövése a kapusba akadt. A Bp. Traktorgyár térfelén foly­tatódott ezután Is a játék. A bu­dapesti játékosok sportszerűden belemenésekkel igyekeztek behoz­ni emberhátrányukat. A 73. percben Beviczkyt, a fővá­rosiak jobbhátvédjét, a játékveze­tő utánrúgásért kiállította. A 9 emberrel játszó budapesti együt­tes ellen sem sikerült azonban újabb gólt elérni az egri csatárok­nak. Nagyszerűen adogattak a me­zőnyben, a kapu előtt azonban mindig adósok maradtak a befeje- zéssel» A 75. percben Hidvégi kiugrott a védők között és a felpattanó labdát öt méterről a kapu fölé emelte. Majd öt perc múlva újabb Kos Gyöngyös város sportszerető kö­zönségének és sportolóinak köszö­netét tolmácsolom most a Gyön­gyösi Spartacus Sportkör labdarú­gói felé abból az alkalomból, hogy elnyerték Heves megye 1958—59. évi labdarúgó bajnoki címét, ez­által kivívták az NB ni-ba való feljutást, Gyöngyös város sportrajongói évek óta várták azt a napot, ami­kor a gyöngyösi labdarúgók egy osztállyal ismét feljebb lépnek, be­bizonyítva, hogy Gyöngyösön is vannak jóképességű labdarúgók. Ez a várvavárt nap most elérke­zett. A városnak Ismét van kiemelke­dő tudású labdarúgó-csapata, mely megérdemelten került magasabb osztályba. Az elmúlt évek alatt sokat fejlő­dött a magyar labdarúgás. Bátran állíthatjuk, hogy a mal NB IH-as mérkőzések szinvonala erősen megközelíti azt a szintet, amelyet négy-öt évvel ezelőtt az NB II-es mérkőzéseken láthattunk. Nem kisebb dicsőség tehát ma az NB IH-ban futballozni, mint öt évvel ezelőtt az NB II-ben! gólhelyzet alakult ki a budapesti kapu előtt. Kiss játékvezető közvetett sza­badrúgást Ítélt az öt és feles sar­káról. Hanus hozta játékba a lab­dát, amely végig gurult' a kapu előtt és először Hidvégi hibázott három méterről, majd Szász egy méterről a kapufára továbbította a labdát. Az egriek a későbbiek során sem tudták kihasználni a kínálkozó gólhelyzeteket, amit a csapat takti­kai felkészültségének rovására le­het Írni. A 85. percben kiállították a Traktorgyár együtteséből a har­madik játékost is. A játékvezető Gilllt feleselésért küldte le a pá­lyáról. Jók: Takács. Hanus, Lisztóczky, Erdei és Hidvégi, • • •• i injuk Köszönjük a Gy. Spartacus lab­darúgóinak: ezt a nehezen kivívott, de annál értékesebb bajnokságot. Hogy valóban nehezen kivívott bajnokság volt, ml sem blzonyitja jobban, mint az a tény, hogy egy héttel a befejezés előtt még három pályázója volt a bajnoki címnek. Annál nagyobb dicsőség a Gy. Spartacus labdarúgóinak a bajnok­ság kiharcolása, mert az elmúlt nyolc nap alatt három nagyon ne­héz mérkőzést kellett megnyerni­ük, s egyetlen döntetlen eredmény elütötte volna őket az NB Ill-tól. Ez a három mérkőzés nemcsak fizikai, de szellemi megerőltetést Is követelt a játékosoktól, nem­csak Jó labdarúgást, de szívet és küzdenitudást is. A játékosok jől megáliták a he­lyüket és most végre a labdarúgás mellett küzdenltudásból is jelesre vizsgáztak. A Gy. Spartacus labdarúgóinak az NB Ill-ban is sikeres szerep­lést, erőt, egészséget kívánunk. Gyöngyös város labdarúgó szurkolói nevében: SZKOCSOVSZKY TIBOR A növényvilág igen fontos szerepet tölt be az emberi tár­sadalom életében. Táplálékunk jelentős részét közvetlenül a növények szolgáltatják. Ugyan­csak figyelemre méltó az ipari növények nagy mennyisége és nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az ember igen sok közszükségleti tárgyát nö­vényi eredetű anyagból készíti. A növények felhasználása a tudomány fejlődésével egyre sokoldalúbbá válik. Az ősember az őt körülvevő természetből először a növé­nyekkel ismerkedett meg. A tűz feltalálása előtt, a kezdet­leges vadászat és állattenyész­tés szakaszában táplálékát fő­leg a növényvilág szolgáltatta. Saját megfigyelései és tapasz­talatai alapján fokozatosan rá­jött arra, hogy az egyik nö­vény íze édes, a másiké keserű, az egyik növény bódító, a má­sik élénkítő, serkentő hatást vált ki. Saját tapasztalata alap­ján rájött arra is, hogy az egyik növény gyógyítóan hat, a másik éppen mérgező. Természetesen az ősember nem ismerte az egyes növényekben kiala­kuló sajátos hatóanyagokat, de tapasztalta azok előnyös, vagy káros hatását. Ezért — tudat­lanságában — a gyógynövénye­ket misztikus, természetfeletti erővel ruházta fel. Az őstár­sadalomban, de különösen a középkorban — s a Föld egyes vidékein még napjainkban is — a gyógyítást úgynevezett va­rázslók, sámánok, bűbájosok, kuruzslók, papok végzik. Ezek a gyógyszerként használt nö­vényi főzetekkel való kezelést különböző szertartásokkal kí­sérték. Sok esetben pedig ezek­nek a szertartásoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint magának a gyógyszernek. A legősibb kultúrájú népek fennmaradt írásos emlékei kö­zött találunk olyan feljegyzé­seket, rajzokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes, ma is elterjedt gyógynövényeket már i. e. 6000 évvel ezelőtt használtak. Mezopotámia ős­lakói és az egyiptomiak a ma is használatos gyógynövények közül ismerték és használták az aloét, a lent, a mustárt, az ópiumot, ürmöt, mentát, rici­nust, fokhagymát. Fejlett gyógynövény-ismeretekkel ren­delkeztek az ókori kínaiak, in­dusok, föníciaiak, görögök és a rómaiak is. Ezeknél a népeknél a gyógyítás és varázslat telje­sen összefonódott, miszticiz­musba veszett. A hagyma és a fokhagyma gyógyító erejében való hit pél­dául, a keleti népek útján, a kereskedelmi kapcsolatak ré­vén Európába is átkerült. Falvainkon is egyes helyeken a fokhagymának olyan mági­kus erőt tulajdonítottak, hogy zacskóba varrva a kisgyerme­kek nyakába akasztották, úgy­mond igézés ellen. Az őskori népek a betegséget a „rossz szellem” művének te­kintették. Éppen ezért gyógy­kezelésük is arra irányult első­sorban, hogy a „rossz szelle­met” kiűzzék a betegből. A gyógykúrát vad táncokkal, füs­töléssel, nagy zajjal, dobolás­sal, ráolvasással kísérték, A rabszolgatartó társadalomban a primitív népek varázslóit, sá­mánjait a papok helyettesí­tették. Ezek azt hirdették, hogy Hatvan varas anpahönyvéből Születtek: sári Erzsébet Katalin, Tari Zsuzsanna, Búzás István, őszi Judit, Bata László, Basa Mária Magdolna, Gyimesi Klára Katalin, Dobóczld Marianna. Csemer Fri­gyes, Karácsony Mihály, Karácsony László, őszi Csaba, Oláh István, Pál Gábor, Szeder Éva, Szécsényi Kálmán. Házasságot kötöttek: Kollányl László Miklós—László Ildikó Ilona. Pál István—Kiss Mária Erzsébet* Meghaltak: Fehér Illésné (Tomoga Franciska), özv. Sisa Tamásné (Hegyi Ilona), Tamás Márton, Ko­vács Lukácsné (Juhász Veronika), Kontra Mihályné (Tóth Margit). Adamkó János. csak azok a gyógyszerek segí­tenek a betegen, amelyeket a vallásos szertartások közepette használnak. A papok mellett a betegek gyógyításában azon­ban továbbra is szerepet ját­szottak a kuruzslók, akik rá­olvasással „gyógyítottak”. A középkor folyamán a gyógynövényekre és hatásukra vonatkozó ismeretek egyre gya­rapodtak, azonban gyógyhatá­súkat inkább spekulatív, mint gyakorlati úton akarták kimu­tatni. Így Paracelsus is (1493- 1541) —, áld az alkímiát a gyógyszerelőállítás szolgálatába akarta állítani — a gyógynö­vények meghatározását és al­kalmazását illetően téves tano­kat hirdetett. Azt tanította, hogy a növény színe, szaga, íze, alakja annak gyógyászati felhasználására utal. Eszerint a vesealakú levél a vesére, a szívalakú levél a S2ávre hatna. E tévtan következtében olyan növényekre is ráhúzták a „gyógynövény” jelzőt, ame­lyeknek valójában nincs gyógy­hatásúk, sőt sok esetben ártal­masak. A nagy földrajzi felfedezé­sek jelentősen gazdagították a gyógynövényekre vonatkozó ismereteinket is. A gyógynö­vények kutatásában, elterjesz­tésében és a felhasználás mód­szerének kidolgozásában igen nagy szerepet játszottak a kö­zépkorban megalakult botani­kus kertek, amelyeknek a gyógynövénytermesztés egyik fontos, közvetlen feladatuk volt. Ilyenek voltak a paler­mói, a velencei, a moszkvai és a pétervári füvészkertek, ame­lyeknek régi neve — orvossá­géig keitek (hortus medici) — eredeti hivatásukat tükrözi. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a termé­szettudományok, a technika fejlődésével sikerült a gyógynövényekben levő hatóanyagokat Kivonni és azokat szétválasztani. Üj kor­szak nyílt a gyógynövények felhasználásában, amely egyre inkább tudományosan megala­pozott. A tudomány felvette a harcot az eddigi babonás hie­delmekkel és egyre inkább visszaszorítja azokat. » A gyógynövények nagyabb része igen erős hatású mérget tartalmaz. Ma már ismeretes, hogy ezek a mérgek bizonyos mennyiségben és egyes beteg­ségek esetén gyógyszerként al­kalmazhatók. Egyes növények azonban annyira mérgezőek, hogy még a legelőn legelő ál­latok is elkerülik. Ilyenek pél­dául a zászpa, a gyűszűvirág, a sisakvirág, az őszi kikírics, a bolondító beléndek, a csat­tanó maszlag, a gyilkos cso- morika, a foltos bürök, ame­lyek igen erős mérgeket tar­talmaznak. A mérget tartal­mazó növények közül nagy jelentőségűek azok, amelyek az ember idegrendszerére iz­gató vagy bénító hatóanyago­kat tartalmaznak. Ezeknek a növényeknek az ókor varázsla­taiban. valamint a középkor boszorkányhistóriáiban igen nagy szerepük volt. Ilyen pél­dául az ópium, amelyet a kerti mák tejnedvéből és szá­rából nyernek, valamint a ha­sis, amelyet egy kenderfajtá­ból állítanak elő. A gyógynövények felhasználása a jelenkori gyógyászatban igen jelentős. Ma már az egész világon nagymértékben ter­mesztik a különféle gyógynö­vényeket, amelyek jelentékeny mennyiségű nyersanyagot szol­gáltatnak a gyógyszeripamak­Hazánk igen gazdag külön­féle gyógynövényekben. Eze­ket ma már az orvosok elő­szeretettel ajánlják — termé­szetesen pontos orvosi utasí­tás szerint. Éppen ezért gyógy­növényt csak gyógyszertárban — vagy szaküzletben, orvosi rendeletre vásároljunk, és óva­kodjunk az olyan személyek­től, akik megfelelő növényis­meret hiányában kétes növé­nyeket ajánlanak a betegek­nek; Hazánkban a dolgozók, meg­felelő, ingyenes orvosi keze­lésben részesülnek. Éppen ezért betegség esetén fordul­junk orvoshoz. Ezzel elejét vehetjük a betegség súlyosbo­dásának, amit a szakismeret hiánya, vagy a babonás hie­delem okozhat. ■ | - I Uj boltok Gyöngyösön és Hatvanban A Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat to­vább bővíti bolthálózatát Hat­vanban és Gyöngyösöm. Gyön­gyösön augusztus 15-én nyílik meg az új, ízléses berende­zéssel felszerelt tejcsárda a Köztársaság téren. Az eddigi talponálló helyett az új tej- csárdát asztalokkal, székekkel rendezik be, és tovább bővítik az áruválasztékot Is. Az új tejcsárda mellett modern tej- boltot nyitnak, ez azonban »teljesen különválasztott lesz a Tejcsárdától. A mostani, szűk tejbolt helyén, a Fő téren új­ra megnyitják a helyiséghiány HÁZIASSZONYOK figyelem! Augusztus l-től mindenfajta ház­tartási gépek Javítását vállaljuk. Cím: Fémtömegcikk és Minőségi Gyermekkocslkészitő Ktsz, Eger, Bródy Sándor u. 7—9. RADIO JAVÍTÁS, televízió anten­na elkészítését és felszerelését, ezenkívül mosógép és háztartási gépek javítását a legrövidebb Idő alatt vállaljuk. Egri Vas és Fém Ktsz rádiórészlege. Eger, Széche­nyi u. 7. sz. HATVANBAN. Balassi u. 13. számú ház sürgősen eladó. Két szoba összkomfort azonnal beköl­tözhető. ELADÓ lottón nyert Relnmentall Írógép. Eger, Darvas u, 55. Trenka Ferenez. BETEGSÉGEM miatt műhelye­met vn. hó 15-től VIII, hó 15-ig zárva tartom. Kérek mindenkit, lábbelietket 10- és ll-én vigyék el. Bánszki cipész. miatt egyelőre nem működő cukorkaüzletet. • Ugyancsak a gyöngyösi Köz­társaság téren, a nagy fűszer­bolt helyén nyitják meg a vá­ros első önkiszolgáló rendsze­rű fűszer- és élelmiszerüzletét. Az átalakítási munkákat jövő hónap elsejére fejezik be. Hatvanban a műszaki áruk és járművek iránti megnöve­kedett kereslet teszi szüksé­gessé új bolt berendezését. A vállalat vezetősége úgy hatá­rozott, hogy a nagy forgalom megfelelő kielégítésére a meg­levő Keravill-boltot két részre osztják. Az egyik részleg csak műszaki, a másik csak jármű­cikkek eladásával foglalkozik. Az új bolt berendezését egy hónapon belül befejezik. A három bolt átépítése egyenként 100—100 ezer forint befektetést igényel. (a) NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Mb, Felelős szerkesztő: Papp János. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u. 8. Telefon: 56-74. 56-78, Post lűók: SS; Kiadóhivatal! Eger Balcsy-Zsilinszky U; 1, Telefon: 24-44. Postafiók: «3. Heves megyei Nyomda Vállalat Eger. Felelős vezető: Mandula Ernő Eger. Bródy Sándor u. «. reneszti a Magyar Posta. Előfizet­hető e helyi postahivataloknál is kézbesítőimét: Előfizetési dij: egy hónapra 11 F%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents