Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-09 / 159. szám

1959. július 9., csütörtök »BPOJSÄO S Az ünnepeltről A napokban tartották a Mátravidéki Erőmű jubiláris ünnepségét Tíz évvel ezelőtt kezdte meg üzemét népi demokratikus ál­lamunk első nagy erőműve: a Mátravidéki Erőmű. Megépítésének szüségességét még a felszabadulás előtt fel­ismerték, tervezését és építését a háborús évek alatt a Fővá­rosi Elektromos Művek indí­totta meg, azonban az építésze­ti és a gépi berendezések túl­nyomó részben a felszabadulás után készültek el. Nem véletlen, lx>gy a Mátra hegység és a Nagy-Alföld ta­lálkozásánál építették; fel az erőművet, hiszen így Budapest áramellátását — legalábbis kez­deti időben — kiegészíthette, ugyanakkor a környező dom­bok alatt a nagy mennyiségben fellelhető alacsony fűtőértékű lignitet kis szállítási költség mellett hasznosíthatta. A lignit felhasználása tekin­tetében az erőmű megépítése közép-európai viszonylatban is úttörő lépés volt, amely a ka­zánberendezéseiméi teljesen új, speciális megoldásokat kívánt. Az erőmű építkezése a táj külső képét is megváltoztatta. A felszabadulás előtt ezen a területen uradalmi gazdasági épületek és roskadozó cseléd­házak voltak. Ezek helyén több mint 100 kataszteri hold kiter­jedésű hűtőtavat létesítettek a Zagyva folyó vizének felhasz­nálásával. Ez a tó azóta nem­csak üzemi célokat szolgál, a környék horgászainak kedvenc vadászterülete, most pedig strandot építettek a tónál, s így a környék dolgozóinak üdülési lehetőséget nyújt. Az indulás pillanatában az erő­mű üzemi főberendezései közül egy turbógenerátor és egy ka­zán volt kész, de még ugyan­ennek az övnek a végén, újabb berendezéseket kapott az üzem. 1952-ben. az erőmű már több mint fólmilliárd kilowattóra villamosenergiát termelt és így a kelenföldi erőmű után a leg­nagyobb energiatermelő üzem­mé vált. A teljesítőképesség fokozá­sába újabb turbógenerátort, töob kazánt, két kötélpályát, kapott az erőmű és az 1955-ben üzembe helyezett hűtőművel lényegében befejeződött az erőműnek a jelenlegi teljesít­mény szintjére való kiépítése. Ekkor már az összes hazai erőművek közül a legtöbb villamos energiát termeli s ezt a vezető szerepet 1957- ben vette át tőle a Borsodi Hőerőmű. Az erőmű egy turbina kivé­telével magyar munkások és mérnökök alkotása, a Ganz Hajó- és Darugyár, a Láng Gépgyár, az Április 4., Gép­gyár tervezőit és kivitelezőit dicséri, akik sikerrel oldották meg e nehéz feladatot. Az erőmű fejlődése és növe­kedése azonban nem ment min­den akadály nélkül végbe, sok­szor éveken át tartó nehéz, megfeszített munkát jelentett egy-egy komolyabb műszaki probléma megoldása. Hosszú ideig tartó kísérlete­zések és sok üzemzavar jelölte azt az utat, amely végül lehe­tővé tette a rostélytüzelésű ka­zánok gazdaságos alkalmazá­sát. De jelentős problémája volt a Mátravidéki Erőműnek a sa­lakeltávolító berendezés gya­kori meghibásodása, az erő- művi berendezések védelm i, a pemyeleválasztás, amely a kör­nyék mezőgazdasága szempont­jából is jelentősnek mutatko­zott. Néhány éves kísérleti munka és számos újítás révén sikerült a kazánház levegőjének megjavítása, amely nagy jelentőségű volt a dolgozók egészségvédelme szempontjából is. Űj szívó-ven­tillátorok beépítésével pedig lé­nyegesen tovább javult a doh gőzök munkakörülménye a korábban nagyon egészségtelen munkahelyen. Az erőmű üzembeállítása óta eltelt tíz év alatt nagy gondot fordítottak az üzem vezetői a nehéz fizikai munka megszün­tetésére, a gépesítésre, és bale­setvédelemre. Az elmúlt évek alatt határo­zott féjlődés mutatkozik a tü­zelésitechnika fejlesztésében is. Qzlliítggá fáink ftLuiíik Az erőmű felnevelte saját kar­bantartó és javító szakembere­it, úgyhogy a nagyobb felújí­tási munkákat is el tudják vé­gezni. Eljutottak oda, hogy az erőmű a fajlagos hőfogyasztást tekintve az iparág legjobb üze­mei közé tartozik, s ma is arra törekednek, hogy a népgazda­ságnak a lehető legnagyobb hasznot biztosítsák a gazdasá­gos energia-termeléssel. A jubiláris időszak alatt az erőmű munkás-kollektívája számtalan esetben bebizonyí­totta a népi demokráciához va­ló hűségét. Ezt igazolja a hat ízben kiérdemelt élüzem cím, s az, hogy az ellenforradalom alatt az erőmű egyike volt a folyamatosan termelő üzemek­nek. Ehhez hozzájárul a bá­nyászok politikai öntudata is, akik elsőként adtak nagy mennyiségű szenet a termelés gyors növelésére. Az erőmű felépítésével, fej­lesztésével egy időben rohamos léptekkel fejlődött az erőmű dolgozóinak szociális, kulturális színvonala is. A lakótelepen majd 300 család lakik modem, összkomfortos, központi fűtéses lakásban. Filmszínházzal, könyvtárral, olvasóteremmel ellátott kul- túrház áll a dolgozók rendelke­zésére. Üzemi étkezde, cuk­rászda elégíti ki a dolgozók mindennapi szükségleteit, mo­dem fogászati és röntgen-be­rendezéssel ellátott orvosi ren­delő, állandó orvosi szolgálat biztosítja a dolgozók egészség- védelmét. A lakótelepen négytantermes iskola, bölcsőde, óvoda napkö­zi otthon működik,s most újabb hattantermes iskola épül a la­kótelep mellett. A lakótelep modern sport­pályával is rendelkezik, ame­lyet elláttak tornateremmel, öltözőkkel, fürdőkkel, közpon­ti fűtéssel. Nemrég fejeződött be a korszerű gy ennek játszó­tér építése és a jubiláris ün­nepség egyik eseménye volt a strandfürdő megnyitása. E visszapillantás során ím elénk tárulnak az eredmények, a tíz év sikere, küzdelme, s mindez arra kötelezi az erőmű dolgozóit, hogy most már egy évtized tapasztalatával a há­tuk mögött dolgozzanak az újabb sikerekért, hogy a többi üzemekhez hasonlóan az erőmű is jelentősen kivehesse részét a szocializmus építésének meg­gyorsításából. (K. E.) A jubiláló erőmű Az ország egyik legnagyobb erőművében jelentős eseményt ünnepeltek a napokban. A petőíi* bányai lignittel működő Mátravidéki Erőmű munkásai most ünnepelték 10 éves jubileumát e nagy villamosenergia-termelő üzem munkába állításának. A képen az „ünnepelt’* látható, amely a jubiláris ünnepségek alatt is küldte az .életet adó áramot az ország vérkeringésébe. Patkányjárás Dannemora (New-York) vá­roska lakóit nagy veszély fe­nyegeti. A helységben néhány napja hatalmas patkánycsapat pusztít és fosztogat. A kövér rágcsálók ellepik a pincéket, alagsorokat és különösen a kis­gyermekekre veszélyesek. Az utcákon sötétedés után szinte életveszélyes a közlekedés, mert a kiéhezett, sokszor a macska méreteit meghaladó patkányok az embereket is megtámadják. A kártékony ál­latok a városi börtönben sza­porodtak el ijesztő mértékben, s miután az ott levő élelmiszer­készleteket. felemésztették, ki­merészkedtek a házak közé. A veszedelmes vadak száma ma már több millió — jelentette ki Dannemora kétségbeesett pol­gármestere. Az ünnepség végén 17 miniszteri kitüntetést nyújtottak át az el­múlt tiz évben kimagasló munkát végző dolgozóknak. Szabó Géza és Pándi Ferenci a TMK dolgozói is kiérdemelték a miniszteri kitünte­tést. Katonai tájékoztató előadások a hatvani járásban A hátvani járási KISZ- bizottság, a katonai kiegészítő parancsnokság és a járási MHS vezetői közös terv alapján a hatvani járásban általános po­litikai és katonai tájékoztató előadásokat tart a bevonulás előtt álló fiatalok részére. Az első foglalkozást július 11-én tartják . meg a hatvani Tiszti Klub helyiségében. Molnár An­tal százados, a kiegészítő pa­rancsnokság vezetője és Sebes­tyén János, a járási KISZ- bizottság titkára tartanak elő­adást. Ez alkalomból a kerek­haraszti fiatalok vesznek ott részt. Másnap Lőrinci és He­réd, július 18-án Apc, 19-én Ecséd, Rózsaszentmárton, 25-én Hort, 26-án Csány és Boldog községek fiataljai részére tar­tanak hasonló előadásokat. A közös cél, hogy tájékoztassák a fiatalokat a katonai alapfogal­makról, továbbá általános poli­tikai tájékozódást nyerjenek a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Szűcs Ferenc — TlZ VAGON szálas- takarmányt vittek a detki Szabadság Tsz ősszel kezdő új tagjai a közösbe. Ez a ko­moly mennyiség — az őszi kaszálásból bekerülő takar­mányt is figyelembe véve — jelentős mértékben kielégíti a jövő évi takarmányszük­ségletet. Csenterics Sándor nehézipari mi* niszterhelyettes szivből gratulált aa erőmű dolgozóinak a tíz év ered- í ményes munkájához. Reményéit fejezte ki, hogy az erőmű — a ná­la még modernebb üzemekkel is — továbbra is állja a versenyt. Pestiek Újlőrincf alván dás. különösen, most, amikor az első és nem könnyű lépé­seket teszik a szövetkezeti gazdálkodás útján. Jól jött és mint mondják, sohasem felej­tik el ezt az önzetlen barátsá­got és segítséget* amelyben a patronáló elvtársak részesített ték őket; Viszonzásképpen az i'jlö- rincfalviak elhatározták, hogy augusztus 20-án munkás-pa­raszt találkozót rendeznek a faluban, ahol természetesen ott lesznek a patronáló üze­mek munkásai is, és ez alka­lommal illő módon megvendé­gelik barátaikat, Elhatározták azt is, hogy az újpesti gyár üzemi konyháját ők látják el zöldségfélével, friss áruval, ami ugyan az ő számukra is jelentős segítség, hiszen biztos helyre adják el termelvényei- ket. A gyár dolgozói még azt is megígérték, hogy a kör­nyékbeli üzemeket is megké­rik, hogy zöldáru-szükségletü­ket Üjlőrincfalváról, a tsz-től vásárolják. Mennyi megnyilvánulása a segítségnek és támogatásnak! Es mindez a sok-sok apróbb- nagyobb segítség forrásává válik egy mély, igaz barátság­nak, amelyet , így szoktunk megfogalmazni: munkás-pa­raszt szövetség. Igen. Munkás­paraszt szövetség; megtöltve tartalommal, tényekkel, tet­tekkel. egy olyan igazi szö­vetség. amelynek céljai azo­nosak kapcsolatuk pedig mély testvéri, baráti kapcso­lat. Szalag látván ba utazni, hogy ott ügyes-ba­jos dolgait intézhesse az em­ber, éppen ezért vállalták azt is, hogyha a két szövetkezet közül valamelyiknek Budapes­ten akad dolga, azt ők, mint a szövetkezet patronálói elin­tézik és eljárnak a szóban- forgó ügyben. Így intézték el azután a tagok által bevitt fö­lösleges lóállománynak az át­vételét is és ezáltal egy igen nagy gondtól szabadították meg a tagságot. A szövetkeze­tiek igen örültek, amikor meg­jött a válasz, hogy a lovak ügyét kedvezően elintézték bu­dapesti barátaik. Az üzem dol­gozói már arról is gondoskod­tak, hogy az őszi mezőgazda- sági kiállításra a szövetkezetek tagjait felvigyék Budapestre, akik ott az ő vendégeik lesz­nek, étkezésükről és szállásuk­ról jó vendéglátó módjára gondoskodnak majd. Nem látszik nagy dolognak, de mégis jóleső figyelemnek számít az is, hogy az újpesti­ek szép zászlókkal ajándékoz­ták meg a szövetkezeteket, mintegy ezzel is megpecsétel­ve az igaz, testvéri barátságot. Az űjlőrincfalviaknak jói jött a segítség, és a gondosko­dóul az építkezések idején két­heti időre két kőművesmes­tert bocsátott a , szövetkezet rendelkezésére, elvitték a gaz­daság kisgépeit és kijavították azokat. Az üzem dolgozói há­romhetenként meglátogatják az újlőrincfalviakat és meg­beszélik a további teendőket, terveket. Az újpesti gyár küldöttei már szintén több alkalommal jártak ebben a Tisza menti fa­luban és már ők is jelentős segítséget nyújtottak a szövet­kezeti parasztoknak. Adtak 72 méter hosszú vascsövet, ame­lyet öntözésre használnak majd az itteniek, azután egy ezer literes víztartályt, amely­nek birtokában lehetővé válik az új istálló vízzel való ellá­tása. Az újpesti elvtársak meg­ígérték, hogy a közeljövőben három villanymotort visznek Űjlőrincfalvára. amelyet ré­szint az öntözéshez, részint az istálló vízellátásához használ­nak majd fel. Az Újpesti Cér­nagyár dolgozói jól tudják azt is, hogy — különösen így do­logidőben — nem könnyű do­log Üjlőrincfalváról a főváros­kat megoldani egyedül nem lettek volna képesek. Az ál­lam segítségén kívül olyan ba­rátaik kerültek, aKik a kezdés idején megértve gondjaikat, teljes erejükkel, segíteni aka­rással álltak melléjük. Üjlőrincfalvát két vállalat is patronálja: egyiK a Heves me­gyei Téglagyári Egyesülés, másik az Újpesti Cémagyár. Néhány hete volt csupán a legelső találkozás az üzemet* dolgozóinak képviselői és a falu népe között és máris olyan kapcsolat alakult ki, amelyre büszkék lehetnek. A barátság nem csupán abban nyilvánul meg, hogy a mun­kások meglátogatják a falut, hanem abban is, hogy komoly beszélgetéseket, nem egy eset­ben vitákat folytatnak az em­berekkel és kicserélik gondo­lataikat, meghallgatják a fa­lusi emberek gondjait, prob­lémáit. A viszonylag rövid idő alatt — túl a politikai segítségen — mindkét üzem dolgozói igen jelentős gazdasági segítséget is nyújtottak a két új termelő- szövetkezetnek. A Heves me­gyei Téglagyári Egyesülés pél­társa, hogy színes riportfilmet készítsen a keleti ország lakói­nak életéről. ? 'VWWAMMAAAAAWAAVAMA/VW > A munkások és parasztok »barátsága már számtalan eset­iben kiállta a próbát és ma »már méltán nevezhetjük igaz, »megbonthatatlan barátságnak. »E barátságnak már olyan fon- ?tos állemásiai vannak, mint a »földosztás, a paraszti gazdasá­gok gépekkel való segítése, és »nem utolsósorban az a segít­ség és támogatás, amelyet a »munkásosztály nyújtott a pa­rasztságnak a tavasz folya­mmán, amikor falvaink egész »sora a döntés előtt állt. » Es most, a döntés után a »testvéri segítség nem nyugszik »régi babérjain, hanem még »erősebben, még hatélyonyab- <ban nyilvánul meg a falu né- <pe iránt, akik a szövetkezeti »gazdálkodás kezdeti nehézsé- »geivel küzdenek és akik egy- íelőre még csak remélni tud- »ják szebb, gondtalanabb hol­napjukat. Röviden így is meg­fogalmazhatnánk: a munkások Snem hagyták magukra leg- shűbb szövetségesüket a gon- Sdok idején sem. » Nemcsak megyénk • üzemei és »gyárai, de fővárosi, nagybuda- »pesti üzemek dolgozói kötöt- ?tek az elmúlt hetekben, hóna- »pokban igaz barátságot a fal­ovak népével és nem egy he­gyen már üres a vasárnap, ha »nem jönnek a munkások a fa- íluba. < Újlőrincf alva kis község a »Tisza mentén. Szorgalmas, dol- »gos népe még a tavasz folya­mmán elkezdte a közös munkát »és két termelőszövetkezetet »alakított a falu. Dolgos, magá­ira talált nép ez, de gondjai­A Budapest Filmstúdióban elkészült néhány érdekes té­májú új magyar film. A na­pokban fejezte be Varkos Mik­lós fiatal rendező Májusi dal című filmjét, amely a fiatal filmalkotó, Balázs Béla stúdió­jának első munkája. A film kedves, mai történet keretében az emberi szolidaritásról és a szerelemről beszél. A főszere­peket Rajz János, Király Le­vente, és Papp Éva alakítják. Elkészült három népszerű tu­dományos film is: Viedermann Karoly rendezésében az Ultra­hang, Janovich János rendezé­sében a Televízió és Kollányi Ágoston rendezésében a Művek és alkotók képzőművészeti cí­mű film. Több film készült el a Hun­nia Filmstúdióban is. Zsolnai Pál befelezte a Fejes Endre novellájából készült Eljegyzés; című filmjét. A főszerepeket; Berek Katalin és Bodrogi Gyula játsszák. Fehér Imre és Makk Károly is befejezték közös filmalkotá­sukat a Gyalog a mennyország­ba című filmet. A napokban próbafelvételek folynak a Hunnia Filmstúdió műtermeiben: Bán Frigyes a Szegény gazdagok című film-; hez. Révész György pedig a Megfelelő ember című filmhez: válogat szereplőket. A naDokban utazik Irakba a Budapest Stúdió két munka­> Olvasd! I Terjeszd! # \ o HÉPÚISflGQT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents