Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! w Kosos erővel 3k' ' ' V' T> ■ ir 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 157. szám ARA: 50 FILLÉR 1959. július 7.. kedd Minden erői az aratásra Megyeszertc megpendül- tek a kaszák, elérkezett az Ideje, hogy egy esztendő fáradságos munkájának gyümölcsét learassák a me­zőgazdaság dolgozói. Az < esős idő — noha nehezít] a í munkát, nem okozott még nagyobb késedelmet, hiszen s hozzávetőlegesen számítva, ötezer holdon már kérész­ekben áll az őszi és tavaszi orpa, a rozs, s helyenként nár • búza is. Az aratási tapasztalatok, z első próbacséplések ered- lényei azt mutatják, hogy :m volt hiába a szorgos unka. jó termésünk lesz idén is. Most már arról n szó. hogy ezt a bősé­inek ígérkező termést az olsó szemig meg is őriz­k. Gépállomásainkon gyrészt múlik ez, s hogy t gépállomás! dolgozóink tudják, azt mi sem bizo- „yítja jobban, mint az, hogy a kongresszus tiszteletére tett vállalások egy része ép­pen a gyors és szemveszte­ségmentes betakarítást cé­lozza. Gépállomások és álla­mi gazdaságok kombájno- sai, aratógép-vezetői egy­mással versenyben, vállal­ták, hogy jóval nagyobb te­rületen takarítják be gép­pel a gabonát, mint ahogy azt tervük előírja. Igen nagy területen aratnak az idén is géppel, de azért jut bőven munka a kiskaszák- ra. Sok helyen dűlt, ku­száit lett a gabona, nehéz­séget okoz az is, hogy ma­gasra nőtt a szalma, szük­ség van tehát arra, hogy minden termelőszövetkezet­ben minden nélkülözhető erőt mozgósítsanak az ara­tás gyors elvégzésére, hi­szen akkor tudhatjuk csak biztos helyen a kenyérnek- valót. ha már a magtárak­ban, a zsákokban van. Elérkezett az aratás ide­je mindenütt a megyében, s ez ismét egy lépéssel köze­lebb viszi az új termelő- szövetkezeteket is a kez­déshez. Az első közös őszi munka gyors és jó elvég­zése azon is múlik, hogyan igyekeznek már az aratás ntán megteremteni a nagy­üzemi táblákat. Most van itt az ideje annak, hogy a gépállomás segítségével megkezdjék az első igazi "közös tevékenységet, el­szántsák a mezsgyehatáro­kat. Napközi otthont adtak át a patronálok Kerekharasxton A Kenekh araszt tsz-közsé- get patronáló selypd cement­gyári dolgozók számos prob­lémát megoldották már a köz­ségben, számtalanszor nyúj­tottak segítséget a tavaszi munkák kezdetekor és idején is. Az aratásra való felké­szülés idején egyik legsúlyo­sabb problémát a gyerekek elhelyezésének gondja jelen­tette. A cementgyáriak nem késtek a segítséggel. Hatezer forint értéket meghaladó tár­sadalmi munkával a volt kocsma és a tejbegyűjtő rak­tár helyiségének átalakításával a gyerekek részére játszószo­bákat és egy konyhahelyisé­get építettek. * A napközi otthon anyag- költségeit a községi tanács fedezte. — BENÉPESÜLT a parád- fürdői volt Károlyi kastély, most SZOT gyermeküdülő, pihenő gyerekekkel. Három- hetenként váltó turnusokban érkeznek gyerekek az or­szág legtávolabbi vidékeiről, főleg az Alföldről. NEMZETKÖZI SZEMLE ★ Sugár István: A múlt a vádlottak padján: EGRI MUNKÄSSORS 1890-BEN ★ Weidinger László: NEM ÍGY KÉPZELTEM ÉN... ★ Pintér—Szabó: TITKOS UTAKON (Regény) ★ Pataky Dezső: GYÖNGYÖSI SZÍNFOLTOK Tollvonások a város kulturális ‘ arculatához Ismeretterjesztő előadás Egerben Az egri Szakszervezeti Szék­ház kultúrtermében július 9-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel Ismerd meg hazádat címmel ismeretterjesztő elő­adást rendeznek. Az elő­adáson Ceépányi Ferenc, a He­ves megyei Idegenforalgmi Hi­vatal vezetője tart előadást.- Az előadás után a Mesél a Bükk című kisfilmet vetítik á részvevőknek. A Szakszerveze­ti Székház kultúrotthonának vezetősége — amennyiben az érdeklődés ezt megkívánja — úgy tervezi, hogy a jövőben hasonló, előadásokat rendeznek Termelőszövetkezeteinknek nagy gondja a jószágok téli takannányellátása. Régi és új termelőszövetkezetek azon fáradoznak, hogy minél több és minél jobb minőségű takarmány kerüljön a közös szérűkre a nyár folyamán. A szövetkezetek új tagjai, akik még csak az ősz­szel kezdik a közös munkát, maguk is hozzájárulnak a> közös takarmányalap biztosításához. Képünkön a tiszanánai Rákóczi Termelőszövetkezet egyik széiyakazlát. mutatjuk be, amelyet már régi és új tagok hordtak,be a szövetkezet udvarára. . (Foto: Márkusz) megyénk szép tájainak mégis- Z'vvvvvn^aoaaaaaaaaaa/v\*aaa/^^aa/'a^vsa/vvvoaaaaA'VVV*^v\aaaaaaa/wv\a/wwvvvwna^v\/\/v\a/vvv\aaaa/,/./vs mertetésére. Rövidesen befejezik a viszneki Béke Tsz 100 férőhelyes szarvasmarha-istállójának építését A viszneki Béke Termelőszö­vetkezet 100 férőhelyes szarvas­marha-istállójának építése jó ütemben halad. A korszerű is­tállóépületben a takarmány­szállítást függő csillékkel, míg a trágyaszállítást fekvő síne­ken haladó csillékkel oldják meg. A padlást úgy alakítják ki, hogy ott nagy mennyiségű szemestakarmányt tudjanak tárolni. Az istálló építésének ütemét úgy tervezték, hogy az ősszel közösbe kerülő állatokat mái' itt helyezik el. A tsz vezetősé­ge számít arra, hogy a terve­zett határidő előtt átadják a kész épületet. REKORDFORGALMAT bonyolított le a vasárnapi jó időben a parádfürdői strand. Majdnem kétezer fürdőjegyet adtak el ezen a napon, ami a szezon kezdete óta először tör­tént meg. A moszkvai rádió magyar adásainak nyári rendje A moszkvai rádió magyar- nyelvű adásaiban képeket ad a Szovjetunió életéből. Hetenként egyszer külön műsort ad az if­júság, a nők és a falusi hallga­tók számára. Gyakran jelennek meg mikrofonja előtt a Szov­jetunióban megforduló magyar küldöttségek tagjai, magyar turisták is. A moszkvai rádió a nyári hónapokban a követ­kező időpontokban ad magyar nyelvű műsort: 7.15—7.30 kö­zött a 16, 19, 25 és 41 méteres, 17—17.4^ között a 19, 25, 31, 41 méteres rövidhullámhosszokon és a 337 méteres középhullám- hosszon, 20—20.30-ig és 21,30- tól 22-ig' a 25 és 41 méteres rö- vidhullámhosszon, valamint a 337 méteres középhullámhosz- szon. (MTI) Az esős, hűvös idő ked­vező a másodvetésekre is. Az aratás mellett erre is kell most gondolni, s külö­nösen az új termelőszövet­kezetben lehet sokat tenni a takarmányszükséglet biz­tosításáért. azzal, hogy a közösen felszántott tarlóba közös másodvetés kerüljön. Elérkeztünk a gazdasági év első olyan munkájához, amely az eddigi munkák gyümölcsét ..szüreteli” le. Az eredmények azt mutat­ják. a gondoskodásért bő­ségesen fizettek a földek, — de nem értünk még a munka végére! Eső, jég még lényeges kárt tehet a gabonánkban, — nem fe­lesleges tehát arról beszél­ni: most minden erőt a ga­bona betakarítására kell fordítani, hogy mielőbb zsákokba kerüljön a szem. — a kenyérnekvaló. Balesetvédelmi felszerelések nélkül nem dolgozhatnak az aratógépek A MEDOSZ munkásvédelmi osztályának tájékoztatója Az idei nyári munkákban a korábbinál lényegesen több gépet használnak és a nagy­üzemi gazdálkodás fejlődése következtében növekednek az egy-egy munkagéppel megol­dandó feladatok. Minden ed­diginél fontosabb tehát, hogy a mezőgazdasági dolgozók, s elsősorban a gépállomásom, valamint az állami gazdasá­gok kombájnosai, aratógépke­zelői és cséplőmunkásai ma­radéktalanul megtartsák a munkásvédelmi előírásokat. A Földművelésügyi Minisztéri­um illetékes főigazgatóságai az idén először hozták olyan határozatot, hogy megfelelő védőberendezések nélkül a gé­pekkel nem szabad dolgozni és a hiányok pótlásáig az el­lenőrző szakemberek kötele­sek a gépek munkáját szüne­teltetni. A MEDOSZ munkásvédel­mi osztálya a megyei munkás­védelmi felügyelőkkel együtt­működve széles körben ellen­őrizte, hogyan tartják meg a kiadott rendelkezéseket. Meg­állapították. hogy a kombáj­nokra és a cséplőgépekre or­szágszerte felszerelték és mun­ka közben is használják a balesetmentes munkát szolgá­ló védőberendezéseket. A gépállomása cséplőgépeknél lé­nyegesen javítja a balesetvé­delmi helyzetet a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlődése. A közös szérűkön ugyanis nem kell mozgatni a cséplő­gépeket, biztonságosan elő le­het készíteni a munkát. Az aratógépeknél a gazdasági ve­zetők, elsősorban a traktoros­brigádok vezetői üzemközben is ellenőrizzék, megvan-e a kardántengelyek megfelelő burkolása. Mivel az elmúlt évben az aratógépe knél több súlyos baleset fordult elő, a szakszervezeti munkásvédelmi ellenőrök a legszigorúbban el­járnak azokkal szemben, akik megfelelő védőintézkedések nélkül engedik dolgozni az aratógépeket. A MEDOSZ munkásvédel­mi osztálya megvizsgálta a nyári munkákban részvevő.* ellátását is. Megállapította, hogy a több mint kétezer üzemi konyhán bőséges és jó­ízű ételeket kapnak a dol­gozók, az étrend változatos, a menüben rendszeresen szere­pelnek a zöldfőzelékek, vita­mindús ételek. Az időszaki munkások el­helyezése is lényegesen jobb, mint a korábbi években. Az üzemi bizottságok és a megyei munkásvédelmi fel­ügyelők az aratás és cséplés idején fokozott mértékben el­lenőrzik az állami, mezőgaz­dasági nagyüzemek dolgozói­nak munkásvédelmi helyzetét. (MTI) A Kínai Kommunista Párt története, új szovjet és magyar elméleti művek a Kossuth Kiadó tervében A nemzetközi munkásmozga­lom témaköréből közreadják Mao Csu-Huan könyvét a Kí­nai Kommunista Párt rövid történetéről, s megjelenik a Lengyel Egyesült Munkáspárt ez év márciusában tartott III. kongresszusának anyaga. Magyarország és a második világháború címmel a Törté­nettudományi Intézet munka­társai okmánygyűjteményt állí­tottak össze. Az anyag megvi­lágítja, milyen okok vezettek Magyarországnak, a II. világ­háborúban betöltött szégyen­letes szerepéhez. A Kossuth Könyvkiadó má­sodik negyedévi tervében több hazai és külföldi szépirodalmi munka, útleírás is szerepel. (MTI) A Kossuth Könyvkiadó az év harmadik negyedében szá­mos fontos elméleti művet, a nemzetközi mukásmozgalom és a világpolitika kérdéseivel foglalkozó munkát bocsátott ki. A nemzetközi marxista könyvkiadásban úttörő kezde­ményezés az a 250 oldalas tárgymutató, amelyet Marx: A tőke című művének három kötetéhez bocsátanak ki. Rövidesen a magyar olvasók kezébe kerül A marxista filo­zófia alapjai című kötet, amely­ben a moszkvai filozófiai inté­zet vezetője és munkatársai népszerű formában, egyúttal magas tudományos színvona­lon összefoglalják a dialekti­kus és történelmi materializ­mus lényegét. Napvilágot lát a politikai gazdaságtan tankönyvének ne- 1 gyedik kiadása, amely az 1958- as szovjet' kiadás alapján ké­szült. | A magyar elméleti művek : Vasárnaponként, de még j 0 j hétköznaponként is igen sok ) sorában közreadjak Szecsódi f ember _ külföldi> vidéki j László az Ellentmondás fejlő- ^ kiránduló, turista — fordul í dése és megoldása című filo- J Egerben. A város szép, ) zófiai munkáját. Kassai Géza: ~ ^b és gon- J ; . 2 dozottabb. mint akar az el- / Magyar történelmi sorsfordu- / my/n esztendőben is volt. ) lók és nemzetiségi kérdés cí- J Miért van ez? Mert az eg- l mű tanulmányában a magyar. 1 szeretik városukatAsze- t uralkodó osztályok politikáját j [Stf kömyezefb/nf/lÄe ismerteti. j dicséret illeti a Váposgon- i j dozási Vállalat dolgozóit is, ; j akik szorgalmasan végzik a [ Dr. Miinnich Ferenc I város csinosítását és szépí-i ......1,} tését. Az a sok virág, az a ) megKe/aie > sok kisebb-nagyobb üde * szabadságát ; park, amely díszíti a város- ( i képet — mind az ő munká- > Dr. Münnich Ferenc, a for- | jukat dicséri. j radalmi munkás—paraszt kor- I Fs az ő munkájukat kö- j , ..... , .. » szőni meg az a sok dicséret, > many elnöke hétfőn megkezdte ( amely városunkról mind az í rendes évi szabadságát, ame- , idegenektől, mind a hely- < lvet a Szovjetunióban tölt. I beliektől elhangzik. (MTI) l, ____ l | ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents