Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

1959. július 28, kedd WEPÜJSAQ s He> es megye fontosabb gazdasági, szoeiális és kulturális eredményei 1959* 1. félévében Megyénk gazdasági életének fejlődését, a dolgozók anyagi és szociális körülményeinek alakulását az I. félévben az alábbi főbb adatok jellemzik: Beruházás Az 1959. márciusi párthatá­rozat célkitűzései között sze­repel az új létesítmények kivi­telezési határidejének megrö­vidítése is. Megyénk beruházói igyekez­tek az elmúlt félév során ezt a célkitűzést megvalósítani, és lényegesen több létesítményt helyeztek üzembe, mint az elő­ző évek hasonló időszakában. Többek között befejezték a 2 km hosszú kiskörei Tisza-hídi felüljáró építését. Elkészült az Egri Dohánygyár szivarka-elő- készítő üzeme. A hatvani fűtő­házi dolgozóknak 300 szemé­lyes öltözőt és mosdót építet­tek. Felavatták a hatvani vas­útállomás postahivatalát. A Selypj Téglagyár korszerűsíté­sére közel egymillió forintot fordítottak, és üzembehelyez­ték a megye legmodernebb sü­tödéjét, a Gyöngyösi Kenyér­gyárat, Ipar Heves megye szocialista ipa­ra az I. félévi vállalati teljes termelési tervét 104 százalékra teljesítette, és 16 százalékkal termelt többet, mint 1958. azo­nos időszakában. Az ipari vál­lalatok jól gazdálkodtak bér­alapjukkal. Vállalati teljes termelés Termelé­kenység Teljes béralap 1959. I. félévi tervteljesltés %-a Minisztériumi ipar Állami helyi Ipar Szövetkezeti Ipar 105,1 102,5 99,1 105,0 100,3 99,7 100,1 100,7 94,1 Szocialista ipar összesen: 101,0 Legjobb termelési eredmé- * tartozó nyékét az építőanyagiparba I Például; 104,3 vállalatok 100,0 értek élj kezeseiben 68 aratógép és 24 kombájn kezdte meg az ara­tást. A szövetkezeti és egyéni gazdaságok kalászosainak cséplését 389 cséplőgép várja felkészülten. Növekedett a műtrágya fel- használása. Megyénkben 11 000 tonna műtrágyát használtak fel a félév folyamán. Egy kát. hold szántóterületre 34 kg mű­trágya jut, az elmúlt évi 31 kg-mal szemben. A termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok műtrágya felhaszná­lása mintegy 12 százalékkal volt több, mint 1958 hasonló időszakában. A lakosság jövedelme és vásárlásai Egetett téglából Égetett cserépből Cementből Cementlapból 1 530 000 darabbal 1 -155 000 darabba! 11 500 tonnával 3 500 négyzetméterre! ( 4,5 •/a-kal) (40,4 •/•-kai) (11,1 %-kal) ( 8,2 •/•-kai) termeltek többet a tervezettnél. (A mész égetési tervét azonban nem teljesítették.) Természetesen az építőanyag- ipari cikkeken túlmenően több fontosabb cikk termelési tervét is teljesítették a vállalatok. Például: villamos energiából 6,1 százalékkal, lignitből 1,7 száza­lékkal, lisztből 16,4 százalékkal termeltek többet a tervezettnél. Az I. félév sikeres munkáját döntően befolyásolta a vállala- latoknál, üzemeknél szervezett kongresszusi munkaverseny mely a márciusi párthatározat után bontakozott ki. A megye valamennyi vállalatának és kisipari szövetkezetének dol­gozói lelkes és önfeláldozó munkával járultak hozzá a felajánlások első szakaszának sikeres teljesítéséhez. A fel­ajánlások igen sokrétűek. Így a többtermeléstől a termelé­kenység növelésén és az ön­költség csökkentésén keresztül foglalkoztak a műszaki fejlesz­téssel. valamint a termelőszö­vetkezetek anyagi és erkölcsi segítésével is. Egyes vállalatok, mint pél­dául a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű, a Selypi Cementmű és a Mátravidéki Erőmű dolgo­zói június végéig teljesítették évi felajánlásukat, és így a II. félévben új vállalásokat tesz­nek. Hiba lenne azonban elhall­gatni, hogy a kiemelkedő ered­mények mellett hiányosságok is előfordulnak. Így például: a termelékenység több vállalatnál alacsonyabb volt az előirány­zottnál, és a takarékossági in­tézkedések egyes üzemeknél nem hozták meg a kívánt ered­ményt. A szocialista ipar vállalatai az I. félévben 18 436 munkást foglalkoztattak, 626 fővel töb­bet, mint 1958. év hasonló idő­szakában. A munkások I. fél­évi átlagos keresete 1555 forint volt, 2,8 százalékkal több, mint az előző évben. A lakosság pénzjövedelme az elmúlt félév során kedvezően alakult. Ehhez hozzájárult több olyan kormányintézkedés, mely széles rétegeket érintett. Például a nyugdíj és családi pótlék felemelése, a pedagó­gusok és egészségügyi dolgo­zók fizetésrendezése stb. Jellemző, hogy a lakosság takarékbetétállománya a félév során több mint 16 millió fo­rinttal nőtt, és június 30-án elérte megyénkben a 75,8 mil­liót. A pénzbevételek növeke­désével természetesen nőtt a lakosság vásárlóereje, s így növekedett a kiskereskedelem forgalma is. Ruházati cikkekből 8,1 szá­zalékkal adtak el többet, mint 1958. I. félévében. Igen nagy volt a kereslet nylon-blúzok és nylon-ingek, valamint bán­ion kötöttárukból. Ezekből a nagykereskedelem csak korlá­tozott mennyiséget szállított. Ezenkívül átmeneti hiány volt női és gyermek szandálból, va­lamint női és leányka ruhák­ból. A vegyes iparcikkek közül leginkább a hitelakció kereté­ben vásárolható áruk eladása nőtt. Nagyon keresettek voltak a motorkerékpárok, háztartási gépek és a bútorok. Ennek el­lenére bútorból és egyes ház­tartási gépekből az igényeknek Mezőgazdaság Megyénkben a mezőgazdaság szocialista szektora az I. fél­évben jelentős mértékben erő­södött, s az utóbbi hónapokban szervezetileg is megszilárdult. Ez évben 99 új mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult, 14 700 taggal, 74 ezer kh szán­tóterületen. A meglevő mező- gazdasági termelőszövetkezetek taglétszáma 13 300 fővel, szán­tóterületük 57 000 kh-val nö­vekedett. Ma a megye összes szántóterületének 60 százaléka a szocialista szektorhoz tarto­zik. Az új termelőszövetkeze­tek közül már eddig 47 tsz kezdte meg szántóterületének egy részén a közös gazdálko­dást. Ezenkívül a takarmány- szükséglet biztosítására felül- vetéseket végeztek, s a közös állatállomány elhelyezésére megkezdték a férőhelyek építé­sét. ; Az új tsz-ek hathatós álla­mi támogatást kaptak. A megye termelőszövetkezetei­nek 1959. első hat hónapjában 27 millió forint hitelt folyósí­tottak, ebből mintegy 7 millió forintot az újonnan alakult ter­melőszövetkezetek használtak fel. A hitelt építkezésre, közös állatállomány vásárlására, és egyéb üzemi célokra fordítot­ták. A tsz-ek közös állatállo­mánya növekedett, javult az állattenyésztési tevékenység Jelenleg a mezőgazdasági tsz- ekben 100 kh szántóterületre 21,5 darab számosállat jut, az elmúlt évi 18,8 darabbal szem­ben. Az időjárás a mezőgazdasági terméskilátásokra kedvezően hatott. Előreláthatólag több termést takarítunk be, mint az előző években. csak mintegy negyedrészét tudták kielégíteni. Jelentősen megnőtt az építőanyagok el­adási forgalma. Például téglá­ból 6 millió 500 ezer darabbal, cserépből 1 millió 400 ezer'da­rabbal többet vásároltak, mint 1958. I. félévében. Élelmiszerekből 5,6 száza­lékkal többet adtak el, mint az előző év hasonló időszakában. Zavar volt azonban a húsellá­tással, valamint a hevesi és egri járás egyes részein a ke­nyér kiszállításával. A vendéglátás forgalma 1958. I. félévéhez képest 4,1 száza­lékkel nőtt. Javult a sajátké­szítésű ételforgalom aránya. Sörből a keresletet nem tud­ták kielégíteni. Nagyjelentőségű a megye kereskedelmében azoknak az új módszereknek a bevezetése, melyek a kulturált vásárlást teszik lehetővé, s egyre jobban biztosítják a lakosság áruellá­tását, Az új kiszolgálási for­mák bevezetésével a földmű- ves,szövetkezetek járnak élen. Június végén az állami kiske­reskedelemnek csak egy élel­miszer önkiszolgáló boltja volt Egerben, a földművesszövet­kezetek ugyanekkor már 10 önkiszolgáló boltot üzemeltet­tek, Verpelét, Kál, Heves^ Gyöngyössolymos, Füzesabony stb. községekben. Mátrai képeslap (Folytatás az 1. oldalról) Szociális és kulturális eredmények Szociális és kulturális célok­ra az I. félévben is jelentős összegeket fordítottak. Ki­emelkedő a már említett mun­kásszálláson kívül a pétervá- sári, az átányi és tarnaszent- máriai új iskola építése, a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat új kultúrotthonának létesítése. Megyénkben az I. félévben 740 kislakás építését fejezték be, s ebből 91-et állami erőből építettek. Az OTP-kölcsönnel és magánerőből épített lakások száma (651 lakás) majdnem háromszorosa az 1958. I. fél­évinek. Az általános iskolák VIII. osztályát 3542 tanuló végezte el eredményesen. A középis­kolák nappali tagozatán 614 tanuló tett érettségi vizsgát. Az 1959—60-as tanévre a kö­zépiskolák első évfolyamára több mint ezer tanuló beirat­kozása várható. Megyénkben a mozilátogatók száma emelkedett, s az I. fél­évben meghaladta a 2 milliót. Ez 1,8 százalékkal volt több, mint 1958. hasonló időszaká­ban. ★ Az elmúlt félévben megyénk területén is meggyorsult a gaz­dasági élet fejlődése, s ha van­nak is még hiányosságok, bát­ran mondhatjuk, hogy dolgo­zóink magukévá tették az MSZMP központi bizottságá­nak márciusi határozatát. Ki­szélesedett a munkaverseny-- mozgalom, növekedett az ipar, és építőipar termelése, nagy lépésben előrehaladt a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése. Alig három évvel az ellen- forradalom után, ismét világos népgazdaságunk fejlődésének útja, s biztos lehetőségünk van a dolgozók szociális és kulturális körülményeinek to­vábbi javításához. Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatósága A játékban gyorsan megéheznek a vigkedélyü gyer­mekek és jólesik ilyenkor a finom cukrozott málna. Kozsa Marika és két barátnője birkóznak e kedvenc csemegével, az eredmény: három üres tányérka. Szabó Géza és családja 'Nagy Jánosáé­val, a napi séta utáni kissé fá­radtan tér ha­za, s a vacsora- idő is erősen közeledik. Siet­ni ■ kellett. Minden elfogyott — mond­ja Margó néni, az Erőmű üdü­lőjének szakácsnője, amint üres tálcával újabb adagért siet a konyhára. , A képeslap lassan telik, ahogy szaporodnak a sorok. A gyermekek és az üdülő mun­kások jól érzik magukat, gyor­san telnek a napok. Vége a szabadságnak, újra kezdődik a szorgos munka, addig is a ui-* szontlátásra. Eltűnnek a mezsgyehatárok 1956-es évek kalá­Várható termés­szos termésátlagai eredmények 1959. q/kh évben q/kb BÚZA 7,6 9,4 Rozs 6.7 8,4 Tavaszi arpa 9.0 10,6 Oszt árpa 10.4 12,8 Zab 7,2 8,1 Igen jó termés várható sző­lőből is. Az előző évek bő ter­méshozama miatt az idei ter­més elhelyezése még megoldás­ra váró feladat. 1959. évben a vetésszerkezet némileg megváltozott. A ta­karmánygabona és szálas takar­mányok vetésterülete 4 száza­lékkal nagyobb, mint az előző évben volt. A kenyérgabona vetésterülete további 3 és fél­ezer holddal csökkent. Figye­lemre méltó a kukorica vetés- területének újabb 8 ezer hold­dal való növekedése. Kedvező jelenség, hogy az állami gaz­daságokban a munkaigényes növények vetésterülete tovább I cséplési növekedett, és az állami gaz-1 tek. A daságok szélesebb körben al­kalmazták az agrotechnikai el­járásokat. A megyében az idén lényegesen kevesebb szántó- terület maradt vetetlen, mint az előző években. A tsz-mozgalom fejlesztésé­vel párhuzamosan nőtt a me­zőgazdasági munkák gépesíté­se. A megye 1959. I. félévben 73 darab új traktort kapott, 6 millió forint értékben. A gép­állomások az elmúlt időszak alatt 48 százalékkal több talaj­munkát végeztek, mint az 1958. év hasonló időszakában. A ta­lajmunkák 77 százalékát az új és régi tsz-ek részére végezték. A gépállomások az aratási és munkákra felkészül- megye termelöszövet­Erősen végefelé járunk már az aratásnak, csak itt-ott ta­lálni a határban lábon álló gabonát, azt is csak azért, mert közbeszólt az eső. Most inkább azon fáradoznak, hogy szárít- gassák a kévéket, s ahogy le­het, rakják is szekérre, vonta­tóra, viszik be, mert az asz- tagban mégiscsak biztosabb helyen van. Több helyen fel­búgtak a csélőgépek is, s kövér gabonaszemek peregnek a zsákokba. Elégedettek az em­berek, igazán jól fizetett a föld az idei munkáért. Akár­merre járunk, a termés min­denütt jóval több, mint az előző tíz esztendőben bármi- _kor. Jó volt az időjárás, ta­gadhatatlan, — olyan, mint ahogy a „szakkönyvben elő­írják”, de nemcsak ez az egyet­len oka annak, hogy jobb lett az idei termés a sok évi átlag­nál. Az is, hogy az elmúlt két esztendőben sokkal jobban megadtak a gazdák is a föld­nek mindent, gondosabb volt a talajmunka, időben történt a vetés, és nagyobb volt a talajerő-visszapótlás is. A nyári nagy munkák első része tehát vége felé jár. Most van itt az ideje, hogy előké­szítsék a jövő esztendei aratást. Egyre több községből jelen­tik, hogy a gépállomás trak­torai megkezdték a nagy mun­kát, — a mezsgyehatárok el­szántását. A detki határban is ezekben a napokban fordultak rá a gépek a kis parcellákra, s munkájuk nyomán tűnik a tarló, kirajzolódik a táblás gaz­dálkodás képe. Ebben a mun­kában a traktorosokra vár most nagy feladat, mert a cséplés mellett ezt is meg kell győzni, hiszen az új szövetke­zetek jövő esztendei termése nagyban függ attól, jól végez­ték-e a tarlóhántást. A detki traktorosok úgy igyekeznek, hogy rajtuk ne múljon. A kör­zetükbe tartozó öt szövetkezeti községben aratás óta már 535 holdon végezték el ezt a mun­kát, — azaz olyan szám ez, hogy mire az írott sorok nap­világot látnak, annál is többet, hiszen állandóan mennék a gépek. A legjobban Detken halad a munka, ahol sok más jelből is lehet következtetni arra, hogy erősen készülnek az őszre az emberek. De nemcsak Detken tűnnek el a mezsgyehatárok. Halmajug- rán, Karácsondon, Nagyfüge- den, Ludason is jelentős mát az a terület, ahol az új tsz- tagok földjén a gépállomás végzi a tarlóhántást, szántja el a keskeny, a parcellákat elvá­lasztó barázdákat. Munkában állnak a trakto­rosok a hatvani járásban is. A lőrinci Petőfi Termelőszövet­kezetben, mely szintén a ta­vasszal alakult, öt traktor vég­zi a tarlóhántást, az új szövet­kezet első igazi közös munká­ját. Szántanak a traktorok Nagykökényesen és Heréden is. Tűnőben vannak a barázdák Hevesen, Kömlőn, egyszóval mindenütt, ahol a tavaszon úgy határoztak az emberek, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára térnek, mert a példák nyomán felismerték ez az út a helyesebb, ez vezet csupán a parasztok felemelkedése felé. Dolgoznak a traktorok, nyo­mukban egymás után tűnnek el a mezsgyehatárok, s alakul­nak ki a nagyüzemi táblás gazdaságok. A tavaszi készü­lődések után mos már ott tar­tunk, hogy új szövetkezeteink­ben megkezdődik az első igazi közös munka, melynek nyo­mában nagyobb jólét köszönt be a falvak minden egyes szorgos családjához d. r. Rekord termés Nagjpédén Nagyrédén az idén- nagy gondot fordítottak a szőlő ápo­lására. A kapálást, permetezést 4—5-ször elvégezték, s nagy gonddal végzik a kötözést és hegyelést is, A kitűnő kezelés már most meglátszik a szőlő­kön, ha ilyen marad a termés, holdanként 5—10 mázsával meghaladja az elmúlt évit. világító kesztyűk KERÉKPÁROSOK ÉS MOTO­ROSOK SZAMÁRA Egy francia cég világító kesz­tyűket gyárt kerékpárosok és mo­torkerékpárosok számára. E vilá­gító kesztyűk segítségével éjszaka könnyen jelezhetik, merre akarnak befordulni, azonban egyes nyugati sport-menedzsereknek Is ajánljak gyártmányukat, mert így színeseb­bé, érdekesebbé tudják tenni — szerintük — az esti kerékpár- és motorversenyeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents