Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

»59. július 38.» kedd RfcPÜJSÄQ 3 Ifjúsági gondok Tarnaszení^niklósoii Segítenek a kiszesek as egri Fínomsaerelvény gyárban Korszerűsítik az utcákat Felnémeten ugyanis nem most, a dologidő kellős közepén kérte először ezeket az igazolványképeket, hanem már legalább tavasz óta. Ez idő alatt meg nem na­gyon hihető, hogy aki akar, ne tudjon csináltatni egy gyors igazolványképet. Mégis az valamennyire biz­tató, hogy ha aktív munkába nem is vonták be az új je­lentkezőket, mert nincs tag­könyvük, sokan érdeklődnek a szervezet iránt, s részt vesz­nek a tagok egy-egy nagyné- ha sorra kerülő rendezvényén, gyűlésén; S mi lesz később? — Ha megkezdi munkáját az őszön az új közös gazda­ság, reméljük, vége a tétlen­ségnek — véli a vezetőségi tag. Sor kerülhet, már min­den eddigi nehézség megszün­tetésével a tagság megerősíté­sére, az új jelentkezők felvé­telére, s a velük való erősö­dés után végre a munkára, az eredményes működésre. Ifjúsági gondok Tarnaszent- miklóson. Ezt mondja a cím, s ezzel szemben ezt mondják a termelőszövetkezeti község fiataljainak tervei: megszűn­nek rövidesen az eddigi ba­jok, vége lesz nemsokára a gyengeségnek, s a tanácsta­lanság, az útkeresés helyébe a jó, az összefogáson alapuló munka lép; — ger. Az egri Finomszerelvény- gyárban a központi értekezlet után nagyjelentőségű ifjúsági gyűlésen Dénes József igazgató ismertette a minisztérium fel­hívását a gyár KISZ-fiataljai előtt, s azóta üzemrészenként kidolgozták a KlSZ-feladatter- veket, hogy egyes üzem fia­taljai miben tudnak hatható­sabb segítséget nyújtani a munkásoknak. Ä termelőszövetkezeti köz­ség KISZ-titkárát nem lehet megtalálni. Csupán a községi tanácsházán dolgozó pénztáros .... kislány, vezetőségi tag tud felvilágosítással szolgálni. —* Nyári tervek, feladatok, elhatározások? — kérdezi ke­rekre nyílt szemmel — ilye­nek nincsenek nálunk. Miért? A magyarázat oly egyszerűen hangzik: nincse­nek KISZ-fdatalok a faluban. Egyszerű és egyben megdöb­bentő is ez a válasz. Nincse­nek fiatalok? Hát éppenséggel vannak, de kevesen. Mindössze tizenha­tan. Ezek egy része sem tar­tózkodik mindig itthon, _ töb­ben még Pestre is eljárnak dolgozni; — Mit lehet ilyen szétfor­gácsolt és kisszámú tagsággal kezdeni? — kérdi szinte taná­csot várva a szervezet pénz­tárosa, aztán kicsit borúsan teszi hozzá: — nagyon rossz a mi helyzetünk. Pedig úgy alapjában véve,, , szeretnénk valamit termi, valamit kezde­ni, de mindenhez kevesen va­gyunk, nincs semmihez elég erőnk; . Nem akar felnézni papírjai­ból úgy mondja, hogy hallot­tak ők már más falvak ifjú­sági szervezeteiről, ' amelyek rendesen, eredményesen , dol­goznak. Szeretnék példájukat követni valamiképpen, de a minap is beletört a bicskájuk; Két idős ember, Törőesik Károly és Törőesik Borbála — testvérek — tipegett be sok- sok évvel megfáradt hátán a tanácsházára néhány napja — segítséget kérni. Van egy holdacska búzájuk, szép, gaz­dag termést ígérő, de _ nincs erejük levágásához, kévékbe kötéséhez, keresztije rakásá­hoz. Adjon a község vezetősé­ge tanácsöt, kihez forduljanak segítségért, 3d vállalná föl- decskéjükön az aratást. Az apparátus dolgozóiban, a kis adminisztrátor lányban, a KISZ vezetőségi tagban egyaránt mozdult meg a szív. Segíteni kellene. De hogyan? A tanács dolgozói csak dél­után öt óra után tudnának munkába állni Törőcsikék földjén —, hány napig tarta­na akkor egy hold búza levá­gása kézi erővel! A kis pénz­táros arra gondolt: majd mii, KISZ-esek. Aztán számolni kezdett. Megint nem sikerüt, es sem sikerül, mert oly ke­vesen, mindössze hárman, né- nyen vannak, akikre számí­tani lehet; Végül, szégyenszemre egy gazdaember, Törőesik Sándor, aki. csak azért jött be éppen akkor a tanácsbázára, hogy megnézze, mikor kerül rá az önkéntes tűzoltói szolgálat, tette le szavát a két kis öreg ember mellett. Elvállalta bú­zájuk aratását. Meddig megy ez így? <— töpreng a néhány kommunis­ta fiatal, akik szeretnének dolgozni, eredményt felmutat­ni, de ehelyett mindig csak kudarc, sikertelenség éri őket. Talán nem sokáig. A szer­vezeti pénztáros erről beszél lelkesülten: — Lennénk ml többen, már most is — mondja. — Húsz fiatal is van az új termelő­szövetkezetben a tagok között, akik: szívesen lennének akár­melyik nap a szövetség tagjai. De egy baj van. Nincs fény­képük az új igazolványba, a járási KlSZ-bizottság meg nagyon köti magát, hogy enélkül nem adhatunk ki tag­könyvet. Tarnaszentmiklóson nincs fényképész, a járási székhelyre meg ilyen nagy dologidőben kinek van ideje ezért beutazni? Persze a vezetőségi tagnak nincs ebben igaza, mint azt később megtudtuk. A járás Budapesten megbeszélésre gyűltek össze a Kohó és Gép­ipari Minisztériumhoz tartozó üzemek igazgatói, párt- és KISZ-titkárai. Az iparági osz­tályvezetők felhívással fordul­tak az üzemek fiatalságához, hogy segítsék a gyárak mun­kásait a tervek teljesítésében, hogy minél komolyabb ered­ményeket érjenek el a kong­resszusi munkaversenyben: Felnémet községből száműzik a sáros utcákat. Augusztus végére teljesen befejeződik a Kossuth és a Rákóczi utcák korszerűsítése, átépítése. Ezek­re a munkálatokra 439 ezer fo­rintot biztosított a községi ta­nács a községfejlesztési alap­ból. Más, községfejlesztési munkákat is terveznek még Felnémeten. A faluban még ebben az évben 1900 négyzet­méternyi . területű járdát építe­nek. a meglevő járdák mellé. A községfejlesztési munkála­tokból a község lakossága is nagy részt vállalt magára. A két felnémeti utca korszerűsí­téséhez és a járdaépítéshez 8 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. VIT-küldötteink Felzúgtak a harsonák vasár­nap délután a bécsi Práter- stadkmban. Megnyílt a Vll. Vi­lágifjúsági Találkozó. Az öt­szirmú margaréta a fesztivál jelvénye büszkén hirdeti a bé­ke és barátság jelszavát. A föld minden részéről, Moszkvától Londonig, New Yorktól Pekin- gig ezer és ezer fiatal gyűlt össze, hogy hitet tegyenek a béke nagy ügye mellett. Tíz­órás hajóút után szombat dél­előtt megérkezett Becsbe a ma­gyar VIT delegáció is. Ott van­nak köztük megyénk küldöttei is. Máris Ilona úszó Fiatal, 17 éves gimnazista kislány. Mikor beszélgettünk vele elutazás előtt, öröm su­gárzott arcáról. — Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehetek a VIT-en és képviselhetem a Heves megyei fiatalokat. Mint sportoló .me­gyek ki, de nemcsak mint úszó, hanem mint igazi magyar fiatal lány, szeretném elmonda­ni a külföldi fiataloknak a mi életünket. \ Hogyan fogadták az öröm­hírt osztálytársai? — Mikor megtudták, hogy a VIT-re megyek, velem együtt örültek ők is. Kértek, hogy hozzak sok jelvényt, mások bé­lyegeket és kis emléktárgyakat „rendeltek”. Tőlem telhetőén teljesítem is kívánságaikat. Denk István úszó Ez a fiatal, szőkehajú diák ugyancsak mint sportoló uta­zott Bécsbe. Az egri vízilabda- csapat kapusa. Ö sem járt még külföldön, s most lehetősége nyílt arra, hogy ő is részese le­hessen a VIT-találkozónak. Diáktársaitól ő is kapott sok megbízatást, hiszen egy ilyen találkozón részt venni nem kis dolog. Megígérte nekik, hogy ha hazajön, ő is részletesen be­számol majd a két hét esemé­nyeiről. — Szeretnénk sok, külföldi sportolóval, főleg úszókkal be­szélni s meggyőzni őket arról, hogy nem úgy néz ki a magyar sportolók élete, mint ahogy azt nekik hazug szólamokkal beál­lítják. (K. B.) Szabadpolc-rendszer a* SZI1T központi könyvtárában A Szakszervezetek Megyei tanácsa központi könyvtárá­ban a könyvek kölcsönzése szabadpolc-rendszer alapján történik, ami abból áll, hogy az olvasók tetszés szerint vá­lasztják ki a nekik megfelelő könyveket. A nyári időszakban hétfőn és pénteken 4—7-ig lehet a könyveket cserélni, illetve köl­csönözni. ». • a kislány, aki nem nagylány, de kész nő, vagy legalábbis annak akar látszani a maga és szülei jóvoltából. Napirendre került ez a kislány, még közelebbről ezek a kislányok, mert napi­renden találkozol velük ,.vonalaikat” kihangsúlyozó ruhájuk­ban, már rúzzsal és lakkal azokon az ajkakon, amelyeken — egy kis túlzással — tán még jobban festene a babát altató ének. Hány évesek? 13—14. Hogyan öltözködnek? Ahogyan húszon túl öltözik a no, kicsit tudatos kacérsággal, formáinak finom hangsúlyozásával, a divat és a kozmetika teljes fegy­verzetében. S ahogy óhatatlanul groteszk látvány Mars fegyverzetében egy sovány nyurga kamasz, annyira groteszk Vénusz redőiben egy kislány... Illetve nem is groteszk. Ez a kifejezés már nem illik ide. Mert félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy bárki is olyan prűd legyen, hogy fekete patent harisnyát követel­jen, a földresütött szemhez és ténylegesen babákat-altató dalt a kamaszodó, féligérett kislányok szájára. Nagyon jól tudja mindenki, hogy egész életünk — helyesen! — öntudatra, magabiztosságra, önállóságra neveli a ma fiatalságát, s mindez, ismét csak helyesen, egyszerűen lomtárba dobja az effajta patent harisnyákat... De miért kell helyette rögtön Patou divatját ráaggatni a kislányokra, Brigitte Bardot frizurájával és merész dekoltázsával... , Hát olyan rossz dolog bájos, kis kamaszlánynak lenni? Hat olyan sürgős az élet, hogy maholnap a pólyából egye­nesen a kozmetikushoz kell sietni a leányoknak? Hisz olyan szép a mi életünk hogy vétek nem megélni minden egyes állomást, kihagyni az igazi kislányság, a serdülö-kor ezernyi szépségét, kedves, játékos kalandjat, élményeit... Mert a ruha bár csak „forma”, de tartalmat takar. Es ezért a fámáért legkevésbé a kislányok felelősek, sokkal inkább a mamák, akik a csillagos eget raaggatnák lányaikra! Néha az embernek mégis kedve volna visszasírni a fekete patent harisnyát! ' , (gy.. .ó) Negyven kétszer a föld körül Hétszer a Hold és a Föld között a gyöngyösi 34. sz. AIÍOV félévi eredményeiben A szállíttatok, az utazóközön­ség nem is sejti, micsoda ha­talmas mennyiségű árut. mi­lyen nagyszámú embertömeget képes elszállítani íélesztendő alatt egy autóközlekedési vál­lalat. Népgazdasági szempont­ból fontos, de még érdekesség­képpen is érdemes megemlíte­ni néhány adatot azok közül, melyeket a gyöngyösi 34. sz Autóközlekedési Vállalatnál kaptunk. A vállalat 1 millió 445 ezer forint nyereséggel zárta az idei első félévet. Ez fele-fele arány­ban a bevétel túlteljesítéséből és az önköltségcsökkentésből származik. Nagy súlyt fektettek a kocsik kihasználására, az előírt 49,2 százalék helyett a kccsikihasz- nálás mértéke 50,1 százalék volt. Pótfuvar tervüket (vagyis azt a tervet, hogy a kocsikat visszaúton is felhasználják) 200 százalékra teljesítették. 1959. I. félévében a vállalat 90 tehergépkocsija összesen 1 698 549 kilométert tett meg, tehát negyvenhétezer kerülhet­ték volna meg az egyenlítőt! Különösen nagy ez az adat ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy egy út átlagos távolsága csak 14 kilométer volt. Az AKÖV 51 autóbusza eb­ben az időben pontosan 4 369 723 utast szállított, csak a menetrendszerinti . járatokon. Ez maga majdnem fél Magyar- ország lakosságának megfelelő mennyiség. Ehhez jön még a TI bányászbusz 1 744 883 u tasa, akiket bányász- és munkásjára­tok szállítottak. Sokszor vették igénybe, a kü­lönjáratokat is. Összesen 192 273 utast szállítottak külön buszokkal. A különjáratok igénybevétele májusban volt a legnagyobb, egyedül ebben a hónapban 54 ezer ember uta­zott különkocsikban, ami azt jelenti, hogy májusban ezer farmotoros Ikarus indult külön­járatban. i Az autóbuszok összesítve 2 661 398 kilométert futottak, ami jóval több, mint a Hold és a Föld közötti távolság hétsze­rese. A vállalat 19 taxija 401 046 kilométeren 54 740 utast (más- fél Gyöngyös) vitt, és ez maga 1 311 000 forint bruttóbevételt jelentett. A vállalat összes bruttóbevé­tele közel 30 millió forint. így a 34. sz. AKÖV féléves tervét 105 százalékra teljesítette. A jó eredményeket az ésszerű forga­lomirányítással sikerűit elérni, így lehetséges, hogy — noha a forgalom a tervezettnél jóval nagyobb volt — a kocsik álla­pota lényegesen jobb. mint ta­valy. Érdemes elgondolkodni eze­ken a hatalmas összegeken olyankor, ha pár percet késik a busz, vagy kissé túlzsúfolt a kocsi... (a) ...Hogy helyes irányba fejlődjön a verseny A Mátravidéki Fémművek pártszervezete a kongresszusi verseny szervezése óta jelen­tős erőt mozgósít arra, hogy helyes irányba fejlődjön a kongresszusi . munkaverseny. Már a kezdet kezdetén brigá­dot alakítottak, melynek fel­adata a verseny szervezése, segítése, ellenőrzése volt s ez ma is. A kommunisták figyelmet fordítottak arra, hogy az egyes üzemrészekben az ott legjob­ban megfelelő versenyforma bontakozzon Ki. A szerszám- üzemben ifjúsági brigád meg­alakítását segítették, akik a kiváló dolgozó cím elérését tűzték célul. A pártszervezet propagálta, hogy az I-es és a Ill-as üzem­ben mennyiségi felajánlást is tegyenek a munkások és mű­szakiak, hiszen ott olyan gyártmányokat állítanak elő, melyből többet is fel tud használni az ország. Ilyen és ehhez hasonló mó­don a verseny kezdete óta mindig igyekeznek helyes irányba terelni a verseny szer­vezését, értékelését, nyilván­tartását. Időnként összegyűl­nek, hogy tájékoztatást kap­janak a verseny eredményei­ről, hibáiról, megbeszéljék azokat az érveket, melyek se­gítségével több munkást és műszálát tudnak a munka- verseny hívévé- tenni, bevon­ni a szocializmus építésénei meggyorsításába; A NÉP esve szeretnék bizonygatni, hogy akkor voltak szabadod és most rabok. Olyan szemér- mefclas képtelenség ez, hogy •vitába szállni sem érdemes vele. Tény és való, hogy a Ma­gyar Népköztársaság ma nem Regnum. Marianum, hanem Regnum Populorum, dehát ezen sem változtatná nem tu­dunk, de nem is akarunk. Tény és való, hogy ma nem a kutyabőröfc és címerek adják a nobilitást, hanem a munka, az alkotás, a. nép igaz szol­gálata, dehát ezen sem tu­dunk és nem is akarunk vál­toztatni. Az is tény és az is való, hogy mi nem hirdetjük a magyar „faj” bús magányát a nagyvilágban és inkább azon erőlködünk, hogy min­denütt eltűnjön a világban a gulasch és fokosch mítosz, he­lyébe szocialista rendünk, 's, felszabadult magyar nép al­kotó erejének mítoszát helyez­tük azzal a felismeréssel együtt, hogy nem is vagyunk mi ’olyan egyedül, nem is vagyunk mi olyan búsak és nagysá­gunk egyenes arányban áll végzett munkánkkal.:: S ezen sem tudunk, s ezen sem akarunk segíteni ..: Sőt! Ég ha újból meghalljuk, hogy a Magyarországra sugár­zó idegen rádióadásokban, vagy „lelkes1’ antikommunista gyűléseken aggódnak á ma­gyar népért azok, kiknek annyi köze volt és van e nép­hez, mint a tűznek a vízhez, már megjegyzést se teszünk: ki, mit ért a nép alatt.: Minek? Ök nagyon jól tud­ják, hogy mi mit értünk, mi' nagyon jól tudjuk, hogy ők mit értenek, s mindkét fél na­gyon jól tudja, hogy saját ma­ga mit ért e fogalom alatt. Gyurkó Géza előtt? Miért nem fájt, hogy ciberén élt az alföldi paraszt java, ha volt hozzá meggy, vagy cseresznye, hogy pusztí­tott a tüdőbaj, a kuruzslás, a nyomor, az éhezés és a tudat­lanság? Miért aggódik most az Ame­rika Hangja mögött felsorako­zott, az innen 45-ben és 56- ban kimenekült úri siserehad a népért, a bányászért és az értelmiségért? Miért? Hisz ti­zenöt, vagy húsz esztendővel ezelőtt, amikor nemcsak oka volt az aggódásra, de joga is lett volna, módja is, hogy fel­számolja az aggódás okait, semmit sem tett. Legfeljebb csendórsortűzzel verette szét a kenyérért, az életért sztrájko­ló bányászok sorait:.; Miért az aggódás, amikor a 30-as években még hólapátot du­gott az egyik kezében diplo­mát tartó értelmiségi másik kezébe, s „klosmerli-épít- ményt1’ terveztetett a mér­nökkel? A külországba szabadult urak most szemérmetlenül ag-' godnak a magyar népért, szemforgatást rendeznek a megtartott kihívó, provokatív „rab népek hete” alkalmából, de alig másfél évtizede vágó­hídra hajtották éppen a né­pet, amelyet pedig már nyo morultá tettek, beteggé tettek, megtizedeltek eladdig is ép­pen eléggé. A nép, amelynek nevét nem átallják most szájukra vermi, kicsit erőlködve persze, ne­hogy ugyanazzal a hangsúly- lyal mondják, mint megszok­ták, a nép most él, dolgozik, gyarapszik, néha ugyan a fe­jét is vakarja mérgében, ha valami nem megy úgy, ahogy szeretné —, de a nép szabad. Éppen azoktól szabadult meg, akik most olyan kétségbe­13a ketten mondják ugyan­azt, még nem jelenti, hogy ugyanaz — valahogy így szól a mondás, amely manapság is nagyon aktuális, amikoron ha­tárainkon túl, oly szívesen hangoztatják ezt a fogalmat, amelyet évtizedekkel ezelőtt, évtizedek alatt nem hangoz­tattak ennyit. Mi azt mond­juk: nép. ök azt mondják: nép. Mind a két szó úgy aim abból a három betűből« áll, következésképpen nekik is, nekünk is ugyanazt kell a „nép” alatt értenünk.-: s Sőt, csodák csodája, most valóban ugyanazt is értjük mindketten a nép alatt her­ceg Esaterházyval és a többi­ekkel! Mert, ha mi népről be­szélünk, akkor a bányászról és a dolgozó parasztról, az or­vosról és a kistisztviselőről, a lakatosról és traktoristáról ej­tünk; szót. És pontosan, róluk ejt szót, rájuk gondol, őket emlegeti a Szabad Európa Rá­dió, Amerika Hangja, a BBC és Eszterházy .:. Akkor tehát közöttünk semmi, de semmi vita nincs! Hái csak nem kezd azon gondolkodni az ember, hogy megfordítva a mondókát „kinn a farkas, benn a bárány“, s most ennek a farkasnak fáj a bárány sorsa. Mióta aggódik 8 farkas a bárány sorsáért? Ha mi a népről beszélünk, akkor magunkról is beszé­lünk, teljes joggal és okkal, lévén, hogy az ország, a nép vezetői bányászok, orvosok, dolgozó parasztok. Ha a Sza­bad Európa beszél a népről, akkor azonban már egy kicsit gyanús a helyzet: Miért fáj eme rádió műparasztjának a magyar parasztság sorsa: . . És miért éppen most? Miért nem fájt mondjuk tizenöt, vagy húsz esztendővel ez-

Next

/
Thumbnails
Contents