Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-28 / 175. szám

»59. július 38.» kedd

RfcPÜJSÄQ

3

Ifjúsági gondok Tarnaszení^niklósoii

Segítenek a kiszesek as egri Fínomsaerelvény gyárban

Korszerűsítik az utcákat Felnémeten

ugyanis nem most, a dologidő kellős közepén kérte először ezeket az igazolványképeket, hanem már legalább tavasz óta. Ez idő alatt meg nem nagyon hihető, hogy aki akar, ne tudjon csináltatni egy gyors igazolványképet.

Mégis az valamennyire biztató, hogy ha aktív munkába nem is vonták be az új jelentkezőket, mert nincs tagkönyvük, sokan érdeklődnek a szervezet iránt, s részt vesznek a tagok egy-egy nagyné- ha sorra kerülő rendezvényén, gyűlésén;

S mi lesz később?

— Ha megkezdi munkáját az őszön az új közös gazdaság, reméljük, vége a tétlenségnek — véli a vezetőségi tag. Sor kerülhet, már minden eddigi nehézség megszüntetésével a tagság megerősítésére, az új jelentkezők felvételére, s a velük való erősödés után végre a munkára, az eredményes működésre.

Ifjúsági gondok Tarnaszent- miklóson. Ezt mondja a cím, s ezzel szemben ezt mondják a termelőszövetkezeti község

fiataljainak tervei: megszűnnek rövidesen az eddigi bajok, vége lesz nemsokára a gyengeségnek, s a tanácstalanság, az útkeresés helyébe a jó, az összefogáson alapuló munka lép; — ger.

Az egri Finomszerelvény- gyárban a központi értekezlet után nagyjelentőségű ifjúsági gyűlésen Dénes József igazgató ismertette a minisztérium felhívását a gyár KISZ-fiataljai előtt, s azóta üzemrészenként kidolgozták a KlSZ-feladatter- veket, hogy egyes üzem fiataljai miben tudnak hathatósabb segítséget nyújtani a munkásoknak.

Ä termelőszövetkezeti község KISZ-titkárát nem lehet megtalálni. Csupán a községi tanácsházán dolgozó pénztáros .... kislány, vezetőségi tag tud felvilágosítással szolgálni.

—* Nyári tervek, feladatok, elhatározások? — kérdezi kerekre nyílt szemmel — ilyenek nincsenek nálunk.

Miért? A magyarázat oly egyszerűen hangzik: nincsenek KISZ-fdatalok a faluban. Egyszerű és egyben megdöbbentő is ez a válasz. Nincsenek fiatalok?

Hát éppenséggel vannak, de kevesen. Mindössze tizenhatan. Ezek egy része sem tartózkodik mindig itthon, _ többen még Pestre is eljárnak dolgozni;

— Mit lehet ilyen szétforgácsolt és kisszámú tagsággal kezdeni? — kérdi szinte tanácsot várva a szervezet pénztárosa, aztán kicsit borúsan teszi hozzá: — nagyon rossz a mi helyzetünk. Pedig úgy alapjában véve,, , szeretnénk valamit termi, valamit kezdeni, de mindenhez kevesen vagyunk, nincs semmihez elég erőnk;

. Nem akar felnézni papírjaiból úgy mondja, hogy hallottak ők már más falvak ifjúsági szervezeteiről, ' amelyek rendesen, eredményesen , dolgoznak. Szeretnék példájukat követni valamiképpen, de a minap is beletört a bicskájuk;

Két idős ember, Törőesik Károly és Törőesik Borbála — testvérek — tipegett be sok- sok évvel megfáradt hátán a tanácsházára néhány napja — segítséget kérni. Van egy holdacska búzájuk, szép, gazdag termést ígérő, de _ nincs erejük levágásához, kévékbe kötéséhez, keresztije rakásához. Adjon a község vezetősége tanácsöt, kihez forduljanak segítségért, 3d vállalná föl- decskéjükön az aratást.

Az apparátus dolgozóiban, a kis adminisztrátor lányban, a KISZ vezetőségi tagban egyaránt mozdult meg a szív. Segíteni kellene. De hogyan? A tanács dolgozói csak délután öt óra után tudnának munkába állni Törőcsikék földjén —, hány napig tartana akkor egy hold búza levágása kézi erővel! A kis pénztáros arra gondolt: majd mii, KISZ-esek. Aztán számolni kezdett. Megint nem sikerüt, es sem sikerül, mert oly kevesen, mindössze hárman, né- nyen vannak, akikre számítani lehet;

Végül, szégyenszemre egy gazdaember, Törőesik Sándor, aki. csak azért jött be éppen akkor a tanácsbázára, hogy megnézze, mikor kerül rá az önkéntes tűzoltói szolgálat, tette le szavát a két kis öreg ember mellett. Elvállalta búzájuk aratását.

Meddig megy ez így? <— töpreng a néhány kommunista fiatal, akik szeretnének dolgozni, eredményt felmutatni, de ehelyett mindig csak kudarc, sikertelenség éri őket.

Talán nem sokáig. A szervezeti pénztáros erről beszél lelkesülten:

— Lennénk ml többen, már most is — mondja. — Húsz fiatal is van az új termelőszövetkezetben a tagok között, akik: szívesen lennének akármelyik nap a szövetség tagjai. De egy baj van. Nincs fényképük az új igazolványba, a járási KlSZ-bizottság meg nagyon köti magát, hogy enélkül nem adhatunk ki tagkönyvet. Tarnaszentmiklóson nincs fényképész, a járási székhelyre meg ilyen nagy dologidőben kinek van ideje ezért beutazni?

Persze a vezetőségi tagnak nincs ebben igaza, mint azt később megtudtuk. A járás

Budapesten megbeszélésre gyűltek össze a Kohó és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemek igazgatói, párt- és KISZ-titkárai. Az iparági osztályvezetők felhívással fordultak az üzemek fiatalságához, hogy segítsék a gyárak munkásait a tervek teljesítésében, hogy minél komolyabb eredményeket érjenek el a kongresszusi munkaversenyben:

Felnémet községből száműzik a sáros utcákat. Augusztus végére teljesen befejeződik a Kossuth és a Rákóczi utcák korszerűsítése, átépítése. Ezekre a munkálatokra 439 ezer forintot biztosított a községi tanács a községfejlesztési alapból. Más, községfejlesztési munkákat is terveznek még Felnémeten. A faluban még

ebben az évben 1900 négyzetméternyi . területű járdát építenek. a meglevő járdák mellé. A községfejlesztési munkálatokból a község lakossága is nagy részt vállalt magára. A két felnémeti utca korszerűsítéséhez és a járdaépítéshez 8 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel.

VIT-küldötteink

Felzúgtak a harsonák vasárnap délután a bécsi Práter- stadkmban. Megnyílt a Vll. Világifjúsági Találkozó. Az ötszirmú margaréta a fesztivál jelvénye büszkén hirdeti a béke és barátság jelszavát. A föld minden részéről, Moszkvától Londonig, New Yorktól Pekin- gig ezer és ezer fiatal gyűlt össze, hogy hitet tegyenek a béke nagy ügye mellett. Tízórás hajóút után szombat délelőtt megérkezett Becsbe a magyar VIT delegáció is. Ott vannak köztük megyénk küldöttei is.

Máris Ilona úszó

Fiatal, 17 éves gimnazista kislány. Mikor beszélgettünk vele elutazás előtt, öröm sugárzott arcáról.

— Nagyon boldog vagyok,

hogy részt vehetek a VIT-en és képviselhetem a Heves megyei fiatalokat. Mint sportoló .megyek ki, de nemcsak mint úszó, hanem mint igazi magyar fiatal lány, szeretném elmondani a külföldi fiataloknak a mi életünket. \

Hogyan fogadták az örömhírt osztálytársai?

— Mikor megtudták, hogy a VIT-re megyek, velem együtt örültek ők is. Kértek, hogy hozzak sok jelvényt, mások bélyegeket és kis emléktárgyakat „rendeltek”. Tőlem telhetőén teljesítem is kívánságaikat.

Denk István úszó

Ez a fiatal, szőkehajú diák ugyancsak mint sportoló utazott Bécsbe. Az egri vízilabda- csapat kapusa. Ö sem járt még külföldön, s most lehetősége nyílt arra, hogy ő is részese lehessen a VIT-találkozónak. Diáktársaitól ő is kapott sok megbízatást, hiszen egy ilyen találkozón részt venni nem kis dolog. Megígérte nekik, hogy ha hazajön, ő is részletesen beszámol majd a két hét eseményeiről.

— Szeretnénk sok, külföldi sportolóval, főleg úszókkal beszélni s meggyőzni őket arról, hogy nem úgy néz ki a magyar sportolók élete, mint ahogy azt nekik hazug szólamokkal beállítják.

(K. B.)

Szabadpolc-rendszer a* SZI1T központi könyvtárában

A Szakszervezetek Megyei tanácsa központi könyvtárában a könyvek kölcsönzése szabadpolc-rendszer alapján történik, ami abból áll, hogy az olvasók tetszés szerint választják ki a nekik megfelelő könyveket.

A nyári időszakban hétfőn és pénteken 4—7-ig lehet a könyveket cserélni, illetve kölcsönözni.

». • a kislány,

aki nem nagylány, de kész nő, vagy legalábbis annak akar látszani a maga és szülei jóvoltából. Napirendre került ez a kislány, még közelebbről ezek a kislányok, mert napirenden találkozol velük ,.vonalaikat” kihangsúlyozó ruhájukban, már rúzzsal és lakkal azokon az ajkakon, amelyeken — egy kis túlzással — tán még jobban festene a babát altató

ének.

Hány évesek? 13—14. Hogyan öltözködnek? Ahogyan húszon túl öltözik a no, kicsit tudatos kacérsággal, formáinak finom hangsúlyozásával, a divat és a kozmetika teljes fegyverzetében. S ahogy óhatatlanul groteszk látvány Mars fegyverzetében egy sovány nyurga kamasz, annyira groteszk Vénusz redőiben egy kislány... Illetve nem is groteszk. Ez a kifejezés már nem illik ide.

Mert félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy bárki is olyan prűd legyen, hogy fekete patent harisnyát követeljen, a földresütött szemhez és ténylegesen babákat-altató dalt a kamaszodó, féligérett kislányok szájára. Nagyon jól tudja mindenki, hogy egész életünk — helyesen! — öntudatra, magabiztosságra, önállóságra neveli a ma fiatalságát, s mindez, ismét csak helyesen, egyszerűen lomtárba dobja az effajta patent harisnyákat... De miért kell helyette rögtön Patou divatját ráaggatni a kislányokra, Brigitte Bardot frizurájával és merész dekoltázsával... ,

Hát olyan rossz dolog bájos, kis kamaszlánynak lenni? Hat olyan sürgős az élet, hogy maholnap a pólyából egyenesen a kozmetikushoz kell sietni a leányoknak? Hisz olyan szép a mi életünk hogy vétek nem megélni minden egyes állomást, kihagyni az igazi kislányság, a serdülö-kor ezernyi szépségét, kedves, játékos kalandjat, élményeit... Mert a ruha bár csak „forma”, de tartalmat takar.

Es ezért a fámáért legkevésbé a kislányok felelősek, sokkal inkább a mamák, akik a csillagos eget raaggatnák lányaikra!

Néha az embernek mégis kedve volna visszasírni a fekete patent harisnyát! ' ,

(gy.. .ó)

Negyven kétszer a föld körül

Hétszer a Hold és a Föld között

a gyöngyösi 34. sz. AIÍOV félévi eredményeiben

A szállíttatok, az utazóközönség nem is sejti, micsoda hatalmas mennyiségű árut. milyen nagyszámú embertömeget képes elszállítani íélesztendő alatt egy autóközlekedési vállalat. Népgazdasági szempontból fontos, de még érdekességképpen is érdemes megemlíteni néhány adatot azok közül, melyeket a gyöngyösi 34. sz Autóközlekedési Vállalatnál kaptunk.

A vállalat 1 millió 445 ezer forint nyereséggel zárta az idei első félévet. Ez fele-fele arányban a bevétel túlteljesítéséből és az önköltségcsökkentésből származik.

Nagy súlyt fektettek a kocsik kihasználására, az előírt 49,2 százalék helyett a kccsikihasz- nálás mértéke 50,1 százalék volt. Pótfuvar tervüket (vagyis azt a tervet, hogy a kocsikat visszaúton is felhasználják) 200 százalékra teljesítették.

1959. I. félévében a vállalat 90 tehergépkocsija összesen 1 698 549 kilométert tett meg, tehát negyvenhétezer kerülhették volna meg az egyenlítőt! Különösen nagy ez az adat akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy út átlagos távolsága csak 14 kilométer volt.

Az AKÖV 51 autóbusza ebben az időben pontosan 4 369 723 utast szállított, csak a menetrendszerinti . járatokon. Ez maga majdnem fél Magyar- ország lakosságának megfelelő

mennyiség. Ehhez jön még a TI bányászbusz 1 744 883 u tasa, akiket bányász- és munkásjáratok szállítottak.

Sokszor vették igénybe, a különjáratokat is. Összesen 192 273 utast szállítottak külön buszokkal. A különjáratok igénybevétele májusban volt a legnagyobb, egyedül ebben a hónapban 54 ezer ember utazott különkocsikban, ami azt jelenti, hogy májusban ezer farmotoros Ikarus indult különjáratban. i

Az autóbuszok összesítve 2 661 398 kilométert futottak, ami jóval több, mint a Hold és a Föld közötti távolság hétszerese.

A vállalat 19 taxija 401 046 kilométeren 54 740 utast (más- fél Gyöngyös) vitt, és ez maga 1 311 000 forint bruttóbevételt jelentett.

A vállalat összes bruttóbevétele közel 30 millió forint. így a 34. sz. AKÖV féléves tervét 105 százalékra teljesítette. A jó eredményeket az ésszerű forgalomirányítással sikerűit elérni, így lehetséges, hogy — noha a forgalom a tervezettnél jóval nagyobb volt — a kocsik állapota lényegesen jobb. mint tavaly.

Érdemes elgondolkodni ezeken a hatalmas összegeken olyankor, ha pár percet késik a busz, vagy kissé túlzsúfolt a kocsi...

(a)

...Hogy helyes irányba fejlődjön a verseny

A Mátravidéki Fémművek pártszervezete a kongresszusi verseny szervezése óta jelentős erőt mozgósít arra, hogy helyes irányba fejlődjön a kongresszusi . munkaverseny. Már a kezdet kezdetén brigádot alakítottak, melynek feladata a verseny szervezése, segítése, ellenőrzése volt s ez ma is.

A kommunisták figyelmet fordítottak arra, hogy az egyes üzemrészekben az ott legjobban megfelelő versenyforma bontakozzon Ki. A szerszám- üzemben ifjúsági brigád megalakítását segítették, akik a kiváló dolgozó cím elérését tűzték célul.

A pártszervezet propagálta, hogy az I-es és a Ill-as üzemben mennyiségi felajánlást is tegyenek a munkások és műszakiak, hiszen ott olyan gyártmányokat állítanak elő, melyből többet is fel tud használni az ország.

Ilyen és ehhez hasonló módon a verseny kezdete óta mindig igyekeznek helyes irányba terelni a verseny szervezését, értékelését, nyilvántartását. Időnként összegyűlnek, hogy tájékoztatást kapjanak a verseny eredményeiről, hibáiról, megbeszéljék azokat az érveket, melyek segítségével több munkást és műszálát tudnak a munka- verseny hívévé- tenni, bevonni a szocializmus építésénei meggyorsításába;

A NÉP

esve szeretnék bizonygatni, hogy akkor voltak szabadod és most rabok. Olyan szemér- mefclas képtelenség ez, hogy •vitába szállni sem érdemes vele.

Tény és való, hogy a Magyar Népköztársaság ma nem Regnum. Marianum, hanem Regnum Populorum, dehát ezen sem változtatná nem tudunk, de nem is akarunk. Tény és való, hogy ma nem a kutyabőröfc és címerek adják a nobilitást, hanem a munka, az alkotás, a. nép igaz szolgálata, dehát ezen sem tudunk és nem is akarunk változtatni. Az is tény és az is való, hogy mi nem hirdetjük a magyar „faj” bús magányát a nagyvilágban és inkább azon erőlködünk, hogy mindenütt eltűnjön a világban a gulasch és fokosch mítosz, helyébe szocialista rendünk, 's, felszabadult magyar nép alkotó erejének mítoszát helyeztük azzal a felismeréssel együtt, hogy nem is vagyunk mi ’olyan egyedül, nem is vagyunk mi olyan búsak és nagyságunk egyenes arányban áll végzett munkánkkal.:: S ezen sem tudunk, s ezen sem akarunk segíteni ..: Sőt!

Ég ha újból meghalljuk, hogy a Magyarországra sugárzó idegen rádióadásokban, vagy „lelkes1’ antikommunista gyűléseken aggódnak á magyar népért azok, kiknek annyi köze volt és van e néphez, mint a tűznek a vízhez, már megjegyzést se teszünk: ki, mit ért a nép alatt.:

Minek? Ök nagyon jól tudják, hogy mi mit értünk, mi' nagyon jól tudjuk, hogy ők mit értenek, s mindkét fél nagyon jól tudja, hogy saját maga mit ért e fogalom alatt.

Gyurkó Géza

előtt? Miért nem fájt, hogy ciberén élt az alföldi paraszt java, ha volt hozzá meggy, vagy cseresznye, hogy pusztított a tüdőbaj, a kuruzslás, a nyomor, az éhezés és a tudatlanság?

Miért aggódik most az Amerika Hangja mögött felsorakozott, az innen 45-ben és 56- ban kimenekült úri siserehad a népért, a bányászért és az értelmiségért? Miért? Hisz tizenöt, vagy húsz esztendővel ezelőtt, amikor nemcsak oka volt az aggódásra, de joga is lett volna, módja is, hogy felszámolja az aggódás okait, semmit sem tett. Legfeljebb csendórsortűzzel verette szét a kenyérért, az életért sztrájkoló bányászok sorait:.; Miért az aggódás, amikor a 30-as években még hólapátot dugott az egyik kezében diplomát tartó értelmiségi másik kezébe, s „klosmerli-épít- ményt1’ terveztetett a mérnökkel?

A külországba szabadult urak most szemérmetlenül ag-' godnak a magyar népért, szemforgatást rendeznek a megtartott kihívó, provokatív „rab népek hete” alkalmából, de alig másfél évtizede vágóhídra hajtották éppen a népet, amelyet pedig már nyo morultá tettek, beteggé tettek, megtizedeltek eladdig is éppen eléggé.

A nép, amelynek nevét nem átallják most szájukra vermi, kicsit erőlködve persze, nehogy ugyanazzal a hangsúly- lyal mondják, mint megszokták, a nép most él, dolgozik, gyarapszik, néha ugyan a fejét is vakarja mérgében, ha valami nem megy úgy, ahogy szeretné —, de a nép szabad. Éppen azoktól szabadult meg, akik most olyan kétségbe13a ketten mondják ugyanazt, még nem jelenti, hogy ugyanaz — valahogy így szól a mondás, amely manapság is nagyon aktuális, amikoron határainkon túl, oly szívesen hangoztatják ezt a fogalmat, amelyet évtizedekkel ezelőtt, évtizedek alatt nem hangoztattak ennyit. Mi azt mondjuk: nép. ök azt mondják: nép. Mind a két szó úgy aim abból a három betűből« áll, következésképpen nekik is, nekünk is ugyanazt kell a „nép” alatt értenünk.-: s

Sőt, csodák csodája, most valóban ugyanazt is értjük mindketten a nép alatt herceg Esaterházyval és a többiekkel! Mert, ha mi népről beszélünk, akkor a bányászról és a dolgozó parasztról, az orvosról és a kistisztviselőről, a lakatosról és traktoristáról ejtünk; szót. És pontosan, róluk ejt szót, rájuk gondol, őket emlegeti a Szabad Európa Rádió, Amerika Hangja, a BBC és Eszterházy .:. Akkor tehát közöttünk semmi, de semmi vita nincs!

Hái csak nem kezd azon gondolkodni az ember, hogy megfordítva a mondókát „kinn a farkas, benn a bárány“, s most ennek a farkasnak fáj a bárány sorsa. Mióta aggódik 8 farkas a bárány sorsáért?

Ha mi a népről beszélünk, akkor magunkról is beszélünk, teljes joggal és okkal, lévén, hogy az ország, a nép vezetői bányászok, orvosok, dolgozó parasztok. Ha a Szabad Európa beszél a népről, akkor azonban már egy kicsit gyanús a helyzet: Miért fáj eme rádió műparasztjának a magyar parasztság sorsa: . . És miért éppen most? Miért nem fájt mondjuk tizenöt, vagy húsz esztendővel ez-