Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-23 / 171. szám
i NßPPjSAG 1959. július S3.. csiUörUft Lengyelország, — ma Hans Preuss riportja a berlini Wochenpostban a mai Varsóról FILM; Rövidített fordításban közól- zóijük a berlini újságíró riportját Varsó múltjáról és jelenéről, a lengyelekről,, akik az Ódéra és Wlecíisel között élnek. Varsóban a „Grand Hotel Orbis”-ban laktam. A szálló lapos tetejét, mintha helikopterek számára tervezték volna, olyan lapos, s az egész épület olyan modern, mintha a lengyel hotelépítkezés mintapéldánya lenne. Egyszerű homlokzata üvegből és betonból készült, előcsarnoka széles és nagyterületű, különböző színárnyalatokban pompázó lépcsőházak, folyosók, szobafalak, kávéházak, vendéglőik, coctailbárok, úszómedencék, virágok, zene, pincérek frakkban, portások livré-ben. Szoba nincs fürdő, telefon és rádiókészülék nélkül. Ügy gondolom, hogy mindez így egymás utáni felsorolásban mutatja a legszembeszökőbben azt, hogy világvárosi értelemben is kitűnő szállodai kultúra ez. Ötödik emeleti szobában laktam. Ablakomnál kis íróasztal- ka állott, itt töltöttem a szemlélődés ritka óráit, hogy benyomásaimat összegezhessem az élénk, milliós városról. Az ablakom előtti romok egy darab történelemről beszélnek. 1945. ián. 17-én meneteltek itt szovjet csapatok és lengyel hadosztályok az óriási rom- és hamuhalmok között előre. Varsó a földdel volt egyenlő. Komoly meggondolások szóltak amellett, hogy más várost kell fővárossá kijelölni. A svéd háborúban (1655— 1667) Varsót igen megrongálták, 1702—1709-ig a svéd megszállás gazdaságilag tönkretette és kifosztotta — ezek voltak ennek a városnak a szenvedésben első állomásai. 1930. novemberében a város polgárai fellázadtak a cárizmus ellen, 1873-ban ismét rohamot indítottak a megszállás ellen, 1905-ben forradalom volt Varsóban, 1915-ben német egységek megszállták, 1939-ben, huszonkétpapi ostrom és szünet nélküli bombázás után a németek ■ bevették. 1943-ban a gettó négyszázezer lakója felkelt és 1944. augusztus 1-én megkezdődött Varsónak az a hősi felkelése, amelyben kétszázezer polgár halt meg a szabadsá- gért. Tizenöt éve, hogy utoljára elpusztították ezt a várost és a múlt nyoma a mai város arculatán már alig látszik. Színes neonfények világítanak a kirakatokon esténként. Az üzleti negyedben bárok és kávéházak sorakoznak szorosan egymás mellett, falatozók önkiszolgálással, ahol az ember magas székeken ülve, jóllakhat az ínyencségekből. Ezek a falatozó bárok rendkívül népszerűek. Az a viszonylag nagy fesztelenség, ahogyan az emberek itt jönnek-mennek, kiöltözötten, vagy munkásruhában, libamájat, vagy heringet vásárolnak, tejet, vagy vodkát visznek az asztalhoz, ez a fesztelenség, ahogyan mozognak, különösen mutatja az ilyen falatozóhely vonzóerejét. Bizonyos, hogy az idegennek óvatosan kell ítélnie egy nemzet karakteréről, főképp, ha véleményét egy mondatban akarja összefoglalni. Az ilyen nyilatkozat óhatatlanul is a felületes benyomások után igazodik. Az bizonyos: a lengyelek ismerik a „jól élni” felfogást. Értenek ahhoz, hogyan kell élvezni az élet örömeit, de mindig készen vannak, hogy mindent — életüket és mindenüket — feláldozzanak, ha nemzeti létük azt kívánja tőlük. Lengyelország szenvedése, amit a német fasizmus rázúdított, inkább csak anyagi oldaláról ismeretes. 1939-től 1945-ig hatmillió lengyelt gyilkoltak meg. Ez a meztelen igazság a fasiszták emberpusztításáról oly szörnyű, hogy ezen az ember jóformán már nem is tud elszömyűködni. Egy halott — borzalmas — hatmillió halott statisztika marad az emberi agy számára. Az emberi érzés megriad az ilyen szörnyűségtől, mint valami rettentő csapástól. Utazásom során néhány száz lengyellel beszélgettem és egy- gy.el sem találkoztam, akinek a háború öt éve alatt az élete biztonságban lett volna. Pl. Grusa megmutatta Krakkóban azt a bérházat, amelyben illegálisan érettségit tett és megkezdte egyetemi tanulmányait Zoppotban látogatta a főiskolát, amikor jött egy német csendőrhivatalnok a parancscsal: „Reggel öt órakor a teherpályaudvarra. Áttelepül a főkormányzóságba!” Grusa munkát talált Krakkóban egy lengyel szállítónál, aki német bizományosnak dolgozott. Hetenként 60 zlotyt keresett és egy liter vodkát. A néhány zlotyért kevés kenyeret adtak, a sok vodka miatt pedig sok ember lett szerencsétlen és kétségbeesett Grusa sikkasztott holmikat adott el (a) fökormányzóságban. ha valaki, élni akart, a jog és a törvény ellen kellett élnie és cselekednie), hogy éhen ne pusztuljon. Egy elbocsátott professzor lakásán filozófiai előadásokat hallgatott: a proíesz- szornak nem volt szabad tanítania az egyetemen. Grusa lekorrumpálta a lengyel szállító német főnökét, megvesztegette a lengyel hatóságokat és éjjel röplapokat írt a fasiszta elnyomók ellen. Krakkóban, Vroclávban, Po- sanben. Varsóban beszéltem egyetemi hallgatókkal. Ezek esy része szereti a különcködést. Abban is kifejezésre jut ez pl., hogy egy kultúrház lehetőleg legsötétebb zegzugos pince- járatát kiépítik klubbá maguknak. Ezek a sarkok-zugok táblákkal, öreg fiaskókkal színesen díszítettek: van itt kávé. bor, hanglemez, zongora és vita. Az egyetemisták maguk nevezik az ilyen helyet saját hádeszüknek (alviláguknak — a szerk.). A lengyel fiatalok jól ismerik a német kérdést. Ismerik a revanspolitikusok céljait. Ismerik Seeckt tábornok levelének tartalmát, amelyet Wirth birodalmi kancellárhoz írt: „Lengyelország léte elviselhetetlen és nem egyeztethető ösz- sze Németország életfeltételeivel. El kell tűnnie és el fog tűnni...” Jó lenne, ha Bonnban világosan látnák, hogy az ottani Odera—Neisse határ miatt folyó hajszát miyen gondosan kíséri figyelemmel a lengyel nép. Ne kergessék azt a illúziót, hogy a lengyel telepesek ezen a vidéken arra várnak, hogy a régi tulajdonosok visszajöjjenek. Glivicétől Olsztinig egyetlen nyolcvanéves paraszttal találkoztam csupán, aki — kétkedve — a németek visszajöve- tele felől érdeklődött nálam. Mintegy ötmillió ember települt át 1950. óta a nyugati Vidékre. Mindenük ehhez a földhöz van kötve már. Ezen a vidéken már két és félmillió gyermek született azóta. Németországban óriási jelentősége van a fejlődésnek és azt, hogy béke marad vagy nem, valójában Németország dolgozói fogják eldönteni. Elutazásom, napján éreztem ennek a kérdésnek a jelentőségét a saját bőrömön. Protokoll nélkül (magánkihallgatáson— szerk.) fogadott késő este Zénón Novak, a miniszterelnök helyettese, dolgozószobájában. Néhány map múltán kezdődött a genfi külügyminiszteri értekezlet, a beszélgetés érthetően erre a témára terelődött és sokáig elidőztünk a gondolatnál: szükséges és helyes a békeszerződés megkötése Németországgal. Lengyelország és egész Európa kívánja ezt a biztosítékot a békés fejlődés szempontjából. Nemcsak a német népnek van joga békeszerződésre, de a szomszédos népek is azt íakar- ják, hogy tűnjék el a világból a háború réme végre. „Nézze csak: sok emberi és személyes kapcsolat megköny- nyíthető németek és lengyelek között, új kapcsolatokat lehet teremteni, ha a békeszerződést megkötik Németországgal. Ez vonatkozik Nyugat-Berlin kérdésének ésszerű rendezésére is. Lengyelország számára Nyu- gat-Berlin állandó veszélyt jelent. A legtöbb sötét elemet Lengyelország felé innen küldik ki: mi ezt nagyon jól tudjuk, mért elfogjuk őket. Ezt a fajta politikát Nyugat-Berlin- ben meg kell szüntetni, mert egyre kevesebb létjogosultsága marad” mondja Novak mintS2- terelnó'khelyettes helyes németséggel, .lassan és megfontoltan. Ez a beszélgetés — köztünk — barátok között történt. A fogadás után a hosszú folyosón csak a ruhatáros várt rám, majdnem tíz óra volt már. Ezen a napon én voltam a legutolsó vendégé a lengyel miniszterelnökhelyettesnek. (Fordította: Farkas András) Távoli partokon PnvrtH PÚdfcofi T 16. — Erre már én is gondoltam ... — helyeselt Atkáry. — Szóval illegalitásba fog vonulni. Majd én próbálok kintről papírokat szerezni. Még talán személyi igazolványt is sikerül. Olyat, amelyet odakint, Ausztriában elhalt disz- szidens személyeik rokonaitól vásároltak fel. Mihelyt meglesznek a papírok és az igazolvány, azonnal értesítem; Most pedig lásson a levél megfejtéséhez. Elmagyarázom azt is, hogyan kell kezelnie ezeket az eszközöket, s egyáltalán, milyen technikai feladatai lesznek. Aztán majd rátérünk az ügy érdemi részére. Struzziero előhúzta a lapos kis üveget, elővette a tollat, majd Atkáryval kerestetett egy tollszárat és feltűzte rá a tollhegyet. Ezután egy másik üvegcsét is kirámolt a zsebéből, majd az előző üvegbe mártva tollát, egy tiszta papírlapra irt. Az írás öt perc múlva úgy eltűnt a papírról, mintha sohasem Jett volna ott. Néhány percet vártak. Atkáry kidülledt szemmel figyelte a történteket, majd. Struzziero az eltűnt írást bemázolta az előhívó folyadékkal. Az írás ismét látható volt, a „varázsszer” tökéletesen olvashatóvá tette. A próba után előhívták a levelet is. Atkáry csak most nyugodott meg igazán, hogy tényleg Ábrányi megbízásából kereste fel őt Struzziero. A levélben ez állt: „Drága, egyetlen Arisztid- kém! Nem írok életem soráról, rövid az idő, kevés a hely. E sorok átadója iránt a legteljesebb bizalommal lehetsz. Amit ö mond, az legyen előtted szentírás. Annyi, mintha én mondanám. Ismerlek, s a régi barátságra hivatkozva biztos vagyok benne, hogy az ügy érdekében »mindent meg fogsz tenni. Mindent úgy hajtsál végre, ahogyan ö mondja. A részletekről szóban tájékoztat St ruzziero úr. Remélem, hogy a célt. amiért küzdünk, elérjük, s életünk megváltozik, ölel régi barátod, Aurél!” Egy perc múlva az írás eltűnt a papírlapról. Struzziero a papírszeletet Atkáry kezébe nyortita azzal, hogy majd égesse el,.. Ezután hozzákezdett a feladatok részletes elmondásához. — A legfőbb és legfontosabb: ügyesen, óvatosan dolgozni. Emberei útján elsősorban katonai, gazdasági objektumokról, a termelésről kell adatokat szerezni. De kell más is: politikai, kulturális, társadalmi eseményekről szóló hírek, értesülések, adatok. Amit csak fel -tudnak hajszolni, az mind ... Őszintén megsúgom magának, elcsúszhat közte néhány olyan is, ami nem felel meg a valóságnak... — Hogyhogy? — Ezt Is megfizetik.. Legfeljebb ez megy a .Szabad Európának. Mert Ábrányi most már oda is dolgozik íj. S ki 1959. július 23, csütörtök: 1794. Martinovics Ignác letartóztatása. 1849-ben született Zichy Gézá félkezú zongoraművész. 1859-ben született V. I. Palladin szovjet 'Vfiziológus. <2 Névnap Ne feledjük, pénteken: KINGA — MEGKEZDTÉK a gabona hordását és cséplését az egerszalókl Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A cséplcst a jobb és gyorsabb munka elérése céljából saját munkacsapattal végzik.- A PARÁDFÜRDÖI Állami Gyógyintézetben két televíziós készülék, egy zenegép és értékes könyvtár áll a betegek rendelkezésére, hogy a pihenést kellemesen töltsék el. — JÓL FEJLŐDNEK a kapások a gyöngyösi járás területén. Előzetes becslések szerint a járás területén levő kapásnövények 50 százaléka jó, 45 százaléka közepes, s csak 5 százaléka ad gyenge termést.- TELT HÁZ VAN a mát- raszentistváni KlOSZ-iidülö- ben. Az új, jelentős összeggel épült üdülő a szezon elején kezdte meg működését. Családtagjaikkal együtt kisiparosok töltenek itt két felejthetetlen hetet. — CSÉPELNEK a horti Petőfi Termelőszövetkezetben. A jó ütemben végzett munka következtében befejezést nyert az őszi árpa cséplése. A 20 holdról 15,9 mázsás átlagtermést takarítottak be.- BEFEJEZÉS előtt áll az igen komoly költséggel létesülő recski, modern állomási raktárépület építése. — SZÉPEN FEJLŐDIK a közel hétmillió szőlőoltvány a nagyrédei határban. Meglátszik a gondos nevelés, de nem utolsósorban a meleg időjárás hatása. A község lakosai ősszel közel 10 millió forint bevételre számítanak az oltványból. tudja azt ellenőrizni, mi igaz, mi nem? — Milyen arányú legyen az igaz — nem igaz? — ■ En nem azt mondtam magának, hogy feltétlenül nem igaz dolgokat kell adnia. Én azt mondtam, hogy elcsúszik. S ezt jól jegyezze meg... Mert odakint sem hülyék vannak ... Különben is, vegye tudomásul, hogy én ;s ellenőrizni fogom magát. Szóval az embereivel összegyűjti az említett adatokat, ezeket minden alkalommal vegytintával leírja egy-egy könyv sorai közé, s a könyvet átadja nekem. Én többet ebbe a lakásba nem jövök. Mindig más és más eszpresszóban fogunk találkozni. A találkozó előtt hívjon fel telefonon a követségen. Itt a közvetlen számom — nyújtotta át telefonszámát Struzziero. — A számot tanúja meg, a papírt aztán égesse el. Ezzel a vegytintával írni tud papírra, kőre, ruhára..: — és Struzziero felsorolta mindazt, amit Bécs- ben az Am Modena-Park 14. harmadik emeleti lakásában az amerikaitól hallott. — Egyébként még azt is közlöm, hogy az országot semmilyen körülmények között sem hagyhatja el. Még akkor sem, ha a legkönnyebben át tudna sétálni a határon. Mindent csak utasításra tehet. Az utasításokat én fogom megadni. Javaslom, hogy Kezdjen hozzá nagyon gyorsan a hálózat kiépítéséhez, lehetőleg olyan embereikből, akik pozícióban vannak és megjátsz- szák magukat ebben a rendszerben. Beszervezhet nőket is. Szóval vagy olyanokat, akik gyűlölik ezeket a prolikat, vagy olyanokat, akik szeretik a pénzt , vagy mindkét tulajdonsággal rendelkeznek. Csak ügyes legyen, s néMAGYÁRUL BESZÉLŐ SZOVJET FILM Festőművész, SS-tiszt. vagy partizán a titokzatos Mi- hajlo? Izgalmas, magyarul beszélő szovjet film, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház július 23—29-ig, a gyöngyösi Szabadság pedig július 30-tól augusztus 5-ig mutat be. üi ele’ impulzusai a világűrből jönnek? earning dr., közismert fizikus meggyőződése, hogy az élet a kozmoszból jön. Bizonyos, mérhető sugarak okozzák a szív működését, a vérkeringést, az agy és általában az érzékszervek működését. Ennek az elméletnek a bízó1K EGRI VÖRÖS CSILLAG Távoli partokon EGRI BRODY Nincs előadás . EGRI KERTMOZI Egy dal száll a világ körül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy dal száll a világ körül GYÖNGYÖSI PUS1CIN Dulszka asszony erkölcse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Nercbunda FÜZESABONY Az aranypók HEVES A gitáros lány PÉTERVASARA Nincs előadás hány nap múlva remélem, szolgálni tudok a papírokkal. — Struzziero ezzel felállott ss indulni akart. Atkáry ijedten szólt hozzá: — És a pénz? — Jaj, te szent isten, majdhogynem elfelejtettem... Atkáry szeme felcsillant, amikor Struzziero kidobta az asztalra a három nagy kötég százforintost, harmincezer forintot. — Ez a szervezésre, a fizetést majd később kapja meg. De» a legszükségesebbekre ebből is költhet. A beszervezetteknek szintén adjon előleget. Biztos, ami biztos ... Atkáry egyik délután a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodájának épülete előtt sündörgött. Régi barátját és pajtását, Darvas Attilát, a tervező iroda mérnökét leste. Feltétlenül találkozni akart vele. Ö volt az az ember, akire a legfontosabb anyagok megszerzését szándékozott bízni. Már öt óra is elmúlt, de Darvas még sehol sem volt, noha a munkaidő fél ötig tartott. Atkáry a tettvágytól idegesen, szapora léptekkel rótta az utcát. Aznap nem sikerült találkoznia Darvas Attilával. Viszont másnap igen. A tervező mérnÖK, aki az intézetben osztályvezetői beosztásban dolgozott, rendkívül megörült a találkozásnak. Atkáry azonnal meginvitálta egy feketére a , Dupla eszpresszóba, ahol egy félreeső helyen húzódtak meg és beszélgetni kezdtek. A kémfő- nök ismertette terveit Darvassal, noha arról mélyen hallgatott, hogy ő tulajdonképpen kivel is áll kapcsolatban és kinek- szolgáltatja az adatokat. Nagy pénzeket helyezett kilátásba. Bár senkitől sem kapott erre Vonatkozóan utasításokat, mégis lekötötte nyitására earning professzor és asszisztense — Haller — rendkívül érzékeny műszerekét készítettek, amelyekkel valóban sikerült kimutatni, hogy minden élőlény tulajdonképpen „adó-vevő. készülék”, Carning professzor nemcsak orvosi, hanem fizikai szempontból is vizsgálja az életet. Véleménye szerint a halál akkor következik be, ha csökken az agy „vevőképessége”, s ennek kapcsán más szervek működése. Még rengeteg kutatómunkába kerül, amíg mindezt alaposan be lehet bizonyítani, de oszcillográfok segítségével sikerült sok élőlény agyhullámát rögzíteni. Sikerült kimutatni, hogy az emlősállatok és az emberek közül a ló rendelkezik a leghosszabb agyhullámmal és ezek a hullámok, megfelelő erősítéssel, hangszóróban is zörejt okoznak. A marháknak és birkáknak hasonló erejű az agyhullóma, a macskák és patkányok hulláma rövidebb. A legnehezebben lehet lemérni az ember agyhullámait, mert az emberé a legrövidebb. Darvas Attilát nehéz százezresekre. Darvas ennek is megörült, de még inkább fokozta örömét az, amit Atkáry a dolog politikai oldaláról mondott. Darvas Attila ugyancsak régi ellensége a népi demokráciának. A felszabadulás előtt mindig úri körökben mozgott, soha nem bírta a „proli-szagot”. S ez befolyásolta — méghozzá jócskán — véleményét is ... Atkáry először azt a feladatot adta Darvasnak, hogy nézzen körül munkhelyén, mit érdemes onnan elcsenni,, milyen adatokat érdemes onnan szerezni. Azt is Közölte vele, hogy rövidesen illegalitásba vonul. és így nehéz lesz őt megtalálni, végül, biztatta: — . De ne félj, én mindig, rendszeresen jelentkezem, hogy átvegyem tőled az értesüléseket, ányagokat. Találkahelyül Darvas lakását'jelölték meg, annál is inkább, mert Darvasról senki sem gondolhatta, hogy- befurakodott egy ilyen jelentős helyre, és hogy kémkedik. Darvas ugyanis „okos” fiú volt; nem hirdette útón-útfélen. hogy ellensége ennek a rendszernek. Csak gondolta.* Táblát sem akasztott a nyakába, hogy ő a Horthy-fdő- ket várja vissza... Békés természetű ember volt, . munkahelyén mindenkivel megfért, mindenki úgy vette tudomásul őt, hogy bár egy régről itt maradt mérnök, de egészen normálisan és egyetértőén illeszkedik bele az új helyzetbe. Atkáry és Darvas szent esküvel fogadták az eszpresszóban, hogy mindent megtesznek az ügyért. És a oénzért:..; Ezt ugyan r.em mondták, de összekacgintásukból érezhető volt, hogy az ő istenük’a pénz. s dupla Öröm. ha közben a szocializmusnak is árthatnak. (Folytatéuiti
