Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

1959, július ZZ., szerda

SÉPÜJSáG

s

Hangsúly kérdése esak ?

— Két vezetőségi tagom ... mondja valamivel kapcsolatban egy pártszervezet tagja.

— Két vezetőségi tagom... mondja egy üggyel kapcsolatban egy pártszervezet titkára.

Három szót mondott mind a két kommunista, mind a három szó, a rövid félmondat, birtokviszonyt fejez ki. Csak kicsit másként hangsúlyozta az egyik, mint a másik... S bár a hangsúly ás elárul egyet-mást, mégse a hangsúly kérdése ez a birtokos viszony, mint sokkal inkább 'egy politikai kérdés, a kollektív vezetés problematikájának leleple- zője.

Nem a hangsúly a döntő, az csak árulkodik. A lényeg, a tény a döntő, hogy egy párt- szervezet titkára inkább kicsit tulajdonának, mintsem segítőtársának érzi és véli a pártvezetésig tagjait.

S a kollektív vezetés csak akkor lesz. igazán természetes, magától értetődd gyakorlat, ha a fejekben és a szivekben is megszűnnek ezek a birtokos viszonyt kijelentő jogálmák.

(gy...ó)

— A HATVANT Járási Tanács végrehajtó bizottsága július 23-án ülést tart, ahol megtárgyalják az új termelőszövetkezetek vetőmag-biztosítását, az új táblák kialakítását. Foglalkozik a vb-ülés a panaszügyek in- tézisével to.

KIKAKÄT ELŐTT

(Foto: Kiss B.)

Érdeklődés JÉG«ügyhen

HARMINC FOKON felül

mutat a hőmérő higanyszála. A kánikulai hőségben szívesen tér be az ember az italboltba, hogy egy pohár hideg sörrel, csillapítsa szomjúságát. Nemegyszer azonban kellemetlen csalódás éri, mert a pultnál az első korty után érzi: langyos a sör.

— Nincs jég, kérem, nem tudjuk hűteni — ezt a választ kapja ilyenkor a reklamáló. De így van ez a hús- és más olyan üzletekben i&, ahol ebben a nagy melegben jégre volna szükség.

Mi az oka ennek, miért nincs jég? Az alig hét emberrel dolgozó egri jéggyárban teljes kapacitással megy a giunlka. A csővezetékeken csillog a „hó”, az ólmozott cellákban pedig készülnek a jégtáblák. Néhány óra múlva teherautóra rakva szállítják valamennyit a megrendelőknek.

Pléh Imre, a művezető kalauzol az üzemben.

— Megy itt a munka, kérem, éjjel-nappal— mondja, s mutat a zúgó vilianymotorokra, de ügy látszik, mégsem elég — teszi hozzá.

— Hány vállalatnak dolgoznak?

A kérdésre elmosolyodik.

— Tessék, itt van a papír, ezen van a kimutatás. Nyolc nagy vállalat van feltüntetve, de ezek között nincsenek a magánrendelések és kisebb üzemek,

— HARMICKÉT EVE dolgozom a Gyógyfürdő Vállalatnál és tíz éve itt, a Jéggyárban, de az elmúlt évek alatt nem fordult elő az, hogy ilyen nagy lett volna a jég- igénylés, mint az idén. Ez, úgy látszik, a hirtelen beköszöntött kánikulai hőséggel magyarázható.

— Kik igénylik a legtöbb jeget?

— Jelenleg a MEK Vállalat az, amely a legtöbb jeget kéri. Hatezer táblát terveztünk rájuk a múlt hónapban s helyette 13 ezret szállítottak el. Természetesen, hogy ők többet szállítottak, más vállalatok megérzik és jogosan kifogásolnak is.

1— Mi az oka, hogy ennyire

A községfejlesztés néhány gondja

küszködött — annak ellenére, hogy a járási tanácsoktól sok visszajelentés érkezett. A pé- tervásári tanács például a megyei tanácstól érkezett anyagigénylési felhívásra nemleges jelentést adott. De pár héttel később már panasz hangzott el, hogy a megyei tanácstól nem kaptak cementkiutalást. Az ilyen és hasonló hibákon a murika jobb megszervezésével lehet és kell segíteni.

A helyi anyagok felhasználása azokon a területeken, ahol azok betervezhetők, igen nagy jelentőséggel bir. Itt figyelembe kell venni, hogy központi anyagkeretből a jelentkező anyagszükségletnek csupán 50 százaléka biztosítható, a másik felét helyi anyagokból kell előteremteni. A helyi anyagok felhasználása nagymértékben csökkenti az építési költséget. Ennek ellenére az elmúlt évben — megyei szintet tekintve — nem volt kielégítő a helyi anyagok felhasználása. A betervezett 763 ezer forinttal szemben csak 546 ezer forint helyi anyagot használtak fel.

Az egyes megvalósult létesítmények gazdaságossági vizs- _ gálata kimutatta, hogy a me- * gye területén sokszor azonos adottságok mellett, azonos minőségű létesítmények különböző költséggel épültek. Például: egy négyzetméternyi járdaépítés költsége Egerben 48, Gyöngyösön 62, a pétervásári járásban 89, a hevesi járásban 26.5, a füzesabonyi járásban pedig 13,4 forint volt. A kisebb számokból kitűnik, hogy a költségeket helyi anyagok biztosításával, a kivitelezési mód helyes megválasztásával és társadalmi erők mozgósításával jelentős mértékben csökkenteni lehet. A füzesabonyi járásban igen sok helyi anya- . got használtak fel, olcsóbb kivitelezési módot választottak , és jelentős társadalmi munkát ; is bekapcsoltak az építésbe. , Ennek eredménye volt az, hogy igen olcsón tudtak építkezni. ,

A községfejlesztési tervek megvalósításának - néhány . gondját mondtuk itt eV — korántsem a teljesség igényével.

A nagyobbrészt a múlt évről származott tapasztalatokat tanácsaink az idén már haszna- ( síthatják és egynémely vonat- hozásban már hasznosították is az elmúlt hat hónap alatt. Szükséges azonban felhívni az - akadályozó tényezőkre a fi- i gyeimet, mert az év második . fele még előttünk van, s az , elkövetkező évek községiéi- , lesztési tervei is nagy fel- , adatokat rónak városi és községi tanácsainkra. j

Olyan problémák ezek, - amelyek körültekintéssel, a : munka jobb megszervezésével megoldhatók, s megoldásuk még előre lendíti, még eredményesebbé teszi községeink, i városaink fejlődését; í

kevésbé akadályt jelentenek' a • fejlesztési tervek megvalósításában.

Az akadályozó tényezők között elsőként kell megemlíteni a megfelelő műszaki előkészületek hiányát. A községfej les z- tési alapból építendő létesítményekhez is kell műszaki kiviteli terv, illetve' költségvetés. Az előirt tervdokumentáció hiányában a kivitelezés aligha lehét eredményes, mert csak a költségvetési adatok és tervek ismeretében lehet jól és megfelelően előkészíteni az •anyagokat, megszervezni a társadalmi munkát. Az elhamarkodottan megkezdett építkezésekből tanácsainkra súlyos anyagi károk hárulnak. Kirívó példája ennek a gyögyös- patai autóbuszmegálló és a siroki bekötő út építkezése.

Komoly hiányosság áz is, hogy nem mindig biztosítják időben a kivitelezéshez szükséges építőipari kapacitást. Megjegyzzük azonban: ez nem kizárólag községi tanácsaink mulasztásán múlik, mert a kivitelezéssel foglalkozó vállalatok tervezése az évet megelőző esztendő második felében történik és ekkor még nem állnak rendelkezésre jóváhagyott községfej lesztési tervek. Ezen a helyzeten kormányszerveink tudnának elsősorban segíteni, amennyiben lehetővé tennék a községfejlesztési tervek készítése időpontjának megfelelő összehangolást a «kivitelező vállalatok tervezésének időpontjával. Addig is tanácsainknak már az előző évben mérlegelniük kell a következő tervév pénzügyi lehetőségeit és már az előkészítés érdekében is ki kell alakítani a tervezett építkezések időpontját. E kialakult program alapján nem lesz akadálya a tervév építési igénye bejelentésének a kivitelező vállalatok tervkészítésének időpontjában.

A községfejlesztési feladatok végrehajtásánál sok esetben okoz zökkenőt az, hogy nem veszik gondosan számba a szükséges építési anyagrrieny- nyiséget. Az anyagigénylésnél tapasztálható volt bizonyos szervezetlenség. Az elmúlt évben például a megyei tanácsnál igen nagy mennyiségű cement állt rendelkezésre az építkezésekhez. Mégis előfordult, hogy több községi tanács átmenetileg cementhiánnyal

A község- és városfejlesztési tervek elkészítése és megvalósítása évről évre jelentős feladatokat ad tanácsainknak. A fejlesztési tervek azt a célt szolgálják, hogy az adott városban, községben levő helyi erőforrásokra támaszkodva, a lakosság széleskörű bevonásával és tevékeny közreműködésével olyan feladatokat oldjon meg, amelyek a különböző kommunális és kulturális szükségletek mind jobb kielégítését szolgálják, rendezik az adott község, vagy város külső képét. Ilyen tervek rendszeresen 1955 óta készülnek a mi megyénk városaiban és községeiben is, és ha most visszatekintenek az azóta élteit esztendők ilyen irányú eredményeire, nagyon sokat láthatnánk. Űj utak és járdák sokasága épült a városokban és falvakban, épültek kultúrotthonok, iskolai tantermek, parkokat, sétányokat létesítettek, kutakat fúrtak, bővítették a közvilágítást, soksok kilométerrel hosszabbították meg a villanyhálózatot, kőbányákat nyitottak, javították a lakosság egészségügyi ellátását... és így tovább lehetne sorolni az elmúlt évek fejlesztési eredményeit. S az eredmények évről évre nagyobbak — arányban azzal a nagyfokú és növekvő érdeklődéssel, amelyet a lakosság tanúsít községe, városa fejlesztése iránt.

Egy korábbi írásunkban már megjegyeztük, hogy a községfejlesztési, alap — megyei szinten — ez évben, az 1958-as esztendőhöz viszonyítva 30 százalékkal magasabb. Ez az adat megfelelően igazolja fentebbi állításunkat és nyugodtan enged arra következtetni, hogy 1959-ben a fejlesztési eredmények jelentősen meghaladják az elmúlt évit. 1959-ből még csak hat hónap telt el, de máris sok mindenről tudnánk beszélni, ami kedvezően mutatja a nagyobbléptű előrehaladást. A betervezett fejlesztési bevételek 40 százalékából például járda- és útépítést, vízhálózat- bővité&t akarnak megvalósítani a megye községei és városai. Ennek nagy része már meg is valósult. Ugyanígy beszélhetünk a fejlesztési tervek megvalósításának más vonatkozásairól is.

Az eredmények kétségbevonhatatlanok, de mégis beszélni kell néhány olyan problémáról, amelyek többé vagy

Takarékosságból, színdarabból országjárás

akirándulásra, ki másra. Meg is lett a szorgalmas takarékoskodás eredménye: a soksok szép élmény, lenn, a délibábos Hortobágyon;;;

Szentgyörgyi László ált, isk. tanár.

A szokásos tanév végi országjárásról hazajöttek a ke- recsendi diákoiK; A Balaton. Esztergom, Visegrád, Budapest, Mátra és Bükk után az idén a délibábos Hortobágyot utazták be autóbuszon kétnapos kirándulás keretében;

Első nap a kanyargó Tiszai szépségeiben gyönyörködte!«:,! Engedélyt kaptak a hortobágyi! halastavak 1 megtekintésére,! ahol megnézték a halak eteté- ; sét és a próbahalászatot. Az; első hosszabb pihenőt a híres« hortobágyi csárdánál töltötték.;

Másnap Debrecen megtekin-«

tése követKezett. Megnézték a < most. létesített állatkertet, ; majd a nagytemplomot, ahol; annyi történelmi nevezetességű; esemény zajlott le, a, híres; kollégiumot, a gyönyörű egye-; temet, a szép Déry Múzeu-; mot, fürödtek a strandon, vi-; dáman csónakáztak a Nagy-; erdő taván. Délben kitűnő ét- < vággyal fogyasztották el a jó; ebédet a Bika Szálló üvegtér-; mében. Délután hazafelé for-; dítottáiK a rudat. Útközben; megnézték a polgári új Ti-; sza hidat, a Tiszapalkor.yai; Hőerőművet, keresztüljöttek aj történelmi Mohi-pusztán. Bi-; zcny este lett, mikor á matyók < fővárosán, Mezőkövesden ke- 5 resztüljöttek és egészen öreg< este lett, amikor otthon be- < számolhattak szüleiknek a < sok-sok élményről. í

Az utazáshoz szükséges ösz-< szeget részint színdarabok be-; vételéből teremtették elő. Nagy í sikerrel adták elő az Arany-J 6zőrű bárány és a Három ki- J vánság című mesejátékokat. A! hiányzó összeget egész évita-J karék oskodásukkal pótolták.; Áz idén kereken 18 000 farin-; tot gyűjtötték a kerecsenéi; pajtások takarékbélyegben, kii

Nyomdászok lesznek

nőtt a MÉK Vállalat jégigénye?

— Most van az az időszák, amikor a gyümölcsöket exportálják külföldre. A ládákba, rakott export-gyümölcsöket jegelni kell, mert különben, mire rendeltetési helyükre érnek, elromlanák. Naponta 97 mázsa jégtáblát készítünk, amely havi mennyiségben is kitesz 2910 mázsát. De ez sem elég.

— Más vállalatok is ilyen rendszertelenül szállítják a jeget?

— Előfordul sok esetben olyan, hogy az illető italbolt megkapja a napi mennyiséget, de délután, vagy az esti órákban arra hivatkozva, hogy kevésnek bizonyult a délelőtti szállítmány — már újból jönnek. Természetesen mások rovására nem adhatunk, s ilyenkor panaszkodnak a jégellátásra. Legutóbb 38 órás üzemzavarunk is volt, ami bizony ebben a nyári hónapban nagy kiesést jelentett mind nekünk, mind a megrendelőknek. Reméljük, emiatt a jövőben már nem kell

I állnunk, mert van négy tartalék villanymotoruk, s özeiket szükség esetén bármikor ! üzembe tudjuk állítani.

! — A továbbiakban hogyan

! tudják biztosítani a jégellá- itást?

> — OLYAN KÖRÜLMÉNY,

;hogy nem tudunk jeget adni, ;nem áll fenn, csupán azt Bérijük megrendelőinktől, hogy ; nagyobb belátással legyenek, ;s ne csak azt nézzék, hogy a i maguk üzletében legyen biz- itosítva a jégmennyiség, há- inem jusson belőle .mindennap i másoknak is. Különösen ne- ihéz ez jelenleg, mivel a gyön- igyösi jéggyár nem dolgozik s ! nekünk kell ellátni az ottani I honvédséget és a különböző ! üzemélelmezési vállalatokat iis;

! — Hogyan oldják meg a Ijég elszállítását? i — Van egy kis teherko- icsink, ami sajnos kevés ah- ihoz, hogy a kora délelőtti tórákban mindenhová eljuttathassuk a jégtáblákat. Körzetiünk a Baktai úttól a Lajosivárosig terjed, s mivel mi is • kiesünk a központból, előfordul, hogy egyes megrendelők^ ihöz később kerül a jég. Több i jégmennyiséget nem tudunk i ígérni, csupán az elosztáson i múlik, de egyben a lelkiisme- I retes igényléseken is, hogy i minden vállalat, üaem meg Hegyen elégedve,

Kiss Béla

Ezért aztán nagy is a felelősség, mert a gép drága, nehéz meggyógyítani, ha törik, a karja. Meg ezért kell aztán nagy türelem is a gépmesterséghez.

Türelem... ez az, ami Albinnak először még vékonyan csordogált, de Ablaka bácsi, a tanítómestere, vigyázva ösztönözte. Most már dicsérik a munkáját, csakúgy, rhint a Tóth Jóskáéban sem igen talál már hibát F abriczius Imre szedőmester. Albin a szép. színes nyomású plakátok, meghívók barátja. Ez megmaradt benne a gyerekkori emlékcukorból, most is a többszínnyomású lapokat szereti.

Ha felszabadul, két év múlva szeretne Egerbe menni, továbbképezni magát, hogy a rotációsgéppel is megismerkedjék, ha így halad, fog is menni, mondja Ablaka bácsi, s a falon mutatja a kongresszusi verseny tiszteletére tett nyomdászfelajánlásokat. A szép, ízléssel nyomott lapok egyikén az Albin, a másikon meg a Jóska nevét olvashatom. Már felajánlásokat tesznek, úgy haladnak.

Meg aztán más közük is van a felajánlási lapokhoz. Jóska szedte, és az Albin gépén nyomtatták. ki ezeket a nemzetiszínnel, mintával díszített három- színű lapocskákat. Tehát már maguk nyomtattak maguknak Igaz, Ablaka bácsi is segített, de sok abban már az önálló munkai (Rózsa)

Albinnak is tetszik a nyomdászmesterség, gyerekkorában nagyon szerette nézni, hogy a fehér, tiszta papírlapok milyen szép színesen, gyönyörű betűkkel telerajzolva bújnak ki édesapja gépéből.

Már akkor elhatározta, hogy ő is ilyet csinál, ha felnő, s elhatározásához hű is maradt. A nyolcadik általános után jelentkezett tanulónak. Először nagyon furcsa volt, mert azért más nézni a gépet, s más dolgozni rajta. Nem is gondolta, milyen komoly feladat beállítani a kiszedett részt a gépbe, hogy az pontos legyen, ne szakítsa át a papírt, egyenletesen nyomjon, se kevesebb, se több festék ne kerüljön a papírra. Aztán sokat kellett vesződni a kopott betűkkel is, mert azokat kiemelni, jobbakkal cserélni: ez is a gépmester feladata. Sokszor csak áll a gépmester a gép mellett, olyan, mintha nem dolgozna. pedig akkor is munkán van, csakhogy az esze, a szeme dolgozik olyankor. Mert olyan a gép, mint a porcelánbaba: ha nem bánnak vele csínján, már törik is. A papírrakó asszony csak csúsztatja be a szép fehér lapokat, de az mással nem törődhet, a gépmester figyelmének kell mindig a nyomógép pulzusát tapintani.

megint kész. Újból a szekrényhez lép, a következő soron dolgozik már. Munkája nyomán szorgabnasam kialakul egy nagy hivatalos nyomtatvány képe.

így dolgozik a kéziszedő. Persze, nem ilyen egyszerű a dolog, mint látszik, nagyon figyelmesnek kell. lenni, jól állnak-e a szignatúrák, pontosan, méretben van-e a margó, ki kell számolni, hány ciceró távolság van a nyomtatvány rubrikái között. Na, és persze, itt kell tudni a helyesírást. Mert anélkül ez nem megy. Jóska úgy lett szedőtanuló, hogy édesapja is itt dolgozik a szedőteremben. Tetszett neki ez a „szakma, már ismerte is a munka folyamatát, amikor jelentkezett. Először bizony nagyon nehéz volt eligazodni a dzsungel-sűrűségű sok- reteszes szekrényben, de most már valamennyit ismeri. Nagyon szereti szakmáját, szép is az, ha apró fémdarabokból szép. egyenletes vonalú nyomtatványt készíthet az ember.

A Jóska által kiszedett szöveg a gépterembe kerül. Itt is dolgozik egy fiú, Marosán Albin. Ö is elsőéves tanuló, két év múltán magasnvomó gépmester lesz belőle. Öt is édesapja hozta be az üzembe, aki szintén gépmester volt, jelenleg pedig az üzem. vezetője,

$ Alig egy hónapja számoltunk

> be olvasóinknak arról, hogy

> milyen pályára készülnek me- ? gyénk egyik általános iskolájáénak végzős tanulói. A gyerekek ?dolgozataiból kiderült, hogy bi- \zony vem eléggé sokágú az ér- ideklődési körük, alig tíz-tizen- \ öt szakma közül választanak.

< Ha valamelyik fiatal ipari ta< aulának menne, legtöbbször iautószerelő, műszerész, eszter- 5 gályos, és még néhány köziismert szakmára gondol. Pedig 5 a megye területén is módjában i állna számtalan érdekesnél ér- i dekesebb szakma megtanuláséira.

\ Hány fiatal készül például c manapság nyomdásznak? Bi- izony kevés, mert legtöbbjüknek (eszébe sem jut: mennyi érde- i kességgel, izgalommal teli szakima ez. Ellátogattunk a gyön- igyösi nyomdaüzembe, hogy be- i mutathassuk, hogyan dolgoznak ia nyomdaipari tanulók, í Tóth Jóska Apró ólom- c darabokat rakosgat egy keretibe. Az ólomdarabkák betűk, i pontok, vonalak. Hatalmas fiók,

> kis részekre osztva: ez a szek- irény. Minden rekeszben más- imás jel, betű. Jóska már egy> éves tanuló, ördögi ügyességgel, iszemvillantás alatt nyúl hol az i egyik, hol a másik „fakk”-ba, j gyakorlott mozdulattal kapkodnia ki a megfelelő ólomdarab- ? kát. Sorba rakja a jeleket, az> tán beilleszti az asztalon levő * nagyobb keretbe. Egy sor