Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

4 1939. június 19., pénlek N íi'.P U J 8 ÁG „...ne fuss el előlem, ha vágyom utánad!...“ \ hallani járat« i*l»olasHÍ a békéről 1957-ben mindössze néhány hónappal a véres ellenforra­dalmi lázadás után, szárnyra- kelt és szinte órák alatt be­járta az egész országot a hat- vapl; 'járás népének bókefelhí- vásá. „JVTi élni. akarunk, s nem értelmetlenül elpusztulni'’ — haijsógta szét' a felhívás a já­rás? egy szérű embereinek aka­ratát, s nem csodálatos, ha ez a kívánság mindenütt nagy visszhangra taláLt. A járás dolgozói azóta is e nagy vágy jegyében élnek, dolgoznak, s minden megnyil­vánulásukban ott van a hatal­mas békeakavat. A járási Ha­zafias Népfront és a Békebi­zottság április 24-i ülésén ar­ról hozott határozatot, hogy a tízéves bókemozgalomról úgy emlékeznek meg az iskolák­ban, ahogy ezt eddig még sen­ki sem tette. Pályázatot hir­detlek minden általános isko­lában dolgozatok írására, s rö­vid, idő alait 15 iskolából 6— 700 dolgozat érkezett be. Hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos tanulók, némi szülői segítséggel ugyan, de szép. szívhez szóló szavakkal be­szélnek a dolgozatokban a bé­kéről. Vajda Erzsébet, a Mat- ravidéki Erőmű VII. osztályos tanulója, dolgozatában Joliot Curie-ről, a nagy tudósról, a Béke Világtanács volt elnöké­ről írt. „Curie tudta, hogy a népek célja a tudomány békés felhasználása, az atomháború megakadályozása. Tudta azt is, es hirdette, hogy a tudomány betegségeket szüntethet meg, gépesítheti, könnyebbé teheti az ember munkáját. Sok mil­lió életet menthet meg és szeb­bé, nagyszerűbbé, boldogabbá teheti azt. Be azt is tudta, hogy áz atomenergia háborús felhasználása az emberiség pusztulását jelentheti. Minden erejével küzdött a tudomány háborús szolgálatba való ál­lítása ellen, mert a tudomány­nak az életet kell szolgálnia. A tíz évvel ezelőtt elvetett magvak^clsó hajtásaikat hoz­zak. Termésük bőséges lesz, a békehadjárat győzedelmesked­ni fog.” Bakos Margit. ugyancsak VII. osztályos, a hatvani II.-es számú általános iskola tahiílQ- ja, így kezdi dolgozatát: „Drága Béke! Már sókat hallottam Felőled, és nagyon szeretnélek 'végre igazán megismerni. Bizonyá­ra csodálkozol, hogy én. egy hetedikes lány írok Neked Tudom, sokan keresik az al­kalmat. hogy Veled találkoz­zanak: tudós bácsik,, megőszült és munkától fáradt nénikék. híres hadvezérek, nagy haza­fiak, lángleikű költők, dolgozó emberek de eddig legin­kább csak futólag láthattak.” .... Béke! Te olyan vagy. mi nt egy áldott édesanya, sze­rető testvér, gondoskodó apa. Úgy képzellek el, hogy Te ma­gad vágj’ a Szeretet.. Mondd, nem gondolod, hogy talán azért nem találnak meg az emberek, mert nem helyesen keresnek? Nem gondolod, hogy ha a fegyverek helyett szeretettel • közelítenének Hoz­zád, előbb megtalálnának? Én szeretlek Téged és célom, hogy életemben mindig Érted dolgozzam. De kérlek, he fuss el előlem, ha szeretettel vá­gyom utánad. E két kislány dolgozata csak kiragadott példa a sok közül. De ezek is jól tükrözik, milyen mélyen, milyen erősén él a hatvani járásban már az is­kolás gyermekekben is a bé­kevágy, A Hazafias Népfront és a járási ■ Békebizottság • minden iskolában a legjobbaknak könyveket juttatott el a szép dolgozatokért. Ezenkívül az összes dolgozat közül a járási legjobbat még külön könyvju­talomban. is- részesítik. A ju­talmakat az iskolai évzárókon osztják ki ázzál, hogy- miként a dolgozatokban ígérték mind­annyian. úgy a mindennapi életben is állják meg helyüket az isitolások a béke védelme terén. Az egészségre is gondolni heti Soraimmal egy nap, illetve néhány munkaóra történetét kívánom elmondani — írja le­velében Pannik Sándor olva­sónk Mátraderecskéről. Június 11. Esik az eső. Meg­szólal a Mátraderecskei Tégla­gyár-építkezés csengője, ami nzt jelzi, hogy az eső miatt le­áll a munka. Az építőmunká- sok védett helyekre vonulnak, de az új présház környékén tovább megy a munka. Talán ennek a hat segédmunkás asz- szoRvnak nem szólt a csengő? Ügy látszik nem, mert tovább betonoznak. Elfogy az egyik keverés, hozzák a másikat. Az asszonyok megállás nélkül hordják a betont esőben, bo­Mozintüsor KORI VÖRÖS. CSILLAG III. Richard (szélesvásznú) EGRI BRODY A boldogság vasárnap jön EGRI KERTMOZI III. Richárd GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az anyai szív GYÖNGYÖS! PUSKIN Nercbunda HATVANT VÖRÖS CSILLAG Kard és kocka HATVANI KOSSUTH Botcsinálta sofőr Füzesabony ■Nincs elüadas pltervásara Nincs előadás KOVÁCS ENDRE: HEVES Nincs eloadas Hatvanban est« 8 Viktória Erdőtelken este 8 Szélvihar műsora» órakor: orakor: káig érc- vízben. Nincs esőka­bát, de vinni kell, mert el kell fogyni a betonnak. Mikor az eső eláll, s déli 12 órát csen­getnek, az asszonyok átázva szaladnak az ebédlőbe. Igen dicséretes tettet hajtot­tak végre ezen a délelőttön a segédmunkás asszonyok, de egészségükre is gondolni keii az építésvezetőségnek, mert ilyen átázás nem válhat senki hasznára. S bármennyire is megkívánja az építkezés üteme, hogy az asszonyok esőben is dolgozzanak, jobb munkaszer­vezéssel elejét kell venni a hasonló eseteknek. Béhenagygy ülcsl tartanuk Ege rése bi ben Egercséht bányatelepen a Hazafias Népfront üzemi béke­bizottsága ma öt órakor béke- nagygyűlést tart. A nagygyű­lés előadója Rudlof Tibor, a megyei békebizottság titkára lesz. A nagygyűlésen a genfi külügyminiszteri értekezletről es a nemzetközi helyzetről tá­jékoztatják a bányászokat. 1959, június 19, péntek: 1929-ben halt meg Oigyai Viktor festőművész és grafikus. & Névnap C? Ne feledjük, szombaton: RAFAEL liiusll — AZ EGERCSEHl általános iskola úttörő csapata vasárnap béke és barátság sportünne­pélyt rendez. Ez alltalomból tartják meg az iskola torna- vizsgáját is. — AZ EGRI JÁRÁS négy nagyüzeménél az eddig el­végzett társadalmi munka értéke meghaladja a 100 ezer forintot. — VASÁRNAP tartotta évad­záró előadását a hatvani Iro­dalmi Színpad, amelyen „Köz­kívánatra” címmel az eddig bemutatott előadások legjobb számait adták elő. — A BORHÁZ elkészítésé­nél 150 társadalmi munka­órát végeztek el a verpeléti Dózsa Tsz fiataljai. — A LUDASI községi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén az áruellátás és a ke­reskedelem nyári felkészülésé­nek feladatait beszélték meg. — AZ EGRI Finoinszerel- vénygyárban 30 fiatalt iidiil- tet ingyenesen az üzem ve­zetősége. — HAT NÖVENDÉK szarvas­marhát vásárolt hizlalás céljá­ból a hatvani Haladás Tsz. A növendékmarha- és tehénállo­mány további növelésének le­hetőségét biztosították, mert megfelelő mennyiségű pillan­góst és silókukoricát vetettek. — HÁROM HOLDON pa­lántáinak őszi káposztát a füzesabonyi Petőfi Termelő­szövetkezet kertészetében. A paprika palántálását befejez­ték, s a korai káposztát már árusítják is a piacokon. — HÁT ES FÉL HOLDON vetettek közösen kukoricát a hevesi Búzalcalász Tsz tagjai. A tsz-tagok szabad idejükben, társadalmi munkában ka­pálják meg a kukoricát, így biztosítják a szemestakarmány egy részét a közös állomány­nak. riLM; IXercbunda OLASZ I ILM Kedves, vidám, szórakoztató történetet mesél el a film, kiváló színészek tolmácsolásában. A bájos és vonzó fiatalasszonyt a magyar mozilátogatók egyik kedvence, Gio- vanna Ralli alakítja. Partnere a szelíd, elnéző férj szerepé­ben Roberto Risso, akit a Halló, itt Gabriella című filmben, láthattunk. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be június IS—24-ig. Könyvespolc: Mean ü’(j»*Cj: V örösbe fordul a csillag IV.. — Szóval; ott is van sorba­állás? — így kérdezett vissza az egyik ismerős, aki csak szépet és jót volt hajlandó el­hinni Moszkváról. Pedig ott is van sorbaállás, bár... .De miért és milyen alkal­makkor állnak sorba a moszk­vaiak? A nők elsősorban és főleg tüsarkú cipóért. A Béke sugárúton levő divatcipó üzlet előtt, nem túlzás, több száz nő állt sorba, hogy a többiek­hez képest aránylag magas áru és» sarkú cipőből vásárol­hasson. Ugyanis most ért oda a tűsarok-kultusz. S ha már a divatnál tar­tunk, el kell mondani: a moszkvai öltözködés jó né­hány évvel elmaradt a miénk mögött. A nők különösen sze­retik az élénk, rózsás színe­ket; de ezt szép lassan kiszo­rítja az európai divatot iemző szolidabb szín. A férfiak a modern szabású ruháiéért, ballonokért, jósza- bású öntőkért állnak sorba, de jóval ifevesebb számban, mint nők. No és a Pravdáért! A hűvös moszkvai reggele­ken az újságárusító pavilonok előtt hosszú sorok kígyóznak, hogy megkaphassák a Prav­dát. az Izvesztyiját, a Trudot és az egyik legnépszerűbb új­ságot, a Komszomolszkája Pravdát. S állnak sorba — bár ná­lunk is megtennék — a busz-, troli-, villamosmegállóknál, tolakodás és rokonemlegetés nélkül, ami a szovjet emberek rendszeretétét dicséri. Ügy gördül a fel- és leszál­lás, mintha az egész művele­tet egy jól olajozott szerkezet szabályozná. Pedig csak a rendszeretet, a jólneveltség ennek a gépnek a „benzinje”. Mindenekelőtt kettes sorban állnak, s mikor megtelt az autóbusz, vagy a troli, nincs több felszálló,, mint ahogy is­meretlen látvány a lépcsőn csüngő utas is. Az öregek, terhes anyák, gyermekek az első ajtón száll­hatnak fel — minden sorbs­Van tehát sorbaállás tűsar­kú cipőért, szépvonalú ruhá­ért, újságokért és a felszállás­nál, de nem kell sorbaállni sehol élelmiszerekért, mert az lehetetlen mennyiségben ta­lálható. Nein túlzás, de majd minden második bolt élelmi­szert árul, s az árak a mie­inknél olcsóbbak. Egy kiló citrom 3,50, egy sült pulyka állás nélkül. De ezzel soha 22,50-ért kapható. Az már nem élnek vissza a többiek, más, hogy nem tudják olyan Aki visszaélne vele, a kocsi jól elkészíteni az ételeket, Hosszú a sor a troli megállónál, de nincs tolakodás mint nálunk — legalábbis nem a mi szánkíze szerint. Scsi. bores és pirog, ezek a legjellegzetesebb orosz ételek, amelyeket kimonda­ni aránylag könnyű és a többi élelíéleséghez képest megenni nulsagokat az ú-ó csak elvon­tan ábrázolhatja jelképes ala­kok és események sorozatán át. A szándékos és sikeres szimbolizmus mellett — ez O'Casey művészi erejének és drámaírói tehetségének nem kisebb bizonyítéka ebben a műben — az élet igazi lehe­leté is jelentkezik. A szimbo­likus alakok társaságában va­lódi, hús-vér emberek van­nak — gondolok itt elsősor­ban az öregemberre é6 az öregasszonyra, vagy az anar­chista természetű, vad és nyersességig durva Brannigan vörösőrre, aki minden húzó­dozó és közönyös polgárt sze­retne megsemmisíteni. Leg­gyengébben sikerült O’Casey- nak a szerelem ábrázolása, amely Jack és Júlia között szövődik. Júlia a dráma első felvonásában, mint az eleven tűz, a mindennapi életből ki* lépő, egészséges gondolkodá­sú, természetes mozgású mun­káslány jelenik meg. A végén ebből az életszerű elevenség­ből nem marad semmi a szim­bolikus előadásmód és felfo­gásmód folytán. A „Vörösbe fordul a csillag” — Sean O'Casey mesteri drá­mája — a kommunista világ­nézet művészi erőre emelt, a modern dráma műfaji kere­tei közé szorított eszmeiség ás mondanivaló nagyszerű, hite­les foglalata. Pataky Dezső / WWWv\ van. A teát a foguk közé szo­rított kockacukron keresztül, isszák, amelyet mi sehogy sem tudtunk utánozni. Automata büfé Moszkvában ugyan nem si­etnek úgy az emberen, mint Budapesten, de a világvárosi forgalom, az utcán járó em­bermilliók megkövetelik, hogy gyorsítsák az emberek étellel, itallal való kiszolgálását. Ezért állítanak üzembe egyre több automata büfét, amelyet na­gyon szeretnek a moszkvaiak, s amelyet az idegenek aggódó kiváncsiskodással próbálna« ki. De talán lépjünk be a Gor­kij utcai automata büfébe. Körül, a fal mellett szek­rény-nagyságú, mattszínű gé­pek sorakoznak, felsőrészükön üvegpohár alakú nyílás, ab­ban látható: mit is lehet kap­ni az automatától. Ott van rajta az ár is: eredeti málna, 45 kopek. A pénz becsúszta- tása után a poharat egy autó-' mata öblítő kimossa és a tiszta pohárba méri a kért hűsítőt. Egy másik automata pék­süteményt, csokoládét. ciga­rettát ad, kiszolgáló személy­zet sehol. Valahogy egy korszakkal előbbre érzi magát itt az enr bér. Ámul a gyors kiszolgáló son, az „okos” gépeken, s az automaták kattogása a jövő zenéjének tűnik. Kisebbségi érzés keríti ha­talmába az embert... A gé­pek túl tökéletesek. (Folytatjuk.) \ utasainak megvetésével talál­ná magát szemben. Tolongást csak akkor látni, ha több tucatnyi külföldi gyű­lik össze egy-egy megállónál, a moszkvaiak ilyenkor moso­lyognak a jeleneten, mert ők a könyöküket nem utazási. se­gédeszköznek ismerik. is a legkönnyebb, mert a scsj jóízű káposztaleves, bir­kahússal, a bores szintén ha­sonló készítmény. A pirog hú­sos palacsinta, amelyet szósz- szál öntenek le, s amitől mé­zes töltöttkáposzta ízt kap. Különben nagyon étvágyger­jesztő külseje van, nem úgy, mint a kaviárnak, ami giccses csendéletként kelleti magát az asztalon, de csak a kíváncsi­ság veszi rá az embert, hogy megkóstolja. A moszkvai kosztót egyéb­ként elbírja a magyar gyo­mor, csak evés közben gyak­ran kódorog a képzelet a füs­töltoldalas, a halászlé körül. Úgyis néztek ránk a sza­kácsnők, mint a tűznyelőkre, az erőspaprika és a sok fű­szer fogyasztása miatt. Mert a moszkvai koszt tudományosan jó, de kevésbé fűszeres, leg­inkább borsot és mustárt hasz­nálják ízesítőnek. Sok a tejtermék, vaj, kefir, tej, tejszín, sajt, a reggeli és a vacsora szinte ebből áll, ami megszokott ízű. de a töb­bi ételből hiányoznak a mi ízeink. Mert ők természetes­nek veszik méregerős mustár­ral ízesíteni az édes szósszal leöntött marhahúst, amit mi nagyon is természetellenesnek találtunk. S nem maradhat el a tea egyetlen étkezéstől sem. Ez azzal is magyarázható, hogy a víznek klór- és vasíze Sean O'Casey-t, a hetvenes éveiben járó, ír származású, angol drámaírót, az egykori dublini munkásfiűt — ma még kevésbé ismerik Magyarorszá­gon. Magyar nyelven először 1957-ben jelent meg „Juno és a páva” c. színpadi sikere a Világirodalmi Kiskönyvtár gondozásában. ..Vörösbe fordul a csillag” című drámája a má­sodik, magyar nyelven. Írországban, valóságos ír környezetben játszódik a drá­ma: mégis szándékosan álta­lános emberi felfogásban be­szél. általános emberi problé­mákat jelenít meg. A történet röviden: Michael-t, a szerve­zett munkást lelövi a sáfrány- inges Kian. A munkások a hősnél? kijáró tisztelettel akar­ják eltemetni, utolsó útjára elkísérni. A sáfrányingesek és a lovasrendörség megtámadja á sztrájkoló munkásokat. A munkások bátran vállalják a harcot, a küzdelmet. Bosszút állnak elesett hőseikért... O’Casey műve szimbolista mű. Elég a szereplők névsorát végignézni: öregember, öreg­asszony, Mankos ember, Kö­högő fiatalember, Bíbor Pap, Barna Pap stb. Ezek a meg­határozások adnak megfelelő jelleget O’Casey drámájának. A szimbolista drámánál el­képzelhetetlen az absztrakt téma- és alakkezelés, hiszen az elvont igazságokat és ta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents