Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-18 / 141. szám

1959. június 18., csütörtök Äz első tavasz után ... (Tudósítónktól) NAGYON SOK EMBER éle­tében jelentett döntő változást, mondhatnánk úgy is, sorsfor­dulatot az idei tavasz. így történt ez Vígh József tenki gazdálkodó családjánál is, — amikor február közepén alá­írta a belépési nyilatkozatot. — őszintén szólva, nem volt könnyű a választás — vallja be maga az új tsz-tag. Hány, meg hány átvirrasztott éjsza­ka. milyen sok töprengés, szá- mítgaták előzte meg, amíg csa ládjával együtt belépett a Bé­ke Tsz tagjai közé. Négy holdját a földosztáskor hasították ki a volt uradalmi birtokból. — Azt csak a magamfajta kisember tudhatja — emléke­zik vissza —, milyen nehéz volt a kezdés, a talpraállás. A földhöz igásállat, meg gazda­sági felszerelés kellett, s évek teltek el, amíg be tudtam ren­dezkedni a gazdálkodásra Nem panaszkodom, a világért sem, mert a négy hold, ha szűkösen, szerényen is, de megadta mindazt, ami a csa­ládnak kellett és ez annyi volt, amennyit a múltban még csak el sem tudtunk képzelni. De el sem lehet mondani, mennyi munkát és fáradságot követelt a föld cserébe az egész család­tól. A korai napfelkelte már mindig a határban szorgoskod­va találta Vígh József család­ját, keményen meg kellett küz­deniük minden talpalatnyi földdel. Gond volt az adó, ki tudná felsorolni, mennyi apró- cseprő kiadással, bajjal járt az egyéni gazdaság vezetése. A BELÉPÉS ÖTA Vígh Jó­zsi bácsi már gondtalanabb és boldogabb ember. Minden reg­gel szorgalmasan megjelenik a brigádjában, vele jön leánya is, és amikor az idő engedi, a fia is eljön ide segíteni. — Hogyan fogadtak a szövet­kezetben? Erről csak azt tu­dom mondani, igazi, őszinte barátsággal. Régi barátaim már nekem az itt levő embe­rek, hiszen olyan az egész község, mint egy nagy család. Ez valóban így is van, mert Vígh József ügyességének és szaktudásának igen sokat kö­szönhet a tagság. Az új belépő ugyanis mindenhez ért. Nagy gyakorlata van a dohány ter­melésben, szereti a kertész­kedést, a paradicsom, és az összes zöldségfélék ápolását is. Leánya is szorgalmas, ügyes. Az eddig végzett munkájuk­ról Vígh Józsi bácsi a követ­kezőket mondja: — A tavasz elején mindjárt beosztottak a vetőgép mellé. Ott jártam mindig a vetőgép nyomában, részt vettem 20 hold borsó és 130 hold vörös­here elvetésében. A vetések után melegágyat készítettem, ott voltam az ültetéseknél, do­hányt palántáltam, vágtarrP a lucernát, kapáltam a napra­forgót, egyszóval mindenféle munkában részt vettem, ahogy sorra jött. S az eltelt idő alatt nemcsak új munkahelyet, hanem új o“-hont és barátokat is talált magának a Béke Tsz-ben. A SZORGALMAS munka nem maradt eredmény nélkül, és a Vígh-család jövedelme is szépen gyarapodik. Józsi bácsi idáig már 95, leánya pedig 109 munkaegységet szerzett, és ha jól megy minden, év vé­gére 220, illetve a kislány 250 munkaegység tulaj osa lesz. A vezetőség által betervezett 53 forintos átlagot véve alapul, kettőjük tiszta jövedelme meg­haladja a 24 ezer forintot. S a fentiekhez számítsuk még hozzá azt is, hogy itt olyan termékekben is részesül, amit egyéni korában nem termelt. A juhtenyésztés hozamából gomolyát kap és részesedik a különféle gyümölcsök és zöld­ségfélék terméséből is. Megváltozott a Vígh-család élete. Gondtalanabb, boldo­gabb lett mindannyiuk hét­köznapja, egész élete. Örö­mük és bánatuk egy lett a nagy család, a közösség életé­vel, s mindannyian úgy érzik, jobb ez így, mint régebben volt, a maguk gazdaságában. Könnyebb munkával, fele tö­rődéssel, több jövedelmet és jobb megélhetést biztosít szá­mukra a nagyüzemi gazdálko­dás. Ez az érzése Vígh Józsi bácsinak az első közös tavasz tapasztalatai után. Jóleső ér­zéssel és nevetve mondja, hogy most már ismét nagybir­tokon dolgozik, de azzal a kü- lömbséggel, hogy most a munkájának gyümölcsét nem a földesúr. hanem ő maga és családja élvezi. MEGELÉGEDETT ember a Vígh-család minden tagja. Nem bánták meg, hogy a kö­zös életet választották. Már az első hónapok, az első ta­vasz tapasztalatai minden agi- tációnál szilárdabban megerő­sítették bennük: jól válasz tottak. Hol, milyen nyomtávon futnak a vonatok ? A világ összes vasútvonalai­nak hossza 2,5-szer akkora, mint a Föld és a Hold közötti távolság. Nemrég a vasutak nemzet­közi szövetségének kongresszu­sán elhangzott az a vélemény, hogy jó lenne a különféle vasúti nyomtávokat egységesí­teni. Ezáltal feleslegessé válnék a szállítmányok átrakása a ha­táron. Csupán Európában három különféle nyomtáv létezik: a Szovjetunióban 152.4 centimé­teres, Spanyolországban és Portugáliában 167.2 centiméte­res. a többi országokban pedig 143.5 centiméteres nyomtávú vasutak vannak. Az első vágány szélességét az angol George Stephenson állapította meg, amikor a Stokton-Darlington-i vasút­vonal épült. Miért választotta Stephenson éppen a 143.5 centiméteres tá­volságot? Egyszerűen azért, mert annak idején ekkora volt a lovas postakocsik nyomtávja. 1844-ben a spanyolok hat kasztiliai láb, vagyis 167.2 mé­ter széles nyomtávot rendsze­resítettek. Európában később a Ste­phenson által megállapított nyomtávot fogadták el, Spa­nyolország é6 a cári Oroszor­szág katonai meggondolásokból nem ment bele a nyomtávok egységesítésébe. Közel 600 mázsa szálastakarmányt hordtak be a detki Szabadság Termelőszövetkezet tagjai A detki Szabadság Termelő- szövetkezet élére új elnök ke­rült, Tóth József személyében. Az új elnök nagy kedvvel lá­tott munkához, a közös mun­kák idejében való megszerve­zéséhez. Ennek köszönhető, hogy a tagság az időszerű munkákat idejében és jó minőségben vég­zi eh A szálastakarmányt már az esős idő beállta előtt beta­karították, így 600 mázsa jó minőségű takarmányra tettek szert. Pályázat egyetemi tanulmányi ösztöndíj elnyerésére Eger Város Tanácsa végre­hajtó bizottsága az egyetemi tanulmányokat folytató fiata­lok megsegítésére, hivatali ap­parátusa egyetemet végzettek­kel való erősítése érdekében 2 társadami tanulmányi ösztön­díj létesítését határozta el az 1959—60. tanévtől kezdődően. Pályázhatpak az 1959—60. tanévben a Jogi Egyetemre és az Agrártudományi Egyetemre beiratkozott hallgatók. A társadalmi tanulmányi díj összege: havi 500—500 forint, a tanítási idő 10 hónapjára. Csak egriek pályázhatnak, akikkel az ösztöndíj odaítélése után a városi tanács végrehaj­tó bizottsága szerződést köt. Áz ösztöndíjasoknak tanulmánya­ik befejezése után a városi ta­nács által megjelölt munkate­rületen (tanácsi hivatali appa­rátus, tanácsi vállalatok, tsz-ek. stb.) kell elhelyezkedniük. Pályázatok beadási határide­je: 1959. augusztus 10. A kérel­meket Eger Város Tanácsa végrehajtó bizottságának cí­mezve a v. b. titkárságon kell beadni. Eger Város Tanácsa végrehajtó bizottsága. A hónap végén újabb 20 szerződéses szarvasmarhát ad le a Nagyrédel Kossuth Tsz A nagyrédei Kossuth Ter­melőszövetkezet tagsága a nö­vény- és gyümölcstermesztés mellett nagy gonddal és szak­értelemmel foglalkozik szarvasmarha hizlalással is. A hónap végén adnak le 20 szerződéses szarvasmarhát, az idén már a második alkalom­mal. A hízott marhák átadá­sa után újabbakat állítanak be hizlalásra. Ellátásukhoz mind az abrak, mind a szálas­takarmány már előre bizto­sítva van. A jándék, de illő Hálával, 9 megiüetödött tisztelettel állják körül tanító­jukat, tanáraikat a diákok és köszönetét mondanak azért, hogy oly nagy szeretettel ad­ták át tudásuk legjavát az el­múlt években. Hálával gondolnak a neve­lőkre a szülők is, hiszen sze­retik és tisztelik azokat az embereket, akik segítettek gyermekeik emberré válásá­ban, segítettek abban, hogy megállják majd helyüket az iskola kapuin túl, az életben. A hála és a szeretet akkord­jai közé itt-ott azonban, saj­nos, disszonáns hangok is ve­gyülnek. Több helyen, közsé­gekben és városokban házról házra indulnak a diákok, hogy ajándékra valót gyűjtsenek a szülőktől a pedagógusok ré­szére. Szép és kedves dolog az ajándék, legyen az egy szál virág, hatalmas nagy csokor, vagy akár egy kedves emlék­tárgy. De kellemetlenül érint em­bereket, ha az ajándékozás mértéke túlnő a virág, vagy az egyszerű, de kedves em­léktárgy keretein. Kellemet­len ez a szülőnek is, aki eset­leg nem tud annyit adni, mint amennyit kellene, vagy mint amennyit szeretne és kellemetlen, nagyon kelle­metlen a pedagógusnak is, aki kapja az így összehozott ajándékot. Ne zavarjuk disszonanciá­val ezeket a szép, kedves és megható napokat, perceket, amikor a tegnap diákjai bú­csúznak nevelőiktől és ami­kor a nevelők útjukra bocsát­ják kedves diákjaikat. (m) * 11 Építők (Folytatás az 1. oldalról) — BEFEJEZTÉK a krumpli töltögetését és a cukorrépa harmadik kapálását a füzes­abonyi Petőfi Tsz-ben. Jelen­leg a tagok őszi káposztát palántáinak. A hatalmas épületek betonelemeinek vasvázait a vas­betonszerelők készítik. Juhász József brigádja az előregyár­tóit födémelemek vasszerelésén dolgozik. Zúg a gép, keveri a friss maltert. Kökény József bri­gádja biztosítja az építkezésen a kőműveseknek, a kívánt mennyiségű maltert. Mindegy, hogy ki milyen munkát vé­gez, lehet az ács, kőműves, vasbetonszerelő, vagy segédmuru kás, valamennyien egy célért dolgoznak: teljesítsék a kong­resszus tiszteletére tett vállalásokat, határidőre adják át a lakásokat az igénylőknek. A munkásszállók helyzetéről NEMRÉG megvizsgálták három szakma munkásszállá­sainak helyzetét. Az ellenőrző brigádban a Szakszervezetek Megyei Tanácsának képviselői, az orvosegészségügyi, vala­mint az építők szakszervezeté­nek területi bizottságai képvi­seltették magukat. A brigád 11 helyre látogatott el, meg­vizsgálták az egészségügyi dol­gozók, a bányászok és az épí­tőipari munkások munkásszál­lásait. A jelentésük bevezető része fejlődésről számol be. A bri­gád tagjai azt tapasztalták, hogy a munkásszállások hely­zete a legutóbbi vizsgálat óta szépen javult. Általában higi­énikusak a munkások szállói és a kulturális igények kielégítése terén is nagy javulás mutat- koziK. A szobák tiszták, rendesek. Különösen a nagyobb vállala­tok munkásszállásain állapí­tották meg, hogy a vezetők törődnek a munkások ügyével. Jól zárható szekrények állnak a munkások rendelkezésére, szőnyegek, függönyök találha­tók ezeken a szállásokon. A mosdók tiszták és működnek A cementüzemeknél, a bá­nyáknál, a fürdőkben heten­ként kétszer meleg vizet biz­tosítanak, ivóedények állnak a Közismert dolog, hogy életünk egyhar- madát alvással töltjük el. Természetes és ért­hető dolog az is, hogy alvás közben minden ember másként visel­kedik. Van, akinek több időre van szüksé­ge, hogy kiuludja ma­gát, van, akinek keve­sebbre. Vannak aztán emberek, akik köny- nyen elalszanak, de , olyanok is, akik csak úgy tudnak álomba szenderülni, ha olvas­nak• számolnak, alta­tószert vesznek be, vagy vattát dugnak a fülükbe. Olyan embe­rek is vannak, akik bárhol, bármilyen he­lyen rögtön el tudnak aludni, mihelyt lecsuk­ják a szempillájukat. Vannak emberek, akik már a legapróbb neszre is felébrednek, mások meg akkor sem nyitják fel a szemüket, ha ágyút sütnek el a fülük mellett. Ez azon­ban még mindig nem olyan borzasztó, mint egy közgyűlésen el­aludni. Ez az utóbbi rendkívül kellemetlen perceket szerzett a chi­cagói köztársasági párt ülésén egy kiküldött­nek. Az ülést ugyanis a televízió is közvetí­tette, úgyhogy ország­szerte láthatták, hogy amíg a többiek vitáz­tak, ő édesen horkol. Egész Amerikát meg­nevettette. Ezzel aztán politikai pályafutásá­nak is befellegzett. Kissé hihetetlen, de mégis való• hogy néha a betörök is elalsza­nak munka közben. A nagy, nehéz kasszák feltörése hamarabb el­altatja őket, mint va­lami konferencia. Ez pedig sokszor kelle­metlenséggel jár, ha a detektívek rábukkan­nak a betörőre, amint szerszámját kezében tartva, békésen horkol a félig feltört kassza mellett. Philadelphiá­ban például így sike­rült elcsípniük a rend­őröknek egy híres kasszafúrót. Mire fel­ébresztették, már lega­lább hat órát végig­horkolt. A többit a cellában pótolta. Hasonló eset történt, egy Los Angeles-i áru­házban is, csak azzal a különbséggel, hogy a betörő egy kirakatban álló ágyban hajtotta le a fejét, nem törődve a következményekkel. Ezekre a rendkívül komikus esetekre köny- nyű magyarázatot ta­lálni, de azt az esetet, amely Fanny Riley asszonysággal történt, még most sem tudták megvilágítani. Egy al­kalommal ugyanis, amikor kinyitotta a szekrényét, egy kato­nát talált benne, aki sehogyan sem tudott magyarázatot adni ar­ra■ hogyan került erre lakók rendelkezésére. A mun­kások otthona körül parkok, szép virágos kertek teszik kel­lemessé a környezetet. A fe­gyelem is sokat javult az utóbbi időben, úgy találták, hogy a munkások vigyáznak a munkásszállásokra, mert egyre inkább saját otthonuk­nak tekintik ezeket. PERSZE ezt a derűs képet megbontja helyenként egy-egy zavaró körülmény, az ellenőr­zés pedig akkor teljes, ha megtalálja ezeket is. Néhány helyen azzal büszkélkedtek a munkásszállások gondnokai, hogy már készülnek a tavaszi nagytakarításokra. Hát ez bi­zony elkésett kissé, túl kelle­ne már lenni nemcsak a ké­szülődésen, hanem a nagyta­karítások befejezésén is; Nem­sokára mór a naptár szerint is túlvagyunk a tavaszon; Se­hol sem találtak betegszobát, ez is nagy hiba, hiszen előfor­dult, hogy Egercsehiben az influenza-járvány idején egy dolgozó négyet is elfertőzött, mert nem különítették el a szálló többi lakójától; De baj van az egészségügyi dolgozók néhány munkásszállásán is. Nem kap elég napfényt a gyön­gyösi kórház és az egri kór­ház dolgozóinak második ott­hona. Az egri kórház nővér­szállásáról még Ki is kell köl­töztetni 15 nővért, mert az épület, amelyben jelenleg Iái­nak — életveszélyes. A me­gyei Építőipari Vállalat hat­vani munkásszállásán 50 em­ber lakik. A szobák falai olyan füstösek, hogy az eredeti színt fel sem lehet ismerni. Az újonnan falazott részeket va­kolatlanul hagyták. Az emele­tek közt nvüäsok vannak, ahol át lehet látni. Egyszóval min­den ez. csak nem oflhon. A vállalat vezetői arra hivatkoz­nak. hogv a munkásszán is ideiglenes és már nem érdo- m°s rendhehozatni Az pilon- őrző bizottság intézKed0*! hogv a jelenlegi munkásszál 'ást meg kell szüntetni és a vállalat köteles gondoskodni i munkások megfelelő élh'dvf" zésópol pjo n z énOoinaidio-n no ásut+ is pld-Foi-dulook hason 'ó hqjok. ninnsonek szót nvek. szerkót rw-isV a fal., ba, erre akasztgatják a dolgo­zók a ruhájukat. A takarítás nem rendszeres. Sürgősen intézkedni kell az ilyen helyeken, mert rendet teremteni egészen kis össze» gekből is lehetséges; A MUNKÁSSZÁLLÁS a dol­gozók második otthonai Az otthonhoz pedig sok minden tartozik; Elsősorban a könyv* a rádió, tehát a művelődés eszközei. Különösen az építő­iparban kis könyvtárak talál-» hatók a munkásszállásokon. A1 dolgozók szeretik a könyveket és örülnek is a-könyvtárnak* azonban az a kívánságuk, hogy nagyobb választék legyen ■ és az üzemi bizottság gyakrabban cserélje a könyveket; . Ezeked az igényeket is meg kell hall* gatni, no meg ahol nincs könyvtár, sürgősen változtatnj) kell a jelenlegi helyzeten, léJ tesíteni kell minden szállóbani kis könyvtárat; Előfordul, hogy a szálló lakói számára klub­délutánt szerveznek, mozielöi adást látogatnak közösen; s az utóbbi időben egyre gyakrab­ban ismeretterjesztő előadáso­kat is rendeznek a munkás­szállásokon. A legjobb ellátás^ legjobban felszerelt munkás- szálló a bányavidéken és a cementipari vállalatoknál ta­lálható. Itt legtöbb helyen van rádió, amely a dolgozók szó­rakozását biztosítja; Más te­rületeken azonban már rit­kán található a rádió, sőt az is baj, hogy nincsenek megfe­lelő társasjátékok: A vállala­tok vezetői legtöbb esetben ar­ra hivatkoznak, hogy az üze­mek Klubszobáiban, klubhelyi­ségeiben megtalálhatók ezek a szórakozást biztosító játé­kok. A munkások pedig azt szeretnék, ha a lakóhelyükön lenne klubszoba, mert így sok­kal inkább igénybe tudnák venni. A munkásszállások lakói sok helven szervezeti kérdésekkel is foglalkoznak. Szobabizalmi­skat választanak és ezek a b'zalrrrak intézik a dolgozók ••iöTOs-lja-irys dolgait. VÉGÜL IS az ellenőrző bi­zottság arra a megáilapításra jutott, hogy ha a kisebb vál­lalatok munkásszállásainak az ellátottsága színvonala eléri a nagyobbakat, kijavítják a hi­bákat. ezek a helyek valóban a munkások második otthoná­vá válnak. (K. J.) a mindenesetre szokat-< lan helyre. < Az sem közönséges,5 ami Essexben történt, i Egy hivő szépen lehúz-l ta cipőjét, harisnyáját,5 felakasztotta az oltár-i ra, jómaga pedig fel-> ballagott a szószékre, > nekitámaszkodott a fa-> Iának, elaludt. | Furcsa eset történti Antonio Fernandezi amerikai őrmesterrel < is. A vasút melletti bandukolva, hirtelent nagy fáradtság kerí-i tette hatalmába, lefe-i küdt a sínek közé és< csak akkor ébredt fel,i amikor elviharzott fe-i lette a gyorsvonat. < Ilyesmi, persze, ke-> vés emberrel történik< meg. Az emberiség> nagy része mégiscsak t az ágyat választja vi-k henésre. i

Next

/
Thumbnails
Contents