Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-11 / 135. szám
1959. június 11., csütörtök NfiPCJSAb s A Magyar Hydrológiai társaság ankétja Egerben: Az egri fürdők fejlesztésének problémái A Magyar Hydrológiai Társaság egri csoportja az elmúlt héten tartotta nagyjelentőségű ankétját az egri fürdők problémáiról. Az ankétot Kocsmát János elvlárs nyitotta meg, kiemelve, hogy a cél: az egri fürdők hydrológiai és balneológiái kérdéseinek megvitatása — országoshírű szakértők bevonásával. Hangsúlyozta a kérdés nagy gazdasági jelentősége mellett annak politikai fontosságát. Az értekezlet első előadója: Hevesy Sándor városi főmérnök volt, aid a fürdőkörnyék városrendezési kérdésével foglalkozott. Kifejtette, hogy Eger városa a közeljövőben egy ország«« tervpályázató! ír ki a fürdőkörnyék rendezésére. A pályamunkák jutalmazására mintegy 60 ezer forintot fordítanak. Az évről évre növekvő forgalom, s a város fejlődése megköveteli, hogy ezen nagy- multú és hírű fürdő környékének városrendezési terve elkészüljön, hogy ennek alapján távlatokban lehessen megállapítani a fejlesztést. A strandfürdő ma már szűknek bizonyul és gondoskodni keli a medencék szaporításáról. Meg kell oldani a korszerű tisztasági fürdő, a különböző gyógyítási célokra használandó gyógyintézetek kérdését is. Nyugvópontra kell hozni a fedett uszoda ügyét. Megoldást kell találni egy minden igényt kielégítő strandvendéglőre, egy idegenforgalmi szállodára is. A rendezendő területbe bele vonják a fürdők területének egész környékét. Gyetvai Béla, a megyei tanács építési osztálya részéről, mint hozzászóló vett részt a vitában. Hangsúlyozta az egri keleti terelőút helyes vezetésének nagy jelentőségét, és kiemelte, hogy annak a lehető legkeletebbre kell futnia, hogy így egységesebb üdülőhelyi területet nyerjünk. Dr. Kőrfy Loránd orvos előadásában hangsúlyozta: az egri fürdők vízhozama napi 22 millió liter. Az egri melegvizű fürdők legjellegzetesebb tulajdonsága rádium és rádium- emanáciő tartalma, mely országosan a budapesti Rudasfürdő mellé sorolja, sőt európai vonatkozásban is élenjáró 28—32 fokos gyógyvizeink az úgynevezett közönséges termálvizek csoportjába tartoznak és kivált hosszantartó fürdők alakjában válthatnák ki kedvező hatást. Eger gyógyvizei megérdemlik az anyagi befektetést és a tudományos munkát - mondotta Kőrfy doktor. — Az arany itt a lábunk előtt hever, csak le kell hajolnunk érte. Dr. Lengyel Endre kórházi belgyógyász orvos volt a következő előadó. Igen értékes, tudományos színvonalú előadá. sában a rádiumtartalmú gyógyvizekről értekezett. Hangsúlyozta az egri gyógyvíz erősen aktív voltát. Kifejtette, hogy a megindítandó vizsgálat- sorozatban elsősorban a víznek fürdő formájában való alkalmazását fogja kutatni, mert így a rádiumhatás tízszer akkora, mint az ivókúránál. Dr. Balogh István reumato- lógus volt a következő előadó. Elmondotta, hogy az elmúlt három év alatt is sok javulást észlelt kizárólag a fürdő hatására, minden gyógyszer alkalmazása nélkül. Hangsúlyozta az egri gyógyvíz igénybevételét sérülések utáni állapotoknál! A reumánál nem egyetlen fegyver a fürdő, de egyes esetekben feltétlenül nélkülözhetetlen a fürdőkúra! Ezután plasztikus adatokkal illusztrálta Balogh doktor a gyógyfürdő gazdaságosságát. Elmondotta, hogy az úgynevezett „négyhetes bizottság” vizsgálja felül a négy hétnél régebb ideje munkaképtelen dolgozókat. A bizottság előtt megjelentek 44-45 százaléka mozgásszervi bántalmakban szenved. Véleménye szerint helyesen és megfelelő időben alkalmazott gyógymóddal, melyben éppen az egri gyógyvizek játszhatnék a főszerepet, 25 százalékra lehetne leszorítani a fent említett magas százalékot! Szabó József, az Egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat igazgatója, előadásában a fürdőfejlesztés igényeivel foglalkozott. Kristóf László, a városi tanács elnökhelyettese hozzászólásában megállapította, hogy sajnos meglehetősen mostohán bántak az egri fürdők gyógy- lehetőségének kihasználásával. „A tizenkettedik óra előtti ötödik percben vagyunk, — cselekednünk kell” . — mondotta. A szakértő orvosok véleménye alapján valóban hihető, hogy hamarosan renta- bilizálódni fog a fejlesztésbe fektetett összeg. Az egri melegvizek körül települt fürdők fejlesztése a városi érdekeken túlmenően, országos érdek — tehát cselekedni kell! Csépány Ferenc, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője az egri fürdőkkel kapcsolatos idegenforgalmi és vendéglátási kérdésekkel foglalkozott. „Fel kell mérni a lehetőségeket, s a mozgó tömegekre fel kell figyelniük az illetékes tényezőknek" — mondotta. Zsabka Endre, a Park Szálló igazgatója hozzászólásában vázolta azt a nagy fejlődést, amin a szálloda 1955 óta átesett. Ma rpár kulturált körülmények között némileg ki tudja elégíteni az igények 35 százalékát. Sajnos, a 118 ágy és az 52 szoba kevés! Második Mariánské Láznévé kell fejlesztenünk Egert, melyre gyógyfürdői mellett gyönyörű környéke, műemlékei és világhíres bora egyenesen predesztinálja. Dr. Páter János balneológus azt hangsúlyozta, hogy nemcsak idegenforgalmi szempontból kell fejleszteni az egri fürdőt, hanem a közel és távolkörnyék beteg munkásainak regenerálására, munkaerő visszaadása szempontjából! Nem szezonálisan kell használni az egri fürdőket, hanem egész év alatt működő, virágzó fürdőkombináttá kell kiépíteni. — Páter doktor segítséget ígért a fedettuszoda ügyében. Dr. Schulhof Ödön balneológus megállapította, hogy Eger, egy nagy fejlődés előtt álló város, hol a szükségletek és igények kérdése valóban fennáll. Egyesek előtt felmerül az, hogy az egri gyógyforrások nem. elég melegek the- rápiai alkalmazásukhoz. Ez helytelen álláspont, — hiszen sokszor nem is szabad melegvizet használni a gyógyításnál. Felhívta az egri orvosokat arra, hogy vizsgálataikkal mutassák ki a víz biológiai gyógyhatásút. Az egri forrásokból — mondotta — komoly eredmény várható! A rádiumtartalmú gyógyvíz alfasugárzására hívta fel a figyelmet, amelyet eddig mesterségesen nem' sikerült izotópokkal utánozni! Megemlítette, hogy. a létesítendő gyógyintézetben egy teljesen felszerelt fiziicotherápiás intézetet kell berendezni. Dr. Papp Ferenc geológus egyetemi professzoi-, óvatosságra intett a mélyfúrási kísérleteknél. Ha mégis fúrások történnének, azok csak a Népkert déli részén engedhetők meg. „A történelmi emlékeK mellett a gyógyfürdő értékeire rá kell eszméltetni az illetékeseket, a lakosságot és az itt megforduló vendégeket" — mondotta Papp professzor. Az ankét utolsó felszólalója Egri Gyula elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, akinek hozzászólása az amiét egyik legértékesebbje volt. Rámutatott az eddig elért eredményekre: 3,5—4 milliót költöttünk el városunkra ebben az évben! Az ankét eredményeként két tényt szögez le: érdeklődést kell keltein Eger iránt, továbbá a fürdőnél a lépcsőzetes fejlesztés elvét kell alkalmazni!” A perspektivikus tervekről a konkrét tervek időszakára kell áttérnünk: a gyakorlatban keli terveinket megvalósítani! Sokszor nem elég okosan gazdálkodtunk például a gyógyfürdő és az idegenforgalom kérdésében. ' Egri elvtárs kijelentette, hogy sok eleven érvet kapott a további munkához! A város vezetésének élni kell a lehetőségekkel. A gyógyult beteg eleven reklám a város részére. Az egri orvosoknak ki kell munkálni- ck a fürdők gyógy-lehetősé- gét, amelyhez a legteljesebb támogatást ígérte Egri eivtárs. Kezdeményeznünk kell! — mondotta. — Tudatosítani icell országszerte, hogy itt, Egerben jól lehet pihenni, üdülni, de gyógyulni is! A magunk részéről ügy hisszük,- hogy ez a nagy jelentőségű ankét, válóban mérföldkő volt Eger fejlődésében és a város gyógyfürdő várossá való kiépítésének küszöbén állunk. Sugar István „Béke és barátság sporthét“ Egerben A „Béke és barátság sporthét’’ záróünnepségének egyik látványos mozzanata: 900 általános iskolás mutatja be Nagy Dezső testnevelő által összeállított közös szabadgyakorlatot. /VNA/VVWWVVVVVVVVS/VS/VVVVVVV'/ Növelik a halmaiugrai l hangosbeszélő hálózatát í > A halmajugrai tanácsháza s tetején elhelyezeti két hagszó- í ró kevésnek bizonyult a fon- % tos hírek közhírré tételére, s í ezért mindig igénybe kellett < venni az évszázadokkal ezelőtt í is használt dobszó melletti hir- S detést. ■ < A tanács úgy határozott, > hogy négyezer méter huzal se- | gítségévei hat nagytelje- s sítményű hangszórót szereltet > fel, így elérik, hogy ezentúl az I erősítőberendezés segítségével < mindenki által hallhatóvá te- < szik a legújabb országos és ta- ? nácsi rendelkezéseket. Az újabb beruházásra és be- i szerelésre 20 ezer forintot for-í dítanak. < A záróünnepség legnagyobb sikerét az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium tanulói aratták, kitűnően kidolgozott padgyakorlatukkal. Képünk a gyakorlat egyik részét múmiát ja be. VVVNAA/VVVWVVVVVVV>A/\/VVV>A/VVVVV\AAA<\/VVVNA/VV\AAA/^^ A gyöngyösi strandolok öröme és panasza Mint a nap, a víz és a levegő rajongójának, évek óta szívfájdalmam volt az elhanyagolt, korszerűtlen és illúziót rontó gyöngyösi strand. A napokban kíváncsiságból benéztünk a strandra, s örömmel kellett megállapítanunk, hogy tavaly óta milyen nagymérvű változások történtek. Lebontották a fedett uszodát, és szép, tágas, levegős, tiszta és szépen gyepesített terület, két felnőtt és két gyermekmedence, valamint ízléses új épület, irodával, szivattyúházzal, — ez a mai strand. — A"1 büfé előtt tiszta abroszokkal letakart asztalok és székek fogadtak. Megtudtam, hogy a Városgazdálkodási Vállalat sok teendője mellett szívügyének tekintette a gyöngyösi strand állapotát, és 150 000 forintot költöttek az átalakításokra, és még további fejlesztést terveztek. Mindennel meg vagyunk elégedve és csak köszönettel tartozunk ezért •' Marosán Lajos elvtársnak, aki ezen fáradozott, hogy végre legyen Gyöngyösnek is egy szép strandja. Volna azonban egy kérésünk is: Elismerjük, hogy a strand is, — más vállalathoz hasonlóan — bizonyos bevételeket, sőt hasznot kell, hogy eredményezzen. Mégis, sokalljuk a személyenként 4.20 forintos kabin-jegyek árát. Helyesebben, nem is ezt kifogásoljuk, hanem azt, hogy a nap bármely szakában ennyiért lehet jegyet kapni, eltörölték a dolgozók kedvezményes jegyét. Régebben pl. a kórház egész idényre bérelt egy kabint, s a munkaidő után 1 forintos jegyekkel strandolhattunk. Minden bizonnyal több dolgozó szívesen töltené el délutánonként azt az 1—2 óra szabad idejét a strandon, lennészeteAz ünnepi könyvhét befejeződött már, de szerkesztőségünkbe nap mint nap érkeznek levelek, híradások arról, hogy az ünnepi alkalommai írók látogatták meg az üzemeket, a falvakat. Az ünnepi könyvhét utolsó előtti napján látogatott el Papp László költő Szűcsibe. A község, lakossága nagy szeretettel fogadta a költőt és nagy érdeklődéssel kísérte bemutatkozását. Verselésének egyszerűsége, népies hangvétele, megnyerő gondolkodásmódja, közel áll a falusi emberhez — írja levelében Varga László Szűcsiből. Másnap, hogy újra kezembe veszem a verseskötetet és elolvasom, új ízeket érzek, értem, mit miért ír le. Ezért kellett Papp Lászlónak Szűcsibe sen, ha nem jelentene .nagyobb anyagi áldozatot. A strand egyike a legegészségesebb szórakozásoknak, s ma már nemcsak a kiváltságosak szórakozási lehetősége. Arra kérjük tehát a Városgazdálkodási Váll. vezetőségét, tegyék lehetővé, hogy olcsóbban használhassák ki szabad idejüket a gyöngyösi fürdeni vágyó dolgozók. Somfay József jönnie, s ez a könyvnapok jelentősége is, közelebb hozni az irodalmat az emberekhez, nagy szükség van rá. Papp László költészetének dicsérete, hogy formájára egyszerű, de mélyértelmű verseivel belopta magát a szívünkbe. Köszönet érte .Papp Lászlónak és a könyvnapok szervezőinek, hogy ilyen kellemes érzelmeket, de gondolatokat is ébresztő irodalmi élményben volt részünk. Tanulság belőle, hogy írni kell, a falusi közönségnek is kell írni a szerelemről, örömről, bánatról, a falusi olvasókhoz közel álló formában. Varga László Papp László író Szűcsiben '**V\A/NAAA/W\AAAAA/V\A/VVNAAAAAAA/WWVVVWNAAAA/VWV\'\ VVVVVVWAWVWAW Wmstóx környezet, lenyűgöző látvány, A sportünnepély záróképében élő betűkkel elevenedik meg a béke és barátság jelszava, középen már állnak a gálák a háttérben oszlóink sorfala, (Márkusz László felvételei.) ’ ' .
