Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-09 / 133. szám

1959. június 9 , kedd NEPCJS4G 5 A növekedés gondjai (Tudósi tónktól.) WIKjÉÖSZEMERE termelő- sfcsjßjLiKifzeti község. A faiu széfén,” az országút mellett ál­ló kis'tábla büszkén hirdeti az , érre elhaladóknak, hogy ennés^l a kis, alig háromezer lakéit számláló községnek a dolgozói is az új, közös utat választatták. Az új belépők egy része úgy látta jobbnak, ha új szövetkezetét alapít, másik része viszont a helybe­li Üj Vjjág Tsz tajai közé kér­te felvételét. Méfjaaparodott hát a taglét­szám ,,áz Űj Világban, 77 tag helyett, ősztől fogva mar né­hány híján 250 ember gond­jaival és munkájával kell tö­rődni a szövetkezet vezetősé- gé~ g&A földterület 680 hold- k »tóű holdra szaporodott, s iohy ezzel együtt megnőttek gondok is. Az új belépőket természetesen nagy örömmel fogadták, hisz szorgalmas munkáskézzel gyarapodtak, töóí; tekintélyes és jól gazdál­kodó ember lépett közéjük. Bukta Ágoston 12 hold földdel gyarápította a közöst, ezenkí­vül Jakab János, Horváth Mik­lós,'Tóth Bertalan Máté hajós és a többiek földjükön kívül szaktudásukkal is nagy erős- _ ségei lesznek a megnövekedett közösségnek. Idős, értelmes bácsika a szö­vetkezet könyvelője. Őszinte és nyílt szavakkal számol be arról, hogy mennyi gondot okoz nekik a növekedés, és ho­gyan készülnek fel erre? — Mindenekelőtt elhatároztuk — Kezdi —, hogy az eddigi 56 forintos munkaegység-átlagot jövőre is megtartjuk. Aki mi- hozzánk bejött, azt ne érje csalódás. Igaz, ezt az eredményt ölhetett kezekkel nem érhet­jük el, s ezért akarjuk bőví­teni termelési lehetőségeinket. Figyelembe vettük, hogy a növekedéssel nem tartott lé­pést a földterület arányának növekedése. Eddig még átlag 9—10 hold jut egy-egy tagra, de ezután már csak 6 hold lesz az egy emberre jutó át­lag. Éppen ezért fokozatosan át kell térni a belterjességre. KEVESEBB FÖLDBŐL, több jövedelem. — Ez lett a jelsza­vuk, s ezzel magyarázható, hogy az idén már áttértek a maghozó aprómag-félék ter­mesztésére. Van 10 hold dug- hagymájuk, 15 hold maghozó uborka, 5 hold magnak való paprika, ugyanennyi retek, 5 hold virágmag és 15 hold földön díszük a magot adó saláta. A borsó termelése szintén a na­gyobb belterjesség jele. Ebből 68 holdat vetettek. Természe­tesen az itt felsoroltak terme­lését a jövőben még mennyi­ségileg és minőségileg is fo­kozni akarják; Zöldborsi- és va|bab-!ionzenr, cseresznye-, kürte-, alma-befőtt munkához látott a Hatvani Konzervgyár Mind kedveltebb lesz a há­ziasszonyok körében a kon­zerv. Nemcsak a készétel, a félkészétel, de a paradicsom­püré, általában főzelék és a befőtt konzerv is, amely sok munkától, fáradságtól kíméli meg raz asszonyokat, s ugyan­akkor lényegesen olcsóbb is. örömmel közölhetjük minden háziasszonnyal, aki szereti a konzervféleségeket, hogy hét­főn teljes üzemmel megindult a ffatvani Konzervgyár, amely ebben az esztendőben a ko­rábbinál nagyobb mennyiség­ben ' és választékban készít ,,télivé valót” a kamrák és fa­zekat-- számára. Mikor kint jártunk az üzem­ben, mégcsak néhány száz, azóta azonban már több, mint máslélezer ember dolgozik, hogy az ízes, zamatos zöldbor­sóból — a Konzervgyár modern gépei segítségével — zöldborsó konzerv legyen. A terv sze­rint 280 vagon hüvelyes borsót dolgozni 'c fel, — ez a legna­gyobb mennyiség, amelyet az ország konzervgyáraiban fel­dolgoznak. A gyár környéké­ről, sőt távolabbi területekről, Heves, Szolnok, Pest és Nóg- rád megyéből szállítják ide a borsót, mely dobozba és Üvegbe i zárva jut majd el a fogyasztókhoz. A kiváló hat­vani áru mintegy háromnegyed része exportra megy, a zöld­borsó nagyon keresett cikk nemcsak a baráti országokban, de a kapitalista államokban is. A borsó-szezon júüus 10-e körül fejeződik be, de már most megkezdik az egres-be­főtt és a pulp, jövő héten a földieper és germerzdorfi cse­resznye feldolgozását. Ebből a földieper új gyártmány a kon­zervgyár életében, amelyből több vagont dolgoznak fel az üzemben. A gyár főmérnöke, Baracskai István, elmondotta, hogy ez évben általában is bővül a gyár profilja: minden gyümölcsből készül majd be­főtt, amellett ízeket, dzseme­ket is gyártanak. A paradi­csommal együtt 5000 vagon t nyersanyagot dolgoznak föl a hatalmas üzemben, amely ala­posan felkészült a nagy idény­re, mint ahogy már most ké­szül a paradicsom-szezonra, maid pedig a cukorgyártásra. A felkészüléshez tartozik az a számos újítás is, amellyel részben gyorsabb. részben könnyebb, de mindenképpen minőségi szempontból is ered­ményesebb lesz a munka. La- katai János fiatal mérnök, ki két éve dolgozik a gyárban, például megoldotta a töltőgé­pek üvegadagolásának auto­matizálását. Vágner Endre mérnök elektromos jelzőberen­dezést, úgynevezett diszpécser­táblát konstruált, amelynek segítségével valamennyi gép­egység munkáját ellenőrizni lehet. Az idén ebben az üzem­ben válik lehetővé először, hogy például a borsót nemcsak nagyságra, de fajsúly szerint is (öregebb, zsengébb) osztá­lyozzák. Ez elsősorban export érdek. A borsó-osztályozót a i özponti ívutató Intézet tervei szerint házilag készítették el az üzemben, s ha beválik, soro­zatban is megkezdik gyártását. Az új gép iránt máris nagy az érdeklődés — a Szovjetunió is rendelt már. Problc nája az üzemnek a víz. Most fúrtak ugyan új ku­tat, de a rendkívül vízigényes konzervgyártásd folyamatokhoz még ennek a hozama is kevés. A gyár megtérülő hitelt kért a Beruházási Banktól egy újabb kút fúrására. E kérés felülvizs­gálata most folyik. Néhány napja tehát csak, hogy az üzem a rövid téli „pi- haiő” után ismét munkához látott. Ez az esztendő is — minden bizonnyal — eredményt hoz, tovább öregbíti a gyár jó hírnevét belföldön és külföldön egyaránt, hozzájárul majd a háziasszonyok munkájának megkönnyítéséhez, a kereske­delem választékának bővítésé­hez. (gyurkó) Nagy segítségükre lesz a nemrég nagy sikerrel bemuta­tott öntözőberendezés is amellyel mindenféle növény, lucernatábla kitűnően locsol­ható. A taglétszámmal együtt az állatállomány is növekszik, mert az új belépők sok tehe­net, sertést, lovat és egyéb jó­szágot hoznak magukkal a kö­zösbe. — Erre is gondoltunk — mondja a könyvelő — és éppen a napokban vettünk át tanács kezeléséből egy 100 fé­rőhelyes sertésólat, fiaztatóval és süldőnevelővel ellátva; Ké­szen áll már egy 800 férőhe­lyes baromfiól is. Még a múlt évben üzembe helyeztek egy 50 férőhelyes tehónistállót. de az már kicsinek bizonyult. Ép­pen ezért a hízómarhók ré-. szere most egy újabb 30 férő­helyes istállót vesznek át, ké­sőbb pedig még egy 20 férő­helyest is. Az elmondottakon kívül még az is idetartoziK, hogy több kisiparossal bővül majd a szövetkezet. Lesz kovács- és bognárműhelyük. Szükség van erre is, mert Horváth Gábor kerékgyártó kisiparos ősztől fogva szintén a szövetkezet­nek dolgozik. A SOK-SOK JÓSZÁGHOZ megfelelő takarmányalapról is gondoskodni kell. Az Űj Világ Tsz-ben erről sem feledkeztek meg. A tavalyi 50 katasztrális hold lucerna mellé most újabb 35 holdat vetettek, s a 22 hold vöröshere vetést most 30-ra bővítették. Az új vetéseket az öntözőberendezéssel igyekez­nek már az első évben is jobb termésre bírni, s amint a gya­korlatban látható, nem is ered­ménytelenül. A szövetkezet udvarán halk zajjal pöfékel a kis MIA-motor, és a nagy ele­vátor magas kazalba rakja össze az első kaszálás eredmé­nyét. A két nagy kazal mint­egy 600 q dús tápértékű ta­karmányt jelent a jószág szá­mára. De hogy mégse legyen hiány, elvetettek még az idén 36 hold szarvaskerepet, és 25 hold silókukorica is a takar­mánybázis biztos megteremté­sét szolgálja. Az új belépők is egyre na­gyobb részt vállalnak a közös munkából. Már hozzálátták az új tagok portájáról az éveK óta felgyülemlett hatalmas trágyadombok kiszállításához. Öt fogat és egy vontató egy nap alatt mintegy 400 mázsa trágyát szállít ki a szövetke­zet földjére, és egyre-másra szaporodnaK künn a trágya­kupacok. A TÁVOLI JÖVÖ még az elmondottakon kívül is többet követel. Űj épületekre, egyre több és egyre nagyobb beru­házásokra lesz majd szükség, mert a fejlődés szinte korlát­lan távlatokat nyit a megna­gyobbodott szövetkezet előtt. És ezekből a lehetőségekből is mindannyian láth.tják: nem választottak rosszul. Egerből indult el s félévszázad múltán ide tért vissza CSAKNEM félévszázada hogy a fiatal Nyíri József ta­nító búcsút mondott az egri tanítóképzőnek, legkedvesebb tanárjának, példaképének. Ré- vész Károly bácsinak aki megszerettette vele azóta is legszívesebben tanított tantár­gyát, a matematikát, s elindult Szabolcsba Harangod-pusztára tanítani, nevelni, előkészíteni az életre, a várható küzdelmek­re, a kis tanyai gyermekeket. Hat esztendő múltán aztán otthagyta a pusztát, s letelepe­dett a Viharsarokban, Békés­megyében, Mezőkovácsházán. Az úgynevezett szegények iskolájában, kinn a nagyközség szélén tanított évtizedekig, s szülők, gyermekek egyaránt így Kölcsönös segítség Ezelőtt egy héttel 13 tagú lelkes kis úttörőcsapat jelent meg a Mezőtárkányi Búzaka­lász Tsz földiem, és Faragó Pál csapatvezetővel az élükön hozzáláttak a növényápolási munkákhoz. Égető szükség van most a dolgos kézre, s ért­hető hát, . hogy a tagság örömmel fogadta a kis iskolá­sok segítségét. Az úttörőcsapat ugyanis nyári táborozásra ké­szül. s a tanítási órákon kívül végzett segítő munka után a szövetkezet munkaegységet számol el nekik. A nyár folya­mán többször is kijárnak dol­gozni a szövetkezet földjére, és mire a táborba indulnak, akkorra a szövetkezet ellátja majd őket a szükséges élelmi­szerekkel. A pajtások eddig már részt vettek a napraforgó, a kukori­ca kapáláisban, egyelésbert, s igyekezetükkel hathatósan se­gítik a növényápolási munkák elvégzését. Példájuk a többi iskolák úttörői számára is kö­vetésére méltó cselekedet. hívták: a tanító bácsi. Szeret­ték. becsülték ezt az embert pedagógustársai is aki felesége és négy gyermeke mellett csak egyért élt, a hivatásért. Azért képes volt minden áldozatra, azért 1939-ben a választások alkalmával még azt is megtet­te, hogy az ellenzékre szava­zott abban a reményben; ha ők győznek, javul majd az iskolák helyzete is. Pedig ez akkoriban igen veszélyes játék volt a ma­gafajta kis falusi tanító számá­ra. Meg is lett a következmé­nye. Az országban talán akkor legrosszabb iskolába, öttömös- re helyezték, ahova még út sem vezetett Mezőkovácsházáról, s ha az iskolából haza akart tér­ni családjához, végig szinte térdig gázolhatott a sárban. Egy tanító sem bírta ezen a helyen tovább egy tanévnél. Nyíri József sem. A következő esztendő már Szabadkán talál­ja feleségével, gyermekeivel együtt. Ide kényszerült a Bé­kés megyei urak üldözése elől. MERT A FALU lakossága nem felejtetté el a jó tanítót. Amint a háború befejezése után ismét megindult a posta­forgalom, levelet kapott Nyíri József Szabadkán, amelyben visszahívták a kovácsháziak. Az urak bűnét ők akarták jó­vátenni a pedagógussal szem­ben. 1952-ben megválasztották tanácstagnak is, s 1958-ban is jelölni akarták, de Nyíri bá­csi ideje lejárt. 1958. szeptem­berében nyugdíjba vonult, s nemsokára el is búcsúzott a viharsaroktól, kedves falujá­tól, ahol majd négyvenkét esz­tendeig tanította a fiatalokat, s Egerbe költözött; Most itt lakik a Bródy Sán­dor utca egyik kis házának emeletén feleségével és ő a ..főbevásárló”, „főszakács”, ha élete párja gyengélkedik; Leg­főbb szórakozásuk — s tulaj­donképpen ezért is költöztek ide — a gyerekek látogatása, Hárman ugyanis itt élnek, egy pedig Gyöngyösön dolgo­zik. Öröm számukra, hogy sű­rűbben láthatják az unokákat, eljátszadozhatnak velük a meghitt családi körben. Nagy munka, sok küzdelem áll már az idős, nyugdíjas pe­dagógus mögött. Mégis még mindig oly nagyon vágyik visz- sza a katedrára. Fél évszázad­nyi munkássága után, mióta nyugdíjba vonult, mintha újjá­született volna akkor, amikor az egri V-ös számú ált. is­kola megkérte, vállalja él egyik beteg pedagógus helyet­tesítését két hónapnyi időre. — Újra tanítok — szaladt haza a megállapodás megkö­tése után feleségéhez és szin­te nem lehetett bírni széles jókedvével. Aztán vége lett ennek a két hónapnak is és Nyíri bácsi is­mét minden ebéd után lepi­hen kicsit aludni, olvasgatni. Mik a legkedvesebb olvasmá­nyai? Azok a levelek, amikéi Mezőkovácsházáról kap, s a 18 távirat, amit névnapja al­kalmából küldtek neki a köz­ségből egykori tanítványai. A központi általános iskola igaz­gatója, egykori főnöke egyik levelében ezt írta: „Te. Jóska, nem is tudod mennyire sze­rettek itt Téged”. NAGYON JÖ ÉRZÉS ezt tudni. Jó visszagondolni arra, hogy félévszázad munkássága nem tűnt él nyomtalanul, em­lékeznek rá az emberek, ta­nítványok, akikből azóta már meglett családapák lettek, akik ha most közöttük lenne a pedagógusnapon, így szoríta­nák meg a kezét: „köszönjük, Józsi bácsi”, de akiknek sze- retetét így is érzi, itt Eger­ben, ahonnan egykor mint fi­atal tanító indult el, s hová most, nyugdíjas korában tért vissza megpihenni. —ger. Már jócskán az évad vége- felé jár az idő, az egri Gár­donyi Géza Színházban azon­ban még nincs pihenő. A ve­zetők állandóan tárgyalnak, a színészek is törik a fejüket, vendégszereplésre készülnek, szerepeket tanulnak. A ven­dégszerepléssel járó első ki­rándulás állomása Salgótarján lesz, ahol a Városi Művelődési Házban június 17-én Callegari: Megperzselt lányok című mű­vét. június 21-én pedig Dobozy Imre: Szélvihar című drámá­ját mutatja be a színház együt- j tese. A sikeres vendégszereplés­re már minden előkészületet megtettek, így hát a Cigány­báró egri előadásai, valamint a rendszeres napi tájelőadá­sok mellett van idő az egyre hatalmasabb méretekben ki­bontakozó, s a június 16-án es­te nyolc órai kezdettel az uszo­dában bemutatásra kerülő nagy vízi-kabaré műsorának összeállítására, sőt a próbákra is, szárazon és az úszómedencében egyaránt. Ez a műsor aztán valóban bővelkedik majd a látványos­ságban és a humorban, hiszen már az első szám a legjobb •' AAA^\A/NAA/V\A/VNAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAA^A^AA/VNAAAAAAAA^AAA^AAAAAAAAAAAAAA/>AAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\AAAA/WW'. fsfi Ä földeken még zöld kalászokat ringat a szél — a műhelyben már aratásra készülnek egri úszólányok vízirevüje lesz amelynek folytatásaként a fiúk következnek az ellen-revüvel. Utána kerül sor a már most — főleg színházi berkekben nagy érdeklődéssel várt Tizen­hármán — hét ellen cimű osz­tályon felüli vízilabda mérkő­zésre, két felvonásban. A mérkőzés előre meghatá­rozott góldobói: Utassy, Pécsik, Bodnár, Szőllősi (öngól), Vass, Csapó és Kautzky lesznek. Bí­rók: Ruttkay Mária, és Bara­nyai György. Szpíker: Pusztai Péter, edzők: Kozaróczy József és Válent Gyula, A mérkőzés után pihentető­ként eredeti cigányfeldolgozá- sú magyar népdalokat „danol” Bodor Blanka, majd sanzonok hangzanak el férfiaknak és nőknek Stefanik Irén ajkai­ról. Utána operaáriák követ­keznek á Iá Szabadi, s végül a Dideregj velünk című duet­tet a Gyuricza Kelemen há­zaspár énekli és didergi a Szálkái család zenekíséretéveL Minden bizonnyal nagy si­kere lesz Pacsó és Kefete bo­hócoknak, s ugyanilyen nagy érdeklődésre tarthat számot az ultrarövidhullámú úszóverseny, amelyen sokan állnak starthoz, de nem mindenki indul. A verseny mezőnye egyébként igen erős lesz. Az úszólányo­kon és fiúkon kívül starthoz állanak Lenkei, Ruttkay és Stefanik, valamint Csapó, Szől­lősi és Vass is és Katona Józsi, ha kedve lesz. Pihentetőül ezután ismét szóé lesz a hatalom. Jelen vers. maid tudományos e adás következik a fürdőru feilődéséről. ami után azegt műsort epv nagy ügyes« verseny zárja le. amelyn nyertese egy konyakos üve{ kap jutalmul. A színházban remélik, ho a nagy vízi-kabarénak épp úgv nem marad el a sike mint az évadban bem utäte előadások többségének. (W) I A HEGYEKHEZ szokott (szemnek nem kell sokáig ke- íresnie a Poroszlói Állami Gaz- ídaság központját, mert már a :vonat ablakából szemébe tű- Inik óriási szénakazlaival, is­> tállóinak fehér falával, no, (meg a volt grófi kastély, — !a mostani irodahelyiségeket, (kultúrtermet, munkásszállót, (üzemi konyhát és éttermet > magában foglaló épület tete­jén elhelyezett csillogó televí­ziós antennájával. > A határt simogató nyárias ►szellő még csak zöld kalászo­sokat ringat, de a gazdaság »központi javítóműhelyéből »messzire hallatszó motorzaj »már az aratás előkészítéséről »tanúskodik. > Lázas munka folyik itt, mert (a szokásos karbantartási mun- tka mellett gyorsított ütemben (végzik az aratáshoz szükséges ,erő- és munkagépek "helyreál­lító, kisebb javításait. Össze­gen 31 ember dolgozik itt és >a besenyőtelki műhelyben. (Győznék is a munkát, de sok >a nehezen beszerezhető alkat­> rész, s az idő inkább azok be­szerzésével telik el. Az egyik (kombájnt például már régen ^kijavították volna, ha főten­gelyt és motorhűvelyt tudtak volna beszerezni. Az előkészü­letnél pedig minden nap szá­mít, mert itt van már mahol­nap az aratás ideje, s szükség van a gépekre. Az őszi ároa már úgy néz ki, hogy a hó­nap utolsó hetében lehet arat­ni. MINT FARAGÓ elvtárs, a gazdaság igazgatója elmondja, az aratáshoz szükséges gépe­ket saját gépparkjukból tud­ják biztosítani. A kombájnok közül kettő van javítás alatt, az egyiket már bejáratják, míg a másikat, egy aratógép­pel együtt alkatrész hiánya miatt még nem tudják üzem­behelyezni. Ezenfelül eg’’ csép­lőgép áll javítás alatt, de az aratás megkezdésére vala­mennyinek a javítása befeje­ződik. Akkor négy kombájn, hat kévekötő aratógép és ké­sőbb hat cséplőgép kezdheti meg a munkát. A jelentős gépparicnak kö­szönhető, hogy az aratás ne­héz munkáját nagy területen gépi erővel végezhetik. \z 1700 katasztrális hold betaka­rítandó kalászos terület 619 holdján kombájn, 002 holdján pedig aratógép arat, s kézi \ : aratásra csak 269 hold jut. Aratáshoz, behordáshoz, • csépléshez 240 munkást oszta­■ nak be. EllátásuK nem okoz 5 különösebb problémát a veze- i tőségnek, mert a gazdaság há­■ rom üzemi konyhája minden • megerőltetés nélkül biztosíta­ni tudja azok étkeztetését. i Az elmúlt évektől eltérően . — habár nem történt baleset — ■ az idén fokozott gondot fordí­■ tanak a munkavédelemre. A : gépeken felszerelt és kijavított , védőberendezéseken kívül a , kampány idejére a gépekhez . beosztott munkások részére i balesetvédelmi oktatást szer­■ veznek, s ezzel igyekeznek- megelőzni, iüetve mlnimáüsra : csökkenteni a baleseteket. Az aratás megszervezése ■ mellett már összeállították a , következő munkafolyamat, a- talajmunka terveit is. Tízna- i pos ütemezésben végzik el ’< tarlóhántást, talajelőkészítést • és a szervestrágyázást az őszi­- ek és a tavasziak alá, ezenKí- í vül a műtrágyázást, majd a '■ silózást. A talajmunkák el­■ végzéséhez szükséges erőgé- ) pék — három körmöstraktor í kivételével — üzemképes álla- i pótban vannak. az Állami gazdasAg« vezetői a saját aratásuk elő-< készítésé mellett figyelemmel J kísérik a környék új és ré-J gebbi termelőszövetkezeteinek < előkészületeit is. Még a vetési idején kölesönadtaK a Hala-« dás Tsz-nek egy vetőgépet. \< poroszlói Béke Termel őszövet- < kezet gépeit a gazdaság köz« ponti javítóműhelyében tart-« ják karban, s innen biztosít-« ják az alkatrészutánpótlást is.< A Rákóczi tagjai szintén a ^ gazdaságnak köszönhetik von-« tatójuk kijavítását. Az aratás ideje alatt to-< vábbra is fenntartják a kan-« csolatot. s a lehetőséghez mér- \ ten segítik őket. A gazdaság« korszerű felszerelése, s szak-S képzett emberekből álló szer- < vezete komoly anyagi és mü-j szaki segítség mellett a tér-5 melőszövetkezetek gazdasági) tevékenységeinek helyes meg-) szervezésében és a kettős) könyvvitel tökéletes elsaját.í-> tásában is segítenek, s így < minden remény megvan arra,) hogy sikeresen végzik el az) egész évi munkájuk eredmé -) nyét mutató betakarítási mun-) kákáit. í Pilisy Elemér <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents