Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-06 / 131. szám

2 N É P Ü J S A ú 1959. június 6., szomb&l Az NDK és a Szovjetunió harca a német békeszerződés megkötéséért lYI 1ai a nyugatnémet kor­iTX mány minden erejével készülődik hóditó programjá­nak végrehajtására, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió szünet nélkül te­szi meg ‘erőfeszítéseit a német békeszerződés megkötésére, a béke biztosítására az európai térségben is. Nem véletlen, hogy Adenauerék kerékkötői mindenféle nemzetközi meg­állapodásnak erre vonatkozó­an. Jó néhány esztendő telt el á második világháború óta, s a német népnek még ma sincs békeszerződése. Nemcsak nyugtalanító ilyen módon a jelenlegi állapot, hanem ve­szélyes is, beláthatatlan követ­kezményekkel járhat minden európai nép szempontjából. Miért? Mert a hitleri fasizmus által megtámadott európai or­szágoknak nem mindegy, hogy ahonnan a második világhábo­rúban rájuk tört a vész, most új gyújtópont Európában. Biz­tonságuk követeli, hogy ren­dezzék a német kérdést, még­hozzá olyan alapon, amilyent a Szovjetunió javasol, hogy a német monopóliumoknak a jö­vőben ne legyen meg a lehető­ségük háború k ki robban tására. A német békeszerződésnek ilyen rendezése a tartós és szilárd béke távlatát nyitja meg egész Európa előtt. A szovjet kormány a má- sodik világháború óta következetes, áldozatos harcot vív az európai népeket ag­gasztó német kérdés rendezé­séért. Ezt egyébként az 1945- ben Potsdamban létrejött egyezmény írta elő, nemcsak a Szovjetuniónak, hanem a fasizmus leverésében részt vett nyugati tőkés országok számára is. Mégis a Szovjet­unió volt, amelynek képviselői már 1946-ban javasolták a pá­rizsi külügyminiszteri értekez­leten, hogy vitassák meg Né­metország sorsának rendezését. A nyugati hatalmak elutasítot­ták ezt a javaslatot. Elutasítot­ták, ra^pt egy demokratikus Németország létrejötte után agressziós terveikkel együtt ki-, szorulnának az európai kon­tinensről. Az amerikaiaknak érdekük Németország ketté- csztottsága, ezért akadályoz­zák minden módon a német békeszerződés megkötését. Po­litikájuknak kezdő lépése volt az a beszéd, melyben Chur­chill, Trumann elnök jelenlé­tében meghirdette a hideghá­borút a Szovjetunió ellen. Ám a Szovjetuniót nem le­hetett megrémíteni soha, sem­miféle fenyegetéssel, tántorít- hatatlanul harcolt a további­akban is a potsdami határoza­tok végrehajtásáért. 1947-ben a külügyminiszsterek külön megbízottainak értekezletén javasolta: hívják össze a bé­keértekezletet, vitassák meg a békeszerződés tervezetét, s ad­janak alkalmat egy német kor­mánynak arra, hogy ezzel kap­csolatban kifejtse álláspontját. Az Egyesült Államok képvi­selője nem fogadta el ezt a javaslatot, s a többi nyugati képviselővel együtt elodázták a kérdés megvitatását. A moszkvai külügyminisz- téri értekezleten emléke­zetes nyilatkozatot tett a szov­jet kormány a német békeszer­ződés előkészítésének irányel­veiről, s erélyes tiltakozását fejezte ki a Németország fel- darabolására törekvő nyugati irányzatok ellen. Ebben az évbar az egységéit és az igaz­ságos békéért Jíüzdő Német Népi Kongresszus kimondotta: a német nép békét kíván, egy­séges demokratikus Németor­szágot. amely megfelel a jaltai és potsdami egyezményekben lefektetett elveknek. Az ame­rikaiak drasztikus módon uta­sították vissza a népi kong­resszus küldöttségének meg­hallgatását, sőt az amerikai külügyminiszter megszakította az értekezletet, és „javasolta”, hogy a kongresszus ejtse el egy központi német kormány meg­alakításának gondolatát. Minden nyugati beavatkozás ellenére azonban egyre na­gyobb tömegek követelték Nyugat-Németországban is a békeszerződés megkötését, — vagy legalább is azt, hogy kezdjék meg Németországgal a béketárgyalásokat. 1948-ban a második Német Népi Kong­resszus bizottságot küldött ki a békeszerződés előkészítésére. Ennek ellensúlyozására tartot­tak külön értekezletet Német­országban a nyugati hatalmak, melynek eredménye Németor­szág megosztottságának foko­zása lett. Ezeket a manővere­ket leplezte le a népi demok­ratikus országok varsói érte­kezlete és halaszthatatlan fel­adatnak jelölte meg', hogy a potsdami határozatokkal össz­hangban szüntessék meg Eu­rópában egy esetleges új vi­lágháború kirobbantásának gyújtópontját. A javaslat lé­nyege az volt, hogy Európából, illetve Németországból a bé­keszerződés megkötése után egy éven belül az összes meg­szálló csapatoknak ki kell vo­nulniuk. A nyugati hatalmak válasza erre is az ellentétek fokozása volt: a nyugati megszállási övezetben külön valutarefor­mot hajtottak végre és 1949- ben kimondták a bonni külön- áliam alaptörvényét. Ezután már „joggal” hivatkoztak ar­ra, hogy Németország megosz­tása befejezett tény. Ugyanis, miután a Német Népi Tanács hiába tiltakozott az NSZK megalakulása ellen, 1949. ok­tóber 7-én megalakult a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Ezt - követően gyorsított ütemben építik Id az amerikai­ak nyugat-németországi hadi támaszpontjaikat, mintha csak tudnák, hogy az időnyerés a Német Demokratikus Köztár­saság, és általában a szocia­lizmust építő országoknak ked­vez, ezek erősödése veszélyez­teti hódító törekvéseik megva­lósítását. Még 1949-ben Adenauer szerződést ír alá, mely szerint Nyugat-Németonszág bekap­csolódik a Marshall-tetvbe, ez­után az NSZK-t bevonják a NATO-ba, és felállítják a nyu­gatnémet hadsereget. Az egész világ tiltakozik az ellen, hogy a NATO keretén belül újra felfegyverezzék a hadsereget. Világméretűvé válik a béke­mozgalom, mely egyre na­gyobb tömegeket mozgat meg, nemcsak a felszabaduló orszá­gokban, hanem Amerikában, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, sőt még Nyu- gat-Németországban is. A Szovjetunió erre a világot át­fogó társadalmi tömegbázisra támaszkodva teszi meg újólag javaslatait a nemzetközi érte­kezleten a német militarizmus leszerelésére, a béke biztosítá­sára. Ezt követeli a külügymi­niszterhelyettesek párizsi kon­ferenciáján, az ENSZ üléssza­kain, a nyugati hatalmakhoz intézett különböző jegyzékei­ben, stb. Ugyanakkor Német­országban népszavazás indul, amelynek célja, hogy döntsön a remilitarizálás és a béke­szerződés megkötése kérdésé­ben, valamint egy egységes Demokratikus Németország létrehozásában. Adenauerék betiltják a népszavazást, nem sokkal később pedig megszün­tetik a Nyugatnémet Kommu­nista Párt működését és ül­dözni kezdik vezetőiket. Ez már nyílt fasizmus Nyugat- Németországban. Ennek elle­nére az NDK kormánya javas­latot tesz Kelet- és Nyugat- Németország képviselőinek közös tanácskozására a német békeszerződés meggyorsítása végett. 1953-ban a Német De­mokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa kinyilatkoztat­ja: „Az egész néniét nép várja Németország békés újraegyesí­tését és az igazságos békeszer­ződés megkötését: Németek, üljetek le a tárgyalóasztalhoz! — hangzott a felhívás. TyTyugatnémet részről azon­1' ban ez is válasz nélkül maradt. 1955 júliusában össze­ült Genfben a négy hatalom kormányfőinek értekezlete, mely a Szovjetunió kezdemé­nyezésére az európai kollektív biztonsági rendszer megalko­tását és a nemzetközi feszült­ség enyhítését tűzte napirend­re. Ám a csúcsértekezletet kö­vető őszi külügyminiszteri ér­tekezlet eredménytelenül vég­ződik, mert a nyugatnémet ha­talmak elutasítják a Szovjet­unió minden javaslatát. A kö­vetkező évben az NDK újabb lépéseket tesz a két német ál­lam közeledésére és megérté­sének előmozdítására, erre azonban Bonn azzal válaszol, hogy 1956 júliusában beveze­tik az általános katoni kötele­zettséget. 1957-ben Walter Ulbricht, a Központi Bizottság első titkára javasolja az össz- német tanács megalakítását. A válasz erre elutasitó. Augusz­tus 8-án a népi kamara ülésén Hruscsov beszédet mond a Szovjetuniónak a német kér­désben követett politikájáról. 1958-ban a szovjet kormány emlékiratot intéz a bonni kor­mányhoz, s támogatja az NDK- nak azt a javaslatát, hogy a német állam kössön konföde­rációt. Válaszul március 25-én elhatározzák a nyugatnémet hadseregnek atomfegyverke­zését. A nyugati hatalmak manő­verei felháborítják a világ bé­keszerető népeit és olyan mé­retűvé válik a tiltakozás a há­borús politika ellen, hogy már nem térhetnek ki egy négy­hatalmi találkozó elől. 1959. január 10-én a Szovjetunió kormánya előterjeszti a német békeszerződés tervezetét. Ugyanakkor az SZKP XXI. kongresszusa leszögezi: Né­metország újraegyesítése a né­met nép ügye. Ezt pedig csak az NDK és az NSZK között5 tárgyalások útján érheti el. Egy harmadik út a világhábo­rúhoz vezet. Ezt próbálják; megértetni a szovjet küldött­ség tagjai most a genfi érte­kezleten a nyugati hatalmak képviselőivel és feltétlenül nagy eredmény, hogy ezen a nemzetközi megbeszélésen már jelen vannak Kelet-Németor- szág képviselői is. A pénteki genfi program bői GENF (MTI): Pénteken a külügyminiszterek 15.30 óra­kor ismét teljes ülést tartott Genfben. Ezután sor került Gromi­ko és Selwyn Lloyd újabb megbeszélésére a laoszi hely­zetről. Egy francia szóvivő ki­jelentette, Selwyn Lloyd tájé­koztatta Couve de Murville-t a laoszi kérdésben folytatott tárgyalásról. Hozzátette, hogy a francia kormány határozot­tan ellenzi a laoszi fegyver­szüneti bizottság tevékenysé­gének felelevenítését. Lehetséges, hogy szombat délután ismét tartanak zárt­körű megbeszélést, de ennek részleteit még nem döntötték el. A DPA megállapítása sze­rint a csütörtöki megbeszélé­seken elért haladásnak kö­szönhető, hogy a két fél ellen­tétes álláspontja ellenére ko­moly tárgyalásokba kezdett a pontosan megfogalmazott ja­vaslatokról. A csütörtöki vacsora alkal­mával folytatott megbeszélés annyira elhúzódott — írja a DPA —. hogy péntekre kellett halasztani Gromiko és Bolz csütörtökre kitűzött találkozá­sát. Bolz — aki péntek délután Kelet-Berlinbe repült — még elindulása előtt találkozott Gromikoval, aki tájékoztatta őt a titkos tárgyalások állásá­ról. Arról a levélről, amelyet Bolz csütörtökön Brentanohoz intézett és amelyben javasolta egy megnemtámadási szerző­dés megkötését a Szövetségi Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kö­zött, a nyugatnémet küldöttség egyik hivatalos szóvivője kije­lentette, hogy azt „nem tanul­mányozzák és nem is válaszol­nak rá.” (MTI) Gromiko és Bolz megbeszélése GENF (MTI). Gromiko szovjet külügymi­niszter pénteken fogadta Lot­har Bolzot, a Német Demok­ratikus Köztársaság külügy­miniszterét és megbeszélést folytatott vele a genfi küiügj - miniszteri értekezlet munká­járól. (MTI) A Bolgár Távirati Iroda közleménye SZÓFIA (TASZSZ): Csütör­tökön nyilvánosságra hozták a Bolgár Távirati Iroda közle­ményét, amely tiltakozik kül­földi, elsősorban olasz és gö­rög sajtókoho'-Hányok ellen. Ezek szerint a Bolgár Népköz- társaság területén állítólag különféle hatósugarú rakéták részére állítanak fel lsilövő- berendezéseket. Mint a BTA közleménye hangsúlyozza, a híresztelése­ket azok sugalmazzák, akik rakétakilövő-berendezéseket építenek, vagy készülnek épí­.4 rakétákutalást nyelvi nehézségek akadályozzák ? NEW YORK (MTI) Eisen- pításra jutott, hogy az Egye- hower kérésére különbizottsá- sült államoknak nincs elegen- got állítottak fel annak meg- dő erővel működő rakétamo- áilapítására, hogy a rakétakí- torja, mint például a Szovjet- sérletek, különösen a Pioneer- uniónak; ennek oka pedig az, rakétákkal végzett kísérletek hogy az amerikaiak nem is­imért járnak kudarccal. merik más országok tudomá­A bizottság arra a megália- nyos eredményeit, mivel nem tudják azok nyelvét. Eisenhower elnök hangsú­lyozta. hogy fokozni kell az idegen nyelvek, köztük az orosz nyelv tanítását az ame­rikai iskolákban, a hadsereg­nél és a tudományos intéze­teknél. (MTI) teni saját területükön, sötét terveket szőnek a béke ellen, s a békeszerető országok ellen irányuló koholmányokkal akarják leplezni felelőtlensé­güket saját népeik előtt. (MTI) ]\DK párt- és kormányküldöttség utusik a Szovjetunióba BERLIN (MTI): Június 8- án, hétfőn a 'Szovjetunió Kommunista, Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghí­vására baráti látogatásra a A Pravda bírálja a nyugati hatalmak genfi „kivárás! taktikáját*“ kosán elhúzzák a tárgyaláso­kat, mert nem akarnak az előrehaladást-biztosító gyakor­lati lépéseket tenni. Szovjetunióba utazik a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. Az NDK párt- ék kormány- küldöttségének tagjai közt lesz Walter Ulbricht, Német­ország Szocialista Egységpárt- ja Központi Bizottságának el­ső titkára, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Otto Grotewohl, Németország Szo­cialista Egységpártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke is. (MTI) Harckocsik és páncélautók bevetésével folyik a harc Ecuadorban — a nicaraguai felkelők a főváros ellen akarnak vonulni — bombamerényletek Argentínában Adenauer ni lemoi kancellári : BONN (MTI): A DP A jelen­ti, hogy csütörtökön este meg­lepő hír érkezett Bonnból. Adenauer kancellár Will Ras- ner CDU ügyvivő útján beje­lentette, hogy mégsem jelölte­ti magát szövetségi elnöknek és kancellár kíván maradni. Lehetséges, hogy Adenauer dacolva a CDU többségének ellenállásával, Etzel pénzügy- minisztert kívánja megválasz­tatni Heuss elnök utódául. Fritz Erler, a Német Szoci­áldemokrata Párt parlamenti csoportjának helyettes elnöke csütörtökön Kijelentette, hogy a kancellár döntése bizonysá­ga annak a féktelen zűrzavar­nak, amely jelenleg a kor­mánypártban van. Mint az ADN jelenti, a bonni politikai körök nagy meglepetéssel fogadták a Kan­cellár elhatározását és úgy ér­tékelik, mint a CDU válságá­nak újabb jelét. A megfigye­lők arra is rámutatnak, hogy az elhatározás közzétételének időpontjában az Egyesült Ál­lamokban tartózkodik Erhard gazdaságügyi miniszter, akit a CDU paiiamenti csoport több­sége Adenauer véleményével szemben szívesebben látna a kancellári széKben. Erhard tá­Idő Járás Jelentés Várható időjárás szombat estig: Nyugaton kevés, keleten több felhő. Egy-két helyen záporeső. zivatar. Napközben mérsékelt, éj­szaka gyenge szél. A nappali fel­melegedés kissé erősödik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: nyugaton 6—9. kele ten 8—11. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: melegebb idő. (MTI) em hallandó tidani tisztségéről vollétében Adenauer erőfeszí­téseket tesz, hogy biztosítsa magának a hatalmat. Washington: Washingtoni politikai körök szerint ‘itt szintén nagy meglepetést kel­tett Adenauer elhatározásai csaknem valamennyien rámu­tatnak arra, hogy a kancellár még a múlt héten is — ami- Kor Washingtonban járt — teljesen ellentétesen nyilatko­zott. A washingtoni nyugatné­met nagykövetség • szóvivője elmondotta,, hogy Erhard igén megdöbbent a hír hallatára. Csütörtökön fel is hívta Ade- nauert, de nem kapott kap­csolást. Ezért pénteken reg­gel újabb kísérletet tett. Erhard magatartása arra vall, hogy Adenauer egyálta­lában nem tájékoztatta őt elő­re vái'ható döntéséről. Párizs. A francia parlamenti képviselőket villámcsapásként érte a kancellár döntése. Hiva­talos köi-ök nem foglaltak ál­lást. Az AP tudósítója azonban valószínűnek tartja, hogy De Gaulle francia elnök örömmel veszi tudomásul a kancellár döntését. London. A londoni lapok első oldalon harsány címekben számolnak be Adenauer elha­tározásáról. A Daily Express arról ír, a kancellár Nyugat- Németországban a legsúlyo­sabb válságot idézte elő azzal, hogy „szembefordult pártjával. s makacsul ragaszkodik a hata­lomhoz.” A News Chronicle szerint \denauer gondolkodj smódjá- ’iák .hirtelen és meglepő válto­zása bizonytalanná teszi majd a genfi tárgyalásokon a nyu­gati politikát” (MTI) MOSZKVA (TASZSZ): El­érkezett az idő — írja a Prav­da pénteiki száma —, amikor a nyugati megbízottak a genfi értekezleten már bajosan hall­gathatnak és térhetnek ki a vá­lasz elől a szovjet küldöttség kérdéseire. A lap hangsúlyozza: a genfi értekezlet körül űzött hazug propagandával nem sikerült leplezni, hogy a nyugati kül­ügyminiszterek még mindig nem foglalkoznak a realitások­nak megfelelően a kérdések­kel. A Pravda cikke megállapít­ja: a nyugati hatalmak nin­csenek abban a helyzetben, hogy. elutasítsák a szovjet ja­vaslatokat, különösen a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó szovjet javaslatokat és ezért szándé­kon este kiadott közlemé­nyekben jelentették be. A közlemény bejelenti, hogy a forradalmárok elfoglaltak Vi- vili városát és azt az önkén­tesek toboi’zó központjává tet­ték. Ugyancsak a közlemény szerint jelenleg két fronton folyik a harc, mégpedig az egyiken Hertian Arguello, a másikon pedig Ubilla Baca parancsnok vezetésével. Az AFP még meg nem erő­sített Costa-Rica-i értesülése szerint Honduras felől újabb forradalmi erők érkeztek Ni­caraguába. Az amerikai államok szer­vezete bizottságot alakított a nicaraguai helyzet kivizsgálá­sára. A 17 szavazattal kettő ellenében hozott határozatot Cuba és Venezuela ellenezte — a bizottság csupán adat­gyűjtésre kapott felhatalma­zást. A bizottság elnöke La- oarte uruguayi nagykövet. őröket felhatalmazták, hogy a kimenő tilalom idején minden járókelőt a helyszínen agyon­lőjenek — jelenti az AFP. Az AFP gyorshírben jelenti, hogy péntekre virradó éjszaka újabb zavargások törtek ki Guaya- quilben, XXX Nyugati hírügynökségek egybehangzóan jelentik, hogy Somoza nicaraguai elnök az AP munkatársának adott te­lefoninterjújában biztatónak mondotta a helyzetet. Kijelen­tette, hogy a megerősített nemzetőrség egy héten belül teljesen megsemmisítheti a • felkelőket. Ezzel szemben az AP San Jóséból, Costa Rica ■ fővárosából azt jelenti, hogy két nicaraguai felkelőcsoport , folytatja a harcot, sőt elhatá­; rozta, hogy egyesül és közö­. sen felvonul Managua, nica­• raguai főváros ellen. Ezt a ■ nicaraguai felkelők csütörtö­(MTI): Az Ecuadorban és Nicaraguaban kitört Delpoliti- liai válság a legutóbbi órák­ban érkezett jelentések sze­rint egyre jobban elmérgese­dik. New York-i TASZSZ-jelen- tések szerint Ecuadoriján ha­talmas sztrájkmozgalom rob­bantotta ki a válságot. A sztrájkotok béremelést, az életkörülményeik megjavítá­sát, a polgári szabadságjogok biztosítását követelik. A kor­mány rendőri és katonai meg­torló intézkedésekkel válaszolt. Guayaquil városában csütörtö­kön délelőtt még folytak a tüntetések és a tüntetők ellen harckocsikat, valamint páncél­autókat vetettek be. A kive­zényelt rendőri és katonai ala­kulatok tüzeltek a tömegekre. Huszonhárom ember meghalt, több mint 150 megsebesült. Az ostromállapot kihirdetésével egyidejűleg szigorú kimenőti­lalmat rendeltek el és a jár-

Next

/
Thumbnails
Contents