Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-05 / 130. szám
1953. június 5.. péntek WEP0J84G Ősszel kezdenek9 de máé kásásén is dolgosnak Makiáron Ruzsinszki Lászlót, a makiári Új Élet Termelőszövetkezet elnökét nem lehet otthon találni, csak délben. Az esős időjárás fellazította a talajt, csak most lehet rámenni, s bizony igyekezni kell a kukorica, dinnye kapálásával, mert a gyom nagyon megnőtt, a szőlő permetezését is mielőbb el kell végezni, hogy a peronosz- póra terjedését megakadályozzák, s ezenfelül még a kis kertészetben is akad munka bőven. Nem is bírja egyedül elvégezni, a fia és felesége is segít. Délben azért mégis haza kell menni, etetni a jószágot, na meg egy kicsit pihenni. Hat darab szerződéses növendék szarvasmarhája is van odahaza és a gondozásukra bizony sok időt kell fordítani, de ha kell, még éjszaka is kimegy hozzájuk, mert szereti az állatokat. Míg fia kifogja a lovat, s megeteti az állatokat, addig jut egy kis idő a beszélgetésre is. Sokat kell dolgoznia öt hold földjén, de megéri, mert mindén év végén szép eredményekről adhat számot. Erről a kis gazdaságról álmodott egész életében. Ez volt a vágya, amikor az itteni uraságnál cselédeskedett, mikor nyolc évig katonáskodott. Mint katona és hadifogoly, bejárta a Szovjetuniót, Lengyelországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Ausztriát, Németországot és Romániát. Nyitott szemmel járt mindenfelé s alaposan tanulmányozta a különböző gazdasági módszereket. Tapasztalatait azonban csak a földosztás után hasznosíthatta, amikor ő is földhöz juthatott. Foglalkozott öntözéses kertészettel, növénytermesztéssel, szerződéses állattenyésztéssel. Jó eredményeit az egész falu ismeri. Emlékeznek még arra, amikor a szerződéses állatokért csupán egy délután 52 ezer forintot számoltak le a kezébe. Erről a szép gazdaságról álmodott, s most teljesült. Tavasszal nem kellett őt meggyőzni, ismerte már a nagyüzem előnyét, hisz földje az állami gazdaság mellett van, s csak tanulhatott tőlük. Nagyon sok új tanácsot kapott agromómus öccsétől, s bátyjától, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet állatgondozójától, s elsők között választottá a közös gazdálkodást. Nem egyszer mondja azoknak, akik, habár beléptek a termelőszövetkezetbe, nem bíznak teljesen a jövőben: ..eddig ÍS| a mienk volt a föld, mi dolgoztunk rajta, minden segítség nélkül, mégis megélünk. Mitől féltek? most is mienk lesz a föld, mi fogunk gazdálkodni rajta, most már nem egyedül, mert segít az állam, s olcsón dolgozik nexünk a gépállomás". Amikor a tsz megalakult, a 208 család egyhangúlag Ru- zsinszki Lászlót választotta elnöknek. Büszke is erre. Most már 1500 holdon kell gazdálkodnia és bizony ez arra kényszeríti, hogv minden tudását latbavetve dolgozzon, sőt még tanuljon is. hiszen már nemcsak az ő jövedelméről kell gondoskodnia., hanem biztosítani kell a 208 család megélhetést is. A kezdetből ítélve, nem lesz baj. — Már a megalakulás után arra gondoltam — mondja —, hogy ha nekem öt holdon sikerült ilyen gazdálkodással elérni ilyen szép eredményeket, akkor egy nagybirtokon miért ne lehetne? Az első közgyűlésen felvetette a növendék szarvas- marhák vásárlásának a gondolatát Helyeslére és támogatásra találva, hetvenöt- ezer forint hitelt vettek fel a bankból és a verpeléti, majd a bélapátfalvi vásáron 50 darab növendékmarhát vásárolt a tsz állattenyésztési szakembereivel. Az állatokra — mint saját állataival tette — azonnal szerződést kötött. A szerződés alapján darabonként 800 forint előleget kapnak s így már most vissza tudják fizetni a hitel felét. Az állatvásárlással megnőtt a gondjuk, mert habár egyénileg gazdálkodnak még, egyre többet kell foglalkozniuk a közössel. Az év legdolgosabb időszakában, mikor minden gazda háromkor kel és tízkor felszik le bizony nehéz összehozni a tagokat. Mégis sikerült már közösen vetni 30 hold árpát s a takarmány biztosítása érdekében 110 hold vörösherét és 10 hold silókukoricát. A napokban pétisót szórtak 30 hold árpaveiésre és megbeszélték a vezetőségi ülésen a közös trágyahordás megszervezését. — Sokszor hangzik el még aggódó kérdés, mi lesz őszig a közös állatállománnyal. — Nem kell félni — mondja ilyenkor az elnök —. Régi állattenyésztők vagyunk többen is, az uraság állatait neveltük gyerekkorunk óta. Az állatok kinn vannak a legelőn, etetésük nem kerül pénzbe, a pásztornak jutíatunk a bankból 900 forintot havonta. El lesznek ezek őszig a legelőn, s mikor bekötjük őket. már elérik átlagban a 300 kilogrammot. A takarmányozástól sem kell félni. Vetettünk 110 hold tarlóherét, s ha aratáskor kapunk egy jó esőt, még magot is foghatunk. Vetettünk még 10 holdon siló- kukoricát, melyet a hatvani Cukorgyártól fillérekért vásárolható, nyers répacsíkokkal, s az árpa szalmájával és töre- kével silózunk. A nagyréti 36 hold kaszálóról is kapunk 20 kocsi takarmányt, s a saját kaszálónkról is betakarítunk 40 kocsival. Az elhelyezéssel sem lesz probléma, mert bankhitelből átalakítjuk a volt urasági gépszínt. Jászolokat és padlást építünk, így jól elhelyezhetjük 50 darab növendékmarhánkat és az őszi kezdéskor behozott lovakat. A lovak takarmányát a tagok adják össze. — Szerény számításom szerint — magyarázza — jövő tavasszal ötezer forintos áron átadhatjuk az állatokat, szövetkezetünk így 250 ezer forint tiszta jövedelemhez jut. Majd egy évi előnyt szereztünk ezzel, ha a tagság továbbra is így dolgozik a közösért, mint ahogy a takarmány biztosítása érdekében vetéskor tették, ősszel már egy kész és életrevaló termelőszövetkezetben kezdhetjük meg a jövedelmező nagyüzemi gazdálkodást. Pilisy Elemér Biztató ez a sorbaállás... Még azt mondják, a mai fiatalságnak csak a szórakozásra, a gondtalan életre, a J csibészkedésre van gondja, ■pedig az ifjúság nemcsak ezzel törődik, szívesen vesz \ részt komoly célokat szolgáló j önkéntes társadalmi mun- I káliban, fiatalokhoz illő lel- '■ kesedéssel. Ennek egyik tanújelét ta- I pasztalhattuk a Gyöngyösi \ Téglagyárban is. Csengett a j telefon. Az üzemvezető vette i fel a hallgatót. — Halló... Itt a Gyöngyösi ; Téglagyár... Nem... nem. se j hogy se tudjuk megcsinálni Erre a vasárnapra a városi j KISZ-bizottság ..kérte el a j gyárat.” Ök végeznek 50-en j társadalmi munkát a VIT ! alapra. Talán a jövő vasár- j nap... Majd felénk fordulva, elta- j karra a kagylót, megmagyarázza, miről van szó. — Az ipari tanulók kérik, hogy erre a vasárnapra adjuk át a gyárat, hogy társadalmi munkával 20—30 ezer téglát kitermelhessenek nyaralási költségekre — mondja, majd újból sajnálkozással közli az ipari tanulókkal, várni kell, mert jóformán minden vasárnap önkéntes társadalmi munkások dolgoznak a gyárban, főképpen fiatalok. Biztató ez a sorbaállás... — BEFEJEZTÉK a szőlő első permetezését a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben. Ma kezdik meg a másodszori permetezést s ezzel egy időben a másodszori kapálást. Miért híznak a középkorúak ? Dr. Herbert Pollack amerikai orvos szerint a harminc éves kor után meginduló hízá- si folyamat oka nem az, hogy az emberek többet esznek, hanem az, hogy ugyanannyit esznek, mint fiatalabb korukban. Dr. Pollack a középkorúak karcsú vonalainak védelmére azt ajánlja, hogy tartsák be az: „egyszázalékos tervet.” Ez abból áll, hogy 25 éves kortól kezdve évenként egy százalékkal csökkentsék az étkezés mennyiségét, mivel a testnek az idők folyamán egyre kevesebb élelmiszerre van szüksége. Húsz szarvasmarhát fáséról a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet A verpeléti Dózsa Termelő-1 hogy mivel 300 mázsa takarszövetkezet tagjai legutóbbi közgyűlésükön úgy határoztak, »5 ÉS FÉLMILLIÓS költséggel építenek a hevesi járás termelőszövetkezetei istállókat, hogy őszre már egy helyen legyen a közös állomány. mánnyal rendelkeznek és be' takarításkor is nagy mennyiségre számíthatnak és férőhely-problémáik nincsenek, növelik az állatállományt. A legközelebbi vásáron húsz szarvasmarhát vásárolnak, így szarvasmarha-állományuk 80- ra növekszik. ^^M/\WN^WS^^WWWNMAA/SA^/W\/WS^WS/VNWWVWS/WWWWWWWNAMAMA/WWW\A(\V\\V\^AWWWVWWVWWVWWVWVVVVWVVVW kor már Szabó tudta, hogy Szűcs járt ott, hogy Szűcs nem más, mint az a bajuszos, horgas orrú pesti vagány, axi vállán átdobott géppisztoly- lyal vezette őket hátúikat a tanács pincéjébe... — Miért, maga talán járt ott? — NEM, ÉN SE voltam, csak azt mondják szép város — válaszolt kicsit tompa hangon Szabó, és most ő vett elő cigarettát, gyufát. A lángjánál újra megnézte emberét, riadtságot látott a szemében és tanácstalanságot... Igen, ő az. Nem ismerte meg útitársában az egykori kommunistát, de ő megismerte, felismerte Szűcsben a rohamosztag tagját... Hátukból kettőt kivégeztex... Talán éppen ez volt, aki Sándort^ legjobb barátját, harcostársat, a mindig vidám, jókedélyű, és halálosan szerelmes gyereket úgy lőtte agyon, hogy a géppisztolysorozat valósággal kettémetszette... Talán éppen ő volt! A másik gyorsan beszélni kezdett. A cigaretta parazsát nézegetve azt fejtegette, hogy őt is a disszidálási láz vitte ki... Nem volt semmi baja, de hát hiába, ilyen az ember, akkor bolondul meg, amixor... Nem is csinált semmit, sohase szerette ő, ha cécóztak körülötte... Ivott, nőket keresett, izgult is egy kicsit, bevallja őszintén ... Aztán, hogy látta a nagy felfordulást, hát lelépett... Beszélt... Beszélt... Szabó bólogatott, igent, meg nemet, mondott, közben gondolkodott és agyában forrni kezdett az érzés, a gyűlölet ez ellen az ember éllen, a gyilkos iránt, akivel egy sötét éjszakán kellett találkoznia ezen az elhagyatott országúton. Rá már nem került sor, — akkor... De később sor került volna. Most halott lenne, a két gyerek árva, Annus özvegy és egyedülhagyott, és ez meg másvalakivel fecsegne így az országúton, hogy unalmát elűzze ... Gyilkos. Meglépett, amikor büdöset érzett, s most visszajött, mert azt hiszi, hogy itt mindent és mindenkit elfelejtettek, hogy itt valamiféle olyan megbocsátás! hullám van, amely még a vér szeny- nyét is lemossa az egykori pribékek kezéről. —... most dolgozom... jó brigádban vagyok, lehet keresni ... Es milyen szépein rendbehoztak itt mindent... SZÉPEN RENDBEHOZTAK ... De mi lesz Sándorral, meg a többiekkel, akiket már nem lehet rendbehozni... Akiket megöltek, akiket ez megölt... Ed dem, bed dem — jutott eszébe egy régen olvasott könyvből az ott idézett arab mondás: vért vérért ... Vért vérért! —... Csuda klassz nő volt- kár, hogy nem értettük egymást. De belém volt esve ... Sötét az éjszaka. Kihalt az országút. Agyon kéne csapni, mint egy kutyát. Egy szúrás, egy késdöfés, s kevesebb lesz egy gazemberrel, nem kell a bíróságnak sem törődni, küszködni, hazugságokból kihámozni az igazságot... Bosszút állni Sándorért, a többiekért, mindenkiért... — ... mondtam a palinak, már ahogy tudtam, hegy nálunk ilyesmi nincs Magyarországon ... hát nem azt vágta a pofámba, hogy büdös kommunista ... ... Igen, ezt mondta, hogv megdögöltök büdös kommunisták. Ugyanígy mondta és nevetett, bajszát pedergette, mint valami selyemfiú ... Aztán ölt. S utána biztos megint megpödörte a bajuszát és indult a nőjéhez, hogy ölési vágya után egyéb vágyait is kielégítse... Megtapogatta zsebében a bicskát. Ott volt... — ... de elhallgatott. Érdekes, amit mesélek? — kérdezte Szűcs. — ... hogy mit... Igen, nagyon érdekes, amit mesél — mondta rekedt hangon, de Szűcs máris lelkesen tovább magyarázott, hogy keres egy neikivaló nőt. megnősül és vége a kóborló legényéletnek, vége a sok marháskodásnak... ... ENNEK A GYILKOSSÁG is csak marháskodás volt. Igen, ezen a kihalt országúton, fele úton az állomás és a falu között törvényt ül, ősi módon ül törvényt egy gyilkos felett, akit a véletlen adott mindent legjobban tudó bírója kezébe. Törvényt ül, ezerszerte törvényesebben, mint ahogy valaha is tudtak volna bírósággal ítélkezni — ezek... Kivette zsebéből a bicsxát és a háta mögé tartott kezei között óvatosan kinyitotta. A penge halk kattanással ugrott ki az ágyából... — ... na már hallom, hogy ugatnak a kutyák... Mindjárt ott leszűrne — jegyezte meg vidáman Szűcs. ... mindjárt ott leszel, ott, ahová megérdemeltei jutsz. Kár, hogy csak egyszer hall-' hatsz meg, hogy csak egyszer] lehet ítéletet mondani felet-] ted, pedig ezerszer kellene...] Szűcs ismét átdobta a tás-] kaját másik hóna alá, aztán; gondolt egyet, és megállt, ai; táskát leeresztette lábai elé.; — Na még egyszer pipál-! junk rá — nyújtotta a zacs-! kőt ismét Szabó elé. Az le-' hajtott fejjel, félkezét a há-] ta mögött tartva, Kivett egy] cigarettát. Már tudta, mikor] sújt le a bicska pengéje.; Szűcs is rágyújt, eldobja a] gyufát és lehajol a táskáért...; Akkor... Gyorsan és teljes; erővel... ; Szűcs orra elé tartotta a' gyufát, aztán nagy ívben el-! hajította. Aztán lehajolt a! táskáért... ... A kés felemelkedett... ] — MÁR LÁTOM ÉN IS a táblát — mormogta Szabó a foga alatt. A bicska már új-: ra a zsebében volt és Kicsit: megkönnyebbülve lépegetett! Szűcs mellett, maga után: húzva fájós lábát. Megköny-: nyebbülve, hogy uralkodni: tudott magán, hogy nem kö-! vetett el egy olyan vétket.,! amelyet ő maga sem tudott! volna soha megbocsátani, —! saját magának. Micsoda ember vagyak én? — csóválta a] felét. Mintha anarchia volna.] Van bíróság, s eljön még a; holnap reggel... Nem ússza] meg a fickó szárazon... Ege-; szén felvidámodva mondta,; már benn a faluban: ; — Viszontlátásra Szűcs...! úr! ! De kezet, mintha elfelejtett; volna, kezet azt. nem nyúj-J tott... Külföldi híradó (Folytatás az első oldalról) IC I n a Mao Ce-tung elvtárs, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöke fogadta a pancsen lámát. A be ráti beszélgetésen részt vettek a Kínai Népköztársaság vez - tői is. A találkozón megbeszélték Tibet népének kapcsolati'. figyelembe véve Tibet gazdasági életének, s kultúrájának gyors fellendítését. TI S*et Tibetben teljes a vallás-szabadság. A kínai népi felszabadító hadsereg gondosan ügyel arra, hogy Tibetben a legkisebb sérelem se érje a nép vallásos érzéseit. Minden templom érintetlenül és háboríthatatlanul működik, ugyanígy működnek a kolostorok is. A tibeti buddhista ünnepek alkalmából sok ezer lámát tüntetett ki a központi népi kormány. Képünkön: a dalai láma emlékére minden évben pásztortáncokat mutatnak be Lhaszában. Szovjetunió A III. szovjet írókongresszus részvevői közül: balról jobbra B. Kerbabajev, A. Malisko, V. Szobko, O. Goncsar, L. Novicsenko, P. Brovka, P. Ticsina, M. Tank, Gafur Gurjart és A. Kesokov kongresszusi küldöttek. Csehszlovákia A csehszlovák szakszervezetek IV. országos kongresszusán más országok szakszervezetei is képviseltették magu- kat. A baráti országok, a tőkés országok szakszervezeteinek küldöttségén kívül részi vettek a kongresszuson a gyarmati népek szakszervezeti küldöttei is. Képünkön: Guineái kük döttek.
