Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

ót* V1LÁÜ PROLEDKftU, EOYESttJETflí! Ä kisnánai határban AZ, MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 148. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1959. június 26., péntek Nemcsak a hogyan, a miért is fontos Divatbemutató volt Porossión Poroszlón az elmúlt vasár­nap a helyi földművessaövet- kezet a községi tanács kultúr­termében divatbemutatót ren­dezett. A közönség nagy tet­széssel fogadta az ízléses nyá­ri női ruhákat és a bemuta­tásra kerülő lányka és fiú gyermekruhákat is, amelyeket a földmüvessaövetkezet kis áruházában aránylag olcsón meg lehet vásárolni. Igen íz­léses és szép volt a kultúrte­remben kiállított nyári ruha­anyag és műanyag fehérne­műk elrendezése és mindez di­cséretére válik a földműtjes- szövetkezet vezetőségének. A kiállítás három napig tar­tott és ez idő alatt igen sok látogatója volt. A község dol­gozóinak az a kérése, hogy a földművesszövetkezet a jövő­ben több ilyen árubemutató­val egybekötött divatbemuta­tót rendezzen, hogy a falusi dologzók megismerkedhesse­nek az idény divatcikkeivel, és azt meg is vásárolhassák. (Veresné) A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK! ÜLÉSE ★ Gyurkó Géza: NEM LEHET ORVOS A FIAM ★ Samody Jóasetf: GYERMEKSORSOK — EMBERSORSOK ★ Nagyok Eger életéből: LÁNYI ERNŐ ★ Kiss János: BÁNYÁSZFIATALOKRÓL, Á PÉLDAMUTATÁSRÓL ÉS MÁSRÓL A tiszanánai Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai kaszálják a takarmányt. A tábla > vege még messzire vem, de tizenhat kaszás sokra halad egy nap alatt is. ISAAÁAÁWWWVVWvvNA'NiVVVVSA'VVVVVVVVVNAAAA/VVVVVVVVVVVVVVVVVNA'VVVN/VVN^^ Nagyszerű eredményeket értek el az egri fűiőház dolgozói a kongresszusi ntunkaversenyben Több mini egymillió íorint értékű szeumcgtakurlláb kiváló munkát végez a besenvőtelki Szabad Föld Tsz női munkacsapata Huszonegy, tagból áll a be­senyőtelki Szabad Föld Tsz női munkacsapata. Az asszo­nyok és lányok különösen a növényápolás terén végeztek dicséretre méltó rnunkát, hi­szen csaknem teljes egészében maguk végzik a kukorica, cu­korrépa kapálását. Harminchárom hold kukori­cájukat már háromszor, cukor­répájukat már négyszer beka­pálták és arra számítanak, hogy cukorrépából elérik a holdanként! 250 mázsás, átla­got, _/ A szövetkezet dohánytáblá­ján is nők dolgoznak és mun­kájukkal itt, is kiérdemelték az egész tagság elismerését. A hatvani járásból jelentjük Horton a községfej lesztési tervben betervezett kultúrház építésének előkészületei az ed­diginél sokkal nagyobb ütem­ben folynak. A tervek már el­készültek, s az eredetileg ter­vezett 60 000 forint helyett mindössze 3000 forintért ké­szültek el. A községi tanács mindent elkövet, hogy a köz­ség lakossága által befizetett pénzből minél többet takarít­son meg, s azt a kultúrház épí­tésére fordítsa. ★ A kerekharaszti Alkotmány j Tsz 20 holdas zöldborsó táblá- j ja jól jövedelmez a tagságnak. Az eddig betakarított 11 hold területről több mint 70 000 fo­rint bevétele volt a tsz-nek. A borsót a nagyteleki gazdaság­ban fejtették ki. s a borsó szá­rát silózásra használják, amely- lyel növelik a takarmány ala­pot. ★ A csányi Űj Élet Termelő- szövetkezet 50 holdas kertészete a járás tsz-kertészetei között a legkiemelkedőbb eredménye­ket érte el. Eddig nagy mennyi­ségben szállított a földműves­szövetkezetnek tököt és ubor­kát.­★ Rózsaszentmártonban a víz­hálózat bővítését rövid időn belül befejezik, s ezzel meg­oldódik a több éves problémát okozó vízellátás a község terü­letén. Vrabecz Lászlóné Hatvan j Az egri fűtőház is csatlako- ! zott a pártkongresszus tiszte- ' letére indított munkaverseny- ! hez. A fűtőház dolgozói vállal- I ták, hogy az elmúlt évihez ké- I pest két százalékkal emelik i szállítási teljesítményüket, ez vállalásuk egyik pontja. Ezen- ' kívül azt is felajánlották, hogy | havonta 108 tonna szenet taka­rítanak meg. j Vállalásuk első pontját áp­rilisban, májusban 110 száza­lékra teljesítették, tehát nem kettő, hanem tíz százalék túl­teljesítés jelentkezett. Ezt az eredményt úgy sikerült elérni, hogy a mozdonyvezetők túlsú­lyú 'vonatokat továbbítanak, természetesen menetidőben. A szállítási terv nagyszerű túl­teljesítése úgy ’ történhetett, hogy a mozdonyvezetők olyan kocsik szállítását is vállalták, amelyeket már nem lett volna kötelességük továbbítani. Meg­felelően karbantartják a gépei­ket, olyan gondosan kezelik a mozdonyokat, hogy képesek velük nagyobb teljesítmények­re is. Különlegesen szép ered­ményt értek el nagy gépen Major Viktor mozdonyvezető és Murányi Miklós fűtő. ki­sebb gépen Juhász József moz­donyvezető és Vojtekovszki Jó­zsef fűtő. A szénmegtakarításban is jóval túlszárnyalták a vállalá­sukat. Az első öt hónapban nem 540 tonna, hanem 2038 tonna szenet takarítottak meg. Könnyű kiszámítani, hogy eredményük népgazdasági szempontból milyen jelentősé­gű. Egy tonna szén ára 610 fo­rint, tehát a megtakarítás 1 243 180 forint. Ezt a nagysze­rű eredményt azzal sikerült el­érniük, hogy megfelelő szén­keveréket használnak, a leg­jobb tüzelési módszereket al­kalmazzák, kihasználják" az út­viszonyokat és természetesen a mozdonyok jó állapota is sok­ban segíti a szénmegtakarítást. Ez utóbbi a fiókműhely jó munkáját is bizonyítja, az itt dolgozó szerelők kitűnő, minő­ségi munkát végeznek. A MÁV Miskolci Igazgató­ság fűtőházainak versenyében a hasonló nagyságú és hasonló körülmények közt dolgozó fű­tőházak közt az egriek első he­lyen állnak. Az egri fűtőház­ban jelenleg négy kiváló dol­gozó és több kitüntetett mun­kás dolgozik. A vasutasnap al­kalmával újabb kitüntetéseket adományoznak. jutalmakat osztanak szét és több nagysze­rű munkát végző fűtőházi dol­gozót' előléptetnek. — ÖTVEN hízónak való sül­dőt vásárol a közeljövőben az egerfarmosi Űj Barázda Tsz. Az elmúlt hetekben vásároltak 10 anyakocának való fehér hússertést. Járási tűzöl lóverseny l*ará<Jon Mi újság Keimenden ? A tes pétervásári járás önkén- tűzoltócsapatai vasárnap tűzoltóversenyt rendeznek Pá­rád község sportpályáján. 45 önkéntes tűzoltócsapat neve­zett be a járási versenyre és tesz tanúbizonyságot elméleti és gyakorlati felkészüléséről vasárnap. A verseny reggel 8 órakor elméleti vizsgával kezdődik, majd tíz órakor folyamatosan egymás után következne,«: a helyezett csapatait gyakorlati számai.' A helyezést elérő csa­patok értékes egyenruha-, fényképezőgép- és pénzjutal­mat kapnak. A járási tűzoltó­versenyre felkészülten érkez­nek meg a csapatok és a fel­készülés alapján színvonalas versenyzés várható mind a férfi, női, mind az úttörő- csapatoknál. 350000 forintos költséggel új gyógyszertárat létesítenek Kápolnán A megoldáshoz közeledik végre Kápolna község gyógy­szertár-problémája ... A régi épület ugyanis az idők folya­mán alkalmatlanná vált, hogy ott a gyógyszereket szakszerű­en tárolni és elkészíteni tud­ják. Már arról volt szó, hogy megfelelő hely híján a község gyógyszertárát valamelyik szomszédos faluba helyezik át. Ez igen nagy nehézséget je­lentett volna a falu lakossá­ga gyógyszerellátásában, hi­szen a recepteket csak úgy tudták voll» beváltani, csak­úgy tudtak volna különböző gyógyszereket vásárolni, ha a szomszédba utaznak, vagy gyalogolnák. A lakosság kívánságát fi­gyelembe véve a tanács végül úgy döntött, hogy részben a községfejlesztési alaoból, részben pedig állami hozzájá­rulással vásárol egy gyógy­szertárnak és gyógyszerész szolgálati lakásnak alkalmas épületet a községben. A ter­vet tett is követte. A kiválasz­tott épületet az elmúlt na­pokban a Gyógyszertár Válla­lat megyei központjának szak­emberei felülvizsgálták és né­mi átépítéssel alkalmasnak ta­lálták a tervezett célra. _ Az épületben helyezik majd el magút a gyógyszertárat, a rak­tárhelyiséget, ' s ezekkel együtt a gyógyszerész szolgálati laká­sát is, Az építkezés a jövő hónap 15-én kezdődik meg és a har­madik negyedév végére készé; el teljes egészében. Az átépí­tési munkálatokra összesen mintegy 350 ezer forintot for­dítanak. Mi újság Kerecsenden? — ezzel köszöntöttünk be az el­múlt napokban a tanácsházára a végrehajtó bizottság elnöké­hez. A kérdés elhangzott, s a tanácselnök máris sorolta a hí­reket, eseményeket. Az idén nem kevesebb, mint 129 ezer forintot fordítanak községiéi lesztésre" Kerecsen­den. Az összegből teljes egé­szében befejezik a község vil­lamosítását — oda is elvezetik a villanyt, ahol eddig még nem volt. A műszaki mérések már meg is történtek, a dokumen­tációt jóváhagyásra már el­küldték az ÉMÁSZ-hoz. A költségvetés is elkészült, s ha azt az illetékesek jóváhagyják, a munka megkezdődik. A köz­ség lakosainak régi óhaja és kívánsága valósul majd meg a teljes villamosítással. Az idei községfejlesztési terv­ben szerepel az igen forgalmas Vitéz utca kikövezése is. Erre a célra mintegy 70—,80 ezer forintot irányoztak élő, s az építésre benyújtották igényü­ket. a megyei Útfenntartó Vál­lalathoz. A költségvetést azon­ban az Űfenntartó Vállalat nem küldte le a községbe — bár most már mindennap vár­ják, mert az útkövezés igen sürgős lenne. Tizenkétezer forint költség­gel átépítették a hangoshíradó hálózatát is. A hangszórók ed­dig oszlopokon voltak — most pedig háztetőkre helyezték át őket. , A község lakossága nagyon sürgeti már a régebben terve­zett autóbuszmegálló felépíté­sét is. Erre a célra a községfei- lésztási Összegből mintegy 12 ezer forintot akarnak fordíta­ni. A lakosság igen nagy érté­kű társadalmi, munkát is fel­ajánlott az autóbuszmegálló felépítéséhez, s a helybeli tég­lagyár igen nagy mennyiségű építési anyagot is biztosít. Re­mélhetőleg a* autóbuszmegálló hamarosan felépül Kerecsen­den. Lassan megkezdődik az ara­tás is a községben. A határban már sárgul az őszi árpa. A na­pokban kezdődik meg a borsó aratása is: mintegy 250 hold kerül hamarosan kasza alá. Igen érdekes dolog, hogy a község pedagógusai illetmény- földjükön az idén borsót ter­melnek. A 13 holdnyi borsót közösen művSltették meg és igen szép termés mutatkozik. A jó termés azt is jelenti, hogy a falu pedagógusai nem kevés mellékjövedelemhez jutnak majd az aratás-cséplés befeje­zése után... ...Ez az újság Kerecsenden. Az ember együtt fejlődik a technikával. Minden bi­zonnyal, amikor az első csónakot vízre bocsátották, lázas tevékenység indult, hogy mindenkinek legyen saját csónakja. Aztán ugyanez történt a szekérrel, a biciklivel, s ugyanez tör­tént napjainkban az autó­val és a motorkerékpárral is. Igaz, hogy korunk a ro­hanó század kora, amelybe beletartozik, a repülőgép mellett, az autó, a motorke- i rékpár gyorsasága is. De ■ nem megyünk mégis talán túl gyorsan? Nem volna ta­lán jobb, ha nem is a hajó, a szekér, vagy éppen a bi­cikli lassúságával haladni, de mindenesetre lassabban és meggondoltabban, mint ahogy most egyesek halad­nak és hajtanak, — Sőt, nem is egyesek. Miért kell a te­mető sírjai gyarapodásán is mérni, hogy nálunk emel­kedik az életszínvonal, mert mind több autót és motor- kerékpárt vásárolnak az emberek? Miért? i A néhány hónapja kez­dett kongresszusi munka- verseny tormái lassan ki­alakulnak és egyre keve­sebb vita zajlik már a ho­gy a n-ja körül. A vállalások teljesítésére legtöbb üzem­ben műszaki intézkedési tervet dolgoztak ki, s el­mondható: a gyárak, válla­latok nagy részéről tudják, hogyan lehet teljesíteni a vállalásokat. Ez megnyugtató, de az már kevésbé, hogy ugyan­ezeknél az üzemeknél a po­litikai munka gyengébb a kelleténél. A verseny szervezésekor a párt- és szakszervezet oroszlánrészt vállalt e mun­kából, s kielégítő volt az emberek felvilágosítása. A gyűléseken, termelési ta­nácskozásokon, a dolgozók­kal folytatott beszélgetés során elmondották, miért lehetséges és miért szüksé­ges * termelékenység növe­lése, az önköltség csökken­tése, s mi tette lehetővé, hogy a kongresszusi ver­seny segítségével ez év vé­gére elérhessük az 1960-as színvonalat. Több sző esett akkor — mint mostanában — arról a lényeges kérdés­ről, hogy mindezeknek az eredményeknek az elérését a pártnak ajánljuk és a kö­zelgő pártkongresszus tisz­teletére végeznek eredmé­nyesebb munkát. Akkor jóval több szó esett erről, sőt mostanában, jó néhány helyen, mintha háttérbe szorult volna a verseny igazi célja, lényege, ; s egyre inkább előtérbe ke- 1 rül az anyagi érdek — és ennek magyarázata. Ennek tudható be, hogy a 1 műszakiak egy része hajla- . mos arra. hogy a műszaki : fejlesztés, az újítások, a l jobb munkaszervezés he­lyett, amelyek biztosítanák a nagyobb termelési ered- ■ menyek elérését, inkább azt igyekszik megmagya- > rázni, hogyan nem lehet ! teljesíteni a vállalásokat. A munkaverseny sikerét i nem lehet a jósorsra bízni, ( nem elég az, ha megtörtént [ a vállalás, hogy kidolgoz* [ ták a műszaki terveket, en- ( nek a teljesítése Végső so- \ ron az emberek sokaságán ' múlik. akiknek tudniok • kell, miért teljesítik ezeket S a vállalásokat. S ezt a miértet magya­rázni keli újra és újra! Azt, | hogy mit jelent a szocializ- j mus építésének meggyorsí­tása, az 1960-ra tervezett , színvonal elérése, mit je- i lent a párt kongresszusa nem lehet kampány-feladat i amelyet a verseny szerve- . zésével együtt félre lehel ! tenni. Továbbra is és min­dig szükséges, hogy ezekről szó essék az üzemekben, s » ne csak a vállalások telje- I sítesének hogyanjával, de í miértjével is tisztában le- i gyének munkások, műsza ( kiak egyaránt. > A kongresszusi munka- í verseny harmadik hónapja- - ban is újra és újra el kel , mondani és el kell érni ] hogy az üzemekben és í j gazdaságokban folyó párt * munka alapjává a kongresz í szosi verseny szervezését I segítségét, a szocializmui í építése meggyorsításánál Í magyarázását, a kongresz szus jelentőségének ismer , tetését. a verseny rendsze j rés értékelését, figyelem mel kísérését, nyilvánossá > gát. s általában az ezze ! kapcsolatos feladatokat kel i tenni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents