Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-04 / 129. szám
2 képújság 1959. június 4., csütőrtSfc Gromiko beszéde a berlini kérdésről a genfi külügyminiszteri értekezlet keddi ülésén Kibővített elnökségi ülést tartott a megyei Vöröskereszt Tegnap délelőtt Egerben a Vöröskereszt megyei elnöksége kibővített ülést tartott a járási titkárok részvételével. Az ülésen dr. Kiszely Sándor tartott beszámolót a májusi I. vöröskeresztes kongresszuson elhangzottakról és ismertette a kongresszus jelentősebb hozzászólásait, majd Garami Árpád szólt az első negyedévben végzett munka eredményeiről: — Munkánk eredményességének főfeltétele, hogyan érvényesül szervezetünknél a vezetőség kollektivitása, milyen aktivitással kapcsolódtak be a vezetőségi tagjaink a munkába. Ezen a téren mind a megyei, mind a járási és városi vezetőségnél igen nagy fejlődés mutatkozik. A múltban a vezetőségi tagok eljöttek ugyan az értekezletekre, de ennél nem tettek sokkal többet. Ezen a téren gyökeresen megváltozott a helyzet, elmondhatjuk, hogy nagyon kevés kivétellel aktívan kiveszik részüket a munkából. Nagy segítséget adtak munkánkhoz a helyi pártszervezetek és tanácsok, valamint a több társszervek. A kongresszusi vállalások terén is jelentős eredményeket értünk el, a vállalásokat 95 százalékban teljesítettük. Kevésbé teljesítettük vállalásainkat a tanfolyamok megszervezésében, illetve megtartásában. A kongresszusi hónappal egy időpontba esett a tisztasági hónap is. Községeink tisztasági versenyt indítottak egymás között, s az eddigi eredmények alapján a hevesi járásban Tar- naörs, Gyöngyös városban a MÁV nyerte meg a versenyt. A továbbiakban Garami Árpád a félévi terv egyik legfontosabb pontjáról, a mezőgazdaság szocialista szektoraival való foglalkozásról beszélt — egészségügyi téren. Első teendőnk — mondotta —, hogy itt egészségügyi felelősöket állítsunk be. Ez eddig 19 helyen történt meg, s itt a felelősök munkáját az orvos munkatársak és a függetlenített titkárok máris aktívan segítik. — Első félévi tervünk egyik legfőbb feladata a szociális munka kiszélesítése volt. Csoportjaink sok szép eredményt értek el ezen a téren is. A szociális munka kiemelkedő eredményeként említhetjük meg az ecsédi Dankó-telep ivókút- jának létesítését. Ez már 30 éves vágyuk volt az itt lakóknak. Sok volna felsorolni a* apróbb és nagyobb eredményeket, de ezek még csak az első lépéseket jelentik. Az eddigiekből is kitűnik, hogy munkánkat igyekeztünk tartalmilag is megerősíteni. A következő félévben arra törekszünk, hogy a meglevő hiányosságokat felszámoljuk, hogy a Vöröskereszt betölthesse hivatását, tagjai — áthatva az emberszeretettől — részt vegyenek minden olyan munkában, amely az emberiség szenvedéseinek megelőzését és népünk egészségügyi felemelkedését szolgálja. Ezután számos hozzászólás és javaslat hangzott el. majd a kongresszusi versenyben jó eredményt elért vöröskeresztes aktívák kitüntetésére került sor. A „VK kiváló dolgozója” kitüntetést kapta: Dr. Szabó Gyula és dr. Ecsédi János, „Érdemes munkáért” kitüntetésben részesültek: Dr. Kiszely Sándor, dr. Ettre István, dr. Fehér Andrásáé. dr. Hanqay László. Farkas Jenőné. Tóth Mária. id. Garami Árpád és Sávoly Lajosné, „Jó munkáért” oklevelet kaptak: Mózes Gyula. Szabó Ferencvé. dr. Rabsa Lajos, Cserháti Emilia és özv. Tóth Ferencné. (Kerékgyártóné) Minthogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország jelentőséget tulajdonít annak, hogy a külföldi csapatok állomásozzanak Nyugat-Berlinben úgy gondoljuk, hogy nem lehetne ellenvetésük a kérdés ilyen megoldásával szemben. Ez, ha akarják, kompromisz- szumos javaslat, amely szükségképpen kielégíti a feleket, ha valóban van megegyezési óhaj. A kérdés megoldásának második lehetséges változata az lehetne, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország Nyugat-Berlinben állomásozó csapatait semleges államok korlátozott létszámú csapatai váltanák fel. Itt magától értetődő módon abból indulunk ki, hogy a négy hatalom, vagy semleges országok csapatainak Nyugat- Berlin szabad város területén tartózkodása semmi esetre sem tekinthető e terület megszállásának, és hogy a külföldi csapatok nem avatkozhatnak be Nyugat-Berlin belügyeibe. E csapatok jogi helyzetét külön egyezmény szabályozhatná A szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány mindent dkövét, hogy a berlini kérdés kölcsönösen elfogadható alapon rendeződték. Reméljük — mondotta Gromiko —, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küldöttsége viszonozza ezeket az erőfeszítéseket. Ha közös munkának eredményeképpen megtaláljuk a berlini kérdés tartós megoldását, ez nemcsak a németországi és az európai helyzetet teszi egészségesebbé, leesnem egyszersmind reményt- keltő példa lesz a jövőre nézve is, előhírnöke lesz a nagyhatalmak együttműködésének más, megoldásra megérett nemzetközi problémák rendezésében, (MTI) n csak bizalmas st tartottak nagyhatalom külügyminisztere ült össze szintén Hertemél arra a bizalmas tanácskozásra, amely kedden, a keddi ülés elhúzódása miatt elmaradt. A keddi ülésen egyébként nem határozták meg az értekezlet legközelebbi rendes ülésének időpontját. Az eddigi tervek szerint a négy nagyhatalom külügyminisztere csütörtökön este ismét a fehér asztalnál találkozik, amikor Couve de Murville francia külügyminiszter látja vendégül Gromiko szovjet. Herter amerikai és Selwyn Lloyd angol külügyminisztert. (MTI) Erhard bízik a csúcsértekezlet sikerében NEW YORK (MTI): Ludwig Erhard nyugatnémet gazdaságügyi miniszter — a bonni ^ kancellári tisztség elsőszámú jelöltje — kedden New Yorkba értekezett, ahol — mint az AP közli — kijelentette: véleménye szerint megtartják a négy nagyhatalom csúcsértekezletét, mert ezt Hruscsov szovjet miniszterelnök kívánja és Berlin kérdése valószínűleg megoldást is nyer majd. Erhard megjegyezte, hogy ő is a berlini kérdést tartja a legsürgősebben megoldandó feladatnak. Idő fárás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Több napsütés, néhány helyen, főleg keleten még eső, zivatar. Mérsékelt északi szél. A nappali felmelegedés fokozódik. Várható lega^"«'1 ■>vphb é'szakn’ hőmérséklet: 11—14. legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: szárazabb* melegebb idő. GENF (TASZSZ): Gromiko szovjet külügyminiszter a genfi külügyminiszteri értekezlet keddi ülésén beszédet mondott a berlini kérdésről. Ezúttal a három nyugati hatalom javaslatait elemezte. Az úgynevezett csomagtervben szereplő nyugati javaslatok — mint mondottá — semmiképpen sem mozdíthatják elő a berlini kérdés megegyezésen alapuló megoldását. Rámutatott, hogy Herter május 26-iki beszéde, melyben kifejtette az Egyesült Államok kormányának álláspontját a berlini kérdésben, komoly csalódást keltett. Megerősítette azt a véleményt hogy a három nyugati hatalom kormánya még mindig olyan pozícióból indul ki, amely semmi alapot nem nyújt a megegyezéshez. Gromiko ezután elemezte Herter hét pontból álló programját. Az első pont — mondotta Gromiko — nem nagyobb és nem kisebb dolgot tartalmaz, mint Kelet-Berlin leválasztását a Német Demokratikus Köztársaságtól és egybekapcsolását Nyugat-Berlinnel egy „egységes, oszthatatlan területtel”, amelyet négyhatalmi megszállási igazgatás alá kell helyezni. A nyugati tervnek ugyanezen első pontja javasolja továbbá, hogy a négy nagyhatalom diktálja a berlinieknek a városi választások lebonyolításának, a városi igazgatási szervek létrehozásának és a berlini alkotmány kidolgozásának rendjét — és mindezt idegen megszállás alatt. A második pont világosabban kifejti, hogy a négy nagyhatalomnak, tekintet nélkül a választásokra, a népszavazásra, vagy Berlin 'alkotmányára, jogában áll nemcsak tetszés szerinti létszámú haderőt tartani a városban, hanem érvényesíteni a megszállók összes előjogait is. A szovjet küldöttség vezetője megjegyezte, hogy hasonló szellem hatja át a nyugati hatalmak tervének többi pontját is, majd kijelentette: a nyugat-berlini megszállási rendszer örökössé tételére és Kelet-Berlinre való kiterjesztésére irányuló átfogó és részletesen kidolgozott program van előttünk. Lehet-e ezt a tervet úgy értékelni, mint a berlini kérdés megegyezésen alapuló megoldására irányuló törekvés jelét? Ügy gondolom, hogy a legjobb akarattal sem lehet ilyen következtetést levonni. A tények logikája I merőben másfajta következtetésre kényszerít. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke a napokban teljes világossággal és határozottsággal megmondta, hogy a nyugati hatalmak tervében egyetlen tárgyalási elem sincs. Gromiko ezután hangsúlyozta, hogy a berlini kérdés megoldása csali akkor lehet igazságos és tartós, ha figyelembe veszik a Német Demokratikus Köztársaság törvényes jogait. Gromiko teljesen tarthatatlannak nevezte azt az állítást, hogy az NDK- nak „semmilyen mandátuma sincs, kivéve azt a mandátumot, amelyet a Szovjetuniótól kapott”. A Szovjetunió és az NDK között 1955 szeptemberében szerződés jött létre, amelynek értelmében a Szovjetunió nem tartott meg magának egyetlen olyan jogot sem, amely korlátozná az NDK szuverenitását, legyen szó akár bel-, akár külpolitikai kérdésekről. E szerződésben nem találhatók például olyan cikkelyek, amelyek kivonnák az NDK illetékessége alól a Németország, vagy Berlin egyesítését érintő kérdéseket, ami viszont megtalálható az NSZK-ra vonatkozóan, a nyugati hatalmak és Nyugat-Né- metország között megkötött párizsi egyezményekben. Minthogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai ellenzik a három hatalom nyugat-berlini csapatainak kivonására tett szovjet javaslatokat — mutatott rá Gromiko —, a szovjet kormány a kölcsönösen elfogadható megállapodás kidolgozása érdekében két pót javaslatot terjesztett be arról, hogyan lehetne megoldani a Nyugat-Berlinben levő idegen csapatok kérdését. Megegyezhetnének abban, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a1 Szovjetunió jelképes, pontosan meghatározott létszámú katonai erőt tartana Nyugat-Berlinben. Szerdán Genf bt' megbeszélt GENF (MTI): Hírügynökségi jelentések szerint a genfi értekezlet részvevői szerdán csak bizalmas megbeszéléseket tartottak. Délelőtt a nyugati külügyminiszterek ültek össze „taktikai megbeszélésre” Brentano külügyminiszter bevonásával Herter amerikai külügyminiszternél. Szerdán délután a négy számadásra, hogy ezzel is örömet szerezzünk nevelőink- ^ nek. A szocializmus építésé- ) bői, mi, úttörők akkor vesz- szük ki igazán a részünket, i ha helytállunk mindenkor a í munkánkban: a tanulásban. | Köszöntse minden úttörő ) meleg szeretettel a pedagó- f jusnap alkalmából azokat, l akiknek szülei után a legtöb- < bet köszönhet. Szerezzünk [ minél több örömet a számuk- \ ra, hogy munkájukat a jö- i vőben is nagy lelkesedéssel I végezhessék, a mi érdekünk- > ben, szocialista hazánk javá- f ra. 5 Mit olvassunk? Scott utolsó útja Scott kapitány 1910-ben indult el, hogy meghódítsa a Déli-sarkot. Nagy küzdelmek árán sikerült is célját elérnie, de váratlan csalódás érte: a Sarkon ott lengett a norvég lobogó. Amundsen egy hónappal megelőzte kutató társát. Scott öt főnyi csapata visszafelé az egyik raktárhelytől 20 kilométernyire fagy- és éh- halállal halt meg. A kapitány sátraiban megtalálták naplóját, amit az utolsó pillanatig vezetett. Páratlan erővel tükrözi testi-lelki megpróbáltatásaikat, állhatatosságukat és önfeláldozó szeretetüket egymás iránt szemben a halállal. üiti sportverseny gyom izgalmas mérkőzéseket játszottunk. Minden csapat tudása legjavát adta. A döntő mérkőzést rajunk — a IV. raj — a II. rajjal játszotta. Csapatunk győzött, és a mi legnagyobb örömünkre így megnyerte a bajnokságot. Mészáros György Makiár földjén dók vagytok-e ilyen feltételek mellett elfogadni a harcot? Jutalmatok nemcsak az ősi földünk visszaszerzése lesz, de olyan alaposan megismeritek a Bükk-vidéket, hogy erre soha más alkalom nem adna módot. Az egész tábor egyhangú „Éljen !”-nel nyilatkozott. — Vállaljuk a harcot! Visz- szafoglaljuk őseink földjét! — zúgott a kiáltás még hosszú ideig. Aztán a vezetők visszononul- tak a nagy parancsnoki sátorba, hogy a részleteket megbeszéljék. (Folytatjuk) j késit bennünket kitartó mun- s kára, a szocializmusért vívott ö harcra, igazi hazaszeretetre, n Ők azok, akik állandóan ve- 6 lünk vannak, akiktől a leg- s több közvetlen útmutatást h kapjuk életünk minden per- n cében: a komoly feladatok megoldásában és a hasznos r időtöltés megoldásában egy- g aránt. a Közeledik a tanév vége. Ez j különös jelentőséget ad a pe- dagógus napnak. Az évvégi r összefoglalók és vizsgák ál- v kalmával mi úttörők, le- z gyünk példamutatók. Készül- 6 jünk fel alaposan a nagy r 3t keli figyelembe csapatoknál? rült egy őrsöt megszervezni. < Farsangkor a lányok táncos teadélutánt rendeztek. A fiúkat is meghívták, aKik eleinte semmiképpen sem akarták ’ elfogadni a teát. Tánc közben is csak álltak. Végül a lányok kezdeményeztek: ők kérték fel a fiúkat, s a végén olyan jó hangulat kerekedett, alig akarták abbahagyni a táncot. Gondos munkával, kellőne- . velői magatartással a vegyes csapatok, illetve rajok is jő közösséggé kovácsolhatok, s : velük is nagyon szép ered- ■ menyeket érhetünk eh , Dr. Ladányi József rajv., Uttörőrajok közi5 Mint minden raj között, úgy j a mi iskolánk rajai között is ; megindultak a sportversenyek. 1 Beindult a labdarúgó-bajnok- i ság is. A mérkőzéseket a ra- i jók kieséses rendszerben jat- I szották. A rajok minden tag- ] ja ott volt a mérkőzéseken, : akik nem játszottak, azo& szurkoltak a csapatuknak. Naaz óriások Egyszer azonban mégiscsak történt végre valami, ami megoldotta a rejtélyt. Elég hangos beszélgetés zaja hangzott be, eleinte mintha veszekedve közeledtek volna valakik, de aztán élénk nevetés és megbékélt beszélgetés váltotta fel az előző hangnemet. — Na, itt vannak a „fácánok”? — hangzott fel hamarosan egy erős kiáltás, amiben a fiúk vezetőjük: Jóska hangját ismerték fel. — Gyere, szabadíts ki innen, Jóska! — kiáltotta azonnal Imre. — Hát ti hogyan- kerültetek ide? — kérdezte először is a fiait, mintha semmiről sem tudna. De aztán meggondolta magát és nem folytatta a játékot: — Na, gyertek most már ki! Ügy gondolom, elég volt ebben a sötét lyukban. Amikor ' végre a szabadba kerültek, csodálkozva látták, hogy ott áll már előttük az egész társaság: az ő pajtásaik is, akik vidáman beszélgettek a „vademberek”-kel. — Fiúk, egy kis megbeszélést kell tartanunk! — terelte össze Jóska a népét. — A hadihelyzetet Pista pajtás, vagyis a „Nagy Főnök” ismerteti. A pajtások — most már ösz- szekeveredve a két csapat tagjai — .körbetelepedve hallgatták az ismertetést. — Harcos népem és szövetségeseink! — kezdte virágos nyelven megfogalmazott beszédét a ..Nagy Főnök”. — Dicső őseink földjét, amelyet már évek óta birtokolunk, egy vad horda elfoglalta. Jogos tulajdonunkat csak harc árán vehetjük vissza tőlük. Ehhez a harchoz nagy körültekintés, fegyelmezett magatartás, a harci ismeretek birtoklása és nem utolsósorban sok-sok tudás szükséges. Nem elég ismerni a számháború szabályait. Hogy eredményt érjünk el, ismerni kell környékünk földrajzi és történelmi adatait is. Az ellenfél ezernyi akadályt állít előnyomúlásunk elé, nem fordulhat elő, hogy akármelyiken is fennakadjunk, HajlanI Nagyon kedves ünnepe volt az úttörőknek június első vasárnapja. Ilyenkor emlékezik meg az ország a pedagógusokról, az „új ember kovácsairól”. Nagy és szép az ő feladatuk. Áldozatos munkájuk nyomán alakul ki a fiatalokban mind az a jellemvonás, ami az újtípusú embert, a szocialista embert jellemzi. Különösen jelentős az a munka, amit az úttörők nevelésében és leépzésében végeznek. Az ö vezetésükkel készülünk mi, úttörők, az élet ezernyi feladatának megoldására. Az ő példájuk lelMilyen sajátságok: venni vegyes A hatvani Petőfi Sándor úttörőcsapat VIII-as rajánaa vagyok a vezetője. Körülbelül 60 leány és fiú tartozik a rajhoz. A raj három osztály tanulóiból tevődött össze, és csak egy osztály volt vegyes^ Az első rajgyűlés alkalmával magamnak is problémát jelentett, hogyan lehetne úgy megszervezni a rajgyűlést, hogy a lányok és fiús egyaránt jól érezzék magukat. Tapasztaltam, hogy a lányok és a fiúk a tanterem más-más részében helyezkedtek el, s nem is nagyon beszélgettek egymással. Tehát első feladatnak azt tekintettem, hogy megteremtsem az összhangot. Már az első alkalommal sikerült némi eredményt elérni. Amikor énekeltünk. jobb volt a hangulat. A pajtások — saját véleményük szerint — nagyon jól érezték magukat. A vegyes VIII. C. osztályban cáak 2—3 úttörő volt. A második rajgyűlésre meghívtam a kívülállókat is. Az eredmény az lett, hogy ebben az osztályban is sikeKét hét AZ EGZOTIKUSNAK mázolt „Nagy Főnök” mintha meg sem hallotta volna Imre. kijelentését, tovább kérdezősködött: — Nagyon meg vagytok ijedve, kis pajtások? Na, ne féljetek, nem eszünk meg, ha kannibáloknak néztek se. — Maguktól nem is ijedtünk mi meg — válaszolt Imre határozott hangon —, csak éppen nem tudjuk, mit akarnak velünk? Miért hoztak ide egyáltalán? Hogyan jutunk visz- sza a mieinkhez? — Igen! — kapcsolódott be Nyúzó is a beszélgetésbe, egy kicsit megszeppenve. — Mi idegenek vagyunk erre, és azt sem tudjuk, merre találjuk most már a csapatunkat. A „Nagy Főnök” barátságosan elmosolyodott: — Na ne féljetek, ők is nemsokára itt lesznek! Addig is pihenjétek ki ijedelmeteket baráti vendéglátásunk oltalmában. Azzal otthagyta őket. A fiuk tanácstalanul bámultak szét a homályos barlangban. De biz ott semmi vigasztalót nem találtak. Körös-körül rideg, barátságtalan falak meredtek a magasba, a háttérből pedig ijesztően sötét lyukak tátongtak feléjük. Fenn a sziklapár- kányzaton denevérek tanyáztak, amelyek most pihenték ki éjszakai vadászatukat. Imre megpróbálkozott kibújni a nyíláson, de két fadárda keresztezte az útját. Őreik nem ismertek tréfát, mogorván szóltak rájuk:- Maradjatok odabenn békében, mert hiba lesz! Ez elég nehéz követelmény volt, de nem tehettek egyebet. Belefutottak az egérfogóba, elég esztelen módon — úgy látszik, mégsem .tanultok meg mindent elég jól a téli úttörő- fogl alkozásokon. Maguk sem tudják, menynyi időt tölthettek el ezen a fantasztikus helyen, a legnagyobb bizonytalanságban. Ki nem mehettek, odabent pedig semmi sem jelezte az idő múlását.- Úttörőélet