Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

2 képújság 1959. június 4., csütőrtSfc Gromiko beszéde a berlini kérdésről a genfi külügyminiszteri értekezlet keddi ülésén Kibővített elnökségi ülést tartott a megyei Vöröskereszt Tegnap délelőtt Egerben a Vöröskereszt megyei elnöksé­ge kibővített ülést tartott a já­rási titkárok részvételével. Az ülésen dr. Kiszely Sándor tartott beszámolót a májusi I. vöröskeresztes kongresszuson elhangzottakról és ismertette a kongresszus jelentősebb hozzá­szólásait, majd Garami Árpád szólt az első negyedévben vég­zett munka eredményeiről: — Munkánk eredményessé­gének főfeltétele, hogyan érvé­nyesül szervezetünknél a veze­tőség kollektivitása, milyen aktivitással kapcsolódtak be a vezetőségi tagjaink a munká­ba. Ezen a téren mind a me­gyei, mind a járási és városi vezetőségnél igen nagy fejlő­dés mutatkozik. A múltban a vezetőségi tagok eljöttek ugyan az értekezletekre, de ennél nem tettek sokkal töb­bet. Ezen a téren gyökeresen megváltozott a helyzet, el­mondhatjuk, hogy nagyon ke­vés kivétellel aktívan kiveszik részüket a munkából. Nagy se­gítséget adtak munkánkhoz a helyi pártszervezetek és taná­csok, valamint a több társ­szervek. A kongresszusi vállalások terén is jelentős eredménye­ket értünk el, a vállalásokat 95 százalékban teljesítettük. Ke­vésbé teljesítettük vállalásain­kat a tanfolyamok megszerve­zésében, illetve megtartásá­ban. A kongresszusi hónappal egy időpontba esett a tisztasági hó­nap is. Községeink tisztasági versenyt indítottak egymás kö­zött, s az eddigi eredmények alapján a hevesi járásban Tar- naörs, Gyöngyös városban a MÁV nyerte meg a versenyt. A továbbiakban Garami Ár­pád a félévi terv egyik legfon­tosabb pontjáról, a mezőgaz­daság szocialista szektoraival való foglalkozásról beszélt — egészségügyi téren. Első teen­dőnk — mondotta —, hogy itt egészségügyi felelősöket állít­sunk be. Ez eddig 19 helyen történt meg, s itt a felelősök munkáját az orvos munkatár­sak és a függetlenített titkárok máris aktívan segítik. — Első félévi tervünk egyik legfőbb feladata a szociális munka kiszélesítése volt. Cso­portjaink sok szép eredményt értek el ezen a téren is. A szo­ciális munka kiemelkedő ered­ményeként említhetjük meg az ecsédi Dankó-telep ivókút- jának létesítését. Ez már 30 éves vágyuk volt az itt lakók­nak. Sok volna felsorolni a* apróbb és nagyobb eredménye­ket, de ezek még csak az első lépéseket jelentik. Az eddigi­ekből is kitűnik, hogy mun­kánkat igyekeztünk tartalmi­lag is megerősíteni. A követ­kező félévben arra törekszünk, hogy a meglevő hiányosságo­kat felszámoljuk, hogy a Vö­röskereszt betölthesse hivatá­sát, tagjai — áthatva az em­berszeretettől — részt vegye­nek minden olyan munkában, amely az emberiség szenvedé­seinek megelőzését és népünk egészségügyi felemelkedését szolgálja. Ezután számos hozzászólás és javaslat hangzott el. majd a kongresszusi versenyben jó eredményt elért vöröskeresztes aktívák kitüntetésére került sor. A „VK kiváló dolgozója” kitüntetést kapta: Dr. Szabó Gyula és dr. Ecsédi János, „Ér­demes munkáért” kitüntetés­ben részesültek: Dr. Kiszely Sándor, dr. Ettre István, dr. Fehér Andrásáé. dr. Hanqay László. Farkas Jenőné. Tóth Mária. id. Garami Árpád és Sávoly Lajosné, „Jó munká­ért” oklevelet kaptak: Mózes Gyula. Szabó Ferencvé. dr. Rabsa Lajos, Cserháti Emilia és özv. Tóth Ferencné. (Kerékgyártóné) Minthogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország jelentőséget tulajdonít annak, hogy a külföldi csapatok állo­másozzanak Nyugat-Berlinben úgy gondoljuk, hogy nem le­hetne ellenvetésük a kérdés ilyen megoldásával szemben. Ez, ha akarják, kompromisz- szumos javaslat, amely szük­ségképpen kielégíti a feleket, ha valóban van megegyezési óhaj. A kérdés megoldásának második lehetséges változata az lehetne, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország Nyugat-Berlinben állo­másozó csapatait semleges államok korlátozott létszá­mú csapatai váltanák fel. Itt magától értetődő módon abból indulunk ki, hogy a négy hatalom, vagy semleges országok csapatainak Nyugat- Berlin szabad város területén tartózkodása semmi esetre sem tekinthető e terület meg­szállásának, és hogy a külföldi csapatok nem avatkozhatnak be Nyugat-Berlin belügyeibe. E csapatok jogi helyzetét kü­lön egyezmény szabályozhatná A szovjet küldöttség veze­tője hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány mindent dkövét, hogy a berlini kérdés kölcsönösen elfogadha­tó alapon rendeződték. Remél­jük — mondotta Gromiko —, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kül­döttsége viszonozza ezeket az erőfeszítéseket. Ha közös mun­kának eredményeképpen meg­találjuk a berlini kérdés tartós megoldását, ez nemcsak a né­metországi és az európai hely­zetet teszi egészségesebbé, lees­nem egyszersmind reményt- keltő példa lesz a jövőre nézve is, előhírnöke lesz a nagyhatal­mak együttműködésének más, megoldásra megérett nemzet­közi problémák rendezésében, (MTI) n csak bizalmas st tartottak nagyhatalom külügyminisztere ült össze szintén Hertemél ar­ra a bizalmas tanácskozásra, amely kedden, a keddi ülés el­húzódása miatt elmaradt. A keddi ülésen egyébként nem határozták meg az érte­kezlet legközelebbi rendes ülésének időpontját. Az eddigi tervek szerint a négy nagyhatalom külügymi­nisztere csütörtökön este is­mét a fehér asztalnál találko­zik, amikor Couve de Murville francia külügyminiszter látja vendégül Gromiko szovjet. Herter amerikai és Selwyn Lloyd angol külügyminisztert. (MTI) Erhard bízik a csúcsértekezlet sikerében NEW YORK (MTI): Lud­wig Erhard nyugatnémet gaz­daságügyi miniszter — a bon­ni ^ kancellári tisztség elsőszá­mú jelöltje — kedden New Yorkba értekezett, ahol — mint az AP közli — kijelen­tette: véleménye szerint meg­tartják a négy nagyhatalom csúcsértekezletét, mert ezt Hruscsov szovjet miniszterel­nök kívánja és Berlin kérdése valószínűleg megoldást is nyer majd. Erhard megjegyezte, hogy ő is a berlini kérdést tartja a legsürgősebben meg­oldandó feladatnak. Idő fárás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Több napsütés, néhány helyen, főleg keleten még eső, zivatar. Mérsékelt északi szél. A nappali felmelegedés fokozódik. Várható lega^"«'1 ■>vphb é'szakn’ hőmérséklet: 11—14. legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön: 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: szárazabb* melegebb idő. GENF (TASZSZ): Gromiko szovjet külügyminiszter a gen­fi külügyminiszteri értekezlet keddi ülésén beszédet mondott a berlini kérdésről. Ezúttal a három nyugati hatalom javas­latait elemezte. Az úgynevezett csomagtervben szereplő nyu­gati javaslatok — mint mon­dottá — semmiképpen sem mozdíthatják elő a berlini kér­dés megegyezésen alapuló megoldását. Rámutatott, hogy Herter május 26-iki beszéde, melyben kifejtette az Egyesült Államok kormányának állás­pontját a berlini kérdésben, komoly csalódást keltett. Meg­erősítette azt a véleményt hogy a három nyugati hatalom kormánya még mindig olyan pozícióból indul ki, amely semmi alapot nem nyújt a megegyezéshez. Gromiko ezután elemezte Herter hét pontból álló prog­ramját. Az első pont — mon­dotta Gromiko — nem nagyobb és nem kisebb dolgot tartal­maz, mint Kelet-Berlin levá­lasztását a Német Demokrati­kus Köztársaságtól és egybe­kapcsolását Nyugat-Berlinnel egy „egységes, oszthatatlan te­rülettel”, amelyet négyhatal­mi megszállási igazgatás alá kell helyezni. A nyugati tervnek ugyan­ezen első pontja javasolja to­vábbá, hogy a négy nagyhata­lom diktálja a berlinieknek a városi választások lebonyolítá­sának, a városi igazgatási szer­vek létrehozásának és a berli­ni alkotmány kidolgozásának rendjét — és mindezt idegen megszállás alatt. A második pont világosabban kifejti, hogy a négy nagyhatalomnak, te­kintet nélkül a választásokra, a népszavazásra, vagy Berlin 'alkotmányára, jogában áll nemcsak tetszés szerinti lét­számú haderőt tartani a város­ban, hanem érvényesíteni a megszállók összes előjogait is. A szovjet küldöttség veze­tője megjegyezte, hogy ha­sonló szellem hatja át a nyugati hatalmak tervének többi pont­ját is, majd kijelentette: a nyugat-berlini megszállási rendszer örökössé tételére és Kelet-Berlinre való kiterjesz­tésére irányuló átfogó és rész­letesen kidolgozott program van előttünk. Lehet-e ezt a tervet úgy értékelni, mint a berlini kérdés megegyezésen alapuló megoldására irányuló törekvés jelét? Ügy gondo­lom, hogy a legjobb akarattal sem lehet ilyen következtetést levonni. A tények logikája I merőben másfajta következte­tésre kényszerít. N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke a napok­ban teljes világossággal és ha­tározottsággal megmondta, hogy a nyugati hatalmak ter­vében egyetlen tárgyalási elem sincs. Gromiko ezután hangsú­lyozta, hogy a berlini kérdés megoldása csali akkor lehet igazságos és tartós, ha figye­lembe veszik a Német De­mokratikus Köztársaság tör­vényes jogait. Gromiko telje­sen tarthatatlannak nevezte azt az állítást, hogy az NDK- nak „semmilyen mandátuma sincs, kivéve azt a mandátu­mot, amelyet a Szovjetuniótól kapott”. A Szovjetunió és az NDK között 1955 szeptembe­rében szerződés jött létre, amelynek értelmében a Szov­jetunió nem tartott meg ma­gának egyetlen olyan jogot sem, amely korlátozná az NDK szuverenitását, legyen szó akár bel-, akár külpolitikai kérdésekről. E szerződésben nem találhatók például olyan cikkelyek, amelyek kivonnák az NDK illetékessége alól a Németország, vagy Berlin egyesítését érintő kérdéseket, ami viszont megtalálható az NSZK-ra vonatkozóan, a nyu­gati hatalmak és Nyugat-Né- metország között megkötött párizsi egyezményekben. Minthogy az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­szág kormányai ellenzik a há­rom hatalom nyugat-berlini csapatainak kivonására tett szovjet javaslatokat — muta­tott rá Gromiko —, a szovjet kormány a kölcsönösen elfo­gadható megállapodás kidol­gozása érdekében két pót javas­latot terjesztett be arról, ho­gyan lehetne megoldani a Nyugat-Berlinben levő idegen csapatok kérdését. Megegyez­hetnének abban, hogy az Egye­sült Államok, Anglia, Fran­ciaország és a1 Szovjetunió jelképes, pontosan meghatáro­zott létszámú katonai erőt tartana Nyugat-Berlinben. Szerdán Genf bt' megbeszélt GENF (MTI): Hírügynöksé­gi jelentések szerint a genfi értekezlet részvevői szerdán csak bizalmas megbeszéléseket tartottak. Délelőtt a nyugati külügy­miniszterek ültek össze „takti­kai megbeszélésre” Brentano külügyminiszter bevonásával Herter amerikai külügyminisz­ternél. Szerdán délután a négy számadásra, hogy ezzel is örömet szerezzünk nevelőink- ^ nek. A szocializmus építésé- ) bői, mi, úttörők akkor vesz- szük ki igazán a részünket, i ha helytállunk mindenkor a í munkánkban: a tanulásban. | Köszöntse minden úttörő ) meleg szeretettel a pedagó- f jusnap alkalmából azokat, l akiknek szülei után a legtöb- < bet köszönhet. Szerezzünk [ minél több örömet a számuk- \ ra, hogy munkájukat a jö- i vőben is nagy lelkesedéssel I végezhessék, a mi érdekünk- > ben, szocialista hazánk javá- f ra. 5 Mit olvassunk? Scott utolsó útja Scott kapitány 1910-ben in­dult el, hogy meghódítsa a Déli-sarkot. Nagy küzdelmek árán sikerült is célját elérnie, de váratlan csalódás érte: a Sarkon ott lengett a norvég lobogó. Amundsen egy hónap­pal megelőzte kutató társát. Scott öt főnyi csapata vissza­felé az egyik raktárhelytől 20 kilométernyire fagy- és éh- halállal halt meg. A kapitány sátraiban megtalálták napló­ját, amit az utolsó pillanatig vezetett. Páratlan erővel tük­rözi testi-lelki megpróbáltatá­saikat, állhatatosságukat és önfeláldozó szeretetüket egy­más iránt szemben a halállal. üiti sportverseny gyom izgalmas mérkőzéseket játszottunk. Minden csapat tudása legjavát adta. A döntő mérkőzést rajunk — a IV. raj — a II. rajjal játszotta. Csapatunk győzött, és a mi legnagyobb örömünkre így megnyerte a bajnokságot. Mészáros György Makiár földjén dók vagytok-e ilyen feltételek mellett elfogadni a harcot? Ju­talmatok nemcsak az ősi föl­dünk visszaszerzése lesz, de olyan alaposan megismeritek a Bükk-vidéket, hogy erre so­ha más alkalom nem adna módot. Az egész tábor egyhangú „Éljen !”-nel nyilatkozott. — Vállaljuk a harcot! Visz- szafoglaljuk őseink földjét! — zúgott a kiáltás még hosszú ideig. Aztán a vezetők visszononul- tak a nagy parancsnoki sá­torba, hogy a részleteket meg­beszéljék. (Folytatjuk) j késit bennünket kitartó mun- s kára, a szocializmusért vívott ö harcra, igazi hazaszeretetre, n Ők azok, akik állandóan ve- 6 lünk vannak, akiktől a leg- s több közvetlen útmutatást h kapjuk életünk minden per- n cében: a komoly feladatok megoldásában és a hasznos r időtöltés megoldásában egy- g aránt. a Közeledik a tanév vége. Ez j különös jelentőséget ad a pe- dagógus napnak. Az évvégi r összefoglalók és vizsgák ál- v kalmával mi úttörők, le- z gyünk példamutatók. Készül- 6 jünk fel alaposan a nagy r 3t keli figyelembe csapatoknál? rült egy őrsöt megszervezni. < Farsangkor a lányok táncos teadélutánt rendeztek. A fiú­kat is meghívták, aKik elein­te semmiképpen sem akarták ’ elfogadni a teát. Tánc közben is csak álltak. Végül a lá­nyok kezdeményeztek: ők kér­ték fel a fiúkat, s a végén olyan jó hangulat kerekedett, alig akarták abbahagyni a táncot. Gondos munkával, kellőne- . velői magatartással a vegyes csapatok, illetve rajok is jő közösséggé kovácsolhatok, s : velük is nagyon szép ered- ■ menyeket érhetünk eh , Dr. Ladányi József rajv., Uttörőrajok közi5 Mint minden raj között, úgy j a mi iskolánk rajai között is ; megindultak a sportversenyek. 1 Beindult a labdarúgó-bajnok- i ság is. A mérkőzéseket a ra- i jók kieséses rendszerben jat- I szották. A rajok minden tag- ] ja ott volt a mérkőzéseken, : akik nem játszottak, azo& szurkoltak a csapatuknak. Na­az óriások Egyszer azonban mégiscsak történt végre valami, ami meg­oldotta a rejtélyt. Elég han­gos beszélgetés zaja hangzott be, eleinte mintha veszeked­ve közeledtek volna valakik, de aztán élénk nevetés és meg­békélt beszélgetés váltotta fel az előző hangnemet. — Na, itt vannak a „fácá­nok”? — hangzott fel hama­rosan egy erős kiáltás, amiben a fiúk vezetőjük: Jóska hang­ját ismerték fel. — Gyere, szabadíts ki in­nen, Jóska! — kiáltotta azon­nal Imre. — Hát ti hogyan- kerültetek ide? — kérdezte először is a fiait, mintha semmiről sem tudna. De aztán meggondolta magát és nem folytatta a já­tékot: — Na, gyertek most már ki! Ügy gondolom, elég volt ebben a sötét lyukban. Amikor ' végre a szabadba kerültek, csodálkozva látták, hogy ott áll már előttük az egész társaság: az ő pajtásaik is, akik vidáman beszélgettek a „vademberek”-kel. — Fiúk, egy kis megbeszé­lést kell tartanunk! — terelte össze Jóska a népét. — A ha­dihelyzetet Pista pajtás, vagy­is a „Nagy Főnök” ismerteti. A pajtások — most már ösz- szekeveredve a két csapat tag­jai — .körbetelepedve hallgat­ták az ismertetést. — Harcos népem és szövet­ségeseink! — kezdte virágos nyelven megfogalmazott be­szédét a ..Nagy Főnök”. — Di­cső őseink földjét, amelyet már évek óta birtokolunk, egy vad horda elfoglalta. Jogos tulajdonunkat csak harc árán vehetjük vissza tőlük. Ehhez a harchoz nagy körültekintés, fegyelmezett magatartás, a harci ismeretek birtoklása és nem utolsósorban sok-sok tu­dás szükséges. Nem elég ismer­ni a számháború szabályait. Hogy eredményt érjünk el, is­merni kell környékünk föld­rajzi és történelmi adatait is. Az ellenfél ezernyi akadályt állít előnyomúlásunk elé, nem fordulhat elő, hogy akármelyi­ken is fennakadjunk, Hajlan­I Nagyon kedves ünnepe volt az úttörőknek június első va­sárnapja. Ilyenkor emlékezik meg az ország a pedagógu­sokról, az „új ember ková­csairól”. Nagy és szép az ő feladatuk. Áldozatos munká­juk nyomán alakul ki a fia­talokban mind az a jellem­vonás, ami az újtípusú em­bert, a szocialista embert jel­lemzi. Különösen jelentős az a munka, amit az úttörők ne­velésében és leépzésében vé­geznek. Az ö vezetésükkel készülünk mi, úttörők, az élet ezernyi feladatának meg­oldására. Az ő példájuk lel­Milyen sajátságok: venni vegyes A hatvani Petőfi Sándor út­törőcsapat VIII-as rajánaa vagyok a vezetője. Körülbelül 60 leány és fiú tartozik a raj­hoz. A raj három osztály ta­nulóiból tevődött össze, és csak egy osztály volt vegyes^ Az első rajgyűlés alkalmá­val magamnak is problémát jelentett, hogyan lehetne úgy megszervezni a rajgyűlést, hogy a lányok és fiús egy­aránt jól érezzék magukat. Tapasztaltam, hogy a lá­nyok és a fiúk a tanterem más-más részében helyezked­tek el, s nem is nagyon be­szélgettek egymással. Tehát első feladatnak azt tekintet­tem, hogy megteremtsem az összhangot. Már az első alka­lommal sikerült némi ered­ményt elérni. Amikor énekel­tünk. jobb volt a hangulat. A pajtások — saját véleményük szerint — nagyon jól érezték magukat. A vegyes VIII. C. osztályban cáak 2—3 úttörő volt. A második rajgyűlésre meghívtam a kívülállókat is. Az eredmény az lett, hogy ebben az osztályban is sike­Két hét AZ EGZOTIKUSNAK má­zolt „Nagy Főnök” mintha meg sem hallotta volna Imre. kijelentését, tovább kérdezős­ködött: — Nagyon meg vagytok ijedve, kis pajtások? Na, ne féljetek, nem eszünk meg, ha kannibáloknak néztek se. — Maguktól nem is ijedtünk mi meg — válaszolt Imre ha­tározott hangon —, csak éppen nem tudjuk, mit akarnak ve­lünk? Miért hoztak ide egy­általán? Hogyan jutunk visz- sza a mieinkhez? — Igen! — kapcsolódott be Nyúzó is a beszélgetésbe, egy kicsit megszeppenve. — Mi idegenek vagyunk erre, és azt sem tudjuk, merre találjuk most már a csapatunkat. A „Nagy Főnök” barátságo­san elmosolyodott: — Na ne féljetek, ők is nem­sokára itt lesznek! Addig is pihenjétek ki ijedelmeteket baráti vendéglátásunk oltal­mában. Azzal otthagyta őket. A fiuk tanácstalanul bámultak szét a homályos barlangban. De biz ott semmi vigasztalót nem ta­láltak. Körös-körül rideg, ba­rátságtalan falak meredtek a magasba, a háttérből pedig ijesztően sötét lyukak tátong­tak feléjük. Fenn a sziklapár- kányzaton denevérek tanyáz­tak, amelyek most pihenték ki éjszakai vadászatukat. Imre megpróbálkozott kibújni a nyíláson, de két fadárda ke­resztezte az útját. Őreik nem ismertek tréfát, mogorván szóltak rájuk:- Maradjatok odabenn bé­kében, mert hiba lesz! Ez elég nehéz követelmény volt, de nem tehettek egyebet. Belefutottak az egérfogóba, elég esztelen módon — úgy látszik, mégsem .tanultok meg mindent elég jól a téli úttörő- fogl alkozásokon. Maguk sem tudják, meny­nyi időt tölthettek el ezen a fantasztikus helyen, a legna­gyobb bizonytalanságban. Ki nem mehettek, odabent pedig semmi sem jelezte az idő mú­lását.- Úttörőélet

Next

/
Thumbnails
Contents