Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

4 KÉPCJSAG 1953. június 24., szerda Az egri Pedagógiai Főiskolán végzett hallgatókat tizennégy megye hivta városaiba és falvaiba A? EGRI Pedagógiai Főis­kola tömör falai között ezek­ben a napokban az izgalom is sűrű: a levegő nehezen áram­aik. a vizsgázók ünnepi ruhá­jukban nemcsak a júniusi me­legtől izzadnak, hanem az iz­galomtól is, amely a vizsgák perceiben a kitűnő és a szeré­nyebb képességű vizsgázókat is elfogja. Egyelőre el is kerül­jük a tantermeket, ahol a kér­dések és feleletek keresik egy­mást. Dr. Néniedi Lajosnál, a főis­kola igazgatójánál érdeklődünk a végzős növendékek iránt, akik most az államvizsga sike­res letétele után tanítani kez­denek az ország különböző ré­szeiben, az általános iskolák­ban. Kérdéseinkre dr. Némedi Lajos a következőket mondja: — Száztíz hallgatónk állam­vizsgázik az idén. Ezeknek a végzős hallgatóknak az elhe­lyezkedés nem probléma. A minisztérium háromszor annyi állást kínált fel, mint ahány végzős hallgatónk van. Én még emlékszem azokra a harmincas évekre, amikor az ADOB (Ál­lástalan Diplomások Országos Bizottsága) működött és igye­kezett állást, kenyérkeresetet szerezni a hozzája fordulók­nak. Ez az idő végleg elmúlt. — Jó előre véleménykutatást tartottunk a hallgatók köré­ben: ki. hova, merre szeretne menni? Falura, városba? A meghallgatott kívánságok bir­tokában tájékoztattuk felső szerveinkét. Június 18-án. csü­törtökön tartottuk a kihelyezé­si napot — az egyetemekhez képest későn —, amikor a me­gyei tanácsok művelődési osz­tályainak személyzeti előadói — tarsolyukban a kitűnő lehető­segekkel — megjelentek ná­lunk és jobbnál jobb elhelyez­kedési lehetőségre kívántak szerződést kötni a végzős hall­gatókkal. Az érdeklődésre jei- emzö, hogy tizennégy megye küldte el emberét „háztűzné- zöbe”: még Baranyából is itt voltak és nem is hiába. Pedig a pécsi testvérintézet nekik ne­vei elsősorban szakembereket. — ENNEK a kitüntető ér­deklődésnek egyik magyaráza­ta a kétségkívül jelentkező pedagógushiány. A másik ok —> és ezt szerénytelenség nél­kül állíthatom — a Főiskola * munkájának eredménye. Az innen kikerülő pedagógusokat szeretik az országban és nem véletlen az, hogy Tatabánya és Győr is ellátogatott hozzánk pedagógust szerezni. — A kihelyezési napon, a szerződések megkötésénél ki­tűnő, sokszor már vígjátékba illő „ötletekkel'’ igyekeztek megnyerni az ifjú pedagoguso­KOVÁCS ENDRE: kát a személyzeti előadók ar­ról, hogy az ő ajánlatuk a leg­elfogadhatóbb. Mégis megtör­tént, hogy a Pest megyei elő­adó — jóllehet három buda­pesti állást hozott a tarsolyá­ban — dolgavégezetlenül távo­zott. — Általános és országosán hangoztatott vád az egyetemek és főiskolások hallgatóival szemben, hogy csak városban akarnak elhelyezkedni és ha lehetséges, akkor a fővárosban. A falut nemigen kívánják. A mi főiskolánkon ez a törekvés és elfogultság nem tapasztal­ható. Ezt — joggal hiszem — céltudatos és szívós politikai munkánknak köszönhetjük el­sősorban. A mi fiataljain« ki­tűnő ajánlatokat kaptak vas­úti gócokra (Mezőkövesd, Fü­zesabony, tatabánya, Győr) és városokba egyaránt (több mis­kolci hely is akadt a kínálat­ban). de a megkérdezett és agitált hallgatók egy része azt mondta, hogy Istenmeze­jére megy, vagy Devec serbe, vagy7 éppen Abaújszántóra. Ennek a döntésnek sole össze­tevője van, de itt már nem elhanyagolandó százalékban közrejátszik a politikai öntu­dat is. A NYAKIG tanulásban és vizsgaizgalomban levők közül hármat kérdeztünk meg: ho­va mennek, milyen terveik vannak, mit várnak a pályá­tól és önmagoktól? Belie Kálmán magyar-orosz szakos tanárjelölt Abaújszán­tóra megy. A gyermeknevelés hagyomány az ő családjában, szülei is sárospataki padagó- gusak. A feltett Kérdésekbe szabatosan és röviden vála­szol. Egyénisége fegyelmezett. Eddig vizsgái jól sikerültek. — Szelhetek dolgozni — mondja. Nemcsak az iskola­padok között igyekszem majd, hanem a társadalmi munká­ból is Ki akarom venni része­met. Nagyon fontos dolognak tartom a szakköri foglakozá­sokat is — éppen kötetlensé­gük miatt és azért is, mert a szakköri munkát na©7 tárgy­szeretettel és szorgalommal végzik a diákok. Pásztor Mihály Szabolcsból került a főiskolára. Matemati­kus és fizikus. Szülei kérsem- jéni parasztok, tsz-tagok, ő sem akar messzebbre kerülni a szabolcsi földtől. A falut akarja. Nemcsak azért, mert ott is kell valakinek tanítani, hanem meggyőződésből. Szak­tárgyainál fogva is kapott ajánlatot Pestre, vagy na­gyobb vidéki városiba is, de nem ment. Ahogy mondja: jobban szereti az ötszázlelkes falucskát, mint a várost. A faluban otthon érzi magát, az az ő világa. A kemény Kötésű, sűrű szabolcsi gyerek igazai mondott. És még hozzátette; ugyan csák huszonhárom éves, de őszre valószínűleg megnő­sül. SZERETNÉ, ha a faluban a fizikai szertárt gyarapíthatná, vagy — ha úgy kell — meg­szervezhetné. Énekkari mun­kát akar végezni, mert az éneklés — komoly szaktár­gyai ellenére . — szenvedélye. A harmadik megkérdezett Szabó Margit, pécsi lány. Rajz- földrajz szakos. Filigrán és a modern szabású fotőjben, ké­peslapok fölé hajolva úgy tű­nik, mint ogy kis középisko­lás, aki megszeppenve vár a tanár megjelenésére. Pedig | komoly eredményekkel vizs­gázott eddig is már. Pécsre akart hazamenni és ez a pé­csiek jóvoltából sikerült is. In­dokát csak kérdezgető« után és szerényen árulja el. Nem­csak a szülei miatt megy ha­za, hanem a festészet miatt is. Hiszen ő elvégezte a buda­pesti Képzőművészeti Gimná­ziumot Is és — fájdalmára — nem vették fel a Képzőművé­szeti Főiskolára. De a festé­szetet, a művészetet csak egyszer lehet megismerni, azt abba­hagyni vagy megtagadni nem' lehpt. Mások mondják el he­lyette, hogy a főiskolán lát­hatók alkotásai, első díjat is nyert képeivel. Igen tehetsé­ges és sok függ attól, hogy további fejlődése milyen ke­zekbe kerül. Elmondja, hogy a gyermekek nevelésén kívül azok iránt a szakkörök iránt érdeklődik most a legjobban, amelyek jelenleg Pécsett mű­ködnék. Három is van és re­méli, hogy egyiknél, vagy má­siknál megtalálja művészi fej­lődésének a lehetőségét. ÍME: NÉHÁNY mondat azokról, akik lelkesedéssel és felkészülten indulnak az egyik legszebb munkába: a jövőt fogják formálni a kicsi és fogékony emberek Telkében. (f. a.) Protekció nélkül 1959. június 24, szerda: A szovjet légierők napja. 1932. Thaiföld nemzeti ünnepe. 1909-ben halt meg Szász Gyula szobrász. V Névnap V Ne feledjük, csütörtökön: VILMOS JjlDsjí — JÓL SIKERÜLT évzáró bált 'rendeztek szombaton este az egri Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnáziumban. Szálkái László zenéjére vi­dáman búcsúztak a tanulók az 1958—59-es tanévtőL- AZ UTÓBBI hetekben több új termelőszövetkezet vá­sárolt teheneket, így az eger- farmosi és a kápolnai Űj Élet tsz-ek is. A kápolnai Űj Élet Termelőszövetkezet a közeljö­vőben még 13 üszőt is vásárol. — A JÖVÖ VASÁRNAP a béke és barátság nap ja al­kalmával az egri Városi Mű­velődési Ház bábcsoportja délután két órai kezdettel az eddig bemutatott legjobb játékokat adja elő.- EGER több régi épületére műemlékjelző táblát helyeztek el az elmúlt napokban. Műem­lék-jellegű épületté nyilvání­tották a Hittudományi Főisko­lát is. — AZ EGRI KISKERES­KEDELMI Vállalat óvodájá­nak növendékei szombaton este a Városi Művelődési Házban műsoros estet ren­deznek.- A FÜZESABONYI járás termelőszövetkezeteiben általá­ban már befejezték a cukorré­pa és a kukorica harmadszori kapálását. A répa különösen a mezőtárkányi Ezüstkalász Tsz-bén és a füzesabonyi Sza­bad Nép Tsz-ben, igen szép. .gpOMl , * * 1 * ■ « a. Sok ember között él olyan megítélés, hogy vannak hely­zetek, problémák, amelyeket az egyszerű ember más úton nem is tud megoldani, csak protekcióval. E felfogás lé­lektanát vizsgálva, könnyen kideríthetjük: honnan ered a hiedelem? A múltból — ami­nek számos csökevényét még mindig magunkban hordjuk, még mindig nem tudtunk megszabadulni tólük. Abban az időben — tizenöt—húsz évvel ezelőtt — valóban el sem lehetett képzelni vala­mely cél elérését protekció nélkül. A végzős mérnök, fia­tal tanár, tagy jogász csak akkor kapott állást legtöbb esetben, ha volt valaki „lenn”, aki hajlandónak mutatkozott, hogy szól néhány ajánló szót az érdekében, illetve érde­kükben. De volt idő, amikor protekció nélkül még a bá­nyákba, üzemekbe se vettek fel embereket — különösen akkor, amikor nagy volt a munkanélküliség, nagy volt a munkaerő-kínálat és sok állásnélküli kevesebb bérrel is beérte, csakhogy dolgozni, keresni tudjon. Ma új társadalomban elülik, a szocializmust épít­jük, — és ez azt Is jelenti, hogy leszámoltunk a múlt maradványainak jelentős ré­szével. A szocializmus építé­sében minden ember munká­jára szükség van, az élet minden területén. Szocialista oktatási-nevelési rendszerünk is egyre Inkább olyan irány­ban hat, hogy népgazdasági terveink célkitűzéseinek meg­felelően irányítja az embere­ket, a most felnövekvő ifjú nemzedéket. A lehetőségek nagyok és széleskörűek — s magukon az embereken mú­lik, hogy azokut hogyan hasz­nálják fel. Ez a való helyzet, elvileg teljesen kiküszöböli » protekció életterét. A gyakorlat azonban nem egy esetben mást mutat; elő­fordul olykor még most is, hogy jó kapcsolataik révén egyesek előnyösebb helyzetbe kerülnek, mint megérdemel­nék, vagy képességeiket meg­haladó munkakört foglalna! cl. Miért van ez így? Egy­részt a már említett hibás felfogásból, hogy „protekció nélkül úgysem lehet elintéz­ni semmit“, másrészt pe­dig abból, hogy számos ma­gasabb beosztásban levő ve­zető — talán azért, hogy mi­előbb megszabaduljon a Hu- nyerálótól, vagy pedig a „jó­tevő” tógájában akar saját­maga és mások előtt tetsze­legni — „hóna alá nyúl” emberének és segíti, egyen­geti az útját és előrehaladá­sát. Hogyan lehet a legered­ményesebben küzdeni az ilyen protekció-megnyilvá­nulások ellen? A felvilágosí­tó munka mellett erélyes társadalmi jellegű beavatko­zással. Az emberek sokát be­szélnek a protekció károssá­gáról és tarthatatlanságáról. Nos ne csak beszéljenek ró­la, hanem, ha tapasztalják, leplezzék is le, A protekció — a múlt maradványa, s mint ilyen ellen, keményen harcolni kell. A mi társadalmunkban az emberek előrehaladását tu­dásuk, rátermettségük, haza­szeretetük határozza meg, nem pedig a „jő összekötte­tés". Ezt a helyes elvet vé­dik azok, akik felemelik sza­vukat és tesznek a protek­ció megnyilvánulásai ellen. Csoportos kirándulásokra készülnek a bélapátfalvi fiatalok EGRI VÖRÖS CSILLAG Bogáncs EGRI BRÖDY A boldogság vasaruap gyöngyösi szabadság Szent Péter esernyője GYÖNGYÖSI PUSKIN Nercbunda HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az anyai szív | HATVANI KOSSUTH Egy éj Velencében FÜZESABONY Feleségem a sztár PÉTERVASARA löl-es sas HEVES Kék sirály EGRI KERTMOZI Don juan legutolsó kalandja A Bélapátfalvi Cementgyár KISZ-fiatal munkásai nagy munkában vannak. A párt­kongresszusra való készülődés során mozgalmak indítottak a gyárbán, amelynek fő célja, hogy az új anyagokkal való jobb gazdálkodással egy ember legalább 100 forintot takarít- i son meg a maga munkahelyén. | Ezzel a mozgalommal már az J elmúlt esztendőben is szép I eredményt értek el. Két | hónap alatt harminckilencezer forint értékű anyaggal keve- | sebbet használtak fel a terve- I zettnél. j Ez azonban csak az egyik a j sok közül, ami mostanában I foglalkoztatja a gyár fiataljait. A nyáron ugyanis szeretnének többször csoportos kirándulá­VIII. . Az élményekre ehes vándor jn elfogyasztotta a látnivalók cipóját, most már csak a mór- vsakat söpri egybe. A mor­zsákat, amelyekben hűen ér­ződik a cipő íze, zamata. Ezekből a morzsákból hin­tek búcsúzóul néhányat az ol­yasó asztalára, miközben i.zon bosszankodom, miért is nem ehetett a milliónyi szép es .anulságcs emléket az embe­rek elé tárni', hogy megismer­hessék s megszereLhesséK ily távolról is ezt a hatalmas vi­lágvárost. „Mozibusz" Feltűn t, hogy esténkén t f u: - esa rakománya autóbuszon körül gyakran támadt cso­portosulás. Kíváncsiságtól vajtva mi is odafurakodtunk­. mit osztanak?" Hat látniva­lót osztottak, mert ezek a fur­csa i’ákományú gépkocsik „mozibuszok” voltak. Csak félre kellett húzni a hatalmas vetítőgép előtti ablakot, ráirá­nyítani a fénykévét a szem­ben levő falra, máris indul­hatott a vetítés — a percek alatt támadt szabadtéri mo­ziban, amelynek igen nagy si­kere van Moszkvában. A mezőgazdasági kiállítás falán is rendszeresen vetíte­nek a mozibuszok, s minden külön értesítés nélkül mindig telt „házzal“ folyik a vetítés, s az csak természetes, hogy belépőjegy nélKül. És a kisfilmek, rajzfilmek és a rövid filmek kedvelői mindig ott találhatók a mozi­buszok körül. A kiszely Aki nem hallott még róla, annak elárulhatom: ez ínyenc ital. Az egyiK ebédnél titok­zatos és sokat ígérő arccal járkáltak a szakácsnők és a felszolgálók. Látszott az arcu­kon: meglepetést készítenek elő. VeBernes meglepetést. • A •n'- ’-cs el is Kottyantotta a ' l< zás okát... ínyenc italt szolgálnak majd- fel ma ebéd után: a kisze'lyt. Türelmetlenül vártuk hát az ebéd végét, s még annyit si­került kiszedni a tolmácsból; hogy a kiszely a legtáplálóbb, a legkedveltebb, a leg... a leg...-ital és dSigyümöicsök héjából Készül, amelyet meg­szárítanak, porrá törnek és vízzel eresztenek fel. — Csak már jönne a ki- *szaly — sóhajtottunk fel, és jött... Sötét rózsaszínben dí­szelgett, s megízleltük. A gu­mi arábikum, az aszalt gomba és még jó néhány meghatá­rozhatatlan, számunkra kelle­metlen íz és illat keverék 9 gyötörte tőle nyelvünkét... Míg fanyar képpel raktuk vissza a poharakat, erősen fo- gadkoztunk: soha nem fájdul fogunk ínyenc italokra ... A luftballon és a rendőr... ;.. úgy vonult be moszkvai emlékeim közé, hogy a Vörös térnél megtorpanó autók so­kasága vonta magára figyel­memet. A fékező autók előtt a közlekedési rendőr sietett át az úton egy eisznb 'u” luftballont kergetve. A luft- ballon gazdája — egy apró fiúcska — az út szélén siratta pusztulásba rohanó kedvenc játékát. Miatta állította le a rendőr a világvárosi forgal­mat és rövid üldözés után a járókelők segítségével sikerült is elfognia a szökevény luft- ballont. S ezen az apró epizódon egyformán derült fel a kisfiú, a rendőr, a gépkocsivezetők és az alkalmi bámészkodók arca. Érzékeny rezdülése volt ez az utca életének, amilyen­ből ezer fordul elő. s az ilyen apró kedves rezdülések hang­ja mégis erősebben árad, mint a nyolcmillió« világváros ka- kofónikus lármája. Az utca éjiéi Nem is csendes, nem is za­jos, de él, lüktet. Képe azon­ban más, mert a trolik, autó­buszok, taxik helyét furcsa alakú gépkocsik foglalják el a széles úttesteken. Mikor csendesedik a forgalom, éjsza­ka borul a városra, ilyenkor „teszik tisztába" Moszkva út­jait. Locsolóautók mossál; fel az aszfaltot, seprőgépek szor­goskodnak, amelyek élénksár­ga színükkel messzire rikíta- nak. s utánuii eső illatú tiszta utcák maradnak. Mikor haj­nalban újra éled az utca, nyo­ma sincs már az előző napi szemétnek, pornak,:. Öröm az utcán járni. Kjcsí a világ! Mi mást mondhatna azem­. a- amikor több ezer kilomé­terre a hazától, ebben a te­mérdek nagy városban egyre- másra „fut bele“ a jó ismerő­sök tucatjába. Mert !tt min­den hazabeli közeli ismerős, jó barát, majdhogynem test- .vér, akinek úgy megörvende­zik a távollevő emberi... Nézzük a Szverdlov-szobrot s közben kérdezgetünk a szo­bor történetéről, mire a né­hány méterre álldogáló cso­portból kapunk választ, jó szolnoki hangsúllyal, mivel­hogy a „szászországiak” közül több mint százan jöttek ide szabadságukat eltölteni. Máskor meg a Hattyúk tava előadásának szünetében buk­kantunk Moszkvában tanuló magyar egyetemistákba. S mikor az elutazásnál sze­relvényünket keresve tanács­talanul álldogáltunk a Kijev- szkaja csarnokában, egy vas­utas tiszta jó magyarsággal igazított. útba. — Kiskőrösi ©-erek vagyok én. — adta magyarázatát nyelvtudásának — vagyishát nem is én. hanem az apám. aki az első világháborúban máradt itt. Ezért nem csodálkoztunk már azon sem, mikor az egyik vasárnap megyénk képviselő­jét, Szurdi István elvtársat pillantottuk meg egy újabb küldöttséggel. S ho©7an is csodálkozhat­nánk, amikor ilyen kicsi a világ, s más tájakra is oly ->< - kan eljutnak e hazából. /, iFV'k'bitjok ' sokat szervezni, Bánkúira, Csípkéskútra, a Szalajka- völgybe, s általában a Bükk :b kedvelt kiránduló helyeire. sj Ehhez azonban pénzre is szük­ség van, még ha a vállalat igazgatója gépkocsival segíti is a kiszeseket. A dunaharaszti KISZ-táborba eddig né©en mehetnek Bélapátfalváról. A taggyűlés dönt majd arról, hogy az elmúlt időben végzett jó termelő és mozgalmi munka alapján kik lesznek a szeren­csések, a cementgyár fiataljai­nak képviselői. Akik nem mehetnek Duná- harasztira, másként gondos­kodnak a nyári szórakozás, ki- ■ rándulás lehetőségeinek meg­teremtéséről. A . KISZ-tagok nagy része kéthetenként vasár­napokon ócskavasat rak va­gonba, va©7 más munkát vé­gez. Az ezért járó pénzt félre­teszik. A színjátszók meg a Gárdonyi Géza Művelődési Otthonná] történt megállapo­dás alapján május eleje óta rendszeresen járják a Bástya- sétány7 77 című operettel a környező falvakat, s távolabbi ; vidékeket is. A kedves operet­tet már előadták Tatabányán, HeLyőcsabáo. Balatonban, Fel- ; sőtárkányban, s a közeli jö­vőben látogatnak el Verpelét- re és Bekölcére. Az eddigi elő­adások közül egy bevételét, a kiszista szereplők rendelkezé- isére bocsátotta a művelődési otthon, s még egy re van szük- • ség ahhoz, hogy az első kirán­dulás, a Bánkúti, költségei összejöjjenek. Ha ez meglesz, egy szép va­sárnap autóra ülnek a cement­gyári KISZ-fiatalok, ételt, italt ‘ pakolnak fel. elviszik a gyár nyolctagú zenekarát, s r- él­vezve a szorgalmas, jó munka jutalmát — egy vidám, kelle­mes napot töltenek el a Büklí- ben. »I u sor a: ’üzesabonyban. este 8 A Viktória

Next

/
Thumbnails
Contents