Népújság, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-24 / 146. szám

1959. június 24., szerda NÉPŰJSA <3 8 A besenyötelki Szabad Föld Termelőszövetkezet legutóbbi közgyűlésén, úgy határozott a tagság — régiek és ősszei kez­dő újak teljes egyetértésben —, hogy a nagy nyári mun­kában, az aratásban, kölcsö­nösen segítik egymást. Az új tagok ott kaszálnak, majd a szövetkezeti földön, segítenek a rakodásnál, hordásnál, cse­rében a tsz régi tagjai kézi­kaszával kisegítik majd az újakat, fogataik, vontatójuk segít a behordásban. Pélyen az Aranykalász Tsz új tagjai vállalták, hogy 15 napot tár­sadalmi munkában töltenek eh a termelőszövetkezetben, ott segítve, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ez csupán két példa, de alig-alig van olyan termelő­szövetkezeti községünk, ahol ne tudnának hasonló ered­ményekről számot adni. És valamennyi példa azt bizo­nyítja, hogy a szövetkezetbe lépő parasztok zöme — bár még egyénileg takarítja be idei termését — már erősen húz a közöshöz, szívesen dol­gozik, s részt kér a közös gazdaság fejlesztésének gond­jaiból. Nagyon sok ősszel kez­dő új termelőszövetkezetünk­ben Is van törekvés a közös gazdaság alapjainak megte­remtésére. A tiszanánai Lenin Tsz-ben már minden tag tud­ja, hogyan oldják meg a kö­zös állomány elhelyezését, mennyi takarmányt kell be­vinni. A zaránkiak ennél már tovább is jutottak egy lépés­sel: hatalmas boglyába gyűlik a közös állomány szénája, A tamamérai Ezüstkalász Tsz tagjai megkezdték egy 100 férőhelyes istálló építését, ahol őszre a közös állományt elhe­lyezhetik; Megannyi példája bizonyíté­ka annak, hogy ezeken a he­lyeken valóban egy életre kö­telezték el magukat a szövet­kezeti tagok az új mellett, jövőjüket építik gondos előre­látással, számba véve, mérle- . gelve minden lehetőséget. De ezek az eredmények nem ma­gúktól születtek. Az emberek, akik ma a saját földjük mű­velése mellett, szinte nap mint nap újabb és újabb tettekkel igyekeznek a közös gazdaságok ügyét előbbre vinni, nem at­tól lettek egyszeriben öntuda­tos, a közösség érdekeit szem előtt tartó gazdák, mert két, vagy hatom hónappal ezelőtt aláírták a belépési nyilatko­zatot. Bármelyik községben vizsgáljuk azt, hogy hogyan sikerült annyi új tagot érde­keltté tenni a közös gazdaság fejlesztésében, mindenütt azt találjuk: az eredmény magya­rázata a szívós, alapos felvi­Vj vasúti r ah tár épül Reesken Az utóbbi évek alatt jelen­tősen megnövekedett a kis ál­lomás, RecSK vasúti teherfor­galma. A környék korszerű­södő gyárai, az ércbánya, kő­bánya és a parádfürdői gyógy­intézet áruszállítása is nagyon megnövekedett. Ezt a forgalmat az állomás területén levő régi raktár már nem tudta lebonyolítani, ezért az év tavaszán lebontották és modem raktárnak ásták meg az alapjait. Az építkezés igen gyors ütemben, szépen halad és minden remény megvan ar­ra, hogy az őszi csúcsforga­lom idejére elkészül az új, modern vasúti raktár, • „.hogy a Szovjetunióban a most végző diplomás komszo- molista fiatalok azzal a ké­réssel fordultak az „elhelye­ző bizottságbaj”, hogy küld­jék őket minél távolabbra Moszkvától. r— Küldjenek engem vala­hová messze *— jelentette ki Ludmilla Dimitrijeva, újdon­sült orvosnő, amikor meg­kérdezték további terveiről. „Nem akarok Moszkvában maradni. Én küzdeni és har­colni akarok, kényelemre lesz idő 100 éves koromban is.” így nyilatkozott a követ­kező diplomás fiatalember is, Vlagyimir Kozsán kohómér­nök. Ö is a nyugodt, nagyvá­rosi állás helyett — komszo- molista becsületére hallgatva •— a mozgalmas vidéki életet választotta. Lehetne még to­vább sorolni az említettekhez hasonló példákat, a kornszo- molista fiatalok igyekezetét, hogy valóra váltsák a Szov­jetunió ragyogó terveit. Nálunk is hamarosan be­zárják kapuikat az egyete­mek. Sok fiatal szerez diplo­mát ebben az évben is, és a diplomások nagy része Buda­pestet, vagy valamelyik, na­gyobb vidéki várost választ­ja. Elgondolkodtató ez a kü­lönbség... F. I. Nemsokára elkészül az új ház Négy esztendő takarékosko­dásának eredménye, a Béke­kölcsön-nyeremény húszezer forintja, az OTP 54 000 forintos kölcsöne és sok-sok munka, a cementgyár KISZ-fiataljainak segítsége, „társadalmi munká-' ja” van benne a nagy négy­ablakos házban, ami ott maga­sodik Bélapátfalván a sportte­lep közelében, egyelőre még csak durva vakolástól szürkén hívta fel magára a figyelmet. Mikó Miklósé, a gyár vas­esztergályosáé és családjáé a ház. Most is, amíg délután munkába nem megy. ott szor­goskodik körülötte anyósával, feleségével együtt. Mert majd együtt is laknak, ha elkészül a ház. A szülők számára egy szoba, konyha, kamra épült, a fiataloknak két szobájuk, konyhájuk, kamrájuk, fürdő­szobájuk lesz. A nem messze levő gyári la­kótelep emeletes házaiból ide lehet látni. Ezek egyikében egy kétszobás lakásban laknak még e pillanatban Mikóék. — Nagyon jó volt az a lakás — mondja a házigazda, miköz­ben felad egy vödör maltert az állványon dolgozó, vakoló kő­művesnek. — De azért mégis más a saját házban lakni. Itt van ez a nagy, 235 négyszög- öles kert, lesz hol kertészked­niük az asszonyoknak, lesz hol szaladgálni a gyerekeknek is. A kert már most is gondos­kodik a családról. Burgonya- bokrok, hagymaszárak maga­sodnak mindenütt a kis ágyú­sokban. Tőszomszédságukban azonban még nagy a rendet­lenség. Törmelék, kő, tégla Befejezték a kalászosok termésbecslését a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járás terüle­tén is végeztek termésbecs­lést a mezőgazdasági szakem­berek. Általános megállapítás volt itt is, hogy az idei ter­méskilátások jobbak a múlt évinél és ez vonatkozik a ka­lászosokra is. Búkából a termelőszövetke­zetéknél 10—11 mázsás, az egyéni módon gazdálkodóknál holdanként 8,5 mázsás átlag­termésre számítanál?. Őszi ár­pából a tsz-ek terméseredmé­nyét . holdanként 13 mázsára becsülték. A járás területén igen ör­vendetes - jelenség, hogy — részint a kedvező időjárás, ré­szint a gondos növényápolás hatására — szépen fejlődnek a kapásnövények is. mindenütt. A nagy malteroe láda is tele habarccsal. Kell ez még egy jó ideig. — A külső és belső vakolási munkákkal már gyorsan aka­runk végezni — mondja Mikó Kálmán. — Csak egy a baj. Ha valami anyag elfogy, sok­szor egész napot is igénybe vesz. amíg meg tudjuk szerez­ni. Most például elfogyott « cement, s nem is lehet e pil­lanatban kapni. Persze nem csodálatos. Annyian építkez­nek most itt a községben is. hogy minden mennyiség ha­mar elfogy. Majd valamelyik nap beutazom a városba, hát­ha ott benn sikerül szerezni. Pillantása végig szalad a nagy házon, aztán átsiklik a mellettük magasodó többire. Ezek mindegyike nemrégen készült el. Egy új utca egyik felét teszi ki számuk. Hozzá­juk sorakozik most Mikóék családi fészke is. De mikor ké­szül el? — Ha minden jól megy. augusztusban már be tudunk költözni — véli a házigazda. — Persze ezzel még nem lesz minden rendben. Sokat kell dolgozni addig, amíg azt mond­hatjuk: na. nincs már semmi dolgunk az új ház körül. Augusztusban megürül hát egy lakás a gyári lakótelepen. Lehet, hogy éppen egy fiatal házaspár kapja Mikóék eddigi kétszobás otthonát. Kedves, meleg fészket varázsolnak ők is belőle, mint elődeik, s aztán néhány esztendő múlva ugyancsak követik a példát. Saját házikójukba költöznek, kis kertet gondoznak szabad idejükben, s esténként meg­elégedetten emlékeznek: — Ezt a házat mi építettük, a mi szorgalmas munkánk egyik eredménye... — A HAGYOMÁNYOS Anna-bál megrendezésére készül júliusban a Park Szálló és az egri Városi Mű­velődési Ház közös rendezés­ben. Ez alkalomra meghív­ják a már rádióból ■ ismert Németh László és Kovács Erzsébet énekeseket. így jellemezték Lőrinciben a községi tanács elnökét. Szentgyörgyi Jánost, a 31 éves szőke elnököt ebéd közben lá­togattuk meg lakásén. Mint mondja, csak hazaugrott vala­mit harapni, aztán megy visz- sza a tanácshoz, mert már biz­tosan sokan várják. VWWWVV*v^AAAA/WWWWWWWSAAAAyVWWVAAAAAAA/WVAAAAAAAAA/WWV\AAAA/WWWWWWVNAAAA/WVWW>AAA/WW\AAAAAAAAA/VAAAAAAAAA^ t Évzáró előadás az egri balettiskolában ki a felcsattanő tetszésnyilvá­nítást. Az est egyik legszebb tánckompozíciója volt Offen­bach Barcarolája. Az egyéb­ként gyönyörű mozgású Bako­nyi Mária és Vladár Ferenc magyar táncán bizonytalanság volt érezhető, ami talán annak tudható be, hogy a választott zene inkább zenei előadásra való, mint táncra. A Hamupi­pőke feldolgozása kitűnően si­került. Horváth Valika Hamu­pipőkéje, Nagysolymosi Ágnes és Vargyai Éva mostohatestvé­rei. Török Imre királyfija ép­pen olyan volt. mint ahogy azt a gyerekek elképzelik. A báli jelenet fényessége, a csillogó ruhák, a két kicsi bohóc sokak várakozását felülmúlta. Köny- nyes mosolygással figyelte mindenki a színpadot, mikor a sok-sok fehér kisgalamb be­röppent. s szárnyaikat lebeg­tetve táncolni kezdtek. Talán ez volt a legszebb, s legnehe­zebb. Ezek a gyerekek még alig 5—6 évesek, mégis tudták a helyüket, feladatukat, s igazi 'gyermeki bájjal, de már tuda­tos mozgással biztosították az előadás sikerét. A RENDEZÉS EGYIK fő ér­dekessége a konferanszié nél­küli előadás. Mindenki kezé­ben ott volt a nyomtatott mű­sor, s az előadás menetét, han­gulatát n^m zavarta oda nem illő szöveg. Ugyancsak jó volt a fényhatásokkal megoldott műsorszám váltakozás. — így vagyok én vele min­dig — szól közbe a felesége, s elé teszi a nagy tányér túrós, tejfölös tésztát. — Haza már csak látogatóba jár. — Meg kell értened, — vág közbe — nálunk nem úgy megy, mint az üzemben. Ha kell, este 10 órakor is dolgo­zunk. — Szeretem ezt a munkát — fordult felém. — Aki ezt vál­lalta, az ne számítson arra, hogy mindennap délután 5 óra­kor haza tud menni családjá­hoz. Főleg egy ilyen nagy ter­melőszövetkezeti községben. Négy éve lakik itt. 1955-ben mint csúcstitkár került ide, Hatvanból, majd 1957-ben megválasztották tanácselnök­nek. Még egy éve sem volt a tanácsnál, mikor jó munkájá­ért Munka Érdeméremmel tün­tették ki. Munkája nem köny- nyű, különösen megnőttek a feladatok a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésekor. — Van olyan nap, — mondja, hogy 80—90-en is felkeresnek különböző kérdésekkel, prob­lémákkal. A községben igen sok kétlaki ember él, akiknek nagy része be is lépett a ter­melőszövetkezetekbe. 180 csa­lád, 1800 holdon kezdi meg a közös gazdálkodást. — Az új szövetkezeti tagok milyen problémákkal keresik fel? — Ahány ember, annyi kér­dés. Van, aki az öregségi után érdeklődik, vagy azt kérdezik, lesz-e a szövetkezeti tagoknak nyugdíja, míg mások arról kérdezősködnek, mi lesz a be­adott állatállományukkal, gaz­dasági felszerelésükkel, hogyan kapják érte a pénzt. Van a községnek kőbányája is, s a kőszállítás alkalmával az irányítási munka — melyik szövetkezetbe mennyi követ küldjenek — mind az elnökre hárult. A körzetük sem éppen kicsi. Ide tartozik Petőfibánya, MIELŐTT RÁTÉRNÉNK .a fényes külsőségek között meg­tartott színházi előa'dásra, né­hány fontos, nyilvánosságot megkívánó dologról kell be­szélni. Nagyon örvendetes az, hogy az egri Művelődési Házban ma már száztíz növendék ta­nul. Még biztatóbb az a tény, hogy a mozgás szépségét, fon­tosságát sok szülő felismerte, s a növendékek 60'- százaléka munkás- és parasztgyerek. Az iskolás kordákkal nincs is baj. Sem a szülőkkel, sem a gyer­mekekkel. Az idén azonban a legkisebbek között — felütötte fejét a „primadonna-láz”. Er­re a jelenségre fel kell figyelni, mert elsősorban a gyerekekre káros néhány mamának ez a felfogása. Meg kell érteni azt, hogy ez balettiskola, nem pe­dig primadonna-képző intézet. Itt a gyerekek — tehetségük­re való tekintet nélkül — évfo­lyamonként előírt tananyag szerint dolgoznak. Nem szabad a szülőknek telebeszélni _ az alig cseperedő lánykák fejét a „világot jelentő deszkákkal.” A tehetség úgyis ki fog válni, s úgyis megtalálja az utat oda, ahol művésszé válhat. S nem szabad előfordulni olyan do­lognak, hogy a szülők elkese­redett harcot vívjanak azért: hol. hányszor és miben szere­peljen a gyerek. Ez a balett­oktató elvitathatatlan joga A gHfeházi előadás nem más, mint egy ünnepélyes vizsga, nem premier, nem „színhá- zasdi.” Mint ahogyan a szülő az is­kolában sem szólhat bele, hogy gyermeke miből feleljen, úgy itt is meg kell szüntetni a kü­lönböző köntösbe bújtatott be­leszólásokat, mert ezzel csak a munkát nehezítik, s javíthatat­lan hibát ültetnek el a gyer­mek lelkében. A VIZSGÁT EGY ÉV ko­moly munkája előzi meg. A vizsga anyaga soha nem külön­álló, újonnan betanult valami, hanem az évfolyamok rendes tananyagából összeválogatott keretbe foglalt egységes ke­resztmetszet. A kotta összevá- logatásától a koreográfiáig mindent az oktató végez. Ez a munka sok mindenhez alkal­mazkodik, így a tanulók lét­száma, tudása, készsége befo­lyásolják a műsor összeállítá­sát. Ez év vizsgája egészében vé­ve jól megalkotott, mértéktar­tó, gyereket, felnőttet egyaránt szórakoztató előadás volt. Kü­lön szót érdemel a mondani­valónak táncban való kifeje­zése a ..Két kicsiny fehér ba­lettcipő” és az E. Fischer köz­ismert szvitjére megalkotott koreográfia és a növendékek sokszor művészi előadása. Ud­varhelyi Anikó csengő bohóca. Iványi Csilla tüzes Sylviáia. Holló Éva kitűnően alakítod Franceskája méltán érdemelte a Mátravidéki Erőmű, Vörös­major és Hegymegpuszta is. — Most már csak eljutok va­lahogy mindenhová. Kaptam egy 125-ös motorkeré'-párt, ez­zel járom a körzeteket. Gya­log magát Lőrinci községet is fél napig kellene végigjárni. Szabad idejében a szövetke­zeti elnökkel, Vajda Jánossal tervezgetnek, aki jelenleg me­zőgazdasági felügyelő a köz­ségi tanácsnál, de fél kézzel már a szövetkezet ügyeit inté­zi. Minden apró problémával az elnökhöz fordulnak. Talán az ő hibája az is, hogy az apró ügyekben is az elnököt keresik. De hát Szentgyörgyi elvtárs mindent elintéz. — Most nagy kérdés előtt ál­lok — mondja —, kétéves ta­nácsakadémiára — levelezőta­gozatra — kellene mennem. Őszintén megmondom, félek tőle, mert úgy érzem, elfog­laltságom miatt nehezen megy majd. Össze! indul a szövet­kezet, meg a különböző taná­csi oktatások, ezenkívül itt van még a munka is. Ügy ér­zem. hogy nehezen tudom majd a vizsgákat letenni. Ez igaz is. De nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani. Hiszen van a köz­ségben 76 tanácstag, akiket a tanácsválasztások ideién biza­lommal választottak meg azért, hogy a körzetük lakóinak ügyét, panaszainak élintézését végez­zék. Bízni kell bennük is és adni nekik olyan feladatokat, amelyek nem okvetlenül igé­nyelik az elnök intézkedését. Tíz probléma elintézése. 10 ta­nácstagra elosztva. sokkal könnyebben megoldódik mint­ha azt egy ember végezné. Ép­pen ezért, részt kell adni ne­kik is L dole. Szívesen segíte­nek, s akkor Szentgyörgyi elv­társnak is lesznek nyugodt es­téi. jut idő nemcsak a tanu­lásra. de még szórakozásra is. Kiss Bél* Az előadás sikeréért nagyon 5 sokat dolgoztak a mamák. Ez< meg is látszott a stílusos, fé-< nyes, igazán ragyogóan kiállí- < tott jelmezeken. Mindezeken ) felül azonban Geibinger Són-) dor, a Zeneiskola igazgatója s adta talán az egyik legnagyobba segítséget, a zenekari művek > hangszerelésével, a zeneiskolai? tanárok pedig a közreműködé-J sükkel. De a gyerekek legbiz- í tosabb támasza Böndi néni j volt, aki valóban évek óta „ki-5 séri lépteiket”, s az ismerősi zongorajátékra még a bizonyta-< lankodók is feltalálták magú-) kát. ’ < Egészében véve, az előadási feltétlen pozitiven értékelendő. 5 Már csak azért is, mert egyál-5 talán van, s nem ötletszerűen.) hanem évről évre, megszokott) időben várja a táncművészeteti kedvelő közönséget. ; TÖRÖK ENDRÉNÉ fáradha-í tatlansága, ügyszeretete, mér-í téktartó ízlése biztosítéka an-< nak, hogy évek során, tapasz-1 talatai alapján egyre szebbet, < egyre jobbat, egyre művészibb bet tud nyújtani a rábízott < gyerekeken keresztül. S talán) évek múlva innen is elindul) egy-egy növendék balettáncos.) vagy színészi pályára, és el-5 könyveli magának, amikori élete első nagy szerepét kapja:$ ..talán nem itt lennék ma. ha) Gerti nénihez nem jártam vol-< na!” < Cs. ASAm Eva< lágosító munka, az új tagok­kal való állandó foglalkozás. A falusi kommunisták nagy feladata a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében nem ért véget azzal, hogy a község lakóinak túlnyomó része dön­tött és aláírta a belépési nyi­latkozatot. Nem Kisebb és nem könnyebb feladat a dön­tés után meg is szerettetni az új belépőkkel a közös mun­kát, megértetni velük, hogy mindannyiuk szorgalmán, helytállásán múlik a követke­ző hónapokban a közös gaz­daság sorsa. Nem nehéz le­vonni a következtetést: ott vannak jó eredmények, ahol a tsz pártszervezete, a falu kommunistái megértették ezt, és fáradságot nem ismerve to­vább folytatták a felvilágosí­tó munkát a termelőszövetke­zetek megszervezése után, azok megszilárdításáért. A pártszervezet munkájának nagy része volt például Visz- neken abban, hogy a tsz új tagjai már 600 mázsa takar­mányt vittek be eddig a kö­zös állomány részére — az el­ső kaszálásból; A felvilágosító munka, az új tsz-tagokkal való foglalko­zás, akár a megnövekedett szövetkezetekről van szó, akár az újakról, sokrétű. Nem le­het szabványokat alkalmazni, de mégis, a helyi sajátosságok figyelembe vételével érdemes közkinccsé tenni azokat a módszereket, amelyekkel elér­ték az említett községek az eddigi eredményeket. Viszne- ken a taggyűlés rendszeresen napirenden tartja a termelő- szövetkezet fejlesztésével kap­csolatos problémákat —, s ott természetesen már részt vesznek a tsz kommunista új tagjai is. — Amikor határoza­tot hoznak egyes problémák megoldására, akkor . a határo-; zatot és annak helyességét a kommunisták magyarázzák meg új belépő társaiknak. Bá­torban a tsz minden vezetősé­gi tagja az utcájában, körze­tében lakó emberekkel beszé­li meg a problémákat, — nem is volt még hiba, ha közös megmozdulásra volt szükség. A felvilágosító munka egyik jelentős pontja, hogy a ter­melőszövetkezetek új tagjai — s az új szövetkezetek tagsága is — tisztáin lássa, mit várhat a közös gazdálkodástól. Pé­lyen az Aranykalász Tsz-ben rendszeresen részt vesznek a közgyűlésen az új tagok is. megismertették velük a szö­vetkezet terveit, a jövőben előttük álló lehetőségéket, s figyelembe veszik, meghall­gatják az új tagok észrevéte­leit, javaslatait. Sok jő eredmény született már községeinkben a szövet­kezetek megszilárdításáért végzett munka során; Sok ezer mázsa takarmány áll a közös boglyában, majd min­den község határában épülnek új istállók, sok ezer és ezer termelőszövetkezeti tag vesz részt időszakonként már most is a közös munkában, de még sem lehetünk elégedettek. Sok új tsz-tag szívében él még bizalmatlanság, sok ember foglalkozik még kételkedve a szövetkezettel, sokan nem lát­ják még tisztán, hogy csak­ugyan jól választottaK, ami­kor szövetkezetbe léptek. A miliő hónapok ezeket a kéte­lyeket egyre jobban eloszlat­ják, hiszen ez az év ismét be­bizonyítja a nagyüzemi gaz­daság fölényét, — de ezen túl­menően szükség van arra is, hogy a falu Kommunistái sok­szor, nagyon sokszor beszél­gessenek az új tagokkal, is­mertessék meg velük milyen bizalomteljes jövő áll előttük. Szükség van erre, mert iga­zán nagy eredményeket csak ott lehet elérni, ahol az em­berek bíznak a jövőben, ahol már nem csupán az aláírás­sal, hanem két kezük szorgos munkájával is bizonyítják: a szövetkezetben látják jövőjü­ket* Deák Rózsi Az átszervezés után is szükség van a baráti, felvilágosító szóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents