Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-19 / 115. szám

v!LÁü PROLE [ ARJAI, EGYESÜLJETEK! A béke, a VIT jegyében AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 115. szám ÄRA: 50 PILLÉK 1959. május 19., kedd .-is összefogás hatalmas eredménye A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 11. j ülésszaka május 13-a és 16-a között zajlott le Tiranában. Ez az ülésszak nem csupán a meghozott határozatok mi- í alt volt jelentős, hanem emelte jelentőségét az is, hogy I egybeesett a KGST megalakulásának 10. évfordulójával. < A ^ Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tíz évvel ez- > előtt azért alakult meg, hogy elhárítsa azt a gazdasági blokádot, amelyet a nyugati imperialista hatalmak állítottak szembe a szocializmus útjára lépő országokkal, a Szovjetunióval. Az imperialista blokád — a szocialista országok eme összefogása révén — összeomlott, csődöt mondott; a szocialista országok közös fellépése és erőfe­szítése megteremte a maga gyümölcsét, hatalmas erőfor­rásává lett a szocialista építőmunkának. A KGST tiranai 11. ülésszaka újabb nagy előrelépés volt a szocialista, a szocializmust építő országok életében. Az ülésszak visszatekintett az elmúlt tíz év tevékenysé­gére, az eddig elért nagy eredményekre. Kétségbevonha­tatlan tény. hogy a KGST-ben részvevő országok — és itt elsősorban az 1945-ben felszabadult népi demokráci­ákról van szó — nem tudták volna elérni jelenlegi ha­talmas eredményeiket ezen összefogás nélkül, s ezen ösz- szefogásban elsősorban a Szovjetunió állandó segítsége nélkül. A népi demokratikus országoknak — így hazánk­nak is — óriási nehézségeket kellett leküzdeniök ahhoz, hogy- megindulhassanak s egyre határozottabban, bátrab­ban haladjanak előre a szocializmus építésének útján. A nagy példa: az Októberi Forradalomban megszületett Szovjetunió ott áll előttünk, amely a tapasztalatok gaz­dag tárházát jelentette minden felszabadult országnak. Ezeket a tapasztalatokat azonban a sajátos viszonyokra kellett alkalmazni, fel kellett mérni az adottságokat és lehetőségeket, hogy azután — a példát követve — meg­kezdődhessék a nagy munka. Hazánk az elmaradott agrár-jellegű országból a fel­szabadulás óta eltelt másfél évtized alatt jelentősen fej­lett iparú ország lett. Ipari termelésünk ma több, mint háromszorosa az 1938. évinek. Népgazdasági terveink valóra váltásával az ipari üzemek, új gyárak, új városok egész sora- épült. Megnőtt az ipari munkásság száma. Ha­talmasak kulturális eredményeink is. Dolgozó parasztsá­gunk is elindult az egyedül felfelé vezető úton: a mező- gazdaság szocialista átszervezésének útján: a gépek és korszerű berendezések ezrei segítik őket abban, hogy ez az út minél zökkenőmentesébb legyen... fis így sorol­hatnánk tovább elért nagy eredményeinket. Ezek az eredmények vitathatatlanok. De az is vi­tathatatlan, hogy egyiket sem értük volna el a Szovjet­unió, s vele együtt a KGST-ben tömörült országok ál­landó. a kölcsönös előnyökön alapuló baráti támogatása nélkül. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz- szusának határozata rögzíti, hogy ... a szocializmus országai, a szocialista rendszer lehetősegeinek sike­res felhasználásával többé-kevésbé egy Időben menjenek át a kommunista társadalom felső szakaszába.” Ez a megállapítás azt feltételezi, hogy a szocialista táboron belül a gazdaságilag fejlettebb országok segítséget nyúj­tanak a gazdaságilag kevésbé fejletteknek, hogy ezek fel­zárkózzanak az élenjárókhoz. így a gazdaságilag elmara- radot-t országok viszonylag rövid idő alatt érik el az élenjárók színvonalát, évek alatt sok évizedes lemaradást szüntetnek meg. Ahogy pártunk március 6-i határozata kimondja: ,.A szocialista világrendszer törvénye, hogy azon beiül minden egyes ország gazdasága szakadatlanul fejlődik, ugyanakkor a gazdasági színvonala kiegyenlítő­dik, mégpedig a legfejlettebb színvonalán.” A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tira­nai tizenegyedik ülésszaka a részvevő országok távlati népgazdasági terveinek összehangolása jegyében zajlott le. Megvizsgálta, hogy milyen lehetőségek vannak az euró­pai népi demokratikus országokban a kokszoláshoz szük­séges szénkészletek elsődleges növelésére. Az ülésszak az európai népi demokratikus országok kokszolható szénter­melésének növelését, a kőszéntennelés általános, 21 szá­zalékos növelésével az 1965-ig terjedő időszakra 53,5 szá­zalékban állapította meg. A vas- és acéltermelés növelésének, vala­mint az európai népi demokratikus országok vaskohá­szati nyersanyag-bázisa fejlesztésének kérdéseit is meg­tárgyalta a KGST tizenegyedik ülésszaka. A tanács meg­állapította: az európai népi demokratikus országok nyersvastermelése 1965-ig — 1958-hoz viszonyítva — cgészbevéve 1,8-szeresére, az acél és hengereltáruk ter­melése 1.7 szeresére, az acélcsőgyártás, mintegy- 1,9 sze­resére növekszik. A Szovjetunió majdnem kétszeresére fokozza az európai népi demokratikus országokba irá­nyuló vasérc-szállításokat. A tanács tizenegyedik ülésszakán megvitatták a tagállamok energetikai rendszereinek egyesítésére, vala­mint a villamosenergia kölcsönös átadására irányuló ja­vaslatokat is. hogy ily módon jobban kielégíthessék a népi demokratikus országok szükségleteit. A tervek sze­rint 1959—1964-ben 220 kilovoltos és még magasabb fe­szültségű távvezetékeket építenek a különböző népi de­mokratikus országok között, s ezzel megvetik az alapját az európai népi demokratikus országok és a Szovjetunió nyugati területei energetikai-rendszere egyesítésének. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ti­zenegyedik tiranai ülésszakáról megjelent közlemény újabb dokumentuma a szocialista világrendszer erőgya- rapodásának. dokumentuma annak a megvalósuló jövő­nek, amely valóra váltja a Szovjetunió Kommunista Pártja XXL kongresszusa határozatának azon megálla­pítását, hogy a népi demokratikus országok együtt, egy időben jutnak majd el a kommunizmus kapujához. GENFBÖL JELENTÉSEK ★ Fazekas László: PANASZOK ÉS KEKELMEK A MEGYEI TANÁCS NÄL ★ APRÓSÁGOK NAGY EMBEREKRŐL ★ ORVOSKONGRESSZUS UTÄN KÉKESTETŐN ★ EZ TÖRTÉNT AZ NB III-BAN Ifjúsági nap Hatvanban HMPosan György elríárs nagyhatású beszéde — Tízezer fiatal színpompás feli o mil a »8 — Ének, zene, tánc, vidám szórakozás az ifjúsági napon Május: az érett tavasz, a fia­tal nyár hónapja. Május: a bé&e. a kibontakozó élet hó­napja. Május: az ifjúságé, a szerelemé ez a hónap. Hány dal. hány vers született erről a talán legszebb hónapról, — amely, kilencedik napjával, a Győzelem Napjával méltán vonult be a történelembe is. Ezt a májust, az Ifjúságot, a békét, a tavaszt, a boldogsá­got ünnepelte vasárnap 35 ezer ember Hatvanban. Majd 35 ezer, nagy része fiatal. A hat­vani városi és járási Kom­munista Ifjúsági Szövetség im­máron hagyományossá vált, hatodszor is megrendezett if­júsági demonstrációjában, tö­megében felülmúlt minden ed­digit, méltó volt a találkozó gondolatához: a békéhez és barátsághoz, a VIT eszméjé­hez. A város a majális köntösé­be öltözött. Végig az utcákon ezernyi tábla, száznyi színű papírszalag, tábláit és jelmon­datok, nemzetiszínű és vörös zászlók, gyülekező csoportok, s a gyülekezőhelyeken teher­autók, vontatók, szekerek a já­rás minden községéből, de még a szomszédos járásokból és megyékből is. A főtéren díszemelvény. Az is díszes, mint valami májusi virágcso­kor, az is díszes, mint az egész város, olyan vidám benyomást kelt, mint mindenütt most az emberek, szerte a városban. És kilenc óra után néhány perccel a díszemelvényen meg­jelennek a vendégek. Élükön Marosán György államminisz- ter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, ott van Putnoki László elvtárs, a megyei párt- végrehajtó bizottság első titká­ra, Lend,vai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke, ott van­ság, a megyei KlSZ-bizottság, a járás, a város párt- és ál­lami szerveinek vezetői, meg­hívott vendégek, hogy köszönt- sók és őket köszöntsék a fel­vonuló ezrek,- g. vápos. a járás- fiatalságának" színe-java. ... A törvényszék épületé fe­lől feltűnik a több ezres me­net éle. A hatvani I-es és II-es számú általános iskola úttörői jönnek fegyelmezett soroltban, vakító fehér ingü­kön messze pirosiik a piros, a pajtások kék nyakkendője. Májusfát táncolnak körül, vidá­man, jókedvűen köszöntve az út szélén álló ezreket, a dísz- emelvény közönségét. Utánuk a cukor: -ár célgazdaságának dolgozói, majd a petőfibányai- ak bányász-zenekara, s mögöt­tük, fegyelmezett sorokban, egyenruhában a bányászta­nulók következnek. A Bajza József Gimnázium fiataljai láncba béklyózott rakéta-ma-" kettet hoznak menetük élén, ezzel is kifejezve tiltakozásu­kat a rakéta, az atomfegyver­kezés ellen. Utánuk a jászberényi taní­tóképzősök, piros Bocskai-s-ap- kás leányegysége vonul, majd a gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum követ­kezik, utánuk pe­dig a járás spor­tolóinak több szá­zas csoportja kö­szönti a város dol­gozóit. a vendége két. Tapsot kap­tak a zagyvaszán­tói úttörők, rend­kívül szép. ötlete.- népviseletes felvo­nulásukért. A Hat­vani Cukorgyár felvonulását népi zenekar vezette, s a népviseletes Iá vVf na*»".-«. csárdást láncoltait a dísztribün előtt. A pályafenntartás dol­gozói csöppnyi kis mozdonyt visznek a vállukon, aztán egy tehervagon szerszámai ma­kettjét, a Magyar Önkéntes Honvédelmi - ' Sportszövetség felvonulását hatalmas, nyitott ejtőernyővel vezetik, nyomuk­ban az MHS ejtőernyős egy­sége, majd pedig a modellezők következnek, lökhajtásos mo­dellek, vitorlázó gépek hirde­tik az MHS jó munkáját, a szervezet tagjainak lelemé­nyességét. Nagy és megérdemeli sikert arattak az MTH-iskolások. — nemcsak fegyelmezett mene­tükkel, de azzal áz ötlettel is, ahogyan bem”* 'dk a múlt és a jelen szakmunkás-képzései közötti hallatlan különbséget. Ezután a községek jönnek táblákkal, majd mindegyik sa­ját népi ^ zenekarával, énekel­ve, éljenezve, táncolva. A csá- nyiak — nemcsak fiatalok- — községük vezetőivel az élen, saja. úttörő zenekarukkal vo­nulnak fel. Hort termelőszö­vetkezeti községből több szá­zan jöttek be, hogy részt ve­gyenek a járási ifjúsági sereg­szemlén. Nagyon szép az ecsé- diek felvonulása, az úttörők labda- gyakorlatokat mu­latnak be menet közben, kis tánc- soportjuk egysze­rű, de szemre is -zép koreográfiája negérdemelt tap­sot arat. Kerekha- raszt után a lő­rinciek következ­nek. Az úttörők a lőrinci lakodal­mast mutatják be, - nyolcéves a menyasszony, a vőlegény sem több, mint tíz, hasonló korú a vőféj, na és a duhajkodó nász­nép legöregebbje sem több. mint tizenkét éves. A Selypi Cukorgyár élén egy cukorrépa és két szem kockacukor halad. Mondani sem kell, hogy mind a kettő makett,- de ötletes és nagy­szerűen kifejezi a gyár mun­kájának jellegét. Lakodalmas menetet mutatnak be a heré- diek is és a felvonulást a cso­dálatosan szép népviseletbe öltözött boldogiak zárták le. Tízezer fiatal és felnőtt vo­nult végig Hatvan város. főut­cáján. Tízezer ember tett lit­tet a nagy gondolat, a béke gondolata mellett — fiatalok és öregek együtt, hisz a béke mindenkié, a béke és a barát­ság mindenki számára szent és fontos ügy. A felvonulók a város köze­pén felállított díszemelvény­től, egyenesen a cukorgyárral szemben levő népkertbe igye­keztek, ahol a nagy szabadtéri színpadon Marosán György ál­lamminiszter, a Politikai Bi­zottság tagja mondott nagyha­tású ünnepi beszédet. Sebes­tyén Jánosnak, a járási KISZ- bizottság titkárának megnyitó szavai után szólt Marosán György elvtárs államminiszter, a Népkert öreg fái alatt össze­gyűlt, majd 40 ezer emberhez. Marosán elvtárs bevezető­ben a nemzetközi helyzet ala­kulásáról, a béke erőinek nö­vekedéséről szólt. Beszédében megmutatta azt a hatalmas erőt, amely az utóbbi étvized alatt kibontakozott, s amely mindenkor kész kiállni a bé­kéért. A háború kirobbantása ma nehezebb. — mondotta — szinte lehetetlen, mint bármi­kor is volt. A világ népeiben de különösen az európai né­pekben elevenen él az elmúlt (Folytatása a 3. oldalon) lelkes tapssal köszöntik a színpompás felvonulást a dísztribünön.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents