Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-15 / 112. szám
2 sbpojsä© 1059. május 13-, pBSiaife A parasztmozgalmak múltja és eredményei A MAGYAR PARASZT- MOZGALMAK dicső múltja hosszú időre nyúlik visza- Nem évtizedek, hanem évszázadok óta harcolt az egymást váltó kizsákmányoló és népnyúzó rendszerek ellen, a jogos jussáért, a földért, az emberi jogokért és az emberhez méltó élet megteremtéséért. Az agrárproletárok Harca gyakran fellángolt, de szervezettebb formában csak a munkások szervezkedése nyomán alakult ki, mert az eddigi mozgalmak meglehetősen elszigeteltek és egymástól függetlenek voltak. Komoly eszmei alapot adott a mozgalomnak Marx, Engels mind nagyobb tért hódító tanítása, amelyekben rámutattak a kizsákmányolás lényegére és a munkások, a dolgozók szerepére a társadalom fejlődésében. Ugyanakkor az iparral párhuzamosan kialakuló és fejlődő munkásosztály harca is arra ösztönözte a szörnyű elnyomatásban élő mezőgazdasági munkásságot, parasztságot, hogy változtasson sorsán. Hazánkban 1868-ban jöttek létre az első szocialista szervezetek, amelyek legjobbjai megalakították az első ínter- nacionálé magyarországi szekcióját is. A munkásság önálló politikai fellépéséért és egyben gazdasági harcai Ki- fejlesztéséért küzdött. Az 1890. december 7-én jhegalakult MSZDP vezetősége agitátorokat küldött vidékre az agrárproletárok szervezésére. Első eset volt, hogy ezzel a kérdéssel ilyen formában is foglalkoztak fejlettebb szervezetek. Ennek nyomán az 1890- es évek elején még szétszórt földmunkás mozgalom mindinkább országos méreteket öltött. Egyre több faluban, községben tömörültek a földmunkások különböző egyleteKbe, szervezetekbe. Területi, országos vezetőségeket is választottak. A VIHARSARKI MEGYÉKBEN már a 90-es években kialakult a vádorKubikosság, akik eljutottak Bécsbe, Prágába, ahol akkor már szervezett ipari munkássággal kerültek kapcsolatba. A tőlük átvett eszmét azután terjesztették idehaza és mindenütt, amerre csak „elgurult“ taligájuk. Tevékenységüket igazolják a gyakori sztrájkok, amelyekkel elsősorban gazdasági és szociális eredményeket kívántak elérni. Ilyen volt az 1891-es orosházi tüntetés, majd az 1894-es Szántó Kovács János által szervezett megmozdulás. Szántó Kovácsot ugyan elítéltek, de a szociális nyugtalanság feltámadt szellemét az uralkodó osztályok már nem tudták visszaparancsoloi. AZ OSZTÁLYSORS felismerése és az azon változtatni akaró szándék megtalálta a tömegfelvilágosítás módját, az egyéni agitáció és az írás formájában. A tömegfelvilágositó munkát az 1894. évi kivételes törvény miatt csak éjjel lehetett végezni titokban, házról házra járva. A mozgalom mégis futótűzként terjedt. Ilyen körülmények között a mezőgazdasági dolgozók szervezéséről lemondó MSZDP vezetőknek mégis szükségessé vált a korábban megígért földmunkás kongresszus egybehívása. Kénytelen volt az MSZDP 1897. januárjában összehívni egy országos földműveskongresszust Budapesten, ahol azonban a különböző ipari ágakhoz tartozó szociáldemokrata munkások vettek részt, és csak igen kis számban földmunkások, mert azok Vár- konyihoz csatlakoztak és így csaK 15 képviselőt küldtek a párt által összehívott kongresszusra. E kongresszus már nemcsak gazdasági követeléseket tűzött ki célul, hanem politikai jogokat is követelt. Választójogot minden 20 éven felüli férfinek és nőnék, általános és titkos szavazást, égvén!őséget a katonai szolgálatban gyülekezési szabadságot, progresszív adózást, lehetőséget a tanulás terén. Kommentárok a «renfi értekezletről PÁRIZS A Combat szerint a genfi értekezleten a Nyugat diplomáciája védekezésbe szorult. A Paris Journal szerint egyre inkább úgy látszik, hogy a „tulajdonképpeni kelet—nyugati enyhülés egy atom-megállapodással fog elkezdődni”. BAGDAD Az iraki sajtó kommentárjai általában azt tükrözik, hogy Irak reméli, a genfi külügyminiszteri értekezlet sikeres lesz. Az A1 Ahbar elítéli a nyugati hatalmak álláspontját Csehszlovákia és Lengyel- ország képviselői részvételének kérdésében. A lap megjegyzi, hogy „ez a politika, amely szorosan összefügg a nevezett hatalmak mé. lyen meggyökeresedett imperialista irányzataival, akadályozza a béke és a biztonság megszilárdulását”. GENF A svájci polgári lapok a genfi értekezlettel foglalkozó csütörtöki hírmagyarázataikban kénytelen-kelletlen megállapítják, hogy a hivatalos és nemhivatalos tárgyalásokon egyaránt változatlanul a szovjet küldöttség kezében van a kezdeményezés. Jóllehet a nyugati külügyminiszterek eddig. nem járultak hozzá, hogy a lengyel és a cseh küldötteket bevonják az értekezlet munkájába. Gromiko félreérthetetlen határozottsággal kijelentette, hogy ez a kérdés a pozitív megoldásig a tanácskozások napirendjén marad. A Tat című svájci lap azzal magyarázza a nyugati külügyminisztereknek e kérdésben tanúsított ellenállását, hogy a „lengyel és csehszlovák küldöttek a genfi értekezleten történő megjelenésükkel a német imperializmus elleni koronatanúk szerepét vennék át és ezzel még szemmel láthatód* bá tennék a nyugatnémet küldöttségnek amúgy is világos elszigeteltségét a genfi konferencián”. Hasonló véleményt fejez ki erről a Journal De Geneve és a Gazetta De Lausanne. VARSÓ Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország külügyminiszterei — írja a Trybuna Ludu — nem egyeztek bele, hogy Lengyelország és Csehszlovákia kezdettől fogva részt vegyen a genfi értekezleten, ahogyan azt Gromiko javasolta. Nem akarjuk hosszan bizonygatni Lengyel- ország részvételének jogosságát. Közismert tény, hogy Lengyelország, bár nem volt nagyhatalom, de fővárosa egymaga nagyobb emberi és anyagi áldozatot hozott a német fasizmus ellen vívott harcban, mint a százegynéhány milliós Egyesült Államok. Ilyenformán tehát hazánk képviselőjének elég joga van ahhoz, hogy otí üljön a tárgyalóasztalnál, amelynél a német kérdést vitatják. Annál is inkább, mivel az NSZK elutasított minder, javaslatot a Csehszlovákiával és Lengyelországgal való kapcsolatok normalizálására és területi követelésekkel lép fel mind Lengyelország, mind Csehszlovákiával szemben Nem presztízsről van tehát szó, hanem ha jogról beszélhetünk, a védekezés és biztonság jogáról. Nehezen titkolható el, hogy a három nyugati hatalom miniszterének állásfoglalása keserű érzéseket keltett a lengyel közvéleményben. Volt idő, nem is olyan régen, amikor az Egyesült Államok elnöke Lengyelországot a „világ üzletének” nevezte. Az a korszak volt ez, amikor Lengyel- országot a szovjetellenes müncheni egyezmény és vak politikusainak jóvoltából kiszolgáltatták a német militariz- musnak. Akkor a Nyugatból nem hiányzott a lelkesültség, a biztató szó és együttérzés, a reális segítség helyett — hangoztatja a Trybuna Ludu. (MTI) Folytatódott a külügyminiszterek genfi értekezlete GENF (AP—Reuter—AFP) Hírügynökségi jelentéseK szerint a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete csütörtökön délután 15,35 perckor kezdte negyedik ülését, amelyen Couve de Mur« vilié francia külügyminiszter elnöKölt. Mint ismeretes Co» uve de Murville betegsége miatt nem vehetett részt az értekezlet szerdai ülésén. A szovjet sajtó a varsói szerződés aláírásának negyedik évfordulójáról MOSZKVA (TASZSZ): A moszkvai lapok megemlékeznek a varsói szerződés negyedik évfordulójáról. A Pravda megállapítja: „Az idő megmutatta, hogy az intézkedés teljesen időszerű és elengedhetetlenül szükséges volt. A támadó Észak-Atlanti Tömb támogatja a Német Szövetségi Köztársaság kormányának veszélyes irányvonalát, sürgeti a nyugatnémet hadsereg atom- és rakétafelfegyverzését. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen katonai tömbök létesültek a földkerekség legkülönbözőbb helyein. Ezekkel a támadó Katonai tömbökkel és csoportosulásokkal szemben áll a varsói szerződés. Őrzi a nyolc európai szocialista állam békés, szocialista építőmunkáját és határainak sérthetetlenségét“; Az Izvesztyija szerkesztőségi cikkében kimutatja, hogy a varsói szerződés természeténél fogva alapvetően különbözik a támadó imperialista tömböktől, a NATO-tól, a SEATO- tól, a bagdadi tömbtől és a többitől. Nagyszerű bizonyítéka volt ennek a varsói szerződés tagállamai és a Kínai Népköztársaság külügyminisztereinek április 27—28- ín Varsóban tartott értekezlete, amelynek fontos szerepe volt a genfi külügyminiszteri értekezlet előkészítésében. Mint ismeretes, a varsói értekezleten a részvevők teljes egyöntetűen ítélik meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet és a megérett nemzetközi kérdések megoldásának módját« Ugyanezt nem lehet elmondani a NATO tanácsának április elején Washingtonban tartott „jubileumi ülésszakáról”. Sem az ülésszak záró- közleményében, sem részvevőinek nyilatkozataiban nem voltak olyan javaslatok, amelyekkel a nyugati hatalmak a német és a berlini kérdés rendezését kívánták volna előmozdítani, (MTI) A szovjet kormány emlékirata a görög kormányhoz MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kolaj Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese szerdán fogadta G. D. Pappaszt, Görögország moszkvai nagykövetét és átnyújtotta neki a szovjet kormánynak a görög kormányhoz intézett emlékiratát. A szovjet kormány emlékiratában kijelenti: A görög kormány hozzájárulását, hogy országa területén atom- és rakéta-támaszpontokat létesítsenek, a szovjet kormány úgy értékeli, mint a Szovjetunió és a béke ellec, irányuló ellenséges aktust, amely károkat okoz a szovjet—görög kapcsolatoknak. A Szovjetuniót kizárólag azért aggasztják az amerikai atom- és rakéta-támaszpontok görögországi létesítésének tervei, mert a szovjet kormány meg akarja akadályozni a nemzetközi feszültség további fokozódását és nemcsak megőrizni, hanem fejleszteni is kívánja a szovjet és a görög nép hagyományos barátságát. (MTI) A három atomhatalom külügyminiszterének csütörtöki megbeszélése GENF (Reuter): A külügyminiszterek genfi értekezletén részvevő Gromiko szovjet, Herter amerikai és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter csütörtökön délelőtt találkoIdő járás jelentés Várható időjárás péntek estig;: Mérsékelt északkeleti, keleti szél; változó felhőzet, több helyen eső, zivatar. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: keleten 7—10, nyugaton i—7 tok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 18— 21 fok között. Távolabbi kilátások: továbbra is záporesők, zivatarok. (MTTv zott először azzal a céllal, hogy foglalkozzék az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérletek megtiltásának kérdésével. Mértékadó genfi körökre hivatkozó Reuter-jelentés szerint a három külügyminiszter csütörtöki bizalmas megbeszélésén foglalkozott azon szerződés megkötésének • esélyével, amely szerződés egyes cikkelyeit a genfi atomértkezleten már elfogadták. A külügyminiszterek ugyancsak foglalkoztak a kísérletek mevsmntetősének tárgyában közzétett legutóbbi szovjet és nyugati nyilatkozatokkal. (MTI) Hatalmas szélvihar pusztított Kanada déli részén. A vihar halálos áldozatainak száma több, mint ötven fő. Louis Sail laut GenIben Louis Saillunt. a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára Genfbe érkezett, hogy a nagyhatalmak külügyminisztereinek átadja az Európai Munkásértekezlet emlékiratát, amely többek között követeli: 1. A békeszerződés megkötését Németországgal. 2. Nyugat-Berlin kérdésének békés megoldását. 3. Az atomfegyverkísérletek megszüntetését. 4. A leszerelés végrehajtását. (MTI) az 1945-ös választások után a Kisgazdapárt új földreformot hirdetett és a földet akarta visszaadni a nagybirtokosoknak, megalakult az UFOSZ, amelynek hamarosan csaknem valamennyi újbirtokos tagja lett. A vezetést itt is az évtizedes küzdelmekben megedződött harcosok vették kézbe. Komoly harcot kellett még ekkor vívni a földesurak és más reakciós elemek ellen, akik azt gondolták, hogy az ország feldúlt állatta meghiúsítja a földreform gyors végrehajtás sát. A párt vezetése és a dolgozó parasztság összefogása azonban szétrombolta ezeket a reményeket. A földigénylő és földosztó bizottságokban szinte kivétel nélkül ott voltak a földmunkás-mozgalom veteránjai és következetesen végrehajtották a párt földreform programját. Több mint 30 ezer tagja volt e bizottságoknak, akik a technikai lebonyolítás mellett nagyarányú felvilágosító munkát is végeztek a tájékozatlan, vagy megfélemlített szegénvnarasztok között. 1948 UTÁN, amikor a hatalom a munkásosztály kezébe került és így biztosítva lett az újbirtokosok helyzete is, a FÉKOSZ és az UFOSZ szervezetek egyesültek a Doldogzó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségébe, a DÉ- FOSZ-ba. A gerincet e szervezeten belül is a földmunkás tagozatba tömörült régi, harcos hagyományokkal rendelkező földmunkások alkották. A DÉFOSZ érdekvédelmi feladatokat végzett változatlanul, de fő feladata az egész dolgozó parasztság tömörítése volt a párt politikája mellett. A későbbiekben, 1952-ig, az újbirtokosok és szegényparasztok földjeiken megerősödtek, hiszen ebben most már a .munkásállam is segítette őket. Ugyanekkor megjelentek falun a termelőszövetkezetek. 1948- tól sorra alakultak a gépállomások, állami, kísérleti és tangazdaságok, erdőgazdaságok és így a földmunkás tagozatot alkotó agrárproletárok és szegényparasztok ezekbe az alakuló nagy mezőgazdasági üzemekbe mentek dolgozni. így a fejlődés körülményei nek megfelelően ismét szükségessé vált olyan szervezet újjáalakítása, amely megfelel a fejlődés adta követelményeknek. Másrészről a szakmai szervezkedés elvei is szükségessé tették. így alakult újjá és nőtt ki a különböző „szövetségekből” a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete, amely a mező- gazdaság szocialista üzemeinek és ezzel kapcsolatos intézményeinek dolgozóit tömöríti magába. 1958. FEBRUÁR 16—17-én volt a MEDOSZ II. kongresz- szusa. A kongresszus eredményesnek értékelte az eltelt időszak alatt végzett munkát és határozatában a munkás— paraszt hatalom erősítését, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a termelés fejlesztésének segítését, a dolgozók ügyes-bajos problémáinak ügyintézését, a munkakö- rülménvek javítását, a szak- szervezet mozgalmi módszereinek fejlesztését, a dolgozók további politikai, szakmai, kulturális nevelésének fokozását 'tűzte ki célul. Ezeket a feladatokat ma már 180 ezer szak- szervezeti tagra és közel 30 ezer szakszervezeti aktivistára támaszkodva meg tudjuk és meg fogjuk valósítani. Ehhez persze szükséges, hogy ebben a munkában minden egyes szakszervezeti tag tevékenyen támogassa mind az alap, mind pedig a felsőbb szakszervezeti szerveik munkáját, bírálataival, javaslataival, észrevételeivel, A NAGYÜZEMI gazdálkodás rohamos térhódítása megköveteli a magasabb képzettséggel rendelkező mezőgazda- sági munkásság kineveléséT Ebben is rendkívül nagy szerep jut szakszervezeteinknek. Szakszervezeti vezetőink, aktivistáink legyenek ebben is elsősorban példamutatók, majd segítsék mind több dolgozó — de különösen a fiatalok részvételét a szakmai oktatásban. Igen sok szó esett az összefogás, a szervezettség jelentőségéről, amely nélkül a célok elérése lehetetlen. Külön vitatták a kubikosok, cselédek, kisgazdák és napszámosok helyzetét. A későbbi években a Földmívelő lap is megszűnt. A lap megszűnése folytán a mozgalom is lazult, sok szervezet szétzüllött. A sztrájkok miatt a kormány is megkezdte irtóhadjáratát a fölmunkásmozgalom ellen. A munkanélküliség és elnyomás folytán évről évre többen hagyták el az országot, megkezdődött a kivándorlás. 1905-ben kezdődött meg a Fölmunkás Szövetség újjászervezése. A SZÖVETSÉG AEAKULÖ kongresszusa Budapesten, 1906. január 7-én történt meg. Célkitűzései főleg a munka- viszonyok javításával, bérek emelésével, a szervezet erősítésével és a tagság tanításával foglalkozott. Természetesen a kormány sem nézte tétlenül az eseményeket. Elkobozta a sajtót, betiltotta a gyűléseket, vezetőket tartóztatott le. Ezek az intézkedések óriási károkat okoztak a mozgalomban, úgy, hogy 1908-ig alig maradtak működő szervezetek. A nincstelen agrárproletárok közül évről évre mind többen vándoroltak ki külföldre, különösen Amerikába, hogy ott találják meg azt. amit saját hazájuk megtagadott tőlük, a boldogulást.A mozgalom az első világháború előtt és után lendült fel újra. Nagy szerepük volt a földmunkás szervezeteknek különösen az 1918. évi polgári forradalom kivívásában. De ott voltak a Tanácsköztársaság védelmi harcaiban is, fegyverrel a kézben és nem rajtuk múlott, hogy kivívott eredményeiket nem tudták megtartani. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG bukása után a földmunkás mozgalomra is a Horthy-fasiz- mus sötét korszaka következett. A proletárdiktatúra bukása után a történelemben szinte példátlan kegyetlenséggel tiporták el a fehértiszti különítmények és zsandárok az agrárproletárok szervezeteit. Űj, még forradalmibb szellem jelentkezett, a kommunizmus szelleme. Az agrárproletárok, habár még csak kisebb része, de már ennek érdekében is szervezkedett és oktatott szervezeten belül is és kívül is. Ebben a szellemiben szerveződött és indult el 1926. nyarán Endrődről az arató és kubikos sztrájk, amely országos méreteket öltött. De mutatják az új eszme térhódítását a gyakori letartóztatások és elítélések is. Hiába voltak a kegyetlenkedések, teljesen elnyomni már nem lehetett a mozgalmat. 1945-ben a Szovjetunió felszabadítása nyomán végül is teljesült a magyar szegényparasztság évszázados vágya, megkapta azt, amiért hiába küzdött, vérzett évszázadokon át, a földet. 1945-ben Újjáalakult a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ), amely magába tömörítetté — most már szabadon — nemcsak az agrárproletárokat, hanem a szegényparasztokat,* régi kisbirtokosokat is. Gombamódra alakultak a helyi csoportok és ezek mellett a FÉKOSZ munkaközvetítő irodák. Ez utóbbiak nemcsak díjtalan munkaközvetítéssel, hanem a szervezet tagjaira támaszkodva, igen harcosan ' védték és foglalkoztak a szegényparaszt- ság védelmének érdekeivel. Szerződéseket kötöttek, vigyáztak a szerződések betartására és ellenőrizték az ezzel kapcsolatos törvényes rendelkezéseket. Megbüntették azokat a munkáltatókat, akik szerződés nélkül és a törvényben előírt bérnél kevesebb fizetésért dolgoztattak. 3—4 éves bérkérdéseket rendeztek el, rxem egyszer bíróság előtt iß képviselve a helyi csoport tagjait. Az új földhözjutottak érdekeinek hathatósabb védelme és segítése érdekében, amikor
