Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

1959. május 13., szerda ÉSÉPÜJSAG s Tanácstagi beszámolók Kápolnán TÖRVÉNY Írja ELŐ, hogy • megválasztott tanácstagok rendszeres időközönkint köte­lesek beszámolni választóik­nak elvégzett munkájukról. A tanácstagoknak — ha igazán jól el akarják látni tennivalói­kat — igencsak sok feladatuk van. Nemcsak egyszerűen kép­viselik körzetük lakosságát a tanácsban, hanem tevékenyem részt kell venniök mindama munkában, amely az egész kö­zösség előrehaladását szolgál­ja. Világos dolog, hogy az egyes ember is csak úgy talál­hatja meg számítását az élet­ben, ha az egybevág a község lakosságának érdekeivel;, és viszont: a közösségi célok is csak úgy érhetők el, ha minden ember egy akarattal kívánja azok megvalósulását. A tanács­tagok —. az üléseken, amelye­ken döntések születnek — eze­ket az egyes embereket kép­viselik külön-külön és együt­tesen is, de amikor kimennek választóik elé, hogy beszámol­janak végzett munkájukról —, beszámolóik már a közös ér­dekek megvalósítását vázol­ják ... A tanácsválasztások óta las­san már egy fél esztendő múlt el, s megyénk városaiban, köz­ségeiben már megkezdődtek a tanácstagi beszámolók. Kápol­nán első ízben hat körzetben tartottak tanácstagi beszámo­lót: Sáfrány József, Idős Kiss Imre, Pocsai István, Molnár József, Farkas Lajos és Sumi Ferenc tanácstagok. Milyen tapasztalatot hoztak« ezek a beszámolók? — erről a kérdésről beszélgettünk az elmúlt napokban Kelemen Gyulával, a kápolnai tanács végrehajtó bizottságának elnö­kével. Az első tapasztalat az volt, hogy a körzetek lakossága igen szép számmal vett részt az egyes beszámolókon. A Haza­fias Népfront aktívái jól szer­vezték az embereket a beszá­molókra, felkészítették őket azokra a problémakörökre, amelyeket a beszámoló majd érint, — ugyanakkor felkutat­ták azokat a kérdéseket is, amelyekre a lakosok tanács­tagjuk beszámolója alkalmá­ból feleletet várnak. Ilyen elő­készítő munka után került sor a beszámolókra. AZT MÄR MONDTUK: a beszámolók igen látogatottak voltak. A következő tapaszta­lat az, hogy a felvetődött kér­désekből világosan leszűrhető: a lakosokat egyre inkább és egyre jobban érdeklik azok a kérdések, amelyek nem csu pán egyéni problémákat, ha­nem közösségi gondokat jelen­tenek. Sok kérdés hangzott el például a tavasz folyamán megalakult két termelőszövet­kezettel kapcsolatban. Mit csi­nálnak, hogyan haladnak, mi­lyen terveik vannak a jövőre nézve? ... és így tovább. A be­számoló tanácstagok mind­ezekre konkrét választ tudtak adni. Az Űj Élet Termelőszövet­kezet 1800 hold földön 300 családdal, a Kossuth Termelő- szövetkezet 800 hold földön 100 családdal alakult meg a tavasz kezdetén. Mindkét szö­vetkezetben hozzákezdtek a közös tevékenységhez. Első lé­pésként mindkét termelőszö­vetkezet biztosítani akarja a majd kialakuló közös állatállo­mány számára a megfelelő ta­karmányalapot. Az Űj Élet Termelőszövetkezetben 30 hol­don végeztek herefelülvetést, 14 holdon pedig silókukoricát vetettek. A Kossuth Termelő- szövetkezetben ugyancsak siló- kukoricát vetettek jelentősebb területen. A Kossuth Tsz tag­jainak herefelülvétése mintegy 50 holdat tesz ki. A közös állatállomány meg­teremtésére az Űj Élet Terme­lőszövetkezetnek nagy terve van. A tagság úgy döntött, hogy 150 000 forintos bankhi­telt kér, s ebből továbbte- nyésztésre alkalmas növendék­marhákat vásárolnak. Az ál­latokat őszig — amíg a közös istállók elkészülnek — az al- debrői legeltetési bizottság egyik legelőjére adnák tartás­ra. Az istálló-felújítások a terv szerint augusztusra ké­szülnek el a tsz-ben. TÖBB BESZÁMOLÓN fel­merült, hogy a két új terme­lőszövetkezet között bizonyos ellentét van a tanyaelosztas miatt. Mi hát az ellentét, és valóban megtalálható-e? Arról van szó, hogy az Űj Élet Termelőszövetkezet volt az első, amely megalakult a községben, ez év március Kö­zepe táján. A megalakulás után a községi tanács úgy döntött, hogy a volt ér sex i uradalom gazdasági központ­ját, valamint a távolabb eső régi malmot a tsz-nek adja. Csakhogy idő múlásával még egy termelőszövetkezet, a Kos­suth is megalakult és helyet kért magának. A tanács nem tehetett mást, minthogy a malmot és környékét elvette az Űj Élettől és a Kossuth Tsz-nek juttatta. A Kossuth tagjai azonban nem így gon­dolták, hanem úgy, hogy az ő központjuk is, a volt érseki uradalom gazdasági központ­jában legyen. Erről viszont az Űj Élet Tsz tagjai nem akar­tak hallani, hiszen az elsőbb­ség jogán ténylegesen igényt tarthattak a korábban megka­pott épületekre. A malomról és környékéről — amely ké­sőbb kiépítve igen jó tanya- központja lehet a Kossuth­nak — le is mondtak. Ez volt hát a két termelőszö­vetkezeti ellentét — de szó szerint: csak volt. A Kossuth Termelőszövetkezet tagsága belátta, hogy két termelőszö­vetkezetnek mégsem lehet egy központja, s így a megkapott malmot képezik majd ki an­nak; A tanácstagok a termelő- szövetkezetekkel Kapcsolat­ban beszámolhattak már arról is, hogy a közös gazdaságok­ban hamarosan megkezdik a munkaszervezetek — brigá­dok és munkacsapatok — megalakítását, és a ráérősebb időben megismertetik a ta­gokkal a munkaegységszámí­tást, részletesebben tájékoz­tatják őket a mintaalapsza­bályzatról. A BESZÁMOLÓKON azon­ban nemcsak a termelőszövet­kezetekről volt szó, hanem számos olyan problémáról, amely az egész községet érde­kelte, s afnélyek megoldása — mindenki érdekében — sürgős­sé vált. A tanácstagok öröm­mel mondhatták el választóik­nak, végre megoldódott a köz­ségi gyógyszertár ügye. Volt ugyan a községben korábban is gyógyszertár, de olyan épü­letben volt elhelyezve, amely már elavult, rongálódott volt és nem alkalmas arra, hogy ott gyógyszereket készítsenek, tároljanak és kiszolgáljanak. Az illetékes magasabb szervek — a körülményeket tekintve — azt tervezték, hogy a gyógy­szertárat Aldebrőre helyezik át. Ezt azonban a község la­kossága nem akarta. A lakos­ság igényét látva, végül a ta­nács vásárolt egy házat, amelyben majd — rendbehoza­tala után — megfelelően el tudják helyezni a gyógyszertá­rat, s szolgálati lakást is tud­nak biztosítani a gyógysze­résznek. Szó esett a beszámolókban a község külső részeinek köz- világítási problémáiról is. Itt egy nehézség áll fenn: új transzformátor kellene, amit igen nehéz beszerezni, — vég­eredményben ez késlelteti a hálózatbővítést. Az új transz­formátorra azonban az illeté­kes vállalat nemrégiben ígé­retet tett, úgyhogy ez a prob­léma is, remélhetőleg belát­ható időn belül megoldódik. A Rákóczi utcai lakosok pa­nasza nyomán a községi ta­nács elkészítette a vízelnyelő árkot is, az egyik üres ház­helyen. Az utca belvízleveze­tése ezzel megoldódott, smost már — lehet akármilyen ta­vaszi esőzés — nem lesz kü­lönösebb probléma;.. AZ ELSŐ TANÁCSTAGI beszámolók lezajlottak Kápol­nán, legközelebb május 24-én lesznek Reke Pál, Kóczián Fe­renc, Szuromi R. András, Far­kas Sándor, Farkas Mária és Recskó Lőrinc tanácstagok körzetében. A beszámolók előkészületei már megkezdődtek. Minden bizonnyal ezekben a körzetek­ben is számos elért eredmény­ről beszélhetnek majd a tanácstagok, mozgósíthatják a lakosságot azokra a munkák­ra, amelyek éppen most áll­nak előttük a tavasz, és a nyár során. Dér Ferenc Három mi liió va I több... A gyöngyösi járás termelő- szövetkezetei az elmúlt évben 9 millió forint értékű árut termeltek. Ennyi élelmiszert, ipari nyersanyagot adtak az országnak. Az idén még töb­bet termelnek, a tervek sze­rint 12 millió forint értéket. Hárommillió forint értékkel több búzát, tejet, zsírt, húst, gyapjút adnak az ország asz­talára, mintegy bizonyítva, hogy a termelőszövetkezetek tagjai igyekeznek megtenni a magukét, hogy több és bősé­gesebb legyen az élemiszer- ellátás. Már maga a terv is azt bizonyítja, a szövetkezeti­ek mind több felelősséget éreznek az ország dolgaiért. És ez még csak a terv. Ehhez hozzátartozik, hogy egyik-má­sik termelőszövetkezet máris közel áll az árutermelési terv teljesítéséhez, pedig még csak a felénél tartunk a gazdasági évnek. Épül már az új közös istálló Detken De tken t a megnövékedett termelőszövetkezetnek új istállóra van szüksége, hogy az ősszel behozott állatállo­mány közös elhelyezését biz­tosítani tudják. A napokban befejezték már az építőanyag egy részének szállítását, s hozzáfogtak az új istálló épí­téséhez. Az építési munkában régi és új tagok egyaránt részt vesznek, s a lelkes han­gulatra jellemző, hogy mint­egy 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a közös istálló felépí­téséhez; Megkezdték a a gyöngyösi A kedvező tavaszi időjárás jól hatott a szőlő fejlődésére is. Igen szépen hajtanak a tő­kék,'úgyhogy a napokban már meg kéllett kezdeni a gyön­gyösi borvidéken a szőlő kö­tözését. A járásnak minden szőlő kötözését borvidéken községében folyik ez a mun­ka. Az előrelátó szőlősgazdák már megkezdték a permete­zésre is a felkészülést, ugyanis a közeljövőben sor kerül az első permetezésekre. A itimrandéki trónt ti én Heréd tsx-einek kapcsolatáról A Mátravidéki Erőmű mun­kásai az üzem szomszédságá­ban levő Heréd község pa­rasztjait segítik a nagyüzemi szocialista gazdálkodás útján Az erőmű munkásai csoporto­san keresték fel a falu lako­sait, beszélgettek velük a kö­zös gazdálkodás jelentőségé­ről. Az újonnan alakult herédi termelőszövetkezetben az erő­mű párttagjainak segítő mun­kájára 17 taggal megalakult a pártszervezet. Az erőműviek megkezdték a Béke és a Mát­ra Vidéke Termelőszövetke­zetnél is a pártszervezetek tá­mogatását. Népnevelő csoport alakult munkás párttagokból, amelyeknek tagjai szabad ide­jükben esténként, vagy vasár­naponként segítséget nyújta­nak a tsz tagságának, a fel­merülő gondjaik tisztázásában! Részt vesznek a termelőszö­vetkezeti gyűléseken, segíte­nek annak előkészítő munká­jában, termelési terveik elké­szítésében, a közös munka megszervezésében. Az erőműben dolgozó asszo­nyok segítenek Heréden meg­szervezni a bölcsődét és nap­közi otthont. Előadásokat tar­tanak az erőmű pártmunkásai a termelőszövetkezetekre vo­natkozó SZTK-rendeletekből és megjavították a mezőgaz­dasági kisgépeiket. A Mátravidéki Erőmű mun­kásai minden segítséget meg­adnak Heréd község termelő­szövetkezeti tagjainak, meri érzik a felelősséget a szocialis­ta átalakulás iránt. Szilágyi Antal Az ügyész — a közbiztonságról Az állam erre hivatott szer­vei gondosan őrködnek a köz- biztonság felett. Az állampol­gárok jogait védik olyanok el­lenében, akik nem tartják be a szocialista együttélés szabá­lyait. Szigorúan őrködnek a békés építőmunka feltételeinek biztosításán, vigyáznak arra, hogy az állampolgárokat min­dennapi munkájukban, pihe­nésükben, szórakozásukban, magánéletükben ne zavarják meg garázda elemek. Ebben a fontos tevékenységben — kulcshelyzetben — él és dolgo­zik az ügyészség. Sok más fel­adata mellett vigyáz a közbiz­tonságra is. Erről beszélgettünk dr. Kis- faludi Dezsővel, az egri városi­járási ügyészség vezetőjével. Érdeklődtünk az iránt: előfor- dulnak-e napjainkban olyan esetek, amikor a közbiztonság védelmében az ügyészségnek közbe kell lépnie. — A feltett kérdésre inkább a gyakorlatból kiragadott pél­dákkal kell felelni, mint sab­lonos igennel, vagy nemmel. A szocialista együttélés szabá­lyaira kell nevelnünk, ránevel­nünk az állampolgárokat. Ez hosszú folyamat, sok türelmet és kitartást kíván. A nevelő­munka serényen folyik, de akadnak napjainkban is garáz­da elemek, akik ellen a tör­vény szigorával kell fellép­nünk. Néhány eset szolgáljon okulásul és értékmérőül ez- irányú tevékenységünkről. ★ Csaknem valamennyi garáz­dasági eset mögött az ivás szenvedélye kiabál. Az asszony elmúlt negyven éves. Foglalkozása nincs, elvét­ve vállal alkalmi munkát. Ami Jíte.gjii&itdhdí Fekszem az ágyon és agonizálok. Ügy '.látszik, menthetetlen '.az állapotom. Ma- '.gyarországon nincs '.mód segíteni rajtam. Mit lehet tenni? Va­laki a homlokára 'csap, nem tudhatom ki, hisz agonizálok, de tény, hogy a hom­lokára csap. Nyugat ;— mondja és hallom, hogy a többiek rábó­lintanak. Igen, raj­tam már csak nyu­gati gyógyszer segít­het ... Nagyon nyár­sán ... Nagyon... nagyon gyorsan. De hogyan? 45 percem van hátra, sőt, mire ezt leírtam, már csak 44... Elrohannak mind, én nem rohanhatok 'velük, mert nekem 'agonizálni való dol- Igom van. Egyikük a rádióban mondatja be, hogy segítségre ■van szüksége egy hal- dokiónak, a másik Ifelkeresi a rádióama­tőröket ... Már csak -41 perc. Egy pillanat­ra abbahagytam az agóniát és megnéztem az órám, onnan tu­dom, hogy már csak 40 perc. S megindulnak a hívójelek szerte a vi­lágba. Sugározza a Rádió is, s Fokföldön és Kuala Lumpurban, Bonnban és Felnéme­ten izgatott nyomo­zás indul a csodálatos gyógyszer iránt, amely Magyarorszá­gon nem kapható. csak külföldön, csak Nyugaton és csak rá­dióamatőrök útján. Már csak 36 per­cem van. Jelentkezett Dzsa- karta, hogy náluk nincs. Már csak 34 per­cem van. Jelentkezik Felné­met, hogy nem volt tiszta a vétel a nagy távolság miau, in­kább levélben kér­jék, amit kérni akar­nak. Kétségbe vagyok esve, úgy agonizálok, hogy már magam it kezdek megijedni. Már csak 29 per­cem van. Franz Krüger je­lenti, hogy látott olyat, hallott is róla, megkísérli, hogy megszerezze a szá­momra. Az emberek felsóhajtanak és kez­denek megnyugodni, én annál kevésbé, mert már csak 21 percem van. Franz Krüger új­ból jelentkezik a Q 32—16, 48-on. Jelenti, hogy most nem jel -t semmit, de azérf ’ :- gulni nem kell, Nem izgulok. Pont én izguljak? Örülölc, hogy még 19 percet agonizálhatok... Újabb jelentés az LP 16—97-től, örül. hogy felvehette kap­csolatait velünk és szívesen áll bármiben rendelkezésünkre. Van négy vagon rá­gógumija, szívesen át­adja önköltségi áron, ha ezzel segíthet. Ezzel nem segíthet! Újból megnézem az órám. Érdekes, mi­kor ilyen nagy dolog­ról van szó, hogy si­et az idő, már csak két percem van. Franz Krüger je­lentkezik. Egészen iz­gatottak az éter hul­lámai, hiába, rólam van szó. Közli, hogy megtalálta, postára adja, várjak ... Várok. Állítólag két nap múlva itt lesz... Megállítom az órá­mat, így nem telik az idő. Egy percem van még hátra. S richtig — ó német alaposság — két nap múlva megérkezik a nyu­gatnémet csomag, megindítom az órám, telhet az egy perc, meg vagyok mentve. Megkaptam a vilá­gon egyedül csak Nyugat-Németország- ban kapható gumi­fixes lúdtalpat. Hiába, a nyugat­német ipar, és gyógy- ezertudomány! (egri), pénzt keres, azonnal elissza Szenvedélyében nem bírja az egyedüllétet, ezért a hasonsző­rűek társaságát keresi és meg is találja. Összebarátkozik ha­sonlóan részeges férfiakkal, akikkel együtt aztán botrányos jeleneteket rendez. Azaz: ren­dezett. Nem egyszer megtör­tént ezzel az alkoholista asz- szonnyal, hogy az árok szélén j hempergett eszméletlen ittas­ságában és így botránkoztatta j meg -a járókelőket. A vizsgálat j lefo, tatásánál az italboltok' vezetői elmondották, hogy már ki sem szolgálták, mert féltek hitvány magatartásától. A széleskörű környezetta­nulmány és az asszony eddigi botrányai meggyőzték a ható­ságot arról, hogy preventív in­tézkedés szükséges. ★ Ismét csak azzal kell kezde­nem. hogy az ital nagyon rossz tanácsadó: izgat, hetvenkedés- re lázit. 1958. nyarán, fiatalemberek­ből álló csoport italozik az egri népkerti sörözőben. Ami­kor oda beveszik magukat, már akkor is élénk hangulat­ban vannak. Jól benne jár az éjszakában az óramutató, ami­kor a sörözőt elhagyják: akkor is csak azért mennek el, mert nincsen pénzük további fo­gyasztásra. A mulatozók veze­tőjének az az ötlete támad, hogy fel kell keresni az ő volt háziasszonyát, akinél adósságai fejében különböző szerszámai letétben maradtak, azokat kell „megzenésíteni”. Az ötletet tett követi, az asszony azonban az éjszakai kopogásra megriad, nem mer ablakot, ajtót nyit­ni. A szomszédok is igen csak az ágyból pislognak a nagy­hangú és fenyegető lármázók- ra, akik feszegetik az ablakot, de betörésig még ittasan sem merészkednek. Igaz, az asz- szony ablakát megrugdossák, hogy még jobban megfélemlít­sék, de azért elmennek. Talán nem találták egészen egyenes dolognak az asszonyra rátörni a lakást. Hogy mulatozó kedvüket ki­élhessék, „szerencséjükre” a Szarvas téren útjukba akad egy kerékpáros férfi, akibe beleköt­nek. A társaság vezetője ve­zért tudatában indokolatlanul megtámadja a járókelőt, meg­pofozza. Mikor a túlerő miatt az menekülni igyekszik, utána­erednek, elfogják és még egy­szer megverik. Innen az italosok a Szép- asszonyvölgybe mennek, ott isznak reggelig, aztán folytat­ják. Eszükbe se jut munkára gondolni. A vizsgálat felderítette, hogy az eset részvevői közül többen álltak már ki büntetést. Azt is megállapította az orvosi vizs­gálat, hogy a szerencsétlen éj­szakai járókelő, akivel talál­koztak, a pofozásból és a ve­résből eredően 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérü­léseket szenvedett. A garázda legények ellen le­folytatták az eljárást és érde­mük szerint „jutalmazták” őket a járásbíróság ítéletében. ★ Van olyan, aki azért harag­szik meg, mert figyelmeztetik hibáira. Az egyik szakmunkás munkaidő alatt átjárt iddogál- ni a közeli kimérésbe, jóllehet ez a szórakozás munkája és a vállalati ügyrend szerint egy- . -ánt tilos. Ezt a kilengését az arra hivatott személy felet­teseinek jelentette, ezért a szakmunkást megdorgálták. Ilyenkor mit tesz az italos ember? Berúg, a szesz hatá­sára mély lélegzetet és nagy bátorságot viasz és azt, aki őt jogosan jelentette fegyelmezet­lenségéért, agyonütéssel fenye­geti. Sőt, továbbmegy. Erősza­kosan behatol a vállalat telep­helyére, ott üldözőbe veszi a kötelességét teljesítő dolgozót és eszeveszett dühében csak mások tudják lecsillapítani, vagy inkább csak megakadá­lyozni őt abban, hogy bűn- cselekményt kövessen el. Ezt a goromba támadást egy részeg­ség hatása alatt többízben megismétli. Nemcsak a jogta­lan támadás terheli őt ezért, hanem a termelő munkának a megzavarása is. A bíróság több hónapos ne­velő munkára ítélte a garáz­dát, aki valószínűleg nemcsak a tárgyaláson, hanem későbbi magatartásában is — bebi­zonyítja majd, hogy tettéi megbánta. ★ Nem is idős férfi a követ­kező ember. Egy gyermeke van. Sokáig rendesen élt, sem­mi különöset nem észleltek nála családtagjai és ismerősei. Aztán hitvány társaságba ke­veredik. iszik az ivókkal, lum- pol a lumpotokkal és felfordul benne a világ. Családját sem­mibe veszi, feleségét és gyer­mekét veri, éjszakázik, hajnal veti haza, azt sem tudni, hon­nan. A munkáról bámulatos gyorsasággal - leszokik, csak a korhelyek között érzi jól ma­gát. Valóságos lélektani tanul­mány egy ilyen lezüllés! Vala­hol egyszer engedett a csábí­tásnak és azóta csak az italos környezet szagát tűri. Magatartásában a társadal­mi veszélyesség sok eleme megvan: ezt lecsiszolni, hosszú és türelmes munka, amelyhez az egész társadalom összefogá­sára szükség van. ★ — Lehetne még az utolsó hónapok anyagából néhány szemelvényt felhozni tanulsá­gul. Csak azt akartam érzékel­tetni, hogy közbiztonsági szer­veink — az ügyészség is — éberen őrködik az állampol­gárok nyugalma, békéje és biztonsága felett — fejezi be nyilatkozatát dr. Kisfaludi Dezső ügyész. out

Next

/
Thumbnails
Contents