Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

1939. május 13., szerda NÉP0J8A6 3 Nem volt éppen szalmaláng Mi valósult meg a Hatvani Cukor- és Konzervgyár KISZ-fiataljainak a terreiból ? AZ ÍGÉRET kötelezett ben­nünket arra, hogy ismét fel­keressük Rácz Margitot, a Hat­vani Cukor- és Konzervgyár KISZ-szervezetének a titkárát. Megígértük, hogy visszatérünk és amikor ez az ígéret elhang­zott, még a fagyok utolsó csi- kordulására vártunk, hiszen alig volt február elseje. Nem akartunk túl korán zavarni. Annak idején közöltük a kiszisták nagyszerű terveit és a címben valami kérdésféle szerepelt. Igen, szalmaláng-lel- kesedés, vagy kiszista akarat — ez volt a kérdés. Nos, hogy mit tettek a KISZ- szervezet tagjai, ezt felesleges lett volna korábban firtatni. Most érkezett el az alkalmas óra, volt idő bőven, most már elválik, hogy szalmalángról, vagy valami másról beszélhe­tünk. Mindjárt elöljáróban jegyez­zük meg, hogy szalmaláng-lel- kesedésnek nem nevezhető a jó multkorában történt ter- vezgetés. Nem, ez méltatlan megbántása volna száz KISZ- fiatalnak. Ám, ha a KISZ 40 éves múltjában keresgélünk és felkutatjuk a kiszista akarat hősi példáit, akkor bizony a hatvani fiatalok eddig tapasz­fáit akarata mellett nem egé­szen kiérdemelt a kiszista jelző. Mert megcsináltak ők egyet- mást a tervből és volt egy nagy betegség-hullám, ami akadályt jelentett, az eddig mind igaz. A különleges aka­rat, az erőkifejtés, a lelemé­nyesség nyomai azonban nem­igen látszanak. RACZ MARGIT, a KISZ­ütkár elmondja, hogy kitűnő­en működik a kézimunka­szakkör és nagyszerű eredmé­nyeket tud felmutatni a főző­tanfolyam is. Szép, hasznos dolog ez mind a kettő. Húsz lány megtanult hímezni, hor­golni, kötni — öröm lesz belép­ni abba az otthonba, amelyet ezek a lányok teremtenek ma­guk körül majd asszony ko­rukban. 3®s. hogy főzni tanul másik húsz lány/ ez is komoly dolog. Életbevágóan fontos tu- 'domány a konyha-ismeret, a házasélet egyik alapfeltétele. De mit csináltak a fiúk és azok a lányok, akik kimarad­tak a főzésből és a kézimun­kázásból? A KISZ-titkártól megtudtuk, hogy az ígért foto-szakkör el­maradt* mert... mert nincs pénz. Éppen úgy, mint a mo­dellezés, ebből sem lett sem­mi. Igaz, ez utóbbit nem ter­vezték úgy, hogy mindenkép­pen meglesz, csupán szerettek volna egy modellező kört. Nem sikerült. Korábban arról be­szélt a KISZ-titkár, hogy poli­tikai előadásokat rendeznek, mert néhány tisztázatlan kér­dés még mindig akad az ellen­forradalmat illetően. Ezenkí­vül szerepelt a tervben egy illemtani előadás-sorozat is. — Hány előadást rendeztek eddig? — Volt két politikai előadás és azt hiszem, egy illemtani. A tánccsoport működik. Ti­zennyolc tagja van, lehetne több is. Persze, ez így is szép eredmény. ÉRDEMESEBB inkább azon vitatkozni, hogy á nátha-jár­vány elég indoka-e a tervek megrokkanásának. Tudjuk, Megyénk különböző részein, de elsősorban a hatvani és a hevesi járásban igen kedvező adottságai vannak a nagyüze­mi öntözéses gazdálkodás megteremtésének. Szakembe­rek véleménye szerint ennek a vidéknek egyes részein, mint például Boldog és Tamabod határában, a föld felszínétől 5—12 méterre olyan nagy mennyiségű talajvíz _ van, amely évenként több tízezer hold terület öntözését teszi le­hetővé. A Mátrából például évente sok millió köbméter víz szivárog le az Alföld felé, ami távolabb már sokkal mé­lyebben fekszik. Ez a víz ed-: dig még nem volt kihasználva, pedig a számítások szerint az öntözéses gazdálkodás megkét­szerezi a terméshozamot, ami évenként negyedmilliárd fo­rint többletbevételt jelentene hogy a betegség nemigen vá­logatott felnőtt és fiatal között, mégis, ha megnézzük a ter­melési eredményeket, aligha találunk olyan gyárat, ahol le­maradást tapasztalnánk miat­ta. Ez tehát egy kicsit bűnbak. Ami pedig a pénzkérdést ille­ti, meg kell adni, elkényeztet­tek bennünket valahol. Apró gyerekek az uzsonnákon meg­takarított pénzecskéjükből fel­bocsátják a levegőbe a repülő- modellt, de olyasmiről is hal­lottunk már, hogy valaki kon- zerves dobozból és különböző lencsékből csinált nagyítóké­szüléket. Régi, olcsó fényké­pezőgépekkel is el lehetne kezdeni a dolgot. Akarat, lele­ményesség kérdése az egész. Bezárkózni mindjárt egy ultra­modern sötétkamrába, két— háromezer forintos gépekkel megtanulni exponálni... mi­lyen jó is volna. „Egyszerre megkapunk mindent készen, vagy ha nem, akkor abbahagy­juk” — olyan elv ez, mintha valaki kinyitná a száját és ha nem repülne bele a sült ga­lamb, akkor becsukná és el­aludna az éhségtől. A KISZ-szervezet egysége Heves megyének, valamint a népgazdaságnak. A termelőszö­vetkezeti mozgalom erőteljes fejlődésével, a nagyüzemi gaz­daságok létrejöttével most igen időszerű problémává vált az öntözéses gazdálkodás megho­nosítása. Ez pedig a tervek szerint nem is olyan nehéz do­log. Holló Géza, a MÉK válla­lat föagronómusa, egy olyan tervet dolgozott ki a nagyüze­mi öntözéses gazdálkodás megvalósítására, amely szerint egy-egy katasztrális hold föld öntözési berendezése mindösz- sze 10—17 000 forintba kerül. Ez a befektetés azonban már az első két évben teljesen visz- szatérül. Ezt az öntözési mód­szert első ízbeta mintegy 3 év­tizeddel ezelőtt a boldogi gaz­dák alkalmazták és használják most is, melyet már a kör­nyékbeli községek kertészei is nem érzik a titkár beszédéből. Nem mondja el, hogy mikor volt olyan összejövetel, ahol tanultak, szórakoztak és a KISZ tagjai azt követelték utána, hogy sürgősen meg kell ismételni a dolgot, mert ez kitűnő volt. Nem beszél er­ről, pedig kérdeztük, A tervet nem éppen szalma­láng, gyorsan lobbanó, de ha­mar kihúnyó lelkesedés szülte és talán az új terveket sem. Az „éppen” szócskának és a „talán”-nak azért jelentősége van a mondatban. A jövőben kirándulást ter­veznek, parkosítják a gyár környékét, a fiúk csinálnak egy forgót a Népkertbe a gyer­mekjátszótérre, ifúímunkás- brigádokat szerveznek: a ter­melőmunkában — e2x' mondta Rácz Margit. Csinálják meg. AZZAL BÜCSÜZUNK me­gint, — szívesen írnánk arról egy későbbi látogatás után, hogy valósággá formálódott az elképzelés és legyőztek néhány akadályt. Lássuk már, mire képes a kiszista akarat. Kiss János átvettek. Természetesen csak kisüzemi módon, ami nem olyan kifizető. A nagy meny- nyiségű talajvizet egyébként könnven a felszínre lehet hoz­ni. Kis, úgynevezett express- kutakat fúrnak, melyekből mo­toros szivattyúk segítségével percenként 5—6 hektoliter vi­zet eresztenek a kapások sor­közeibe. Az új öntözési mód­szerek szerint a sorközök he­lyett öntöző fejjel permetezik szét a vizet a különféle növé­nyekre, ami sokkal gyorsabb, olcsóbb és eredményesebb. A terv tehát készen áll, hogy Heves megyében a következő években megvalósítsák a nagyüzemi öntözéses gazdál­kodást, ami ismét gazdagabbá teszi a megye dolgozó paraszt­jait Készéi István A nagyüzemi öntözés megvalósítása negyedmilliárd forint többletjövedelmet jelent A csodálatos Nílusnak, a folyók királyának balpartján vezet az út a halottak városá­hoz, a hatalmas fáraók temet­kezési helyéhez. A hely neve szokatlan: Ki­rályok völgye. Az ideérkezőt titokzatos és rejtelmes érzések fogják el, miközben gondolat­ban évezredekkel lapozza visz- sza a történelmet. A ragyogó nap már ontja sugarait és úgy néz ki, mintha az egész kör­nyék szépen fel volna díszítve. Valójában a völgy egy egé­szen közönséges táj, és csak a sejtelmes érzés, ami meglepi az embert, adja azokat a ti­tokzatos gondolatokat. Előt­tünk a fáraók temetkezési he­lye. FÖLDALATTI KASTÉLYOK Biban el Molük a fáraók te­metője a „Királyok völgyé­ben”. Nemcsak ritkák, de na­gyon értékesek ezek az emlé­kek. mert az évezredekkel ez­előtti életet, a kultúra fejlő­dését mutatja még nekünk. A fáraók sokáig keresték, amíg megtalálták a módját, hogyan tudják legjobban meg­őrizni sírjaikat évezredeken keresztül. Mélyen a homok alatt, a kö­vek között valóságos föld alatti palotákat építettek. Ami­kor a fáraók meghaltak, velük temették 'mindazon használati tárgyaikat is, amiket az élet­ben használtak, valamint azo­kat az eszközöket, amiket a túlvilági életben használni fognak. A kripták falait cso­dálatos rajzokkal díszítették. Ezek a rajzok a halottat és életének egy-egy jelenetét áb­rázolják. A föld alatti kripták a mai napig megőrizték a fá­raók idejének történetét. A rajzokból megelevenednek előttünk a győzelmes csaták, de látjuk a mindennapi élet történeteit is. Ma már csaknem teljesen tudjuk, hogyan dolgoztak ezek az emberek évezredekkel ez­előtt, valamint, hogyan ünne­peltek és gyászoltak. Tudjuk, milyenek voltak a szokásaik, erkölcseik, szórakozásaik. Is­merjük felszereléseiket, hasz­nálati tárgyaikat, bútoraikat is. — a kripták mélyén Sok feltáratlan kriptát ta­láltak, természetesen ezek na­gyon értékesek. A falakon be­vésett feliratok, művészi mun­kák. A mészkőbe írt fekete fel­iratok díszesek. A halál a régi egyiptomiak­nak csak átmenet volt a túlvi­lágba és az út az ő elképzelé­sük szerint csak a legszebb lehetett, ezért maguknak olyan sírhelyet készítettek, ahol tes­tük békén pihenhet az örök életben. A királyok völgyében levő kripták feliratai már sok írót ösztönöztek regényírásra. így született meg Prus-tól a „Fa- rao”, Mike Valtari-tól a „Si- nuhe”, valamint még nagyon sok regény. Ezekben a regé­nyekben az írók olyan megra­gadóan beszélik eä a sok ezer év előtti életet, hogy az ol­vasó maga is beleéli magát. A KŰTSIROK TITKA Néhány évtizeddel ezelőtt a távoli hegyen, a tudósok fel­fedezték a kútsírokat. Ezekbe a sírokba temették a papok a rablóktól való félelmükben a királyok múmiáját, több mint 4000 éven át. Amikor ezeket a múmiákat bárkákon átvitték a Níluson Kairóba, Felső-Egyiptomba, a Luxor környéki falusi nép összegyűlt a Nílus partján és lövöldözéssel és könnyhullajt- va kísérte a szokatlan körme­netet, amely észak felé haladt. Ez nem a szomorúság jele volt, hanem a tiszteleté a régi elődök iránt. Nem messzire a Királyok völgyétől nagy szegénységben, nyomorúságos kunyhókban, fenn a hegyekben Luxorral szemben élnek a fellahok. Leg­régibb családja a sírrablóknak az egész világon. Valamikor régen összeszedték a sírokban található aranyat és drágakö­veket. — MIRŐL BESZÉL TUTANKAMEN SÍRJA A Királyok völgyében több nünt 40CI sír van. Mind a tu­dományos körök, mind a leg­szélesebb közönség számára Tutankamen sírja volt a leg­érdekesebb. Erre a sírra érin­tetlenül bukkantak rá a kuta­tók. Igaz, hogy a rablók már ebben a sírban is jártaik, de? ismeretlen okból gyorsan el-? menekültek * onnan. Elvittek? néhány tárgyat, de újból be-< csukták a sírt. | Amikor 1922-ben a sírt fel-s tártálc, az teljesen eredeti ál-? lapotában volt. Mindent meg-S találták benne, amit csak sej-? tettek. > A mai világ szeme előtt? megjelent a régi magasfokú? kultúra és civilizáció. Tuten-? kamen egyébként egész fiata-? Ion meghalt, még uralkodásé-? nak kezdetén. ? Az óriási értékű Seletet,? amit Tutankamen sírjában ta-< láltak, átvitték a kairói mú-t zeumba. A felfedezésről írtak? egy könyvet, ami bármelyik? regénynél érdekesebb, hiszen? azok írták, akik átélték a fel­tárást és először látták meg? illetve először kerültek össze-? köttetésbe a több ezer éves 5 tárgyakkal. Túl a sivatagon, a Nílus? balpartján hatalmas tsemplo-? mókát pillanthat meg a kíván­csi látogató. Ezek a régi egyip-? tömi építészet remekművei. — A NÍLUS JOBBPARTJAN A Nílus másik részén talál-? juk Luxor és Karnak városát.? Ezek mellett a városok mellett? emelkednek a csodálatos pira­misok, amelyeket a rabszolgák? dolgos keze épített sok ezer? évvel ezelőtt. A modem luxuspaloták mel­lett, mint a Téli-palota, talá­lunk nagyon szépen megőrzött? templom-maradványokat, mert; Luxor és Karnak teljesen, ép? maradt. Több nagy város, mint? Memphis, Tanis, Heliopolis? templomai vagy teljesen el-? tűntek, vagy óriási károkat? szenvedtek. A fáraók hajdani birodalma? Egyiptom földje és a Királyok^ völgyének kincse fennen hir­deti, hogy itt volt az ókori? kultúra bölcsője hajdanán. Az Eszperantó Földrajzi Űj-? Ságból. Fordította: Sakar 3é&m (Báeiázimk éj ... (Képes riport folytatása az első oldalról) Szeptemberben már az általános iskolásokat tanítják ezek a diákok, akik most végzik az egri Gárdonyi Géza Ta­nítóképző utolsó évfolyamát. A ballagási ünnepség keretében az Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum negyedik osztályos hallgatói szalagot kötnek a zászlóra, s átadják azt a harmadikosoknak. Az egri Dobó István Gimnázium diákjai is búcsúznak a várostól. Fegyelmezett menetben vonulnák a Széchenyi ut­cán, a Dobó szobor elé, hogy elhelyezzék koszorúikat e, kés várkapitány emlékművénél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents