Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

HÉPCJSAü

1953. május 12., kedd

Orvoskongresszuft toli t*arádfürítőn

Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, a múlt héten ismét megrendezték — mégpedig na£gt sikerrel — a gastroente- rolőgiai orvosköngresszust a Parádfürdői. Állami Gyógyintézetben.. Nagy és alapos előkészületeit után mintegy 200 orvos — „ főorvosok, egyetemi tanárok, tudományos kutatók — gyűlt össze megvitatni azokat..». problémákat, amelyek az emésztőszervi betegségekkel kapcsolatosak. A kongresszuson nagy érdeklődés mellett tartotta, ineg . előadását dr. Magyari Imre egyetemi ; tanár: „Kő nélküli epehólyag-betegségek" címmel. Ezenki-yül összesen még mintegy 20 előadásra került sor a kétnapos kongresszuson. A program szerint több külföldi vendég is tartott beszámolót munkája legújabb eredményei bőí, s. Közülük is nagyon érdekes volt -a prágai Egyetemi* * Poliklinik» orvosának, dr. H e <r-f ort-nak előadása,

amely az epeutak diagnosztikájával foglalkozott. ,

Hét esztendő mumcájának eredményeit is összegezte egyébként ez a kétnapos parádfürdői kongresszus. S az eltelt időszak azt bizonyította, hogy szocializmust építő államunk nem hiába fordít sole millió forintot az intézet fenntartására, hiszen Parádfürdő hazánk égjük legszebb, legiee- resettebb klimatikus gyógyhelye. Már. ,150 esztendővel ezelőtt is kedvelt üdülő és gyógyhely volt. Kellemes éghajlata. természeti szépségei miatt ,ma nemcsak hazai viszonylatban látogatott, de igen sok külföldi vendéggel is lehet találkozni itt, elsősorban a nyári, hónapokban.

A, gyógytényezők közül igen fontos helyet foglalnak el a i gyógyvizek. Parádfürdő vas-> timsós ásványvizét már a I XVIII. század óta használják a gyulladásos eredetű női betegségek, valamint a mozgásszervi. betegségek Kezelésére. Ugyancsak ez idő óta használják ,az.,,. fit található iható gyógyvizeket is, amelyek az egész országban ismertek. Közéjük tartozik -a kénes-szénsavas Csevice-víz, amely Párád i víz néven kerül forgalomba, valamint a Clarisse- víz, amely magas vastartalmánál fogva főleg operált betegek gyógyulásánál használható fel. A gyógyintézet- célja az, hogy az emésztőszervi betegségekben szenvedők munka- képességét helyreállítsák. E fel.

adatát sikeresen oldja meg. Havonta mintegy' 300 beteg részesül gyógykezelésben. Az intézet két-háromágyas szobái azonban egyáltalán nem emlékeztetnek kórtermekre, mert nagyon barátságosak, kényelmesek, felszerelésük kitűnő. A betegek gyógyulását egyébként a szép, festői környezet is nagymértékben elősegíti.

Az ország minden részéből érkeznek ide betegek, idősebbek, fiatalok, nők, férfiak, ipari munkás, diák, tisztviselő, földműves egyaránt. Elsősorban gyomarbetegek vesznek részt a gyógykezelésben.

gyógyszerekre van szükség a kezelésben, hanem a betegek megnyugtatására, problémáiK megoldására is. S ezekben ugyancsak nagy szerepe van a türelmes, segítőkész orvosnak is. '

Hét esztendeje működik a Parádfürdői Állami Gyógyintézet, s a különböző kezeléseken kívül nap, mint nap gazdag, szórakozási program is nyílik a betegek előtt. Az emberek innen nemcsak azzal az érzéssel mennek el, hogy gyomorbántaimaik , megszűnték, s egészségesek, hanem azzal is, hogy kipihenték mate"

iLmimi

EKG-vizsgálat a Parádfürdői Állami Gyógyintézetben

de szép számmal vannak itt krónikus májbetegségben

szenvedők is. Az orvosi kar, a tudomány legjobb, legújabb módszereivel, a pavlovi tanok alapján gyógyítja a beutalt betegeket. Persze nemcsak

gukat szellemileg is a szép környezetben, s a jó bánásmód következtében, s teljesen frissen állhatnak ismét a szocialista építőmunka szolgálatába.

Dr. Ferenczy Imre

Rövidesen befelezik a kömlői tűzoltószertár építósót

Komló községben már régebben megkezdődött a tűzoltószertár építése. Jelenleg már a vakolási munkálatok folynak és a rövidesen megkezdődő tűzfigyelő-szolgálat

idejére már használatba helyezik a 70 ezer forintos költséggel felépült új, a korszerű igényeknek megfelelő tűzoltószertárt, amelynek a tűzoltók örülnek a legjobban.

Moziműsor

EGRI VÖRÖS CSILLAG Alvajáró Bonifác EGRI BRODY

Királyasszomy lovagja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Négy lépés a fellegelt bér. GYÖNGYÖSI PUSKIN Per a város ellen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Régi idők mozija HATVANI KOSSUTH Makrancos feleség HEVES

Nincs előadás

PÉTERVASAKA

Akkor Párizsban FÜZESABONY

Csendes Don (IT. rész)

műsora;

Egerben este V« 8 Órakor:

NEM VAGYUNK ANGYALOK

(Bérlete zünet)

1959, május IS, kedd:

1809. Napoleon elfoglalja Bécset. 1884-ben balt meg Bedrich Smetana cseh zeneszerző.

IMS). 12—17. között megjelenik Lenin: Materializmus és empírio- krttlcizmus című műve.

^ Névnap O

Ne éledjük, szerdán. szervAc

ílfüsjt- A GYÖNGYÖSI Bugát Pál Kórház udvarán ízléses parkot rendezett be Nagy József főkertész és Benesik József. 50 kis makett, sportszálló, gyárépület és a moszkvai Kreml kicsinyített mása sok érdeklődőt vonz a kórházi parkba.

— BEFEJEZTÉK a cukorrépa sarabolását Kál községben. Megkezdődött a répa egyelése Is, and szintén kedvező ütemben halad.- A MÁTRAVIDÉKI Erőmű kultúrtermében szombat délután öt órakor tartottak meg az anyák napi ünnepségeket. Minden édesanya virágcsokrot kapott az ünnepségen részvevő általános iskolásoktól.

— JÖL HALADNAK me- gyeszertc a. szőlőniunkáb. Egerszalúkon a szőlő második kapálása van folyamatban és jelenleg az összes terület 50 százalékán végezték el ezt a munkát.- SZAKSZERVEZETI választást tartanak ma, május 12-én, délután két órakor a gyöngyösi XII-es aknánál. A választáson képviselteti magát a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége is.

— MEGKEZDIK a kukorica első kapálását a hét közepén Kömlő községben. A kedvező időjárás Itatására a növények jól fejlődnek.

AZ EGRI KERESKEDELMI KÖZÉPISKOLA mindkét évfolyamának !lJ44-ben végzett növendékei, 1959. július 4-én, 20 órakor tartják 15. éves találkozójukat Egerben a Mecset Étteremben. A megjelenést (részvevő családtagok számát) június 21-ig, Kormos Pál, Eger, Knézich Károly u, 38. címre kell bejelenteni, (x)

FILM:

Kettőnk titka

Könnyed, szórakoztató a „Kettőnk titka” című,. magyarul beszélő francia—olasz film. Kedves történetet, egy május elsejei izgalmas eseményt örökít meg.

A főszerepeket a népszerű Yvés Montand és Aldo Fabrizi alakítják.

A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház május 14—17-ig mutatja be.

Kedves élmény, jó előadás volt

Szövetkezeti színjátszók bemutatója Egerben

Nehéz munka olyan helyen összeszedni és együtt tartani olyan színjátszó csoportot, amelynek tagjai különböző helyeken, beosztásokban és körülmények között dolgoznak. Az Egri Szövetkezeti Tanácsnak mégis sikerült nagyrészt a tagok áldozatkészségének, tenniakarásának kihasználásával szombaton egy jó előadást produkálni Sós György Pettyes című vígjátékának bemutatásával.

Amikor dicsérő szavakkal méltatjuk ezt a kedves színházi élményt, meg kell azt is jegyezni, hogy nem csupán magát a teljesítményt illeti elismerés, hanem a darabválasztást is. Sós György Pety- tyesének ugyanis nemcsak közvetlenül 1953. után volt aktuális politikai mondanivalója, hanem napjainkban is, amikor sorra kezdik meg működésüket az új közös gazdaságok, amelyek számára e darabból legfőbb mondanivalóként azt a tanulságot vonhatjuk le: az

... hogy nincs mese. mesetermelésünk nem is kiáltó, de üvöltő hiányosságairól le kell ráncigálnom végre a leplet.

Kétségtelen, hogy fejlett mezőgazdaságunk ezen ága sem marad él mennyiségileg a belterjes szóvi, ágtermesztés, a ragolt-csepű silózás. és a jól- fejthető Pegazus-csikók tenyésztése mellett; a modem agrotechnikával dolgozó szerkesztőségek a hibrid-előleg- mag négyzetes vetésével három-négy mesét is lehoznak egy katasztrális hasábon, a kvantum tehát megvan, de — kérdem én — hói a kvalitás?

A kvalitás nir s sehol. Noha

* szocializmus korát éljük, gyermekmeséink legtöbbje még mindig dekadens királyokkal, grófokkal, és Vart ■pour Vart manókkal, tündérekkel van tele, melyek ferde életfelfogásra, helytelen előítéletekre igen. de a társadalmi fejlődés szempontjából oly jelentős korrupció elleni harcra semmiképp sem ösztönzik ártatlan gyermeknyájunk kérődző lelkeit.

Ha ezen a téren nem következik be radikális változás, a legrövidebb időn belül, hovatovább oda jutunk, hogy jól nevelt gyermekeink s-fát képünkbe röhögnek, ha a Jancsi és Juliskát kezdjük mesélni.

Korszaknyitó mesét szándékozóin tehát ezennel az illetékesek Ftezébe juttatni, s bővérű reményeim vannak arra, hogy kétségkívül hasznos kezdeményezésem egyre több követőre talál. •

íme a mese:

Hol volt. hol nem volt, meg az Óperenciás tengeren is túl, olt,' ahol a kurtapénzű Tóth kartárs fúr. volt egyszer egy örcp Kirendeltség. Volt ennek

Qteni tiidőiti, tiLő-mlJjjJiL-á mát'...

a Kirendeltségnek három szép fia: Lopy, Siky és Dörzsy kartársak. Hogy, hogy nem, de bizony az egyik negyedévi vásáron ez a három kartárs- gyerek nem kapott prémiummézeskalácsot. Hej, elbúsultak ezen a Icartárs-gyerekek, hogyisne búsultak volna, mikor így bizony csak rongyos kétezer rézpetákjuk volt mézeskalácsra. El is határozták„ hogy tö- rik-szakad, ők valahonnan pénzt szereznek.

Először Lopy indult el szerencsét próbálni. A sutból előhalászta apja régi, zippzáros akta-tarisznyáját rakott bele néhány hamuban sült szalámis zsemlét, egy doboz hamuban sült Mirelit-málnát és a általat kétezer forintos hamuban sült mérőműszerét. Elhatározta, hogy a hamuban sült mérőműszer árából vesz mézes- Icalácsot. Igen ám, de meglátta ezt a Kiss-Egér Icartárs, a segédkönyvelő.

— Kedves Lopy, adj nekem néhány morzsákat, meglátod, nem bánod meg — könyörgött a Kiss-Egér..

— Dehogy adok, pusztulj innen, te Kiss-Egér — ordította dühösen a szívtelen Lopy, s úgy megrúgta a Kiss-Egeret, hogy kirepült a vállalattól, A szegény Kiss-Egér sírva panaszolta tündér-keresztanyjának, Népi Ellenőrnek, milyen• is ez a Lopy.

— No, majd gondom lesz rá — mondta haragosan a Népi Ellenőr, s beírta Lopy nevét egy fekete Határidő Naplóba, aztán gyökérré változott.

Ment, mendegélt Lopy, heted-hét vállaült ellen, de egyszeresük belebotlott a Népi Ellenőrbe, s elbukott. ■ Szerencsére a közelben volt egy jószívű rendőrbácsi, megfogta, átadta egy még jobb szívű bíró bácsinak, aki kedvesen leülte. Lo- pyt. De annyira megütötte magát a bukásban szegény fiú, hogy négy évig nem mehetett szerencsét próbálni.

Másodszor Siky próbált szerencsét. Ö nem hamuban sült műszert, hanem hamuban sült százasokat rakott az akta-tarisznyába. öt is meglátta a Kiss-Egér:

— Kedves Siky, adj nekem néhány morzsácskát, meglátod, nem bánod meg — könyörgött most is a Kiss-Egér.

— Dehogy adok, pusztulj innen te Kiss-Egér — ordította a szívtelen Siky és úgy megrágta a Kiss-Egeret, hogy másodszor is kirepült a vállalattól.

A Kiss-Egér most is eláru’ta a gorombaságot a Népi Ellenőrnek.

— No, majd gondom lesz rá — mondta most is haragosan a Népi Ellenőr. Gondja is lett. Bizony. Siky sem járt különben, mint Lopy. 6 sem mehetett évekig szerencsét próbálni.

Most a legkisebb fiún, üör- zsyn volt a sor. De Dörzsy már okosabban csinálta, mint két bátyja, ö hamuban sült mérőműszert és hamuban sült százasokat is rakott az aktatarisznyába. öt is kérlelni kezdte a Kiss-Egér: t

— Kedves Dörzsy. adj nekem néhány morzsácskát. meglátod, nem bánod meg

Uörzsynek megesett a szive az éhes Kiss-Egéren, adott neki néhány százas-morzsát.

— Na, itt á gersli, de most aztán tartsd a pofád — simogatta meg kedvesen a Kiss- Egeret. Ha lebukok, te is lebuksz, ha silterül még kapsz.

A Kiss-Egér most nem tündérkeresztanyjához, hanem a Személyzetishez futott, a Főközpontba. Elmesélte, milyen áldott jóember is az a Dörzsy és milyen tisztakezű. A vállalattól egy gömböstűt nem vinne el.

Ebben igaza volt Kiss-Egér- nek, mert a gombostű csak két fillért ér.

— No, majd gondom lesz rá — mondta a Személyzetis és Dörzsy nevét beírta egy arany Határidő Naplóba.

Dörzsy is sikerrel járt, sok pénze lett. A sikeren felbuzdulva. egyre gyakrabban tette meg az utat, egyre több pénze volt mézeskalácsra. Adott is a Kiss-Egérnek annyi gerslit, hogy ha hurkát készítenének belőle, a talán húsz év múlva elkészülő gyöngyösi vágóhíd is mindig csak hurkát gyárthatna még akkor is.

És amikor a Kiss-Egér gerslit kapott, mindig átment a Személyzetishez Dörzsyt dicsérni. Az arany Határidő Napló már egészen megtelt.

— Főosztályvezető-herceggé kellene már kinevezni ezt a Dörzsyt — mondta a Személyzetis az igazgatónak. — Olyan

ember, hogy a kartársak reggelente zokogva és bűnbánva csókolnak neki kezet és állítólag for-ívt fakaszt a kősziklából. mint Szent László (D&r

zsy valóban forrást fakasztott: pénzforrást).

— Ha kiállja a három próbát, főosztályvezető lehet — így az igazgató. Először is . Tizen egy csomag Heves megyei Napok cigarettát.

Ment, mendegélt Dörzsy, minden trafikba, minden pult alá benézett, de Heves megyei Napokat sehol sem kapott. Már térdig koptatta a vállalat taxiköltség-alapját, de még mindig nem talált nyomra. Végül, jártában-keltében meglátott egy öreg, beteg diszpécsert.

— Jaj, de fáj a hátam, úgy kínozza a csúz — jajgatott a szegény öreg diszpécser.

A jószívű Dörzsy megsajnálta a beteg embert, s megkente a beteg testét jóféle otthoni bankó-írről. Hát. uramfia, az öreg diszpécser abban a minu- tumban gyönyörű fiatal Dohánygyárrá változott.

— Szerencséd, hogy időnként Symphonia cigarettát szívsz! — dörögte a Dohánygyár, s hálából adott Dörzsynek nem is egy, de két doboz és három és fél darab Heves megyei Napokat.

Örömmel vitte Dörzsy a cigit az igazgatónak,

Az annyira meglepődött és meghatódott ezen az emberfe-, letti tetten, hogy örömében á másik két próbát elengedte.

— Legszebb titkárnőm és fele kiskirályságom a tied, édes fiam — ölelte meg Dörzsyt.

Így lett aztán Dörzsyből Főosztályvezető-herceg, a Kiss- Egérből meg rögtön utána Ki- rendeltségvezető-őrgróf.

Bizony gyerekek, mert az igazság és a jóság mindig győz a csalárd, gonoszság ellen.

(rózsa)

éberség, a közös vagyon nyitott szemmel való vigyázass sohasem árt.

Ennek a mondanivalónak egyértelmű kihangsúlyozását tűzte ki célul maga élé a rendező Fekete Alajos, a Gárdonyi Géza Színház művésze i&> Ennek köszönhető az is, hogy Pettyes egyébként buktatókkal teli alakja, amely sok lehetőséget ad nemcsak aköny- nyebb felfogásra, hanem a ri- pacskodásra, nem harsány bohóckodó. Tele van ugyan emberi hibákkal, de megfelelő segítséggel állandóan és egyenesen megy előre az igaz emberré válás útján, — ez® hangsúlyozta az előadáson h Pettyest játszó Bárány Edéi' Erről különösen a "második felvonásban tett tanúbizonyságot Annussal és Fótival való jelenetében, amikor véglegesen úgy érezte mindenki, hogy Pettyes az előadás legjobb alakításának nevezhető.

Bárány Edéhez hasonlóan tudásuk, tehetségük legjavát adták a többi szereplők is. Közöttük is elsősorban az idős Kálló Zsiga bácsit alakító Hanus Lászlót illeti dicséret, Amit hibájául róhatunk fel, az csupán a rendezésen múlott: túlzottan sok volt az első felvonásban a hadnaggyal való jelenetben az elindulás, majd visszatérés. Hanus László után rangsorban Istók Anna megszemélyesítője, Hanus Klára következik. Jó, élettel teli módon ábrázolta a nagygazda lányát. Ugyancsak a dicséret, szavával lehet megemlékezni' a Fótit játszó Veres Imréről, aki különösen a második felvonás elején Annussal való jelenetében élt igazán a színpadon, valamint Hollós hadnagy alakítójáról, Fodor Jánosról is, akinek ha szövegtudása nagyobb, még egyenletesebb lett volna teljesítménye.

A raj kommunista agitáto rát, Papp honvédet, Kovács Iván játszotta nemcsak átéléssel, hanem a katonatársai iránt érzett mélységes szeretettel is. Teljesítményben vele egyenrangú társként lehet em- )■ Itteni Kálló Erzsit, a gyümölcsöskert vezetőjét, aki őszinte érzésekkel formálta meg a tsz kertjét féltő egyszerű, de épp a közös vagyonért mindenre képes parasztlányt.

Kedves élményt nyújtott az öreg parasztasszonyt játszó Ittes Lászlóné is, éppen úgy:, mint a darab többi epizód-szereplője.

Összegezve,, még csupán any - nyit a Szövetkezeti Tanács színjátszóinak bemutatójáról: több ilyen vállalkozást, előadást várunk a jóképességű, tehetséges, lelkiismeretes felkészülésről ezúttal is tanúbizonyságot tevő együttestől,

— S« ’