Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

1 »EP6 J9ÍO 1939. május 9., szombat Népi kultúránk egy részének megmentéséről van szó ! Egy falu népművészeti gyűjteményéről Nem könnyű dolog pedagó­gusnak lenni, különösen nem akkor, ha a pedagógus nem csupán a tantervi anyagot végzi el, hanem más egyéb iskolán kívüli dolgokkal is foglalkozik. E tekintetben kü­lönösen a falusi, tanyai peda­gógusok tesznek ki magukért és nem egy közülük olyan feladatokat old meg, amely szinte felbecsülhetetlen érté­kű a közösség szempontjából is. Ha valaki Szilvásváradot emlegette előttem, az igazat megvallva sohasem a falura, magára Szilvásváradra gon­doltam, hanem a festőién szép Szalajka-völgyre, a pisztrán- gos tóra, a vízesésekre, a fel­hőkbe nyúló hatalmas bükki hegyekre, ahol annyi, de annyi ember — közöttük sok külföldi is — megfordult már és pihente ki fáradalma­it. Szalajka-völgy, BüKk-fenn- sík, kristálytiszta vizű. csobo­gó hegyipatakok, a természet igazi paradicsoma ez a táj, kicsit távol a falutól, amely lényegében semmivel sem kü­lönbözik más bükkvidéki köz­ségtől. A ' szilvásvárad! iskolában éppen tízperces szünet van; Gyermekzsivaj, kacagás, tar­karuhás kislányok vidám já­tékától hangos a környék. Itt találkoztam a gyerekek között Gál Gyula nevelővel, aki magyar—történelem szakos tanár és aki egyik iskolán kí­vüli fő feladatának tekinti létrehozni a környék, de első­sorban Szilvásvárad népmű­vészeti gyűjteményét. Gál Gyula otthonában Egyik szobámat rendeztem be „múzeumnak", — mondja mosolyogva a házigazda és máris nyitja az «tót, ahol sok-sok szép érdekes látvány lepi meg a vendéget. — Itt vannak a tányérok — ma­gyarázza. Az írásos emlékek szerint 1810-ben csei’épedény- gyár működött a faluban •- magyarázza vendéglátóm. Bi­zonyos Mindek János volt a tulajdonos és nagyon szép cserépedények, tányérok, kor­sók kerültek ki a kemencéi­ből. Sajnos ma már csak irt­ott akad ezekből a színes, va­lódi népi motívumokkal díszí­tett edényekből, sok házat, padlást, több falut kellett be­járnom, amíg ráakadtam ezek nyomára. A másik sarokban régi fa­faragások. pásztorbicskáv d kimunkált edények láthatók. Kanál, favilla, cifra sótartó, tolltartószerű borotvatartó, amely olyan fortéllyal van ki­faragva, összeállítva, hogy em­ber legyen a talpán, aki fél­órán belül kinyitja. Igazi ör­döglakat, az 1800-as évek kö­zepe tájáról. — Itt egy csikóbőr kulacs, valami nyolcvan esztendős le­het — mutatja Gál Gyula, aztán sorra vesszük a szőtte­seket, hímzéseket is, a régi surcokat, katrincákat, amelye­ken igazi bükki motívumok, piros szállal kivarrt „szarvas- minták" láthatók. Igen értékes a pénzgyűjte­mény is, amit történelem órán már annyiszor megnéztek a tanár bácsi tanítványai. Ott található az asztalkán Szilvásvárad monográfiája is, amelyet alapos munkával ál­lított össze Gál Gyula, az is­kola igazgatójának, Siller Istvánnak és Kengyel Zoltán rajztanárnak közre­működésével. A monográfia igen sok érdekes dologról be­szél, többek között ismerteti a falu múltját, eredetét, népmű­vészetét, dalait és tájszavait is. Íme néhány érdekesebb táj­sző Szilvásvárad és környéké­ről: fejel = kispárna mejedző — mellény katrinca — kötény jód — hátha , kocik = tűzhely A tájszavak mellett értékes gyűjtemény található a kis „múzeumban’’ népmesékből, balladákból, eredeti népdalok­ból is, amelyek néhány esz­tendő múlva talán feledésbe merültek volna, de így cso­korba gyűjtve beszédes bizo­nyítékai maradnak a múltnak. Néhány sző az anyagok összegyűjtéséről Gál Gyula szerény ember. Nem dicsekszik munkájával, kevesen is tudnak eddig' még gyűjteményéről, pedig a gyűj­tés, a régi tái-gyaií ösázesze- dése nem könnyű dolog. — Eddig háromezer forintom­ba került, — mondja — hi­szen a tárgyakat meg kell vá­sárolni. Előfordul olyan eset is, hogy a tulajdonos, akinél mondjuk egy régi tányér van, odaadja ugyan, de cserébe másikat, újat kér. A színes kancsók, üvegek darabja 80— 100 forintba került, — de mindjárt hozzá is teszi: — Megérte! A jövő terveiről — Szilvásvárad előtt nagy jövő áll — mondja —, hiszen évente csupán a falusi házak­nál 1000—1200 fizetővendég üdül, ezenkívül kétezer gyer­mek, akik különböző táboro­zások során Látogatják meg Szilvásváradot, a Szalajka- völgyet. A községben levő SZOT-üdülőben kéthetenként 80 beutalt üdülő pihen, nem beszélve arról, hogy egyre több külföldi vadász keresi fel Szilvásváradot, illetve a környékbeli erdőségeitől. Mindez a ma már igen ko­moly és nagy idegenforgalom kötelez bennünket. Kötelez ar­ra, hogy falunk képét is meg­változtassuk, csinosítsuK ut­cáinkat, nagyobb rendet, tisz­taságot követeljünk meg saját házunk táján és így remélhet­jük majd azt, hogy a felsőbb szervek eleget tesznek kéré­sünknek és Szilvásváradot hi- yatalosan is „üdülő községgé" nyilvánítják. Ez a kis gyűjte­mény arra is hivatott, hogy a nálunk megforduló idegenéit, közöttük természetesen a kül­földi vendégek is megismer­jék falunk népének múltját, .kultúráját,' művészetét. Ma­gam és az egész nevelőtestület a népművészet legszebb virá­gaiból szeretnénk kötni olyan csokrot, amely méltó lenne a lassan már Európa-szerte hí rés kirándulóhely hírnevéhez Mindehhez még annyit: Gál Gyula gyűjteménye minden fi­gyelmet megérdemel azok részé­ről, akik neki és a szilvásvá- radi nevelőtestületnek lelkes munkájukban segíteni tudnak, hiszen népi kultúránk egy da­rabkájának megteremtéséről van szó. Szalay István Beszélgetés a bizalmival Közepes termetű, középkorú ember. A testsúlya biztos meg­haladja kilóban azt a mérté­ket, amit a centiméter a ma­gasságának mérésekor az egy méteren felül mutat. Feszül rajta a ruha, deréktájon külö­nösen. A nyaka vastagságáról ítélve alföldi ember lehet. Hú­sos arcának komolyságában van valami fegyelmező vonás, onnan eredhet, hogy hivatásos katona is volt. Apró szeme azonban barátságos és ellensú­lyozza a vonások szigorúságát. Ez az ember Aradi Ferenc ta­nuló-oktató, szakszervezeti bi­zalmi az Autóipari Forgácsoló- gyárban. Most újra megválasztották. — Hányadjára történt? — Három éve, hogy először megválasztottak — beszél ki­mért lassúsággal. — Nem sok­kal azután, hogy ide kerültem. Azóta mindig újra, meg újra megválasztanak. Az emberek változnak közben, én maradok. A mostani 22 emberem közt már alig van, aki kezdettől fogva hozzám tartozott. Bá­nyai János, a marós. igen. ez régi ember... A többiek fia­talok. — Sok intéznivalóval jár a megbízatás? — Az' embereknek mindig akad ügyes-bajos dolguk. Há­zasodnak, építkeznek, ahogy 'az már általában előfordul. Kölcsönt kérnek az induláshoz. Javasolni kell, eljárni benne, hogy sikerüljön. Ha érkezik néhány vagon szén, ott kell lenni az elosztásnál. Tudja, én vagyok a bizalmi, s a szerve­zett munkás az olyan, hogv számít rám. és nem lehet cser­benhagyni. — Javasol, — ez végered­ményben döntést jelent. Minek alapján dönt? •— Az embereket ismerni kell, A kölcsönt nem én adom, hanem az állam. Az embert viszont igazán én ismerhetem, hiszen hozzám van beosztva. Látni kell, hogy van-e elég biztosíték benne. Nem vándo­rol-e, nem szélhámoskodik-e szerte az országban. Egyszóval, hogy nem csapja-e be az álla­mot. De meg azt is, hogy meg- érdemli-e. Volt itt például egy doktor, aki eliszogatott egyik­másik munkással és mikor másnap a munkás elment hoz­zá, hogy írja ki táppénzre, be­teg volt, nem volt, az orvos kiírta. Strandolt az illető egy hétig is. makkegészségesen. Ezt ugye nem javasolhatom, hogy üdülni menjen az ország pénzén. A becsületes munkás, az igen. Csak szóljon, hogy mikor akar menni és mindent megteszek, hogy sikerüljön is neki. — Előfordult már, hogy kértek valamit és nem javasol­ta? — Ritkán. Mert a munkások túlnyomó többsége nem ezt ér­demli. Persze előfordult, hogy jött hozzám valaki OMB-köl- csönért. Mondom neki, hogy nem szakszervezeti tag, nem megy a dolog. Erre az illető azonnal kijelentette, hogy be­lép a szakszervezetbe. Előbb kellett volna. Akkor nem ja­vasoltam volna a kölcsönt. — Egyének sorsát intézte már? Előfordult, hogy mint bi­zalmi erkölcsi vonatkozású kérdésben járt el? — Értem mire gondol. Tu­dok példát is mondani. Az egyik tanulógyerekkel történt, itt a gyárban. Beleszeretett a gyerek egy lányba, s elhagyta miatta a szülői házat. Csavar­góit. a pályaudvaron aludt, észrevettük, hogy baj van ve­le, ' s elhelyeztük az ipari- tanuló-otthonba. A gyerek el akart költözni az otthonból, nem találta helyét. Behívtam a szüleit, beszéltem velük, majd a fiút is elővettem. Addig- addig, mig végül is sikerült visszatéríteni családi otthoná­ba. Ma már nincs vele semmi baj. rendesen viselkedik. — Jönnek a munkások a szakszervezeti bizalmihoz? Ér­zi az őszinteségüket, a bizal­mukat? — Nem panaszkodhatom. Legtöbbet persze anyagi ügyekben járok. Ilyesmiket in­tézek: Szabó Benedek — a gyár egyik munkása — 900 fo­rint fizetést kapott. Kevés. Megnéztem a dolgot, kiderült, hogy nem számoltak el néhány utalványát. Később megvizs­gálták, kapott még vagy 500 forintot. Nézze, a bizalomról, meg az őszinteségről, elég ta­lán ha annyit mondok: gépla­katos vagyok. 1934-ben kezd­tem a szakmát. Én is munkás vagyok, és akik hozzám jön­nek, azok is munkások... Kiss János Ősszel kezdenek, de már most is van közös vetés Pélyen három termelőszö­vetkezet, a Dózsa, Petőfi és a Béke alakult meg úgy a ta­vaszon, hogy a közös munkát csak ősszel kezdik. De erre a közös munkára már most fel­készülnek, társadalmi munká­ban vetették él a három szö­vetkezetben a pillangósokat, hogy őszre már meg legyen a közös állatállomány takarmá­nya. A Petőfi Tsz tagsága 80, a Békéé 75, a Dózsáé 60 hold takarmányt vetett közösen. Zsákai Zoltán vfo-titkár Hruscsov nyilatkozata a szovjet—finn viszonyról lin szabadságának és biztonsá­gának” szavatolása. Herter kijelentette, hogy a nyugati hatalmak „kemény politikát" követnek majd Genfben berlini jogaikat és kötelezettségeiket illetően, de — mint mondotta — ez nem jelenti azt, hogy a nyugati ha­talmak ne kívánnának jóaka- ratúlag tárgyalni. Az amerikai külügyminisz­ter kijelentette: megegyezésre törekedve, legalábbis csekély előrehaladást szeretnénk el­érni; szilárdan szembeszállunk bármilyen nyomással; szeret­nénk kifürkészni a Szovjet­unió szándékait, hogy jobban megérthessük álláspontját, olyan megegyezéseket szeret­nénk elérni, amelyek valóban „érnek is valamit”; törekedni kívánunk a nemzetközi fe­szültség csökkentésére. Az elnökkel együtt remé­lem — folytatta Herter —, ffl genfi értekezlet úgy fejlődik majd, hogy csúcsértekezlethez vezet. Herter csütörtöki beszédének nyugati visszhangja WASHINGTON (MTI): Christian Herter amerikai külügyminiszter csütörtökön este az amerikai televízióban beszédet mondott a küszöbön- álló genfi külügyminiszteri ér­tekezletről. Herter hangsú­lyozta, a nyugati hatalmak „egységes álláspontot” képvi­selnek majd a genfi értekezle­ten. Véleménye szerint ez az álláspont lehetővé teszi, hogy igazságosan megoldják a Né­metországgal kapcsolatos kér­déseket, beleértve a békeszer­ződést és a berlini kérdést, va­lamint az európai biztonsági rendszer megteremtését. A nyugati hatalmak politi­kájának alapját Herter szavai szerint a következő elvek ké­pezik: Az „egységes és sza­bad” Németország megterem­tése, biztonsági rendszer léte­sítése a fegyverkezés ellenőr­zésének alapján, s amíg mind­ez nem valósulhat meg, „Ber­Idő járásjelentés Várható időjárás szombat estig: Kevés felhő, valószínűleg eső nél­kül. Mérsékelt délkeleti-déli szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7—10. legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: Felhősebb idő, helyenként záporesőveL (BITI) WASHINGTON (Reuter): A Reuter washingtoni tudósítója szerint a diplomaták és meg­figyelők Herter amerikai kül­ügyminiszter csütörtöki beszé­dét a Genfben kezdődő kül­ügyminiszteri értekezlet reális értékelésének minősítik. Ezek­nek a köröknek az a vélemé­nyük, hogy Herter gondosan ügyelt beszédének egyensúlyá­ra, ugyanis a Németország egyesítésével kapcsolatos nyu­gatnémet álláspontot éppúgy figyelembe vette, mint Angliá­nak azt a törekvését, hogy a Nyugat tanúsítson rugalmassá. got a küszöbönálló tárgyalá­sokon. Hertemek abból a megjegy­zéséből. hogy Németország egyesítésének „fokozatosan megvalósuló folyamatnak kell lennie...” — arra lehet követ­keztetni, hogy az amerikai külügyminiszter nyilván csak a távoli jövőben tartja lehető­nek e probléma megoldását — fűzi hozzá a Reuter tudósítója. A Nyugatnak az amerikai külügyminiszter által pontok­ba foglalt törekvéseiről diplo­máciai körökben megjegyez­ték, hogy ezek a törekvések egyezni látszanak a Macmillan által az elmúlt hónapokban részletesen' kifejtett elvekkel. aura Hz amerikai külügyminiszter televíziós beszéde val és finn politikájával szemben, olyan rágalmakat terjesztenek, hogy a Szovjet­unió beavatkozik az ország belügyeibe. Támadásaik cél­táblájául azokat az államfér­fiakat és politikusokat és azo­kat a nártokat választották ki amelyeknek meggyőződésük hogy Finnország függetlensé­gét, nemzeti érdekeit a Szov­jetunióval való normális barát; kapcsolatok fenntartása bizto­síthatja a legjobban. — Reméljük, a finn közvéle­mény megfelelően értékeli a jobboldali körök arra irányuló kísérleteit, hogy megváltoztas­sák Finnországnak a Szovjet­unió iránti barátságos külpoli­tikai irányvonalát. A szovjet dolgozók minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a Szovjetunió és Finnország barátsága és együttműködése továbbra is t'ejlődjék. és erő­södjék. (MTI) tett a Föld körül t mesterséges hold hold. Háromszázötvennyolc napja halad pályáján és ez alatt az idő alatt 228,2 millió kilométert tett meg. A harmadik szovjet mester­séges holdon mindmáig mű­ködnek a napelemek és a ké­miai áramforrások. Ily módon lehetséges a rádiótechnikái megfigyelés azokban az idő­szakokban is, amikor nem vi­lágítja meg a Nap, amikor a Föld árnyékában van. A szputnyik rádiójáról mintegy 92 és fél ezer rádió- iránymérő közlés érkezett. Az optikai észleletek száma bel­földön megközelíti a tizen­egyezret, külföldön pedig a négyezret. (MTI) ioR gazdaságpolitikájáról Utikájával foglalkozva han­goztatta, hogy gazdasági fejlő­dését gyorsítva, „elhárítsa a kommunista kihívást és pél­dául szolgáljon az elmaradott országok számára”. A külügyminiszterhelyettes bírálta az amerikai gazdasági fejlődés ütemét, majd javasol­ta. hogy az Egyesült Államok játsszék vezető szerepet a nemzetközi kereskedelem kor­látozásainak csökkentésében. A szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok kérdéséről szólva, kijelentette: „Az Egyesült Ál­lamok örömmel fogadná a bé­kés, kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztését u Szovjetunióval.” (MTI) A szovjet—finn jószomszédi kapcsolatokat nem nézik jó­szemmel bizonyos imperialista körök, amelyek nem adták fel azt a tervet, hogy a múlthoz hasonlóan agresszív céljaikra használják fel ezt az országot. A. finn;—szovjet jóviszony finn­országi ellenzői e körök érde­keit szolgálják. Nem véletlen az sem, hogy éppen Tanner és elvbarátai lépnek fel az érde­kek szószólóiként. Közismert tény, hogy a tanneristák és szövetségeseik az imperialista hatalmak érdekében már nem egyszer a nemzeti katasztrófa szélére sodorták Finnországot. — A szovjet—finn barátság ellenzői természetesen ma nem mernek nyíltan fellépni azzal a kívánságukkal, hogy Finn­ország csatlakozzék a szovjet­ellenes katonai csoportosulá­sokhoz. Kerülő úton próbál­koznak. bizalmatlanságot igye­keznek kelteni a Szovjetunió­Ötezer fordulatot a harmadik s*ovje MOSZKVA (TASZSZ): 1959. május nyolcadikén, moszkvai idő szerint egy óra ötvennégy perckor befejezte ötezredik fordulatát a Föld körül a har­madik szovjet mesterséges f. a bonni net tárgyalásokról hangnemben beszélt. Ázt bi­zonygatta. hogy a Szovjetunió .politikai támadást” intéz a Német Szövetségi Köztársaság ellen. Adenauer felé fordulva, kijelentette: „Nekünk az a kö­telességünk. hogy az öríök ol­dalára álljunk.” Dillon az Egyesült Állam NEW YORK (Reuter): Doug­las Dillon, amerikai külügymi­niszterhelyettes, csütörtökön a külföldi sajtóklubban az Egyesült Államok gazdaságpo­ak állásfoglalása ittélés mellett kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. A jelentés elítéli a nukleá­ris fegyverkezést és a kísér­leti robbantásokat. A békés együttélésről megállapítja, hogy a kommunizmus „az utóbbi évtizedben lenyűgöző előrehaladást tett, bármilyen mércével is mérjük”. MOSZKVA (TASZSZ): A Finn Szociáldemokrata Párt egyes jobboldali politikusai, el­sősorban Tanner, Leskinen, Pitsinki és Lindblum, az utóbbi időkben beszédeket mondtak, amelyek sötét szí­nekkel festik Finnország bél­és külpolitikai helyzetét és ar­ra céloznak, hogy ennek fő oka Finnországnak a Szovjet­unióhoz fűződő jelenlegi kap­csolata. A Pravda tudósítója kérdés­sel fordult Hruscsovhoz. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökéhez, hogyan ér­tékeli a Finn Szociáldemokra­ta Párt jobboldali politikusai­nak nemrég elhangzott kije­lentéseit. Hruscsov a kérdésre így vá­laszolt: — Tanner, Leskinen, Pitsin­ki és a többi jobboldali finn szociáldemokrata politikus megnyilatkozásai nem keltenek meglepetést a szovjet dolgo­zókban. Nem ez az első eset. hogy be akarják feketíteni a Szovjetunió Finnországgal kapcsolatos politikáját. Ez a rosszindulatú magatartás a szovjet—finn kapcsolatok meg­rontására irányuló törekvésből fakad. A TASZSí fra neia—itv uga ínét BONN (TASZSZ): Bonni po­litikai megfigyelők véleménye szerint Adenauer és Debré tárgyalásait a Párizs—Bonn- tengely demonstrálásának szánták, hogy nyomást gyako­roljanak a többi nyugati hata­lomra, különösképpen pedig Angliára. A francia—nyugatnémet tár­gyalások, szellemét tükrözte Adenauer és Debré beszéde a bonni búcsú vacsorán. Mint a DP A közleményéből kitűnik. Adenauer a két kormány „né­zeteinek azonosságát” hangsú­lyozta. Debré ugyanebben a Skócia egyházán a békés egyii LONDON (MTI): Skócia egy­házának „egyház és nemzet” elnevezésű bizottsága jelentést készített a nemzetközi helyzet­ről az egyház Edinburgban tartandó nagygyűlése számára. A jelentés hangoztatja, hogy békésen együtt kell élni a Szovjetunióval, s a nemzetközi

Next

/
Thumbnails
Contents