Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-08 / 106. szám

sefcjsau

1959. május 8, péntek

—

Egy falusi kultúrházban

Szóltunk már, vitatkoz- ^ tunk már a kultúrfor- radalomról. A vita keretében jó statisztikusokhoz ülőén — a népi demokrácia valahogy statisztikusokká is neveli egy kicsit az embereket — számokkal, adatokkal bizonyítottunk és meggyőzettünk: im valóban kultúrforradalom zajlott le hazánkban. Mégis úgy van az ember vele, hogy jól is esik újra és újra meggyő- zetnie magát a szép igazságról, hogy ezt a szép igazságot jólesik mindig és újra felfedezni.

... és újra meggyőzettem. Egy kis faluban, a siroki vár tövében, egy nem nagy, de szép kultúrházban. Már a kultúrház, már a kultúrházat körülfogó modern lakótelep is lelkesítő érv volt számomra, hisz jártam erre még .1948- ban, amikor a mostani —sajnos — még meglevő néhány helyett egész falusor húzódott a barlanglakásokból, amikor a falu közepén tökrészeg emberek 'kugliztak a kocsma udvarán, gajdolva, vitázva, majd késre menve. Pedig már 1948, nem 1938 volt!

Akkoriban könyvet alig olvastak itt, újság csak mutatóba járt, rádió néhány házban volt csak és a színház majdhogynem ugyanazt a fogalmat jelentette ebben az akkor elhagyatott kis községben, mint a cirkusz, abból is persze a a legrosszabb fajta, vándortársulat. A vizenyős réten, ott ahol annak idején öklörn- nyi gyerekek, kinőtt nadrágos suhancok rugdosták a labdát, amely csak rongyból volt, most zsúfolásig megtelt kultúrház áll a lakótelep közepén. A kultúrház színpadán francia vígjáték megy, a „Váljunk el", az egri Gárdonyi Színház előadásában. Francia darab, franciás könnyedség, franciás szellem, — ahogy mondani szokás: kifinomult ízlés kell ezernyi csillagszóró poénja megértéséhez.;.

j?n nem tudom, hogy a --' tájolás fáradalmai közben gondólnak-e arra a színház művészei, hogy missziót végeznek, hogy ha valahol, hát .ezekben az egykor isten- hátamögötü községekben há- lásabb és jobban nevelhető közönséget, formálhatóbb lelkeket találnak, mint akár a városokban is. Mert ez a közönség, amely ha minden árnyalatát még nem is, de „vette” ezt a franciás darabor, tapsolt, szórakozott, lelkesedett, mert ez a közönség most és még mindig kiéhezett a kultúrára: és az éhes ember nagyon hálás tud lenni, annak, ki. ennivalót nyújt felé.

Figyeltem a közönséget, figyeltem az arcokat. Fejkendős parasztasszonyók, üzemi munkások, pelyhedző állú fiatalok, komótos öregek ültek valóban csillogó szemmel, teHány diákban vetődik fel a kérdés ezekben a napokban: milyen pályát válasz-> szanak, hol folytassák tovább életük útját?

„Mi búcsúzunk és elmegyünk, A mi időnk lejárt,

Itt hagyjuk kedves iskolánk, Indulunk messze már”.

Igen, búcsúznak az iskolától, a kedves tanároktól, diákpajtásoktól. A most érettségitő diákok életük első állomásához érnek, ahonnan elindulva, folytatják majd az iskolában elkezdett életútjukat.

Néhány most érettségiző diákot kerestünk fel az egri Vörös Csillag Kollégiumban, hogy megtudjuk, milyen pályát választanak a vizsgák után. Valamennyien Dobósok.

kimtetüket a színpadra függesztve, ültek izgatottan a kultúrház nézőterén. Siker volt? Kétségtelen! De bármilyen furcsán is hangziü, most itt nem a siker ténye a lényeges, hisz mondjuk meg őszintén, ma még sajnos egy bárgyú hakni-brigád műsorának is sikere volna, mint ahogy az éhes ember a savanyú ciberét is megeszi, ha nem kap mást. A lényeg: hogy ennek a darabnak volt sikere, hogy az „Ilyen nagy szerelem"-neK volt itt és másutt sikere, hogy a Szélviharnak volt és még számos más művészi alkotásnak, művészi interpretálásnak volt, van és lesz sikere..; Mert ez a lényeg!

Egerben is bemutatták az „Őfelsége kapitánya" című színes kalandfilmet. A filmet táblás házak mellett vetítették, pedig a film naív volt, szinte már gyerekes ötletekkel zsúfolt. Most ebből azt a következtetést levonni, hogy ez kell a közönségnek, ez a naivitás, ez a tartalmatlanság határát súroló tömeggyilkosságokat felsorakoztató bóvli, — az enyhén szólva is ostobaság lenne. A közönség, a mi közönségünk városon és falun egyaránt kiéhezett a kultúrára, a kultúra minden műfajára, így a romantikus, vidám, kalandtörténetekre is. „Eszik, nem eszik, nem kap mást”, mint m Őfelsége kapitányát. Megette!

S ha most összehasonlítom

— mert az ember akarva, nem akarva összehasonlít dolgokat

— a sziporkázóan szellemes Sardóu vígjátékot, egy kis színház fáradságos produkciójában a monstre kalandfilmmel, amelyben, s amelyhez semmi se volt drága: azt a bizonyos zászlót a kis színház művészei előtt kell nagyon mélyen meghajtanom, mert „tápláló ételt", igaz szellemi étket visznek magukkal a legeldugottabb faluba is.

A teátristák, a művészet igaz és őszinte szerelmesei, tolmácsolói mindig kedvesek voltak a nép előtt. Most is azok! Mert a népet egy ideig be lehet csapni, félre lehet vezetni a szellem bóvli árujával is; de csak egy ideig! x

A színház tájonjáró vala- mennyi művészét elismerés illeti a Váljunk el előadásaiért. Külön elismerés jár Lenkey Editnek, aki Győrien és Forgács Kálmánnak, aki Des Prunelles szerepébe ugrott be, Fogarassy Mária vendégművésznő, s a megbetegedett Pusztai Péter helyett.

Gyurkő Géza

„Drótozni, fótozm, drótostót! Van-e foltozni való?” Ugye, ismerősek ezek a szavak, és e hangok után elénk tűnik a drótostót, bottal a kezében, fauról falura vándorolva, hátán a faládával, benne a csillogó fehér lemez. S ha egy- egy háznál lyukas lábast, fazekat nyújtanak át neki, ha „van toldozni, toldozni való”, akkor fakalapácsával csörömpölve reperálja a főzőedényt a kíváncsi gyermekek gyűrűjében.

Bennem is így élt most azonban tágult a kép. Szerdán délután ugyanis, Egerben, a Széchenyi utcán találkoztam egy drótostóttal. Ez a találkozás azonban nagyon rövid volt. Drapp mopedjén száguldva, hátán a faládával, benne a csillogó fehér lemezzel, pillanatokon belül eltűnt a szem elől.

Hiába: ha a fejlődés egyre szűkíti is ezt a mind ritkább szakmát, a szakma hódolói igyekeznek versenyben maradni, — akár mopedet igénybe véve is.

★

Elhangzik a kérdés, es az osztályfoglalkozáson részvevők hallgatnak. Felhangzik a biztatás is: tessék, elvtávsak, ki kezdi el? A válasz ismét hallgatás. A kérdés mellé apró rajzolt figurák kerülnek, a

hallgatok jegyzetein madarak, halak és ki tudná még milyen figurák jelennek meg és a szemek, amelyek oly annyiszor és milyen nehéz helyzetekben bátran •szembenéztek, most lesütve kutatnak a tarkálló, fehér papírlapokon.

Mit tegyenek? Bizony nehéz helyzetben van a tanuló, h/i nem készült, nemcsak amikor még kisdiák, hanem ha már meglett férfi is.

Mert ilyenkor nincs gyermek és nijies felnőtt: csak a kötelességét elmulasztó ember van.

★

Két fiatal ül egymássá!’ szemben: fiú és lány, menyasszony és vőlegény. Szemük egymásba mélyed, a másikon kívül tudomást sem vesznek az életről, körülöttük megállt a világ forgása. Ha a fiú megmozdul, hogy rágyújtson, a lány szerelmes simogatással adja tudtára jelenlétét. Hiába, nagy a szerelem.

S megjelenik előttem egy. m^sik kép. Elmúlt öt; év és a két boldog szerelmes, dühösen acsarkodik egymásra, edények röpködnek, a férfi maga varr ja fel inggombját, stoppolja zokniját,

Vagy nem muszáj ennek így történnie? i

(P—p.)

1959, május 8, péntek:

Nemzetközi vöröskeresztes nap.

1945. A Német Demokratikus Köztársaság felszabadulási ünnepe.

1921-ben alakult meg Románia Kommunista Pártja.

1794-ben halt meg A. L. Lavoisier francia tudós, a modem vegytan megalapítója.

1909-ben halt meg G. Meredith angol író és költő.

V Névnap O

Ne feledjük, szombaton: GERGELY

íiiazli

— AZ ÖTÉVES TÄVLATI terv során Kápolna községben parkosítják a 48-as emlékmű környékét. E munkálatokra 30 ezer forintot terveztek. A munkák jelentős részét a lakosság társadalmi munkában végzi.- AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban az első negyedévben újítási díj címén 10 677 forintot osztottak ki az újítóknak.

— VERPELÉTEN tartottak ülést tegnap az egri járás termelőszövetkezeteinek vezetői, hogy megbeszéljék a mezőgazdasági termelőszövetkezetek új alapszabálytervezetét, és a soronkövet- kezó feladatokat.- A PARÁDFÜRDÖI turistaházban a napsütéses májusi időben megérkeztek az első nagyobb csoportok. A debreceni Orvostudomány Egyetemről és Budapestről érkeztek húszas-harmincas csoportok.

— HATEZERNYOLCSZÄZ katasztrális holdon végeztek felültetést megyénk termelő■ szövetkezetei lucernából, vöt röshVréből, baltacímből, som- kóróbcl és egyéb takarmányfélékből. A felülvetett terület a kalászosok összterületének 45 százalékát teszi ki.- A GYÖNGYÖSI Váltó- és Kitérőgyárba új Siemens sínhegesztő gép érkezett, amelyet már üzembe is állítottak. Az új gép segítségével a hosszúsín-hegesztés megduplázódott, mert eddig csak egy hasonló gép dolgozott a gyárban.

műsora

Egerben este !„ 8 őrekor.

NEM VAGYUNK ANGYALOK (Bérletszünetj

Matranovákom este 8 órakor: VÁGJUNK EL

Május 15-én mutatja be a színház Peter Be jach: A lehetetlen nő című háromszereplős zenés vígjátékát, s Kovács Mária, Fontos Magda, Varga Gyula és Horváth Árpád a rendező, mától kezdve végre a ' színház színpadán tudnak próbálni. Eddig ugyanis a legkülönbözőbb helyeken, a városi művelődési otthonban, a zeneiskolában, a szakszervezeti székház különböző termeiben folyt a készülődés.

A lehetetlen nő előadása minden bizonnyal felkelti az egri közönség érdeklődését, hiszen különleges helyzetben, egy hegyvidéki menedékházban, először két, majd három ember 24 óra alatt lezajló ismerkedéséről, szerelmi és elvi összeütközéséről szól. A bemutatóra egyébként a színház műszaki gárdája is erősen készül.

A színpadon egyelőre még csak jelzések mutatják a díszletek helyét, Strauss: Cigánybárójának gyönyörű ‘dallamai azonban már betöltik az üres páholysorokat, a folyosókat, öltözőket. Vitéz Tibor, a rendező, az utolsó széksorban ül és csendben figyel Még sok helyen van igazítani való, még sokat kell dolgozni, amíg az előadás teljesen megérik a bemutatásra.

A színház államosítása óta

— s ez a másik nevezetesség

— . ez az első nagyobb zenei vállalkozás, amire a Gárdonyi Géza Színház művészgárdája elhatározta magát. Mi hát a rendező feladata?

— Strauss így határozta meg a Cigánybárót: Comische Oper —- mondia Vité^ Tibor.

— s valóban közelebb áll a vígopera műfajához, mint az

operetthez. A rendezőnek tehát elsőrendű kötelessége, az, hogv a játékot, a játék színvonalát felemelje Strauss muzsikájához, klasszikus zenéjéhez, az adott lehetőségek között.

Törekvésünket remélhető-. leg siker koronázza, annál is inkább, mert munkánkban olyan segítőre találtam, mint Gyuricza Ottó, aki három nagy klasszikus táncot tanított be a csupa külső emberből ál-, ló tánckarral. A méretekre egyébként iellemző, hogy szí- njelőadások alkalmával az egri színpadon eddig még sohasem volt 66 ember, s most több jelenetben előfordul ez a szám.

XXX

Kolozsvári Nemzeti Színház, Szegedi Nernzei Színház, Kecskemét, Budapest, az ösz- szes klasszikus operett főszerepe — kivéve éppen a Cigánybárót — ez Bajtai Gabriella, a Strauss bemutatóra Egerbe szerződött primadonna rövid „életútja”.

— Egerben még sohasem jártam — mondja, — s annál nagyobb örömmel tölt elv hogy ilyen kedves, szép a város. Már megnéztem majd minden műemléket, megismerkedtem a nevezetességekkel, ezután tehát a közönségnek kell bemutatkoznom. A Cigánybáróban Szaffit játszom. - Kedves, szép szerep, s annál is izgalmasabb, mert ebben a szerepkörben először egy eddig ismeretlen helyen lépek szííl- padra. A kollégák segítsége, áldozaftcész támogatókészsége azonban minden bizonnyal átsegít a bemutatkozás nehézségein, s remélem, hogy az egri közönség nem csalódik bennem. — ger.

Moziműsor

EGEI VÖRÖS CSILLAG Alvajáró Bonifác'

EGRI BRÓDY

Papa, mama, ő meg én

Gyöngyösi szabadság Botcsinálta sofőr GYÖNGYÖSI PUSKIN Per a város ellen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Apák iskolája

HATVANI KOSSUTH , lfl-as év HEVES

Csendes Doli' tlE. ’Ä)' PÉTERVASARA'

Nincs előadás FÜZESABONY

Nincs előadás

Másodízben nyílik meg a pécsi Nyári Szabadegyetem

Kiből mi lesz?

Pályuvülnsztás előtt a most érettségizőit

SZARVAS LÁSZLÓ |

Felnémetről került az egri . gimnáziumba. Szülíai egyszerű emberek,, apja kovács, édesanyja pedig otthon vezeti a háztartást. Egyetlen fiú a családban és a szülei úgy döntöttek, hogy iskoláztatják. Laci nem is , hozott szégyent szüleire, mert mióta isko’ába jár, minden évben kitűnő eredménynyel végzett. A szőke hajú diák kicsit gondolkodik, amikor a pályaválasztásról érdeklődünk.

— Még az általános iskola hatodik osztályba jártam r- Hxyndja —, mikor elhatároztam;,

hogy pedagógus leszek. Szeretem a gyerekeket, a velük való foglalkozást és éppen ezért szeretnék pedagógus lenni,

— Milyen szakra jelentkezett?

— Magyar, törtéaielem, ez a két tantárgy volt mindig a kedvencem és ezeket is szeretném tanítani. Természetes, ha nem sikerül pont erre a két szakra kerülnöm, akkor sem mondok le a tanári pályáról.

— És ha végez, hol szeretne majd tanítani?

— Nem tudom, sikerül-e majd, de Egerbe jönnék a leg- szívesebben.Tetszik nekem ez a kis város, a maga egyszerűségével, romantikájával. A négy év alatt, míg itt jártam gimnáziumba, nagyon megszoktam. Persze, ha nem sikerül idejönnöm, az sem aggaszt, mert én úgy érzem, hogy az igazi pedagógus nem azt nézi, hogy hol taníthasson, hanem azt, hogy pedagógus hivatásának eleget tegyen. ,

— Szakmát szeretnék tanulni. Jelentkeztem itt Egerben a Finommechanikai Vállalatnál rádió-műszerész tanulónak — mondja. — Remélem, sikerül is. Nekem ez a szakma tetszik, és hogy jól elsajátítsam, az nekem is érdekem, hiszen a jövőm függ tőle.

— Mint műszerész, hol szeretne majd dolgozni?

— Az a vágyam, hogy hazamegyek a falumba, vagy legalább Pétervásárára. Arra mifelénk is van nagyon sok rádió és sokszor panaszkodnak az ottani lakosok, hogy minden kis hiba miatt Egerbe kell hozniok a rádiót javíttatni.

Ilyen kilátások mellett nem félek’ attól, hogy nem lesz majd munkám, csak győzzem.

mondja s beletúr tüskés hajába.

— Ha elvégeztem az egyetemet, szívesen elmegyek valamilyen termelőszövetkezetbe is, ha éppen ott lesz rám szükség. A szü’eim is tsz-tagok a tiszanánai Petőfiben. Mondtam is legutóbb, amikor azt kérdezték, hogy mi akarok- lenni. — Mama, ha elvégeztem az egyetemet és a szövetkezet még nagyobb lesz. mint most, eljövök majd elnöknek.

Talán most még furcsán hangzik, de ez sem elképzelhetetlen. Az egyre erősödő szövetkezeteknek va'óban szükségük van és lesz a szakképzett, tanult emberekre.

PROKAI JANOS

OROSZ LAJOS

IPACS JÓZSEF

a pétervásári járásból, Bükk- szenterzsébetről került a Dobó Gimnáziumba ö nem megy egyetemre

tovább folytatja majd a ta- nü'mányát. A Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetemre jelentkezett Budapestre.

— Az általános szakon szeretném tanulmányaimat folytatni, s hogy mi lesz belő!em, azt még pontosan én sem tudom. Ezen a szakon többféle képesítést lehet szerezni. Lehet, hogy főkönyvelő leszek, statisztikus, vagy közgazdász —

a fekete hajú, víg kedélyű fiú, a katonai egyenruhának hódol.

— Katonatiszt szeretnék lenni — jelenti ki. Az igaz. régebben mozdonyvezető szerettem vqlna lenni, mert mindig szerettem a gépeket, motorokat, de úgy gondolom, itt is lesz rá lehetőség, hiszen páncélos szakra jelentkeztem.

— És a szülei hozzájárultak?

— Eleinte ellenezték, de később azt mondták, hogy én twA Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei szervezete 1959-ben is megrendezi a már hagyományossá váló, a múlt évben nagy sikert aratott nyári szabadegyetemét.

A hallgatók a pedagógiai főiskola festői szépségű parkjával övezett kollégiumban nyernek üdülőszerű elhelyezést és ellátást. Egyetemi és főiskolai tanárok és a legjobb

dóm, milyen pályára érzek hi-| vatást. A felvételi vizsgán már voltam, beadtam a papírokat is, és azóta már a Kiegészítő parancsnokságon, is voltunk megbeszélésen.

— És a katonai fegyelem?

— Attól nem félek, sőt ez tetszik a legjobban. Nagyon új nem lesz,. hiszen itt a kollé- giumban is hasonlóan élünk Természetesen ott még fokozottabb fegyelmet követelnek. Egyéves csapatszolgálat után megyünk a tiszti iskolára. Ha valami1 yen oknál fogva nem sikerül bejutnom, akkor sincs; vesztenivalóm, mert letöltőm a kétéves tényleges katonai szolgálatot és-- 20 éves korom' ban már mint kiszo’gált ka-: tona, választhatok esetleg valami más pályát. Remélem azonban, hogy erre nem kerül sor — fejezi ba.

Ha 6 is így akarja és tanulni fog, három év múlva bizonyára jó tiszt válik a most még érettségire készülő Orosz’ Lajosból.

Négy diák, négyféle pálya. Ez csak kis töredéke azoknak a lehetőségeknek, amelyek most a fiatalok előtt állnak Tanulhatnak, dolgozhatnak, ki-ki a maga posztján, hogy értékes és megbecsült emberei legyenek a társadalomnak

Kiss Béla

szakemberek előadásai ismertetik gazdag szemléltetéssel Pécs és Baranya földrajzát^ történetét, élővilágát, egykori és mai irodalmát, zenei, művészeti és! tudományos életét', a kultúra és . technika nagyszerű helyi alkotásait (rádió és televízió adóállomás).

Egésznapos kirándulásokon megismerik? a megye nagyjelentőségű történelmi emlékeit: Szigetvárt, Mohácsot, Siklós várát, Pécsváradot és a Mecsek gyönyörű táíait, az aba- ligeti cseppkőbarlangot, a harkányi és sikondai gyógyfürdőt, Komló szocialista várost, valamint a Keleti-Mecsek, a Zeneő-környék. vadregényes' vidékeit.

Szakszerű vezetés mellett megismerkednek Pécs város, évezredes, egyedülálló építészeti remekeivel és a Pécs környéki Mecsek felejthetetlen széoségű kirándulóhelyeivel. A város strandfürdői, szfoházai. szabadtéri előadásai. múzeumai az egyéni szórakozásnak is minden masas- rendű lehetőségeit megadják

A nyári szabadegyetem 1959. július 13-tól 26-ig tart.

A szabadegyetemre iskolai végzettségre való tekintet nélkül bárki jelentkezhet, áld üdülőidejét az ország történeti emlékekben és tájképi szépségekben gazdag vidékéi» művelődve és szórakozva akarja eltölteni. V

A kéthetes szabadegyeteri díja: 780 forint. Ez magában foglalja nemcsak a szállás és ellátás 1 díját, hanem az elő' adások, kiránduláson, városnézések minden költségét is;

Érdeklődőknek részletes tájékoztatót küld a szabadegyetem titkársága.

Pécs, Janus Pannonius utca

11. szám. . ,

Jelentkezési határidő a korlátozott befogadóképességre való tekintettel: 1959. június 30