Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

1959. május 31., Vüsamap »EPÜJSAG HÍRADÓ falv A termelőszövetkezetek egyik igen fontos, soron levő feladata: a takarmánykészletek biztosítása Termelőszövetkezeteinkben, régiekben, de különösen a most alakulókban az egyik legidő­szerűbb probléma napjaink­ban a férőhelyek .biztosítása mellett a takannánykészletek biztosítása, hogy az áttelelte- tés. zavartalan és jó legyén. A megnövekedett és a megala­kult tennelőszövetkenetek a tavasz folyamán — gondolva a jövőre — nagy területen vé­geztek felülvetéseket, amely a jövőben biztosítani fogja nagy­részt a közös állomány takar­mányellátását. Az idén elve­tett szálastakarmány azonban nem biztosítja még a szálas­íakarmány-szükségletet, fön­tos tehát, hogy a termelőszö­vetkezetek tagjai maguk ad­ják, össze a megfelelő _ meny- nyiségű szálas- és abrafctakar- mányt. A közös állomány részéi-e a ; takarmány bevitelét a 7. számú törvényrendelet is elő­írja, amely kimondja: A be­lépő termelőszövetkezeti tag köteles — a közgyűlés határo­zatának megfelelően — térítés ellenében a közös tulajdonba átadott állatok eltartásához az új termésig szükséges takar­mányt biztosítani. Fel kell mérni tehát sürgősen — ahol még nem tették ezt -y hogy az állatállománynak mennyi takarmányra lesz szüksége és ezt a mennyiséget biztosítani kell. Megyénk termelőszövetkeze­teinek kisebb részében ezt úgy oldatták meg, hogy meg­szabták, hogy a behozott ál­latokkal együtt mennyi takar­mányt kell bevinni. Az új ter­melőszövetkezetek nagy ré­szében pedig a földterülethez szabták a beviendő takarmány mennyiségét. Megyénk új ter­melőszövetkezeteinek sajátos helyzetét figyelembe ' véve, ez a megoldás látszik jobbnak. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb helyen ilyen alapon határozta meg a közgyűlés, ki mennyi takarmányt vigyen be. Ez a megoldás igazságosabb, mert így a belépő tagok egy­aránt hozzájárulnak a közös állomány tekaimányának biz­tosításához, s így nem kerül sokkal hátrányosabb helyzet­be az a belépő tag, aki állato­kat is visz be a közösbe. A földterület utáni takarmány- beadást határozták el a füzes­abonyi Petőfi, a tamabodi Rá­kóczi, a bátori Hegyi Csillag Termelőszövetkezetben. Több helyen, mint például a detki Szabadság, a tarnamérai Ezüstkalász Termelőszövetke­zetekben már meg is kezdték a takarmány összéhoi’dását. A tapasztalatok szerint átlagban 1 mázsa szálas és 50 kg abrak- takarmány összeadásával lehet az állatállomány részére bizto­sítani a megfelelő mennyisé­get, de természetesen ez a szám, a helyi állatlétszámnak megfelelően változó. A lényeg az, hogy a beadandó takar­mány mennyiségét mindenütt úgy határozzak meg, hogy az az állomány átteieltetéséhez elegendő legyen. Időszerű most a takarmány- bevitelről beszélni, azért is, mert az1 első kaszálások zö­mét már elvégezték, ezért fontos, hogy a "termelőszövet­kezetek már most biztosítsák a szálastakarmány összehordá­sát, közös kazalba rakását. A megyei párt és állami szervek is foglalkoztak már ezzel a problémával, és a terméski­látásokat mérlegelve, igen he­lyesen javasolják a közgyű­Ebédszünetben Meghozta a répakapálás a jó étvágyat, — a füzesabonyi Petőfi Tsz tagjai ebédszünetet tartanak. Régi és új tagok — Német Mari, Zsiga Éva, Fodor Borbála, Német Ilona, Zsámboki Julianna vidá­man beszélgetnek. Egyikük régi, másikuk új tag, de gondjuk már a közös gondja.. # lésnek, hogy: az első kaszálás­ból már biztosítsák a takar­mány 50 százalékát, a máso­dik és harmadik kaszálásból pedig a 25—25 százalékot. A termelőszövetkezetek szá­mára e feladat igen fontos, mert ezzel teremtik meg az állattenyésztés alapját — amely egyben alapja a jöve­delmező közös gazdálkodásnak is. Utolsó simítások Nemsokára be is fejezik az újlőrincfalvi Május X Termelőszö­vetkezet új istállójiinak építését, Az építkezéshez patronálójuk, a Téglagyári Egyesülés 3fét szakembert. Román Jánost és Fetz Bélát küldte segítségül. Az egyik szakember épp az ablakok beállítását magyarázza á tsz kőművesének. Tsz-ek villamosítását végzi az EMÁSZ Az Eszakmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat a kö­zelmúltban három tóz . és két falu villamosítását fejezte be. Villanyt Kaptak a kiskörei ter­melőszövetkezetek. , és a Pély községi fez;' Ezenkívül Cssrép­í'alun és Helyőkőn villamosí­tottak. Az ÉMÁSZ két és fél millió forintot fordított ezekre a munkálatokra. Jelenlegtöbb tsz-ben folytatják a villany­szerelési munkálatokat; Híradás az új szövetkezetekből — A besenyötelki Üj Elet Termelőszövetkezet tagjai erő­sen készülnek már az őszi kez­désre. 1005 holdon ősszel kez­dik meg a munkát, de már van 150 hold közös vetésük — siló- kukorica és bab —, ,s megvá­sároltak kaszálásra egy 7,5 ki­lométer hosszú területet a Laskó-parti kaszálóból,, s on­nan gyűjtik össze a szálasta- karmánvt. — A két új szihalmi tsz., a Kossuth és a Petőíi tagsága 100 holdon végzett fetülvetést, s 20 holdon főnövényként siló­kukoricát vetettek. — A kápolnai |Jj Élet Ter­melőszövetkezet tagjai har­minchét szarvasmarhát vásá­roltak közösen, s már közös gulyán legeltetik a jószágokat. — A nagyúti Petőfi Terme­lőszövetkezet tagjainak egy ré­sze a tavaszon kezdett már, de többségük ősszel kezd. Azért az ősszel kezdő tagok is igye­keznek' megalapozni a tsz-gaz- daságot, s már 70 mázsa lucer­nát vutek be a közös állomány részére. — A tarnaszentmiklósi Kos­suth Termelőszövetkezet tag­jai már közösen dolgoznak a rizsföldeken. Ügy tervezik, hogy a 75 holdas rizsvetés jö­vedelméből állatokat vásárol­I nak a közös részére. Tanulni, tanulni ... Ezekben a hónapokban Heves megyében is több tízezer dolgozó parasztnak kell megtanulnia a miénk, a közös fogalmát. Meg kell tanulnia az 5—10 holdas par­cellák helyett több száz, sőt ezer holdakban gondolkodni, annak termelését ésszerűen és gazdaságosan megszervez­ni. Ebhez az szükséges, hogy a termelőszövetkezetekbe lépett parasztságunk elsősorban saját kollektíváján belül tanítsa meg tagjait a közös munka szeretetére, folytas­son eredményes harcot mindaz ellen, amely a régihez húzza vissza őket és tanulja meg a nagyüzemi gazdálko­dás munka- és üzemszervezését, valamint az ehhez szük­séges legfontosabb szakmai ismereteket. A fenti célok megvalósításához kívánnak segítséget nyújtani a párt és tanács megyei vezető szervei, amikor a tömegszervezeték segítségével egy olyan előadás-soro­zatot dolgoznak ki és juttatnak el a községekbe, amelyek az új termelőszövetkezetekben kialakítandó közösségi élet és munka legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak. így például: a termelőszövetkezetek munkaszervezése, üzem­szervezés, pénzgadálkodás, a termelőszövetkezeti tagúk > jogai és kötelességei, kedvezmények, csökkent munka­képességűek és öregek sorsa a tsz-ekben. továbbá a mun- kaegységszámitás és jövedelemelosztás főbb kérdései. Az első tapasztalatok azt, mutatják, hogy a terme­lőszövetkezetek tagsága többségében örömmel fogadta ezt a kezdeményezést. Űjlőrincfalván most fejeződik be, Kaiban, Füzes­abonyban, Dormándon és Besenyőtelken most kezdődik egy munkaegységszámitó tanfolyam, a hevesi járásban minden termelőszövetkezetben ismertetik az úi alapsza­bály-mintát, és a járás területén 20 községben tanulják a termelőszövetkezetek vezetői a közös gazdálkodásra vo­natkozó legfontosabb jogszabályokat. A hatvani, hevesi és a pétervásári járásban önállóan dolgoztak ki egy, a fentihez hasonló tematikát, amelynek előadásait sikere­sen és a legnagyobb érdeklődés mellett tartják meg. A gyöngyösi járási tanács Végrehajtó bizottsága pedig a já­rási tanács apparátusa részére szervez egy munkaegy ség- számító tanfolyamot, abból a célból, hogy ne legyen egyetlen olyan dolgozója sem, aki a községekben járva ne tudna pontos tá jékoztatást adni a jövedelemelosztás és munkaegységszámítás módja iránt érdeklődő kérdésekre. Meggyőződésünk, hogy a pártszervezetek irányítá­sával a következő hónapokban termelőszövetkezeteink a most megszerzendő ismeretek birtokában nagyot lépnek majd előre szervezeti egységük megteremtésében, terv­szerű, és az egyénieknél jobban jövedelmező munkájuk megalapozásában. A mezőgazdasági szakembereink, régi, tapasztalt termelőszövetkezeti vezetőink és pedagógusaink, önként és készséggel vállalják termelőszövetkezeti parasztságunk tanítását, oktatását. Helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy ú j termelőszövetkezeteink a nyár során, legkésőbb jú­lius végéig, megismerkedjenek a termelőszövetkezetek fent vázolt általános, de legfontosabb kérdéseivel. A múnkaegysegszámítási tanfolyamok megindításáé pedig novemberre, a nagyobb őszi munkák befejezése utánra tervezzék meg. Bízunk benne, hogy termelőszövetkezeti parasztsá­gunk érdeklődéssel igyekszik mindezt megtanulni hogy \ még eredményesebben munkálkodjék saját maga, esalája ? és egész dolgozó népünk gondtalanabb jövőjének meg- £ valósításán. > VASS GYŰ LA WVAAVVWWVWVVVWWV'/ A/WW* vWi <\A/V\AAAA/\AAAAAAAAAAAAAAA/VV Egy kis harci megbeszélés Jó, hu est is tudjuh • a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításáról A délutáni munkakezdés előtt mé; egy kis megbeszélést tar­tanak a mezőtárkányi Petőfi Tsz vezetői. Üj tag a brigádvezető, Te- lekes László, meg a tsz elnöke, Németh Bertalan, de úgy gondolkoz­nak — mintha már évtizedek óta állnának a közös gazdaság élén. Határszemlén ivei mar az új tsz első közös vetése. Berényl Mátyás, a sa- rudl Petőfi Tsz elnöke és PeknyoGyörgy, a sarud! gépállomás bn- gadvezetojc, nézegetik a tsz 30 holdas közös kukoricavetése1 sokam lehet küldeni a gépeket a kapáláshoz, * A termelőszövetkezetek. ezt az igazolást haladéktalanul szerezzék be a községi tanács vb-től, és küldjék be azt az SZTK-hoz, mert ennek hiányá­ban a megadott 30 napos ha­táridő eltelte után a megálla­podás hatályát veszti és a ta­gok semmiféle betegellátásban nem részesülhetnek az SZTK terhére. Az SZTK ingyenes orvosi kezelést, gyógyszert és kórházi ápolást ad a termelőszövetke­zeti tagoknak és igényjogosult családtagjainak, s mindezekért a tagok és a bedolgozó 16 évet betöltött gyermek;, títá'n csak havi hat forint dijat kell fi­zetni. Utó kívánjuk megemlíte­ni még azt, hogy a termelőszö­vetkezeti tagoik és családtag­jaik meghatározott munkaegy­ség mellett még anyasági se­gélyt is kapnak szülés esetén. Ezekről a szolgáltatásokról és azok igénybevételéről a későb­biekben még tájékoztatjuk az illetékeseket. A belépés éve munkaegység nélkül is nyugdíjévnek számít, ha a termelőszövetkezet a tag után a belépés évének hátra­levő tartamára az esedékes nyugdíjjárulékot befizette. Dr. Iszlai István, SZTK ügyvezetője a tagság többsége a megálla­podás megkötését kéri, az erre vonatkozó közgyűlési jegyző­könyvet küldjék be az SZTK- nffik,, ahonnan nyomban kikül­dik a megállapodást. Az ilyen előzmények!* után megkötött megállapodás már az összes tagra kötelező, függetlenül at­tól, hogyr esetleg néhány tag nem szavazott a megállapodás megkötése mellett. Természe­tese« ..a: másik feltételt, a közös gazdálkodást, vagy azt, hogy a termelőszövetkezet tagjai a ; 30 százalékos adókedvezményre jogosultak, szintén igazolni kell, mert a megállapodást csak az együttes feltételek' fennforgása esetén lehet meg­kötni. Sőt, ha eddig kötöttünk is megállapodást, ez csak ak­kor marat} hatályban, ha az újonnan alakult termelőszö­vetkezet a rendelet megjelené­sétől számított 30 napon belül igazolja a közös gazdálkodást, illetőleg azt, hogy a tagjai a 30 százalékos adókedvezményre jogosultak. vényerejű rendelet alapján „30- százalékos adókedvezményre jogosultak.” A rendelet ki­mondja, hogy „a már megkö­tött megállapodás hatályát veszti, ha az újonnan alakult termelőszövetkezet tagjainak 30 százalékos adókedvezmény- le való jogosultságát 30 na­pon belül nem igazolja.” Ebből a rendeletbőltehát vi­lágosan kitűnik, hogy beteg- ellátásra csak az összes tagra kiterjedően lehet megállapod­ni és ez esetben, is csak akkor, ha a fent leírt többi feltételek ,is fennforognak. Ennek ellené­re azt tapasztaljuk a beérke­zett levelekből, hogy nem az egész tagságra, hanem csak néhány tagra kérik kiterjesz­teni a betegellátást, éspedig nyilvánvalóan azokra, akik ön- . maguk kérik, mert bizonyára sürgősen szükségük van gyógy- ellátásra. Ilyen megállapodást kötni nem lehet és nem is kötünk. Haladéktalanul közgyűlés elé ; kell . vinni ezt a kérdést és ha ¥VVWWVWWWVVVWVWWWVWV> Bár az SZTK Megyei Alköz­pontja és a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezeti tagok tár­sadalombiztosításáról egy rész­letes tájékoztatót küldött min­den termelőszövetkezetnek, mégis azt tapasztaljuk, hogy igen sok termelőszövetkezet és a tagság jó része (különösen az új tagok) tájékozatlanok egyes társadalombiztosítási kér­désekben, Ezért közöljük a lap hasábjain is a .. biztosítással kapcsolatos fontos tudnivaló­kat. A betegségi biztosítás csak akkor lép életbe, ha a terme­lőszövetkezet a szövetkezet tagjainak betegségi ellátására az SZTK Alközponttal (Ki­rendeltséggel) megállapodást köt. Az 1959. április 26-án megjelent ' 22/1959. sz. kor­mányrendelet kimondja, hogy ..betegség esetére szóló ellátás céljából mezőgazdasági, terme­lőszövetkezettel csak abban az esetben lehet megállapodást kötni: a) ha a megállapodás érvé­nye a termelőszövetkezet vala­mennyi tagjára kiterjed és b) ha a termelőszövetkezet közös gazdálkodást folytat, vagy ha a termelőszövetkezet tagjai az 1959, évi 10. sz. tör-

Next

/
Thumbnails
Contents