Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-31 / 126. szám

2 NEPŰJbAG 1959. május 31., vasárnap Szombaton délután megnyitották Egerben a könyv ünnepi hetét (Folytatás az 1. oldalról) el könyvet. Jellemző, hogy az 1958. decemberi könyvsorsje­gyek 30 ezer forint értékben keltek el. Dolgozóink növekvő érdek­lődése, valamint könyvkiadá­sunk egyre sokoldalúbb, a leg­különbözőbb igényeket és ízlé­seket is kielégítő, gazdag anya­ga arra enged következtetni, hogy az idei könyvhét és az egész év eredményei mind a vásárlás, mind a kölcsönzés te­kintetében meghaladják a ko­rábbiakat. Ezt bizonyítja az is, hogy né­hány nagy sikerre számot tar­tó, az utóbbi napokban megje­lent, de a könyvhétre szánt műből alig sikerült mutatóban néhányat tartalékolni a könyv­A genfi tárgyalások né- hán.ynapos szünet utón «•sak most indultak meg is­mét. A nyugati külügyminisz­terek talán felhasználták az alkalmat, hogy Dulles ravata­lánál magukba mélyedve el­gondolkozzanak azokon a ta­nulságokon, melyeket Dulles életének utolsó időszakában bizonyos határok között már felismert. Igv elsősorban , azon, hogy a szocialista tábor léte és ereje olyan tényező, melyet a nyugati politika vitelében nem lehet büntetlenül figyel­men kívül hagyni. Ennek a felismerésnek és a nyugati politika bizonyos átér­tékelésének kétségtelen jelei­vel már találkozhattunk az utóbbi időben. Ha nagyon le­egyszerűsítve akarnék megfo­galmazni a helyzetet, akkor ta­lán így fejezhetnénk ki a nyu­gati politikusok fő problémáit: A Szovjetunió és a szocialis­ta tábor nagyon erős és a há­ború kirobbantása a biztos pusztulással egyenértékű. Ha viszont nem lehet háborút kezdeni, akkor előtérbe lépnek a békés egymás mellett élés problémái annak összes vele­járóival. Egyik oldalon a fe­nyegető gazdasági válsággal, a másik oldalon a szocialista rendszer megerősödésének és gazdasági győzelmének a lehe­tőségével. A gazdasági válsá­got elodázhatja a kereskede­lem és gazdasági együttműkö­dés a szocialista tábor orszá­gaival, ugyanakkor azonban ez az együttműködés kétségenkí- vül hasznot jelent a szocialista építésre nézve is. A válság és a háború azonban gyors pusz­tulást jelentenek, míg a szocia­lista gazdasági rendszer végső győzelme távolabbi perspektí­va. Tehát kereskedni kell, sőt, aki legkorábban megkezdi, annak van a legnagyobb remé­nye a széleskörű megrendelé­sekre es a leggyümölcsözőbb kapcsolatok kialakítására. Nemzetközi szemle : Nyugati gazdasági problémák és a békés egymás mellett élés T gy hangzik a kérdés a végsőkig leegyszerűsítve. Persze a maga gyakorlatában már sokkal komplikáltabban, sokrétűbben, valamennyi el­lentétével összefonódva jelent­kezik. Az angol politikai vo­nalvezetés például igen mesz- szire jutott ezeknek a tények­nek a felismerésében. S most ne is időzzünk annál a megál­lapításnál, hogy milyen sebez­hető pont az angol szigetország egy hidrogénbombás rakéta- háborúban, hanem vizsgáljuk meg azt, hogy milyen gazda­sági meggondolások késztetik az angolokat a szocialista or­szágokkal és köztük elsősor­ban a Szovjetunióval való ke­reskedelmi kapcsolatok kiszé­lesítésére. A napokban megkötött szov­jet—angol kereskedelmi szer­ződés jó alkalmat nyújt arra, hogyha elnagyolva is, de főbb vonásaiban ismertetve, körvo­nalazzunk néhány alapvető gazdasági problémát. A kér­dést talán így kellene feltenni: mi készteti Angliát arra. hogy igyekezzék elmélyíteni keres­kedelmi és gazdasági kapcso­latait a Szovjetunióval, ugyan­akkor mi az akadálya annak, hogy ezeket a kapcsolatokat oly szintre emelje, amely jó­val magasabb az eddiginél, sőt. a most elértnél is & amely Angliának is érdekében állana. A kérdés kiindulópontja is­mét ott van, ahogy leegyszerű­sítve egyszer már bemutattuk. Ha huzamos békés együttélés­re kelj. számítani, akkor rövid időn belül fellép — túl a belső munkanéküiiség ezzel össze­függő problémájában — az am goi áruk elhelyezési lehetősé­hét megnyitójára. Ezek között említem min­denekelőtt Juhász Gyula ösz- szes verseit, Erenburg: A kommünár pipája, Feuchtwan- ger: Siker, valamint Simon István: Jangce vitorlái című művét. Az itt elmondottakon kívül a magyar és külföldi irodalom számtalan elismert, vagy most első ízben megjelent, de nagy sikerre számot tartó művével ismerkedhetünk meg. Elegen­dő, ha csak megemlítem Mao Ce-tung verses kötetét, Pus­kin: Anyegin-jét, Petőfi ismét megjelent összes műveit, Ber- kesi András az Októberi vihar folytatásaként megjelent Vihar után című művét, a fiatal ma­gyar prózaírók: Ébredés című kötetét, Illés Béla: Anekdoták című könyvét, Mesterházi La­jos: Pokoljárás-át és Móra Fe­renc: Beszélgetés a ferde to­ronnyal című gyűjteményét. A gyermek- és ifjúsági, a po­litikai és ismeretterjesztő iro­dalom számtalan új alkotással lepi meg olvasóit. Emellett az utóbbi hónapokban megjelent művek egészítik ki a könyvhét önmagában is impozáns mű­veinek sorát. Mindezek alapján nyugod­tan mondhatjuk, hogy orszá­gunkban és megyénkben meg­alapozott az ünnepi könyvhét sikere. Az egri ünnepi könyvhetet ezennel megnyitom — fejezte be Vass Gyula elvtárs. szekötő nagyfeszültségű háló­zati rendszer. Hazánknak, mint a szocialis­ta tábor energiában legszegé­nyebb tagjának, különösen hasznos lesz majd az olcsó energia. Már 1965-ig több mint másfélmilliárd kilowattóra elektromos energiát tudunk behozni. Időközben ugyancsak növekvő hazai energiatermelé­sünkkel együtt ez elegendő lesz ahhoz, hogy iparunk elér­hesse a célt, amelyet a máso­dik ötéves tervben maga elé tűz — fejezte be nyilatkozatát Czottner Sándor nehézipari miniszter. (MTI) Könyvkiadási szakemberek kitüntetése A magyar könyvkiadás ered­ményeinek elismeréseként szombaton a művelődésügyi minisztériumban a miniszté­rium vezetőinek jelenlétében kitüntették a magyar könyv­kiadás és könyvterjesztés leg­jobb szakembereit, munkatár­sait. Az ünnepségen az Elnöki Tanács és a művelődésügyi miniszter kitüntetéseit, illetve dicsérő okleveleit adták át az ünnepi könyvhét alkalmából. (MTI) . belül csak ötven százalékát fe­dezi a szükségletnek. A baráti országok, elsősorban a Szovjet­unió, valamint Csehszlovákia és Lengyelország szállítmá­nyai azonban pótolják a hiány­zó másik ötven százalékot. Ilyeii baráti együttműködés jóvoltából 1961-től kezdve megszűnik minden hiányunk és a vaskohászatunk előirány­zott fejlesztéséhez szükséges készletek teljes egészében ren­delkezésünkre állnak. — Ismeretes, hogy hazánk Európának energiahordozók­ban egyik legszegényebb or­szága. Villamosenergia igé­nyünk növekedése sokkal na­gyobb, mint széntermelésünk fejlődése. Igv előbb-utóbb ab­ba a helyzetbe jutunk, hogy energiát valamilyen formában külföldről, mindenekelőtt a baráti országokból kell impor­tálnunk. Most a baráti orszá­gok segítsége ttagy '•energia- behozatalra ad módot. 330. vagy 380 kilovoltos összekötő távvezetékek épülnek az NDK. Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország, illetve Ma­gyarország és a Szovjetunió nyugatukrajnai energia rend­szere között. Ilymódon kiala­kul a népi demokráciákat ösz­Czottmr Sándor nehézipari miniszter, aki tagja volt a KGST nemrégiben megtartott tizenegyedik tiranai üléssza­kán hazánkat képviselő kor­mányküldöttségnek, nyilatko­zott az MTI munkatársának: Mit jelent népgazdaságunk számára az ülésszakról kiadott közleménynek az a része, amely szerint az európai népi demokratikus országokban a szénipar további fejlesztését elősegítő összehangolt intézke­dések, valamint az előirány­zott jelentős szovjet, kokszol­ható szénszállítmányok lehető­vé teszik a növekvő szükségle­tek kielégítését. — A többi népi demokráciá­val együtt mi is megfeszítjük erőinket, hogy adottságaink­hoz képest tovább fejlesszük hazai kokszolható szénbázi­súnkat — mondotta a minisz­ter. — K-oriatozott szén vagyo­nunk azonban nem biztosítja, hogy kokszolható szén- és kokszszükségletünket teljes egészében hazai forrásokból fedezzük. A múlt esztendőben 759 000 tonna gáz- és kokszol­ható szenet termeltünk, 1965-ig 1 120 000 tonnára emelkedik a termelés, de még így is körül­Czottner Sándor nehézipari miniszter nyilatkozata: Több mint másfélmilliárd kilowattóra elektromos energiái kapunk az ötéves terv végéig a baráti országokból — 1961-től megszűnik kokszolható szén- ós kokszhiányunk Újabb nyugati elgondolások várhatók a genfi tárgyalásokon amerikai, angol, francia csa­patok, az össz-berlini poli­tikai tevékenység, a politikai menekültek kérdésére és az ENSZ szerepére is, A Reuter szerint várható, hogy Gromiko szovjet külügy­miniszter válaszol a nyugati hétpontos tervre. A külügyminiszterek szom­baton folytatják munkájukat Gromiko szombaton estebédet adott a nyugati külügyminisz­terek tiszteletére. Megfigyelők sokat várnak a szombati meg­beszélésektől. Egyébként való­színűnek tartják, hogy a kül­ügyminiszteri értekezlet még legalább két hétig tart. A szombati ülésen már részt vesz a kelet- és a nyugatnémet kül­döttség. A vasárnap program­járól még nem döntöttek, de tudják, hogy Couve de Mur- ville francia külügyminiszter visszautazik Párizsba, hogv beszámoljon De Gaulle elnök­nek. Az ADN jelenti Berlinből. ho<*y a demokratikus Németor­szág nemzeti frontjának nagy­berlini bizottsága felhívást in­tézett a genfi külügyminiszteri értekezlethez és Berlin egész lakosságához. A felhívás hatá­rozottan visszautasítja a nyu­gati hatalmaknak május 26-án' előterjesztett hét-pontos javas­latát és hangsúlyozza, hogy több mint hatszázezer berlini lakosnak a genfi külügymi­niszteri értekezlethez eljutta­tott levelei világosan kifeje­zésre juttatják: a német lakos­ság támogatja a Németország­gal kötendő békeszerződésre a két német állam közötti meg­nemtámadási egyezményre ás a nyugat-berlini kérdés békés megoldására vonatkozó javas­latokat. (MTI) Ecuadorban megrohanták a fegyverraktá­rakat, feltörték és kiosztották a fegyvereket az összegyűlt tömegnek. Később a tömeggel együtt körülzárták ós több órán át gépfegyvertűz alatt tartották azt az épületet, aho­vá a helyőrség tisztjei és 25 katonája bezárkózott. A jelen­tések szerint eddig öten — kö­zöttük a helyőrség parancsno­ka — meghaltak, ötvenen meg­sebesültek. A hadügyminiszter bejelentése szerint katonai re­pülőgépek szállítanak ejtőer­nyősöket és gyalogosokat a Porto Viejo-i helyőrség meg­erősítésére. (MTI) r Újabb reTUiisísta provokációGeufclicn BERLiIN (MTI): A nyugat­német revansisták újabb pro­vokációt készítenek elő: június 26-án a bécsi szudétanémet napok mintájára Kölnben megrendezik a sziléziaiak ta­lálkozóját. Ezen a találkozón a felsősziléziai területet német­nek szándékoznak kikiáltani Jellemző, hogy a kölni talál­kozón az ünnepi beszédet Adenauer kancellár mondja A bonni kormány egyébkém anyagilag is támogatja a pro­vokatív találkozót: a nyugat-' német vasút 27 különvonatot bocsát a találkozó részvevői­nek rendelkezésére. A külügyminiszteri értekezlet szombati ülése GENF (Reuter). A négy külügyminiszter szombaton délután ülést tar­tott. Ez volt az első teljes ülés kedd óta, amikor a külügy­miniszterek Washingtonba utaztak Dulles temetésére. idő járásjelentés Várható időjárás vasárnap estig; Változó felhőzet, kevesebb he­lyen esővel, néhány helyen ziva­tarral. Mérsékelt. átmenetileg élénk északkeleti-északi, később északnyugati szél. A nappali fel- melegedés gyengül. Várható legalacsonyabb éj.szakoj hőmérséklet: nyugaton 8—11. kele ten 10—13, legmagasabb nappe - hőmérséklet vasárnap: le—21 fok között. Távolabbi kilátások: felhős te# helyenként eső, zivatar. (MT!| elő — határozniok kell, vajon általános vagy részletes meg­egyezést kívánnak-e kötni a Szovjetunióval, ezen az érte­kezleten Berlin közvetlen jövő­jéről. Noha még nem lehet tel­jesen kész, világosan körvona­lazott „tervről” beszélni, a ja­vaslatok három lényeges dolog elérésére irányulnak. A javaslatok megszüntet­nék a Berlin miatti eset­leges kelet—nyugati há­ború veszélyét. Ez megfelelne mind a Szov­jetunió, mind a Nyugat érde­keinek. Kiegészítenék és meg­határoznák a szövetségesek berlini jogait és közlekedési szabadságát. Magukban fog­lalnák a keletnémet kommu­nista rendszer elismerésére vonatkozó gyakorlati intézke­dést. Jólértesült körök megálla­pítják, hogy a Nyugat minden kompromisszumot az 1949. jú­nius 20-i egyezményre szeret­ne alapozni. Ez az egyezmény mondotta ki a megosztott Ber­lin négyhatalmi ellenőrzését. A nyugati szakértők egyébként más javaslato­kat is kidolgoztak. Ezeket a javaslatokat vagy ezen az értekezleten, vagy a csúcsértekezleten terjesz­tenék a Szovjetunió elé. A javaslatok a többi között in­dítványozzák, hogy állítsanak fel egy olyan úgynevezett ber­lini bizottságot, amelyben részt venne Kelet-Berlin és Nyugat- Berlin egy-egy képviselője. E bizottság feladata lenne, hogy ellenőrizze Berlinnek, mint egyesített városnak irányítá­sát. A nyugati javaslatok ki­terjednek a Berlinbe vezető közlekedési utak, a berlini f IJj o n clázadás QUITO (AP): Tustavo Diez ecuadori hadügyminiszter pénteken bejelentette, a Porto Viejo kikötőváros helyőrségé­hez februárban bevonult újon­cok közül kilencvenen fellá­zadtak a parancsnokuk ellen. A parancsnok kegyetlenül bánt a katonákkal. A katonák A „közös piac” fenyegető veszélyei ellen nemcsak Ang­lia, hanem a piacon kívül­álló más tőkés országok is ke­resnek megoldási formákat — szabad kereskedelmi övezet létrehozását, stb. — azonban a mutatkozó megoldási lehetősé­gek mind olyanok, amelyek az angol ipar közvetlen érdekeit veszélyeztetik. így pl. a sza­badkereskedelmi övezet létre­hozása esetén az angol óra- iparnak a svájci órák szabad importjával kellene megküz­denie, stb. A felsorolt piaci problé­mák megoldásában jelentős se­gítséget nyújtanak a szocialis­ta tábor országaival létesített gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. És hogy ezt Ang­lia ma még nem fejlesztette ki olyan mértékben, mint ahogy ez az országnak érdekében állt volna, abban jelentős szerepe van annak is, hogy az ame­rikai monopóliumok komoly befolyással rendelkeznek. Az angol gazdasági életben és gazdasági intézkedéseikkel ko­moly kellemetlenségeket zú­díthatnak a teljesen eladóso­dott angolok nyakába. Közre­játszik természetesen az is, bogy a békés gazdasági ver­seny keserű piruláit végső fo­kon nem szívesen nyelik le az angol tőkések sem. A zt azonban vitathatatlanul f * meg lehet állapítani, hogy az angol—szovjet keres­kedelmi szerződés megkötése, amely az eddiginél jóval na­gyobb és sokrétűbb áruforgal­mat ír elő a két ország kö­rött. nemcsak ebben a vonat­hozásban. hanem abban is, aogy áttörve a kelet—nyugati gazdasági együttműködés Nyu­gatról mesterségesen emelt fa- ait, előhírnökévé válhat a bé­kés egymás mellett élést gya­korlatban érvényre juttató to­vábbi szerződéseknek és meg­alapozásoknak. gazdaságot igen veszélyes helyzet elé állítaná. Felvetődik a kérdés, hogy miért vonakodott Anglia be­kapcsolódni az „európai közös piac” országainak sorába. Ang­lia az ún. font-sterling öveze­ten keresztül még ma is jelen­tős hatalmat tud magának biz­tosítani. A font-sterling öve­zetben Anglia gazdasága veze­tő szerepet visz. Ez az övezet még ma is 670 millió embert ölel fel, a világ összlakosságá­nak 25 százalékát. A font­sterling övezetben bányásszák a világ aranytermelésének 64 százalékát, mangántermésének 48 százalékát, a fceatermelés- nek 78 százalékát, gyapjúter­melés hatvanegy százalékát, kakaótermelésnek 45 százalé­kát stb. adja. Ehhez az öve­zethez a brit impérium orszá­gain kívül főleg gazdasági­lag fejletlenebb országok — mint pl. Írország, Izland, Bur­ma, Jordánia, stb. tartoznak, azonban gazdasági jelentősége és fontossága az övezetnek el­vitathatatlan. \lilágos. tehát, hogy Anglia T nem volt hajlandó a font­sterling övezettel bekapcsolód­ni az európai közös piacba, és így lemondani önálló gaz­dasági befolyásáról. Inkább vállalja a konkurrencia harcot a font-sterling övezetet állan­dóan ostromló USA monopó­liumokkal szemben és felveszi a küzdelmet a Német Szövet­ségi Köztársaság mind világo­sabb vezető szerepét tükröző . európai közös piac” megszo­rító intézkedéseivel szemben ifi. gének, azaz az angol áruk piacának a kérdése. Az angol kereskedelemnek olyan piac után kell kutatnia, mely képes lesz huzamosabb időn keresz­tül nagyobb mennyiségben fel­venni az, angol ipar termékeit. Ezt a piacot pedig elsősorban csak a szocialista államok al­kothatják, mert Anglia fő tő­kés ellenlábasai az USA és a Német Szövetségi Köztársaság, nem csekély sikerrel munkál­kodnak azon, hogy konkurren- sü'ket hagyományos piacairól' kiszorítsák, s új térhódításait lehetetlenné tegyék. A nglia vonakodott belépni a hat nyugat-európai or­szág — Német Szövetségi Köz­társaság, Franciaország, Olasz­ország, Belgium, Luxemburg és Hollandia — által létreho­zott közös piacba. Ezek az or­szágok a terv szerint az elkö­vetkező években az egymás kö­zötti forgalomban fokozatosan megszüntetik a vámokat, azon­ban más országokkal szemben ezek a védővámok érvényben maradnak. Ezt jelenti tehát az ún. közös piac fogalma. Ha a terv sikerül, akkor néhány év múlva a közös piacon kívül- rekedt országok — így Anglia is — csak nagy hátránnyal. Védővámokkal terhelten, tehát a piacon elhelyezett többi áru­cikknél sokkal drágábban tud­ják áruba bocsátani portékái­kat ezen „a közös”, az ő szá­mukra természetesen idegen piacon. Ez viszont azt jelenti, hogy a drágább angol áru ne­hezen kelne el, ami visszahat­na a túlnyomó részt exportra berendezkedett angol ipar egész termelésére és az angol GENF (MTI): Nyugati kom­mentárok és lapvélemények azt mutatják, hogy a nyugati világ általában , nagy várako­zással tekint a genfi külügy­miniszteri. értekezlet következő napjai elé és az álláspontok közeledésére számít. Az AP genfi tudósítói meg­állapítják, hogy a levegőben és a földön folytatott bizalmas megbeszélések „valószínűleg eredményeztek kisebb előreha­ladást”, a nehéz problémák azonban még megoldásra vár­nak. A pénteki zártkörű meg­beszélés után egy szóvivő kö­zölte az újságírókkal, hogy no­ha a tárgyalások valószínűleg végső szakaszukba léptek, a külügyminiszterekre még na­gyon sok „nehéz alkudozás és vita” vár. Berding, az amerikai kül­döttség tagja, újságíróknak kijelentette: • „Nyilvánvaló, hogy a külügyminiszterek olyan egyezményt akarnak el­érni, amely lehetővé teszi a csúcsértekezletet. Bizonyos, hogy még áok , el­lentmondás van a keleti és a nyugati politika között. Soha­sem gondoltuk azonban azt, hogy itt személyek ellentétéről van szó.” A szóvivő megjegyez­te, hogy az amerikai közvéle­ményre nagyon jó hatást gya­korolt az a tény, hogy Gromi­ko részt veti Dulles temetésén. Berding hangsúlyozta: „A tár­gyalások nagyon nehéz és na­gyon érzékeny szakaszába lép­tünk.” Mindenesetre megvan a lehetősége, hogy a külügymi­niszterek haladást érjenek eJ. Arthur Gavshon, Ap tudó­sító kommentárjában megálla­pítja, hogy a nyugati hatalmak a ber­lini válság megoldására irányuló korlátozott jelle­gű kompromisszum érde­kében több javaslatot is mérlegelnek. Nyugati diplomaták szerint a javaslatokat néhány napja tel­jesen titokban készítették a szakértők, s a külügyminisz­tereknek — mielőtt döntenék, melyik javaslatot terjesztik

Next

/
Thumbnails
Contents