Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. május SO., szombat PIERRE CURIE l Svéd TNidománywj» Aku­*-Vdó:nia, 1903-ban egy tu- ctosházaspárt jutalmazott a fi­zikai Nobel-dijjal. Amikor a hír világgá röppent, s a radio­aktivitás felfedezése lázba hozta a tudományos köröket, az érdeklődés egyszerre az ed­dig meglehetősen ismeretlen Curie-házaspár felé fordult. Mindenki tudni akart a rádi­umról, erről az újonnan, felfe­dezett csodálatos anyagról, amely rendkívüli tulajdonsá­gokkal rendelkezik és oly hi­hetetlenül drága, hogy egy grammjának értéke meghalad-' ja a hétszázezer frankot. A radioaktivitás felfedezése terén az első lépést Bequerel francia fizikus tette 1896-ban, amikor egy véletlen arra a tapasztalatra vezette, hogy az uráns zűrökére valami olyan sugárzó hatással rendelkezik,, ami a fényérzékeny lemezen, fekete papíron át is nyomot hagy. Bequerel kutatásait folytat­ta a Curie-házaspár, akik lá­zas kíváncsisággal kezdték az uránszurokércban azt az isme­retlen anyagot megtalálni, ami szerintük a sugárzás okozója. Regénybe illő vállalkozás volt ez. Teljesen saját anyagi ere­jükre voltak utalva, s a ku­tató munkát egy elhagyatott rozoga hangárban végezték, ahová becsurgott az eső és té­len átjárta a fagy. Negyvenöt hónapi, megfeszí­tett munkára volt szükség, amíg végre sikerült a rádiu­mot tiszta állapotban előállíta­ni. Jellemző a vegyi eljárások nehézségeire, hogy egy har­mincad grammnyi anyag nye­réséhez tíz tormányi uránszu- rokéi’cet kellett hosszadalmas úton feldolgozni. S ebben a munkában egyenrangú fél volt a férfi és a nő. Hogyan talált egymásra a tudomány két ilyen megszállottja? Kik ezek az emberek? Tíierre Curie 1859-ben *• született Párizsban. Ädesapja orvos, de egyben szenvedélyes kutató, aki a tü­dőbaj elleni .újításról írt tanul­mányokat. Az apja látja fia rendkívüli képességeit, s maga is sokat foglalkozik vele. Pi­erre tizenhat éves Korában már érettségizik, tizenkilenc (1859-1906) eves korában tanársegéd az egyetem természettudományi karán, A fiatal tudós előbb bátyjával együtt, majd egye­dül fontos felfedezéseket tesz. A piezoelektricitás jelensége, majd a kristályok fizikája, is­mét később a mágnesesség te­rén végzett munkája teszi is­mertté nevét, elsősorban a kül­földi szakemberek előtt, mert hazája, Franciaország alig vesz tudomást róla. Szerény tanári állás Párizs Város Fizikai és Kémiai Iskolájában, amit 15 évi munkájával elér. Feleségével, Marie Sklo- dowskával, aki Lengyelország­ból jött Párizsba tanulni, 1894- ben ismerkedett meg. A két tudásszomjtól égő lélek hamar megérti egymást és hosszadal­masam beszélgetnek kémiáról, fizikáról, matematikáról. A lány csodálja a fiatal tudós nagy tehetségét, de még nem szerelmes. Egy év is eltelik, míg házastársak lesznek. 11 e amilyen nehezen kitt léti’e ez a házasság, olyan jól sikerült. Férj és fe­leség munkában és .szórakozás­ban tökéletesen megéi’ti egy­mást. S megkezdődik a közös, áldozatos küzdelem a tudo­mány .frontján, amely-végül a világhírhez vezet., Megjön az elismerés is, bár erre a két tudós nem vágyik. Pierre Curie, amikor megtud­ja, hogy a Becsületrendre akarják felterjeszteni, ezt írja az egyetem dékánjának: „Szí­veskedjék köszönetét mondani a miniszternek és tudatni ve­le, hogy egyáltalán nem érzem a kitüntetés szükségességét, de nagyon nagy szükségem lenne egy laboratóriumra.*’ Csak nyugalmat szeretnének, hogy kutatásaikat folytathas­sák. A mikor azonban sok vi- szontagsóg és küzdelem után a nyugodtabb alkotó évek következnének, Pierre Curie élete tragikus fordulat­tal, egy halálos kimenetelű balesettel ér véget. 1906. ápri­lis 18-én az utca forgatagában a gondolataiba mélyedt tudóst egy súlyos teherrel megrakott lovaskocsi agyongázolja. Ezen a napon egy szerető asszony a férjét, egy lelkes tudós leg­kitartóbb munkatársát, a világ egy nagy emberét vesztette el. Bakó Jenő ^ a TIT fizikai szakosztályának tagja. flz ünnepi könyvhét könyveiből: Kádár János: Szilárd népi hatalom — független Magyar- ország. (Kossuth) 429 oldal, kötve 26 forint. Kádár elvtársnak az 1957. januárjától 1958. júliusáig ter­jedő időszakban elhangzott legjelentősebb beszédeit és írá­sait tai’talmazza a kötet. Anya­ga tehát olyan időszakot ölei fel, amely nemcsak hazánk és a magyar munkásmozgalom története szempontjából ki­emelkedő fontosságú, hanem a nemzetközi munkásmozgalom, a szocializmus építése, s a két .világrendszer harca szempont­jából is igen nagy jelentőségű, általános tapasztalatokat ad, éppen a magyarországi ese­ményeken keresztül. Borbély László: Kincskere­sők. (Gondolat.) 413 oldal, köt­ve 50 forint. Öt serdülőkorú gyermek, egy • b• « •/» ma« művelt nagybácsi segítségével kincsek után nyomoz hazánk különböző vidékein. Kalandos utazások közben megismerik az ország legszebb vidékeit, megnézik a városokat, vára­kat, műemlékeket! Megismerik a magyar múltat, megértik, milyen értékes a tudás, a ta­nulás, a tájékozottság az élet­ben. 1959..május 30, szombat; Í744-ben halt meg Pope angol' költő. Névnap C? Ne feledjük, vasárnap; PETRONELLA t§ laslí I A lengyel statisztikusok [ legújabb számításaikkal vi- I gasztalni igyekeznek a nő- ! két, akiket méltán elszomo- ; rít, hogy jóval több a nő, í mint a férfi. Minden száz ! férfira száznyolc nő esik. A í demográfiai számítások sze- ! rint ez az arány fokozato­st san javulni fog. 1965-re í már csak százegy nő jut ! száz férfira, további öt év- ! vei később már jó lesz, ha ! igyekeznek a férfiak mi- £ előbb asszonyt találni, mert Iszáz 18—35 éves férfira csu- t páncsak 99 hasonló korú \nő jut, 1975-ben pedig csak £98, a háború óta ugyanis az £ újszülöttek aránya: száz í kislány, százhét fiú. Sajnos, £ attól tartunk, hogy a mai | nőket ezek a biztató kilátá- £ sok nem nagyon vigasztal­ót ják meg. Ki akar 1975-ig £ várni? (Jsah egy pillanatra EGRI VÖRÖS CSILLAG AtícU őrvezető kalandos lázadása EGRI UUÚDV A fejedelem bajnoka EGRI KERTMOZI A 18-as év (Széiesvásznuj GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csodagyerekek GYÖNGYÖSI PUSKIN A kis hazug HATVANI VÖRÖS CSILLAG Álmatlan évek HATVANI KOSSUTH Kémeit a Tiszánál HEVES Robin Hood PETERVASARA Kék nyíl Szász Gazsi szerette a bort. Pontosabban, a bort is szeret­te, a sört is, a rumot is, a pálinkát is... mindent szere­tett, amit csak cseppfolyós ál­lapotban leküldhetett a torkán — a tejen kívül. A tej iránti mélységes undorát joggal és oklcal azzal indokolta, hogy gyermekliorában csak kará­csonykor jutott tejhez, s azt se az angyalka hozta, hanem a főaknász felesége, aki évről évre azzal vezekelte le rettene­tes száját, hogy karácsonykor átment Szászékhoz és vitt egy liter tejet. Való igaz, hogy ezekután nem is szokhatott rá a tejre, már annál is inkább, mert az egy literre éppen nyol­cán voltak otthon gyerekek. Szász Gazsiról ennek ellené ­re azt mondani, hogy alkoho­lista vagy iszákos, éppen olyan túlzás lenne, mintha Papp Lacira azt mondanánk, hogy verekedés. Verekszik a ring- ben, amikor itt az ideje, iszik a kocsmában — mármint Gazsi —, amikor itt az ideje: vasár­nap. A jó bányászt három dologról lehet megismerni — vallja hitét e tárgyban —: job­ban szereti a bányát, mint hi­tes feleségét, megissza, amit meg. lehet és megcsókolja FÜZESABONY Fekete zászlóalj inusura 8 órakor: .Egerben este Cigánybáró (Katona-bérlet) I Abasáron (honvédség) este A lehetetlen nő 7 ű: urnákká Vass István, Tóth András, Kor­mos József, Eger: A „Béke ás ba­rátság sportünnepély” főrendezője nem Csányí Barna testnevelő, ha­nem a KISZ Megyei Bizottsága. A záróünnepélyén nem egyéni, ha­nem tömeg tornabemutatók lesz­nek, s így sajnos — ígéretünk el­lenére — Vízi Éva sem mutathat be egyéni gyakorlatokat. Tagja lesz azonban a Közgazdasági Technikum gúla-csapatának. Cserny Mária, Egeresehi: Kirán­dulásukról szóló tudósítását meg­kaptuk, s azt lapunkban felhasz­náltuk. írjon máskor is iskolá­jukról, írásait szívesen fogadjuk. Balázs Gyula. Petófibánya: írá­sát megkaptuk, s azt lapunkban alkalomadtán felhasznál! uk. Kér- I jük, írjon más vonatkozású tárgy­ról is. Leveleit várjuk. Nagy Antal, Poroszló: Az orvos­házaspárral foglalkozó levelét kö- | szőniük.. Mihelyst mód lesz rá. meglátogattuk -őket, s foglalko- | zunk majd velük. Kökény Erzsébet, Gyöngyös: Levelét megkaptuk, s ügyében felvesszük a kapcsolatot a Bútor-, illetve a Dohánygyárral. Ha vala­milyen eredményt érünk el, arról levélben értesítjük. Molnár László, Gyöngyös: A pá­lyázattal kapcsolatosan . közölte a művelődési osztály, hogy akinek nem volt megfelelő a pályamunká­ja, azt levélben értesítették, a nyerteseket pedig díjazták. — TERPESEN a mintegy 250 méter hosszú Hunyadi u. kövezését megkezdték. Az út­test négy méter szélességű lesz, a munkálatokra közel 100 000 forintot fordítanak. — A VASÁRNAPI közgyű­lésre kivonul a ludast Üj Élet Tsz-t patronáló gyöngyösi AKÖV kultúrgárdája is. — SZAJLÄN vasárnap kulíúniapot tartanak. Ez al­kalommal Bíró n. István or­szággyűlési képviselő mond ünnepi beszédet, majd egész­napos kultúr- és sportműsor lesz. — A KONGRESSZUSI ver­seny során egy-egy műszaki patronálja az ifjúsági brigádo­kat a gyöngyösi Szerszám- és Készülék gyárban. — ÉVI 10—12 EZER fo­rint jövedelmet biztosít a vetőmagburgonya termeszté­se a füzesabonyi Petőfi Ter­j melőszövetkezetnek. — A GÁRDONYI SZÍNHÁZ egy-egy estén két tájelőadást is tud tartani most már — lé­vén az évad vége — a művé­szeknek nem kell új bemuta­tókra és előadásokra lcészül- niök. A megye falvaiban most a Nem vagyunk angyalok cí­mű. mai tárgyú magyar vígjá­tékkal és a Lehetetten nő-vel szerepelnek a színház művé­szei. mind, akit ugyancsak meg le­het. Szász Gazsinak mindebből már csak kettő maradt: a bá­nya és az ital, na meg persze a felesége, akit titkon elmon­dott véleménye szerint, sem­miképpen sem lehet úgy sze­retni, mint a bányát. Ez a vé­kony, csupa ín öregecske em­ber, akinek hiányzó testsúlyát oly lelkesen vállalta magára az asszony a 11 gyerek gond­jával együtt, jobban tartott Szászné, született Nagy Borbá­lától, mint a főteszakadástól. Az utóbbit ugyanis csak meg lehet fogni valahogy, de hol az az ügyes vájár, amely az ő szerelmetes egyetlen hitvesét megfogja, hogy csendesebben, te, amikor az éppen nem csen­desedni altar... Egyszer, egyetlen egyszer azért sikerült Szász Gazsinak ez a hősi tett, s minden új bányásznak, akit melléje vet a szerencse — mert szerencse ezzel a kis öreggel dolgozni, olyan munkása, értője a szén­nek! — el is mondja: hadd ta­nuljon a gyerek. Melléje ve­tett engem is a sors, ha nem is mint bányászt, hanem mint firkászt, elmondta hát nekem is, hogyne mondta volna. Ott guggolt két sarkára creszked­c / t'iitfliLáll mtlm( ve 'egy szakadt ácsolta alatt, hogy engem a hideg lelt, men­ten agyonnyomja, ő azonban csak szívta a cigarettát, rá se csippentve a gerendákra: tud­ta, amit én nem, bírja az még öt történetig is. S ő csak egyet akart elmondani, Él is mondta. Valahogy így: A rafináltság a fő, gyere­kem, a rafináltság. Ha sok is­kolát nem is járhattam, mert a bányászgyereknek a bánya volt az elemi, a gimnázium, de még az egyetem is, de az élet megtanított a rafináltság- ra, Ügy ám — nézett körül diadalmasan, van-e, aki el­lenkezik szavával. Dehogy volt. Hadd mondja az öreg! — Megmondom én, úgy ahogy van, nem bírom már a bort úgy, mint régen... Három litert megiszom, kinyúlok tőle, mint a béka, csak éppen nem kuruttyolok... Bár ki tudja. Hogyan megyek haza ilyenkor, hogyan nem? t- azt biz én nem tudom, de valahogy csak haza kell darvadoznom, mert más­nap reggel az ágyamban ébre­dek. Emelem a karom. Fáj. . — Csak agy pillanatra ' — mondta Burbulya reggel, mikor ki­léptem az uteáta és kikérte vélemé­nyemet, hogy nagynénje reny­he bélműködésé­re mit ajánlok. A poklot ajánlottam Burbulya számára és faképnél hagy­tam. — Csak egy pillanatra — állí­tott meg Konkoly öt méterrel odébb és megkérdezte, szerintem a világ- egyetemben fe­lülről lefelé, vagy alulról felfe­lé mozog-e a nap­rendszer. Udva­riasan mosolyog­tam és közöltem vele, hogy kissé srég-vizavi ha­lad a jobboldalon, mert nálunk „jóbbra-hajts” van. Konkoly hálál­kodva . megkö­szönte és én a jó­tevés boldog tuda­tával indultam hi­vatalom felé, ami­kor ... — Csak egy pil­lanatra —. állított meg három mé­terrel odébb Sza­godé, s megkér­dezte, szerintem az egyiptomiak is­merték-e a Vénus cipőpasztát, vagy sem. Megnyugtat­tam, hogy a Vénus cipőpasztát nem ismerték, az Eggüt használ­ták, hogy a ... ci­pőjük ép marad­jon, s kicsit fel­borzolt idegekkel tO'Vábbálltam. — Csak egy pil­lanatra — fogta meg a karom Csermely és bandzsal szemé­vel egyszerre néz­te meg mind a két fülem. Miután alaposan szem­ügyre vette jobb szemével a bal fü­lemet és ballal a jobbat, kikérte vé­leményemet, épít­sen-e házat, avagy sem... Kö­zöltem vele, hogy elegendő, ha csak az anyagi bázist teremti meg hoz­zá, az állam utána úgyis biztosít neki fedelet, így lakni is fog és fia ügyes, a pénzből is meg­marad valami, v. Csermely meg­sértődött és ottha­gyott. — Csak egy pil­lanatra — állított meg Tunyogi.,. — Csak egy ■pil­lanatra — állított meg Pöszméte. — Csak egy pil­lanatra — mond­tam a halálnak 98 éves koromban •— egy sürgős aktái hagytam az író­asztalomon hat­van évvel ezelőtt Elintézem, már. mehetünk is, A halál mosolygott és megkérdezte tőlem: — Én is csak egy pillanatra ve­szem igénybe éle­tét még, mondja uram, mi a véle­ménye az újjászü­letésről? Újjászületés? Kezdjem elölről! Elsírtam magam, hiába, már a ha­lálban sem lehet bízni! (egri) Az egri Gárdonyi, Géza Szín­ház művészei szép műsorral készültek az idei könyvhét egri megnyitására. Mint már hírül adtuk, a megnyitó ün­nepségen két Kassuth-díjas írót is vendégül lát a város: Simon István költőt és Dobozy Imrét, a nálunk is nagy sikert aratott Szélvihar című dráma szerzőjét. A műsorban, — ame­lyet a Kelemen László Irodal­mi Színpad rendezésében Ab- karovits Endre tanár állított össze — a színház művészei közül Kovács Mária, Stefanik Irén, Gyuricza Ottó és Koza- róczy József lépnek fel. Fellép a műsorban Bodor Blanka előadóművésznő is, és több öntevékeny szavaló. A műsort Arany János, Ady Endre, Petőfi Sándor, Radnóti Mildós, Tóth Árpád, Heltai Jenő, Dobozy Imre, Simon István, Somlyó Zoltán, Maja­kovszkij, Aragon, Drda mű­veiből állították össze. A mű­sorban két egri szerző — Farkas András és Gyurkó Gé­za — is szerepel. A színház művészei és az egri úszók június második fe­lében nagyszabású, közös „ví­zi-műsorra” készülnek. A mű­sor próbái már megkezdődtek. A műsorban tréfás vízipóló- mérkőzés, ügyességi versenyek, teknőverseny, Fekete Alajos és Csapó János tréfás számai szerepelnék többek között. Sor kerül vidám divatbemuta­tóra is, amelynek keretében a fürdőruha történetét mutatják majd be Éva ősanyánktól —« a mai női fürdőruha divatig. A színház művészei egy fél­órás esztrád-műsorral is ked­veskednek majd a közönség­nek. A rendezvény tiszta be­vételének a felét az uszoda korszerűsítésére fordítják; ★ . ... Strauss Cigánybárója válto­zatlanul nagy sikerrel „fut? estéről-estére Egerben. Néhány előadáson már az eredeti sze­reposztásnak megfelelően Pálffy György játssza’ Zsupán szerepét. A hét hat napjából öt alkalommal játsszák a Ci­gánybárót, s egy alkalommal pedig — hogy a szereplő mű­vészek pihenni tudjanak —* Sardou: Váljunk el című ze­nés vígjátékát, illetve Bejachj A lehetetlen nő című vígjáté­kát adják elő. ★ A színház több vezetője — Szöllősi Gyula igazgató. Vass Károly főrendező és Horváth Árpád rendező részt vesz a Pécsett megrendezett modern dráma hetén. Minden bi­zonnyal gazdag tapasztalatok­kal éi'keznek vissza, amelye­ket kitűnően fel tudnak hasz­nálni maid a következő <Syátl műsorának összeállításában és kialakításában. (- r.) VvVWV Megmozdulok az , agyban, fáj minden porcikám... Nézem a mejjem, kék, meg zöld... Vala­ki, az anyját, jól eltángálha­tott. De miért? Soha kötekedő ember nem voltam, a bort is jól bírtam, csak most nem bí­rom, mióta beteg voltam... Ki verhetett meg? — néz rám kér­dően, ' ügyes szónoki fogással, hogy valóban elönt a kíván­csiság. vajon ki verhette meg. — Na látja gyerekem, ezen gondolkodtam én, mikor már vagy ötödik hétfőn mász­tam úgy ki az ágyból, mint ha­lott a koporsóból. Nahát mondtam magamnak, Gas^i, ennek végére kell járni... Az ácsolat nagyot reccsent, mintha helye, eine, én távolabb ülve is összerezzentem és akaratlanul i« a fejem fölé pislogtam. Az öreg elnevette magát, én meg elveresndtem. — Ahogy látom, maga se a banyában látta meg a napvi­lágot... Nehéz is volna, mi? Hehéhe... — kuncogott meg­elégedetten. — Szóval ott hagy­tam abba, hogy mondtam ma­gamnak, ennek Gazsi, a végé­re kell járni... Megyek haza a következő vasárnap, nyitom az ajtót, bebőgöm, amúgy bá­nyászmódra, hogy aszongya: hány csillagból van a szemed, Zsófikám, tántorgók is,. aho­gyan az három liternél nem-: csak illik, de muszáj is, s egyszer csak látom, hogy Bor­osa ki a kamrába, be p sod­rójával és zuhé nekem. Az anyád részeges disznóját... Ad­dig verlek, amíg meg nem linód, ,hogy öreo fejjel is disz- nölkodj, te ilyen. .. meg amo­lyan. így mondja nekem, köz­ben jár a sodrófa, hogy alig győztem a fejem ’ --íródni... Erre aztán elordítom magam... Borcsa, az anyád, hát te versz meg engem mindig... Nem va­gyok ám részeg, azt a nagyon jó magasságosát neki... Azzal ki a sodróját a kéziből és már emelem is... Aztán le is enge­dem... Megáll egy pillanatra, várja a hatást. Az persze nem ma­radt el. még azok is nevetnek, akik már huszadszor hallják a történetet és az igazságot is. mármint, hogy azt a sodrófát ugyan el nem vette az asszony­tól, csak hites társa engedte le az ámulattól. — ...mert azért csak igaza van,., Csúnya dolog is az, hogy félévszázadot megéltem, s még mindig nem nőtt be a fejem lágya... Hát hogyan beszéljen a szerencsétlen egy olyan tök- részeggél, mint én vagyok...- Ha meg nem per, kánciózok még le s fel a szobában, jön­nek haza a gyerekek, látják az apjukat.'.. Na szóval, vég­eredményben igaza volt, csak . . csak a... hogyismondják... 'Megvan... a módszer, nahát a módszer volt helytelen... Azóta nem is nagyon rúgok én be, de ha mégis előfordul, mert mit tagadjam,-azért még néha előfordul, jön elém az asszony, el ne essem, mert ha másnap, kék folt '• lesz rajtam, azt hin­ném. hogy ő vert meg újfent... Hát így volt — nyomja el a ci­garettát. s kézbeveszi a sze- kercét. Nem emeli fel. csak fogja. Ha vendég van a fron­ton. nem illik dolgozni, legfel­jebb csak udvariasan éreztet­ni, hogy most már elég volt a szóból, a kavaró, a gumisza­lag szenet vár... ■ . Értek a szóból, búcsúzom Jó darabig hallom még a szeker- céjét, amint ácsol, száz méter­re a föld alatt Mert ő a föld alatt látta mag a napvi’ágot... Es ezen nincs mit nevetni! Gyurkó Géza /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents