Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-26 / 121. szám
2 népújság 1959. május 26.. kedé Az ember sokoldalú fejlődése a kommunizmusban A z SZKP XXI. kongxesz- szusa új, nagyszerű Távlatokat nyitott meg a szovjet dolgozók előtt. Olyan távlatok ezek, amelyekből sok minden már a közeljövőben megvalósul, s a mindennapi élet tartozékává lesz. A XXI. kongresszus a szovjet nép előtt álló nagyszerű gazdasági és politikai feladatok megvitatásával egy időben felvetette az ember sokoldalú fejlődésének kérdését is a kommunista társadalom építésének körülményei között. Már évszázadokkal ezelőtt több gondolkodót foglalkoztatott az ember sokoldalú fejlődésének a kérdése. Ezek a gondolkodóik azonban nem találták meg a megoldást és legfeljebb csak általános absztrakt, a gyakorlatban megvalósíthatatlan következtetésekig jutottak él. Egyedül csak a marxizmus—leninizmus elmélete adott végleges, tudományosan megalapozott feleletet az ember sokoldalú fejlődését biztosító reális feltételeket illetően. Az őskommunizmus korszakát követően, amikor az ember már saját szükségletén felül is tudott termelni, megjelent a kizsákmányolás, amely fokozatosan kiélezte az ellentétet a szellemi és'fizikai munka között. A nehéz, kimerítő munka azokra hárult, akik nem rendelkeztek termelőeszközökkel, míg a szellemi munka az uralKodó osztályok kiváltsága lett. A tudomány és a kultúra csak az uralkodó osztályok képviselőinek jutott osztályrészül. Nyilvánvaló tehát, hogy a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszerek nem biztosíthatták a társadalom valamennyi tagjának sokoldalú fejlődését. Kétségtelen, hogy az ókortól napjainkig minden korszakban éltek sokoldalúan fejlett emberek. A kv’túrg történetiéből sok ilyen példát ismerünk. De minden esetben elszigetélt személyekről, szftk-társadalmi rétegekről v$n szó, melveknek életkörülményei merőben különböznek a szegénysorban levő, alacsony kulturáiű, elnyomott tömegekétől. Éppen ezért a marxizmus—leninizmus azt tanítja — és ezt a tanítást az élet inár teljes egészében igazolta ■—, hogy mind a társadalom egészének, mind az e?ves személyek sokoldalú fejlődésének döntő feltétele a kizsákmányolás megszüntetése, a szocialista és végső sorban a kommunista társadalmi rend megteremtése. ]yfit értünk a kommunista társadalomban élő ember sokoldalú fejlődésén? A napi kenyérgondoktól megszabadult ember alaposabban megismerkedhetik a modem természettudomány felfedezéseivel, mind közelebb kerülhet az egyetemes művészet és kultúra kincsestárához, szüntelenül fejlesztheti jellemének pozitív vonásait. Ez a komplex fejlődési folyamat már egyre jobban jellemzi a kommunizmust építő szovjet embereket A Szovjetunióban a szocializmus építésének befejezése és a kommunizmusra való fokozott áttérés nemcsak a termelőeszközök gyorsiramú fejlődését és új gazdasági, társadalmi törvényszerűségek megjelenését jelenti, hanem egyben új erkölcsű ember, a kommunista embertípus kialakulását is. Ez a szocializmus egyik legnagyobb győzelme, felsőbbrendűségének egyik legnagyszerűbb bizonyítéka'. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megteremtette az előfeltételeket a fizikai és szellemi munka közötti ellentét felszámolásához. A szocialista szovjet állam fejlődése, során felszámolódott a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszerekre jellemző fizikai és szellemi munka közötti _ megoldhatatlan ellentét és általában jelentősen csökkent a közöttük létező különbség. A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszaxá- ban pedig egyre jobban elmosódnak a szellemi és fizikai munka között még létező lényeges különbségek. A munka e két fajtája közötti különbség felszámolása törvényszerű folyamat, amely a kommunizmus műszaki, anyagi alapjának megteremtésén alapszik. A z anyagi alap fejlődése megteremteni a reális lehetőségeket a szovjet ember sokoldalú fejlődésére is. A termelési folyamatok nagyarányú automatizálása és gépesítése megkönnyíti a fizikai munkát; Az automatizált termelő folyamatot kiszolgáló és az azt felülvizsgáló munkás magas technikai szakképzettséggel kell hogy rendelkezzék. A munka megkönnyítése és a munkaidő fokozatos csökkentése lehetővé teszi, hogy minden dolgozó idejének egyre nagyobb részét fordítsa kulturális szükségletei kielégítésére, szakmai képzettségének fokozására. A burzsoá ideológia főleg arra törekszik, hogy távoltartsa a tömegekét korunk legégetőbb társadalmi kérdéseitől. A kapitalista országokban a mozi, a rádió, a televízió, a ponyvairodalom mind azt a célt szolgálja, hogy minél szőkébb területre korlátozza a tömegele érdeklődési körét és ennek megfelelő szűk szellemi és kulturális látókört alakítson ki. A kapitalistának csak emberi potenciált, fizikai erőt jelent a munkás, aki kénytelen eladni erejét. A marxizmus— leninizmus kifejti, hogy a munkás kizárólag a kapitalista feltételek megdöntése után válik igazán emberré. A kapitalista a munkásokat népi tekinti húsból, vérből való élő embereknek, akiknek személyes gondjaik, emberi tulajdonságaik vannak. Csak a munkaerőt látja bennük, a gyárban készült gépnél olcsóbb gépet. A szocialista rendszer ez^ zel szemben amikor következetes harcot folytat a munkatermelékenység növeléséért, a termelés automatizálásáért, a termelőeszközök mennyiségének növeléséért és az eleven munka mennyiségének csökkentéséért, mindig rz építő, alkotó embert tartja szem előtt, annak az érdekeit szolgálja. Míg a kapitalizmusban az emberek erejét a végletekig kihasználják, a szocialista társadalom arra törekszik, hogy takarékoskodjék az emberi erővel és minél több időt hagyjon az embernek művelődésre, művészi hajlamainak fejlesztésére, stb. Az SZKP XXI. kongresszusán eltőerjesztett jelentés kifejti: „A kommunizmus építése nemcsak a gazdaság, a tudomány és a kultúra példátlan fellendülését tételezi fel, hanem egyszersmind messzemenő távlatokat nyit az emberek minden képességének és alkotó tehetségének felfedésére és teljes, sokoldalú hasznosítására.“ Ezek a megállapítások ragyogóan tükröződnek a Szovjetunió hétéves népgazdaságfejlesztési tervében, amelyben központi helyet foglal el a dolgozók reális jövedelmének lényeges növelése, a munkanap és a munkahét csökkentése, a közfogyasztási cikkek termelésének állandó növelése, a lakásépítés nagyarányú fejlesztése, a kulturális szükségletek kielégítése, stb. A gépesítés és az automatizálás különleges problémákat állít a szocialista társadalom munkásai elé, mind a munkatermelékenység, mind a kulturális és tudományos felkészültség tekintetében. A szocialista társadalom — a történelemben eddig ismeretlen új munkástípust alakít ki. amely a fizikai munkát alapos elméleti tudással, alkotó értelmiségi munkával párosítja. Az a tény, hogy a Szovjetunióban négyszer annyi diák tanul, mint Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban együttvéve, az a tény, hogy az USA vezető körei már rég kénytelenek voltak beismerni lemaradásukat és ma már arról álmodoznak, hogy a szakemberek kiképzése terén utolérjék a szocializmus hazáját, ismét csak azt bizonyítja, hogy a szovjet tudomány és technika korszakalkotó győzelmei olyan komplex fejlődési folyamat gyümölcsei, amelyet csak a kizsákmányolástól mentes társadalmi rend valósíthat meg, s amelyben az ember gyakorlati és szellemi felkészültségének fontos szerepe van. Az automata gépek segítségével csökkenteni lehet a fizikai munka mennyiségét és a nehéz fizikai munkát végző munkások számát. TI iba lenne azt állítani, hogy a kommunizmusban teljesen eltűnik a fizikai munka. Nem tűnik el és nem is tűnhet ed, de sokkal könnyebb lesz, minőségileg magasabb fokra emelkedik. A munka termelékenységének növelése lehetővé teszi a munkanap csökkentését, a jövedelem, az anyagi és kulturális életszínvonal emelkedését. Igaz, hogy a munkanapot a kapitalista országokban is csökkentik, de ott a munkanap-csökkentés a jövedelem nagybani csökkentésével, nagyszámú munkás elbocsátásával jár együtt. Az automatizálás, az atomenergia felhasználása nem a munkások életét köny- nyíti meg, hanem azt még nyomorúságosabbá teszi. A kapitalista országokban az új technika bevezetése növeli a munkanélküliséget, annak minden gazdasági, társadalmi és politikai következményeivel. A Szovjetunióban most térnek át a hétórás munkanapra, 1964-ben fjedig be fogják vezetni a 25—30 órás munkahetet heti két szabadnappal. Ez nagyban elősegíti, hogy a munkások a munkájuk mellett egyre többet tanuljanak, többet foglalkozzanak a tudományos, művészeti és sporttevékenységgel, találmányok kidolgozásával, stb. Az ember sokoldalú fejlődésében igen fontos szerepe van a kommunista nevelésnek. Ez a kérdés különös jelentőséget kapott a szovjet társadalom jelenlegi fej’ődési szakaszában. A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában a kommunista nevelés tovább fejleszti és tökéletesíti az embereknek a szocializmus építése során kialakult új jellemvonásait, kommunista öntudatát és új vonásokkal gazdagítja azt. A sokoldalúan fejlett kommunista ember kialakításával kapcsolatban Lenin az e munkában részvevők feladatairól beszélve, rámutatott arra, „hogy minden irányban fejlett és minden Irányban iskolázott embereket, olyan embereket neveljenek, tanítsanak és képezzenek ki, akik mindenhez értenek. A kommunizmus e felé a cél felé ha’ad, e felé a cél felé kell haladnia és el is fogja érni ezt a célt. de csak sok-sok év múlva.” (Lenin Összes művei, Szikra, 35. kötet.). fi1 lenini útmutatásból ki- XJ indulva, az SZKP XXI. kongresszusán megtartott jelentésében Hruscsov elvtárs kifejtette, hogy a kommunizmusra való áttéréshez nemcsak fejlett anyagi-műszaki alapra van szükség, hanem a társadalom valamennyi tagjának magasfokú öntudatára is. A Szovjetunió Kommunista Pártja által kifejtett óriási ideológiai, politikai nevelő- munka azt célozza, hogy tökéletesítse a szovjet ember új jellemvonásait, á szocialista nemzetköziség és hazafiság, a kommunizmust építő társadalom magasfokú erkölcsisége, a marxizmus—leninizmus szellemében nevelje őket. A kommuni zmust építő szovjet ember példaképül szolgál ma minden haladó és békeszerető ember számára a társadalmi haladásért, a békéért, s a szocializmusért folyó harcban. Az a kétségtelen tény, hogy csak. a kommunista társadalom hozza létre teljesen az ember sokoldalú fejlődését biztosító feltételeket, ösztönzőleg hat a szocialista államok dolgozó: számára is, akik a szocializmust építő ember büszkeségével és öntudatával, magabiztosan haladnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által megnyitott úton, azon nagyszerű végső cél felé, amelyet Marx, Engels, és Lenin így fogalmaztak meg: kommunista társadalom. DR. C. GH. DIMITRIU egyetemi tanár, Kössön a két német állam megnemtámadási szerződést BERLIN' (TASZSZ): Mint a Neues Deutschland, közli, Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártjának első titkára a KB V. teljes ülésén mondott beszédében foglalkozott a genfi külügyminiszteri értekezlettel. Ulbricht megállapította, hogy az NDK kormányküldöttsége Genfben mindent megtett, amit megtehetett, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség enyhülését, s hogy megindokolja az NDK álláspontját a két német állammal kötendő békeszerződés előkészítéséről. A genfi értekezleten részvevő nyugatnémet küldöttség álláspontjáról szólva, Ulbricht kijelentette: e küldöttségnek az a terve, hogy minden eszközzel megakadályozza a nyugatnémet militarizmus bármilyen mérvű korlátozását, meggátolja Németország újraegyesítését. A nyugati hatalmak genfi javaslatairól Ulbricht kijelentette, hogy e javaslatok a maguk egészében nem szolgálhatnak komoly tárgyalások alapjául, bár egyes tételeikről lehet vitatkozni. A genfi külügyminiszteri értekezlet kéthetes munkája után mindkét német állam vezető politikusai előtt felmerül a kérdés, hogy milyen erőfeszítéseket kell tenniök a néniéit államok képviselőinek a feszültség enyhítésére, a két német állam közeledésére. Véleményünk szerint célszerű lenne, ha a két német állam szerződést kötne egymással, amelyben lemondanának az erőszak alkalmazásáról és kölcsönös kötelezettséget vállalnának valamennyi kérdés bé-‘ kés megoldására, tehát megnemtámadási szerződést kötnének. (MTI) Az Humamté a genfi értekezletről PÁRIZS (MTI) Az Humani- téban Yves Moreau arról ír, hogy a genfi konferencia új fordulatot vehet. Az amerikai szóvivő pénteki kijelentései nyomán — amelyek szerint a nyugatiak befejezték „globális tervük” kifejtését, logikusan, az következnék, hogy a külügyminiszterek most már a megegyezés konkrét alapjait keressék; Yves Moreau ezután a nyugatiak között mutatkozó eltérésekre hívja fel a figyelmet, kiemelve, hogy Selwyn Lloyd több felszólalásában olyan általános elveket hangoztatott, amelyeket egyik oldalról sem vontak kétségbe. Csupán a francia küldöttség nem mutatja egyetlen jelét sem a jóakaratnak. Még nyíltabban, mint Bonn képviselői, Couve Megnyílt a külügyminiszteri értekezlet héttői ülése de Murville Nyugat-Németar- szág újrafelf egy vérzésének és a Bundeswehr atomfegyverekGENF. Mint az AP A hétfői ülésen Herter ame- kel való ellátásának védőügyjelenti, Genfben a Nemzetek rikai külügyminiszter elnököl, védjeként jelentkezik. (MTI) Palotájában hétfőn délután, magyar idő szerint 15,31 órakor megnyílt a külügyminisaA szovjet párt- és kormányküldöttség Tiranába érkezett téri értekezlet 11. ülése. \z értekezlet ezzel harmadik hetébe lépett; MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és sir David Eccles, Nagy-Britannia kereskedelmi minisztere vasárnap aláírta a szovjet—angol kereskedelmi egyezményt, amely ezzel hatályba lépett. A két kormány azt várja, hogy az egyezmény hatályának első évében, 1959. július elsejétől 1960. június harmin- cadikáig jelentősen bővül majd a kereskedelem mindkét irányban. A Szovjetunió nagy mennyiségű hagyományos és egyéb árucikket — gabonát, fát, faanyagokat, színes fémeket, lent stb. — ad majd el Nagy-Britanniának. A szovjet külkereskedelmi vállalatok jelentős megrendeléseket eszközölnek Angliában: így vegyipari, cellulózé és papíripari gépeket és egyéb felszereléseket rendelnek. Mindkét kormány újabb lehetőségeket teremt a közszükségleti cikkek kereskedelme számára. Szovjet az amerikai MOSZKVA (TASZSZ): Kuz- nyecov szovjet külügyminiszterhelyettes szombaton jegyzéket nyújtott át R. Devisnek, az Egyesült Államok ideiglenes moszkvai ügyvivőjének. A jegyzékben a szovjet kormány hangsúlyozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nukleáris- és rakétafegyverekkel való felszerelése az európai államok biztonságát veszélyezteti és nyílt kihívás minden békeszerető néppel szemben, mert ebben az országban újult erővel támad fel a militarizmus és a revansvágy. A szovjet jegyzék — amely válasz az amerikai kormány május 8-i jegyzékére — kiemeli, hogy a NATO tagállamok, és különösen a Német Szövetségi Köztársaság atomTIRANA (TASZSZ) Az albán Munkapárt Központi Bizottságának és az Albán NépA két kormány képviselői, évente találkozni fognak Londonban, illetve Moszkvában, hogy megvizsgálják az egyezmény végrehajtásának menetét és újabb intézkedéseket dolgozzanak ki a kereskedelmi kapcsolatok további javítására. A két ország cégei és vállalatai kicserélik ipari és műszaki tájékoztató anyagaikat. Az angol kereskedelmi küldöttség sir David Eccles kereskedelmi miniszter vezetésével Moszkvából hétfőn reggel visz- szautazott hazájába. (MTI) Szovfet jegyzék a MOSZKVA (TASZSZ): Kuz- nyecov szovjet külügyminiszterhelyettes szombaton jegyzéket adott át Hans Krollnak, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetének. A jegyzék kijelenti, hogy a bonni kormány atom- és rakéiegyzék kormányhoz és rakétafelfegyverzése érdekében tett amerikai lépések agresszív jellegűek, fokozzák a háborús veszélyt és mérgezik a nemzetközi légkört. A szovjet kormány újból kifejezi azt a reményét, hogy az amerikai kormány tartózkodik a nemzetközi feszültséget fokozó lépésektőL — Különösen fontos ez most, amikor államaink tárgyalásokat folytatnak a legsürgetőbb nemzetközi kérdéseknek a tartós béke és az európai biztonság megteremtését előmozdító megoldása végett — hangsúlyozza a szovjet iegyzék. (MTI) köztársaság kormányának meghívására N. Sz Hruscsov- nak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével hétfőn délelőtt Tiranába érkezett a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első titkárával az élen az Albán Munkapárt Központi Bizottsága tagjai, a kormány és az Elnöki Tanács elnökségének tagjai, valamint más vezető személyiségek és a diplomáciai testület tagjai fogadták a szovjet küldöttséget. A repülőtéren jelen volt Otto Grotewohl, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke is, aki szabadságát Albániában tölti« bonni knrmányhnz tafegyverkezési versenybe sodorja Nyugat-Németországot és ezzel nyilván kesztyűt dob az új háború veszélye ellen síkra- szálló népeknek. Nyugat- Németország fokozott atom- és rakétafegyverkezéséért a fő felelősség elsősorban a bonni kormányt terheli. A bonni kormány ezzel nemcsak a nemzetközi helyzetnek árt, hanem a genfi külügyminiszteri értekezleten is bonyodalmakat próbál előidézni azokkal a tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyek a halaszthatatlan nemzetközi kérdéseknek, a német béke- szerződés megkötésének és a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetésének megoldására irányulnak. Ugyanezt a célt szolgálja — a jelekből ítélve — a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten tanúsított magatartása is — hangsúlyozza a szovjet jegyzék és megállapítja, e politika következményeiért a felelőssée telies mértékben a bonni kormányt terheli. (MTI) Az amerikai igazs%iif?miniszier segítséget kér a bűnözési hullámmal szemben Aláírták a szovjet-angol kereskedelmi egyezményt Idő járás jelentés Várható időjárás kedd estig: Felhőét vonulások, néhány helyen délutáni eső, zivatar, mérsékelt észald-északkeleti szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 4—7, legmagasabo nappali hőmérséklet kedden: 18— 21 fok között. Távolabbi kilátások: az éjszakai lehűlés mérséklődik. (MTI): WASHINGTON (Reuter): William Rogers, az Egyesült Államok igazságügyminisztere, levélben kérte fel Nixon amerikai alelnököt. továbbá az amerikai szenátus és képviselőhöz elnökét, tegyék lehetővé olyan törvények életbeléptetését, amelyekkel le lehet küzdeni az Egyesült Államokban a megdöbbentően fokozódó bűnözési hullámot. A bűncselekmények száma négyszerié gyorsabb ütemben emelkedik, mint az ország la kóinak száma — állapítja meg a levél. 1958. első kilenc hónapjában 111 százalékkal több bűncselekményt követtek el mint az előző év hasonló idő szakában. Bár már akkor is ki lene százalékkal naCTrobb voh ez a szám az előző évi adatokhoz viszonyítva.
