Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

1959. május 33., szombat NÉPÚJSÁG A 9 gyöngyisi KlSZ-kőbánya ifjú köbányásza Szabó Béla, a Vak Bottyán Gimnázium tanulója A VÄROSI KISZ-bizottság javaslatára kőbányát nyitottak a gyöngyösi fiatalok a város fölötti sziklás oldalban. Hú­szas csoportokban dolgoznak az új kőbányában az MTH-is- kolások, a gimnazisták és a város többi KlSZ-szervezeté- nek tagjai. A termelőszövetkezeti épít­kezésekre hordják a kitermelt követ, kocsin, autón, melyik község mivel tudja szállítani. A gyöngyösi Vak Bottyán Gim­náziumban olyan KISZ-tag után kutattunk, aki lelkesen vette ki részét a munkából, szorgalmasan dolgozott a kő­bányában. Rövid várakozás után szőke hajú fiatalember nyit be az igazgatói iroda aj­taján. Kezével kisimítja a szemére hullott hajfürtöket. Megáll. Lehet vagy tizenhat éves. Vé- konydongájú, de akaratos ki­nézésű gyerek. — Engem hívattak? — Igen. — Szabó Béla vagyok — nyújtja a kezét és otthonosan helyet mutat a vendégnek. — A KISZ-kőbányában vég­zett munkájáról szeretnénk hallani valamit. Hogyan dol­goznak? Fárasztó-e a munka? — Eleinte megéreztük a kar­jainkban a szokatlan munkát, de a második esetben már el­maradt az izomláz is. A ki­halt kőbányát megfiatalítottuk. Igyekeztünk elrabolni tőle még, amit hasznosítani lehet. — örömmel mennek dol­gozni? — Ez csak természetes. Olyan diákok mentek csak, akik megértették a jelentőségét en­nek a munkának — magyaráz­za felmőttes komolysággal. — Nekünk, fiataloknak is se­gíteni kell, hogy az új, a szö­vetkezeti munka minél job­ban megerősödjék. Én azt hi­szem, hogy ezt segítettük Imi is, amikor órákat dolgoztunk a kőbányában, és több tonna követ fejtettünk ki, amit a gyöngyössolymosi, patai, gyön­gyösi termelőszövetkezetek használtak fel az építkezések­nél. AHOGY BESZEL Szabó Bé­la, bebizonyosodik, nemcsak azért fogta meg a talicskát, mert a tanárai mondták, ha­nem a kiszista öntudat vezet­te. Eleinte elcsodálkoztam érve­in, hiszen még csak a máso­dik osztályba jár, de máris eléggé széles politikai ismere­tekkel rendelkezik. A későb­biek során kiderül, hogy ő a gimnáziumi KISZ-szervezet saarvező-titkára. — Már csak öt óra társadal­mi munkám hiányzik — mond­ja kis büszkeséggel a hangjá­ban és máris sorolni kezdi az órákat. — Ötöt töltöttem a SZÖ- VOSZ-isikola falbontásánál, tí­zet pedig a kőbányában. A nyáron még szeretnék, nem, nemcsak szeretnék, hanem el is megyek Bodrogkeresztúrra, munkatáborba, de még addig idehaza megszerzőm a húsz munkaórát. Tervezget a nyárra, holott még az év vége három hétre van. Politikai oktatásra jár, kőbányában dolgozik. Szinte önkéntelenül is felvetődik a kérdés: nem megy-e ez a sok mellékfoglalkozás a tanulás rovására? Szabó Béla szerint nem. Fél­évkor négyes volt, most, év­végére kitűnő szeretne lenni. Az igazgató és a tanárai sze­rint minden esély megvan er­re, csak tanulni kell az utolsó óráig. Ezt a reményt akarja tény- nyé változtatni Szabó Béla is, aki elsőként jelentkezett a farkasmáji kőbányába, s akit követnek osztálytársai: Ben- gyel László, Völler Laci és a többiek. Sok kalandon estek át egy- egy ilyen kőbányászás alkal­mával. Mint egy kiránduláson, olyan szívesen vettek részt a munkában. Játékos szorgalom­mal dolgoztak s egyre szapo­rodott a kő, másnap tudtak szállítani a termelőszövetke­zetek. MÍG A DIÁKOK egy része arra készül, hogy a szép időt milyen szórakozással töltse nyáron, addig a 16 éves Szabó Béla önkéntes ifjúsági mipi- katáborban végez majd hasz­nos munkát és ha hazajön, a Mátravasúthoz szeretne el­menni dolgozni. Ügy érzi, ez­zel tartozik édesanyjának és annak a társadalmi rendnek is, amelyikben már született, amely vezérelni fogja majd egy életen keresztül. KOVÁCS JÁNOS Az újítások felét elutasították A munkásújítók vagy kedvvel fogtak a munkához a gyöngyösi XII-es aknánál is az ellenforradalom után. Mégis 1957. januárjától ez év április 1-ig 50 újítás érkezett a bányászoktól, amelyből csak 20-at fogadtak el, kilenc újítást ipost kísérleteznek, 21-et pedig elutasítottak, te­hát az újításoknak majdnem 50 százalékát. Mi ennek az oka? A bányászok között — mint már írtuk —, megvan a lelkesedés, az újítókedv, — mégsem halad megfelelően az újítómozgalom a gyöngyö­si XII-es aknánál. A hiba egyes műszaki vezetőknél ke­resendő, akik heteken keresz­tül nem csinálják meg az újításokról a véleményezést és az újítások elbírálása is vontatottan megy. Pedig hasznos újításokról lett volna szó, hiszen az eddig elfoga­dott újítások is 116 ezer fo­rint megtakarítást jelentet­tek. Az utóbbi hetek munkáját látva, javulóban van az újí­tómozgalom, de még mindig további aktív támogatásra, segítésre szorulnak a gyön­gyösi XII-es akna újító bá­nyászai. Képviselői fogadónap Eger-Lajosvárosban Azok a vezetők, akik a nép bizalmából kerültek funkció­ikba, csak akkor és úgy tud­ják ellátni jól feladataikat, akkor tudnak rászolgálni a nép bizalmára, — ha szoros kap­csolatban állnak a tömegek­kel, ott élnek az élet sűrűjé­ben. Ismerniük kell a dolgo­zók őreiméit éppenúgy, mint gondjait, problémáikat; ki kell kémiök véleményüket, javas­A Földművelésügyi Minisztérium felhívása a termelőkhöz a peronoszpóra kártétel megelőzésére A csapadékosra vált meleg májusi időjárás rendkívül ked­vező a szőlő egyik legveszedel­mesebb betegségének, a paro- noszpórának. Az erős pero- noszpóra fertőzési veszély mi­att a Földművelésügyi Minisz­térium felhívja a szőlőterme­lők figyelmét a fokozott meg­előző védekezésre. A miniszté­rium szakemberei javasolják, hogy — tekintettel a hajtások gyors fejlődésére — az első permetezést hamarosan köves­se a második, illetve harmadik permetezés. A legfontosabb szempontnak tekintsék a ter­melők, hogy nagy lombfelület ne maradjon védetlenüL Ha a gyakori esőzés a lombról le­mossa a permetanyagokat, a permetezést sürgősen ismétel­jék meg. Abban az esetben, ha az egyes esők között nincs ele­gendő idő a permetezésre, po­rozni kell. A mélyfekvésű te­rületeken, ahol kellő levegő­* Kovács, Petöfibánya: A labda­rugó-mérkőzésen történt botrány­ról írt levelét megkaptuk. Ügy véljük azonban, hogy két héttel az események után már nem vol­na helyes ismét felkavarni az ügyet. Kérjük, írja meg pontos címét, hogy alkalomadtán felke­reshessük, Hóczey Jenőné, Hatvan: A leve­lében foglaltakkal kapcsolatosan közöljük, hogy ritkán közlünk lapunkban fordításokat, de ha er­re sor kerül, van már fordítónk. Szolgálatát nem vesszük igénybe, figyelmességét köszönjük. Pajkos István, Apc: Az OTP-tol vásárolt telek visszaváltása ügyé­ben írt levelére válaszoljuk, hogy elsősorban keressen vevőt a te­lekre, ha ezt nem talál, akkor ad­jon be egy kérvényt az OTP me­gyei fiókjához (Eger. Széchenyi u.), amelyben megindokolja, hogy miért akarja a szerződést felbon­tani Ezt a kérvényt a megyei OTP javaslattal ellátva felterjeszti az országos központnak és ha ott megadják az engedélyt, visszavált­ják a földet, természetesen a szá­zalékok és bizonyos kezelési költ­ségek levonásával. A későbbi idő­pontra vonatkozóan pedig, ha a beépítési határidő letelt és a há­zat még nem építette fel, akkor az OTP-nek jogában áll minden további nélkül a szerződést fel­bontani, igy abban az esetben ií visszakapja a telek vételárát. mozgás nincsen, ajánlatos a permetezéseket minden alka­lommal porozással kiegészíteni. A bordói lé készítéséről el­mondották a szakemberek, hogy a permetező anyag ak­kor a leghatásosabb, ha a réz- gálic-oldatot öntjük a mésztej- hez, állandó keverés mellett. A peronoszpóra-kártétel meg­előzéséhez, illetve a kártételé­nek meggátlásához szükséges védekezőanyagok: rézgálic, DNRB-paszta, Witigram kon­zentriert permetezőszer, to­vábbá rézmészpor, a földmű­vesszövetkezeti boltokban mindenütt kellő mennyiségben rendelkezésre áll. (MTI) tataikat, egy-egy adott terv­vel, feladattal kapcsolatban. ► Választott vezetőink és szer­veink tömegkapcsolatának el­mélyítését és szélesítését, számtalan találkozási forma segíti elő. Ezek egyiKe: or­szággyűlési képviselőink, ta­nácstagjaink rendszeres foga­dóórája. Ilyen fogadónap zajlott le az elmúlt napokban Eger—La- josvárosban. Rátkai Ferencné országgyűlési képviselő és Csomó János tanácstag tartott fogadóórát. A fogadóórán igen sokan jelentek meg a lajosvárosiak közül. A beszélgetéseket az őszinteség és a közvetlenség jellemezte. Akik felkeresték képviselőjüket, tanácstagjukat, bizakodással mondták el prob­lémáikat — voltak bár azok egyéni jellegűek, vagy éppen közösségi problémák. Ami a közösségi problémá­idat illeti: a fogadóórán meg­jelentek igen sok és nagyon ésszerű, felhasználható javas­latot tettek a városrész ren­dezésére. A külső soron és a Gyulafehérvári utcában lakók közvilágítási lámpák felszere­lését sürgették. Egyöntetűen Kérték azt is, hogy a városré­szen létesítsenek húsboltot, ezzel sok háziasszonynak könnyítenénék munkáján, mert nem kellene begyaiogol- niok a városba. Kérték a mo­zi-probléma megoldását is. Az elmúlt esztendőben ugyanis szabadtéri mozi volt az iskola udvarában". Az iskola vezető' sége ebben az évben nem já rul hozzá ahhoz, hogy a kert­mozit újra megnyissák, mert féltik az iskola felszerelését és rendjét. Ezt a problémát is orvospini kell. Sok szülő kér­te azt is, hogy sürgősen ja­vítsák meg az óvoda Keríté­sét, mert a gyerekek könnyen kiszaladhatnak az utcára, s a forgalmas főútvonalon esetleg baleset érheti őket. A felvetődött javaslatok és problémák — mint ahogy a fogadónapon megjelent RátKai Ferencné elvtársnő és Csomó János elvtárs is megállapítot­ta — nem megoldhatatlanok, és segítséget nyújtanak vala mennyihez. Örömmel vették tudomásul, hogy a lakosok je­lentős értékű társadalmi mun­kát is felajánlottak ezek el­végzéséhez. A fogadónap — amellett, hogy Kétségtelenül megerőst tette a kapcsolatot itt is a vá­lasztottak és a választott kö­zött — minden bizonnyal nem lesz eredménytelen a lajosvá­rosiak számára. Külföldi híradó (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió .. -"V «rsüg>' fm ív V.. »várnai ív. -. ;■# A Moszkvai Népek Barátsága Házában megtartották az Afrikai Népekkel való Barátság Szovjet Társaságának alakuló gyűlését. A képen: 1. Potyehín, a társaság elnöke beszédet mond. Anglia mm * < Mintegy 1000 afrikai és angol rendezett nagygyűlést és tüntetést Londonban az afrikai népek szabadságának nap­ján. A képen a tüntető menet London egyik utcáján. Franciaország A francia bányászok követelik a mindennapi kenyér­hez való jogukat. A bányászszakszervezet népes küldöttsége megjelent „Charbonages de France” nevű hatalmas bánya* város központjában, hogy átadja a bányászok követeléseit a bányabáróknak. Vásári mozaik nénikét, Lacsi Istvánnét, aki öreg fejjel értette meg a szo­cializmus, a kommunizmus vi­lágfölényét, ★ Minden út Rómába vezet —■ jelszóval az Ipari Vásár láto­gatói végül is a vendéglátó­iparnál állapodnak meg. Nagy­üzem van a borkóstoló sátrak előtt, sokan tolonganak az ön- kiszolgáló boltban is. A hang­zavar talán itt, a vendéglátó­ipari egységeknél a legerősebb. Nagy része van ebben az el­fogyasztott jó egri, móri, to­kaji boroknak. ★ Összefoglalva az Ipari Vásá­ron tapasztaltakat, nem lehet eldönteni, hogy melyik pavilon, gyártmány kerüljön az első helyre. Talán a mechanikai la­boratórium az ötletes televíziós telefonjáért, a Láng-gépgyár, az Április 4. Gyár, vagy az Egri Finomszerelvénygyár íz­léses, finom vonalú Beroa-mo- pedjei, a magyar hajóipar újabb remekművei, vagy ZT 8—30 típusú ionoszféra-kutató berendezés, amely a Brüsszeli Világkiállításon nagydíjat nyert — ezt nem lehet eldön­teni. Az az egy biztos, hogy a mostani Budapesti Ipari Vásár bemutatja az ember alkotásait, a legújabb technikai berende­zéseket, amelyek segítségével nemsokára a csillagokig jut az ember. FAZEKAS ISTVÁM Égbetörő transzparensek, ze­ne, lárma — ember, ember mellett. Ez a kép fogadja első pillanatban a látogatót az Ipa­ri Vásár kapujánál. Az egyes jelzésű autóbuszok szinte percenként hozzák az utasokat, akik a bejárat előtt végtelen sorban várják, hogy rájuk kerüljön a sor, átlépjék á bejárat vaskorlátját, meg­kezdjék egésznapos sétájukat a Budapest^ Ipari Vásáron. ★ ; Orion — hirdeti a nagy fél­tés egy szép pavilon homlok- ;zatán. A lépcsőre fellépve, a ; tömeg besodorja a látogatót és ; odabent szebbnél-szebb kiállí- Itású rádiókban, televíziós ké­szülékekben gyönyörködhet. I „Ar 604-es Orion rádió a I Brüsszeli Világkiállítás nagy- í díj át nyerte, hétcsöves, ultra- I rövid mikrohullámmal” — liehet olvasni a készülékre tú­lzott felírást. De nincs sok idő la csodálkozásra, mert az em- 1 bértömeg tovább sodorja a kí- 1 váncsiskodót. ÁT 403, AT 602, >AT 603-as típusú televíziók > sorakoznak egymás mellett. > — Elragadok, gyönyörűek, >szépek! — hallatszik minden­> honnan az elismerő vélemény. > Az Orion gyár ma megérde- fmelten képviseli nagyot fejlő­dd ott, rádió és televíziós készü­léket gyártó inrrunkat. í — Mennyi bútor, mennyi előtt állunk. Az ipari vásár egyik büszkesége a hétszemé­lyes Csajka (Sirály) személy­autó vonja magára a figyelmet, s mellette a másik, ugyancsak hétszemélyes Zü 111-es sze­mélykocsi. Az orvosi műszerek mellett filmfelvevő- és vetítőgépek so­rakoznak. Majd rádiók, televí­ziók sorozata következik. Ez a pavilon örvend talán a leg­nagyobb látogatottságnak. Egy elrejtett ipari televízió­kamera állandó felvételeket készít a pavilon látogatóiról, amelyet azonnal levetít a te­remben elhelyezett képernyők­re. Nem egy ember ment vissza a kamera elé, hogy minél töb­bet szerepeljen „a moszkvai televízióban”. Karórák, hűtőszekrények, vadászfegyverek, motorkerék­párok, porcelánok sorakoznak itt a kiállító vitrinekben. A kijáratnál elhelyezett kis asztalkára helyezett vendég­könyvbe ősz öregasszonyka je­gyez valamit. „Amit itt láttam, nagyon gyönyörű volt. Sok mindenről meggyőzött“ — lehet olvasni a nehézkes írást. A szovjet pavilon újabb hí­vet szerzett magának, egy öreg kínai — testvéri kapcsolatát. A pavilon belső részében a né­pi Kína nagyot fejlődő ipara látható. Bordacsiszológép, M 8612-es síkköszörűgép és a többiek. Ma már a Kínai Nép- köztársaság szinte korlátlan mennyiségben el tudja látni magát ipari alapanyagokkal. A nehéz szerszámgépek mel­lett sok csodáló ja akad a kí­nai műszereknek. A sztereo- mikroszkópot és a fogászati röntgen gépet sokan nézeget­ték. Egy másik építmény Kína mezőgazdaságát mutatja be. Óriási kukoricák, kínai tea, gyümölcsök és borok. Gyanta­tömbök, gyapot, dohány és fa­héj. A hatalmas ország szinte valamennyi mezőgazdasági termékét lehet itt látni. Külön rész mutatja be a kí­nai ember művészi alkotásait. Remekbe készült, faragott tár­gyak, szelencék, dohányzó­készlet és elefántcsontba fara­gott csatajelenetek hirdetik a kínai népművészetet. Porce­lánok, kínai selyemszövetek, játékszerek, mind-mind a kí­nai fejlett kultúra, ipar, mező- gazdaság hirdetői. ★ CCCP. Egyszerű rövidített felírás, mégis érti mindenki. A Szovjetunió kiállító pavilonja szövet, feltűnő a sok pipere dolog! Ámúlnak él a nézők a kisipari szövetkezetek készít­ményei előtt. Az újpesti aszta­los ktsz szobabútor költemé­nyeinél van a legnagyobb to­longás. Érdeklődő, kíváncsis­kodó kérdésekkel faggatják a ktsz bemutatóit. — Hol lehet kapni ezekből? Mennyiért adják, meg lehet itt is venni? — röpködnek az iz­gatott kérdések. — Az ősszel igen, addig nagy mennyiséget gyártunk ebből a 13 ezer forintos garnitúrából — adja meg a feleletet egy fiatal, szőke asszony, aki a ktsz-t képviseli. Nincs megál­lás — már a háziipari népmű­vészeti szövetkezet árui között nézelődnek az emberek. A to­rontáli gyapjúszőnyeg érdemel dicséretet, ami 495 forintért a helyszínen is kapható. Kínai betűk alatt magyarul ez áll: Kínai Népköztársaság. A pavilon európai szemmel nézve egzotikus, vörös színben égő óriási lampionok, és a ke­leties zene teremti meg a tá­vol-keleti országokra jellemző légkört, hangulatot: ^ pavilon előterében fény­képek sokasága dokumentálja, a két nép —- a magyar és a

Next

/
Thumbnails
Contents