Népújság, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 101. szám ARA: 60 FILLÉR 1959. május 1 L., péntek llummniiiniinmiiniiiM« ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK NAGY ÜNNEPE ft © 8 P s © g © c i • j «w» «»-.a ©:« ggggeLggajftygoagg gflosgggg aa amac a««« &a-a a a rag©©* © asesso ^ÄM^^MA''AW^A(VvVVVMAAA^^AM/WW'A, wWVWVt, II munkásmozgalom élén A tizenötödik §zabad május Nyikita Szergejevies Hruscsov, a Szovjetunió ■ Kommunista Pártja Központi Bizottságának; első titkára, a Szovjetunió minisztertanácsa- • nak elnöke. — * ■ Mao O-tung. Kína. Kommunista Pártjának elnöke 1890. óta immár hatvankilencedszer ün­nepe a világ munkásainak, dolgozó százmil­lióinak a május elseje. Azt fejezi ki ez az ünnep, hogy e kornak vezérlő és rohamosan tért hódító eszméje, a népek szolidaritása, a haladó erők összefogása, a haladást akadá­lyozó, vagy gátolni akaró erők ellen. Május 1. megteremtette a népek országhatárokon felüli összefogását, a különböző országok burzsoáziájának határokon felüli összefogá­sával szemben, s ez — lapozzuk csak át a legújabb kor történelmét — egymás után aratta s aratja győzelmeit. 1890. óta ünnepli a ini népünk is május elsejét a munkások vörös zászlaja alatt. Egy- eg.v május elseje harc volt. Harc, amelyben a magyar munkások hangjukat hallatták el­nyomóikkal szemben: harc, amelyben az el­nyomó földesurak és tőkések csendőrökkel és katonasággal, sortüzzel fojtották el az el­nyomottak mind hangosabb kiáltását. És a surtüzek után munkásvér festette mindany- nyiszor még vörösebbre a proletárok lobogó­ját... De a vérhullás nem volt hiábavaló, mert 1915. április 4-én. a felszabadító szovjet ka­tonák győzelmével felragyogott hazánk fölött is a szabadság hajnala, s ez a fény örökre elűzte a zsarnokság és elnyomás sötétségét. Népünk a tizenötödik szabad május elsejét ünnepli ezen a napon. S a felszabadulás utáni május elsejék mind-mind többek vol­tak. mint egyszerű megemlékezések. Alkal­masak voltak arra, hogy felmérjük azt az utat. amelyet eddig megtettünk, ugyanakkor előre is nézzünk a jövőbe, amely felé szilárd, erős léptekkel haladunk —- de nem egyedül, hanem barátaink — a Szovjetunió, a népi demokratikus országok — segítő kíséretében. Nagy út van mögöttünk... A felszabadulásunk óta eltelt csaknem más­fél évtized alatt a hajdani urak Magyaror­szágából, országimk a nép hazája lett. A gyá­rakat. bányákat, üzemeket a nép vette tu­lajdonába és pártunk teljesítette a dolgozó parasztság évszázados vágyát: nekik adta a földei. A párt vezetésével kezdett hozzá né­pünk a szocializmus építéséhez — s ezen építő munka valósággal megváltoztatta or­szágunk térképét. Ahol valaha síkságok, me­zők terültek el, ott ma új városok, új üze­mek emelkednek, megindult a felfelé vezető úton a dolgozó parasztság is. Az elmúlt évek­ben egyre mélyebb gyökereket vert a fal­vakban a termelőszövetkezeti mozgalom.. S a szabad élet hatalmas eredményeit nem tudta legyőzni, nem tudta megsemmi­síteni az 1956. októberében feltámadt ellen­forradalom. Népünk, amely úgy szereti a szabadságot, mint az életét, népünk, amely a szocializmus felépítésében látja fényes, ra­gyogó jelenét és jövőjét — fegyverrel a kéz­ben meg tudta védeni a szabadság vívmá­nyait, meg tudta védeni saját hatalmát és a támadó fegyverek eldobására, összetörésére tudta késztetni az ellenforradalom sötét erőit. Nagyot léptünk előre a felszabadulás óta eltelt csaknem másfél évtized alatt... De ezek az eredmények — bár a mi munkánk hozta létre valamennyit — csak saját erőnkből, nem valósulhattak volna meg. Segített bennünket az a proietárösszefogás, amely erős és elléphetetlen szálakkal fűzi '■ össze sorsunkat, célkitűzéseinket a testvéri < országokkal, a hatalmas és gazdag Szovjet- < unióval, Proletáriiiternacionaiizmus — ez az esz- '< me fűz bennünket össze, ez az eszme az, j amelynek kiteljesedése jelentette és jelenti i a jövőben is győzelmeink gránittalapzatát. £ Azt mondottuk: május 1 ünnepe a jövőt \ is idézi, az ünnepnap a jövőt építő prog- »• ramadás is egyben. S a jövő világosan áll J előttünk. Másfél évvel ezelőtt hirdette meg pár-1, tunk és kormányunk a hároméves tervet. A < terv alapvető célkitűzése az volt, hogy to- < vább emelkedjék a dolgozó nép életszínvo-c nala, s ez idő alatt meg tudjuk teremteni i az 1961-ben kezdődő új ötéves tervünk anyagi, s technikai, műszaki alapjait. A terv reális cé- < lókat tűzött ki népünk elé. Ennek fényes bi- <• zonyítéka az is, hogy az első év terv elő- > irányzatait maradéktalanul teljesíteni tud- ? tud. Iparunk — az ellenforradalom fegyve- > rés leverése utáni konszolidációt követően — ? jelentősen fejlődött, egyes iparágakban a \ vártnál is nagyobb túlteljesítéseket tudtunk < elérni. A mezőgazdaságban is számottevő > eredmények születtek. A kereskedelem, a < korábbi évekhez képest még jobban ki tudta t, elégíteni a dolgozók igényeit. És így sorol-1 hatnánk tovább az eredményeket. A rnáso- < dik tervévhez még nagyobb lendülettel, még ; nagyobb akarással kezdtünk hozzá... A dolgozó nép alkotó lendületét, vala- 5 mint lehetőségeinket felmérve, pártunk ez > év márciusában meghirdette a szocializmus > gyorsabb ütemű építésére vonatkozó elgon- > dolását. A párt azt javasolta a dolgozóknak: ez év végére érjük el a terv egyes mutatói- > oak egy ébként 1960-ra tervezett színvonalát. ' A dolgozó tömegek felismerték a párt eme < javaslatának lényegét és örömmel vállalkoz- > tak a megnövekedett tervfeladatok megváló- J sítására. > Az alkoto munka eredményeként növek-1 vő jólét — ez az a jövő, amelyet a mai má- ^ jus elseje idéz. Május elseje — a béke ünnepe is. A több mint egy évszázaddal ezelőtt kiadott < jelszó: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” — t ma minden békeszerető népet és embert ősz- ; szefogásra szólít fel a béke és a szabadság 5; védelmére. Május 1 ma, a háború elleni ^ harc hatalmas, száz- és százmilliókat átfogó, > száz- és százmilliók akaratát és vágyát ki- e fejező seregszemléje. > A burzsoázia nemzetközi méretekben fo- . gott össze a szocializmus eilen; egy minden > eddiginél borzalmasabb világháború kirob- < hántásán mesterkednek. A világpolitika leg- < utóbbi nyugati eseményei világosan tükrözik j: ezt. I)e a népek békekiáltása eddig el tudta < nyomni a háborús készülődök és provokáto- < rok fegy vercsörgését. S e békeharc élén a < Szovjetunió népe áll. az az ország, amely- i- nek születése pillanatában az első életjele a > béke követelése volt. > A népek összefogása — hatalmas erő és k legyőzhetetlen. Ennek az erőnek lenyűgöző í demonstrációja a mi országunkban is a mai j május elsejei ünnep, a 15. szabad május 1.$ A munkásmozgalom élén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. y v/\z\A/vyw‘' ' Walter Ulbr5**n* aégi' met Szocialista Egy- Wladislav Gomulka. a Lengyel Egyesült Mun Hu Sí Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista >kc. Káspárt Központi Bizottságának első titkár* elnöke és «Ritkán. Párt Központi Bizottságának első titkára. ; Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents