Népújság, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

KÉPÚJSÁG 19-59. április 19., vasár«** FILM: Á2 egri Gárdonyi Géza Szín­ház pénteken mutatta be Sar­dou—Najac: Váljunk el cítnű háromfelvonásos francia víg­játékét. Színházi krónikánk­ban már írtunk a darabról: a Váljunk el a századforduló francia vígjátékdrodalmának egyik legsikerültebb és legsi­keresebb darabja. Az iroda­lomban oly sokszor fellelhető szerelmi háromszög” problé­máját veti fel, ezúttal a víg­játék eszközeivel, s olyan ma­radandóan, hogy a korabeli párizsi ősbemutató óta a Vál­junk el a világ különböző színpadain változatlanul nagy sikerrel, s úgyszólván állan­dóan szerepel. A vígjáték meséje: Adhe- miar, a fiatal rokon, aki sze­gény, mint a templom egere, de gazdag bókokbaií, szépte­vésben, & pénzsóvárgásban, betör Des Prunelles és felesé­ge, Cyprienne, isissé unalmas­sá, puhánnyá vált családi éle­tébe. A fiatal feleségnek tet­szik a széptevés, — s bár fér­jét meg nem csalja — már- már hajlik a széptevő szavá­ra. A korabeli francia törvé­nyek azonban nem engedik a válást — s éppen a történet napjaiban'folyik a vita a Par­lamentben, hogy elfogadják-e vagy elvetik a válásról szóló törvényjavaslatot. Adhemar -— hogy Cyprienne kegyét el­nyerje — hamis táviratot mu­tat: a válási törvényt a par­lament megszavazta;.. A férj tud felesége és a széptevő Ad­hemar kapcsolatáról, s éppen ezt a hamis táviratot használ­ja fél célja elérésére: hogy visszahódítsa feleségét Lát­szólag beleegyezik a válásba, sőt, ő az, aki összesegíti a fiatalokat. Adhemar a szép hozomány kedvéért hajlandó iSi.t A fiatalasszony azonban kiábrándul a „férj jelöltté“ lett hódolóból; hiszen a hódító szerepét, most a férj vette át... . S a többiek: a csapodár fele­ségétől üldözött Clavignac, az elválandó férjre, már szemet vető Brionnané, a pletykás vénkisasszony: Lusignan, a pletykákban megaszalódott V alfon taim e-né, valamint a szerelmükben egymásra .találó Valentine és Josephine, — a ház inasa és szobalánya, figurái és* a többi szereplők is mind-mind szervesen kap' csolódnák a történethez •—ki­emelik és elmélyítik a vígjá­ték mondanivalóját és tanul­ságait : a ; A Vájjunk: el —• annak el­lenére, hogy abba az időbe viszi vissza a nézőt, amikor a válás kérdése • Franciaor­szágban előtérben állt, s igen sokoldalú harc folyt a tör­vényjavaslattal kapcsolatban, mind a parlamentben, mind az emberek között, s még az egyes családokban is — még­sem kortörténeti érdekesség. Bemutatja az 1880-as évek polgári társadalmának ellent­mondásait, s mindezt úgy, hogy a mai ember is sok-sok tanulságot levonhat belőle. Analízise nem hatol a lélek, a társadalom mélységeibe és -magasságaiba — mégis hite­les képét adja a megrajzolt kor laza erkölcseinek. S mindezt a vígjáték derűs esz­közeivel. A Váljunk el bemutatása — a szereplők kiválogatásától kezdve a szűkre szabott idő jó kihasználásáig — nagy ren­dezői feladatot adott Kárpáthy Gyulának. A Váljunk el — tár­salgási vígjáték. Egy ilyen jel­legű darab bemutatása — amel­lett, hogy ilyen még nem sze­repelt az újjászervezett együt­tes műsorán — éppen olyan felelősséget ró a rendezőre, a művészekre, s egyáltalán az egész színházra, mint akár egy klasszikus Moliére-vígjáték ... S legalább olyan nehéz is. A szereplő művészek nagy oda­adással, nagy szeretettel — és írjuk ide: fáradságot nem is­merve — készültek fel a be­mutatóra, s az azt követő elő­adásokra. Kárpáthy Gyula sikerrel ol­dotta meg rendezői feladatát, hogy a közönség valóban ne az operettszerű konfliktusokat az olcsó helyzetkomikumot hanem az emberi konfliktuso­kat, s a jellemek komikumál lássa, élvezze Sardou víg játé­kában. A darab megírásának művészi vonását a természetes PaíóffHSofc adják; ez határoz­za meg a Váljunk el művészi fajsúlyát is. A rendező felis­merte ezt, s ez a felismerés magas színvonalon, mindvégig ott hallható, nemcsak füllel, hanem derűs szívvel és lélek­kel érzékelhető az előadás alatt. Felismerte a rendező azt is: e vígjáték célja nem az, hogy harsány kacagásra inge­relje az embereket, . hanem „csak” mosolyogtasson... S ez a „csak” — írói alkotást szín­padra elevenítő rendező szá­mára — nagyon fiehéz feladat, s megoldása dicséretet, elisme­rést érdemel, — mint ahogy ezt Kárpáthy Gyula munkája után megérdemli. Es dicséret, elismerés a for­rd sikerű bemutató minden szereplőjének. Mert valóban forró siker született a pénteki bemutatón. Vígjáték-premier ilyen zsúfolt ház előtt, ilyen felszabadult hangulatban, eny- nyi derűs mosollyal még nem volt az egri Gárdonyi Géza Színházban. S ha az igaz — s igaz! —, hogy egy társalgási vígjáték előadásához elenged­hetetlen a rendezőileg össze­kovácsolt együttes, mert csak ez tolmácsolhatja híven a franciás szellemet, akkor öröm az, hogy a Váljunk el szerep­lőgárdájának összjátékában ez már most is — s a jövő elő­adásokon majd méginkább — megtalálható. S ez nem kis dolog. A színházi est legnagyobb sikerét kétségtelenül Pusztai Péter Des Prunelles-je hozta. Mindvégig közvetlen volt, a szerep világos felismerése, he­lyes értelmezése adta játéká­nak könnyed természetességét és humorát. Már az első jele­neteknél látszott: magára ta­lált a szerepben, és művészi ízléssel vetette el a külsőleges megoldásokat. Pusztai Péter jó, tehetséggel megáldott mű­vész és nem kétséges: ez évad során ebben a szerepben nyújtja eddigi legnagyobb ala­kítását. Fogarassy Mária — n szín­ház nagytehetségű vendégmű­vésznője — Cyprienne, a fele­ség szerepében tökéletesen vissza tudta adni a vígjáték­ban felidézett kor hangulatát és stílusát minden kényeskedő affektációjával együtt. Termé- szetossfége, kedvessége lebilin­cselte a közönséget; a közön­ség őszintén a szívébe zárta, s ezt valóban megérdemelte. Produkciója magasan több volt, mint egyszerűen játék; tehetsége kibontotta a szerep­adta ezernyi lehetőségét, s iga­zi lelket adott Cyprienne alak­jának. S ha a premiert követő előadásokon az első és máso­dik felvonás ritmusa kissé fo­kozódik, — s erre feltétlenül szükség van, s ehhez Fogaras sy Mária játéka is minden bi­zonnyal hozzájárul majd — a kétségtelen siker még elmé­lyültebb hatásokra alapozódik. Adhemar, a hódító széptevő szerepében Bodó Györgyöt, színház sokoldalúan tehetséges művészét láttuk, s az ő játé­kára is a már nem egyszer használt természetes — jelző illik elsősorban. Játéka köny- nyed és ez mutatja, hogy Adhemar megformálásában valóban felszabadult, a meg­formálandó alak pszichológiai lényegét világosan megértette. Clavignac szerepét Herédy Gyula játszotta el, jó beállí­tásban, jó felfogásban és ele­gánsan. A kikapós feleséget, Clavignacnét, Kondor Klári elevenítette meg. Kis szerep volt, de olyan figura, amely el­mélyítette a vígjáték derűs humorát. Első nagy — pontosabban: nagyobb — szerepében üdvö­zölhettük a bemutatón Móricz Ildikót, mint a vígjáték Jose- phine-ét. S ugyancsak igazolta a választás helyességét és a várakozást Pathó István, Va­lentin — a szerelmes inas figu­rájában. Tehetséges, fiatal szí­nész, aki ezzel a produkciójá­val is igazolta, hogy többre hivatott, mint amennyit a kö­rülmények eddigi lehetősége­ként neki biztosítottak. Ebben az ízig-vérig francia figurá­ban különösen feltalálta ma­gát. Josephine és Valentin — ők hozták a vígjátékban az üde fiatalságot, a fiatalos de­rűt és kedvességet, s míg egy­másra találnak, egyben kari­katúráját is adják az affektáló polgári társaságnak. A bemutató kötelezi a kriti­kust, hogy a vígjáték többi szereplőjéről is megemlékez­zék, hiszen a legapróbb szerep is eleven része volt az egy­értelműen nagy sikernek. Szir­mai Ottilia Lusignan kisasz- szony szerepében olyan figurát hozott a színpadra, amelyre azt mondjuk: igazi volt, Brion- nené — Bodó Judit —, a szép özvegy mindenféle férjfogó raffinációját elevenítette meg. Bafourdin — Palotai Ferenc volt. Jamarot rendőrbiztos sze­repében Szüry Györgyöt, a többi kisebb szerepekben Fá­bián Józsefet, Szendrődi Edét és Kakuk Jenőt láttuk. Néhány szót még a Váljunk el zenéjéről. A zene — ameny- nyiben a dramaturgiai tovább­lépést, vagy egy-egy konflik­tus feloldását szolgálja — kell és mint ilyen, hozzá is illik a darabhoz. Azonban nem vál­toztathatja operetté! Ennek el­lenére — a bemutatón úgy éreztük — a zene a szükséges­nél nagyobb jelentőséget ka­pott a vígjátékban. Dicsérő szavakkal kell megemlíteni |Kocsis Árpád munkáját a szép díszletekért, Rácz Ilonkát és Nádas sy Gézát a korhű jelme­zekért. Még egyszer: köszönet, elis­merés a színháznak, a rende­zőnek, a szereplőknek a kelle­mes, derűs színházi estért, a Váljunk el bemutatásáért. Dér Ferenc é érettségi után Csehszlovák film 1959. április 19, vasárnap: 1994-ben kitört a nagy vasutas­sztrájk; . 1824-ben halt meg G. Byron, nagy angol költő. 1819-ben született Mentevloh Fe­renc költő és filozófus. 1959. április 20, hétfő: 1949. A béke híveinek I. világ- kongresszusa megnyílt Párizsban. 1904. Ezen a napon kezdte meg működését a káposztásmegyeri vízmű, O Névnap O Ne feledjük; hétfőn: TIVADAR kedden: ■ konbad inast — Április 29-én üzemi tanácsülésen vitatják meg a választási előkészületek eddig elért eredményeit a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban. = AZ ÖTÉVES távlati terv keretében népfürdő építését tervezik Atkát községben. A munkálatokra 50 ezer forin­tot fordítanak majd, amelyhez a község lakosai 20 ezer fo­rint társadalmi munkát aján­lottak fel. — AZ EGRI Vegyesipari Vállalat vízvezetékszerelő részlegének dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyben az ön­költség másfélszázalékos ja­vulását és selejtmentes mun­kavégzést vállaltak. — ÁPRILIS 20-án ülésen tár­gyalja a füzesabonyi járási ta­nács a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével kapcsola­tos feladatokat és a termelő- szövetkezetek további segítésé­vel kapcsolatban felmerülő problémákat. Az előadó: Orosz Miklós, a járási tanács v. b. elnökhelyettese. — AZ É. M. HEVES me­gyei Állami Építőipari Válla­latnál Veres Ferenc ács-bri­gádja a kongresszusi munka­versenyben az egy főre jutó termelékenységben hétgzer forint teljesítést vállalt. műsora Egeiben délután fél 4 órakor: VÁLJUNK EL (Kisfaludy; középiskolás bérlet) Este fél 8 órakor: váljunk el (bérletazünet) Domoszlön este fél 8 órakor: ILYEN NAGY SZERELEM A film nálunk is aktuális problémát vet fel: az isko­láit elvégzett fiatalok idegenkedését a vidéki munkától. Prágai fiatalok szerelmét, problémáit mutatja be az Érettségi után című új csehszlovák film, melyet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutat be április 23—27-ig. Egy kis jelzést an Bár nagyon sokan jól ismerik ezeket a jelzéseket, de azért néha mégsem árt, ha egyesek lapunkon keresztül is felelevenítik KRESZ-beli ismereteiket. Nem árt, mert a motorosok, autósok .és sok esetben a lovaskocsik vezetői is megfeledkeznek arról, hogy az át­húzott P jelzés a parkírozást tiltja meg, a 15 kilomé­teres jelzés pedig a maximális se­bességet jelöli. Az alsó kerek táblácska az ünnepnapi forgal­mat korlátozza. Nos, ezt a tilalmat előszeretettel sze­gik meg egyesek, s a sétálók között nagy port hagyva maguk után, vé- gigviharzanak az egri főutcán. • A járókelők ilyenkor végignéz­nek porlepte ruhá­jukon, majd az autó, vagy motor­kerékpár tovatűnő rendszámtáblájára siklik tekintetük, s ilyenkor mondanak is valamit. Néha halkan, de néha han­gosan. Bár nem szokás leírni a tanulságot, én most mégis megteszem: a rendelkezés mindenkire kötelező, s aki meg­szegi, azt vonja felelősségre a rendőrség.'S még valamit: ha valakinek gépjárművel, minden tilalom ellenére — előttünk ismeretlen okokból — végig kell mennie a főutcán, akkor szép lassan tegye ezt, mert azt, ha a rendőrség nem is, de az emberek megbocsátják neki. (m) ®í:: EGRI VÖRÖS CSILLAG 19—20: Apák iskolája EGRI BRÖDY 19—20: nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 19—20: Álmatlan évek GYÖNGYÖSI PUSKIN 19: Városi asszony 20: Kémek a Tiszánál HATVANI VÖRÖS CSILLAG 19: A 39-es dandár .20: Többé nem balkezes HATVANI KOSSUTH 19—20: Nővérek PÉTERVÁSÁRA 19: Négy lépés a fellegeküeií 20: Nincs előadás HEVES 19—20: Római vakáció FÜZESABONY 19—20: Királyasszony lovagja % a vágóhídról is tudtunk volna embersegítséget adni az üzle­tekbe. ★ íme a válaszok. Ehhez hoz­záfűzni alig lehet. Mindössze annyit, hogy aligha van az országnak még városa, ahol még ilyen gondok lennének a vásárlók húsért való sorbaál­lása körül. Igaz az, hogy Eger régebben nem- rendelkezett va­lami túlzottan fejlett üzlethá­lózattal, de ezen, ha az elmúlt esztendők során nem is volt mód, a jövőben sürgősen kell segíteni. Az álom: egy olyan hűtőház, vagy raktár, ahová a Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vál­lalat egy mennyiségben leszál­líthatja a városnak szükséges marha- és sertéshúst, s onnan az üzletek mindig annyit visz­nek ki, amennyire éppen szük­ségük van. Ha ez megépülne, a fagyasztott húsok se engedné­nek ki idő ( előtt, nem válná­nak gusztustalanná a nem' megfelelő berendezésű üzle­tekben. A kereskedelmi szer­vek feladata az, hogy az el­képzelés valóra váltásáért kö­vetkezetesen harcoljanak. Igyekezzenek végre korszerű­síteni és szaporítani a bolthá­lózatot, hogy belátható időn belül Egerben is megszűnhes- sék a húsért való sorbanállás. mázsát vett át a Kiskereske­delmi Vállalat. Valami más itt a baj. Elsősorban a raktár- és hűtőtér-hiány érezteti minde­nütt hatását. A boltok vezetői nem mernek átvenni a hét elején húst, hogy folyamato­san minden napra legyen elegendő, mert nem tudják hol hűteni, tárolni. A sorba­állás egy másik oka, ahogyan mi látjuk, a kevés bolt és- a meglevők kis méretei. Részben ezek miatt nem lehet olyan gyors munkát se végezni, a- mint arra a vásárlóközönség nagy száma miatt szükség len­ne. És még egy. Kevés a szak­ember a hentesüzletekben, annyira, hogy a hétvégi nagy forgalom miatt be kell zárni az egy emberrel dolgozó ló- hús-üzletet is és annak hente­sét, valamelyik nagyforgalmú boltba kell irányítani. Mi igyekszünk ezeken a gondokon is segíteni, úgyhogy körülbe­lül másfél esztendővel ezelőtt felajánlottuk a Kiskereskedel­mi Vállalatnak: adják át ne­künk a húsüzleteket. Ez azért lett volna hasznos, mert köny- nyebben meg tudtuk volna ol­dani az esetleges központi rak­tározás gondjait és a hét ele­jén, amikor nincs nagy forga­lom, a henteseket a vágóhídon foglalkoztattuk volna, míg vi­szont pénteken és szombaton hogy túlzottan sok a fagyasz­tott hús. De még ezenfelül is kevés a sertés. A tőkehús-ki­utalásokat minden héten a mi­nisztériumtól kapjuk. Itt van mindjárt értesítés ez e hétre szóló húskiutalásról. Fele-fele arányban hozhatnak forgalom­ba boltjaink friss és fagyasz­tott húsokat. Ennek az egész­nek azonban csak kis hánya­dát teszi lei a sertéshús meny- nyisége. S most utoljára Bodó Fe­renc, a Vágóhíd és Húsfeldol­gozó Vállalat igazgatójának a válasza: — Azt egyáltalán nem lehet mondani, hogy kevés a hús Egerben. Itt van mindjárt egy szám. Március hónapra Eger városnak 371 mázsa húsra volt kiutalása és 374 mázsát szál­lítottunk a boltokba. Két hét­tel ezelőtt meg az egy hétre szóló 120 mázsa nagyon sok­nak bizonyult s csak Jü—75 baj van: az egrtek nem szere­tik a fagyasztott húst, amiből bőségesen van, ezért tüleked­nek inkább a kevesebb, de friss húsért. Holló Ignác, hentes: — Én sém tudok mást mon­dani, mint azt, hogy minden esetben a friSs hús miatt áll­nak sort az üzlet előtt a vásá­rolni szándékozók. Nem szere­tik a fagyasztott húst? Tessék csak ide nézni. Ez a marhahús is milyen. Budapestről, vagy Debrecenből szállítják nekünk a hűtőházi árut, nem megfe­lelő körülmények között, s mire ideérkezik, kienged. Rá­adásul boltjaink nincsenek felszerelve megfelelőképpen tároló, illetve hűtőhelyiségek­kel. Sípos Gyula, a Kiskereske­delmi Vállalat áruforgalmi osztályának helyettes vezetője: — Valóban nincs más prob­léma nálunk, csupán az a baj, > Már megint sorba állnak a > háziasszonyok Egerben a hús­> boltok előtt. Ja, persze, péntek, i vagy szombat reggél van, í ilyenkor itt ez így szokás. Elég <rossz szokás, s vajon mért <van erre szükség? Megkérdez- <tük a háziasszonyt, hentest, a < Kiskereskedelmi Vállalatot és sa Vágóhíd és Húsfeldolgozó > Vállalatot. Nézzük a válaszo­kkal sorban. < A háziasszony : > A Dohánygyárban dolgozom >— mondja Leiszner Lászióné — | és hét végén mindig azzal kez­> dődik reggelenként a munka, i hogy ahány asszony van, az emind dühöng a húsért való | sorbaállás miatt. Ha húst afca- írunk kapni, már reggel fél < hatkor ki kell állnunk az üzlet jelé, de vannak olyanok is, <akik már hajnali négy órakor <a bolt nyitására várnak. Per- ssze, mindannyian tudjuk azt, shogy lehetne sorbaállás néi- <kül is húst kaprai, csupán egy------------—----------------------------------------------------------—--------------1 Ne m szeretik a fagyasztott | —m r . .. - r.| , húst Egerben—Kevés a friss f Miért kell sorba allm ser‘éfthís ~5orszíeS1Tck! a boltok — Meg több hús- | a húsért Egerben? személyzet — Az álom: egy \ központi hűtőraktár | Forró sikerű színházi bemutató Egerben Sardou—Najac: Váljunk el

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents